Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-25 / 47. szám
/ 1987. február 25. • PETŐFI NÉPE • 3 NEMESNÁDUDVARON IS TUDJÁK: • Féderer József párttitkár: — A házépítés önmagában nem egyenlő a községfejlesztésscl. • Hidasi Antal tanácselnök: — Portánként 12 ezer forint a hozzájárulás. A fejlesztés útja az összefogás Nem kevés a negyvenkét párttag ebben a több mint kétezer lakosú községben? — kérdeztem Féderer Józsefet, Nemesnádudvar községi és termelőszövetkezeti társadalmi párttifkárát, aimikor sorolni kezdte az adatokat. — Valóban kevésnek tűnik — válaszolta —, de a lakosság kétharmad része a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban dolgozik, s szervezetileg odatartoznak a párttagok is. Mégis a ítéesz határozza meg a község arculatát, amely kiegyensúlyozottam gazdálkodik a háromezer hektárnyi területén. Az idén is 8 és fél milliós nyereséget értünk el, 6 kéthavi fizetéssel felérő nyereség- részesedésit fizetünk tagjainknak. Az valóban igaz, hogy a főleg német ajkú község — ahol élnek magyarok, szlovákok, a Bácskából és 'Erdélyből ide települitek — lakói szorgalmas emberek, erre utal az évente felépülő 20— 25 új ház, de az isi, hogy a 700— •800 „házat” számláló pincefalai már egybeépült a községgel, sőt, azokból is ugyanannyi épül évente, mint a lakóháziakból. — Nálunk a faluban tényleg olcsó az építési telek, 30—35 ezer forintért adja a tanács — folytatta a pártti.tikár —, ennyi pénzt akár a fiatalok is „összedobnak”, főleg, ha igazi lakodalmait csapnak. A házépítés önmagában nem egyenlő á községfejlesztéssel, az infrastruktúra megteremtése is fontos. Itt nálunk, ebben a kisközségben már 'korábban rájöttek a vezetők, az emberek: a fejlesztés egyetlen útja az összefogás. A lakosság értelmes célok elérésére mindig sziervezhertő. Ezt a munkát a nópf r ontatotivis- •ták, s főként a tanácstagok végzik. Az természetes, hogy a párttagok is segítenek, akárcsak az anyagiak előteremtésében a Kossuth Tsz és a mezőgazdasági kombinát Közben megérkezett a községi tanács elnöke, Hidasi Antal. Ideje sem volt 'kifújnia magát, amikor megkérdeztem: Mi az, amiért szívesen áldoznak pénzt, munkát a falubeliek? — Az utóbbi időben az út- és járdaépítést szorgalmaztuk, éven>- te egy-egy utcában készítünk szilárd burkolatot. Két évvel ezelőtt a Széchenyi utcában 670 •méter hosszú, 4 méter széles betonút épült, amelyhez a lakosság portánként 7600 forintot és 12 nap társadalmi munkát ajánlott fel. A megyei tanács céltámogatása 150 ezer forint volt; segítettek a gazdasági egységek is géppel és szállítással. A múlt évi községi ejles ztéssel ás dicsekedhetnének, ugyanis a Damjanich, a Kender, a Kossuth, a Malom, a Rémi, a Szőlő utcákban, a piactéren, a pincesoron összesen 3000 méter út épült, amelyhez házanként 6500—12 000 forintot, s 5—10 napi társadalmi munkát vállaltaik. S aki nem tudott dolgozni? Az napszámost fogadott, ami napi 500—600 forintba került. Az igazsághoz 'tartozik, hogy a megyei tanács is majdnem félmillió forintot juttatott a községnek. A 300 méter járda teljes egészében társadalmi munkában készült, egy-egy ház 2500 forinttal és kétmapi munkával jeleskedett. — Ebben az év.ben — mondta az elnök — tovább folytatjuk a járda- és útépítést. Haltszáz méter hosszan készül út a Damjai- ■n.ich„ a Móricz, a Hunyadi utcában, portánként 12 000 forintért, társadalmi munkát csupán a cső. padékvízárak ásásában kell vállalni. Ehhez a megyei tanácsitól 100 ezer forintos céltámogatást kaptunk. Még nem szerveztük meg, de szeretnénk 200 méter járdát építeni a Csávolyi utcában. amelyhez meg kell nyerni az ott lakókat. — A múlt év végén — vette át a szót a pártszervezet titkára — felállították a 200 köbméteres víztornyot a Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat szakemberei. A vállalat nemes gesztussal megelőlegezte azt az 1,3 millió