Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-04 / 29. szám
/ Két nemzetiségi kongresszus között — félidőben Beszélgetés dr. Zorn Antallal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége alelnökével A közelmúltban tartotta tanácskozását a Magyarországi Németék Demokratikus Szövetségének választmánya. A testület a működési szabályzat szerint évente egy alkalommal ülésezik, a mostani tanácskozás azonban különös hangsúlyt kapott azáltal, hogy az 1983-ban rendezett kongresszus után és az 1988-ban tartandó előtt éppen félidőben hívták össze. A fő feladat éppen az volt, hogy mérleget készítsen az eddig eltelt időszakról, és körvonalazza a jövőbeni tennivalókat. A választmányi ülésen részt vett dr. Zorn Antal, a Magyar- országi Németek Demokratikus Szövetségének alelnöke, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola tanszékvezető docense. Vele beszélgettem a választmányi ülésen tapasztaltakról. — Mit mutat a félidős mérleg? — A választmány beszámolója kritikusan elemzi a nemzetiségi munka minden részletét. A legfontosabb — és ezt a dokumentum örömmel nyugtázza —, hogy a német nemzetiségiek a Magyar Népköztársaságot saját hazájuknak tekintik. Politikai hangulatuk jó, gazdasági helyzetükkel elégedettek. Megvannak a szükséges feltételek a nemzetiségi nyelv és kultüra ápolására, örvendetes, hogy egyre többen találhatók a Hazafias Népfrontban, a tanácsokban és más testületekben. — Milyen a nemzetiségi kultúra helyzete? — Nőtt a német klubok és kul- túrcsoportok száma, és emelkedett tevékenységük színvonala Is. Ha azonban. Igaznak tartjuk a mondást, hogy nyelvében él a nemzet — márpedig ehhez nem fér kétség —, akkor ez a nemzetiségre is vonatkozik. Sajnos, még mindig nagy a hiány elsősorban pedagógusokban, de a tankönyvek és egyéb oktatási segédeszközök ellátottságán is javítani kell. Országos jelentőségű a Pécsett létrejött Lenau Német Népművelési Egyesület, amely — mint önálló jogi személy — pótolhatja a nemzetiségi szövetségek felépítéséből adódó hiányt, azaz azt, hogy nincs területi és helyi képviselőjük. A nemzetiségi szövetség függetlenített vezetősége, valamint a választmány 99 tagja ugyanis nem tud mindenhol ott lenni, ahol a nemzetiségi kérdéseket tárgyalják, vagy ahol azokat képviselni kellene. — Mit állapít meg a beszámoló szőkébb hazánkról, Bács-Kls- kun megyéről? — Az Eötvös József Tanítóképző Főiskolán növekedett a német szakkollégiumon tanulók létszáma, ez év szeptemberétől, pedig német nemzetiségi óvónőképzés Is Indul. Emiatt önálló nemzetiségi tanszék létesül, amelynek tevékenységében nagy részt vállal a Német Demokratikus Köztársaságból delegált lektor is, — Mit emelne ki a hozzászólásokból? — A beszámolóhoz tízen szóltak hozzá. Egyet szeretnék megemlíteni: Göndör Péternek, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársának gondolatait, aki a németek három irányú felelősséget hangsúlyozta. A felelősséget a nemzetiségi hagyományok megőrzésében, a németek jó tulajdonságainak átadásában, és a külkapcsolatok korrekt ápolásában. — A választmányi ülés megtárgyalta az idei munkatervet is. — Olyan momentumokat emelek ki, melyek megyénket érintik. Az oktatási bizottság áprilisban vizsgálja meg a nemzetiségi óvodák és Iskolák nevelő- ellátottságát. Ezen minden, intézményvezető részt vesz. Baján