Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-25 / 47. szám

/ 1987. február 25. • PETŐFI NÉPE • 3 NEMESNÁDUDVARON IS TUDJÁK: • Féderer József párttitkár: — A házépítés önma­gában nem egyenlő a községfejlesztésscl. • Hidasi Antal tanácselnök: — Portánként 12 ezer forint a hozzájárulás. A fejlesztés útja az összefogás Nem kevés a negyvenkét párt­tag ebben a több mint kétezer lakosú községben? — kérdeztem Féderer Józsefet, Nemesnádudvar községi és termelőszövetkezeti társadalmi párttifkárát, aimikor sorolni kezdte az adatokat. — Valóban kevésnek tűnik — válaszolta —, de a lakosság két­harmad része a Hosszúhegyi Me­zőgazdasági Kombinátban dol­gozik, s szervezetileg odatartoz­nak a párttagok is. Mégis a ítéesz határozza meg a község arcula­tát, amely kiegyensúlyozottam gazdálkodik a háromezer hektár­nyi területén. Az idén is 8 és fél milliós nyereséget értünk el, 6 kéthavi fizetéssel felérő nyereség- részesedésit fizetünk tagjaink­nak. Az valóban igaz, hogy a főleg német ajkú község — ahol él­nek magyarok, szlovákok, a Bács­kából és 'Erdélyből ide települitek — lakói szorgalmas emberek, er­re utal az évente felépülő 20— 25 új ház, de az isi, hogy a 700— •800 „házat” számláló pincefalai már egybeépült a községgel, sőt, azokból is ugyanannyi épül éven­te, mint a lakóháziakból. — Nálunk a faluban tényleg olcsó az építési telek, 30—35 ezer forintért adja a tanács — foly­tatta a pártti.tikár —, ennyi pénzt akár a fiatalok is „összedobnak”, főleg, ha igazi lakodalmait csap­nak. A házépítés önmagában nem egyenlő á községfejlesztéssel, az infrastruktúra megteremtése is fontos. Itt nálunk, ebben a kis­községben már 'korábban rájöt­tek a vezetők, az emberek: a fejlesztés egyetlen útja az össze­fogás. A lakosság értelmes célok elérésére mindig sziervezhertő. Ezt a munkát a nópf r ontatotivis- •ták, s főként a tanácstagok vég­zik. Az természetes, hogy a párt­tagok is segítenek, akárcsak az anyagiak előteremtésében a Kos­suth Tsz és a mezőgazdasági kom­binát Közben megérkezett a községi tanács elnöke, Hidasi Antal. Ideje sem volt 'kifújnia magát, amikor megkérdeztem: Mi az, amiért szí­vesen áldoznak pénzt, munkát a falubeliek? — Az utóbbi időben az út- és járdaépítést szorgalmaztuk, éven>- te egy-egy utcában készítünk szi­lárd burkolatot. Két évvel ez­előtt a Széchenyi utcában 670 •méter hosszú, 4 méter széles be­tonút épült, amelyhez a lakosság portánként 7600 forintot és 12 nap társadalmi munkát ajánlott fel. A megyei tanács céltámogatása 150 ezer forint volt; segítettek a gazdasági egységek is géppel és szállítással. A múlt évi községi ejles ztéssel ás dicsekedhetnének, ugyanis a Damjanich, a Kender, a Kossuth, a Malom, a Rémi, a Szőlő utcák­ban, a piactéren, a pincesoron összesen 3000 méter út épült, amelyhez házanként 6500—12 000 forintot, s 5—10 napi társadalmi munkát vállaltaik. S aki nem tu­dott dolgozni? Az napszámost fo­gadott, ami napi 500—600 forint­ba került. Az igazsághoz 'tarto­zik, hogy a megyei tanács is majdnem félmillió forintot jut­tatott a községnek. A 300 méter járda teljes egészében társadal­mi munkában készült, egy-egy ház 2500 forinttal és kétmapi munkával jeleskedett. — Ebben az év.ben — mondta az elnök — tovább folytatjuk a járda- és