Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTEST (Folytatás az 1. oldalról.) 193G-ban a tervezettnél több, 69 346 lakás készült el, mintegy 3 ezerrel kevesebb az 1985. évinél. Az épített lakások 11 százaA mezőgazdasági termékek bruttó termelése a tervezettnél kisebb mértékben, kb. 1 százalékkal haladta meg az 1985. évit. A növénytermelés és az állattenyésztés azonos mértékben nőtt. 1986-ban összesen 14,2 millió tonna gabona termett, csaknem 600 ezer tonnával, 4 százalékkal kevesebb az előző évinél. A terméscsökkenés fő oka a kalászom gabonák termésátlagának az aszályos időjárás miatti visszaesése volt. Búzából 5,8 millió tonna termést takarítottak be, 12 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A búza vetésterülete 3 százalékkal, 4,36 tonnás hektáronkénti hozama csaknem 10 százalékkal maradt el az 1985. évitől. A 7,2 millió tonna kukorica- termés 6 százalékkal haladta meg az előző évit. A több termés teljes egészében a vetésterület növekedésének eredménye, a termésátlag 6,28 tonna volt, lényegében azonos az 1985. évivel. A cukorrépatermés a vetésterület és a hozamok csökkenése következtében 8 százalékkal kevesebb lett az 1985. évinél. Napraforgóból az eddigi legnagyobb, mintegy 860 ezer tonnás termést takarították be. Az 1,3 millió tonna burgonya- termés 8 százalékkal kevesebb az 1985. évinél. A zöldségtermés lényegében azonos az előző évivel. Gyümölcsből összesen 13 százalékkal több termett, mint egy évvel azelőtt. A termés kétharmadát adó alma mennyisége megközelítette az 1,2 millió tonnát, ami 22 százalékos növekedésnek felelt meg. Szőlőből 660 ezer tonnát szüreteltek, 43 százalékkal többet, mint az előző évben, de 15 százalékkal kevesebbet az 1981—1985. évek átlagos, termésénél. Az 1987 januári állatszámlálás előzetes adatai szerint az ország vetkezetek az 1985. évinél 4.6 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak, áru tonnakilométer- teljesítményük — a szállítási távolság rövidülése folytán — lényegében az előző évi szinten volt. A vasúti közlekedésben mérsékelten, a csővezetékes szállításban jelentősebben nőtt a teljesítmény, a közúti közlekedésben megközelítette az előző évit, a vízi közlekedésben — a tenger- hajózásban bekövetkezett mérséklődés miatt — csökkent. A távolsági személyszállítást valamivel kevesebb utas vette igénybe, mint 1985-ben. léka állami erőből, 89 százaléka magánerőből épült. A fővárosban mind az állami, mind a magánlakás-építés elmaradt az előző évitől. A lakásátadások ütemessége romlott. sertésállománya 8,7 millió darab volt, 4,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A szarvasmarhák száma ugyanekkor 1,7 milliót tett ki, 2,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A ' juhállomány tovább csökkent. A vágóállat-termelés meghaladta a 2.2 millió tonnát, az előző évhez képest 3 százalékkal mérséklődött. Ezen belül azonban a vágóbaromfi termelése 9 százalékkal emelkedett. A fontosabb állati termékek közül tejből valamelyest többet, gyapjúból és tojásból 3—4 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1985-ben. A mezőgazdasági üzemek alap- tevékenységen kívüli tevékenysége mintegy 4 százalékkal bővült. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban 36 ezer fővel, 3,7 százalékkal 1 kevesebb volt, mint 1985- ben. A létszámcsökkenés nagyobb része az alaptevékenységet végzők körében következett be. A mezőgazdaság műtrágya- felhasználása az előző évhez képest lényegében nem változott. 