Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

1987. február 20. • PETŐFI NÉPE • 3 A MEGYEI PÁRT-VB TAGJA / .> í mm -■ % *Ü«$ % ■ ÍB?-. ',X x -<■ A -,■ $&*■&& > * ®* m> <'' Mk:%M „Gondjainkat csak magunk oldhatjuk meg” Két évvel ezelőtt, egy hideg februári .napom is­merkedtem meg Nagy Sándorral, a Szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet háztáji agronómusával, akikor a megyei pártértekezlet küldöttével. Nem sokkal későibb megválasztották a párt megyei vég­rehajtó bizottságának tagjává. Azóta csupán egy- 6zer-kétszer találkoztunk, de az üdvözléseken kívül nem sikerült szót váltanunk, pedig érdekelt, hogy a fiatalember agronómusként s közéleti személyi­ségként hogyan él, dolgozik. Mosolygósán, közvet­lenül válaszolt kérdéseimre. — Mint tudja, beválasztottak a párt megyei vég­rehajtó bizottságába. Ez nagy megtiszteltetés szá­momra. Itthon, a közös gazdaságban továbbra is a háztáji agronómus tisztét töltöm be. Nap mint nap sok emberrel találkozom. Beszélgetünk, véleményt cserélünk. Ezek a megnyilatkozások néha dicsérőek, olykor elmarasztalók, de akadnak olyan izgalmas kérdések is, amelyeket nem lehet, nem szabad vá­lasz nélkül hagyni. Nos, ebben a politizálásban na­gyon jól tudom hasznosítani azokat az országos, vagy éppen megyei kitekintést nyújtó információ­kat, amelyek a végrehajtó bizottsági ülésen hang­zanak el. — Nagyon örülök, hogy Kunszentmiklóson és a vonzáskörzetéhez tartozó községekben is megismer­hetem az emberek vélekedését. Egy-egy végrehajtó bizottsági ülésre felkészülten érkezem. Hiszem, hogy a hivatásos pártmunkások, állami tisztségviselők, gazdasági vezetők véleményén kívül még én is ren­delkezem jó néhány olyan információval, amely se­gít eligazodni, megmutatja társadalmi, gazdásági, politikai életünk jelenének feladatait. A közvetlen emberi kapcsolatot most különösen fontosnak tar­tom, amikor az ország gazdasági nehézségekkel küzd, és a vállalatoknál is arra figyelnek: mi az, amiből nyereséget, pénzt lehet csinálni. Jól gazdál­kodni, hatékonyan termelni csakis felvilágosult, a célokat, a módszereket ismerő emberekkel lehet. Nagyon fontos, hogy a kommunisták és a párton- kívüliek iis tudják, mi várható, mit, hogyan keli csi­nálni, mi vezet a kibontakozáshoz. — Nem tudom elválasztani a politikai munkát saját szakmámtól1. Szerintem ez így van jól. Nem lehet egyetlen érvet kihagyni^ egyetlen kérdés sem maradhat válasz nélkül. Példát kíván? Egy mun- kásgyűlésről jövök, traktorosoknak, gépkocsiveze­tőknek, a műhelyben dolgozóknak, a növényter­mesztőknek mondtam el, mire számíthatunk zár­számadáskor, s mit kell tennünk ebben az évben. Sok mindent kérdeztek, ebből látszott: mindenkit érdekel, merre haladunk, mik a teendők, nemcsak itt nálunk a téeszben, hanem a megyében, az or­szágban is. Egyben biztos vagyok: mindenki tudja, érzi, hogy takarékosabban kell élni, keményebben kell dolgozni. Talán szükségtelen, mégis aláhúzom: saját gondjainkat helyettünk senki más nem fogja megoldani... Gémes Gábor A KERMI-VIZSGÁLAT TAPASZTALATAI A Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet az elmúlt év máso­dik felében a hazai termelők ré­szére 1245 új élelmiszerről adott szakvéleményt, 44 százalékkal többről, mint a megelőző év azo­nos időszakában. 