útépítést. Haltszáz mé­ter hosszan készül út a Damjai- ■n.ich„ a Móricz, a Hunyadi utcá­ban, portánként 12 000 forintért, társadalmi munkát csupán a cső. padékvízárak ásásában kell vál­lalni. Ehhez a megyei tanácsitól 100 ezer forintos céltámogatást kaptunk. Még nem szerveztük meg, de szeretnénk 200 méter járdát építeni a Csávolyi utcá­ban. amelyhez meg kell nyerni az ott lakókat. — A múlt év végén — vette át a szót a pártszervezet titkára — felállították a 200 köbméteres víztornyot a Dél-Bács-Kiskun Me­gyei Vízmű Vállalat szakembe­rei. A vállalat nemes gesztussal megelőlegezte azt az 1,3 millió forintot, amelyet még ki kell fi­zetnünk. Harminc házon kiviül mindenütt van vezetékes víz de ezzel tovább javítottuk az ellátás minőségét. Terveink természete­sen vannak, .mindig egy picivel előbbre lépünk. Meg akarjuk ol­dani a fogorvosi ellátást. Ehhez megvan a rendelő, a lakás, de nincsenek műszerek és eszközök. Kértük a lakosság támogatását, s eddig 103 ezer forint gyűlt ösz- sze. A község vezetői nagyra érté­kelik a lakosság hozzájárulásiát, és a gazdálkodó szervezetek — a termelőszövetkezet, a mezőgazda- sáe.i kombinát, a bajai áfész, a BLÉVISZ, a .takarékszövetkezet, a Gemenc! Erdő- és Vadigazdaság — anyagi és erkölcsi támogatá­sát. Nem titkolták azt sem, hogy a KISZ és a népfront sokat tesz a község fásításáért, tisztaságáért. Városainkban már régóta elter­jedt, hogy azok, akik sokat tettek lakóhelyükért, megkapják a Pro Űrbe kitüntetést, amely kifejezi a megbecsülést. Ha falvainkbain is bevezetnének egy hasonló elis­merési formát. Nemes nádudvar on jó néhányat ki kellene osztani. Gémes Gábor 21. Lobanovszkij Lobanovszkij jön velünk szem­ben a tolmácsa kíséretében. Ki­tárja a karját, és átöleli Borbély Pált, a magyar újságírót: „Ne haragudjatok barátaim, ilyen a sport!” Ez azon jelenetek 'közé tartozik, amelyeket valójában nem lehet sem leírni, se elmondani, csak átélni. Mi, magyarok, fél órával ezelőtt megaláizattnak és meg- 6emmisültnek éreztük magunkat; a legszívesebben elbujdostunk volna, most pedig a győztes bará- tian magához ölel. Mindez őszin­tén, minden teátralitás nélkül történt... Így talán könnyebb lesz folytatni ezt a világversenyt. Az interjú során megtudtuk, 'hogy a szovjet kapitány a föl­készülés idején nem sokat fog­lalkozott a magyar csapattal, csak a brazilok elleni mérkőzé­sük videofelvételét nézték meg, aztán játszották azt a stílust, amit legjobban tudnak, a Dina­mó Kijevét. Különben ugyanazt a letáma­dás! szisztémát alkalmazták el­lenünk, amivel mi a selejtező­: „Ilyen a sport” mérkőzéseinken sikereinket arat­tuk, és most föladtuk. Magát Lo- banovszkijt is meglepte a magya­rok nagyon rossz kondíciója, hogy játékosaink futni is alig bírtak. Visszamentünk leóni szállá­sunkra, a Hotel Estanciába. Az első ismerős, akivel találkoztunk, a velünk egy szállóban lakó Dett- mar Cramer, a Bayern München egykori nagy edzője, Beckenbaue- rék mestere. Az elmúlt napok­ban készítettünk vele egy-két in­terjút a Népsport számára, de most nem, sok kedvem van be­szélni vele, kicsit restellem is magam a 0:6-ért. Végül ő szólít meg: ne lógassuk annyira az or­runkat, nincs még veszve min­den. Leülünk a kertbe egy asz­talhoz, egy-egy sör mellé, Cra­mer, Borbély és én, mint