Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-17 / 40. szám
TI LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AS MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLH. évt. 40. szám _____Ára: 1,80 Ft 1981. február'17. kedd L ázár György Olaszországba utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke Bettino Cnaxi olasz miniszterelnök meghívására február 17-én, kedden hivatalos látogatásra Olaszországba utazik. (MTI) Ez évi KISZ- rendezvények (4. oldal) Hétvégi műszakokkal pótolják a kiesést (5. oldal) JELENTÉS A FÖLDEKRŐL Legfontosabb feladat a csapadék megőrzése • A magas- művelésű szőlők jobban megérezték a téli fagyokat. (Tóth Sándor felvétele) Az elmúlt időszak enyhébb időjárása előbb megrosikasztotta a havat, ma már csak mutatóban a mélyebb fekvésű, szél védettebb helyeken találni hófoltokat. A föld a legtöbb területen úgy itta magába a hólevet, mint a szivacs. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya szakembereinek értesülései szerint belvízzel Kalocsa térségében és a Duna mentén kell számolni. A megye más területein inkább a Vizeik visszatartása a feladat, az üzemi csatornákat éppúgy le kell zárni, mint a társulatokéit. Az őszi kalászosok állapotára vonatkozóan még mindig a télbe fordulás adatai az érvényesek, tehát a gazdaságokban a kiesések pótlására célszerű felkészülni. Azokon a területeken, ahol újra keli majd vetni, kukoricát, silókukoricát, tavaszi árpát és fehérjenövényeket, például lóbabot, vetnek. A Kiskunság szőlőterületei az elmúlt száz év legnehezebb „sorozatát” élik 1984 óta. Most is komoly rügykárosodást figyeltek meg a szakemberek, a helyzet annyival jobb, mint a két évvel ezelőtti* hogy a törzselhalás valamivel kisebb mértékűnek mutatkozik. A maigasművelésű szőlőkben úgy látszik nagyobb a károsodás, mint a fejműveíésűek- nél. A rügyvizs,gálatok eredményei döntik majd el hogyan, milyen metszési módszert alkalmazzanak. szem előtt tartva a fajta, az ültetvény igényeit, állapotát is. A Bácskában és a Duna mellékén a hótakaró lényegében elolvadt, a területre e pillanatban sem erőgépekkel, sem „gyalog” nem érdemes rámenni. Az aránylag gyors olvadás az ősízI vetések mélyebben fekvő pontjain kisehb- nagyobb vízösszefolyást okozott, összességében azonban ez nem különösebb gond; az ez okból bekövetkező ősziikalászos-pusztulás- nak a mértéke — az eddigi megfigyelések szerint — fél százalék. A hónap végén a megye déli területein folytatódnak a meliorációs munkák. A térségi fejlesztések eredményei már most is érzékelhetőek, hiszen a káros vizek elvezetése, és a vízvisszatartás is lehetővé vált. Az itteni szőlőtermelő gazdaságok többségében a metszést március közepére, illetve végére tervezik. A szakmai megítélés szerint a szőlőfajták majd mindegyike körülbelül 80 százalékban fagyott el,, kivétel talán a Cabernet, ami viszonylag jól tűrte a térségben a tél viszontagságait. G. E. Naprakészen Irányító és gazdálkodási gyakorlatunkba mélyen beleivódott az éves bázisszemlélet. A terveket, gazdasági mutatókat az év végéig kell teljesíteni, s ha közben fél- és negyedévenként figyelemmel kísérik az eredmények alakulását, akkor a zárásig nagy baj, mulasztás nem történhet. A közelmúltig ezt a bázisszemléletet erősítette a kötött bér- és létszámgazdálkodás előírása, a bázisra épülő vállalati rangsorolás, kitüntetési rendszer is. Am a vállalati önállóságot, kockázatvállalást és kezdeményezőkészséget erősítő állami intézkedések nem férnek össze az