327-féle száraz- tésztát és pékárut, 312 tartósító­ipari készítményt, 267 édesipari terméket és 95 húskészítményt vizsgáltak meg abból a szem­pontból, hogy forgalomba hoza­talra alkalmasak-e. A húsipar 1986 második felé­ben tovább bővítette baromfihús­ból készült, illetve többféle alap­anyagból előállított felvágottéi­nak körét. A tejipar 48-féle új­donságot mutatott be, ezeknek döntő hányada sajt- és túrókrém volt. A tejcukor nélkül készült diétás tejtermékek választékát a Novolakt tejporcsalád bőví­ti. A korszerű táplálkozási igé­nyeket elégíti ki a búzakorpás és a kaukázusi kefir is. A tartósítóipar újdonságai kö­zött a legtöbb a baromfihús és -máj felhasználásával készült ter­mék. Gyarapodott a savanyúsá­gok választóira is, a korszerű táp­lálkozást segítő készítményeké pedig a kisipari készítésű szója- pehely, búzacsíra, búzakorpa és ötféle pörkölt olajosmag keveré­kével. A vizsgálatok tanúsága szerint az édesipar új termékei a koráb­biaknál kevesebb kakaót igény­lő, nugátszerű gyártmányok. A töltött ostyák óvezeti értéke gyengébb, mint a már régebben gyártott termékeké, mert a ne­mesebb anyagokat — a mogyorót, mandulát, kakaót — többnyire aroma helyettesíti. * A forgalomba hozatal minősé­gi követelményeinek 797 új élel­miszer, a bemutatott újdonságok 64 százaléka felelt meg. Súlyos minőséghibák miatt az újdonsá­gok 5 százalékát — 67 terméket — forgalomba hozatalra, azaz fo­gyasztásra alkalmatlannak mi­nősítette a KERMI. wmmmMmmmmmmmmmmmmmm 17. A díszvendég megalázása A Miundiál kezdete előtt há­rom nappal Leómban, a Hotel Es- tanciában. teljes volt a magyar Újságíró- társaság. Megjöttek a négy országos napilap, továbbá a Magyar Ifjúság, a Képes 7, a Képes Sport és a Magyarország tudósítói is. A szálloda úszóme­dencéje hirtelen, megtelt tizenöt magyarral, akik esténként itt cserélték ki információikat. Megindultak a találgatások és az esélylatolgatások. Hetem tervez­ték. hogy könyvet írnak erről a világbajnokságról, hiszem az eset­leges siker sokak számára ke­csegtető üzletnek is tűnt A szövetségi kapitány megje­lent az újságírók szállásán egy­órás beszélgetésre. „Az elmúlt tizenöt év legjobb magyar válogatottját hoztam magammal” — nyilatkozta mai- gablztosan. „Most lebecsülnek bennünket, de johb is így, mert ml leszünk a Mund iái egyik nagy meglepetése.” T. András Emil meglepte Me- zeyt, amikor megkérdezte tőle, minek tulajdoniít.ia azt a nagyon rossz sajtóvisszhangot, melyet válogatottunk eddigi mexikói tartózkodása alatt kapott. „Hát én erről semmit nem tudok!” — akadt föl a döbbenettől kapitá­nyunk szeme, látszik, hogy fogal­ma sincs semmiről. „Gyerekek, én semmi ilyesmiről nem tudok!” fordul kérdően először a bal ol­dalán illő Király Ferenc sajtószó­vivő felé, majd a jobb oldalán ülő, lábát Idegesen lóbázó Emilio öst- reicher menedzser felé. ök csak kényelmetlenül fész­kelődnek, s egy szót sem szólnak. „Hogyhogy erről eddig nekem semmit sem szóltatok? Na, jó, er­re még Comanjillábain visszaté­rünk.” Persze östreloher is hamar rá­jött, hogy a szállodában egyedül én beszélek spanyolul, és azt is tudta, hogy reggelente nyolc—tíz napilapot veszek, amiből, több új­ságírónak (a Népsport, az MTI, a Magyar Ifjúság, a Magyaror­szág) fordítok. Természetesen a Don megint rám haragudott, mondván nem az a bűnös, alki a bajt elköveti, hanem aki azt fölr fedi. így aztán Mezey Györgynek sem sok. jót mondhatott rólam menedzserünk. _ Már a vib-cajt előtt éreztük né- hányan, az újságírókkal, Borbély- lyal, Gyanessel, Baskoviccsal, meg T. Andrással és Bocsákkal, hogy itt valami nincsen rendben. De hát nem szólhattunk róla senki­nek, mivel a kint lévő sportúj­ságírók véleményére a magyar szakvezetés nem kíváncsi, tudó­sításaikban pedig nem írhattak róla. Mezey Maigyarországról naponta sajtószemlét kapott: te­lefonon keresztüli mindig vissza­jelentették a leóni Comamjii'Uö- bunker.be azt a híranyagot, amit a leóni Estancia Szállóból a ma­gyar