német tolmács. „Mit tenne most ön Mezey he­lyében?” — kérdeztük a neves edzőt. „Alaposan ki beszéltetném a já­tékosakat, hogy mondjanak el mindent, amit átéltek és amit most éreznek, hogy ne maradjon bennük semmi visszafojtott fe­szültség. Aztán kiosztanék köz­tük néhány pohár jó magyar vö­rösbort, igyák meg, zárják le, ami volt, feküdjenek le és aludják ki magukat, mert holnaptól kezdve csak a következő mérkőzésre kon­centrálhatnak. Ha nem teszik túl magukat azon, ami történt, akkor a magyarok számára vége a Mun- diáinak.” Tíz perc múlva a szálloda ud­varában levő medencében Pintér István és Oltványi Tamás faggat arról, hogy mit mondott Detmar Cramer. „Nem! Hogy vörösbort igyanak játékosaink, azt nálunk nem lehet megtenni! Ellenkezik minden eddigi logikával” — mondja Pintér. Este kitelefonálok Comanjil- lába, Bodó Istvánnak. — Milyen a hangulat a csapatban — kér­dezem —, összeszedik-e magukat Kanada ellen? „Ezek itt a mélypontnál is mé­lyebben vannak — kapom a hely­zetjelentést —, alig szólnak egy szót is egymáshoz. Disztl Péter az asztalnál ül, előtte a vacsora, s ő csak mozdulatlanul, mereven a falat bámulja már vagy fél órája. Nagy Antinak idegklme- rültsége van, ágyban fekszik, tel­jesen kikészült, de jobb, ha nem is sorolom tovább. Itt már csak a csoda segíthet.” Színhely az irapuatói stadion, a magyar—szovjet mérkőzés utol­só percei. Kifakadok: „öregem, helyettük is szégyellem maga­mat! Ez mexikói tartózkodásom legszomorúbb napja!” — mondom az előttem ülő Hermann János­nak, mexikói követségünk beosz­tottjának. Miközben János szomorúan bó­logat, észreveszem, hogy mellet­te egy idegen férfi ül, aki köz­ben végigmér engem. Később ki­derült, hogy a fülét hegyező em­bert Kutas Istvánnak hívják, va­lamikor az MLSZ elnöke volt. Simon János (Folytatjuk.) KORSZERŰSÍTIK A FELVÉTELI RENDSZERT lesz egyetemista, főiskolás? A hazait egyetemeken és főis­kolákon az idei felvételi vizsgák május 18—19-éni kezdődnek. Ek­kor írják meg a matematiikából. fizikából, biológiából és kémiából felvételizőik az érettségivel közös írásbeli felvéteti dolgozatukat; a többi tárgy írásbelijét, illetve a szóbeli Vizsgákat június 22. és július 3. között tanítják meg. A felsőoktatási intézmények 15 nappal a felvételi előtt írásban értesítik a jelentkezőket a vizsga pontos időpontjáról, helyéről. A felvételi kérelmeket — mint minden éviben — idén is március elsejéig fogadják ek Miint azr a Művelődési Minisz­tériumban elmondták: az idei felvételi vizsgáik módjára az 1987-es 'Felvételi tájékoztatóban közölt általános tudnivalók érvé­nyesek. A felvételi eljárásban újdonság, hogv a szóbelin min­den felvételiző megkapia a kija­vított dolgozatát, amellyel kap­csolatban észirevételt tehet. Ugyancsak új vonás, hogv a szó­beli eredményét a vizsga után közük, s a. felvettek—elutasítot­tak névsorát nyilvánosságra hozzák. A most érvényes felvételi rend­szer távlati továbbfeile'ztésének munkálatai több fórumon meg­kezdőditek. F.gvebek között az Omszáeos Pedagógiai Intézetben, valamint az Országos Középtávú Kutatási-feiíesztési Terv egyik alprcgiram iáként is foglalkoznak a szakemberek a felvételi eljá­rásnak. illetve a felsőoktatásba bekerülő hallgatók kiválasztás! rendszerének a 'korszerűsítésével. Egvebek kőzett aizt vizsgálják: hogvan lelhetne a felvételi vizs­gáról. vagyis az előzetes váloga­tásról áttérni olyan rendszerre, amikor a tanulmányok során nyújtott teljesítmény dönti el. hogy ki tanulhat tovább. 