Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-20 / 43. szám
1987. február 20. • PETŐFI NÉPE • 3 A MEGYEI PÁRT-VB TAGJA / .> í mm -■ % *Ü«$ % ■ ÍB?-. ',X x -<■ A -,■ $&*■&& > * ®* m> <'' Mk:%M „Gondjainkat csak magunk oldhatjuk meg” Két évvel ezelőtt, egy hideg februári .napom ismerkedtem meg Nagy Sándorral, a Szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet háztáji agronómusával, akikor a megyei pártértekezlet küldöttével. Nem sokkal későibb megválasztották a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjává. Azóta csupán egy- 6zer-kétszer találkoztunk, de az üdvözléseken kívül nem sikerült szót váltanunk, pedig érdekelt, hogy a fiatalember agronómusként s közéleti személyiségként hogyan él, dolgozik. Mosolygósán, közvetlenül válaszolt kérdéseimre. — Mint tudja, beválasztottak a párt megyei végrehajtó bizottságába. Ez nagy megtiszteltetés számomra. Itthon, a közös gazdaságban továbbra is a háztáji agronómus tisztét töltöm be. Nap mint nap sok emberrel találkozom. Beszélgetünk, véleményt cserélünk. Ezek a megnyilatkozások néha dicsérőek, olykor elmarasztalók, de akadnak olyan izgalmas kérdések is, amelyeket nem lehet, nem szabad válasz nélkül hagyni. Nos, ebben a politizálásban nagyon jól tudom hasznosítani azokat az országos, vagy éppen megyei kitekintést nyújtó információkat, amelyek a végrehajtó bizottsági ülésen hangzanak el. — Nagyon örülök, hogy Kunszentmiklóson és a vonzáskörzetéhez tartozó községekben is megismerhetem az emberek vélekedését. Egy-egy végrehajtó bizottsági ülésre felkészülten érkezem. Hiszem, hogy a hivatásos pártmunkások, állami tisztségviselők, gazdasági vezetők véleményén kívül még én is rendelkezem jó néhány olyan információval, amely segít eligazodni, megmutatja társadalmi, gazdásági, politikai életünk jelenének feladatait. A közvetlen emberi kapcsolatot most különösen fontosnak tartom, amikor az ország gazdasági nehézségekkel küzd, és a vállalatoknál is arra figyelnek: mi az, amiből nyereséget, pénzt lehet csinálni. Jól gazdálkodni, hatékonyan termelni csakis felvilágosult, a célokat, a módszereket ismerő emberekkel lehet. Nagyon fontos, hogy a kommunisták és a párton- kívüliek iis tudják, mi várható, mit, hogyan keli csinálni, mi vezet a kibontakozáshoz. — Nem tudom elválasztani a politikai munkát saját szakmámtól1. Szerintem ez így van jól. Nem lehet egyetlen érvet kihagyni^ egyetlen kérdés sem maradhat válasz nélkül. Példát kíván? Egy mun- kásgyűlésről jövök, traktorosoknak, gépkocsivezetőknek, a műhelyben dolgozóknak, a növénytermesztőknek mondtam el, mire számíthatunk zárszámadáskor, s mit kell tennünk ebben az évben. Sok mindent kérdeztek, ebből látszott: mindenkit érdekel, merre haladunk, mik a teendők, nemcsak itt nálunk a téeszben, hanem a megyében, az országban is. Egyben biztos vagyok: mindenki tudja, érzi, hogy takarékosabban kell élni, keményebben kell dolgozni. Talán szükségtelen, mégis aláhúzom: saját gondjainkat helyettünk senki más nem fogja megoldani... Gémes Gábor A KERMI-VIZSGÁLAT TAPASZTALATAI A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet az elmúlt év második felében a hazai termelők részére 1245 új élelmiszerről adott szakvéleményt, 44 százalékkal többről, mint a megelőző év azonos időszakában. 