forintot, amelyet még ki kell fizetnünk. Harminc házon kiviül mindenütt van vezetékes víz de ezzel tovább javítottuk az ellátás minőségét. Terveink természetesen vannak, .mindig egy picivel előbbre lépünk. Meg akarjuk oldani a fogorvosi ellátást. Ehhez megvan a rendelő, a lakás, de nincsenek műszerek és eszközök. Kértük a lakosság támogatását, s eddig 103 ezer forint gyűlt ösz- sze. A község vezetői nagyra értékelik a lakosság hozzájárulásiát, és a gazdálkodó szervezetek — a termelőszövetkezet, a mezőgazda- sáe.i kombinát, a bajai áfész, a BLÉVISZ, a .takarékszövetkezet, a Gemenc! Erdő- és Vadigazdaság — anyagi és erkölcsi támogatását. Nem titkolták azt sem, hogy a KISZ és a népfront sokat tesz a község fásításáért, tisztaságáért. Városainkban már régóta elterjedt, hogy azok, akik sokat tettek lakóhelyükért, megkapják a Pro Űrbe kitüntetést, amely kifejezi a megbecsülést. Ha falvainkbain is bevezetnének egy hasonló elismerési formát. Nemes nádudvar on jó néhányat ki kellene osztani. Gémes Gábor 21. Lobanovszkij Lobanovszkij jön velünk szemben a tolmácsa kíséretében. Kitárja a karját, és átöleli Borbély Pált, a magyar újságírót: „Ne haragudjatok barátaim, ilyen a sport!” Ez azon jelenetek 'közé tartozik, amelyeket valójában nem lehet sem leírni, se elmondani, csak átélni. Mi, magyarok, fél órával ezelőtt megaláizattnak és meg- 6emmisültnek éreztük magunkat; a legszívesebben elbujdostunk volna, most pedig a győztes bará- tian magához ölel. Mindez őszintén, minden teátralitás nélkül történt... Így talán könnyebb lesz folytatni ezt a világversenyt. Az interjú során megtudtuk, 'hogy a szovjet kapitány a fölkészülés idején nem sokat foglalkozott a magyar csapattal, csak a brazilok elleni mérkőzésük videofelvételét nézték meg, aztán játszották azt a stílust, amit legjobban tudnak, a Dinamó Kijevét. Különben ugyanazt a letámadás! szisztémát alkalmazták ellenünk, amivel mi a selejtező: „Ilyen a sport” mérkőzéseinken sikereinket arattuk, és most föladtuk. Magát Lo- banovszkijt is meglepte a magyarok nagyon rossz kondíciója, hogy játékosaink futni is alig bírtak. Visszamentünk leóni szállásunkra, a Hotel Estanciába. Az első ismerős, akivel találkoztunk, a velünk egy szállóban lakó Dett- mar Cramer, a Bayern München egykori nagy edzője, Beckenbaue- rék mestere. Az elmúlt napokban készítettünk vele egy-két interjút a Népsport számára, de most nem, sok kedvem van beszélni vele, kicsit restellem is magam a 0:6-ért. Végül ő szólít meg: ne lógassuk annyira az orrunkat, nincs még veszve minden. Leülünk a kertbe egy asztalhoz, egy-egy sör mellé, Cramer, Borbély és én, mint német tolmács. „Mit tenne most ön Mezey helyében?” — kérdeztük a neves edzőt. „Alaposan ki beszéltetném a játékosakat, hogy mondjanak el mindent, amit átéltek és amit most éreznek, hogy ne maradjon bennük semmi visszafojtott feszültség. Aztán kiosztanék köztük néhány pohár jó magyar vörösbort, igyák meg, zárják le, ami volt, feküdjenek le és aludják ki magukat, mert holnaptól kezdve csak a következő mérkőzésre koncentrálhatnak. Ha nem teszik túl magukat azon, ami történt, akkor a magyarok számára vége a Mun- diáinak.” Tíz perc múlva a szálloda udvarában levő medencében Pintér István és Oltványi Tamás faggat arról, hogy mit mondott Detmar Cramer. „Nem! Hogy vörösbort igyanak játékosaink, azt nálunk nem lehet megtenni! Ellenkezik minden eddigi logikával” — mondja Pintér. Este kitelefonálok Comanjil- lába, Bodó Istvánnak. — Milyen a hangulat a csapatban — kérdezem —, összeszedik-e magukat Kanada ellen? „Ezek itt a mélypontnál is mélyebben vannak — kapom a helyzetjelentést —, alig szólnak egy szót is egymáshoz. Disztl Péter az asztalnál ül, előtte a vacsora, s ő csak mozdulatlanul, mereven a falat bámulja már vagy fél órája. Nagy Antinak idegklme- rültsége van, ágyban fekszik, teljesen kikészült, de