óvatoskodó, bázis- eredményekre „rátervezö” irányítási gyakorlattal. A még rövid távra sem előrelátó ve. zetéstől nem várható el, hogy megalapozott fejlesztési koncepciót, vállalati marketing- stratégiát dolgozzon ki, s ez azt a veszélyt rejti magában, hogy többnyire a gazdasági folyamatok, lehetőségek nyomában kullog. Az utólagos intézkedéseknek, átállásoknak pedig kapkodás, rögtönzés a~ velejárója. Természetesen váratlan helyzetekben ez az improvizálás elengedhetetlen magatartás, de egész gazdálkodási tevékenységünket a „szüntelen kiigazítás" gyakorlatára építeni — ez felelőtlen ás nem célravezető megoldás. Még akkor sem, ha sok helyen a változó, szigo~odó gazdasági szabályozókkal indokolják ezt a fajta „ad hoc" kézivezérlést, hiszen ma már a mikrogazdaságban is magasabb a vezetői követelmény. Általános tervezési, irányítási recept ugyan nincs, de célszerű, ha a vállalat hosszú távú fejlesztési, termelési és kereskedelmi stratégiáján belül a gazdálkodási, anyagbeszerzési és piackutatási folyamatok kézbentartása érdekében több, alternatív változatot is kidolgoz. Ezeknek a tervmódosítás oknak, eltéréseknek aztán a megfelelő feltételeit is biztosítani kell, illetve a változások, belső intézkedések következményeire jó előre lel kell készülni. Egyszóval: naprakész döntés és cselekvőkész irányítás, végrehajtás szükséges az adott vállalat, tevékenység hatékonyságának fokozásához. Ennek érdekében szakítani kell a megcsontosodott bázisszemlélettel, a lassú, halogató sémákkal és vezetési módszerekkel. Elengedhetetlen, hogy helyébe mind a tervezésben, gyártáselőkészítésben, mind a termelésben, kereskedelemben bátran vállalkozó, rugalmas irányítást honosítsanak meg. Nem arról van szó, hogy havonta fel kellene forgatni minden ügymenetet, irányitó láncot, ellenkezőleg a hosszú távú vállalati stratégia céljait szem előtt tartó, annak megvalósulását szolgáló vezetéssel készüljenek fel a váltakozó kereslet egyre gazdaságosabb kielégítésére. Nem szüntelen, kétséges kimenetelű kísérletezés, hanem átgondolt, a vállalat adottságait, kapcsolatrendszerét is számításba vevő, a kapacitásokat és a pia. ci lehetőségeket kihasználó tevékenység szükséges a nyereség növeléséhez. Ehhez az átfogó, tervszerű és mégis változékony vezetési ideál eléréséhez nem csupán a piac ismerete, a felettes hatóságokkal kialakított szoros kapcsolat elengedhetetlen, ha. nem ugyanolyan fontos a széles körű érdekegyeztetés és együttműködés a kooperáló vállalatokkal, a saját előkészítő, kivitelező vagy értékesítő szervezettel is. A naprakész irányításhoz az is szükséget a vállalaton belül, hogy a folyamatban részt vevő mindegyik részleg, szerv rendelkezzen a saját tevékenységét szabályozó, a hatékonyság javítását ösztönző önálló hatáskörrel, felelősséggel, mert a visz. szajelzés vagy a szükséges intézkedési jogkör hiánya zátonyra futtathatja a legjobban irányító apparátust, a leghaté. konyábban kiépített termelési szervezetet is. A naprakészség voltaképpen — tettrekészség. Csak ennek birtokában válhat rugalmassá, alkalmazkodóképesség vagy — ahogy mondani szoktuk — versenyképessé a vállalat. Zs. Cs. rT. MIHAIL GORBACSOV BESZÉDE A MOSZKVAI FÓRUM RÉSZTVEVŐI ELŐTT Az ellentmondásokat a béke javára kell megoldani Az emberiség nagyon közel került ahhoz a határvonalhoz „ahonnan nincs visszatérés" — hangsúlyozta hétfőn délelőtt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, aki a Kremlben beszélt a moszkvai nemzetközi békefórum résztvevői előtt. „Bármilyen, ez