Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

« PETŐFI NÉPE • 1987. február 4. PRAVDA-CIKK AZ SZKP KB KÁDERPOLITIKÁJÁRÓL Egy törvény, egy fajta fegyelem létezik Ausztria: atomstop Franz Vranitzky kan­cellár javaslatára az oszt- rák koalíciós kormány teg­nap úgy döntött: felhívja az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy ne vé­gezzenek újabb nukleá­ris fegyver-kísérleteket ad­dig sem, amíg nem születik megállapodás e (kísérle­tek megszüntetéséről. (Mint ismeretes, a Szovjetunió ön­kéntesen másfél éve nem végez kísérleti atomrob­bantásokat, az Egyesült Ál­lamok viszont nem füg­gesztette fel kísérleteit. A bécsi szocialista—nép­párti koalíció egyébként úgy döntött, hogy a (kormá­nyon belül munkacsoportot állít fel az EGK-hoz való közeledés kérdéseinek ta­nulmányozására. Mindkét párt célja, hogy Ausztria a lehető legszorosabban együtt, működjék az EGK-val. Sevardnadze berlini tárgyalásai A szovjet—NDK gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséről tárgyalt kedden Berlinben Willi Stoph, az NDK minisztertaná­csának elnöke és Eduard Se­vardnadze. Mindketten rámu­tattak arra, hogy a tudományos, a műszaki és termelési együttmű­ködés fejlesztését szolgáló hosz- szú távú program mindkét or­szág számára nagyszabású fel­adatokat irányoz elő. Eduard Sevardnadze és Oskar Fischer, az NDK külügyminisz­tere kedden folytatta az előző nap megkezdett külügyminisz­teri tárgyalásokat. Mindketten hangsúlyozták a politikai párbe­széd szükségességét és hasz­nosságát. Rámutattak arra, hogy' . az egyre intenzívebbé váló két­oldalú együttműködés mindkét országban jelentősen elősegíti a szocialista építés feladatainak megoldását, Amerikai kísérleti robbantás Az Egyesült Államokban a ne- vadai, sivatagi kísérleti telepen kedden föld alatti nukleáris rob­bantást hajtottak végre. A szov­jet és több nyugati hírügynök­ség az amerikai energiaügyi mi­nisztérium, közleményére hivat­kozva számolt be az eseményről. Mint ismeretes, a Szovjetunió korábban bejelentette: másfél éves moratórium után kénytelen felújítani robbantásait, amint az Egyesült Államok végrehajtja idei első kísérletét. MOSZKVA Sem a pártban, sem az állam­ban nem lehet megbirálhatatlan személy, és nem lehet olyan sze­mély sem. akinek nincs joga bí­rálni — írta tegnap az SZKP KB januári ülésének káderpo­litikai állásfoglalásaival foglal­kozva a Pravda vezércikke. Le­szögezte: mindenki számára csak egy törvény és csak egy fajta fegyelem létezik. Az átalakítás folyamata elvá­laszthatatlan a szocialista társa­dalom, a szovjet életforma er­kölcsi alapjainak megszilárdí­tásától — hangsúlyozta a köz­ponti pártlap, s harcra szólított fel a köpönyegforgatók, a kar­rieristák, a konjunktúralovagok és mindazok ellen, akik kompro­mittálják a kommunista nevet és a szovjet vezetői tisztséget. A párt határozottan nemet mond a protekcionizmusra, a nepotiz­musra és a sógor-komaságra, to­vábbá arra, hogy vezetőket sze­Libanon 1975 óta tartó cSráiná- jában újabb tragikus felvonás­sal fenyeget a túszháború. Teg­napra virradóra az Egyesült Ál­lamok már a harmadik repülő­gép-anyahaját irányította a bej­rúti partok közelébe, miután a J. F. Kennedy, valamint az atommeghajtású Nimitz és kísé­rő flotilláik fenyegető felvonulá­sa a hét végén megkezdődött. Több mint két tucat helikopter­rel a fedélzetén a Saipan helikop­terhordozó is a térség felé tart — közölte a washingtoni hadügy­minisztérium. A flottademonstrációt Wa­shington azzal is nyomatékositja, hogy újabb