rendezzük a német fúvószenekari találkozó elődöntőjét májusban, valamint a néprajzi tábort a Frankel Leó Német Nyelvű Gimnázium szervezésében. — Közvetlenül Ismeri a bajai körülményeket, milyennek Ítéli a nemzetiségi oktatást a Sugovloa partján? — Minden nemzetiségi területen dolgozó ember számára öröm, hogy Baján a németnyelv- oktatés minden egyes lépcsőfoka megtalálható. Ez most a német óvónőképzéssel válik teljessé. Éppen ezek a tények most már szükségessé teszik a német nemzetiségi központ létrehozását. Az óvodába járó gyermekek 18 százaléka tanul németül, míg az általános Iskolában nyolcszá- zan. Két-két párhuzamos osztállyal működik a Frankel Leó Német Nyelvű Gimnázium. A tanítóképző főiskolán nappali, levelező és kiegészítő tagozaton 91 hallgató kap nemzetiségi képzést. A nappali tagozatos hallgatók valamennyien féléves részképzést kapnak az NDK-ibeli Potsdamban, két növendékünk pedig egy egész tanévet tölthet Ausztriában,, Innsbruck főiskoláján. És ehhez jön még majd tíz óvónőjelölt felvétele. — Milyen szervezeti keretek között működik a megyében a nemzetiségi élet Irányítása? — A megyei tanács mellett tevékenykedik a nemzetiségi bizottság, mely negyedévenként tanácskozik. Jól funkcionál a TIT nemzetiségi szekciója Röckl József nyugalmazott csátalja! iskolaigazgató vezetésével. Egy éve hoztuk létre az országos választmányi tagok és kongresszusi küldöttek megyei csoportját. Feladata a .bizottsági tagok aktivizálása, a nemzetiségi munka szervezése és összehangolása, ennek révén a nemzetiségi tudat erősítése, a nemzetiségi nyelv és kultúra ápolása. Gál Zoltán A lakosság látja hasznát Az utóbbi években sokat tett a bajai Bácska Húsipari Közös Vállalat a lakosság jobb ellátásáért. Tavaly több mint 10 millió forintot költöttek új boltok és vendéglők építésére. Elkészült a kecskeméti, a keceli és a jánoshalmi bolt, Zamárdiban bővítették a régi üzletet és a bajai Vén Dió után itt is nyitottak egy vendéglőt. A boltok és vendéglők kellő forgalmat bonyolítottak le. Az idén Bócsán nyitnak új üzletet, tovább bővítik a za- márdi boltjukat és jelentős pénzösszeggel vesznek részt a balatonkiliti autósközpont építésében is. (P. Z.) ' - M " ,, | mm í , m MÍM m mm • Képünkön: a múlt év végén adták át a jánoshalmi húsboltot. ' HŐS U' v v •"» ' W* * f > í,', V + 1 3. Gyorsabban A Mexikó—Magyarország mérkőzést követő napon a kint élő és dolgozó magyarok részvételével a követség baráti találkozót rendezett a labdarúgókkal. Me- zey György szövetségi kapitány két fontos tanulságot emelt ki a mérkőzésről. Egyrészt a ritkább levegőben a kisebb légellenállás miatt gyorsabban repül a labda, hosszabbak az átadások, erősebbek a lövések, érdemes tehát kapura rúgni. Másrészt viszont az is nyilvánvaló, hogy a ritkább, oxigénhlányosabb levegőben az alacsonyabb játékosok kondi- clonálisan sokkal előnyösebb helyzetben vannak. (Mezeynek teljesen igaza volt, sajnos azonban jó meglátásait a Mundtal idejére mintha teljesen elfelejtette volna. Gondolkozzunk csak egy kicsit előre! A szovjet válogatott már az első percekben két erős távoli lövést suvasztott a hálóba, mellyel porrá zúzta minden reményünket, ■ml pedig rövid pás szókkal adórepül a labda gattunk, jószerével nem volt egy kapura lövésünk sem. Mexikó az alacsony .termetű Maradom világbajnoksága