1986- ban a mezőgazdaságban beruházásra fordított összeg nagyjából azonos volt az előző évivel. ezen belül építkezésre kevesebbet folyósítottak. Az év folyamán üzembe állítottak 4000 úi traktort, 720 gabonakombájnt, 270 öntözőberendezést. Elkészült 685.ezer tonna kapacitású magtár és szemestermény-tároló. Az erdőtelepítés 8 ezer hektár volt és az erdőfelújítás is tervszerűen alakult. A telepítések 90 százalékát az értékesebb fafajok — tölgy, bükk, fenyő — alkották. A nettó fakitermelés megközelítette a 6,9 millió köbmétert. Elsősorban a tűzifatermelés bővült, az ipari fa mennyisége lényegében nem változott. A közforgalmú vasúti hálózat fejlesztése során — a többi között — 244 kilométer vágányt építettek, 20 kilométernyi pálya- szakaszt villamosítottak, 73 kilométernyi pályához térközbiztosítókat szereltek fel. Folytatódott a vasútállomások rekonstrukciója. A vasút járműbeszerzései 22 új villamosmozdony, 10 motorvonat és kocsi, továbbá 238 teherkocsi forgalomba állítását tették lehetővé. Az országos közforgalmú utakon folytatódtak az út- és híd- korszerűsítések. A közúti és városi tömegközlekedésben 1140 új autóbuszt, 12 metrókocsit és 8 trolibuszt helyezitek üzembe. Az év folyamán a korábbi éveknél több. összesen 118 ezer új személygépkocsit értékesítettek. Az állomány az év végéig 1 millió 539 ezerre nőtt. Ebből 1,5 millió a lakosság tulajdonában volt. A távbeszélő-hálózat fejlesztése a lakossági források bevonásával gyorsuló ütemben folytatódott. Az év során összesen 57 ezer fő- és mellékállomást kapcsoltak be és számuk ezzel meghaladta az 1,5 milliót. A rádió műsorszóró-hálózata 4 új adóval gyarapodott, a televízió-átjátszóadók száma 17-tel nőtt. 1986 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelem 55 600 boltja és vendéglátóhelye, valamint. mintegy 29 ezer magánkereskedő biztosította a lakosság áruellátását. Az üzletek nyitva1986-ban a behozatal volumene 2 százalékkal nagyobb, a kivitelé 2 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi forgalom 58 százalékát a szocialista országokkal bonyolították le, valamivel nagyobb részét, mint az előző évben. Rubelelszámolásokban tovább bővült a KGST-országokka.l folytatott kölcsönös árucsere: a behozott áruk mennyisége 4 százalékkal több, a kivitt áruké ugyanannyi volt, mint az előző évben. A behozatal energia- és anyagjellegű termékekből, fogyasztási iparcikkekből, valamirU mező- gazdasági, élelmiszeripari termékekből fokozódott jelentősen, a gépimport elmaradt az 1985. évitől. A kivitel mezőgazdasági- élelmiszeripari árukból nőtt, a többi árufőcsoportban nem érte el az előző évi szintet. A nem rubel elszámol ású külkereskedelmi forgalomban a behozatal volumene 1 százalékkal nőtt, a kivitelé több minit 3 százalékkal csökkent. A behozatal elsősorban ipari késztermékekből, a 1986-ban 16.6 millió külföldi látogatott Magyarországira. 