és újabb nyilatkoza­tokban utasít el bármiféle en­gedményt a túszok szabadonbo- csájtása fejében. Eközben Izrael a maga részéről ugyancsak el­zárkózott az iszlám szent háború Palesztina felszabadításáért el­nevezésű szervezet követelésé­nek teljesítésétől, hogy a múlt héten elrabolt három amerikai és egy indiai egyetemi tanárért cse­rében szabadonbocsássanak 400 Izraelben bebörtönzött palesz­tint. Kedden hajnalban az isz­lám szervezet közölte, Bejrútból biztonságos helyre szállították a túszokat, mert tartanak attól, hogy az Egyesült Államok kato­nai akciót tervez a túszok kisza­badítására. Szóvivőjük emlékez­tetett arra, hogy az amerikai flotta már korábban is hajtott végre „büntető támadást" Bejrut ellen, de mint akkor sem, most sem tud, semmit elérni ilyen fe­nyegetésekkel. Libanonban 27 külföldit tarta­nak fogva az emberrablók, szá­muk különösen az utóbbi hetek­ben növekedett meg. mélyi kapcsolatok és összefcfhó- dottság alapján léptessenek elő. Ugyancsak nemet mond a ne­hézkes, a közönyös, a hozzá nem értő és a fejlődéstől elmaradott személyekre. A Pravda a kádermunka elv­szerűségének és következetessé­gének fontosságára hívta fel a figyelmet, s olvasói levelek alap­ján bírálta azt a gyakorlatot, hogy a felelősségre vonás alól kivonják a kötelességüket meg­sértő vagy önmagukat lejárató vezetőket, tetteiket gyakran szűk körben bírálják el, elhallgatják felmentésük valódi okait, meg­próbálják elfojtani a bírálatot és nyíltan vagy közvetve üldö­zik ázt. A pártbizottságok és az alapszervezetek kötelesek tel­jes szilárdsággal szembeszállni ezekkel a cselekedetekkel, bár­kitől indulnak is azok ki. A Pravda negatív példának hozta fel a szmolenszki területi pártbizottságot, ahol a vezetőket Az összefüggést nem nehéz ki­mutatni a Reagan-kormányzat irangate botránya és a túszejtő akciók számának megszaporo­dása között. A szélsőséges szer­vezetek úgy látják, hogy a Fe- héz Ház vezetője sebezhetővé vált politikailag, és ezért a ko­rábbinál jóval tetemesebb vált­ságdíjat lehet kicsikarni. Ám amióta Terry Waite, a canterbury érsek különmegbízottja, aki 1981 óta több mint egy tucat túsz szabadonengedését tudta kieszközölni közvetlen tárgya­lások és nem kis váltságdíj se­gítségével, maga is immár két hete — feltételezhetően — az em­berrablók fogságába került, a nyugati kormányok mind egysé­gesebben vallják, hogy semmi­lyen engedményt sem szabad ten­ni a zsarolóknak. Ezt fogalmaz­ta meg például a londoni Times ve- zércikke: „az egyetlen, amit a bűnözőkkel tehetünk, ha megér­tetjük velük, hogy gonosztettük­től nem várhatnak semmilyen po­litikai és pénzügyi hasznot." Az amerikai katonai fenyegetés jelzi, hogy a túszügy következ­ményeként a feszültség akár nemzetközi konfliktussá is fej­lődhet. Ez beleférhet azoknak a szélsőséges szervezeteknek a terveibe, amelyek a libanoni pol­gárháborúban eleddig is a zava­rosban halásztak. Am semmikép­pen sem szolgálja a sokat hánya­tott ország, és egyben a közel- keleti térség békereményeit. A Szovjetunió maga is többször el­itélte a terrorizmust, mint poli­tikai eszközt, de felhívta a fi­gyelmet a külföldi beavatkozás kiszámíthatatlan következmé­nyeire is. az egyik karosszékből a másikba ültették, s ezzel igyekeztek a ve­zetők energikus megújításának látszatát kelteni. A visszhangok­ból ítélve — írta a lap — az át­alakítás efféle módszereit más­hol is gyakorolják. A vezetők kiválasztásánál minden esetben az ügy érdeke és a munka ered­ménye legyen a fő kritérium. A vezetőkben ki