jobb, ha nem is sorolom tovább. Itt már csak a csoda segíthet.” Színhely az irapuatói stadion, a magyar—szovjet mérkőzés utolsó percei. Kifakadok: „öregem, helyettük is szégyellem magamat! Ez mexikói tartózkodásom legszomorúbb napja!” — mondom az előttem ülő Hermann Jánosnak, mexikói követségünk beosztottjának. Miközben János szomorúan bólogat, észreveszem, hogy mellette egy idegen férfi ül, aki közben végigmér engem. Később kiderült, hogy a fülét hegyező embert Kutas Istvánnak hívják, valamikor az MLSZ elnöke volt. Simon János (Folytatjuk.) KORSZERŰSÍTIK A FELVÉTELI RENDSZERT lesz egyetemista, főiskolás? A hazait egyetemeken és főiskolákon az idei felvételi vizsgák május 18—19-éni kezdődnek. Ekkor írják meg a matematiikából. fizikából, biológiából és kémiából felvételizőik az érettségivel közös írásbeli felvéteti dolgozatukat; a többi tárgy írásbelijét, illetve a szóbeli Vizsgákat június 22. és július 3. között tanítják meg. A felsőoktatási intézmények 15 nappal a felvételi előtt írásban értesítik a jelentkezőket a vizsga pontos időpontjáról, helyéről. A felvételi kérelmeket — mint minden éviben — idén is március elsejéig fogadják ek Miint azr a Művelődési Minisztériumban elmondták: az idei felvételi vizsgáik módjára az 1987-es 'Felvételi tájékoztatóban közölt általános tudnivalók érvényesek. A felvételi eljárásban újdonság, hogv a szóbelin minden felvételiző megkapia a kijavított dolgozatát, amellyel kapcsolatban észirevételt tehet. Ugyancsak új vonás, hogv a szóbeli eredményét a vizsga után közük, s a. felvettek—elutasítottak névsorát nyilvánosságra hozzák. A most érvényes felvételi rendszer távlati továbbfeile'ztésének munkálatai több fórumon megkezdőditek. F.gvebek között az Omszáeos Pedagógiai Intézetben, valamint az Országos Középtávú Kutatási-feiíesztési Terv egyik alprcgiram iáként is foglalkoznak a szakemberek a felvételi eljárásnak. illetve a felsőoktatásba bekerülő hallgatók kiválasztás! rendszerének a 'korszerűsítésével. Egvebek kőzett aizt vizsgálják: hogvan lelhetne a felvételi vizsgáról. vagyis az előzetes válogatásról áttérni olyan rendszerre, amikor a tanulmányok során nyújtott teljesítmény dönti el. hogy ki tanulhat tovább. 'Arra keresik tehát a választ, hogy milyen formában lehetne az egyetemeket a megfeleltek egy szélesebb köre száméra meanvitnt. A fejlesztés egy másik témája például azoknak a konkrét módszereknek a kimunkálása, amelyekkel a mainál pontosabban ítélhető meg a. pályázók alkalmassága, képessége, rátermettsége. Az ördög ügyvédje Egyszer volt, hol nem volt, volt egy polgármester, aki fontos javaslatait az indítvány hátrányainak, esetleges káros következményeinek fölsorolásával kezdte. Másolótól is megkívánta az illetékesek hasonló tájékoztatását. Minél fontosabbnak, szükségesebbnek vélte ajánlatának, az előterjesztésnek elfogadását, annál körültekintőbben szólt az ellenjavaslatokról, így győzte meg az állásfoglalásukkal, a szavazatukkal 'illetékesekéi: alaposam megfontolta kezdeményezését. Tudta, mit miért. Noha ilyen és ilyen gondokkal kell majd küszködni clk: lépni kell. A hajdani elöljáró messzebb látott az orránál, okos ember volt. Az. zal is növelte tekintélyét, hitelét, hogy előre figyelmeztette az érdekelteket a változás árnyoldalaira. Az előrelátás csökkentette az intézkedés (a terv, a határozat, a program) nemszeretem hatásait. Elvette az utólag okosok kenyerét, óvott a túlzott várakozás csalódásaitól. Mennyivel előbbre tartanánk, ha századaink hatvanas, hetvenes éveiben intézményesen realizálódott volna az egykori tanácsi vezető .példája. Több száz különféle, köztük számos nagy jelentőségű, tízezrek sorsát évtizedekig befolyásoló határozatot olvastam, de szinte kivétel nélkül valaL mennyi versengve méltatta az elfogadott döntéstől várható előnyöket. Utalt-e valaki az aszály veszélyre az ártó 'belvizek eltüntetésére kidolgozott tervben ? Csupa lelkendező nyilatkozatokat olvastam a házgyári technológiáról, a távlati tervek tökéletes csodaszerként emlegették. A magas- mű velésű szőlőfajták meghonosításakor eléggé számoltak a fagykárokkal? Aligha siránkoznának most Kecskeméten fölöslegesen lebontott*'házak miatt, ha (mint ezt többen felvetették) minden fontosabb döntés előtt szót kapott volna a katolikus szent tó- avatási perekből isimert „ördög ügyvéd je”; a javaslat esetleges veszélyeire, hátrányaira, hibáira hivatalból figyelmeztető szakember. Csodálható ilyen körülmények között, hogy a tanácsok az előterjesztéseket lényegi módosítások 'nélkül elfogadták? Előfordulhatott volna, hogy egy-egy tanács előző állásfoglalásának érvényesítése nélkül egy-két év múltán előző döntésével ellenkező határozatot hozzon? Mennyivel jobb légkörben 'tanakodhatnánk településfejlesztési ügyekről, ha nem kötnének le forimtmilliőkat, nagy energiákat elsietett, átgondolatlan rendelkezések. A más, az új első pillanatra mindig a szebb arcát mutatja, előnyeivel kínálgatja magát. Később mutatkoznak a bajok. A jobb késve, minit soha elv. alapján ezért javasoljuk ki- sebb-nagyobb közösségeket irányító testületeknek: érdemben ne is vitassanak lényeges ügyeket a körülmények teljességre törekvő mérlegelése nélküli. Az illetékesek a várható előnyök és hátrányok ismeretében nyilvánítsanak véleményt. Mindenki maga-magában is ütköztesse az érveket és az ellenérveket. Tudjuk, a több .változatot tartalmazó programok kidolgozása, a szóban és írásiban fölhozott aggályok megvitatása több munkát, több időt követel a döntésben közreműködőktől. Az is nyilván való. hogy a tényleges helyi jogkörök nagyobbodása elengedhetetlen feltétele az érdemi viták kibontakoktatásának. Tartós beidegzefctségek leküzdése nem megy könnyen. Mégis biztosra vesszük: csak az érvek tudatosan végiggondolt ütköztetésével kerülhetjük el a haladásunkat lassító vargabetűket, zsákutcákat, összpontosíthatjuk a legfontosab- bakra tudásunkat, erőnket, védjük okosan, hatékonyan ügyeinket. Heltai Nándor A JANUÁRI VÁSÁRLÁSI KEDVRŐL Magasabb készletek, alacsonyabb forgalom A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jetenitése szerint a lakosság az év első hónapiéiban 37,8 milliárd forint értékű árut vásárolt, folyó áron 2,3, összehasonlítható áron pedig mintegy 7 szá. zalékkal kevesebbet, minit tavaly januárban. A kereskedelem készletei viszont magasabbak voltak, mint az elmúlt év elején, különösen a nagytkersislkedelmi raktárakban, amelyekből a hideg időjárás és a nehéz közlekedés miatt az áru egy jelentős része 'nem jutott el a beitokiba. A kiskereskedelmi hálózaton belül az állami üzletek első havi forgalma 3,5 százalékkal. á szövetkezetieké 1 százalékkal maradt el a itavaty januáritól, a magánkereskedők azonban többet értékesítettek, mint egy éve. Az összességében csökkenő forgalom ellenére élelmiszerekből és élvezeti cikkekből folyó áron 5,2 százalékkal többet adtak él, mint az elmúlt év első hónapjában. Ehhez megfelelő árualapok álltak rend kezesre. A ruházati cikkek januári kínálattá megfelelő volt, elsősorban á férfizalkók, női ruhák és kosztümök választéka javult a korábbiakhoz képest, A nagy hidegben sokan keresték a vastaigszálú harisnyaféléket, ám ezekből a kereskedelem nem tudta kielégíteni az igényeket. Januárban a vegyesipari cikkek köziül javult a házai hűtőszekrények, a rádiómagnók, a zománcozott edények és a magnetofonikazetták, s kis mértékben az asztali színes televíziók választéka, romlott azonban a félautomata mosógépek, a videomagnók. valamint a konvektorok kínálattá. Sokan szerettek volna szilárd tüzelésű ikályhát és tűzhelyet, Siesta .gázkályhát és olaj- radiátort vásárolni; ezekből a kereskedelem nem mindenütt tudta kielégíteni az igényeket. A tüzelőanyag-ellátásban nem volt fennakadás, a megnöveke- detit keresletet ki tudták elégíteni a Tüzép-telepaken. A propán-bután gázt és a háztartási tüzelőolajait a hóakadályok miatt helyenként nem tudták kellő időben a megrendelőkhöz szállítani, a fennakadás ozoniban csak rövid ideig itartott. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Az IKV felelőssége Egy szövetkezet üzlethelyisége csőtörés 'következtében be ázott és elgomibásodott. Jelentették az IKV-nak, amely azonban nem intézkedett, ezért a hibát meg- javittották, de az ezzel felmerült költségeket az IKV nem volt hajlandó megtéríteni, ezért per indult ellene. A tárgyaláson az IKV azzal védekezett, hogy a házban öröklakások is vannak. Megállapították, hogy ezek egyikében keletkezett a csőtörés, a tulajdonosinak kellett volna intézkednie a hibák megszüntetésére, tehát ő felél, a bekövetkezett kárért. Az elsőfokú bíróság a védekezést nem fogadta el, és az IKV-t a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Döntését azzai indokolta: a bérleti jogviszony alapján az IKV-t szavatossági felelősség terheli, hogy a helyiség használható legyen. Mivel a kárt az öröklakás tulajdonosa és az IKV közösen okozták, ezért — a vegyes tulajdonban álló épületeikre vonatkozó szabályok szerint — egyetemlegesen felelnek. A vállalat a kára megtérítését jogosain követeli az IKV-tói: amelynek viszont módjában áll igénye érvényesítésére az öröklakás tulajdonosa ellen pert indítani. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került — A bérlő olyan központi berendezések karbantartásáról köteles gondoskodni, amelyeket kizárólag ő használ, vaigy tart üzemben — hangzik a határozat. — A 'bérbeadó viszont köteles gondoskodni arról, hogy az épület .központi berendezései állandóan. üzemképes állapotban legyenek. Ebben az ügyben kiderült, Jiogy a vállalatnak a csőtöu rösét anélkül sikerült megjavít- taitnia, hogy az öröklakásba bejutott volna. Tehát alaptalan az IKV védekezése, hogy a hiba ebben a lakásban keletkezett. A Ibériő vállalat joggal kérhette az IKV-tói a hiba sürgős megszüntetését, mert az erősen beázott helyiség azonnali beavatkozást igényelt. Miután a 'bérbeadó ezt a kötelességét nem teljesítette, a javítási költségeket egyedül neki kell megtérítenie. Baleset a síkos úton Most, tekintettel a télre, különösen figyelemre méltó az az ügy, amelyben azt kellett eldönteni, hogy valakit munkába menet közterületen ért-e baleset? Egy tisztviselő munkába készült, amikor családi háza telkének jeges, járdáján .megcsúszott, elesett, és bokatörést szenvedett. A baleset üzemi jellegét a társadalombiztosítási szervek nem ismerték el. Ezért a tisztviselő bírósághoz fordult A munkaügyi bíróság ítéletében 'megállapította': üzemi baleset történt. Ezt azzal Indokolta, hogy a dolgozó lakásától az utcaajtóig vezető betonúton végig menve az ajtó előtti lépcsőn lement, majd a kilincset megfogva egyensúlyát elvesztette, és a kerten kívül húzódó föld- útra esett. Tehát a baleset már lakáson kívül érte, mert a lakáshoz vezető út nem tekinthető a házon belüli területnek. Ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. A törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — Nem vitás, hogy a tisztviselő a lakóháza telkén levő járdán csúszott meg és esett el. Üzemi balesetnek az tekintendő, ha a biztosítottat munkába menet vagy onnan lakására (szállására) ímenet közben, éri baleset. Munkába menetelnek akkor tekinthető a baleset, ha a dolgozó a lakásából már eltávozott. Kertes családi hóznál a kertet a lakáshoz .tartozónak kell tekinteni. A tisztviselőt a baleset saját családi háza kertjében levő úton, tehát nem közterületen érte. A korábbi, ezzel ellentétes bírósági álláspontok törvénysértők. Ezért a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsó fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a keresetet elutasította. H. E.