lett, nálunk legelőször sudár csatáraink fulladtak ki, mint szegény Nagy Antal vagy Péter Zoltán.) December 15-e, a sorsolás napja. Ma készítik el a világbajnokság csoportbeosztását. A Paseo de las Palmas 2005-ös számú házában a követség tv-szobájában székbe, fotelbe, földre telepedve lelkes kis társaság lesi Izgatottan a televíziót, 22 magyar labdarúgó, néhány szakvezető, újságíró és 4—5 lelkes magyar szurkoló. Az utolsó között húzzák ki a magyarok nevét, a szovjet a francia és a kanadai csapat mellé. Mindenki örül, Kardos még tapsol is, Disztl kezel az égben. Aztán kisorsolják, hogy csoport- mérkőzésünk színhelye Leon és Irapuato. örási ováció, Sallai és Garaba örömében ölelkezik, „Miért jó ez nekünk?” — kérdezem a mellettem ülő Róth Antit. „Mert ott már ismerősek vagyunk és eddig ott csak nyertünk” — mosolyog. Hajszán Gyula nevetve közbeszól: „Ha majd én is játszhatok, akkor lesz igazán biztos, hogy a jövőben is nyerni fogunk Irapuatóban.” .., És Gyenes J. András már adta is le a tudósítást, hogy .milyen határtalan a játékosok optimizmusa, hogy mindenki csoportelsőnek várja csapatunkat, bár né- hányan azért a franciáktól tartanak. December 15-én este, egy nappal a tolucai vereség után a világbajnoki csoportmérkőzések sorsolásának napján nagy volt az öröm a magyar csapat háza táján. Igen, akkor valóban örültünk, bíztunk és hittünk. Mindannyian! ... Március 16-.^, vasárnap. Reggel csörög a telefonom, Bak-Gel- lér Béla barátom figyelmeztet, hogy délután brazil—magyar mérkőzés lesz, mire és kijavítom, hogy magyar—brazil. „No, azt csak a mérkőzés után dönthetjük el, az igazmondó egy üveg mexikói tequilát fizet” — zárta le a vitát. A meccset Alicia Fischgrund lakásán izgultuk végig hármasban: Alicia, Orbán Bianka és én. (Alicia egy művészetpártoló ás magyarbarát mexikói milliomos özvegyasszony, akinek három évtizeden keresztül magyar férje volt, az eperjesi Fischgrund János. A most hatvanéves, kortalannak tűnő, energikus, mozgékony és mindig irigylésre méltóan vidám nő élete kész regény. Szobájának falán értékes festmények, Tamayo, Orozco, Diego Rivera és persze magyarok Is, mint Pekáry, Szász Endre, Van- kóné Dudás Juli, Mexikóban járó magyar művészek nála mindig szállást találtak, mint Passuth László, Szász Endre, Urbach Zsuzsa. Híres könyvkiadójában képeslapokat nyomtattatott ott a magyar művészet remekeiből, rajong Magyarországért, évente jár, ahogy ő mondja: „haza”,) A magyar—brazil mérkőzés mindhármunkat megizzaszt, Orbán Bianka Zsuzsa, ösztöndíjas sorstársam, a körmét rágja izgalmában, mig én néha önfeledten felkiáltok. Győztünk! Győztünk! Örömöm leírhatatlan, holnap feszített mellel mehetek be az egyetemre. A tolucai, Mexikó elleni vereség miatt eleget cukkoltak tanártársaim és a hallgatók is, most végre egy kicsit büszkélkedhetek is magyarságommal. Alicia ekkor döntötte el, hogy lakásában vendégül látja a magyar focistákat a világbajnokság után. Ígéretét később be is váltotta. A brazil meccs estéjén nagy lakomát csaptunk, Bianka neki- gyűrkőzött a halászlékészítésnek/ hogy bebizonyítsa a konyhaművészetben is otthonos. A pontyhalászlé magyar recept szerint készült, valódi kalocsai paprikával, kecskeméti Pirosarany- nyal, íze azonban mégis egy kicsit furcsára sikeredett, kicsit kesernyés volt. „Biztosan a víz” — fogtuk rá mi