kell alakítani a készséget arra, hogy az elmélyülő demokrácia és a tömegek élén­külő társadalmi és munkatevé­kenységének körülményei köze­pette dolgozzanak — mutatott rá a Pravda, s a marxista—leni­nista elmélet terén szerzett fel- vértezettséget, magas szintű po­litikai és erkölcsi kultúrát és sokoldalú szakmai képzettségét említette követelményként a ve­zetőkkel szemben. Valóban forradalmi lendületű és léptékű feladatok állnak előt­tünk — állapította meg végeze­tül az SZKP KB lapja. Geraszimov sajtótájékoztatója A szovjet vezetésnek hallgat­nia kell katonai szakértőire, akik arra figyelmeztettek, hogy az Egyesült Államok a föld alatti atomkísérletek folytatásával ha­ditechnikai fölényhez juthat — jelentette ki Gennagyij Geraszi­mov, a szovjet külügyminiszté­rium szóvivője keddi sajtótájé­koztatóján azzal kapcsolatban, hogy február 5-ére tűzték ki az Egyesült Államok következő atomkísérletét. Amennyiben a robbantást végrehajtják, az, egy korábbi szovjet bejelentés szerint, automatikusan véget vet az 1985. augusztus 6. óta tartó egyoldalú szovjet atomkísérleti morató­riumnak. Az amerikai kormány képvi­selői bejelentették, hogy az 1990- es évek elejére lehetségessé vá­lik egy nagyszabású rakétaelhá­rító rendszer világűrbeli telepí­tése. Ha a részelemek kifejleszté­sének mértékében megkezdődik a szakaszos telepítés, akkor a világűr a fegyverkezési ver­seny színterévé válik. Ily módon semmissé válik a rakétaelhárító védelmi rendszerekről kötött szovjet—amerikai szerződés, s ez ellentétes azokkal a célokkal is, amelyeket a nukleáris és űr- fegyverekről folyó genfi szov­jet—amerikai tárgyalások elé tűztek — szögezte le Geraszi­mov. Bejelentette, hogy február 5— 6-án látogatást tesz Moszkvában Jakub Han pakisztáni külügymi­niszter. Február 9—10-ére Szul­tán Ali Kestmand afgán minisz­terelnököt, s ugyanekkor Diego Cordovezt, az ENSZ főtitkárá­nak afgán ügyekben illetékes kü- lönmegbízottját várják Moszk­vába. NAPI KOMMENTÁR Tragikus túszügyek FÜLÖP-SZIGETEK Aquino újabb győzelme A Fülöp-szigeteken hétfőn el­söprő többséggel megszavaztak egy alkotmánytervezetet, amely igazából csak egy kisebbséget elégít ki. A tervezet a baloldal számára túlságosan konzervatív, a jobboldal számára pedig túl­ságosan merész volt, ám az ot­tani bonyolult belső helyzet kö­vetkeztében — az egymással szö­gesen ellentétes szándékok ere­dőjeként — más sorsa nem is le­hetett, mint hogy elfogadják. Corazón Aquino győzelme vi­lágosan mutatja, hogy az elnök- asszony irányvonalának jelenleg nincsen 'kormányképes alterna­tívája. Ellenfelei ugyanis első­sorban egymás ellenfelei, és így potenciálisan hatástalanítják egymást. Ha Marcos és a jobb­oldal hívei nyújtanák a kezüket a hatalom felé — mint ahogy egy év alatt háromszor meg is ■tették —, akkor szembe kerül­nének az egész társadalommal, és nem számíthatnának a Fülöp- szigeteken igencsak befolyásos Egyesült Államokra sem. Hason­lóképpen, ha a baloldal próbálna fellépni a jelenlegi kormányzat ellen, akkor ellenfelévé válna az egész uralkodó elit, nem is szól­va Washingtonról. Az új alkotmány kompromisz- szumos, senkit sem elégít ki iga­zán, de egyelőre mégis csaknem mindenki számára elfogadható jellege világosan kitűnik az egyes paragrafusok fogadtatásából. Wa­shington és a hazai jobboldal nemtetszését nyilvánította ami­att, hogy az alaptörvény elvileg az ország atomfegyver-mentessé­ge és az amerikai támaszpontok felszámolása mellett foglal ál­lást. A baloldal viszont azért elé­gedetlen, mert