embereket érintő ügyről, különösképpen e nemzetközi politika dolgairól legyen szó, egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkezni arról az egész világ fölött uralkodó ellentmondásról, amely a háború és a béke, az emberiség létezése és pusztulása között áll fenn. „Ezt az ellentmondást idejében, a béke javára kell megoldani" — Jelentette ki a szovjet vezető. Ezeket az alternatívákat mind szélesebb társadalmi körök ismerik fel. Bizonyítéka ennek a jelenlegi fórum is — mutatott rá Gorbacsov, aki méltatta a fórum jelentőségét és támogatta résztvevőinek azt az elgondolását, hogy hozzák létre „az erhberiség fennmaradásának alapját”. Az SZKP KB főtitkára visszautasította a „szovjet fenyegetésről” terjesztett rágalmakat és hangsúlyozta: a Szovjetunió nemzetközi politikáját, ma inkább, mint valalha, az az érdekeltség határozza meg, hogy minden erőfeszítést az ország tökéletesítését célzó alkotó munkára összpontosítson. „Éppen ezért van szükségünk szilárd békére, a nemzetközi viszonyok megjó- solhatóságára és konstruktiv irányzatára.” A szovjet vezető sürgette, hogy a politikában új gondolkodásmód nyilvánuljon meg, hogy vessék el a múlttól örökölt sztereotípiákat és dogmákat. Emlékeztetett azokra a nagy jelentőségű szovjet külpolitikái kezdeményezésekre, amelyeket már az új politikai gondolkodásmód hatott át, így az egyetemes nemzetközi biztonsági rendszer létrehozásának elveire, az atomfegyverek 2000-ig végrehajtandó felszámolását célzó programra, az atomrobbantások betiltására és más javaslatokra. Mindezek — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov — ..a Szovjetuniónak arról az egyértelmű Óhajáról és készségéről tanúskodnak, hogy lemondjon atomhatalom-státusáról, az észszerűen elégséges minimumra csökkentse egyéb fegyverzetét”. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió tényleges leszerelésre, egyszersmind pedig a legszigorúbb — egyebek között nemzetközi — ellenőrzési és felügyeleti rendszerre törekszik. A reykjavíki találkozó eredményeiről szólva az SZKP KB főtitkára azt mondotta, hogy a találkozó „nem kudarc, hanem áttörés” volt. Hozzáfűzte, hogy tovább kell harcolni a Reykja- víkban feltárult lehetőségért, nevezetesen a nukleáris fegyvertárak lényeges csökkentéséért, majd felszámolásáért. A szovjet vezető bírálta az atomelrettentés doktrínáját, kimutatta annak tarthatatlanságát. Felhívta a figyelmet arra, hogy milyen súlyos veszélyt jelent a fegyverkezési hajsza átterjedése a világűrre. Ebben az esetben — mutatott rá — „a destabilizálódás ténnyé válik és kritikus jelleget ölt”, a háború véletlenszerű kitörésének kockázata pedig „nyomban néhány nagyságrenddel megnő”. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a rakétavédelmi rendszerekről szóló szerződés úgynevezett „kiterjesztő értelmezése” a szerződés aláaknázd- sához vezet. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban arról beszélt, hogy milyen súlyos hatást gyakorolnak a regionális konfliktusok a nemzetközi viszonyokra. Elítélte a terrorizmust és megerősítette, hogy a Szovjetunió kész harcolni annak minden formája ellen. Mihail Gorbacsov úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi viszonyokat ez idő szerint „lélektelenné tette az erő kultusza, a gondolkodás militarizálódása”, és sürgette a nemzetközi viszonyok „humanizálását”. Első lépésekként említette az atamfegy- vertárak csökkentését, s a fegyvereik világűrbe juttatásának megakadályozását. Utalt arra, hogy humanitárius