Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-10 / 8. szám
művelődés 1 ALKOTÓMŰHELYEKAMATŐRÖKTÁMOGATÁS Művészeti törekvések Bács-Kiskunban /rfa; cfr. Geri István, a megyei tanács elnökhelyettese Napjainkban legfőképp a gazdaság, a műszaki fejlesztés, az életszínvonal, a szociálpolitika kérdései foglalkoztatják társadalmunk tagjait. A művelődéspolitikában az oktatásügy került előtérbe, a kulturális politika más területei a társadalmilag fontosabb feladatok mögé, kissé a peremvidékre szorultak. A művészeti szövetségek 1986-os tisztújító ülései után az állami irányításnak is számvetést kell készítenie, hogy értékelje az ötéves ciklus művészetpolitikájának eredményeit és feltárja hiányosságait. A magyar kultúra részeként Bács-Kiskun megye párt- és állami vezetősége fontos szerepet tulajdonít a különböző művészeti ágakban megteremtett értékeknek, melyek a magyar kultúra részeként, társadalmunkról nyújtanak hiteles képet. A művészetpolitika irányvonalát meghatározó feladat- rendszer, a művészetek egy-egy jelenségét, vagy az egyes intézmények tevékenységét elemző beszámolók igazolják, hogy a művészeti életben az alkoto folyamatok értékelése egyaránt feladatokat ró a művelődéspolitikusokra, a művészeti műhelyek vezetőire, a kritikusokra, a művészeti értékeket közszemlére táró intézmények irányitóira és munkatársaira, valamint az anyagi támogatást adó gazdasági vezetőkre. Az együttműködés összhangja határozza meg ebben a rendszerben a művész és a közönség egymásra találását, az értékes művek népszerűsítését, az értéktelen alkotások kirekesztését, az állami mecenatúra értékorientációját és a gazdasági közösségek támogatási rendszerének kiteljesedését. E minimális programként is felfogható tevékenység azonban nem elegendő a művészeti törekvések valóra váltásához. Nem kell bizonygatni, hogy a párt- és az állami irányítás művészetpártoló politikáját felkészült szakemberek valósíthatják meg — a művészeti műhelyek elkötelezett vezetőivel —, akik tehetségük birtokában arra vállalkoznak, hogy egy-egy művészeti területhez tartozó közösségnek az alkotás, a kísérletezés feltételeit megteremtsék. Megújuló színház Az irodalom megyei műhelye a Forrás. Már jó ideje nemcsak a Bács-Kiskunban élő írók műveinek megjelentetését teszi lehetővé, hanem országosan elismert folyóirattá nőtte ki magát. A szociográfia számon tartott orgánuma, de a műfajt képviselő írások közreadása mellett tudományos tanácskozásokat is szervez, pályázatokat is kiír. A folyóirat köré tömörült íróknak az 1987-től újból megjelenő Forrás könyvtár eggyel több lehetőséget ad írásaik publikálására. A megyében működő Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdióban és a Nemzetközi Zománc- művészeti Alkotótelepen magyar és külföldi művészek alkotnak. Egy évtizedes munka után ma már mindkét intézmény tevékenységi körének bővülését igényli. A zománcművészet esetében ez a folyamatos alkotás lehetőségét, a kerámia- művészet terén pedig alapanyagok gyártását, a főiskolai képzésbe való bekapcsolódást jelenti. A külföldi kiállításokon való rendszeres bemutatkozásuk színvonalas művészeti tevékenységük bizonyítéka. Megfogalmazódott az az igény, hogy a letelepedett, fiatal, tehetséges grafikusok munkafeltételeit és alkotási lehetőségeit grafikai műhely létrehozásával kellene segíteni. Az egyénileg alkotó művészek kiállításokon mérhetik le művészeti fejlődésüket. Az intézményekben lévő, tárlatokra alkalmas terek igénybevétele azonban nem koncepciózusán kialakított kiállítási terv szerint történik. Hiányoznak a programokat kialakító szakemberek. Sok esetben kiállítási „igény” borítja fel a terveket, nem érvényesül az értékes alkotások népszerűsítése