327-féle száraz- tésztát és pékárut, 312 tartósítóipari készítményt, 267 édesipari terméket és 95 húskészítményt vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy forgalomba hozatalra alkalmasak-e. A húsipar 1986 második felében tovább bővítette baromfihúsból készült, illetve többféle alapanyagból előállított felvágottéinak körét. A tejipar 48-féle újdonságot mutatott be, ezeknek döntő hányada sajt- és túrókrém volt. A tejcukor nélkül készült diétás tejtermékek választékát a Novolakt tejporcsalád bővíti. A korszerű táplálkozási igényeket elégíti ki a búzakorpás és a kaukázusi kefir is. A tartósítóipar újdonságai között a legtöbb a baromfihús és -máj felhasználásával készült termék. Gyarapodott a savanyúságok választóira is, a korszerű táplálkozást segítő készítményeké pedig a kisipari készítésű szója- pehely, búzacsíra, búzakorpa és ötféle pörkölt olajosmag keverékével. A vizsgálatok tanúsága szerint az édesipar új termékei a korábbiaknál kevesebb kakaót igénylő, nugátszerű gyártmányok. A töltött ostyák óvezeti értéke gyengébb, mint a már régebben gyártott termékeké, mert a nemesebb anyagokat — a mogyorót, mandulát, kakaót — többnyire aroma helyettesíti. * A forgalomba hozatal minőségi követelményeinek 797 új élelmiszer, a bemutatott újdonságok 64 százaléka felelt meg. Súlyos minőséghibák miatt az újdonságok 5 százalékát — 67 terméket — forgalomba hozatalra, azaz fogyasztásra alkalmatlannak minősítette a KERMI. wmmmMmmmmmmmmmmmmmm 17. A díszvendég megalázása A Miundiál kezdete előtt három nappal Leómban, a Hotel Es- tanciában. teljes volt a magyar Újságíró- társaság. Megjöttek a négy országos napilap, továbbá a Magyar Ifjúság, a Képes 7, a Képes Sport és a Magyarország tudósítói is. A szálloda úszómedencéje hirtelen, megtelt tizenöt magyarral, akik esténként itt cserélték ki információikat. Megindultak a találgatások és az esélylatolgatások. Hetem tervezték. hogy könyvet írnak erről a világbajnokságról, hiszem az esetleges siker sokak számára kecsegtető üzletnek is tűnt A szövetségi kapitány megjelent az újságírók szállásán egyórás beszélgetésre. „Az elmúlt tizenöt év legjobb magyar válogatottját hoztam magammal” — nyilatkozta mai- gablztosan. „Most lebecsülnek bennünket, de johb is így, mert ml leszünk a Mund iái egyik nagy meglepetése.” T. András Emil meglepte Me- zeyt, amikor megkérdezte tőle, minek tulajdoniít.ia azt a nagyon rossz sajtóvisszhangot, melyet válogatottunk eddigi mexikói tartózkodása alatt kapott. „Hát én erről semmit nem tudok!” — akadt föl a döbbenettől kapitányunk szeme, látszik, hogy fogalma sincs semmiről. „Gyerekek, én semmi ilyesmiről nem tudok!” fordul kérdően először a bal oldalán illő Király Ferenc sajtószóvivő felé, majd a jobb oldalán ülő, lábát Idegesen lóbázó Emilio öst- reicher menedzser felé. ök csak kényelmetlenül fészkelődnek, s egy szót sem szólnak. „Hogyhogy erről eddig nekem semmit sem szóltatok? Na, jó, erre még Comanjillábain visszatérünk.” Persze östreloher is hamar rájött, hogy a szállodában egyedül én beszélek spanyolul, és azt is tudta, hogy reggelente nyolc—tíz napilapot veszek, amiből, több újságírónak (a Népsport, az MTI, a Magyar Ifjúság, a Magyarország) fordítok. Természetesen a Don megint rám haragudott, mondván nem az a bűnös, alki a bajt elköveti, hanem aki azt fölr fedi. így aztán Mezey Györgynek sem sok. jót mondhatott rólam menedzserünk. _ Már a vib-cajt előtt éreztük né- hányan, az újságírókkal, Borbély- lyal, Gyanessel, Baskoviccsal, meg T. Andrással és Bocsákkal, hogy itt valami nincsen rendben. De hát nem szólhattunk róla senkinek, mivel a kint lévő sportújságírók véleményére a magyar szakvezetés nem kíváncsi, tudósításaikban pedig nem írhattak róla. Mezey Maigyarországról naponta sajtószemlét kapott: telefonon keresztüli mindig visszajelentették a leóni Comamjii'Uö- bunker.be azt a