'Arra keresik tehát a választ, hogy mi­lyen formában lehetne az egye­temeket a megfeleltek egy széle­sebb köre száméra meanvitnt. A fejlesztés egy másik témája pél­dául azoknak a konkrét módsze­reknek a kimunkálása, amelyek­kel a mainál pontosabban ítél­hető meg a. pályázók alkalmas­sága, képessége, rátermettsége. Az ördög ügyvédje Egyszer volt, hol nem volt, volt egy polgármester, aki fontos javaslatait az indítvány hátrányainak, esetleges káros következményeinek fölsorolá­sával kezdte. Másolótól is megkívánta az illetékesek ha­sonló tájékoztatását. Minél fontosabbnak, szük­ségesebbnek vélte ajánlatá­nak, az előterjesztésnek elfo­gadását, annál körültekintőb­ben szólt az ellenjavaslatokról, így győzte meg az állásfogla­lásukkal, a szavazatukkal 'il­letékesekéi: alaposam megfon­tolta kezdeményezését. Tudta, mit miért. Noha ilyen és ilyen gondokkal kell majd küszköd­ni clk: lépni kell. A hajdani elöljáró messzebb látott az orránál, okos ember volt. Az. zal is növelte tekintélyét, hi­telét, hogy előre figyelmeztet­te az érdekelteket a változás árnyoldalaira. Az előrelátás csökkentette az intézkedés (a terv, a határozat, a program) nemszeretem hatásait. Elvette az utólag okosok kenyerét, óvott a túlzott várakozás csa­lódásaitól. Mennyivel előbbre tarta­nánk, ha századaink hatvanas, hetvenes éveiben intézménye­sen realizálódott volna az egy­kori tanácsi vezető .példája. Több száz különféle, köztük számos nagy jelentőségű, tíz­ezrek sorsát évtizedekig befo­lyásoló határozatot olvastam, de szinte kivétel nélkül valaL mennyi versengve méltatta az elfogadott döntéstől várható előnyöket. Utalt-e valaki az aszály veszélyre az ártó 'belvi­zek eltüntetésére kidolgozott tervben ? Csupa lelkendező nyilatkozatokat olvastam a házgyári technológiáról, a távlati tervek tökéletes csoda­szerként emlegették. A magas- mű velésű szőlőfajták megho­nosításakor eléggé számoltak a fagykárokkal? Aligha siránkoznának most Kecskeméten fölöslegesen le­bontott*'házak miatt, ha (mint ezt többen felvetették) minden fontosabb döntés előtt szót ka­pott volna a katolikus szent tó- avatási perekből isimert „ör­dög ügyvéd je”; a javaslat eset­leges veszélyeire, hátrányaira, hibáira hivatalból figyelmezte­tő szakember. Csodálható ilyen körülmények között, hogy a tanácsok az előterjesztéseket lényegi módosítások 'nélkül el­fogadták? Előfordulhatott vol­na, hogy egy-egy tanács elő­ző állásfoglalásának érvénye­sítése nélkül egy-két év múl­tán előző döntésével ellenke­ző határozatot hozzon? Mennyivel jobb légkörben 'tanakodhatnánk településfej­lesztési ügyekről, ha nem köt­nének le forimtmilliőkat, nagy energiákat elsietett, átgondo­latlan rendelkezések. A más, az új első pillanatra mindig a szebb arcát mutatja, előnyei­vel kínálgatja magát. Később mutatkoznak a bajok. A jobb késve, minit soha elv. alapján ezért javasoljuk ki- sebb-nagyobb közösségeket irányító testületeknek: érdem­ben ne is vitassanak lényeges ügyeket a körülmények teljes­ségre törekvő mérlegelése nél­küli. Az illetékesek a várható