Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

■* • PETŐFI NÉPE • 1987. február 20. Nem lehet megtörni a népek forradalmi akaratát Gorbacsov beszéde Rigában A nagy októberi szocialista for­radalom 70. évfordulójának évé­ben a Szovjetunió népeinek van mondanivalójuk a vüáig számára, van mit megünnepelniük, van mire büszkének lenniük, és van mit a történelem mérlegére he­lyezniük — mondotta csütörtö­kön Rigában Mihail Gorbacsov a Lett Szovjet Szocialista Köztár­saság párt-, tanácsi és gazdasági aktíiva/ülésén elmondott beszé­dében. Mint mondotta, a legfon­tosabb történelmi eredmény ma­ga a Szovjetunió népeinek erős és korszerű közös állama, azoknak a politikai, gazdasági és szociális vívmányoknak sorai, amelyeket a szovjet nép elért a szocialista épí* tés útján. Az évforduló alkalmat ad a múlt átgondolására, a jelen fi? gyelmes és kritikus értékelésére^ és a jövőbe tekintésre — mon­dotta, majd felhívta a figyelmet, hogy mostani utazása az első az SZKP KB januári ülése után. így természetesen szeretne minél többet megtudni az embereknek az üléssel kapcsolatos véleményé­ről. Az utcákon, a vállalatoknál, mezőgazdasági üzemekben és üdülőhelyeken folytatott beszél­getések azért is fontosak — mu­tatott rá a főtitkár —, mert most elsőízben jár Lettországban. Emlékeztetett: nehéz és bonyo­lult volt a Baltikum népeinek a szocializmushoz vezető útja. Az októberi forradalom után Lettor­szágban, Litvániában és Észtor­szágban mindössze néhány hóna­pig, szinte csak egyetlen törté- ' nelml pillanatig létezett a szov­jethatalom. A Baltikumban a szovjethatalom kikiáltásáért, hely­reállításáért és megerősítéséért vívott egész hősi harc arról ta­núskodik, hogy nem lehet meg­törni a népek forradalmi akara­tát, nem lehet visszafordítani a történelem menetét. E három köztársaság a Szovjetunióhoz 1940-ben történt csatlakozás után, egyesítve anyagi és szellemi erő­forrásait a többi szövetségi köz­társasággal, lehetőséget kapott arra, hogy az egész ország nép­gazdaságának hatalmas erejére támaszkodjék. Ez nemcsak az erők összegzése, hanem megsok­szorozása is volt. Az 1940-es év­vel összehasonlítva például az ipari termelés Lettországban és Észtországban majdnem 60-szo- rosána, Litvániában pedig csak­nem 80-szorosára nőtt. A szocia­lizmus széles utat nyitott a Szov­jetunió minden népének és nem­zetiségének nemzeti újjászüle­téséhez. Mihail Gorbacsov a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a szo­cializmus még többet adhat a dolgozóknak, ha a néptömegek alkotóerejének és kezdeményező készségének fejlesztése, a meg­újulás, az átalakítás útján halad. Ma rendkívül fontos, hogy ne ke­letkezzék szakadék a politika és a gyakorlat között. Ezt a köve­telményt, a szavak és tettek egy­ségét mindig szem e'lőtt kell tar­tani — mondotta. A főtitkár hangsúlyozta, hogy nem lehet visszatérni a műit gya­korlatához, amikor nemritkán hiányzott az összhang a szavak és a valóság között. Ez a kettős­ség eltorzította az erkölcsöt, rossz hatással volt az emberek hangu­latára, a gazdasági és társadalmi tevékenységhez való viszonyuk­ra, kedvezőtlenül hatott a felnö­vekvő nemzedék állampolgári magatartásának alakulására. A Központi Bizottság januári ülése különleges mérföldkövet je­lent a gyorsítás, az átalakítás út­ján — állapította meg. — Az 1985. áprilisi plénum lehetőséget adott arra, hogy átgondoljuk az ország­ban kialakult' helyzetet, és meg­határozzuk a legfontosabb körvo­nalait annak a jövőbeni politiká­nak, amelyet az ország társadal­mi és gazdasági fejlesztése meg­gyorsításának neveztünk. Az áp­rilisi ülést követő egyéves mun­ka lehetővé tette, hogy átgondol­juk ezt a politikát, és továbbfej­lesztve terjesszük a kongresszus, az ország és a világ színe elé. Korábban is előfordult — foly­tatta —. hogy átfogó, nagy poli­tikai és stratégiai jelentőségű .döntésekjét hctttun.k.s. de . ezeket nem hajtottuk- végre .következe­tesén, nem, ültettük,(át ,gz életbe. A Központi Bizottság januári ülésének feladata olyan intézke­dések elfogadása volt, amelyek végrehajtása egyben a kongresz- szusunk által jóváhagyott politi­ka megvalósítását jelenti. Ezután arról szólt, hogy a kongresszus és a januári KB- ülés határozataiból eredő számos kérdést — mindenekelőtt az át­alakítás kulcsfontosságú, nagy horderejű kérdéseiről van szó — a párt országos konferenciáján fogják megvitatni. Ennek össze­hívásáról a Központi Bizottság egyik, a közeljövőben megtar­tandó ülésén határoznak. Ezen az értekezleten áttekintik mind­azt, ami a párton belüli tevé­kenységgel, az SZKP belső életé­nek fejlesztésével függ össze, beleértve a választások jellegét, a választott pártszervek létreho­zásának módját. Beszédében Mihail Gorbacsov nagy figyelmet fordított az or­szág gazdasági életében tapasz« falható hiányosságokra. Rámuta­tott, hogy a népgazdaság fejlesz­tése még nem érte el a szüksé­ges ütemet, és nem vált töret­lenné. Amikor a változásokról, a tár­sadalmi élet minden szférájának átalakításáról beszélünk, akkor mindig hangsúlyozzuk, hogy nem valamiféle kozmetikázó in­tézkedésekről van szó, hanem a társadalomban végbemenő mély­reható folyamatokról. Mindez új munkafeltételeket szab meg a pártszervezetek számára. A Központi Bizottság álláspontja szerint mindazt, amit az SZKP XXVII. kongresszusa után tár­sadalmunk átalakításában el­kezdtünk, magának a pártnak, a káderek munkájának átalakítá­sával kell kezdenünk — hangoz­tatta Mihail Gorbacsov. Az aktívaülésen — a főtitkár beszédét megelőzően — felszó­lalt a Lett SZSZK több vezetője. Tájékozatást adtak a szovjet köztársaságban folyó munkáról, a párt-, tanácsi és gazdasági Szer­vek tevékenységéről, gondjairól, .iproblémáirók továbbá állást fog- át#l^i,!tósL.poJi4ik£*.kér­déseiben. Mihail Gorbacsov csütörtökön Rigából Tallinnba utazott. Az észt fővárosban virágot helyezett el Lenin emlékművénél, majd a szovjethatalom védelmében el­esettek emlékművénél. Utána a város utcáin elbeszélgetett a dol­gozókkal. A nap középső részében a vá­rosi tanács épületében Tallinn díszpolgáraival, a párt, a nagy honvédő háború és a munka ve­teránjaival, a termelésben élen­járó dolgozókkal, továbbá a fia­talok képviselőivel találkozott. A nap második felében felkereste a Maratról elnevezett textilipari termelőegyesül,ést, ennek műhe­lyeiben eszmecserét folytatott a dolgozókkal, majd megtekintette a vállalat idei kollekcióját. • A balti köztársaságokban tesz körutat Mihail Gorbacsov. A képen: az SZKP KB főtitkára a rigai VEF Elektronikai Gyárbam munkások­kal beszélget. (Telefotó: — TASZSZ—MTI—KS) Szíria rendet tesz Bejrutban? Budapestre látogat Milanko Renovica Káder Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­rának meghívására Milanko Re­novica, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bizott­sága elnökségének elnöke párt­küldöttség élén a közeli napok­ban hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban. (MTI) Egyelőre nem tudtak véget vet­ni a Nyugat-Bejrútban dúló csa­tározásoknak a szíriai és a liba­noni fegyveres erők alakulatai­ból álló rendfenntartó osztagok. Az Amal nevű siíta szervezet milíciája szerdán is heves har­cot vívott a libanoni főváros mu­zulmánok lakta nyugati felében a drúz Haladó Szocialista Párt és a Libanoni Kommunista Párt fegyveres erőivel. A szerdai ut­cai harcok két legforróbb pontja az Amal főhadiszállása és a siíta szervezet kezében lévő televízió- állomás volt. A rend helyreállí­tása érdekében bevetett szíriai —libanoni vegyes alakulatok ma­guk is pergőtűzbe kerültek, ami­kor kísérletet tettek a harcoló felek szétválasztására. Az ered­ménytelen szétválasztási kísér­let után visszavonultak a harcok körzetéből. A szíriai hadvezetés szerdán figyelmeztette a szembenálló erő­ket: mindenképpen véget vet a számos áldozatot követelő har­coknak; ha