Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-24 / 46. szám

1987. február 24. • PETŐFI NÉPE « 3 A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BÄCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI (Folytatás az 1. oldalrólJ Építőipar A megyei székhelyű kivitelező építőiparban 1984 óta csökkent a iáját épí tépi -szerelési tevékeny­ség értéké. 1086-ban alig halad­ta meg a 3,5 miUdáird forintot, ami összehasonlítható áron egy- tlzeddel kevesebb az egy évvel korábbtnáL Ezen. belü] a tanácsi és szövetkezeti kivitelezők 5, il­letve 4 százalékkal növelték ter­melési volumenűiket. A saját épíitési-szerelésá tevé­kenység éves előirányzatát a mi­nisztériumi szektoriban nem tel­jesítették, a tényleges érték kö­zel 8 százalékkal alatta maradit ennek. Ugyanakkor a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek 3, Illetve esy százalékkal többet termeltek az előirányzottnál. A szerződéssel lekötött munkák aránya a szövetkezetek kivételé­vel némileg csökkent, a kivite­lezők egészénél 99 százalék volt Az év folyamán elutasított jelen­tősebb összegű építési igényesek a tanácsi vállalatoknál fordult elő, és itt a szeptember végéig elutasított 6 millió körüli érték­kel szemben december végéig már megközelítette a 45 millió forintot. Az év első háromnegyedéhez képest az év végére némileg roegélénküilt a kivitelezők fenn­tartási tevékenysége. A befeje­zett építőipari termelésen belül mért 16,6 százalékos arány több mint 650 millió forint értéket tar­talmaz. 1986-ban a megyei székhelyű kivitelező építőipari szerveze­tekben az összes foglalkoztatottak száma alig haladta meg a 9900 főt, az 1985. évi csaknem 10 800 fővel szemben. Hasonló arány­ban — 8 százalékkal — csökkent a fizikai munkakörökben dolgo­zók száma is. Agrárgazdaság Az agrárgazdaság 1986. évi eredményei — előzetes adatok szerint — elmaradtak az éves terv előirányzataitól. A folyó áron mért termelési érték is csak mérsékelten több az előző évinél. Ezen belül az alaptevékenység termelési értéke elmaradt, a ki­egészítő tevékenység értéke meg­haladta az 1985. évit. A szántóföldi vetésszerkezet­ben kiemelt helyet foglalt el a gabonafélék vetésterülete. 1986- ban a megye szántóterületének 61 százalékán gabonát termeltek. A betakarított termés mennyi­sége 1138 ezer tonna volt, az előző évinél 1,3 százalékkal ke­vesebb. Kalászos gabonaféléből 12 százalékkal termett kevesebb, kukoricából viszont 13 százalék­kal többet takarítottak be, mint 1985-ben, ami főiként a termés­átlag növekedésének eredménye. A fontosabb szántóföldi növé­nyek közül a kukorica, a napra­forgó és a lucernaszéna terrnés- á ti aga meghaladta, a többié nem érte el az 1985. évi szintet. A kertészeti kultúrák 1986. évi hozama a nagyüzemeikben igen változatos képet mutat. Fűszer­paprikából és állmából 30 száza­lékkal, körtéből 16 százalékkal1, szilvából számottevően, több ter­mett. mint egy évvel korábban. A közösen művelt és résaesmű- velésű nagyüzemi szőlőtermés is egyötöddel több volt az 1985. évi­nél. Egyidejűleg viszont a fejes káposzta, a paradicsom, a zöld­paprika, a cseresznye, a meggy, a kajszi és az őszibarack ter­mésmennyisége elmaradt az elő­ző évitől. A_ megyében az év végi teljes körű állatösszeírás adatai szerint az 1028,9 ezer sertés, és a 6387,8 ezres baromfiállomány több, a 113 ,2 ezres szarvas marha-, a 10,9 ezres ló- és a 287,2 ezres juhállo­mány kevesebb volt, mint egy évvel korábban, 1986. december 31-én a megyé­ben 112,2 ezer kistermelő gazda­ságban tartottak valamilyen álla­tot. Az állattartó gazdaságok leg­kisebb hányadában', csupán 6—8 százalékában volt juh és Ló, 7 