ezeket a paragra­fusokat úgy fogalmazták meg, hogy azokat a parlament érvény­telenítheti. Á jelenlegi erőviszo­nyok mellett olyan törvényhozás megválasztása várható, amely ezt egészen biztosan meg is teszi, ám ha az erőviszonyok megvál­toznak, az új alkotmány a bal­oldalnak is lehetőséget ad elkép­zelései keresztülvitelére. Hasonló a helyzet a földreform­ra vonatkozó paragrafussal, amely nincs ínyére a vidéki oli­garchiának és a hadsereg föld­birtokosi hátterű tisztikarának. Pedig ez a paragrafus — néhány taktikai engedménytől eltekintve — nem megy túl a Marcos-féle programon, amely 'annak idején a megművelhető föld csupán 7,5 százalékának a felosztását irá­nyozta elő. Mivel a reform vég­rehajtása lényegében maguknak a földbirtokosoknak a kezében volt — és maradt — 1972, vagyis a program beindulása óta ennek a csekély területnek is csak 32 százaléka lett a parasztoké. Nos, a nagybirtokosok mentalitása nem változott, ám ebben a nagy tömegeket megmozgató kérdés­ben a baloldal ezután nyilván­valóan jobban élhet a politikai nyomás eszközével, és legalább azt kicsikarhatja, amit a hata­lom „írásba adott”. A földreform kérdése szorosan összefügg a hadsereg további sze­repével. Ugyanis elsősorban e kérdés megoldatlansága táplálja azt a baloldali gerillamozgalmat, amelyre hivatkozva a hadsereg kiemelt helyet vívott ki magá­nak a politikai életben. Tovább növelte az egyenruhások szere­pét a két, évtizedes Marcos-dik- tatúra, amely jellegénél fogva nem lehetett meg nagyobb lét­számú hadsereg nélkül. Így az­tán az alkotmánynak az a kité­tele, amely távol kívánja tarta­ni a fegyveres erőket a politiká­tól, továbbá az a tény, hogy Aquino asszony békés módsze­rekkel kíván véget vetni a ge­rillaháborúnak és polgári, de­mokratikus rendszert kíván lét­rehozni, húsbavágó egzisztenciá­lis fenyegetést jelent a tisztikar és a hivatásos állomány számá­ra. Ha ugyanis az elnökasszony sikerrel jár, akkor a kívülről senkitől sem fenyegetett sziget- országnak nem lesz szüksége ak­kora hadseregre, amekkorával jelenleg rendelkezik. A tisztikar osztályjellege mellett ez a fe­nyegetettség a legfőbb oka an­nak, hogy a katonák olyan el­keseredetten ellenzik a gerilla­kérdés békés megoldását és az ország demokratizálását. Hogy az egyenruhások félelmei indo­koltak-e, azt végül is a jövő mu­tatja meg. A belső megbékélés esélyeire mindenesetre árnyékot vetett az a januári vérengzés, melynek során a fegyveres erők tagjai 15, földreformot követelő tüntetőt mészároltak le, majd ezt követően a baloldali gerillák fel­függesztették a kormányzattal folytatott tárgyalásokat. Ez a véres incidens, akárcsak a Marcos-párti jobboldali erők azt követő puccskísérlete végül visszafelé sült el: a gerillahábo­rúban, a múlt év viharos politi­kai változásaiban kifáradt, belső békére vágyói lakosság tömege­sen vett részt a népszavazáson, és lehengerlő többséggel az al­kotmánytervezet és Aquino asz- szony további elnöksége mellett szavazott. Mindezt annak ellené­re, hogy a Fülöp-szigetekiek több­sége eddig nemigen kapott bár­mit is az új kormányzattól: a manilai nyomornegyedek lako­sai továbbra is embertelen kö­rülmények között vegetálnak, sok vidéki terület parasztsága pedig változatlanul éhezik. Ezek­re a kínzó bajokra nincsen azon­nali orvosság az új alkotmány­ban sem. Az alaptörvény elfogadása így nem is annyira az alsóbb nép­rétegek, hanem inkább a hagyo­mányos uralkodó elit győzelmét jelenti a húszéves Marcos-kor- szak felkapaszkodottjai felett. Azt