kell, további csapa­tokat vezényel erősítésül a liba­noni fővárosba. A baloldali milíciák csütörtö­kön heves harcok után elfoglal­ták a bejrúti televízió épületét, amelyet 1984 februárjában az Amal siíta milícia ellenőrzött. Sevardnadze Ausztráliába utazik Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter az ausztrál kor­mány meghívására március 3—5. között hivatalos látogatást tesz Ausztráliában — jelentette be csütörtökön William Hayden ausztrál külügyminiszter. Látoga­tása során Sevardnadze — a kül. ügyminiszteri szintű találkozó mellett — tárgyalásokat folytat Robert Hawke miniszterelnökkel és más miniszterekkel fontos nemzetközi kérdésekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról. AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR BACS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSAGA a Kecskemét, Szabadság tér Luther-udvar melletti foghíj­telken kivitelezés alatt álló épület társasházlakásait megvételre ajánlja: t+Z félszobás 98 tnt-es lakás Irányára: 2 450 000 Ft. 2-f2 félszobás 93 m—es lakás Irányára: 2 050000 Ft. JELENTKEZNI LEHET az Igazgatóság Ingatlanértékesítési csoportjánál (Szabadság tér 9.). Országos elméleti konferencia Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) fel célul, amely megadj®, az ered. ményes választ a kihívásra. Vi­lágpolitikai jelentőségű XXVII. kongresszusán az SZKP tanúbi­zonyságát adta, hogy vállalja az újabb történelmi kihívást, kész szembenézni a realitás okkal, úij módon megközelíteni és megol­dani a felhalmozott problémáikat, megtisztítani a jövő útját eltá­volítani mindazt, ami akadályoz­za a belső és a nemzetközi prob­lémák megoldását. — Természetesen a történelmi kihívás érinti valamennyi szocia­lista országot, és mind egyiknek megvan a maga felelőssége és ré­sze a megfelelő válaszhoz szük­ségles tennivalók kimunkáLásá- bam, és elvégzésében. Döntő sze­repe van a szocialista országok összefogásának és együttműkö­désének, nem feledve, hogy már csak a társadalmi haliad,áslbain be­töltött szerepüknél fogva sem zárkózhatnak önmagukba; a szo­cializmus csak a civilizáció „fő országú, tján” fejlődhet egészsé­gesen. Stabilitás és fejlődés egysége Egy újabb témakörre áttérve, a szocializmus fejlődésének ha­zai tapasztalatait elemezve Be- recz János aláhúzta: elsődleges feladat a szocializmusról való gondolkodás realizmusának, a mai valósághoz fűződő kapcsola­tának erősítése, a mai magyar tár­sadalom mélyebb és sokoldalúbb ismeretének megalapozása. Egy­részt szélesebb körben kell tuda­tosítanunk, hogy nálunk szocia­lizmus épül, s ez további tartós feladatunk, másrészt konkrétan kell elemeznünk a mai társadal­mi folyamatokat, az ellentmon­dásokat és feszültségeket. Szoro­sabban össze kell tehát kapcsol­nunk a társadalmilag racionális cselekvést a szocializmus elvei­vel és céljaival, ezek dialektiká­jában kell bemutatnunk a szocia­lizmus építésének további útját, polemizálva az elvszerűség és a racionalitás szembeállításával. Belpolitikánkban ma rendkívül fontos a stabilitás és a fejlődés egysége. — Történelmi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a politika kulcskérdése a szocializmus fej­lődése során Is változatlanul a hatalom. Ennek pedig fő forrása a dolgozó tömegeknek a hatalom­hoz-való viszonya: milyen a ma­gatartásuk. milyen mértékben vesznek részt a hatalom gyakor­lásában. tudjuk-e mozgósítani őket céljaink megvalósítására? A történelmi tapasztalatok azt mutatják: a népi hatalom leg­fontosabb feltétele, hogy a párt és a tömegek kapcsolata szoros és bizalomteli, élő, eleven legyen. A politika, a hatalom tartalma mellett azonban rendkívül nagy jelentősége van a hatalomgya­korlás módjának és stílusának. A szocializmus — lényegéből kö­vetkezően — demokratikus hata­lom. Számunkra a demokrácia a népi hatalom szerveinek, szerve­zeteinek az egész közösség érde­keit szem előtt tartó működé­sét jelenti. Ugyanakkor