híranyagot, amit a leóni Estancia Szállóból a magyar újságírók hazatelefonáltak. Ha nem tetszett, máris reklamáltak sportvezetőink, ez volt az „újságírákonitroll” magyar módra. így kezdődtek el a konfliktusok a magyar újságírókkal. Először Vándor Kálmán, a Népszava tekintélyes cikkírója lett nemkívánatos személy csapatunk háza táján, megírta ugyanis, hogy kapitányunk kiborult, mindenkivel veszekszik és üldözési mániája vám. Az igazság fájt Comanjillában, de a fájdalmat szerencsétlenül próbálták cs.illapítani, igy az tovább növekedett. A FIFA meghívott díszvendégeiként érkezett a Mundiálra Lukács László sportújságíró, a Népszabadság nemzetközi tekintélyű nyugalmazott rovatvezetője. Üitja,. mint magyar FIFÁ-snalk Comanj illába vezetett, hogy ott szálljon meg. Mezey távozásra szólította fel a hetvenéves szakembert, mondván, nem tűr meg a környezetében újságírókat. Lukács László néhány dollárral a zsebében egyedül volt Mexikóban. Tehetetlenül és kiszolgáltatottan kopogtatott a Hotel Es- tancia-beli szállásunkon. A magyar sportújságírók szorítottak neki helyet. Egy Víffh Ferenc nevű magyar származású egykori kanadai játékos is fölajánlotta segítségét. Vígh tizenhárom éves kora óta él Amerikában, és nem tartozik a gazdag emberek közé. A futballért rajong. Szíve most is magyar, a Magyarország—Kanada meccset a magyarokért izgulta végig, és minden vágya, hogy a most tizenöt éves fia egyszer a Ferencvárosiban rúghassa a bőrt. Nos. ő ajánlotta föl segítségét Lukács Lászlónak, akit egyébként írásaiért régóta tisztel. Másnap persze megkaptuk Comanj,illából az eligazítást, hogy nem szabad felelőtlenül mindenkivel barátkoznunk, mert nem tétlenkedik a vb alatt sem a Cl A. sem az imperializmus, meg ki tudja még milyen gonosz szörny sem ... Most ezen kínunkban _ nevessünk, vagy öklünkkel nagv erővel csapjunk az asztalira. hogy milyen feje tetejére állított, mennyire visszataszító vilá? van Comamjillában, a magyar sportvezetés körül?! Már nemcsak önmagukat emésztik szét a vb-rajt előtt, hanem minket is. Vallóban, voltak kanadai és észak-amerikai magyarok Leónban, hiszen mind az USA-bani, mind Kanadában a legnaigyohb tv-állomások és rádióadók egyenes adásban közvetítették a Magyarország—Szovjetunió mérkőzést. Látták bizony azt, amit mi is... Simon János (Folytatjuk.) PRÓBÁLKOZÁSOK ÉS EREDMÉNYEK LAJOSMIZSÉN Mit tehetnek a családsegítők? Kísérleti jelleggel 1985. március elején alakultak meg az első családsegítő központok Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Bócs- Kiskun megyében, valamint a főváros két kerületében. Mivel működésük eredményesnek bizonyult, a múlt év végén határozat született a családsegítő központok hálózatának további bővítéséről. Bács-Kiskunban eddig Kiskunfélegyházán, Csengődön, és Lajosmizsén tevékenykedtek a családsegítők, a közeljövőben családsegítő központok alakulnak Kiskunhalason és Kecskeméten is. Néha elegendő az anyagi segítség — A társadalomban meglévő gondok a családban is lecsapódnak — véli dr. Markolt Rita, a családsegítő központok megyei szakmai vezetője. — A család- segítő központok nem hivatottak, és nem is képesek arra, hogy az alapvető, lényegi bajokat orvosolják. Átmeneti zavarok esetén azonban jól funkcionálnak. Például, ha a férj és a feleség hosszabb ideig beteg, gondoskodnak a gyerekekről, Indokolt esetben az anyagi gondokat segéllyel enyhítik. Szükség esetén elintézik, hogy a szabályok szerint nem jogosultak, de arra rászorulók méltányossági alapon kaphassanak anyasági segélyt, illetve gyest. — Ilyen esetekben segíthetünk mi — veszi