ösztöndíjasok. Közben újabb vendégünk érkezett: Andefrle Adám, a szegedi József Attila Tudományegyetem Latin-Amerika Tanszékének vezetője és több Latln-Amerikáról szóló könyv szerzője. „De jó, hogy beleraktuk a szegedi halászlékockát is! — gondoltam magamban. Anderle Ádám tudományos kutatómunkája miatt jött Mexikóba, ezúttal azonban ml nem a kutatót láttuk benne, hanem mint szegedit és halászlékóstolót lestük. Eszegette, szótlanul eszegette a sajátos ízű mexikói halból készült magyar specialitást, aztán úgy látszik egy Idő után megszokta az Izét, mert ahogy tányérjáról elfogyott, újból mert. Sikeres napunk volt! Simon János (Folytatjuk.) 1981. február 4. 0 PETŐFI NÉPE • 3 VÁLLA LKOZÓSZELLEM, TEN NI A KARÁS Falugyűlés Kunadacson Kunadacsra érkezve nem volt szükség arra, hogy a falugyűlés helye felől érdeklődjünk, mert minden járókelő odatartott. A takaros, nemrégiben felújított művelődési házban már negyven— ötven ember üldögélt, s gyorsan gazdára találtak az üres helyek is. Ahogyan a kisebb településeken lenni szokott, itt mindenki ismer mindenkit. Ezen a téli estén is szívesen gyűltek össze, és a kezdésig alkalom nyílt a beszélgetésre, témában sem volt hiány. Érdeklődéssel várták a helyi tanács beszámolóját, majd az ezt követő — itt már évek óta így szokás — tájékoztatót, amely a takarékszövetkezet munkáját vázolta fel. • Halcsik András tanácselnök az 1986-ban végzett munkáról beszélt. A testület ülésein — többek között — a közrend, közbiztonság, az ifjúság, s a nők helyzete szerepelt, valamint sor került az országgyűlési képviselő tájékoztatójára is. Az intézményekről szólva elmondta: az óvodai hely elegendő, azonban kevés az óvónő, így képesítés nélkülieket kell alkalmazniuk. Eízel, a gonddal küzdenek az általános Iskolában Is, ahol két tanárra és egy tanítóra lenne még szükség. Ebben az évben javultak a művelődés feltételei, mert befejeződött a művelődési ház felújítása, a könyvtár pedig egy helyiséggel bővült. A lakosság egészségügyi éllátása változatlanul jó, s az idén lehetőség nyílt a szociális étkeztetés bevezetésére, amelyhez már járművük Is van. Megkezdődtek az előkészületek az Idősek klubjának megalakításához. * A helyi Barátság Tsz lehetőségeihez mérten segíti a falu lakosságát, így a szociális étkeztetéshez is támogatást nyújt. Üdülőjét azok is igénybe vehetik, akik nem tsz-tagok. Az 1986-os esztendő legnagyobb jelentőségű beruházása az alsóadacsl tanyavillamosítás volt, melynek során 58 ház vált komfortosabbá. Ebben az évben további harminchárom tanya bekapcsolását tervezik az áramszolgál- teásba Az elmúlt esztendőben ötszáz- húsz méterrel nőtt a gázvezetékhálózat a falu belterületén. Folyik a fűtés korszerűsítése a tanácsi intézményekben is. Kunadacs lakói közösen, társadalmi munkában másfél kilométer hosszú járdát készítettek a múlt évben. Az útépítésben sem maradtak el a tervektől, mert hatszázhatvsyi méter hosszú szilárd burkolatú utat adtak át a közlekedésnek. A szövetkezet építőbrigádja elkészítette az új sportöltöző alapját, s a munkák idén folytatódnak. • A számos tennivaló mellett a falu szépítésére is gondolnak. A múlt esztendőben fásítási programot hirdettek meg. A vállalkozó szellemű kunadacsiak engedményes áron juthattak facsemetékhez. Ezt az akciót a jövőben folytatni fogják, annál is inkább, mert