elismer­jük annak jogosultságát, hogy az egyének, közösségek, csoportok kifejezzék és érvényesítsék ér­dekeiket. Sőt, a közös célok meg­valósítása, a társadalom stabili­tásának biztosítása érdekében építünk is erre a bonyolult ér­dektagoltságra. A politika és a kormányzás feladata, hogy meg­keresse azokat a találkozási pon­tokat, amelyeken a különböző ér­dekek közös erőfeszítésekké egyesülhetnek. Kulcskérdés: a gazdaság A szocializmus magyarországi fejlődésének ma a gazdaság a kulcskérdése — emelte ki a Köz­ponti Bizottság titkára, hozzáté­ve: sorsdöntő számunkra, hogy áttérjünk az intenzív növekedé­si pályára, hogy maximálisan ki­használjuk a meglévő objektív és szubjektív erőforrásokat. Or­szágunkban ebhez a lépésváltás­hoz megvan a kezdeményező­készség, a szellemi kapacitás és a fogékonyság a rugalmas irányí­tásra. S bár a gazdasági alap nagymértékben meghatározza a politikát, nem tévesztjük szem elől: a politikáé az elsődleges sze­rep! Céljaink érdekében át kel­lett, át kell gondolnunk a gaz­daságunk fejlődését ösztönző vi­szonyokat, köztük talán a leg­fontosabbat: hogyan lehet össze­kapcsolni a tervszerűséget, az áru­termelést, az értéktörvényt. A tervszerűség és az árutermelés, a piac törvényszerűségeinek egy­bekapcsolása, a szocialista elosz­tási alapelv és az egyéni anyagi érdekeltség találkozása igen bo­nyolult kérdés. Abból kell kiin­dulnunk, hogy a szocialista tár­sadalomban minden fejlődés for­rása a munka, s egyben ez a leg­fontosabb eszköze a személyi­ség fejlesztésének is. Vissza kell adni a munka, a teljesítmény be­csületét, beleértve a tudás min­den formáját: a szaktudás, a mes­terség, a hozzáértés becsületét is. Az eszmei-ideológiai kérdések széles körét felvető bevezető elő­adásában Berecz János hangsú­lyozottan szólt a párt meghatá­rozó szerepéről. Rámutatott: pár­tunk sajátos szerepét úgy értel­mezi, hogy annak lényege a ma­gyar nép és a szocializmus ügyé­nek szolgálata, és n'erh aZ; Úrál- : kodás. Fontos döntésekhez a párt széles körből igényli a vélemé­nyeket, az elgondolásokat, ame­lyek formálják a kialakuló meg­oldásokat. Az így létrejött széles politikai szövetség óriási energia- forrás a szocialista építés számá­ra, s egyben a rendszer tömeg­bázisának, stabilitásának egyik meghatározó tényezője. Vállal­juk az ezzel elkerülhetetlenül együtt j áró véleménykü lönbsége- ket, vitákat, de nem mondunk le a „kétfrontos érzékenységről”, mert ennek hiányában mindig megjelenik a két hamis véglet: egyfelől a konzervativizmus, másfelől pedig a demagógia. Pár­tunk vállalja a politikai központ szerepét, ugyanakkor jól tudja, hogy nem helyettesítheti az egész politikai rendszert. Valóság, program, távlat • A megújító reformok szerves részei a szocializmus fejlődésé­nek. Az MSZMP — mint eddig, úgy ezután is — a szocializmusban és a szocializmusért megvalósu­ló reformok pártján áll. Ezen az alapon természetesen szemben áll minden olyan törekvéssel, amely az újításoktól félve,, hátrál- tatja-nehezíti a reformmunká­latokat, s szemben áll minden olyan szándékkal, amely a refor­mot ürügyként felhasználva a szocialista rendszer gyengítésé­re irányul. Örömmel üdvözöljük, hogy a szocializmus megújulásá­ra vonatkozó felismerés és elha­tározás más szocialista országok­ban is utat tör magának, bár­milyen legyen is az elnevezése. Ez kedvezőbb feltételeket te­remt számunkra is eddigi utunk folytatásához. — Egy reálisabb szocializmus­szemlélet — zárta bevezető elő­adását Berecz János — csak a mai magyar társadalom viszo­nyainak reálisabb ismeretén és a problémák megoldásában va­ló cselekvőbb és felelősebb sze­repvállaláson alapulhat. Szoro­sabban össze kell kapcsolnunk a társadalmilag racionális cselek­vést a szocializmus elveivel és céljaival, s ezek dialektikájában kell értelmezni a szocializmus építésének további útját. A szo­cializmus hazánkban valóság, de nem befejezett mű. Eddigi fej­lődésünk alátámasztja, hogy a szocializmus a legjobb lehetőség a magyar nemzet számára a bol­doguláshoz. A szocializmus szá­munkra: valóság, program, táv­lat! Berecz János előadását köve­tően a tanácskozáson elnökül Lakatos Ernő megemlékezett Lukács József akadémikusról, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének közelmúlt­ban elhunyt igazgatójáról — a jeles marxista filozófus emléké­nek, a résztvevők egyperces né­ma felállással adóztak. Az or­szágos elméleti konrferenoiav-ple- nárii ülése referátumokkal foly­tatódott. Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Inté­zetének igazgatója, Bér end T. Iván a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke, Kulcsár Kálmán az MTA főtitkárhelyettese, La­kos Sándor, a Pántélet felelős szerkesztője, és Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő- bizottságának elnöke tartott elő­adást. A konferencia ma szek­cióülésekkel folytatódik. Klubok és tervek Élelmiszer­ipari tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról.) lamint a zuhanó árak miatt ne­héz versenyben maradni. Export- lehetőségek csak kimondottan új és magas szinten feldolgozott termékek esetében adódnak. Csak nagyobb szervezettséggel, jobb marketingmunkával, hatékony gyártmányfejlesztéssel és a nem­zetközi kooperációban való köz­reműködéssel tudunk a kihívás­nak megfelelni. Körösi András igazgató a Kalocsai Sütő és Édes­ipari Vállalatnál megfigyelhető termékszerkezet-változás tenden­ciáiról és okairól mondott rövid ismertetőt. Ezek után díjkiosztásra került sor. Az 1986. évi eredményes élelmiszer-ipari gyártmányfejlesz­tési munkáért díjat kapott Csu­poré Gyöngyi, a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat üzem­vezetője és Tóth lgnácné, a Ka­locsai Sütő és Édesipari Válla­lata gyártmányfejlesztési cso­portvezetője. Végezetül a Bács-Kiskun Me­gyei Tanács és a MÉTE megyei szervezete által új, korszerű élel­miszerek gyártására meghirde­tett közös pályázati felhívását Is­mertették, amelynek célja, hogy a különböző szakmákban dolgo­zó gyártmányfejlesztők, techno­lógusok a munkaköri kötelezett­ségüket meghaladóan elméleti és gyakorlati alkotásokkal segítsék az élelmiszeripar előtt álló fel­adatok megvalósítását. A tanácskozás délután szek­cióüléseken folytatódott. K. A. • A számítógépek egyre népszerűbbek. Ma már nemcsak a kecskeméti Szalvay Mihály Úttörő, és Ifjúsági Otthonban létezik logUdub, ha­nem a megye más településein la meghonosodtak a hasonló csoportok. (Folytatás az 1. oldalról.) megismerkedni a Kecskeméti Vá­rosi Televízió munkájával. A Keceli Nevelési Központban szintén sikeresen tevékenykedik a myugdíjasiklub, Immáron két és fél esztendeje. Kapcsolatban állnak a kalocsaiakkal és a kis­kőrösiekkel. Ugyanennyi Idős a tömegsportklub, ahol hétfő es­ténként erősítik magukat a kece­llek. A legfiatalabb csoport a ti­nédzsereké. Tavaly októberben vetődött fel az ötlet, hogy a kör­nyező településeken tanuló, bejá­ró diákok délutánonként, estén­ként összejöhessenek. Egyelőre csak zenehallgatás, diszkó a „kí­nálat", de elgondolásaik már van­nak a Jövőt Illetően. Az ősszel alakul majd meg a Keceli Neve­lési Központban a cigányklub. A megyeszékhely gyermek- és Ifjúsági klubmozgalmában meg­határozó szerepet tölt be a Szal­vay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthon. Az ötéves intézmény munkatársai kiemelt feladatuk­nak tekintik a közösségkovácso­lást, a szabadidős tevékenységet. Jelenleg huszonháromféle klub­ban találnak elfoglaltságot a diá­kok. Van közösségük a nyolcadi­kosoknak, a scl-ÍI kedvelőknek, a táncosoknak, a diákszínjátszók­nak, a dzsesszbarátoknak. A KlSZ-korosztály képviselői is ta­lálnak alkalmat az együttlétre. Az ifjúsági otthon tervei szerint egyre több klubot kívánnak nyi­tottá tenni, s ahol lehet, megte­remtik több korosztály együttlé- tétvek feltételeit. B. T.

Next

/
Thumbnails
Contents