Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-17 / 40. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1987. február 17. Rí Lázár György fogadta Pavel Hrivnákot Marjai József mimiszterelniäk- helyettes és Pavel HrLvnák, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormányának elnökhe­lyettese, a magyar—csehszlo­vák gazdasági és műszaki-tudo­mányos együ'ttműköd'ósii bizottság elnökei hétfőn a Parlamentben szákértők bevonásával meg­kezditek tárgyalásaikat a két or­szág gazdasági együtitműlködé- sének fejlesztésével összefüggő kérdésekről. Az elnöki! találkozón, áttekintik a bizottság legutóbbi ülésén hozott határozatok végre­hajtásénak helyzetét is. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke hétfőn hivatalában fogadta Pavel Hrivnákot. A szí­vélyes. baráti légkörű megbeszé­lésen részt vett Marjai József. Je­len volt Kovács Béla, hazánk prágai, és Qndrej Durej, Cseh­szlovákia budapesti nagykövete Is. események sorokban PÁRIZS _______________________________ A csádi Ideiglenes Nemzeti Egységkormány (GUNT) fegyve­res erői az elmúlt időben az egész csádi hadszíntéren magukhoz ra­gadták a kezdeményezést — je­lentette vasárnap a GUNT által működtetett Bardai rádió. A GUNT tájékoztatási minisztere rádiónyilatkozatában közölte, hogy az Ideiglenes Nemzeti Egy­ségkormány erői több sikeres had­műveletet hajtottak végre, mé­lyen az ország belsejében Hisszén Habré Franciaország és az Egye­sült Államok által támogatott rendszerének csapatai ellen. BECS Az amerikai és a nyugatnémet I képes magazinokhoz hasonlóan I osztrák kiadvány sem jelent meg az elmúlt napokban AIDS-cím- lap nélkül. Az osztrák sajtó sze­rint az AIDS — a szerzett im- munhiányos megbetegedés — va­lósággal pánikot kelt Ausztriá­ban, a felvilágosító kampány megkezdése, két hét óta duplájá­ra emelkedett az önként kivizs­gálásra jelentkezők száma. Vita folyt arról is, hogy a kivizsgá­lást kötelezővé teszik, végül is azonban a még alaposabb felvi­lágosítás mellett döntöttek. Ausztriában 1983 óta 36-an hal­tak meg AIDS-ben, a vírust hor­dozó, de nem feltétlenül megbe­tegedő személyek számát 5 ezer­re becsülik. Találkozók a békefórumon Anatolij Dobrinyin, azSZKP KB titkára vasárnap fogadta „A tábornokok a bekéért és a lesze­relésért” elnevezésű csoport Nyugatról érkezett tagjait. A volt magas rangú katonai vezetők a moszkvai békefórum munkájá­ban vesznek részt. Az eszmecse­rén a vendégek kifejezésre jut­tatták aggodalmukat a fegyver­kezési verseny folytatódása, a világban kialakult veszélyes hely­zet miatt. Hangsúlyozták, hogy megoldásokat kell találni a nuk­leáris katasztrófa elkerülésére. Dobrinyin tájékoztatást adott a nemzetközi biztonság és béke megteremtését célzó szovjet bé­kejavaslatokról. Kiemelte: a volt katonai vezetők jelentős sze­repet játszhatnak abban, hogy a közvélemény megértse, milyen világméretű következményekkel jár a nukleáris háború. A találkozón egyetértettek ab­ban, hogy az atomkorban kiala­kult helyzet egy újfajta katonai­politikai gondolkodásmód és az Izrael szövetségi státust kap? New Yorkban kezdte meg ame­rikai látogatását tegnap Samir izira'eli miniszterelnök. A kor­mányfő keddtől Wash inig toriban folytjai tárgyalásokat, szerdián pedig Reagan elnökkel találko­zik. Az amerikai tömegtájékozta­tási eszközök vasárnap este fel­tűnő jelentésekben számoltak be arról, hogy az izraeli kor­mányfő indulása előtt adott nyi­latkozatában közölte: Washing- Ion ..szövetségest” státust ad az ország számára. Ez azt jelen/the- t!. hogy az izraeli kormány na­gyobb katonai és gazdasági se­gélyben részesülhet, és főként, még szorosabbra fűzheti a kato­nai* együttműködést az Egyesült Államokkal, bár Izrael eddig is kivételes