területen is bővíteni kell az együttműködést, ez ugyanis „segít megteremteni a béke megőrzésének erkölcsi biztosítékait, ezzel együtt előmozdítani az anyagi biztosítékok kidolgozását”. Az idő — mondotta végezetül az SZKP KB főtitkára — „szinte összezsugorodik, amint fokozódik a fegyverkezési hajsza újabb fordulójának veszélye, és amint rohamosan éleződnek a regionális és az úgynevezett globális problémák. Nem szabad több időt vesztegetni az egymás kijátszását, az egyoldalú előny- szerzést célzó kísérletekre. E Játék tétje túlságosan nagy: az emberiség fennmaradása”. ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS A tervezettnél több export Ahogy egyre jobban fogy az esztendő, úgy ürülnek kt a zöldség, és gyümölcsraktárak. Még néhány hét és piroslik az üzletek polcain az első igazi idei primőr: a hónapos retek. Érdemes azonban még 1986-ra emlékezni. A kertészeknek nem volt köny- nyű esztendejük. Március 17—19-én, amikor már ébredeztek a fák, mínusz 6 Celsius-fokra esett a hőmérséklet, április 14—15-én a virágzás idején pedig mínusz 3,5 fokra hűlt a levegő. Június elején az újbögi, lakiteleki és tiszakécskei almás-, kajsziskerteket verte el a jég. Két nappal később Csengőd és Kiskőrös határában tarolt az elemi csapás. Szólni kell még a primőrök Idején életbe léptetett nyugati importtilalomról és a sajnos — úgy tűnik — elmaradhatatlan aszályról, ami miatt aprók lettek a gyümölcsök. Ez a csapadékhiány egyébként idén is érezteti majd hatását, hiszen a termőrügyek éppen a kritikus időszakban — szaknyelven — differenciálódtak. Ezek után dicséretes, hogy a tervezett 41 ezer tonnás exportnál 18 százalékkal többet sikerült a Hungarofruct Bács-Kiskun megyei kirendeltségének külföldön értékesíteni. Ami külön örvendetes, hogy tőkés kivitelüket a tervezettnél több mint negyedével túlteljesítették. Erre az esztendőre 51 ezer 735 tonna zöldség és gyümölcs átvételére kötöttek szerződést a megyei Zöldért Vállalattal, egy áfész- szel, valamint kilenc állami és négy szövetkezeti gazdasággal. A központi áruválogatáson és feladáson túl1 közvetlenül válogat- . va, minősítve raknak vagonba és kamionba almát a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban, a • A hűtőtárolókból még mindig szállítják a jó minőségű, tavaly termett almát. Helvéciái ‘Állami Gazdaságban és az Izsáki Sárfehér Termelő- szövetkezetben, őszibarackot a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaságban és kajszit a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben. Továbbra is meghatározó cikk az alma. Ebből tavaly — csak ősszel — frissen 17 ezer 300 tonnát indítottak útnak. Egyébként ez a mennyiség az eLmúK három esztendőben a legnagyobb volt. A hagyományos piacok mellett jól sikerült a brazil export is. A távoli dél-amerikai országba 1930 tonna Bács-Kiskun megyei star- kingot szállítottak. Az üzlet olyan jól sikerült, hogy az átvételi áron túl a megyei termelők 963 ezer forint, úgynevezett exportárvisszatérítést is kaptak. Az idei termelői—értékesítési szerződéseket már megkötötték. A tavalyinál 12,5 százalékkal .több, összesen 58 ezer 238 tonna — 9-féle gyümölcs és 20-féle zöldség — átvételére vállalkozott a Hungarofruct megyei kirendeltsége. Bizonyára sikeres lesz ez az esztendő is, hiszen az üzemek egyre jobb minőségű, a külpiac értékítéletének megfelelő árut ajánlanak fel, amit bizonyít az is: míg 1985-ben 86 vagont küldtek vissza minőségi kifogás miatt, tavaly már csak 39-et. Cl. P. (Straszer András felvétele)