át a szót Szilágyiné, Drabant Anikó, a lajosmizsei családsegítő központ vezetője. — Egyszer egy tanyán lakó idős néni állított be hozzánk, s elpanaszolta: hosszú idő óta kupor- gatja a pénzét, hogy megcsináltathassa a kutat, de még mindig csak az összeg felét sikerült ösz- szegyűjteni. A környezettanulmány elvégzése után azonnal utalhattuk , a szükséges pénz- mennyiséget. Meghatározott keret áll, ugyanis a családsegítő központok rendelkezésére, hogy ilyen módon is segíthessünk. Hogy ezek a váratlan, átmeneti gondok ne mélyülhessenek el, néha elegendő a gyors anyagi segítség. Mikor a helyzet bonyolult — Az eredményes munka érdekében — mondja Szilágyiné. — kapcsolatot tartunk az iskolai és a diákotthoni nevelőkkel, a védőnőkkel. Előfordul, hogy véletlenül értesülünk róla, ha valamelyik családban baj van. Sok hátrányos helyzetű család ugyanis nem tud rólunk, esetleg hallani sem akar semmiféle „külső beavatkozásról”. Meg kell éreznünk, hol a határ: meddig segítség, s honnan beavatkozás a család életébe. — Minden rendelkezésre álló eszközzel azon vagyunk, hogy segítsünk — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Judit, a lajosmizsei CSSK munkatársa. — Ellenezzük az állami gondozásba vételt is. Igyekszünk megtalálni a módját, hogy másképpen avatkozzunk be. A diákotthon hívta fel a figyelmünket egy kislányra, akinek otthon sem a megélhetése, sem a nevelése nem volt megfelelő. Anyja tizenöt éves korában kezdett el inni, s mire felnőtt, alkoholista lett belőle. Az apa börtönben van. Az anyát sikerült rábeszélnünk, hogy vegyen részt elvonókúrán. Most is iszik, de kevesebbet, mint eddig, és kielégítő módon gondoskodik a gyerekéről. — Ehhez hadd tegyem hozzá — szól közbe Markolt Rita, — hogy nagyon sok családban az alkoholizmus az alapvető gond. A családsegítő központok munkatársai azonban nem kényszerítenek senkit gyógykezelésre. A tanács egészségügyi osztálya beidézi, elővezeti, bünteti az alkoholistákat. Mi nem mint intézmény állunk velük szemben, a kapcsolat mindig személyes. — Óriási eredmények, sajnos, nem várhatók! Sem a körülményeket, sem az embereket nem tudjuk egyik napról a másikra megváltoztatni! Már azt is pozitívumnak könyvelhetjük el, ha egy idő múlva azt tapasztaljuk, hogy hatásunkra a veszélyeztetett családban az addig állandóan rendetlen lakást az anya takarítani kezdi, az udvaron, a kötélen frissen mosott ruha szárad, a tűzhelyen pedig mindennap fő az ebéd — sóhajt fel Nagy Judit. Akik csak beszélgetni jönnek — Hétfőn és csütörtökön fogadónapot tartunk — mondja Nagy Judit. — Ilyenkor gyakran fordulnak hozzánk olyanok is, akik csak beszélgetni akarnak. Járt nálunk egy kedves öreg néni, aki a családi fotókat is magával hozta, és két órán keresztül mesélt az unokáiról és a betegségéről. Egyedül él, neki fontos az, hogy valakinek elmondhassa a gondjait. Azok, akik érzelmi válságban vannak, szintén beszélgetni jönnek, bár maguk is sejtik, hogy bizonyos esetekben mi nem adhatunk útmutatást. • A hálózat kiépítése tovább folyik. A családsegítő központok jórészt fiatal munkatársaira nagy teher hárul. Nem kevesebb a feladatuk, mint egyfajta társadalmi szolidaritás megvalósítása: az arra rászorulók minden esetben kapjanak segítséget, függetlenül attól, hogy önhibájukból, vagy önhibájukon kívül kerültek bajba. Csodát azonban ne várjunk: a családsegítők „csak” segíthetnek, a bajok gyökereit nem tudják megszüntetni. Tóth Margit KILENCEDIK HELYEN A SZÉPIRODALOM Csökken a fiatalok olvasási kedve Csökken az olvasási kedv, ezen belül a szépirodalmi művek iránti