oly módon, hogy a műveket más-más intézményekben is közszemlére tárják. Jó néhányszor gyenge színvonalú alkotásokat mutatnak be, kijátszva a zsűrizést rendet. A Bács-Kiskun Megyei Rendező Iroda a hivatásos és az amatőr művészek alkotásainak népszerűsítését és a kulturális programok koordinálását szolgálja. Az egyes településekhez kötődő alkotótáborok működését elősegíti egy-egy felkészült vezető jó közösséget teremtő ténykedése. de gyengíti a művészeti célkitűzések hiánya, az alkotótáborok profiljához nem kötődő művészek meghívása. Fotóművészeink af országos kiállításokon, a nemzetközi pályázatokon szép sikereket érnek el. A nagybaracskai szociofotó- táborban külföldi művészekkel bővítettük a résztvevők körét. A társadalmi jelenségeket tükröző, egyéni élethelyzeteket dokumentáló szociofotók azonban érdekellentéteket szülnek és sokszor, az alkotás során, a tevékenységet gátló szituációkat teremtenek. A megyében a színházművészet újbóli felvirágoztatására garancia a Katona József Színház új művészeti vezetősége. Újjászervezték a társulatot, átgondolt műsortervvel rukkoltak elő, a közönség érdeklődésére számot tartó, műfajilag változatos darabokat visznek színre. Gondoskodnak arról is, hogy a színészek bizonyíthassák sokoldalúságukat, tehetségüket. Tavaly a színház új tagozattal bővült: a Ciróka bábcsoporttal. A filmművészet műhelye a Pannónia Filmvállalat kecskeméti animációs műterme. Alkotógárdáját a magyar animációs filmművészet egyéni arculatú közösségeként tartják számon, a hazai és külföldi filmszemléken diplomákkal, díjakkal ismerik el műveiket. A műhely létrehozásakor és az azóta eltelt időszakban számos olyan grafikus telepedett le Kecskeméten, aki a képző- és iparművészeiben is jelentősei alkot. Az első ízben 1985-ben megrendezett kecskeméti animációs filmszemle a hazai és külföldi szakembereknek háromévenként, művészeti és értékesítési fórumot teremt. Az említett művészeti műhelyek a szellemi élet központjaivá váltak. ízlésformáló, értékteremtő tevékenységük mellett az adott művészeti ág megismertetését, népszerűsítését szolgáló munkálkodásuk, valamint a közművelődési intézményekhez kapcsolódó programkínálatuk bővülése is figyelemre méltó. A zeneművészet nemzetközi rangú intézménye a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet. Hazai és nemzetközi szemináriumaikkal, színvonalas hangversenyeikkel, tudományos tanácskozásaikkal meghatározó szerepet vívtak ki maguknak a magyar zenei életben. A zenei nevelésről, kimagasló énekkari kultúrájáról híres Kodály iskola a művésztanárok közreműködésére épülő hangversenysorozataival a zenei programkínálatot gazdagítja a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar koncertjei mellett. geket áldozott alkotóműhelyeinek kiépítésére, működtetésére, de letelepített művészeinek csak társadalmi összefogással tudja az alkotás feltételeit megteremteni. Jelentős szerepet vallatnak magukra a gazdasági egységek ösztöndíjak adományozásával, megbízásokkal. Reméljük, hogy továbbra is számíthatunk effajta támogatásukra. A kiállítást rendező intézmények munkatársai a művek értékesítését vállalják. Az amatőr művészeti mozgalomban a fenntartó intézmények és a támogató szervek teremtik meg, a költségvetési ősz- szegek ésszerű elosztásával, a működés feltételeit, míg a műhelyek bevételi terveik teljesítésével, a kiadott könyvek, folyóiratok értékesítésével, az alkotások eladásával, a nemzetközi rendezvények valutáris bevételeivel a művészeti területen is új, megkövetelt gazdálkodási rendszert igyekeznek meghonosítani. Táncosok, fafaragók Az amatőr művészeti mozgalom jó közösségi szellemet élesztő vezetői gondoskodnak az egyes csoportok színvonalas