elbánásban részesült. FÜLÖP-SZIGETEK: Az izraeli kormányfő látogatá­sa előtt az amerikai sajtó elsősor­ban a két ország viszonyának problémáit emlegeti. Ezek között a legújabb a közel-keleti kérdés rendezésének problémája. Tel Aviv változatlanul elutasítja azt, hogy a Szovjetunió részvéte­lével megtartandó nemzetközt konferenciát hívjanak össze a rendezés elősegítésére, és hiva­talosan ez az amerikai kormány álláspontja is. Lapjelentések sze­rint azonban Washington mást hajlandó lenne megfontolni egy konferencia lehetőségét, miivel közel-keleti politikája semmifé­le eredményt sem hozott. Az amerikai sajtó jelentése szerint Peresz külügyminiszter támo­gatná ezt az elgondolást, Samir azonban ellenzi. Katonák hűségesküje az új alkotmányra MANILA A Fülöp-szigetek hadseregé­nek mind a 250 ezer katonája hétfőn letette a hűségesküt az ország új alkotmányára, amelyet a hónap elején népszavazáson hagytak jóvá. Az ország népessé­gének elsöprő többsége az új alaptörvény elfogadása mellett volt, de a fegyveres erők sorai­ban a 40 százalékot is elérte a nemmel szavazók száma. Corazón Aquino államfő a múlt héten a katonák értésére adta, hogy választhatnak a hűségaskü vagy a lemondás között. A had­sereg vezetői ellenzik a kormány megbékélési kísérleteit a 18 éve gerillaháborút folytató Üj Népi Hadsereggel. A fegyveres erők ennek megfelelő magatartás ki­alakítását követeli. A moszkvai fórumon résztve­vő egyházi személyiségek tiszte­letére adott ünnepi fogadást va­sárnap Pimen, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. Az egy­házi vezető a kerekasztal -részt­vevőit az emberek milliói követei­nek nevezte, akik a béke, az igaz­ságosság megteremtése, az élet megőrzése és egy nukleáris vi­lágégés elkerülése érdekében tár­gyalnak. soraiban már két lázadást foj­tottak el és több kormányellenes összeesküvést lepleztek le azóta, hogy Corazón Aqulnót állította az ország élére a Ferdinand Mar­cos diktatúráját tavaly február 25-én megdöntő népi mozgalom. Az ünnepélyes központi eskü­tételt a Fülöp-szigetek! fegyveres erők Manila melletti „Camp Agui- naldo” főhadiszállásán tartották Fidel Ramos vezérkari főnök ve­zetésével. Jelen volt Rafael Ueto hadügyminiszter is. A katonák aznap az ország valamennyi lak­tanyájában letették a hűségesküt, fogadalmat téve, hogy hívek lesz­nek az ország új alkotmányához és Corazón Aquino államfőhöz. Az eskü szövegét aláírásukkal Is megerősítették. Arbatov a SALT—I. „szélesebb körű” értelmezéséről WASHINGTON Az Egyesült Államoknak a rakétaelhárító rendsze­rekről megkötött SALT—I. szerződés „szélesebb kö­rű" értelmezésére irányu­ló kísérletei szétzúzhatják ezt a szerződést, súlyosan gátolhatják a leszerelés egész folyamatát — jelen­tette ki GeOrgij Arbatov akadémikus, az ismert szov­jet Amerika-szakértő a CBS televíziós hálózatnak va­sárnap adott nyilatkozat­ban. Bírálta a szerződés ilyen értelmezésére irányuló kí­sérleteket az adásban Dan­te Fascell, a képviselőház külügyi bizottságának el­nöke Is, aki szerint az ilyen döntés veszélyes következ­ményekkel jártiat. Arbatov egyébként szólt a Szovjetunióban végbe­menő nagyszabású új fo­lyamatokról, köztük az amnesztia kérdéseiről is. Leszögezte: ez része a bel­ső folyamatoknak, s nem „az Egyesült Államok tet­szésének elnyerésére” hajt­ják végre. A szovjet poli­tikus figyelmeztetett arra, hogy a provokációk csak megnehezíthetik a demok­ratikus folyamatokat. Utalt például arra, hogy egy olyan kis tüntetésen, ame­lyen Moszkvában 17-en vettek részt, 42 nyugati tudósító és hét nyugati dip­lomata volt jelen és az ügyet az amerikai sajtó egy része úgy akarta fel­tüntetni, mint a szovjet politika „ellentmondásos voltának” jelét. BUDAPEST—RÓMA