Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-23 / 45. szám
XLII. évi. 45. szám Ára: 1,80 Ft 1987. február 23. hétfő TI LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Zárszámadásokról jelentjük (3. oldal) Mundial-napló (3. oldal) Sajtóposta (4. oldal) Értékőrzők <4. oldal) Elnökválasztás Dusnokon (5. oldal) SPORT (7. oldal) ÉPSZISZ—ÉTK EGYÜTTMŰKÖDÉS Keresett szolgáltatóiroda — otthonteremtőknek A lakásviszonyok fejlődésében ely fontos magánerős építkezések a leendő tulajdonos számára olykor megterhelő, adminisztratív .Ügyintézéssel kezdődnek. Telekigénylés, tervikészíttetés, engedélyeztetés. Kecskemét ént, a Reile Géza utca 22. szám alatti irodában Sz Épületkárhanitartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet szakemberei ügyfeleiktől már évek óta át- vállaijiák ezt a papírmunkát, s egyéb hasznos módon is kozre- működinek a házaik felépítésében és használatba vételében. Tevékenységük eddigi tapasztalatairól Zirna Tiborné irodavezető adott tájékoztatást. A hat év alatt — mióta az iroda működik — 14 ezer 503 ügyfél nyitott be a megyeszékhely városközpontjában levő helyiségbe. A szövetkezet által szervezett, No-fines és Velox technológiákkal készülő sorházépítések eddig 146 családnak adtak otthont 384 egyedi családi ház az iroda által adaptált típustervek alapján épült fel, s ezekben az esetekben az építési engedélyt, a telekkönyvi szemlét a kitűzést, a műszaki ellenőrzést és a használatba vételi engedély megszerzését sem kellett az építtetőnek magának intéznie. Az érdeklődők megvásárolhatják az Építésügyi Tájékoztató Központ kiadványait is. Az említett időszakban, az irodában 1707 ÉTK-tervcsomag és 5760 egyéb kiadvány, katalógus, illetve tanácsadó kiskönyv talált gazdára. Számos lehetőség kíniáikozik az együttműködés bővítésére. Szabványokkal, építésügyi szabályzatokkal, tervezők, kivitelezők számára hasznos szakkönyvek- kel lehetne színesebbé tenni a választékot, s az ÉTK részéről felmerült a közös irodák létesítésének gondolata is. Könnyen lehet, hogy az itteni kedvező tapasztalatok alapján a közeljövőiben a megye és a környék más településein is hasonló iroda nyílik majd. B. F. I. • Az Épszisz szolgáltató irodájának fontos tevékenysége a sorházépítések szervezése. 5 decibelek Lármás világban élünk, csöndes nyugalmunk érdekében már rendelet is született, s a zaj csökkentéséért szervezetten munkálkodnak az Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal irányításával a legkülönbözőbb fórumokon. Hangok nélkül persze elkép- zélhetetlen lenne életünk, csakhogy a 20—30 decibel intenzitású levélsusogástól a 100 decibel erősségű légkalapácsig nem mindegy, hogy mit hallunk, és az sem, hogy mikor. Hazánkban a felmérések szerint a városi lakosság 50— 60 százalékát zavarja valamilyen zaj, ezt bizonyítja az egyre több panasz, közérdekű bejelentés. A legzajosabb a főváros, de lassan „felzárkóznak" a megyeközpontok, és a többi város is; a községek viszonylag csöndesebbek. Ennek oka, hogy a legfőbb zajforrás a közlekedés; a panaszok kétharmad részének okozója, ami érthető, hiszen az utóbbi másfél évtizedben megtöbbszöröződött a gépkocsik száma. Miként lehet segíteni, legalább azt elérni, hogy a jelenleginél ne legyenek zajosabbak forgalmas útjaink? Nálunk 1984 elején jelent meg az egészségügyi tniniszter rendeleté, amely megállapítja a zaj- és rezgésterhelési határértékeket. Jogszabályaink elsősorban az új létesítményeknél, utaknál, vasútvonalaknál, új lakótelepeknél követelik meg a kötelező határértékek betartását. Megoldást jelent, ha a lakóházaktól távol vezet