százalékában szarvasmarha, 58 százalékában sertés és 89 száza­lékálban tyúkféle. A felvásárolt vágóállat meny- myisége az előző évi szintjén ala­kult. A megyében értékesített vágóállat mennyisége 199,3 ezer tonna volt. Ezjen belül csak a vá­góbaromfi felvásárlása haladta meg (14 százalékkal) az előző évit, a többiből — vágómarhából 11 százalékkal, vágósertésből 4 százalékkal — csőidként az érté­kesített mennyiség. Egyidejűleg a tej felvásárlása mintegy tize­dével csökkent, a tojásé pedig 52 százalékkal nőtt. Az elmúlt évben közel 38 ezer tonna csontos nyershúst állított elő a megye szocialista ipara, 6,6 százalékkal többet, mint egy év­vel korábban. Kedvezően alakult, csaknem négy tizeddel nőtt a termék külkereskedelmi célú ér­tékesítése is. Az élőállat export célú eladása 1986-ban jelentősen mérséklő­dött, mindössze 14,3 ezer tonnát tett ki. Különösein az élőállat­ként értékesített sertés mennyi­sége csökkent, az előző évinek a 62 százalékát sem érte el. Az 1985. évi visszaesés utón több mint egyötöddel nőtt a me­gye szocialista iparában előállí­tott vágott baromfi, az elmúlt évben meghaladta a 42 ezer ton­nát. A külkereskedelmi célú ér­tékesítés is kedvezően változott, a közel 20 százalékos emelke­déssel 24,5 ezer tonna volt. Közlekedés A Kunság Volán 310 autóbuszán 1986-ban összesen 73 millió 956 ezren utaztak, 2,4 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Ezen belül a menetrendszerű he­lyi közlekedés utasilébszáma Ál százalékkal nőtt, ugyanakikor a helyközi autóbuszjáratoké 1,2 százalékká 1 csökkent. Az utas- forgalom 74 százalékát a helyi közlekedés bonyolította le. A teherszállítás teljesítménye tovább javult, 1986. év folyamán 5584 ezer tonna árut szállítottak el, közel 43 százalékkal többet, mtíint az előző évben'. Ugyanak­kor az átlagos szállítási távolság 28 százalékkal csökkent. Az áru- tónmkiloirnéter-teljesítmény 3 százalékkal jobb volt a tavalyi­nál, ugyanakkor a gépkocsik ki­használtsága még mindig nem a legmegfelelőbb (55,2 százalék). Beruházás Az Állami Fejlesztési Bank te­rületi Igazgatóságának tájékozta­tója szerint a megyében a szo­cialista szervek 5,9 milliárd fo­rintot fordítottak beruházásokra, amely folyó áron 14,4 százalék­kal haladta meg az 1985. évit. A beruházási célú kifizetések döntő többségét — közel 70 százalékát — továbbra is a vállalati beru­házások alkották. Legnagyobb mértékben a tanácsi beruházások ráfordításai növekedtek, az 1986. évi 1.2 milliárd forint közel 1,6- szerese az egy évvel korábbinak. A tanácsi beruházások nagyobb mértékű emelkedése elsősorban a közlekedés, posta és távközlés, az egyéb anyagi tevékenység, va­lamint az egészségügy és az ok­tatás beruházási célú kifizetései fokozódásának eredménye. • Tavaly ku­koricából 13 százalékkal többet takarí­tottak be, mint 1985-ben. • Az állami építőipar nem teljesítette elő. irányzatát, vi­szont a taná­csiak ás a szö­vetkezetek túl­szárnyalták az elképzelései­ket. Felvéte­liünkön: halasi házak, melye­ket eredetileg lapos tetővel terveztek. 1986 végén a lakosság takarék­betét-állománya 14,6 milliárd fo­rint volt, s 12. százalékkal ha­ladta meg az egy évvel korábbit. 1986. év folyamán Iá milliárd forinttal bővült az állomány. 1986- ban a megyében 43 millió forint körüli összegű kötvényt vásárolt a Lakosság. A lakosság hitelállománya 1986. év végén 13,8 milliárd forintot tett ki, ez 20 százalékkal halad­ta meg az egy évvel korábbit. Kereskedelem 1986-ban a megye boltjai és vendéglátóhelyei 29,7 milliárd forint, az 1985. évinél 9,5 száza­lékkal' nagyabb forgalmat bonyo­lítottak le. összehasonlítható ária­kon 4,8 százalékkal bővült a for­galom. 