szentesíti, hogy ehelyett a rendkívül korrupt, erőszakos klikk helyett ismét a régi „kék­vérű” családok vették kezükbe az ország kormányrúdját. Ha­talmuk azonban már nyilvánva­lóan nem a régi, és ez a tény so­kat ígérő lehetőségeket tartogat a szélesebb rétegek számára. Vezetői értekezlet a Honvédelmi Minisztériumban A Magyar Néphadsereg vezető állományának részvételével tegnap értekezletet tartottak a Honvédelmi Minisztériumban. A tanácskozáson részt vett, és felszólalt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottság titikára, megjelent Czinege Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Szombathelyi Ferenc, az MSZMP KB osztályve­zető-helyettese, valamint Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának ma­gyarországi képviselője. Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter az értekezleten részt vevő parancsnokok, pártaktivisták és politikai munkatársak előtt értékelte a Magyar Néphadsereg 1986. évi tevékenységét, és szólt a honvédelem soron levő legfontosabb feladatairól. A miniszteri érté- 'kelíóst és feladatmeghatározást hozzászólások «követték. Február 7.: közgyűlést tart a Magyar Közgazdasági Társaság A Magyar Közgazdasági Tár­saság február 7-én tartja VIII. tisztújító közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia díszter­mében — jelentették be a társa­ság tisztségviselői tegnap, Buda­pesten tartott sajtótájékoztató­jukon. A közgyűlésen 660 küldött kép­viseli a szervezet mintegy 7 ezer tagját, s vitatja meg a társaság elmúlt öt évben végzett munká­ját. Beszámolnak például arról, hogy az öt év során mintegy 700 rendezvényt szerveztek, ame­lyeken sokoldalúan vizsgálták a közgazdaság-tudomány, a gazda­ságpolitika elméleti és gyakorla­ti kérdéseit, a vállalati gazdál­kodással kapcsolatos problémá­kat. A társaság kiterjedt nem­zetközi kapcsolatokkal rendel­kezik, s számos közgazdász-talál­kozót szervezett. A magyar— szovjet tanácskozásokon például a termelés nagyobb hatékony­ságának, a gazdasági növekedés­nek a módszereiről cserélték ki nézeteiket, 1982 óta minden év­ben szerveztek magyar—NSZK közgazdász-találkozót is. 1986- ban Budapesten tartották mega külföldön élő magyar szárma­zású közgazdászok konferenciá­ját, amelynek témája a kis or­szágoknak a világgazdaságban betöltött szerepe volt. A társaság terveiről elmondot­ták: fokozatosan továbbfejlesz­tik érdekvédelmi tevékenységü­ket. Ez azért fontos, mert a köz­gazdász-társadalom presztízse, anyagi megbecsülése csökkenő­ben van. A társaság mind széle­sebb mozgásteret kíván biztosí­tani tagjainak, fórumot teremt­ve véleményük, elképzeléseik kifejtéséhez, teret engedve a szakmai vitának. A mostani köz­gyűlésen adják át azokat a köz­gazdászdíjakat is, amelyeket a közelmúltban ítéltek oda. Csak a legjobbak maradhatnak talpon (Folytatás az t. oldalról.) a megyei tanács állattenyésztési szakfelügyelője , összegezte., — A sertéstartó gazdaságok négy-öt esztendeje megrekedt rekonstrukciós programja ki­mozdult a holtpontról. Eddig 13 gazdaság kezdte, illetve kezdi meg idén az ólak, berendezések korszerűsítését. A január 1-jén életbe lépett rendelkezések ér­telmében ugyanis az épületek rekonstrukciója 35 százalékos, a berendezéseké pedig 50 százalé­kos állami támogatást kap. Itt jegyzem meg, hogy a baromfi- ágazatban a támogatás mértéke 30, illetve 50 százalékos. Ez az ágazat jövedelmezőségében ked­vező változást hoz, hiszen az el­használódott ólakban már kény- szerűségből is „fellazult” a technológiai