érdeklődés a 15—18 éves fiatalok körében — egyebek között ez derül ki az Országos Széchényi Könyvtár módszertani osztályának nemrégiben készült felméréséből. E korosztály olvasási kultúrájának elemző vizsgálatából egyértelműen kitűnik, hogy a szabadidős elfoglaltságok listáján a szépirodalom csupán a kilencedik helyen áll, míg egy megelőző, 1968-as felmérésben a budapesti fiatalok a legkedveltebb tevékenységként emlegették ezt. A felmérés szerint nem kizárólag a szépirodalom olvasása szorult háttérbe az utóbbi két évtized alatt: az ismeretközlő szak- irodalmi művek Iránti érdeklődés a korábbi 10. helyett most a 17-re, a színházlátogatás az akkori 3. helyett a 15. helyre szorult. A tévénézés változatlanul a 7. helyen áll, megelőzve a moziba járást, az újságolvasást, a rádiózást is. Az intellektuális jellegű tevékenységek helyett előtérbe kerültek viszont azok a szabadidős formák, amelyek a kötetlen társas együttlétekkel — zenehallgatás, baráti beszélgetések, játék, sport — zajlanak egy- Időben. Figyelemre méltó az olvasáson belül a minőség — a műfaji és esztétikai — megoszlás, amely a fiatalok ízléséről ad kíépet. Bár a nemek közötti eltérések, iskolatípusok közötti különbségek itt is megvannak, a sorit elősorbana lektűrök, a kevésbé értékes szórakoztató olvasmányok vezetik. Erősen háttérbe szorult a mai modern irodalom: a fiatalok olvasmányai, illetve maradandó követelményei között csak a legutolsók között szerepelnek kor- társ írók színvonalas alkotásai. Úgy tűnik, a gyermekirodalom és a tudományos-fantasztikus művek a korábbinál erősebben tartják fogva a fiatalok élményvilágát, s ez a generáció mintha kevésbé lenne kíváncsi a mai valóság, a felnőttek világára. Afel- nőttes magatartásmintákat, élményeket Inkáhb a mindennapi tévé- és videoműsorhól merítik, s nem a komoly figyelemkoncentrációt, érzelmi és intellektuális erőfeszítést is igénylő szépirodalmi olvasmányokból. Az adatok szerint a modern versek és a klasszikus költők iránt csökken az érdeklődés. 'Ugyanakkor figyelemre méltó a megzenésített versek és alkotóik ismerete: ennek lehetőségeit a televízió, a rádió, a könyv- és a hanglemezkiadás a jelenleginél jobban hasznosíthatná. Mint anna a felmérés rámutat: a tények valószínűleg szorosan összefüggenek az általános és középiskolában az utóbbi évtizedekben lezajlott tantervi, követelményrendszerbeli változásokkal, a tanulók túlterhelésével, az irodalomórák csökkenésével, s az olvasástanítás problémáival, de bizonyos fokig összekapcsolhatók az értékrend általános változásaival is. A vizsgálat szerint a tanulást, a tudást, a tartalmas és sikeres életet elsősorban a telje- sítményorientáltabb középisko- lások tartják fontosnak; a szakmunkástanulók inkább a közvetlen anyagi javakat helyezték előtérbe. Mindkét kategóriában csupán a legutolsó helyeken szerepeltek az emberi kapcsolatokra, a klasszikus humanista értékekre — szeretet, szabadság, igazság — utaló mozzanatok, s ezzel együtt az irodalom és a művészet által nyújtott örömök. Pályaválasztási kiállítás • Baján, a József Attila Művelődési Központban kiállításon mutatja be termékeit a Kismotor- és Gépgyár 5. számú gyára. A bemutatóra elsősorban a pályaválasztás előtt álló fiatalokat várják, s azt remélik, bogy a látogató kisdiákok az Őzem termékeinek megismerésén keresztül kedvet kapnak a köpi forgácsoló, a szerszámkészítő, elektroműszerész és géplakatos szakmák elsajátításához. (Straszer András felvétele) • A képen: a lajosmizsei családsegítő közpdnt munkatársai: Nagy Judit, Kenteres Zita, Szilágyiaé Drabant Anikó.