újságírók hazatelefonál­tak. Ha nem tetszett, máris rek­lamáltak sportvezetőink, ez volt az „újságírákonitroll” magyar módra. így kezdődtek el a konfliktu­sok a magyar újságírókkal. Először Vándor Kálmán, a Nép­szava tekintélyes cikkírója lett nemkívánatos személy csapa­tunk háza táján, megírta ugyan­is, hogy kapitányunk kiborult, mindenkivel veszekszik és üldö­zési mániája vám. Az igazság fájt Comanjillában, de a fájdalmat szerencsétlenül próbálták cs.illapítani, igy az to­vább növekedett. A FIFA meghívott díszvendé­geiként érkezett a Mundiálra Lu­kács László sportújságíró, a Nép­szabadság nemzetközi tekinté­lyű nyugalmazott rovatvezető­je. Üitja,. mint magyar FIFÁ-snalk Comanj illába vezetett, hogy ott szálljon meg. Mezey távozásra szólította fel a hetvenéves szakembert, mond­ván, nem tűr meg a környezeté­ben újságírókat. Lukács László néhány dollárral a zsebében egyedül volt Mexi­kóban. Tehetetlenül és kiszolgál­tatottan kopogtatott a Hotel Es- tancia-beli szállásunkon. A ma­gyar sportújságírók szorítottak neki helyet. Egy Víffh Ferenc nevű magyar származású egykori kanadai já­tékos is fölajánlotta segítségét. Vígh tizenhárom éves kora óta él Amerikában, és nem tartozik a gazdag emberek közé. A futbal­lért rajong. Szíve most is magyar, a Magyarország—Kanada meccset a magyarokért izgulta végig, és minden vágya, hogy a most ti­zenöt éves fia egyszer a Ferenc­városiban rúghassa a bőrt. Nos. ő ajánlotta föl segítségét Lukács Lászlónak, akit egyébként írá­saiért régóta tisztel. Másnap persze megkaptuk Co­manj,illából az eligazítást, hogy nem szabad felelőtlenül min­denkivel barátkoznunk, mert nem tétlenkedik a vb alatt sem a Cl A. sem az imperializmus, meg ki tudja még milyen gonosz szörny sem ... Most ezen kínunk­ban _ nevessünk, vagy öklünkkel nagv erővel csapjunk az asztali­ra. hogy milyen feje tetejére ál­lított, mennyire visszataszító vilá? van Comamjillában, a ma­gyar sportvezetés körül?! Már nemcsak önmagukat emész­tik szét a vb-rajt előtt, hanem minket is. Vallóban, voltak ka­nadai és észak-amerikai magya­rok Leónban, hiszen mind az USA-bani, mind Kanadában a legnaigyohb tv-állomások és rá­dióadók egyenes adásban közve­títették a Magyarország—Szovjet­unió mérkőzést. Látták bizony azt, amit mi is... Simon János (Folytatjuk.) PRÓBÁLKOZÁSOK ÉS EREDMÉNYEK LAJOSMIZSÉN Mit tehetnek a családsegítők? Kísérleti jelleggel 1985. már­cius elején alakultak meg az első családsegítő központok Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Bócs- Kiskun megyében, valamint a főváros két kerületében. Mivel működésük eredményesnek bi­zonyult, a múlt év végén hatá­rozat született a családsegítő központok hálózatának további bővítéséről. Bács-Kiskunban ed­dig Kiskunfélegyházán, Csengő­dön, és Lajosmizsén tevékeny­kedtek a családsegítők, a közel­jövőben családsegítő központok alakulnak Kiskunhalason és Kecs­keméten is. Néha elegendő az anyagi segítség — A társadalomban meglévő gondok a családban is lecsapód­nak — véli dr. Markolt Rita, a családsegítő központok megyei szakmai vezetője. — A család- segítő központok nem hivatot­tak, és nem is képesek arra, hogy az alapvető, lényegi bajokat or­vosolják. Átmeneti zavarok ese­tén azonban jól funkcionálnak. Például, ha a férj és a feleség hosszabb ideig beteg, gondos­kodnak a gyerekekről, Indokolt esetben az anyagi gondokat se­géllyel enyhítik. Szükség esetén elintézik, hogy a szabályok sze­rint nem jogosultak, de arra rá­szorulók méltányossági alapon kaphassanak anyasági segélyt, illetve gyest. — Ilyen esetekben segíthetünk mi — veszi át a szót Szilágyiné, Drabant Anikó, a lajosmizsei csa­ládsegítő központ vezetője. — Egyszer egy tanyán lakó idős né­ni állított be hozzánk, s elpa­naszolta: hosszú idő óta kupor- gatja a pénzét, hogy megcsinál­tathassa a kutat, de még mindig csak az összeg felét sikerült ösz- szegyűjteni. A környezettanul­mány elvégzése után azonnal utalhattuk , a szükséges pénz- mennyiséget. Meghatározott ke­ret áll, ugyanis a családsegítő központok rendelkezésére, hogy ilyen módon is segíthessünk. Hogy ezek a váratlan, átmeneti gondok ne mélyülhessenek el, néha elegendő a gyors anyagi segítség. Mikor a helyzet bonyolult — Az eredményes munka ér­dekében — mondja Szilágyiné. — kapcsolatot tartunk az isko­lai és a diákotthoni nevelőkkel, a védőnőkkel. Előfordul, hogy véletlenül értesülünk róla, ha va­lamelyik családban baj van. Sok hátrányos helyzetű család ugyan­is nem tud rólunk, esetleg hal­lani sem akar semmiféle „külső beavatkozásról”. Meg kell érez­nünk, hol a határ: meddig se­gítség, s honnan beavatkozás a család életébe. — Minden rendelkezésre álló eszközzel azon vagyunk, hogy se­gítsünk — kapcsolódik a beszél­getésbe Nagy Judit, a lajosmi­zsei CSSK munkatársa. — Elle­nezzük az állami gondozásba vé­telt is. Igyekszünk megtalálni a módját, hogy másképpen avat­kozzunk be. A diákotthon hívta fel a figyelmünket egy kislány­ra, akinek otthon sem a megél­hetése, sem a nevelése nem volt megfelelő. Anyja tizenöt éves korában kezdett el inni, s mire felnőtt, alkoholista lett belőle. Az apa börtönben van. Az anyát si­került rábeszélnünk, hogy ve­gyen részt elvonókúrán. Most is iszik, de kevesebbet, mint eddig, és kielégítő módon gondoskodik a gyerekéről. — Ehhez hadd tegyem hozzá — szól közbe Markolt Rita, — hogy nagyon sok családban az alkoholizmus az alapvető gond. A családsegítő központok mun­katársai azonban nem kénysze­rítenek senkit gyógykezelésre. A tanács egészségügyi osztálya beidézi, elővezeti, bünteti az alkoholistákat. Mi nem mint in­tézmény állunk velük szemben, a kapcsolat mindig személyes. — Óriási eredmények, sajnos, nem várhatók! Sem a körülmé­nyeket, sem az embereket nem tudjuk egyik napról a másikra megváltoztatni! Már azt is pozi­tívumnak könyvelhetjük el, ha egy idő múlva azt tapasztaljuk, hogy hatásunkra a veszélyeztetett családban az addig állandóan rendetlen lakást az anya takarí­tani kezdi, az udvaron, a kötélen frissen mosott ruha szárad, a tűzhelyen pedig mindennap fő az ebéd — sóhajt fel Nagy Ju­dit. Akik csak beszélgetni jönnek — Hétfőn és csütörtökön foga­dónapot tartunk — mondja Nagy Judit. — Ilyenkor gyakran for­dulnak hozzánk olyanok is, akik csak beszélgetni akarnak. Járt nálunk egy kedves öreg néni, aki a családi fotókat is magával hozta, és két órán keresztül me­sélt az unokáiról és a betegségé­ről. Egyedül él, neki fontos az, hogy valakinek elmondhassa a gondjait. Azok, akik érzelmi vál­ságban vannak, szintén beszél­getni jönnek, bár maguk is sej­tik, hogy bizonyos esetekben mi nem adhatunk útmutatást. • A hálózat kiépítése tovább fo­lyik. A családsegítő központok jórészt fiatal munkatársaira nagy teher hárul. Nem kevesebb a feladatuk, mint egyfajta tár­sadalmi szolidaritás megvalósí­tása: az arra rászorulók minden esetben kapjanak segítséget, füg­getlenül attól, hogy önhibájuk­ból, vagy önhibájukon kívül ke­rültek bajba. Csodát azonban ne várjunk: a családsegítők „csak” segíthetnek, a bajok gyökereit nem tudják megszüntetni. Tóth Margit KILENCEDIK HELYEN A SZÉPIRODALOM Csökken a fiatalok olvasási kedve Csökken az olvasási kedv, ezen belül a szépirodalmi művek irán­ti érdeklődés a 15—18 éves fia­talok körében — egyebek