Kölcsönös érdekek Strada Hungarorum, a magyarok útja — történészek számára ismerős fogalom ideha­za csakúgy, mint Itáliában, őseink a közép­korban ezen terelték az Alföldről Milánóba és a Pó-síkság gazdag városaiba a marha­csordákat. Padova egyetemén már 1221-ben oktattak magyar diákot, utóbb pedig — mint azt Bonfini, Mátyás király olasz történetíró­ja feljegyezte — az uralkodó „második Itá- liává" kívánta tenni Pannóniát, felesége, Beat­rix kedvéért. Kegyelettel őrzik mindkét or­szágban a garibaldisták, a független Olasz­országért küzdő magyar hősök emlékét. A magyar—olasz kapcsolatok méltatásában tehát mindenképpen indokolt a történelmi jelző, Lázár Györgynek, a Minisztertanácsel­nökének, ma kezdődő római látogatása ki­emelkedő esemény Budapest és az örök vá­ros újkori együttműködésében, amelynek his­tóriájában mérföldkőként tartják nyilván mi­niszterelnökünk első, 1975-ben folytatott római eszmecseréit. Két évvel később, 1977 júliusában Kádár János itáliai útja gazdagította újabb le­hetőségekkel kapcsolataink elmélyítését. 1984 tavaszán Betlino Craxi kormányfő vendéges­kedett hazánkban. Lázár György római tárgyalásai jó alkal­mat nyújtanak majd a kétoldalú kapcsolatok áttekintésére, a gazdasági együttműködés fej­lesztését akadályozó tényezők fölkutatására és kiiktatására, s tágabb értelemben az euró­pai biztonság és a leszerelés lehetőségeinek kölcsönös elemzésére. A magyar kormányfő ellátogat a Vatikánba is, ahol a katolikus egy­házfővel a Magyar Népköztársaság és a Szent­szék kapcsolatában mindkét oldalról idősze­rűnek tartott témák kerülnek majd a meg­beszélések napirendjére. Olyan időpontban látogat a magyar kor­mány vezetője az Olasz Köztársaságba, ami­kor különösen fontos a különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű államok vezető politikusainak párbeszéde. Hazánk megkü­• Craxi kormányfő Budapesten 1984-ben. lönböztetett felelősséget érez Európa és a vi­lág békéje, biztonsága iránt, s — mint arról az olasz államférfiak megnyilatkozásai is ta­núskodnak — hasonló álláspontra helyezked­nek a Tiberis partján is. Meglehet, a nem­zetközi helyzet megítélésében nézeteink nem mindenben egyeznek, annyi azonban bizo­nyos, hogy a kelet—nyugati párbeszéd foly­tatásában, az európai biztonság feltételeinek megteremtésében, az enyhülés légkörének megszilárdításában Itália is érdekelt. Ami a két ország kapcsolatainak gazdasági szféráit illeti, nem titok, hogy számunkra rendkívül hátrányos — és az Olaszországgal folytatott kereskedelemben is rtieghatározó té­nyező — az EGK szigorú rendszabályainak alkalmazása, a GATT-tagságunk ellenére Is kedvezőtlenül ható diszkrimináció. A múlt évben Magyarországon járt magas szintű olasz gazdasági küldöttségek részletesen tájéko­zódhattak törekvéseinkről. Tapasztalhatták, hogy részünkről nincs akadálya az érvény­ben lévő mintegy félszáz kooperációs szerző­désen túlmenően kibővíteni az együttműkö­dést, nem utolsósorban oly módon, hogy a magyar—olasz vegyes vállalatok által előál­lított termékeket harmadik piacon kölcsönö­sen előnyös feltételekkel értékesíthetnők. Kh- hez természetesen ki kell munkálni a meg­felelő, mindkét fél számára előnyös pénzügyi feltételeket. Nemcsak a statisztikák, hanem a magyar kulturális közvélemény js tanúsítja, milyen népszerű nálunk az olasz irodalom, a film­művészet és az újkori drámairodalom leg­frissebb termése. Ebben a tekintetben, együtt­működésünk korántsem kiegyensúlyozott. Kul­túránk rangos követei ritkán találnak bebo­csátásra Itáliában, ami bizonyára nem ke­rüli el a rövidesen kezdődő magas szintű ma­gyar-olasz eszmecserék résztvevőinek figyel­mét. i Hazánk kereskedelmi partnerei között Olasz­ország a hatodik helyen áll, a tőkés országok között pedig az NSZK és Ausztria után a har­madik. Lázár György római tárgyalásaitól a magyar közvélemény azt várja, hogy Buda­pest és Róma kapcsolatai dinamikusabban fejlődnek majd;* 1 ami megfelel mindkét nép érdekeinek, s egyben hozzájárul az európai légkör javulásához is. Gyapay Dénes • Vatikánvárosi részlet. Szakszervezeti feladatok az egészségügyben Az Egészségügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és az Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete képviselői Medve László egészségügyi mi­niszternek, Nagy Sándornak, a SZOT titkárának és Fűzi István­nak, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete fő tátik árántaik ve­zetésével hétfőn megbeszélést folytattak az egészségügy idősze­rű kérdéseiről, az Egészségügyi! Minisztérium, a SZOT és az EDSZ további együttműködésé­nek konkrét tennivalóiról!, az egészségügyben dolgozók élet- és munkakörülményeit befolyáso­ló néhány fő kérdésről. Megállapították, hogy az egész­ségügyi ágazat VII. ötéves terv- idő'zakra kidolgozott irányel­veiben megfogalmazott közpon­ti szakmai elképzelések tükrö­ződnek a területi és intézményi tervekben. A szakszervezetek helyeslik és támogatják a keresőképesség orvosi elbírálásának módosított rendszerét, valamint a foglalko­zási rehabilitáció további korsze­rűsítését. Változatlan feladat­nak tartják az üzemorvosi ellá­tás — elsősorban a mezőgazda­ságban és az egészségügyi ága­zatban történő — fejlesztését, a munka-egészségügyi szakmai bá­zisok tevékenységének hatéko­nyabbá tételét, a helyettesítés dí­jazásának rendezését, az e terü­leten dolgozók munkájának foko­zott megbecsülését. Egyetértés alakult ki az idős lakosság szociális gondozásának további javításában. Megálla- p adtaik hogy külön is fel hív jóik a tanácsok fiigyeimét a területi szociális ellátások díjának fizeté­sénél — különösen a 70 éven fe­lülieknél — az indokolt méltá­nyosság alkalmazására. A szakszervezetek számára Is nyugtalanító, hogy romlott a la­kosság egészségi állapota. Ezért a szakszervezeti mozgalom — a dolgozók egészségének megóvá­sát szolgálva — aktívan közremű­ködik az egészségmegőrzés átfo­gó társadalmi programjának ki­dolgozásában és megvalósításá­ban. A minisztérium és az Egészség- ügyi Dolgozóit Szakszervezeté­nek vezetői áttekintették az 1986. évi terv végrehajtását, értékelték a,z egészségügyi beruházások és felújítások megvalósítását, a mura. kaerő tervszerű biztosítását szolgáló szakemberképzés, -to­vábbképzés, valamint az egész­ségügyi dolgozók erkölcsi, anya­gi megbecsülése időszerű és sür­gető feladatait. Megállapítot­ták, hogy az elmúlt évben tovább fejlődött az egészségügyben a munkahelyi demokrácia. A szak- szervezetek vezetői kezdemé­nyezték, hogy az egészségügyben dolgozók érdekében dolgozzák ki az élet- és munkakörülmények (bér-. munkaerő-gazdálkodás, szociális ellátás, munka- és kör­nyezetvédelem, üzemegészség­ügyi szakellátás) javítását szol­gáló hosszú távú tervet. Magyar—szovjet vegyesvállalati Kapolyi László ipari miniszter meghívására hétfőn szovjet tu­dósküldöttség érkezett Buda­pestre Ábel Gézovics Aganbeg- jannak, a Szovjet Tudományos Akadémia tagjának, a Termé­szeti Erőforrások és Termelő­erők Bizottsága elnökének veze­tésével. A szovjet akadémikusok part­konzultáció nereikkel és magyar vállalatok vezetőivel konzultációt tartanak a két ország gazdaságának szer­kezeti változásairól és az együtt­működés továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Az érkezettek kö­zött van őleg Bogomolov és Ju- rij Sirjajev, mindkét tudós a Szovjet Tudományos Akadémia tagja. Szigorúbb hitelpolitika MNB-sajtótájékoztató Tímár Mátyás, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke hétfőn tájé­koztatta az újságírókat a bank múlt évi tevékenységéről és Idei feladatairól. Elmondta, hogy 1986-ban a népgazdaság rubelelszámolású nettó' tartozása a tervezettnél na­gyobb mértékben csökkent, míg konvertibilis elszámolásban. — a tervezett minimális többlet he­lyett — jelentős hiány keletke­zett. Ez azért következett be, mert a termelés nem érte el a tervezett szintet, így a számított­nál kevesebb forrás állt rendel­kezésre. Ugyanakkor a belföldi felhasználás a tervet meghaladó mértékben emelkedett. Ennek következtében növekedett a kül­földi eladósodás. Az ország nettó külföldi konvertibilis adóssága a múlt év végére 7,8 milliárd dollárra nőtt. A külkereskedelmi forgalom­ban több mint 400 millió dollár hiány keletkezett. A hiány ki­alakulásában döntő szerepe volt annak, hogy a külpiacokon a magyar termékek egy részét csak jelentős árveszteséggel lehetett értékesíteni. Kedvező évet zárt 1986-ban az idegenforgalom, de­vizabevételeinek összege 28 mil­liárd forint volt, ami 11 száza­lékkal haladja meg az 1985. évit. A gazdaság gyenge teljesítmé­nye az ország külföldi megítélé­sében egyelőre nem éreztette ha­tását. Így az MNB tavaly jó fel­tételekkel vehetett fel külföldi hiteleket. Arra Is lehetőség volt, hogy a közvetlen finanszírozási szükségletet meghaladóan vegyen fel közép- és hosszú lejáratú hi­teleket, amelyékből a rövidebb lejáratú, kedvezőtlenebb ka­matfeltételű kölcsönöket fizette — határidő előtt — vissza. Így javult az adósságállomány ösz- szetétele. Az adósságállomány egységnyi hitelre eső kamatterhe 1986- ban alacsonyabb volt, mint 1985-ben. Tímár Mátyás az Idei felada­tokkal kapcsolatban hangsúlyoz­ta: rendkívül fontos, hogy a népgazdaság külkereskedelmi és fizetési mérlegének egyensúlya 1987- ben javuljon. Az MNB folytatva korábbi hi­telpolitikáját, a beérkező hitel­ajánlatok közül azokat fogadja el, amelyeket a jó adósoknál al­kalmazott feltételekkel kínál­nak. Az idei hitelpolitika legfonto­sabb jellemzője a szigorú szabá­lyozás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a népgazdaságban a tervezettnél kevesebb forrás kép­ződik, a hitelkibocsátás sem ér­heti el az előirányzott szintet. Az MNB refinanszírozási politiká­jával arra ösztönzi a kereskedel­mi bankokat, hogy csak a leg­jövedelmezőbb, a népgazdaság számára fontos fejlesztésekre ad­janak hitelt. A kereskedelmi ban­kok által folyósított hitelek 60 százaléka a kiemelt gazdaság- fejlesztési programok megvaló­sításához kapcsolódik. Tímár Mátyás fontos feladat­ként jelölte meg a hitelezési mód­szerek további finomítását, a váltó szerepének növelését a rö­vid lejáratú hitelezésben. A ko­rábbiaknál jobban be kívánják vonni a lakossági jövedelmeket is a gazdaság finanszírozásába. Ennek érdekében az adórendszer­reformmal párhuzamosan az MNB a következő években fo­kozatosan közelíti a vállalati és a lakossági kamatokat.. VALUTA. (BANKJEGY. ÉRVÉNYBENS tttt. Pénznem Angol fon» Ausztrál Sollte Belg* frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma a) Hollandi form* ír font japán yen (1009) jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz Ura <108*1 Oaztrák »chilling Portugál escudo Spanyol peseta svájci frank svéd korona USA dollár Beu ixo tös Pia*) . ta csekk-) Árfolyamok FEBRUÁR 11-TOL 23-AIO Vételi árfolyam Két cgyaágra forintban 6550.15 2842,18 114,07 628.44 046.61 709.01 30,51 2094.40 6293.32 279,53 1,60 3200.71 15449,11 615,64 3363.90 33.31 366.13 30,4» 33,43 6797,4» 661,84 4285.75 4873.16 Had ál* <056.36 3018.60 121,1» 685,18 1005,49 753,8» 33.30 3224.06 6682.60 296.83 8.0< 3308.89 18405.37 653.73 3510.13 »5.27 366.93 32.31 33,43 3970.33 102,7« 4560,85 6116.13

Next

/
Thumbnails
Contents