felkészüléséről és — a fenntartók együttműködésével — a szakmai tapasztalatcseréken és minősítő versenyeken való részvételről. A minősített csoportok külföldi és hazai meghívásai főleg a paraszti kultúrát ápoló néptánccsoportoknak, népdalköröknek és ciferazene- karoknak ad alkalmat a közönséggel való gyakoribb találkozásra. Különös figyelmet érdeA művészeti értékeket, társadalmi támogatással, a közösségek tagjai teremtik meg. Meghatározó szerepük van a műveszeti szövetségeknek, melyek egy-egy művészeti ág kiteljesedésének lehetőségét határozzák meg, és így hatnak a hozzájuk kötődő művészek munkájára. Az irodalom, a képző- és iparművészek képviselői területi szövetségekbe tömörültek. Kezdeményezéseikkel elősegíthetik művészetük társadalmi elismertetését és egyidejűleg meghatározhatják, hogy milyen segítséget várnak a párt- és az állami vezetőktől munkafeltételeik javítására. Az érdekegyezés ellenére sem tudjuk kivívni, A művészeti közösségek képviseletére szükség van az állami mecenatúra megteremtésében. A meghirdetett pályázatok, az állami szervek és a párt-, valamint a tömegszervezetek és a gazdasági egységek javaslata szerint alapított ösztöndíjak elnyerése, az alkotótáborok, a műhelyek munkájában való részvétel, a teljesítményeket elismerő állami kitüntetések odamelnek azok a csoportok, amelyek megyénk amatőr művészeti mozgalmának reprezentánsai a rangos kulturális seregszemléken. A képző-, az ipar-, a fotó-, a zománc- és diszítőművészkörök, a fafaragók nyári alkotótáborokban, tanfolyamokon dolgoznak, illetve itt sajátítják el a szakmai ismereteket jónevű művészek irányításával. Joggal váijuk el művészeti műhelyeinktől, hogy rendszeresen patronálják a lelkesen dolgozó városi és falusi csoportokat. hogy a képző- és iparművészek közössége önálló megyei szervezetként működjön művészet- politikai programunk érdekében. Nincs a területi szövetségeknek kezdeményező ereje. Érdekeiket sem képesek kellőképpen érvényesíteni, mivel különféle művészeti törekvések és eltérő gazdasági bázisra alapuló művészeti elgondolások fogalmazódnak meg vezetőik és művészeik körében. A párt- és a tanácsi szervek képviselői, valamint a művészek között szakszerű partneri kapcsolatot kívánunk kialakítani az országos müvészetpolitika és a területi elképzelések megvalósítására. Ítélése — a testületi jóváhagyás mellett, a művészeti közösségek tagjainak véleménynyilvánítását, támogató vagy kritizáló érveinek megismerését is megköveteli. A müvészetpolitikában részt vállaló személyeknek az igazságos döntéshozatalhoz a szakmai közösségek véleményével is tisztában kell lenniük. A több mint száz települést számláló megye jelentős összeÉrtékteremtés A művészeti élet irányítóinak feladatköre megköveteli a felkészültséget, hiszen az alkotások eltérő stílusban, változatos technikával, különféle művészeti törekvések érvényesítésével születnek. A más-más felfogásban készült művek nem hatálytalanítják egymást, hanem különbözőségükkel bővítik a művészeti alkotások választékát. Éppen ezért fontos szerepe van a szakszerűen elemző művé- szetkritikának. Az elkötelezett, tehetséges emberek művészeti tevékenységének kibontakoztatására kívánjuk a jövőben szellemi és anyagi erőnket fordítani, hogy egy jól működő szervezeti rendszerben értékes alkotásokat létrehozó folyamat bontakozzon ki a művészeti élet minden területén, az alkotó közösségek tagjainak tevékeny együttműködésével. Azt szeretnénk, ha megyénk valamennyi közössége és polgára érezné: mindaz, amit a kultúrára áldozunk, életünk szebbé tételét, szellemi gazdagodását szolgálja. Ezért érdemes tennünk, gazdasági gondjaink ellenére is. 1987.január 10. A szövetségek feladata A gazdálkodás rendszere