ezzel már kapcsolódnak újabb tervükhöz: beneveznek a „Szebb, emberibb környezetért” mozgalomba, melyet a Magyar Televízió Natura szerkesztősége indított. Halcsik András javaslattal fejezte be tájékoztatóját: Kunadacs is feliratkozhatna a „nem dohányzó település” címre pályázók névsorába. Az ezért elnyerhető magas összeggel számos távlati tervüket valóra válthatnák, Először azonban arra kíváncsiak: Hogyan vélekednek erről a dohányzók? Az eddig csöndesen, érdeklődéssel figyelő hallgatóság körében mozgolódás, néhány hangos véleménynyilvánítás is elhangzott, pro és kontra. Többen kértek szót, de döntés nem született. Csörgő Gyula, hozzászólásában az újjávarázsolt művelődési ház gazdagabb műsorajánilatára, az épület jobb kihasználáséra hívta fel a résztvevők figyelmét. Kiss János arról érdeklődött, vajon miért nincs még mindig hentesüzlet a faluban? Ma már mindenki igényelné ezt a szolgáltatást. A tanácselnök biztató hírt közölt: van jelentkező, aki üzletet nyit majd, de jelenleg sorkatonai szolgálatát tölti. Megtették az első lépéseket a belterületi bolt bővítésére is. A község terveiben szerepel még a crossbar-telefon- központ építése, melynek anyagi fedezetét ebben az esztendőben kell kifizetni a Szegedi Posta Igazgatóságnak. Az Ígéretek szerint 1988 végétől Kunadacs'is közvetlenül hívható lesz majd az ország minden részéből. Farkas Andrea EGYEDÜLÁLLÓ KAPCSOLAT Kibővült a kunfehértói gyógyszerüzenr Az országban egyedülálló kapcsolat alakult ki a Chinoin Gyógyszervegyészeti Gyár és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság között. Az együttműködésnek évtizedes története van. Annak idején, a szabad munkáskezek lekötésére csomagolóüzemet létesített a gazdaság azok részére, akik nem voltak képesek nehezebb fizikai munkára. A rehabilitációs részleg gyógyszert csomagolt. Hét éve gyógyszeripari üzem is létesült a gazdaság kunfehértói kerületében. Magunlitot gyártottak szovjet exportra vesebetegek gyógyítására. Az elmúlt év végére tovább bővült az üzem. Erről kaptam tájékoztatást Ben~ kő Zsolt gyógyszerész üzemvezetőtől, aki a Chinoin gyár részéről ellenőrzi a termelést. — Két szalagon, a szerződés szerint ötféle granulátumból készítünk tablettákat, ezenkívül a másik gyártási vonalon 15-féle gyógyszert. Két műszakban dolgozunk. az üzem létszáma a ve0 Ebben az úgy. nevezett gyúrógépben készül a gyógyszertabletta alapanyaga. A gépnél László Gergelyné és Szekula Józsefné betanított munkások. zetőkkel együtt 26 személy, ebből csupán öt férfi, a többi nő, Arra a kérdésre, mi késztette a budapesti gyógyszervegyészeti gyárat arra, hogy ilyen kapcsolatot létesítsen egy mezőgazda- sági üzemmel, az üzemvezető így válaszolt: — A tapasztalatok azt bizonyították, hogy szigorú ellenőrzéssel és munkafegyelemmel megoldható hetanított munkásokkal is a gyógyszergyártás. Hangsúlyozom, hogy itt nem lehet tévedni, mert bármilyen kis hiba emberéletbe kerülhet. A tervek szerint az idén 80 tonna granulátumot dolgozunk fel, és mintegy 600 millió tablettát gyártunk. Jelenleg Buearban tablettát készítenek cukorbetegek számára, szovjet exportra. A termelési érték az előirányzat szerint 14 millió forint, a nyereség pedig eléri a 4 milliót. Elképzeléseik szerint új, nagyobb teljesítményű gépekkel tovább bővítik a termelést. K. S. (Méhest Éva felvételei