fegyelem. Az állat­létszám alakulása is kedvező irányba mozdult. A bácskai ré­szen némi emelkedés várható, a kiskunsági gazdaságokban pedig —• ahol hiányzik a korszerűsítés­hez a saját anyagi forrás — az állomány mennyisége szinten marad. A sertéstenyésztési rendszerek fejlesztési programjaiban elsők között szerepel a tenyésztési alapanyag genetikai tulajdonsá­gainak javítása és a rekonstruk­ció tervezésében, kivitelezésé­ben való részvétel. Az állattenyésztésen belül a legfeszesebb technológiával a brollertenyésztő gazdaságok, il­letve az ezzel foglalkozó rend­szerek dolgoznak. Ebben az ága­zatban is mérsékelt növekedés várható. Ennél nagyobb mérték­ben növekszik a háztájiban tar­tott csirkék száma. A szójahi- ány azonban érezhető feszültsé­geket okoz. A rendszerek, a fajták, hibri­dek genetikai tulajdonságait to­vább finomítják. A Kecskeméti Lúdtermelési Rendszer a törzs- lúdnevelés eredményességének javítása érdekében a tartási mód­szereket kívánja — állami támo­gatás segítségével — korszerűsí­teni. Érezhető a rendszerek verse­nyében, hogy csak a legtöbb előnyt nyújtók képesek talpon maradni. Hiszen a gazdaságok szolgáltatási díjat csak az érde­mi munkát végzőknek fizetnek. Cz. P. Gyorsítani kell a műszaki fejlesztést (Folytatás az 1. oldalról.) bilis kivitelét — a múlt évi el­maradások pótlásával együtt — 4—6 százalékkal. Mind a terme­lésben, mind az értékesítésben nő majd a nagyobb szellemi mun­kát igénylő feldolgozott termé­kek aránya. Ennek megfelelően az iparirányítás elsősorban á piaccal rendelkező, s már most is korszerű cikkeket előállító ágazatoknak biztosít lehetőséget az erőteljesebb fejlődéshez. így az idén és a következő években is az elektronikai termékek, a robottechnikai gyártmányok, a szerszámgépek, a közúti jármű­vek, a gyógyszerek és növényvé­dő szerek, egyes műanyag- és gumiipari cikkek, s a divatos ru­házati termékek és bútorok gyár­tása fejlődik majd az átlagosnál gyorsabban. S mivel ezeknek a feldolgozóipari ágazatoknak kel- ipari háttérrel, kiszolgálópart­nerekkel Is rendelkezniük kell, az ilyen jellegű termékek előál­lítására is szükség van. Az egyes ipari ágazatok idei terveiről szólva Kéri Endre el­mondta, hogy a hazai szénbá­nyászat 23,3 millió tonna szenet termel ebben az évben, miiköz­ben a gazdaságtalan mélyműve­lésű aknákban fokozatosan vlsz- szafejlesztLk a termelést. A kő­olajipar 1,9 millió tonna, a földgázkitermelő helyek pedig 7 milliárd köbméter nyersanyagot hoznak a felszínre. A villamos- energia-ipar termelése 3,9 száza­lékkal haladja majd meg az elő­ző évit. Így az ipar termelésé­hez és. a lakossági ellátáshoz ren­delkezésre áll a szükséges ener­gia. A minisztérium ezekben a he­tekben felméri a vállalati szán­dékokat összegző terveket. Az eddigi tapasztalatok szerint a kí­vánt termelésnövekedést általá­ban előirányozzák a vállalati ter­vek is, ugyanakkor a szükséges­nél és a lehetségesnél jóval ki­sebb exportot terveznek a kon- vertjbilis piacokra. Ä sajtótájékoztatón arról is szóltak, hogy az évkezdet, az év­indítás nem volt zökkenőmentes. A januári kemény fagyok és hó­viharok leállásra késztettek szá­mos gyárat, ami az iparban mint­egy hárommilliárd forintos ter­meléskiesést okozott. Ez az éves termelés 0,3—0,5 százaléka. A veszteség pótlására mindenütt program készült, a vállalatok na­gyobb része már az első negyed­évben, a többi a félév végére hozza be a lemaradást, bár a pótműszakok szervezése is je­lentős többletköltséggel jár.

Next

/
Thumbnails
Contents