1986-iban 7620 millió forint ér­tékű élelmiszert, élvezeti cikket adtak el a boltok, 5,7 százalékkal többet, mint- 1985-ben. Az idényáras cikkeit árszintje 1986-ban kisisé alacsonyabb volt az 1985. évinél, ez főleg a nyári hónapok olcsóbb zöldségkínála­tának tudható be. Éves szinten 2,5 százalékkal nőtt a tojás ár­szintje, 3,7 százalékkal a gyü­A vállalatok és a szövetkezetek beruházásainak alakulásában je­lentős szerepet játszanak a ki­emelt kormányprogramokhoz kapcsolódó pályázati felhívások, a kedvezményes források igény- bevételének lehetősége miatt. Az 1986. évi beruházási teljesí­tések felét építésre, 39 százalékát gépekre, a fennmaradó részt pe­dig egyéb kifizetésekre fordítot­ták. Az előző évhez képest leg­nagyobb mértékben a nem rubel elszámolású import gépek kiadá­sai növekedtek, több mint más- félszeresére. Népesség, foglalkoztatottság és keresetek Bács-Kiskun megye lakónépes­sége 1986-ban tovább csökkent, s 1987. január 1-jén mintegy 556 ezer fő volt, fél százalékkal ke­vesebb, mint egy évvel koráb­ban. A vízgazdálkodás kivételével megfigyelt népgazdasági ágak­ban csökkent a foglalkoztatottak száma 0,3—7,9 százalékkal. A leg­jobban mérséklődött az építőipar­ban. A teljes munkaidőben foglal­koztatottak havi átlagkeresete 3,8—9,7 százalékkal emelkedett. A legmagasabb átlagkeresetük a vízgazdálkodásban dolgozók­nak volt (6629 forint), de az épí­tőiparban és a közlekedésben is 6000 forint felett kerestek. A leg­alacsonyabb átlagkeresetük a szocialista kereskedelemben és az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgálta­tásban munkát vállalóknak volt (5035, illetve 5220 forint). Pénzgazdálkodás A lakosság főbb forrásokból származó pénzbevétele 1986-han közel 12 százalékkal bővült (míg 1985-ben 9 százalékkal). A szo­cialista szektorban (a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek és a kisüzemi vállalkozások nélkül) ki­fizetett munkabérek közel 8 szá­zalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 4 százalék­kal több munkabért, munkadíjat fizettek ki. A kisüzemi vállalko­zásoknál 12 százalékkal maga­sabb összeget kaptak a dolgozók, mint 1985-ben. A mezőgazdasági termékek, termények értékesíté­sével a lakosság bevétele közel 16 százalékkal — az előző évek­nél dinamikusabban — bővült (ebben szerepet játszott a felvá­sárlási árak emelése, a szőlőter­més kedvezőbb átvétele). A tár­sadalombiztosítási bevételek 9,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ennek hátterében főleg a gyermekgondozási díj ren­dezése állt. Az összes kifizetett nyugdíj 7,1 százalékkal nőtt. mölcsöké és 4 százalékkal a bur­gonyáé. A zöldségfélék 3,3 száza­lékkal kerültek kevesebbe, mint 1985-iben. Ruházati cikkekből 3170 millió forintot forgalmaztak, folyó áron 6,6 százalékkal többet, mint 1985- ben. A múlt évinél mérsékeltebb áremelkedés hatására csak 1,9 százalékkal maradt el a volumen a múlt évitől. Jelentősen csökkent a kötött ruházati cikkek, a láb­belik, a harisnyák, zoknik for­galma, ebben az ellátási hiányos­ságok, a magas árfekvés, a ke­reslettől eltérő összetételű kíná­lat is szerepet játszott. Az összforgalom több mint fe­lét adó vegyes iparcikkekből kö­zel 16 247 millió forint értékű kelt el, 13 százalékkal több, mint 1985-ben. összehasonlítható ára­kon 8,3 százalékkal nőtt a for­galom. 1986 végén 2398 bolt és 908 vendéglátóhely működött; 120 bolttal több, illetve 4 vendéglátó- hellyel kevesebb, mint 1985-ben'. A boltok közül 322 működik szer­ződéses és 292 jövedelemérde­keltségű rendszerben, így a bol­tok egynegyede korszerűbb formá­ban üzemelt. A vendéglátóhelyek­nél 384 szerződéses és 70 jövedék" lemérdekeltségű található, ez az összesnek felét tette ki. A szer­ződéses vendéglátóhelyeknél mér­séklődés figyelhető meg, az első szerződések lejárta után egyes egységekre újabb szerződést ne­hezen tudnak kötni. Idegenforgalom 1986-ban — a július 31-ei ada­tok szerint — 5733 hely várta a vendégeket a szállodákban és az egyéb szálláshelyeken, 734-gyel kevesebb, mint 1985-ben. Ebben szerepet játszott néhány egység megszűnése, néhány a megfigye­lési körünkből kikerült, ugyan­akkor új egységek is beléptek. A szálláshelyeket csaknem 146 ezer vendég, — az előző évinél alig ezer fővel több — vette igénybe. A férőhelyek számának közel kétszeresére emelkedése a turis­taszállások forgalmát jelentősen megnövelte, a 2835 vendég az előző évinél majdnem háromszor több, a külföldiek száma négy­szeresére nőtt. A nyaralóházak és kempingek kapacitása szűkült, vendégforgalma lanyhult, kissé emelkedett viszont az átlagos tartózkodási idő. Lakásgazdálkodás Bács-Kiskun megyében 1986- ban összesen 3870 új lakás épült, 80-nal több, mint az előző évben. A különböző (tanácsi, munkálta­tói, szociálpolitikai) támogatások- kai és hitelekkel magánerőforrás- ból megvalósuló 3670 lakás kö­zel 10 százalékkal meghaladta az 1985-ben használatba vettek szá­mát. A városokban 25,9 százalék­kal több, a községekben viszont 4,8 százalékkal kevesebb volt a használatba vett magánerős la­kások száma, mint 1985-ben. Az év végéig használatba vett laká­sok 56,3 százaléka városokban, 43,7 százaléka községekben épült. Az OTP 1986-ban 1017 elsőér- értékesítésű és 1501 újraértékesí­tett lakáshoz 256,2 millió forint, illetve 432,6 millió forint ked­vezményes alapkölcsönt adott. A bankkölcsönök összege tovább­ra is ugrásszerűen nőtt. A takarékszövetkezetek 360 új családi ház építéséhez 131 millió forint hitelt nyújtottak, a legtöb­bet Orgovány, Soltvadkert és Ke­rekegyháza községekben. Egészségügy A csecsemő- és terhesgondozók 1986-han .7543 terhes nőt és 6772 csecsemőt vettek nyilvántartás­ba. Az előbbi 124-gyel több, az utóhbi pedig 137 újszülöttel ke­vesebb a megelőző évinél. A gondozókban újonnan nyil­vántartásba vett terhes nők kö­zött továbbra is magas (26—29 százalék körüli) a veszélyeztetett, bár arányuk a legutóbbi években mérsékelten csökkenő volt. A ve­szélyeztetett csecsemők aránya szintén jelentős, általában 17—19 százalék közötti, A megyében 1986-ban 2,9 mil­lió napot töltöttek táppénzes ál­lományban, az egy évvel ezelőtti­nél 196 ezerrel, a két évvel ko­rábbinál pedig 240 ezerrel többet. A növekedés különösen az első negyedévben volt jelentős (18 százalékos) az év eleji influenza- járvány következtében. Erre az Időszakra jutott az egész évi táp­pénzes napok 29 százaléka. Be­tegség miatt 1986-ban a rendel­kezésre álló összes munkanap 6,2 százaléka esett ki a termelésből. Az összes táppénzes napon be­lül folyamatosan növekvő a gyer­mekápolás miatti távoliét: a meg­előző évek 7 százalék körüli ará­nyával szemben a legutóbbi esz­tendőben megközelítette az egy- tizedes részarányt. Ezzel szem­ben mérsékelten csökkenő a rö­vid lefolyású, 1—3 napos táppén­zek aránya. Az 1985/86-os tanévben közel 22 ezer óvodás, 27 ezer általános iskolás és csaknem 12,5 ezer kö­zépiskolai, illetve szakmunkás- tanuló részesült 'kötelező iskola- orvosi vizsgálatban. 