között ez derül ki az Országos Széché­nyi Könyvtár módszertani osztá­lyának nemrégiben készült fel­méréséből. E korosztály olvasási kultúrá­jának elemző vizsgálatából egy­értelműen kitűnik, hogy a sza­badidős elfoglaltságok listáján a szépirodalom csupán a kilencedik helyen áll, míg egy megelőző, 1968-as felmérésben a budapesti fiatalok a legkedveltebb tevé­kenységként emlegették ezt. A felmérés szerint nem kizáró­lag a szépirodalom olvasása szo­rult háttérbe az utóbbi két évti­zed alatt: az ismeretközlő szak- irodalmi művek Iránti érdeklő­dés a korábbi 10. helyett most a 17-re, a színházlátogatás az ak­kori 3. helyett a 15. helyre szo­rult. A tévénézés változatlanul a 7. helyen áll, megelőzve a mozi­ba járást, az újságolvasást, a rá­diózást is. Az intellektuális jel­legű tevékenységek helyett előtér­be kerültek viszont azok a sza­badidős formák, amelyek a kö­tetlen társas együttlétekkel — zenehallgatás, baráti beszélgeté­sek, játék, sport — zajlanak egy- Időben. Figyelemre méltó az olvasáson belül a minőség — a műfaji és esztétikai — megoszlás, amely a fiatalok ízléséről ad kíépet. Bár a nemek közötti eltérések, isko­latípusok közötti különbségek itt is megvannak, a sorit elősorbana lektűrök, a kevésbé értékes szó­rakoztató olvasmányok vezetik. Erősen háttérbe szorult a mai modern irodalom: a fiatalok ol­vasmányai, illetve maradandó követelményei között csak a leg­utolsók között szerepelnek kor- társ írók színvonalas alkotásai. Úgy tűnik, a gyermekirodalom és a tudományos-fantasztikus művek a korábbinál erősebben tartják fogva a fiatalok élmény­világát, s ez a generáció mintha kevésbé lenne kíváncsi a mai va­lóság, a felnőttek világára. Afel- nőttes magatartásmintákat, él­ményeket Inkáhb a mindennapi tévé- és videoműsorhól merítik, s nem a komoly figyelemkoncent­rációt, érzelmi és intellektuális erőfeszítést is igénylő szépirodal­mi olvasmányokból. Az adatok szerint a modern versek és a klasszikus költők iránt csökken az érdeklődés. 'Ugyan­akkor figyelemre méltó a meg­zenésített versek és alkotóik is­merete: ennek lehetőségeit a te­levízió, a rádió, a könyv- és a hanglemezkiadás a jelenleginél jobban hasznosíthatná. Mint anna a felmérés rámutat: a tények valószínűleg szorosan összefüggenek az általános és kö­zépiskolában az utóbbi évtizedek­ben lezajlott tantervi, követel­ményrendszerbeli változásokkal, a tanulók túlterhelésével, az iro­dalomórák csökkenésével, s az olvasástanítás problémáival, de bizonyos fokig összekapcsolha­tók az értékrend általános válto­zásaival is. A vizsgálat szerint a tanulást, a tudást, a tartalmas és sikeres életet elsősorban a telje- sítményorientáltabb középisko- lások tartják fontosnak; a szak­munkástanulók inkább a közvet­len anyagi javakat helyezték elő­térbe. Mindkét kategóriában csu­pán a legutolsó helyeken szere­peltek az emberi kapcsolatokra, a klasszikus humanista értékek­re — szeretet, szabadság, igaz­ság — utaló mozzanatok, s ez­zel együtt az irodalom és a mű­vészet által nyújtott örömök. Pályaválasztási kiállítás • Baján, a József Attila Művelő­dési Központban kiállításon mu­tatja be termékeit a Kismotor- és Gépgyár 5. számú gyára. A be­mutatóra elsősorban a pályavá­lasztás előtt álló fiatalokat vár­ják, s azt remélik, bogy a látoga­tó kisdiákok az Őzem termékei­nek megismerésén keresztül ked­vet kapnak a köpi forgácsoló, a szerszámkészítő, elektroműszerész és géplakatos szakmák elsajátítá­sához. (Straszer András felvétele) • A képen: a lajosmizsei családsegítő közpdnt munkatársai: Nagy Judit, Kenteres Zita, Szilágyiaé Drabant Anikó.

Next

/
Thumbnails
Contents