az út; csöndes utcákat, • tereket létesítenek. A régi városrészeken elsősorban forgalomszervezési intézkedések segíthetnek. Biztató a jövőre nézve az is, hogy folyamatban van a gépjármüvek megengedhető zajkibocsátásának szabályozása, a nemzetközi ajánlások figyelembevételével. A szigorítás várhatóan nagyobb mértékű lesz az autóbuszoknál és a tehergépkocsiknál. A már forgalomban levő gépjárműveknél 1988-tól a műszaki vizsgán és a forgalomban is ellenőrizni fogják, hogy a megengedettnél nem csapnak-e nagyobb lármát. Helyhez kötött az ipart üzemekből eredő zajártalom. 1985- ben közel négyszáz, fokozottan lármás ipari és egyéb létesítmény zajkibocsátását vizsgálták. Húsz százaléknyit sem találtak, ahol a megengedett határértéket nem lépte túl a közelben lakókhoz eljutó zaj. (Tehát nem az üzemen belüli, hanem a környezetbe kibocsátott zajról van szó.) A bökkenő ott van, hogy sók helyütt nem is a termelő berendezések okozzák a nagy zajt, hanem a szellőztetők, kompresszorok, hűtőtornyok, kazánházak. Előfordul, hogy az üzemben nincs is zajos munka, de egy-két rosszul elhelyezett ventillátor túlságosan lármázik. „Bűnösek" sok helyütt az ABC-áruházak, pontosabban azok, akik az üzlet mellett a szabadban helyezték el a hűtőkompresszorokat, a csöndre vágyó környéken lakók nem kis bosszúságára. A zaj- és rezgésvédelem elsőfokú hatóságai, az OKTH- felügyelőségek 1984—85-ben összesen 558 üzem ellen indítottak eljárást. 1985-ben az ellenőrző mérések tanúsága szerint 110 esetből 36 üzemben az előírt határidőn belül a zajt lecsökkentették a határértékre. ök tehát találtak megoldást, eleget téve a környéken lakók jogos igényeinek; nem fosztják meg őket a nyugodt pihenéstől. Folyik a tervező, kutató és fejlesztő munka annak érdekében, hogy például „zajszegény" gépeket gyártsanak — a külhoni piacokon is ezek versenyképesek. De tévednek, akik azt hiszik, hogy csak a kijelölt szakemberek dolga a különböző forrásokból származó zajok csökkentése. Az egész társadalom érdekeit szolgálják ezek a törekvések, de szükség is van arra, hogy társadalmi méretű legyen az összefogás, az együttműködés. A már érzékelhető szemlélet- változás csak kezdeti eredmény, további erőfeszítésekre van szükség a tervezők, a gyártók, az üzemeltetők és az országos hatáskörű szervek részéről. De csöndes otthonunk, nyugalmunk érdekében kinek- kinek egyénileg is van még teendője. I. E. tfesKiw' BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGOS ELMÉLETI TANÁCSKOZÁS A mi szocializmusunk a valóság talajára épül A szocializmus fejlődésének időszerű hazai kérdéseiről rendezett háromnapos országos elméleti tanácskozás szombaton befejeződött. A konferencia záró, plenáris ülésén a pénteki szekcióülések vezetői számoltak be a munkacsoportokban elhangzott felszólalások főbb témaköreiről. Jlagy hangsúlyt kapott a szocializmusról alkotott képünk, amely ma még a vitázók 'szeri,nit sem egységes, mert-a közgondolkodást a szocializmusról számos eltérő tényező alakítja. Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese szerint, ha ma még nem is tudunk korszerű szo- cializmusiképet adni. arra vállalkoznunk kell, hogy a társadalom arculatát, annak valódiságát mielőbb megfelelően felrajzoljuk. Az elhangzottak összegzésére Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára vállalkozott. í — Ez a konferencia az előkészítő munkát is figyelembe véve, nafv szellemi erőt mozgósított, s jelentős ismeretanyagot halmozott fed — mondotta. — Bizonyos egyenetlenséget ■ tükröztek a viták múltunk megítélésében is, s különösen az úgynevezett 50-es éveket