előnyök és hátrányok ismere­tében nyilvánítsanak véle­ményt. Mindenki maga-magában is ütköztesse az érveket és az ellenérveket. Tudjuk, a több .változatot tartalmazó progra­mok kidolgozása, a szóban és írásiban fölhozott aggályok megvitatása több munkát, több időt követel a döntésben közreműködőktől. Az is nyil­ván való. hogy a tényleges he­lyi jogkörök nagyobbodása el­engedhetetlen feltétele az ér­demi viták kibontakoktatásá­nak. Tartós beidegzefctségek leküzdése nem megy könnyen. Mégis biztosra vesszük: csak az érvek tudatosan végiggon­dolt ütköztetésével kerülhetjük el a haladásunkat lassító var­gabetűket, zsákutcákat, össz­pontosíthatjuk a legfontosab- bakra tudásunkat, erőnket, védjük okosan, hatékonyan ügyeinket. Heltai Nándor A JANUÁRI VÁSÁRLÁSI KEDVRŐL Magasabb készletek, alacsonyabb forgalom A Belkereskedelmi Minisztéri­um áruforgalmi jetenitése szerint a lakosság az év első hónapiéiban 37,8 milliárd forint értékű árut vá­sárolt, folyó áron 2,3, összehason­lítható áron pedig mintegy 7 szá. zalékkal kevesebbet, minit tavaly januárban. A kereskedelem kész­letei viszont magasabbak voltak, mint az elmúlt év elején, különö­sen a nagytkersislkedelmi raktárak­ban, amelyekből a hideg időjárás és a nehéz közlekedés miatt az áru egy jelentős része 'nem jutott el a beitokiba. A kiskereskedelmi hálózaton belül az állami üzletek első havi forgalma 3,5 százalék­kal. á szövetkezetieké 1 százalék­kal maradt el a itavaty januáritól, a magánkereskedők azonban töb­bet értékesítettek, mint egy éve. Az összességében csökkenő for­galom ellenére élelmiszerekből és élvezeti cikkekből folyó áron 5,2 százalékkal többet adtak él, mint az elmúlt év első hónapjában. Ehhez megfelelő árualapok álltak rend kezesre. A ruházati cikkek januári kí­nálattá megfelelő volt, elsősorban á férfizalkók, női ruhák és kosz­tümök választéka javult a koráb­biakhoz képest, A nagy hidegben sokan keresték a vastaigszálú ha­risnyaféléket, ám ezekből a ke­reskedelem nem tudta kielégíteni az igényeket. Januárban a vegyesipari cik­kek köziül javult a házai hűtő­szekrények, a rádiómagnók, a zománcozott edények és a mag­netofonikazetták, s kis mértékben az asztali színes televíziók vá­lasztéka, romlott azonban a fél­automata mosógépek, a video­magnók. valamint a konvektorok kínálattá. Sokan szerettek volna szilárd tüzelésű ikályhát és tűz­helyet, Siesta .gázkályhát és olaj- radiátort vásárolni; ezekből a ke­reskedelem nem mindenütt tudta kielégíteni az igényeket. A tüzelőanyag-ellátásban nem volt fennakadás, a megnöveke- detit keresletet ki tudták elégíteni a Tüzép-telepaken. A propán-bu­tán gázt és a háztartási tüzelő­olajait a hóakadályok miatt he­lyenként nem tudták kellő idő­ben a megrendelőkhöz szállítani, a fennakadás ozoniban csak rövid ideig itartott. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Az IKV felelőssége Egy szövetkezet üzlethelyisége csőtörés 'következtében be ázott és elgomibásodott. Jelentették az IKV-nak, amely azonban nem intézkedett, ezért a hibát meg- javittották, de az ezzel felmerült költségeket az IKV nem volt haj­landó megtéríteni, ezért per in­dult ellene. A tárgyaláson az IKV azzal védekezett, hogy a házban öröklakások is vannak. Megálla­pították, hogy ezek egyikében ke­letkezett a csőtörés, a tulajdo­nosinak kellett volna intézkednie a hibák megszüntetésére, tehát ő felél, a bekövetkezett kárért. Az elsőfokú bíróság a védekezést nem fogadta el, és az IKV-t a pe­resített összeg megfizetésére kö­telezte. Döntését azzai indokolta: a bérleti jogviszony alapján az IKV-t szavatossági felelősség ter­heli, hogy a helyiség használható legyen. Mivel a kárt az örökla­kás tulajdonosa és az IKV közö­sen okozták, ezért — a vegyes tulajdonban álló épületeikre vo­natkozó szabályok szerint — egyetemlegesen felelnek. A vál­lalat a kára megtérítését jogosain követeli az IKV-tói: amelynek viszont módjában áll igénye ér­vényesítésére az öröklakás tulaj­donosa ellen pert indítani. Fellebbezésre az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elé került — A bérlő olyan központi be­rendezések karbantartásáról kö­teles gondoskodni, amelyeket ki­zárólag ő használ, vaigy tart üzemben — hangzik a határozat. — A 'bérbeadó viszont köteles gondoskodni arról, hogy az épü­let .központi berendezései állan­dóan. üzemképes állapotban le­gyenek. Ebben az ügyben kide­rült, Jiogy a vállalatnak a csőtöu rösét anélkül sikerült megjavít- taitnia, hogy az öröklakásba be­jutott volna. Tehát alaptalan az IKV védekezése, hogy a hiba eb­ben a lakásban keletkezett. A Ibériő vállalat joggal kérhette az IKV-tói a hiba sürgős megszün­tetését, mert az erősen beázott helyiség azonnali beavatkozást igényelt. Miután a 'bérbeadó ezt a kötelességét nem teljesítette, a javítási költségeket egyedül neki kell megtérítenie. Baleset a síkos úton Most, tekintettel a télre, külö­nösen figyelemre méltó az az ügy, amelyben azt kellett eldönteni, hogy valakit munkába menet közterületen ért-e baleset? Egy tisztviselő munkába készült, amikor családi háza telkének jeges, járdáján .megcsúszott, el­esett, és bokatörést szenvedett. A baleset üzemi jellegét a társada­lombiztosítási szervek nem ismer­ték el. Ezért a tisztviselő bíró­sághoz fordult A munkaügyi bí­róság ítéletében 'megállapította': üzemi baleset történt. Ezt azzal Indokolta, hogy a dolgozó lakásá­tól az utcaajtóig vezető beton­úton végig menve az ajtó előtti lépcsőn lement, majd a kilincset megfogva egyensúlyát elvesztet­te, és a kerten kívül húzódó föld- útra esett. Tehát a baleset már lakáson kívül érte, mert a lakás­hoz vezető út nem tekinthető a házon belüli területnek. Ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. A törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következő­képpen döntött: — Nem vitás, hogy a tisztvi­selő a lakóháza telkén levő jár­dán csúszott meg és esett el. Üze­mi balesetnek az tekintendő, ha a biztosítottat munkába menet vagy onnan lakására (szállására) ímenet közben, éri baleset. Mun­kába menetelnek akkor tekinthe­tő a baleset, ha a dolgozó a la­kásából már eltávozott. Kertes családi hóznál a kertet a lakás­hoz .tartozónak kell tekinteni. A tisztviselőt a baleset saját csalá­di háza kertjében levő úton, te­hát nem közterületen érte. A ko­rábbi, ezzel ellentétes bírósági ál­láspontok törvénysértők. Ezért a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsó fokú ítéletet hatályon kívül he­lyezte, és a keresetet elutasította. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents