Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-24 / 46. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. február 24. vita Hol keresendők az okok? GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET Petőfi szellemében — Szalkszentmártonban Ti • Szalkszentmártoni úttörők a Petőfi-emlékmúzeum előtt. Jobbról a harmadik csapatvezetőjük: Bodzsárné Kerner Erzsébet. • Tárlatvezetők a Petőfi-emlékmúzeumban: Somogyi Orsolya mutatja Hrúz Mária kosarát, Mészáros Éva mellett a falon pedig Petőfi édesanyjának fejkendője függ. (Méhesi Éva felvételei! A technika, motorizáció világában, a „pontszerzések” hajszájában elfeledkezünk a jellem neveléséről! Mind kevesebbet hallani dicséretként: „Becsületes voltál, fiam” vagy: ,.látom, most legyőzted magad, nagy az önfegyelmed”. Mert otthon esetleg ezt hallja a gyermek: „hajtsál fiiam, mert így leszel valaki!” Sokszor elgondolkodom: honnan a diac gyermekeinkben, az óriási agresszivitás? Egyik okát abban látom (s bár sokszor elhangzott, mégsem ítésznek a szülők semmit ellene), hogy alsósaink ás rendszeres ibűnügyifilm-né- ■zők, ahelyett, hogy aludnának. A másik ok a családi ház következetlen nevelési módszereiben keresendő. A munkából hazatérő fáradt szülő sokszor felgyülemlett indulatait, sérelmeit gyermekén vezeti le. Ha jókedvű: túl engedékeny. Ha bosszús: gyorsan eljár a keze. A harmadik, hogy a gyengébb képességű gyermekitől ás erején fölüli ítéljesitménytt vár a szülő. Ennek következménye a nagy idegfeszültség, mely gátlásossá teszi, a felnőttel, « agresz- szíwá a társakkal szemben. Végül csatlakozom QrtelMné tanárnő véleményéhez. A társadalom legfontosabb feladata a jövő nemzedék nevelése! Hiszen a pedagógus neveli az orvosit mérnököt. tudóst, államfőket — és az anyagi elismerés 'mégis igen alacsony. Tehát a pedagógus az egyik legfontosabb (ha menü a legfontosabb) feladatot végzi, és bizony kellemetlen érzés, hogy néha-néha tanulóink jobban öltözöttek, anyagilag jobban ellátottak, mint az eléjük álló tanár. Szép, nagyon szép a hivatástudat. Engem valóiban ez vezérel és tart (24 éve) la pályán, de ez még kevés a mindennapi megélhetéshez! Ma arra hívom föl a figyelmet, hogy .vigyázzunk! Vegyük észre a pedagógus fontosságát, még mielőtt végképp eluralkodik a Csökön alfélé. miránk átformált szállóige a közgondolkozásban: „Az is bolond. aki pedagógussá lesz Magyarországon!” Frigycsy Fercncné kecskeméti tanár Szinte jelképesnek érzem, hogy a szalkszentmártoni gyerekek iskoláját csak néhány lépés választja el attól a gondosan karbantartott épülettől, ahol két esztendőn át Petőfi Sándor és családja élt. Tevékenységüket, megmozdulásukat, s még kirándulásaikat is áthatja ez a tény. Találkozásunkkor ezt pontosan megfogalmazták: „Mi beleszületünk abba, hogy tiszteljük, szeressük a költőt, ezt látjuk, halljuk szüléinktől, nagyszüleinktől, és örömmel követjük őket ezen az úton!" Bodzsárné Kerner Erzsébet csapatvezetőtől megtudtam, hogy a négyszáz gyermeknek programot kínáló közösség nem a hagyományos raj—őrs keretben tevékenykedik, hanem szakőrsökben. Ez annyit jelent, hogy koruktól függetlenül tömörültek közösségekbe, foglalkoznak honismerettel, rádiózással, gárdatevékenységgel. A csapatvezető tanárnő átadta a beszámolás lehetőségét 1 a gyerekeknek, akik pontosan, szépen szóltak életükről. — Mi valamennyien a múzeum baráti- köréhez tartozunk — szögezte le Somogyi Orsolya. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a két esztendeig községünkben élő Petrovies család házát, a hozzá tartozó tárgyakat, a múzeumban levő bútorokat, eszközöket óvjuk, ismerjük. Valamennyien tudunk tárlatot vezetni, örömmel és bármikor jövünk, ha kell, ha hívnak ... — Kitől tanultátok a tárlatvezetést? — Tulajdonképpen belenőttünk — tűnődik egy pillanatig Mészáros Éva, — de természetesen Majsai Károly múzeumiigazgató foglalkozott és foglalkozik velünk rendszeresen. — Mi az, amit a költővel kapcsolatban a legfontosabbnak véltek elmondani? — Először azt, hogy nálunk 112 verset írt. Hogy szobájában, ami az épület sarokszobája, az eredeti kőpadló van, amin ő járt... Hogy a múzeumnak négy eredeti tárgya van. Itt volt kocsmájuk és mészárszékük, itt a füstös-konyha, ahol főztek a sok betérőnek. A kocsmában — a helyet pontosan megmutatják! — egy titkos lejáró van a pincébe, onnan egy alagút a távolabbi nádasba ... szóval innen nem vihettek el senkit a pandúrok, itt vigyáztak a szegénylegényekre... A pincét néhány évvel ezelőtt hozták rendbe — mutat körül Mészáros Éva Nagycm szeretünk ide jönni, amikor szüléink és a felnőttek ülik körül az asztalokat egy-egy Petőfi-megemléke- zésen. Köszöntjük a legifjabb úttörőújságunkat, a kecskeméti LÁNCHlRADÓ-t! A hatoldalas, stencil-technikával készülő újság első példányát küldték el hozzánk az ifjú szerkesztők, akik természetesen nevelőik irányításával készítették lapjukat, nagyon ügyesen. Riportok, az iskola életével kapcsolatos tudnivalók, mese a kicsiknek, rejtvény a nagyoknak, -^-..hozzávetőlegesen ennyi a kiváló sportolóiról is számontartott iskola lapjának témája. A legtöbb írást a nyolcadikos Zóka Anita készítette, de mivel az iskolában már csak néhány hónapot tölt el, reméljük, hogy utódai készülnek a következő lapszámokban megjelenő írásokra. ön jelölt címmel kulturális seregszemlére kerül sor Lajosmi- zsén, holnap délután 4 órákor a művelődési házban. Bizonyára sok ügyes kisdobos és úttörő jelentkezik, s mutatja be tudását társainak, nevelőinek. A szemléről szívesen közölnénk beszámolót, úttörő-tudósító tollából. Lászlófalváról kisdobosoktól kaptunk levelet, amelyben egy emlékezetes farsangi karneválról számolnak be. A kicsinyek hetekig készültek az eseményre, amelynek szervezésében, lebonyolításában, a büfé létrehozásában alaposan kivette részét a szülői munkaközösség tagsága, és természetesen a tantestület minden tagja. „Olyan volt minden ezen a délutánon — szól a levél —mint a mesében...” A művelődési házban a Varázsló Irányította a gyerekeket, szólította színpadra a műsorukat bemutató rajokat, és természetesen a jelmezt öltött gyerekeket: Hófehérkét, a tündéreket és a törpéket, szultánokat, a focicsapatot, és a fiúkból álló „veresegyházi asszonykórust”. — Kik kérnek tőletek tárlat- vezetést? — Üttörőcsapatok, középiskolások, kisdoboscsoportok, különféle klubok tagjai, sőt átutazók is. — Mi a vendégek számára a legérdekesebb? — Hruz Mária kosara, a. költőről készült képek, köztük Agárdi Gábor színművész festménye. Azon is csodálkozni szoktak, hogy nálunk van hazánk legnagyobb Petői i-múzeuma! Megköszönve a valóban komoly tárgyi tudásról tanúskodó tárlatvezetést, a csapat egyéb munkájáról is beszélnek a gyerekek: — Naponta 25 perces műsort adunk társainknak az iskolará- cLiórr, — kezdd a hetedikes Borbély Pál. — Három őrs tizenöt tagja foglalkozik műsorösszeállítással, bemondással. Most. egy hangjátékot készítünk elő! A karnevál érdekessége volt — követendő! — hogy a bírálók nem jelölték ki a győzteseket, hiszen valamennyien azok voltak, — hanem szellemes megoldást találtak ki: a résztvevő rajok emlékszalagot kaptak, amit feltűztek raj zászlójukra, ezzel is jelezve összetartozásukat. ♦ Kecskeméten, a Leninvárosi Általános Iskolában, ahol eddig is számtalan lehetőségük volt a gyerekeknek a sportolásra, most megalakították az iskolai diáksportkört, a DSK-t. Erről küldtek beszámolót a gyerekek, és örömmel írtak arról is, hogy a különféle sportfoglalkozások során még íjászattal is foglalkozhatnak. • Ezen a héten szombaton tartják farsangi mulatságukat a szarkási gyerekek. A szülői munkaközösség szervezte programban fellépnek a bajai tanítóképző főiskola hallgatói is. Az úttörők és kisdobosok már javában készítik álarcaikat, jelmezeiket. Terveznek tombolát és remélik, hogy sokat nevetnek, táncolnak majd. PÁLYÁZAT A Magyair Úttörőik Szövetségének Bács-Kiskun Megyei Elnöksége a Kecskeméten sorra kierüllő útitorőotimpia idején — június 14. és 19. között — a megyében élő kisdobosok és úttörők alkotásaiból kiállítást kíván rendezni. A munkákat 1987. május 15-ig a következő címre küldjétek el: Szabó Zsuzsa tanár, Kecskemét, 6000, Jókai tér 5. A téma: a gyermek és a sport kapcsolata, szabadon választott technika alkalmazásával . A műveken fel kell tüntetni! az alkotó nevét, életkorát, iskolájának és rajztanárának nevét, valamint a mű címét. — Nagyszerű a zenei anyagunk, — véli Becsi Dóra. Szinte naprakészen hozzuk az újabbnál újabb kazettáikat, lemezeket. Szeretnénk újságot kiadni. Ügy tervezzük, hogy Ceruzahegy lesz a Címe. — Esztendők óta híresek vagytok vándor- és sátortáboraitokról. __ — Pontosan tizedik éve, hogy vándortáborozunk — szögezik le együtt. Jártunk Gyulán, a Zse- licségben, a Vasi kéktúrán, a Gerecsében, a Szalajka völgyéiben, a Vöröskő-túirán, a Mecsekben, Vigandpetenden, és természetesen a Kiskun-túrán is. Szelíden öt évig nyaraltunk, de most már nem tartozunk a kalocsai területhez. — És most hova készültök? — A Fertő-tóhoz! Petőházától Sopronig. Allótáborunk pedig Tasson lesz, a Duna-parton. —sei— TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ Az elmúlt héten közölt fejtörő helyes megfejtése: 1. A beavatkozás megváltoztatná a víz kémhatását, sóösszetételét, amelynek következtében kipusztulnának az ott honos növények, állatok. Az igaz állítások: a) Területe a Kiskunságon belül van. b) A természetvédelmi értékek védelmén túl a tanyai és pusztai életforma megőrzése, c) A növényi és állati géntartalékok természetes körülmények közötti fenntartása, d) Legértékesebb részeit az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Meglepetést kapnak: Lénárt Judit, Kiskunfélegyháza; Tok Zsolt, Gál Zsuzsanna, Bártfal Richard, Bori Ildikó, Nagy Adrienn, Nagy Viktória, Kis Antal, Országh Szabolcs, Bognár Anikó Kecskemét. A következő kérdéseket Gál Gyula tanár készítette részetekre. A megfejtéseket most is a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonba, Kecskemétre küldjétek, március 5-éig. Kérdések: 1. Hamarosan hazánkban is megjelenik a Vöröskönyv. Miről fog szólni? 2. A KNP területén élő állatok nevét, jellemzőiket összekevertük. Kapcsoljátok a fajokhoz a tulajdonságokat! Állóvizek gyakori lakója — hátsó lába módosult — magas füvű homoki legelőkön él — lépi póc — juhok élősködője ■— kotoréklakó — éjjeli állat — pusztai hangyaleső — túzok — bennszülött hüllő — hosszú csőre fekete-fehéren sávozott —. lomha röptű rovar — májmétely — csiga — bennszülött, mocsárlakó halfaj — barna ásóbéka — lárvája a laza talajfelszín alól les áldozatára — védelme kiemelt feladat — borz — Európa legnagyobb madara — parlagi vipera — farkuszálya lekerekített. KÖNYVESPOLC Újból a törökök — sok képpel Hegyi Klára—Zimányi Vera: Az oszmán birodalom Európában Mostanság Buda felszabadítása, és a török kiűzése évfordulója okán sokat beszélünk, olvasunk a hajdani oszmán birodalomról. Könyvekben, filmekben, képekben elevenednek meg a számunkra győzelmet hozó, a török uralomnak véget vető csaták. De egyre többet hallunk arról is, hogy a török •nemcsak hódított, nemcsak pusztított Európában., Másfél évszázados unalma alatt jelentős műveiket hozott létre — építészetben, (fürdők, mecsetek), irodalomban, a tudományokban, a művészetekben. Nyilván ez az emlékezés adta az apropóját a Corvina Kiadónál megjelent Az oszmán birodalom Európában című munkának, amelynek szerzői, Hegyi Klára és Zimányi Vera érdekfeszítően és sok szép reprodukcióval mutatják be az oszmánok múltját, történelmét, hódításait és bukását. Megtudtuk, hogy az oszmán krónikák szerint mindössze négyszáz családból álló törzsük oguz- —török eredetű volt, s mongoloktól üldözve jutottak a XII. században Turkesztán sztyeppéiről Kis- ázsiába. A szeldzsuk szultán telepítette őket birodalma peremére, Burszától délkeletre, a meggyengült Bizánc szomszédságába — s ez kiváló lehetőséget nyújtott a terjeszkedésre. Sorra török kézre kerüLnek a balkáni államok, Bulgária, Szerbia (Rigómezei csata 1389), majd tovább terjeszkednek Görögország, Havasalföld, Moldva felé, s Magyarország is elesik. De még mindig nincs vége a hódításoknak: 1529-ben Bécset osztromolják, miközben a Földközi-tengeren is dúl a háború Velencével. Ám a törököket is elérte a világhódítók végzete, birodalmuk hanyatlása, területvesztése. Azonban e fél évezredet átfogó történelem mögött megannyi kultúrtörténeti, művészeti emlék sorakozik A könyvben megismerkedhetünk az oszmán államszervezet kialakulásával és intézményeivel, a hadsereg felépítésével, vallásukkal, gazdálkodásukkal, viseletűkkel, hétköznapjaikkal és ünnepeikkel. A pazar képanyagot a londoni British Múzeum, az osztrák és a párizsi Nemzeti Könyvtár, a Louvre, a velencei Nemzeti Könyvtár, a Correr Múzeum, a Topkapi Seray Múzeum, az isztambuli Egyetemi Könyvtár és számos magyar múzeum és könyvtár anyagából válogatták. Köztük gyönyörű korabeli térképek, csatajelenetek, városképek, miniatúrák találhatók, s különlegesek a viseletábrázolások, a szőnyegek, a sátorbelsők, kincstárak féltett remekei, kerámiák, fürdők, mecsetek, dzsámik rajzai, fotói. S. E. éjjel, s amikor számon kérted tőle, miért nem segít, élpanaszolta, hogy várni kell, mert a túlvilágon olyan hosszú sor áll az úristen előtt ilottó- ügyben, hogy rá nem kerül sor egyhamar. Aztán még névetve hozzátette. — Azt is elmondhatod, hogy azért nem halad a sor, mert Szent Péter mindig élőrevi- szi a rokonait, s azoknak a hozzátartozói nyerik a lottót. Egy hét leforgása alatt mindenki nevetve vette tudomásul, miért késik a nyeremény. Bekőné is megnyugodott. Persze a pénz jól jött volna, de hát tudta, hogy szegény anyja úgy sem tudna segíteni. Hanem egyszer mégis négyesük lett. Nem kaptak ugyan csak hatvanezer forintot, meg nem is az anyja számaival nyertek, de pénz volt az is. — Most mit mondjak a többieknek? — fordult Bekőné újból a férjéhez. Bekő Ambrus huncutul nézett a feleségére. — Mit, mit... Hát hogy tulajdonképpen nem is az anyád segített, mert hogy annak idején valójában mi nem a Bági Ferit kértük fel keresztkomának, hanem az öreg Szent Pétert... Tóth Tibor Szent Péter rokonai Amikor a tanyákon hire kelt, hogy Kapás Rozika néni a végét járja, mindenki arra gondolt, hogy no, neki sem lesz már ötöse a lottón. Pedig de akarta! — Egyszer bejön! Majd meglátjátok! , Igaz, csak három szelvénynyel játszott, mert úgy tartotta, nyerni ennyivel is lehet, kevesebbel viszont nem akart játszani, mert a gyerekei meg az unokái születési évszámának megtételéhez három szelvény kellett. Most aztán, hogy az utolsó órákban számvetésre került sor, a lottó is ak eszébe jutott. — Nem sikerült, nem sikerült*— ismételgette, miközben a legidősebb lánya kezét szorongatta. — Nem baj, édesanyám. Ne is törődjön vele! Hanem egyszerre felragyogott Kapás néni arca. — Ide figyelj! Mondok én valamit. Ha már úgy hozza a jóisten, hogy el kell mennem, megígérem, hogy odaátról majd úgy intézkedek, ti nyerjetek. Csak azt kérem, játsszá- tok meg az én számaimat. Bekőné, a lánya majdnem elnevette magát, de a számokat mindjárt az anyja halála utáni héten azért megjátszotta. Még el is dicsekedett a tanyasiaknak, hogy mostanában nyerni fog a lottón. — Aztán honnan tudod ilyen biztosan? — Édesanyám megígérte, hogy intézkedni fog odafönt. Hitték is, meg nem is. Hiába telt el dzonban jó fél év, a számokat csak nem húzták ki. Röstellte is Bekő Ambrusáé, hogy az anyja így cserbenhagyta. Magában még porolt is vele, de ezzel nem változott semmi. Főleg akkor kezdte nagyon bántani a dolog, amikor egy- szer-egyszer csúfondárosan arra kérték, mondjon már valamilyen jó lottótippet, merthogy neki összeköttetései vannak odaát. — Ki kéne valamit találni — fordult segítségért a férjéhez. — Egyszerű: nyerjél vagy kétmilliót, s mindjárt befogják a szájukat — mondta Bekő Ambrus. Azért az egyik reggel mégis odaállt a felesége elé. — No, ide hallgass! Kitaláltam valamit. Mondd azt, hogy anyáddal álmodtál az HÍREINK • A szultán első felesége, a trónörökös anyja, szolgálóval. SMNNHWMMB • Írnok.