illetően. Ezek az esztendők persze még mindig sok levonandó tanulságot hordoznak. Két dolgot azonban le kell szögezni: rossz úton jár, aki csak a bajokban akar minid mélyebbre ásni, mert a felhánytorgiatással új nemzedé• Berecz János összegezte a konferencia tanulságait. keket tántoríthat el forradalmunktól. De az sem cselekszik helyesen, aki — ez ellen védekezésül — csak a „szépre emlékezik”. Egy másik fontos témakörre áttérve három kulcsszót említett Berecz János: párt, szocializmus, reform. — Ezen a konferencián — mondotta — általános volt a reformfolyamat melletti kiállás, a reform ma már létezésünk eszköze, formája, talán tartalma is. Ezért se feledkezzünk meg arról, hogy a szocialista építés folyamatában a párt kezdeményezte a reformot, ha kezdetben — bizonyos önmegtartóztatással — új gazdasági mechanizmusnak neveztük is el. A kezdeményezést korábbi, olykor keserű történelmi tapasztalatok ösztönözték, politikai bátorság is kellett, az a meggyőződés, hogy erre van szüksége az országnak. Egy másik fontos tapasztalat: a Magyar Szocialista Munkáspárt felismerte, hogy a társadalomban több területen pluralizmus van. Amikor kimondta, hogy a marxizmus—Leninizmus hegemóniájára törekszik, egyúttal azt is elismerte, hogy a társadalomban többféle ideológia létezik. A magyar társadalom ideológiai szempontból plurális, a párt tehát nem monopóliumot, hanem hegemóniát hirdetett meg. De valamiféle pluralizmust ismert el akkor is, amikor a reformprogram kidolgozása során megfogalmazta a társadalom érdektagoltságát. Vitáinkban mostanában megjelenik a politikai pluralizmus kifejezése is. Mert ha van érdek- lagoltság, altkor annak vannak bizonyos politikai vetületei is. Ha a politika csak össztársadalmi érdeket fejez ki, akikor nem tükrözi eléggé a tényleges érdek- tagoltságot. Felvetődhet a kérdés, hogy a szocializmus építésének jelenlegi történelmi szakaszában kifejlődhet-e többpólusú, tclbb hatalmi központú társadalom. A válaszunk egyértelmű: nem! Nem, mert a köztük folyó politikai harc alapjaiban osztaná (Folytatás a 2. oldalon.) Nem csak termelni - kereskedni is kell! Eredményes évet zárt a dunavecsei konfekciógyár Tizenöt éve működik Dunave- csén lakástextíliákat konfekcionáló üzem. Kezdetben szétszórtan, középületek megüresedő helyiségeiben dolgoztak a részlegek. Azonban 1979-ben új, modern telephelyet sikerült építenie a Bu- daprint Pamutnyomóipari Vállalatnak, melynek tágas, világos műhelyeiben négyszáz lány és asszony talál(t) munkalehetőséget. Az itt gyártott termékek keresettek a hazai piacon, de kedvelik azokat a skandináv országok, Ausztria és az NSZK háztartásaiban is. Az ok: szép, ízléses, praktikus árut kínálnak, versenyképes áron. 1986-ban a .tőkés exportjuk meghaladta a 280, éves árbevételük pedig az 580 millió forintot. Nyereségtervüket 106 százalékra teljesítették. Évek óta javul eredményességük. Nemzetközi bemutatókról, vásárokról gyakran érkeznek haza díjakkal, elismerésekkel. — ön ezek szerint az elégedett vezetők közé tartozik? — szakítottam félbe Csűri Márton igazgatót, amikor az elemzések megállapításait sorolta. — Sikerről és sikertelenségről csak közhelyekkel lehet felelni. Lényeg: a viszonyítás — válaszolt a fiatal vezető. — Az a fontos, hogy a jövőnk miként alakul ... — Ennyire megbízhatatlan a piac? — Minden üzlet bizonytalan addig, amíg a kliring érkezését nem jegyzik a számlánkra. Erről az építőipari vagy a gépipari szakemberek talán meggyőzőbben tudnának beszélni. A tavalyi szállítások — bár érvényes szerződéseink voltak — nehezen indultak. Tömve volt a raktárunk, de nem jöttek a megszabadító kamionok. Nagyobb tételeket csak a második félévben tudtunk indítani. Ezt az állapotot kihívásnak tekintettük, amire megfelelően kellett válaszolnunk... — Mit tettek? — Aktívabbak lettünk itthon és új partnereket szereztünk az NSZK-ban. Vagyis bővítettük a piacunkat. Ez persze állandó feszültséggel járt... — Mire gondol konkrétan? — Ha mi elkötelezzük magunkat itthon, ez módosítja a versenyhelyzetet. Természetesen a társakénál vonzóbb ajánlatot kell adnunk. Jönnek is a vevők, ürül a raktár __Aztán egyszer kopog a telex, az osztrák nagykereskedő jelentkezik: rövidesen érkezik a megrendelt áruért. És mit tehetünk? A szegedi áruház hiába várja a megrendelt ágyneműt pontos időre. Első az export! — Ezt is tekinthetik kihívásnak? — Mindent megpróbálunk, hogy egyik területen se kerüljünk hátrányba. Növelni kívánjuk a termelést, ezért több dolgozót alkalmazunk. Korszerűsítjük a gyártásszervezést, sokat teszünk azért, hogy gépeinket — különösen a lízingelt BARRATO-kat — folyamatosan üzemeltethessük. Két-három tervnek is készen kell állni, mert — mint már említettem — nem mehetünk biztosra. (Folytatás a 2. oldalon.) Gorbacsov látogatása a Baltikumban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára befejezte Lettországban és Észtországban kedden kezdődött látogatását, és szombaton délután visszaérkezett Moszkvába. Észtországi tartózkodásának harmadik napján, szombaton felkereste a tat]inná .műszaki főiskolát és a köztársaság átfogó fejlesztéséről cserélt véleményt a diákokkal és a tanárokkal. Az SZKP KB főtitkára a mérnöki munka elismertségéről szólva elmondta hallgatóságának: nemrég messzemenő önállóságot adtak a tervező irodáknak és intézeteknek mérnökeik ösztönző bérezésére. Ezek az Intézmények maguk dönthetnek a feladataik megoldásához szükséges létszámról és béralapjuk felosztásáról. Kérdésre válaszolva a főtitkár elmondta, hogy a Szovjetunióban nem fenyeget senkit a munkanélküliség, hisz éppen az okoz gondot. hogy kevés a munkaerő. A főiskola meglátogatása után az SZKP KB főtitkára aktívaértekezleten találkozott az észt köztársaság párt-, tanácsi és gazdasági vezetőivel. A tanácskozáson az SZKP KB főtitkára beszédet mondott. (Beszédét a 2. oldalon ismertetjük.) # BT-SZANKCIÓK A sokadik — vétó Az Egyesült Államok és Nagy- Brditannia megakadályozta, hogy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa gazdasági szankciókat rendeljen el a fajüldöző dóL-af- riikaii rezsim ellen. A tanács elé afrikai el nem kötelezett országok térj eszí tettek 19 pontos javaslatot a szankciók kötelezővé tételéről. A javaslat most egyebek között előirányozta, hogy az egyesült nemzetek tagállamai szüntessék meg gazdasági kapcsolataik túlnyomó részét a pretoriai rezsimmel. El kívánta tiltani például a dél-afrikai vas, acél, uránium, szén, cukor, továbbá az élelmiszeripari termékek importját. A javaslat mellett a tanácsban tiz ország szavazott, köztük a Szovjetunió. Franciaország és Japán tartózkodott a szavazástól, az Egyesült Államok és Nagy- Briltannia mellett elutasította a javaslat elfogadását az NSZK képviselője is. Mivel a Tanács két állandó tagja vétóval élt, a tervezet a többség támogatása ellenére sem lépett érvénybe. Alekszandr Belonogov, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselőj^ magállaipíltotta: azok, akik elutasítják a gazdasági szankciók bevezetését. gyakorlatilag támogatást nyújtanak a fajüldöző rendszernek. • Nagyon fontos, hogy a gépek ne álljanak kihasználatlanul. A dunavecsei konfekciógyár sok fiatalnak kínál munkalehetőséget. t