20. „Kegyelmezzetek!” „Ez nagy mérkőzés lesz!” — dörzsöli Össze kezét T. András Emil a kezdést jelző játékveze­tői sípszó után. Az első percben a mellettem ülő Borbély Pál fölkiált: „Szent, ég! Péter Zoli fölment és üres maradt a helye, nézzétek, Détári is holttérben kóvályog. Szóljon már valaki Péternek, hogy men­jen vissza!” Fél perc múlva — balhátvé­dünk helyéről — Jakovenko meg­suhintja a labdát, mely megál­líthatatlanul a rövid sarokban kö.t ki: 1:0 a szovjetek javára. „öregem, ez nagy derby lesz!” — ismételgeti T. András Emil. Nekem az az érzésem, mintha egy nálamnál rosszabb sakkozó­nak egy gyalogelőnyt adnék in­duláskor, hogy élvezetesebb, iz­galmasabb legyen a játék. A negyedik pereben Alejnyikov huszonkét méterről a bal fölső sarokba bombázza a labdát. Disztl Péter alaposan elkésett a vető­déssel, vagy talán a labda volt gyorsabb a ritka levegőben. Hihetetlen! Még csak a negye­dik percben járunk és már 2:0 az ellenfél javára! Az egyik újságírónk le is fény­képezi az eredményjelző táblát. Ennek már fele sem tréfa, a gya­log után már mintha egy tiszt is elveszett volna. Na most mi lesz?! Emlékszem, tegnap Király Fe­renc, a Népsport főszerkesztője, mint sajtófőnökünk, azzal nyug­tatta a magyarellenes hangulatot szóvá tevő újságírókat, hogy sem­mi gond nem lesz, mert besuvasz- tunk egy-két gólt, és máris mel­lénk áll a közönség. Most erre várunk! Egyre re­mény tele nebbül ... Játékosaink kapkodják a leve­gőt, légszomjuk van. Igen, a co- manj Illái páradús meleg, amihez hozzászoktak, ez meg az irapuatói száraz forróság katlana. És a reflexek: a mieink egyet lépnek, míg a szovjetek hármat; késnek a becsúszó szerelésekkel, a közbelépésekkel. Csak bukdá­csolnak a fiúk a pályán, fizikailag és szellemileg mindenki nagyon fáradtnak látszik. Mi történt, ki érti ezt? Félidőben 3:0 a szovjetek javá­ra, és a közönség rajtunk nevet, vagy inkább a szovjeteknek tap­sol. Ám ami nekik fényes ünnep, az nekünk siralmas gyász. Körülöttünk, ahol mi ülünk, maroknyi magyar, tengernyi ide­gen. Az utóbbiak tapsolnak, örül­nek, élvezik a ragyogó napot ki­fogó szovjet csapat nagyszerű já­tékát. Mindez számunkra a ma­gyarok gyötrődését, kínlódását, vergődését jelenti. Erre nem na­gyon voltunk fölkészülve. A kül­földi újságírók tekintete magya­rázatot várva nehezedik ránk, s mi értetlenül ülünk, szégyenünk­ben legszívesebben a föld alá süllyednénk. A második félidőben, 5:0-ás ál­lásnál, még egy tizenegyest is rúghatnak ellenünk. A mexi­kói szurkolók ekkor kórusban kiabálják: „Kegyelmezettek! Ke­gyelmezzetek !” És Jevtusenko nagyvonalúan fölérúgja... Milyen megalázó! A közönség tombol, élvezi az előadást, mi pedig porrá égünk ... 6:0!! Tényleg nagy derby volt, saj­nos, felejthetetlen... A mérkőzés után sírhatnékunk van, egy hideg „savanyú sör” el­mulasztja, enyhíti a gyötrő ér­zést. A sajtótájékoztató után Bor­bély Pállal a szovjet csapat szál­lására megyünk, a város szivé­ben fekvő Hotel Floridába. „Mi történt, lefeküdtünk?” — kérdezem útközben, értetlenül áll­va a történtek előtt. „Nem, ez teljesen kizárt, itt valami kollektív baj volt.” < A bejáratnál nagy tömeg gyűlt össze, fotóriporterek, újságírók, németek, franciák, brazilok, an­golok és még ki tudja hány ná- .ció képviselői. Mind-mind inter­jút akar készíteni a világsztárrá kikiáltott Lobanovszkijjal, a nap hősével. A kezdő újságíró most akarja elkészíteni „élete nagy in­terjúját”, mely nagyot lendítene a pályáján. A világsajtó nagy Lapjai pedig — már csak színvo­naluk miatt Is — kötelességük­nek érzik, hogy most exkluzív in­terjút készítsenek. Átszólok a kerítésen, üzenjék meg a szov­jet csapat tolmácsának, hogy egy magyar újságíró szeretne ripor­tot készíteni a szovjet kapitány­nyal. K^ perc múlva jön Loba- novszkíjT hogy hol vannak a ma­gyarok. A várakozó nagy tömeg­ből kettőnket beengednek a szál­ló udvarára. Simon János (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents