Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

4 « PETŐFI NÉPE • 1987. február 20.

„KÖSZÖNÖM, JÓL VAGYOK”

A furulya sem

Szabó Lászlót először az 1977-es Ki mit tud?-on láttam szerepelni a tévében. A szegedi középiskolás fiiúórit sokan izgultak, szépen, szívhez szólóan •furulyázott. A sikeres bemutatkozás után meghívást kapott a Magyar Rádió népzenei fesztiváljára Szentendrére. Elindulhatott volna a zenei pályán, mégis másképpen döntött: a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar—ének szakára jelentkezett.

Négyéves korában vette kezébe először a furulyát. Tehetségére hamar felfigyeltek, hiszen második osztályosként már a televízióban, a rádióban is hallhattuk őt. A Kalocsai Népi Együttes szólistájaként 1971 -ben lépett dobogóra, külföldre .is eljutott a csoporttal. 1982-ben 'kapott diplomát a tanárképző főiskolán. Legutoljára akkor találkoztunk, amikor a KISZ Kalocsai Városi 'Bizottságának titkára volt. Azóta viszont ott hiába keresném ...

Középiskolás kora óta készül a tanári pályára. Pedagógus akart lenni, mégpedig: dunapatají pedagógus. Minden vágya és álma az volt, hogy abban az iskolában taníthasson, ahol hajdanán őt is nevelték, formálták a kitűnő tanárok. A főiskolás évek alatt sok mindent csinált: kórusba járt, zenélt, játszott. a Szegedi Kisopera társulatában. Igyekezett minél többet magába szívni a szakmából, Szeged mérhetetlen szellemi gazdagságából, hogy majdan legyen mit szétosztania tanítványainak. Nyolcévi szegedi diákoskodás után. hazajött Dunapatajra. Tanított, kórust vezetett. Boldog volt. 1984 februárijában ismét behívták katonának, a hátralevő hónapokat kellett letöltenie.

Leszerelés után a kalocsaiak városi KlSZ-titkár- nak kívánták jelölni. Gondolkodás nélkül igent mondott. A tanári pálya mellett mindig vonzódott az ifjúsági mozgalomhoz. Hisz abban, hogy a mai fiatalok legnagyobb része társadalmunk elkötelezettje. KISZ-titkár lett. Hozzá tartoztak az egykori kalocsai járás és a város alapszervezetei. Nem volt nehéz eredményeket felmutatnia, hiszen azt a termést aratta le, ami az elődei vetéséből érett be. Ekkoriban. bontakozott ki lakásépítő programjuk, melynek módszereivel országos példát adtak. Gyakran írtak róluk az újságok, időnként a tévében is bemutatták a követendő kezdeményezésüket.

Szabó László nem költözött Kalocsára, továbbra Is Patajon lakott és a zeneiskolában óraadóként taníthatott. Tavaly nyárén újabb fordulat következett be az életében. Megkeresték hajdani iskolájából. hogy jöjjön vissza igazgatóhelyettesnek és ének szakosra is szükségük van. Örömmel vállalta, bár tudta, hogy döntésével csalódást okoz azoknak, akik a komoly politikai feladattal megbízták. Meggyőződése volt, az is fontos politikai kérdés, hogy egy

pihen

falusi iskolában hogyan mennek a dolgok. Legalább olyan fontos, mint az, hogy ki a városi KISZ-titkár.

Tehát visszament.. Azután olyasmi történt, melynek hatása alól még most is nehezen tud szabadulni. Közhely, de igaz: senki sem lehet próféta a saját hazájában ... A lényég az, hogy szeretett iskolájában — mint mondja — egycsapásra „első számú közellenség” lett. Emberileg is megtört, megingott. Ügy tűnt, végleg ki kell gyógyulnia szülőfalu- betegségéből. De nem gyógyult ki! A Művelődési Közlönyben hirdettek egy pályázatot a dunapataji nevelőotthon igazgatói állására. Megpályázta, elfogadták. Szeptembertől ő az igazgató. Harminckilenc állami gondozottról gondoskodnak. Kiváló munkatársai vannak, akik felelősségteljesen, nagy-nagy szeretettel törődnek a hányatott sorsú gyermekekkel. Mára elfeledte a korábbi „fogadtatást”, a küzdelmeket.

Szabó László nem tartja magát megkeseredett embernek. Alapjában véve sikeresnek és szerencsésnek értékeli eddigi pályáját Mindig azt csinálhatta, amihez kedvet érzett: taníthatott, politizálhatott. Egyáltalán nem bánta meg, hogy Dunapatajon maradt. Üj munkahelyén tengernyi tennivaló vár rá, amit nagy felelősséggel kell végeznie. Továbbra is furulyát és fuvolát tanít az Állami Zeneiskolában. Néha maga is furulyázik, de csak a saját kedvére ...

Fülemben cseng Laci búcsúmondata: „Csak any- nyit írj rólam: Köszönöm, jól vagyok...”

Borzák Tibor

Országos oktatástörténeti pályázat

A magyar oktatástörténet tárgyi és írásos emlékeinek összegyűjtését, földolgozását és köz- kinccsé tételét szorgalmazza az a pályázat, melyét az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum hirdetett meg. Olyan történeti értékű tárgyak, dokumentációs anyagok (1948-ig), helyszíni adatgyűjtésen alapuló tanulmányok beküldését várják, melyek eredeti nyomtatásban nem jelentek meg, más pályázaton még nem vettek részt. Ezeket laz Országos Pedagógiai Múzeum új épületének kiállításán használják majd fel. de a gyűjltőpáiyázat résztvevőinek segítségét várják az

1988-ra tervezett kecskeméti állandó iskolatörténet! kiállítás létrehozásához is.

A pályázatra gyűjtő és forrásismertető területen, ifjúsági és felnőtt kategóriában lehet nevezni.

A meghirdető szervek iskolai

felszereléseket, berendezéseket, taneszközöket és oktatási segédeszközöket, iskolai egyenruhákat, jelvényekét, címereket, pedagógusok életével kapcsolatos használat: tárgyakat, tankönyveket, segédkönyveket, érmeket, nyom- ■ látvány okait, képi emlékeiket, oktatási segédanyagokat, térképeket, régi iskolaépületek és peda- gcgusöakások tervrajzait, leírásait várják az egyéni vagy csoportos gyűjtőktől.

A pályázat nyílt, tehát azon bárki részt vehet. Minden tárgyról. dokumentumról gyűjitőlapot kell kitölteni. A szállítási nehézségek megelőzésére elfogadják a nagyméretű tárgyak fotóit is. Mindezt 1987. júní. 1-jéig, a Bács- Kiskun megyei Múzeumigazgató- sáig címére (Kecskémét, Bethlen krt. 1.) kéll beküldeni.

A fonrásismerteitő tanulmányok „Lakóhelyünk legrégibb iskolája” témakörben íródjanak, eredeti adat- és forrásgyűjtések alapján. A szöveghez .fotó, tervdokumentáció, rajzos (illusztráció. eredeti írásos dokumentum mellékelését kérik. A pályamunkákat — melyek terjedelme a mellékleteken kívül nem haladhatja meg a 10—15 gépelt oldalt — két. lehetőleg gépelt példányban kell beküldeni 1987. május

15-éig, az Országots. Pedagógiai Könyvtár és Múzeum múzeumi osztélvára. Csak a jeligével ellátott művek vehetnek részt az országos döntőn. A pályázók nevét. címét és foglalkozását külön borítékban mellékeljék.

Szakmai segítségért az Országos Pedasóéirai Könyvtár és Múzeum múzeumi osztályához fordulhatnak ra Pályázók. A díjak odaítéléséről országos zsűri dönt, a többi résztvevő munkáját pedig emléklappal köszönik meg.

A Villámfénynél és Tóth László

A jó ügyeket figyelmével támogató, az értékeket személyes felelősséggel népszerűsítő Tóth László lelkesen tudatta a Kecskeméti Lapok 1938. április 10- én megjelent számában: „Villám- fényinél” címmel mutatta be a Kamaraszínház Németh Lászlónak, a Tanú szerkesztőjének, a jeles regényírónak színjátékát. Esztendők óta nem volt ilyen egyöntetű a kritika állásfoglalása mint most, amidőn minden beszámoló hangsúlyozza, hogy a legtöbbet ígérő magyar tehetség jutott szóhoz megrázó vallomással a mai élet kérdéseinek bátor megszólaltatásával. Németh László színjátékának hatalmas sikere őszinte örömet kelt Kecskeméten, ahol Németh László lelkes barátokat szerzett puritán egyéniségének és írásainak a Katona József Társaságban és a Hétfői Ködben tartott előadásaival és azzal a megbecsüléssel, amely Kecskemét iránt számos írásában kifejezésre jut..

Thuróczy Gyula (1885—1959) drámai társulata 1940 márciusában — elsőként Németh László drámái közül — Kecskeméten is bemutatta Nagy Imre körorvos megvilágosodásának történetét. Tévedett tehát a Cseresnyés rendezője, amikor 1970 őszén úgy vélte, hogy „végre Kecskeméten is színpadra lép Németh László!” A fogadtatás nagyjából megfelelt az író várakozásának: „Ha az ember (Cseresnyés Mihály), s céljai nagysága beleférkőzik a kecskemétiek szívébe, tudni fogják, hogy igazi drámát látnak.”

Felejthetetlen előadásban mutatta be Ruszt József irányításával a kecskeméti társulat 1976- ban Németh László első történelmi tárgyú színművét, a VII, Gergelyt

Sajnos azóta elmaradtak a drámát „lelkünk méltóságának védelmében” író szerző műveinek újabb kecskeméti előadásai. MentKetetlen és érthetetlen az alkotásait itt mellőző közöny.

Érdeklődéssel várjuk a Villámfénynél második kecskeméti bemutatóját. Az előadást Seprődi Kiss Attila rendezte, a főbb szerepeket Sivók Irén, Nagy Attila, Petényi Ilona, Vitéz László, Réti Erika alakítja.

H. N.

• Vajdaművek

a múzeumban.

Vajda Lajos Múzeum Szentendrén

A szentendrei múzeumvárosban a közelmúltban nyílt meg a tragikus sorsú Vajda Lajosnak, a magyar szürrealizmus mindmáig nagy hatást gyakorló korai mesterének múzeuma. A tágas polgári ház a mester által oly kedvelt tetőkre nyíló, pompás kilátásával méltó kerete a gondosan összegyűjtött, részben a festő felesége által megőrzött műveknek, melyeknek jelentőségét csak a hatvanas évek óta méri fel a magyar művészettörténet. A művésznek, akinek csupán tíz esztendeje volt arra, hogy életművét megvalósíthassa, jelentőségét akkor csupán néhány barát, Bálint Endre, Korniss Dezső ismerte fel, és Kállai Ernő, aki halálakor írt cikkében így méltatta: „ ... ez a derékba tört életmű is elegendő ahhoz, hogy a modern magyar művészetben tiszteletre méltó helyet biztosítson számára.”

A széles közönség ma sem ismeri, bár 1978-ban gyűjteményes kiállítása nagy sikert aratott Budapested.

Pedig a tragikus sorsú fiatal művész formanyelvében és problematikájában teljesen korszerűt, kiforrottat nyújtott. Rövid életében a szürrealizmus magyar változatát teremtette meg.

Vajda Lajos 1908. augusztus 6-án született Zalaegerszegen. Gyermekéveit Szerbiában töltötte. Szüleivel 1923-ban költözött Szentendrére. Hajlamai korán megmutatkoztak. 1923—24- ben az OMIKE magániskolájában tanult rajzolni. 1928—30-ban a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait Csók István növendékeiként. Itt 'került kapcsolatba a fiatal művészek haladó csoportjával, Kepes György- gyel, Korniss Dezsővel, Schubert

Ernővel, Trauner Sándorral, és csatlakozott Kassák Lajos „Munka” körének mozgalmához. 1930- tól 1934-ig Párizsban fejlesztette tudását. Itt találkozott szovjet avantgárd filmmel, mely haláláig nagy hatást gyakorolt rá. Ekkor készítette nagyméretű fotómontázsait, melynek javarésze a szentendrei múzeumában látható.

1935—36-ban Korniss Dezsővel Szentendrén és Szigetmonostoron a népi művészet használati tárgyait gyűjti és rajzolja.

Művészeti célkitűzése az volt, hogy e tárgyak jelekké egyszerűsített rajzával, valamint a pravoszláv ikonokkal Magyarország speciális nyugat—kelet közé ékelődő helyzeténdk adjon kifejezést. A jelenségek gyökerét, a dolgok szilárd ősképét kereste, amelyet a népi tradícióval kívánt ötvözni. Szimbólumrendszere a rajzokon keresztül végigvihetően egyre tisztult. A szerb, zsidó, magyar formaelemek egyre ösz- szetettebbeké váltak. A mindennapi élet szorongásai mind nagyobb szerepet kapnak bennük. Ikonjai, ikonszerű önarcképei a küldetés, a magyar zsidó sorsvállalás hirdetői.

1930-tól 1940-ig, szénrajzos

maszk periódusában túlsúlyba kerülnek sötét látomásai, amikor a kultikus primitív művészet hatására konstruktív kompozíciós megoldással madárszerű lényeket, vad, kavargó, egymást (marcangoló, félig állat-, félig emberszerű szörnyeket vázol fel széles vonásokkal, drámai lendülettel.

Az egyéni sorscsapások, a nélkülözések, a jövőtől való állandó rettegés, az elhurcolástól való félelem, a munkaszolgálat, az éhezés felemésztette erőit. Fiatalon, 1941. szeptember 7-én halt meg Budapesten tébécében a magyar szürrealizmus legeredetibb tehetsége.

Brestyánazky Ilona

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az

ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38, T.: 20-488, központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pavilon, földszinti ambulancia. T.: 22-822.

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlörinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmlzse, Fel. sőlajos, Ladánybene: Lajosmlzse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöpszállás. Solt- szentimre: Szabadszállás, központi -rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmikíós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalksaentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kun- baracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-101); Lakitelek: dr. Széli L. (Lakltelek, egészségház. T.: 42-105); Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13. T.:

94); Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tl- szaalpár, Imre tér 18. T.: 44-162).

BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. T.: 11-244. Itt fogadják a bajai, bácsborsódl, báosszentgyörgyi, bátmonostori. csátaljai, csávolyi, dávodi. érsekcsanádi, f elsőszenti váni, garai,

hercegszántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki. kunbajai, csi- kériai, madarasi, katymári lakosokat látják el (T.: 124).

** KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös. Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhl, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 88); Soltvad- kert, Bócsa, Tázlár: Solt vadkert, központi rendelő (T.: 21).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a

központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. T.: 62-520. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori. petőfl- szállásl, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton és vasárnap 7-tfil 19 óráig. Helye' és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a lászló- falvi betegeket látják el (T.: 41-261).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látlák el Bátya, Foktő. Géderlak. Homokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő-Csoma. Szak- már. Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet Ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig

tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH- szoha: 219-es mellék.

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa. Solt, Harta, Dunapataj, Dunaszentbe- nedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167). Fájsz, Dusnok: dr. Szilágyi K. (Dusnok, Demblnszkl u. 13. T.: 24); Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27); Solt, Űjsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167): Dunapataj, Harta: dr. Mácsik E. (Dunapataj, Ordasi u. 10. (T.: 46).

KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tartamiak ügyeletét. T.: 21-011. 275-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanal, kunfehértói, kisszállást, pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszent- lászló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 25); Jánoshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88): Mélykút: központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebla: dr. Császár J. (Kelebia, Bajcsy-Zsillnszky u. 27. T.: 27).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárórától hétfő reggeliig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletért: Kecskemét, Szabadság tér; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás. Hősök tere 4.; Izsák: Dózisa Gy. u. 7.; Jánoshalma:

Béke u. 1/a.; Kalocsa: Széchenyi- ] alkot elep; Kiskőrös; Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.;

Kunszentmikíós: Kálvin ifcéir 7.; Sóltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tisza- kécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kóssiuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI AL- LATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106.)

KECSKEMÉTI ÄLLATKÖR- HAZ: dr. Repkény I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344).

bajai Állategészségügyi KERÜLET. Baja. Bátmo- nostor, Szeremle: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Nemesnádudvar, Süköad, Érsekcsa- nád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13). Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovlcs L. (Vaskút, Bajai u. 1/a. T.: 12-851), Felsőszentlvén, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28.), Bácsborsöd. Madaras, Katymár: dr. Varga M. (Madaras, Hunyadi u. Íja. T.: 2), Hercegszántó, Dá- vod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulba- nov u. 18.)

kalocsai Állategészségügyi KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Dobos E. (Kalocsa, Magyar u. 3. T.: 800), Tass, Szalkszentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalkszentmárton, Vasút u.

12.), Dunavecse, Apostag: dr.

Szüts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/a.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Aillampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Hajnáczky K. (Solt, Vörös Hadsereg u. 9.), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Kohány S. (Harta, Védgátsor), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmán, öregcsertő. Homokmégy: dr. Répásl Cs. (Szakmán Bajcsy-Zs. u. 55.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kohány S. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1.), Fájsz, Dusnok, Bátya-BAFAMl: dr, Bajusz 1. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Holló I.

(Recskiemét, Bánk bán u. 12. T.: 21-325), Kecskemét, Ballószög, Helvécia. Városföld: dr. Bocskov

P. J. (Kecskemét, Törekvés Tsz. T.: 27-455), Jakabszállás. Orgovány: dr, Zakupszky J. (Jakab- szállás. Petőfi u. 26.), Lászlófalva, Nyárlörinc: dr. Pillér J. (Lászlóiéivá. Dózsa u. 1. T.: 45-012),

Lajosmlzse: idr. Kisjuh ász Z. (Lajosmlzse, Ifjúság u. 9. T.: 76),

Tlszakécske: dr. Plttl L. (Tisza- kécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza. Kun- baracs, Ladánybene: dr. Talabér Zs. (Kerekegyháza, Arany J. u. 24.

kiskőrösi Állategészségügyi KERÜLET. Kiskőrös: dr. Ispánovity J. (Kiskőrös, Bajcsy-Zs. u. 84.), Agasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ségvári u. 5.), Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunszentmikíós, Marx tér 5.), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Gera J. (Szabadszállás, Szamuely T. u. 1.), Sóltvadkert, Bócsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Sóltvadkert, Bocskai u. 29. T.:

250), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2.), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET.

Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszállás: dr. Szmil- kó F. (Kiskunfélegyháza, Lőwy S. u. 6. T.: 61-120), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Kovács Gy-né (Laki- telek. Petőfi u. 3/a. T.: 42-118). Kiskunmajsa, Kömpöc: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 118), Csólyoe- pálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3), Jászszent- lászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3. T.: 6), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 10).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET.

Kiskunhalas: dr. Horváth L, (Kiskunhalas, Fazekas G. u. 17. T.: 22-554), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Aladics S. (Kiskunhalas, Ibolya u. 11.), Jánoshalma: dr. Fü- löp J. (Jánoshalma. Kilián Gy. u. 3. T.: 390), Borota. Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.). Mélykút, Kisszállás: dr. Mlkó N. (Mélykút. Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebla: dr. Czinder P. (Tompa, Széchenyi u. 20. T.: 92), Bácsalmás, Csikérla, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10).