1.5 millió fővel, 10 százalékkal több az előző évönéi, és több, minit az 1980-as évek bármelyikében. A külföldiek háromnegyed réséé szocialista országból érkezett A kereskedelmi szálláshelyek száma egy év alatt 8 ezerrel, ezen belül a szállodai férőhelyeké 3400-zal bővült. A magyar állampolgárok kültartási rendje valamelyest javult, de változatlanul nincs eléggé összhangban a fogyasztók igényével. Javító-kanbantó és egyéb fogyasztási szolgáltatást a szocialista szektor mintegy 16 ezer hálózati egysége és a 150 ezer kisiparos jelentős része végzett 1986-ban. A vízgazdálkodás tervszerű fejlődése nyomán a közüzemi vízművek napi átlagos termelőkapacitása 3,1 százalékkal bővült és megközelítette a napi 5,5 millió köbmétert. Az ivóvízfogyasztás 8 százalékkal emelkedett és átlagosan napi 2,6 millió köbméter volt. A vízvezeték-hálózat 1986- ban is nagyobb ütemben bővült, mint a közcsatorna-hálózat. Közüzemi vízzel a népesség 86 százaléka, onriíig • közcsatornával 47 százaléka ellátott. termelés műszaki színvonalának korszerűsítésiét szolgáló gépekből, valamint fogyasztási iparcikkekből fokozódott. Mezőgazdasági— élelmiszeripari, valamint anyagjellegű termékekből valamivel több, energiahordozókból számottevően kevesebb volt az 1986. évi import, minit az egy évvel korábbi. A kivitel csökkenése elsősorban a mezőgazdasági—élelmiszeripari export nagyarányú visszaeséséből adódott. A feldolgozott ipari termékek közül a fogyasztási iiparciktoek kivitele bővült, a beruházási célú gépeké csökkent. Utóbbihoz hozzájárult az olajexportáló országok fizetőképességének romlásai. A népgazdaság 1983. évi összes behozatalának értéke jelentősen meghaladta a kivitelét. A behozatalt többlet a nem rubelelszámolású forgalomból származott. A mennyiségi változások mellett a kedvezőtlen áralakulás is tetemes veszteséget okozott a népgazdaságnak. A cserearány — a behozatali árak emelkedése és az exportárak csökkenése folytán — 1986-ban 7,5 százalékkal romlott. földi utazásainak szánta ‘6,3 milliót tett ki, ez az 1985. éviihez képest 800 ezres, 14 százalékos emelkedést: jelenít. A kiutazások 86 százalékában szocialista ország volt az úticél. A nemzetiközi idegenforgalom devizabevételeinek és -kiadásainak egyenlege az előző évinél nagyobb aktívummal zárult rubel- és nem rubelelszámolásokban egyaránt. vekedés mögött a munkából származó jövedelmek és a társadalmi jövedelmek hasonló ütemű bővülése állt. A tervezettet meghaladó reáljövedelem-növekedésben a nominális jövedelmek gyors kiáramlása játszott meghatározó szerepet, a fogyasztói áraik színvonala a tervezetthez közelálló mértékben» 5,3 százalékkal nőtt. 1986-ban egy munkás és alkalmazott bruttó havi átlagkeresete 6540 forint, a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 5760 forint volt, körülbelül 8 százalékkal, illetve 7,6 százalékkal több, mint 1985-ben. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, valamint a mezaga zdas ági szövetkezetben dolgozó közös gazdaságból származó reálkeresete — a tervben előirányzott » szintentartással szemben — egyaránt 2 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege 1986_bain körülbelül 148,5 milliárd forint volt, 8 százalékkal több az előző évinél. Ebből -nyugdíjakra 99,2 milliárd forintot fizettek ki, ez az összeg 8 százalékkal haladta meg az 1985. évit. A -nyugdíjasok száma egy év alatt mintegy 38 ezer fővel nőtt és 1986. év végén elérte a 2 337 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlagos összege 1986-ban 3565 forint volt, 6,7 Az ország népessége 1987. január -1-jén 10 622 000 fő volt, 18 ezerrel, 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 1986- ban 128 000 gyermek született, mintegy 1700-zal kevesebb, mint 1985-iben, de valamivel több, minit 1983-ban és 1984-ben. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma 12.1 volt. Tavaly 146 ezren haltak meg, csaknem 1200-zail kevesebben, mint 1985-ben. Az ezer lakosra jutó 13,8 halálozás némileg kisebb, mint az előző évben volt. A csecsemőhalandóság ugyancsak csökkent. Ezer élveszülött -közül egyéves kora. előtt 19 halt ■meg, eggyel kevesebb, mint 1985- ben. Javult az egészségügyi ellátottság színvonala. A tízezer lakosra jutó orvosok száma 32,9-re emelkedett. Az év folyamán az általános orvosi és gyermekorvosi körzetek száma 72-vel, a községi fogorvosi körzetek száma 6- tal emelkedett. Az egy körzeti orvosra és körzeti gyemoekpvó- gyászra jutó lakosok száma 24 fővel. 1913-ra csökkent. A fejlesztések és megszűnések egyem’.igeként a működő kórházi ágyak száma 'az év folyamán 1500-zal. 103 900-ra 'bővült. 1936- b.m tízezer lakosra 97,8 kórházi ágy jutott. A szociális otthoni helyek száma 1986. év végén 38 600 veit, 700-zal több, mint egy évvel korábban. A bölcsődei százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1936-ban 21,5 milliárd forintot fizettek ki, l százalékkal töhbet az előző évinél. A pótlókban részesülő családok száma csekély mértékben csökkent. A 'gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj 1986-ban kifizetett együttes ősz- szege 5,6 -milliárd forint volt, ez 28 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedésben elsődleges szerepe annak volt, hogy a .gyermekgondozási díj igénybevételének lehetőségét 1986-ban kiterjesztették a gyermek másféléves koráig. A gyermekgondozási segélyben és a gyermek-gondozási díjban részesülők együttes száma egy év alatt 4 ezer fővel, 2 százalékkal nőtt, és az év végén 224 ezer volt. A 'természetbeni társadalmi jövedelmek — egészségügyi, oktatási, kulturális stb. szolgáltatások — volumene mintegy 2,5 százalékkal meghaladta az 1985. évi szintet. 1986-ban a lakosság egy főre jutó fogyasztása a tervezettet 'meghaladóan, körülbelül 3 százalékkal emelkedett. A takarékbetét-állomány az év folyamán, kamatokkal együtt 30 milliárd forinttal emelkedett, és december 31-én 274 milliárd forintot tett ki. A kötvényekbe fektetett lakossági megtakarítások összege 1986-ban több mint 3 milliárd forinttal emelkedett. helyek száma az e'múl-t évben 1100-zal csaliként és az év végén 67 200 veit, 100 bölasődéskoviúra 17,8 hely jutott. Az óvodai helyek száma 2700-zal csökkent, de kevesebb volt az óvpdáskorú gyermek is. így az óvodák zsúfoltsága mérséklődött. Az óvodáskorúak 92 százaléka- jár óvodába. Az 1986—1987-es tanévben az általános Iskola nappali tagozatán 1 342 ezren tanulnak, csaknem ugyanannyian, mint egy évvel korábban. Az osztálytermek száma 1986-ban 744-gyel bővült. A tanulók 41,9 százaléka naptköz'is. A 8. osztályt befejezők 94 százaléka tcvéfcbtanul: a korábbiakhoz hasonlóan féle közép’^kólában. fele szakmunkásképzőben, illetve szakiskolában. A középiskolák nappali -tagozatain mintegy 800 fővel többen, a szakmunkásképző iskolákban ezerrel kevesebben, itanulnak, mint az előző •tanévben A középiikolá-kban tanulók egyötöde lakók diákotthonban. 1986-foam 52 300 fő érettségizett nappali .tagozaton, 3600 fővel több, mint az előző évben. A felsőoktatási intézményekben -mintegy 100 ezren tanulnak, ebből 64 100-an nappali tagozaton. A 18—22 éves népességből a felsőoktatásban részesülők aránya 9,6 százalék. A miappta-li tagozatos hallgatók 47 százaléka lakik diákotthonban. 1986-ban 24 700-an szereztek diplomát. Jövedelem, fogyasztás Az egy lakosra jutó reáljöve- százalékkal szemben .mintegy delem 1986-ban a tervezett 1—1,5 3, százalékkal emelkedett. A nöMezögazdaság - erdőgazdálkodás Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szőKülkereskedelem Idegenforgalom Népesedés, egészségügy, oktatás \ Huszonhárom részből álló sorozat közlését kezdi meg lapunk február 2-án, hétfőn. A kisregénynek is beillő Mundiál-napló témája a labdarúgás, az 1986. évi mexikói Mundiál, amelyen a,vártnál gyengébben szerepelt a magyar labdarúgó-válogatott. A téma több szerzőt is megihletett, hiszen nem kevesebb, mint öt (!) könyv jelent meg róla. Ezek után okkal kérdezheti az olvasó, mit mondhat még egy hatodik írássorozat, amikor az előzőek — részint egymást kiegészítve — már csaknem mindent elmondtak. ‘Nos. Simon János, az MSZMP .KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Mundiál-napló szerzője, aki ösztöndíjasként tartózkodott Mexikóban, nem a korábban megjelent írásokkal, szerzőikkel kel versenyre. Erre nem is vállalkozhatna, hiszen nem szak. ember. De a magyar labdarúgó-válogatott, a sportújságírók felkért tolmácsaként sokat látott, hallott. írásai ezért érdekesek, olvasmányosak, és rha is időszerűek, mert a történtek személyes átélésének hitelességét tükrözik. „Nyelvismeretem segítségével — írja egy helyen — néhány dolgot egészen tág optikával szemlélhettem, egyesek szerint túl sokat megláttam, s így nemegyszer sajátosan nehéz helyzetbe kerültem, hiszen mint tudjuk, szép számmal akadnak olyanok, akik szerint nem az a bűnös, aki a hibát elköveti, hanem aki fölfedi’’. S amíg mindez igaz a labdarúgás rejtelmes világában, addig — öt könyv után is — időszerűek Simon János írásai. Hiszen a hibákból *- okulni sohasem késő! Mert Mundiál lesz 1990-ben is ... A RÁDIÓ MELLETT A kortárs magyar zene seregszemléje Az utóbbi két hétben hat műsorban sorakoztatta fel a Magyar Rádió Zenei Főosztálya azokat az 1986-ban rögzített alkotásokat, amelyek a kritikusok, a közönség és a Kórusok Országos Tanácsa zsűrijének díjáért rendezett meghallgatások során a legmagasabb pontszámot kapták. A díjazottak kis csoportját — beleértve a Zeneművészek Szövetsége 35 éven aluli szerzők számára felajánlott különdíját nyert alkotót is — az említett meghallgatások során kapott értékelés emelte az élre. A héten kis ünnepség -keretében adta át a díjakat dr. Agárdi Péter, a rádió elnökhelyettese, dr. Tóthpál József, a KÓTA főtitkára és Csébfalvi Károlyné, a Zeneművészek Szövetsége ügyvezető titkára. Kedden a Kossuth adón ismét sugározták a díjnyertes alkotásokat. • A kritikusok díját a szimfonikus -művek csoportjában Dub- rovay László Szimfónia című alkotása nyerte. A szerző úgy írta meg elektronikus kompozícióját, hogy a századunk 'korábbi zenéjében jártas zenekedvelő is kapaszkodót talál a mű zenei világához. Durkó Zsolt egyik legismertebb, hazai és nemzetközi sikerekkel fémjelzett komponistánk. Széchenyi-oratóriuma mér az egy évvel ezelőtti hangversenytermi bemutatókor is nagy sikert aratott -kői tői-.közéleti és zenei mondanivalójával. Műfajának abba a vonulatába tartozik, amelyet századunk magyar zenéjében Kodály Psalmus huogaricu- sa kezdeményezett: a régi, veretes szöveg tiszta költői ihletésű muzsikával szól a jelenhez — a jövőért. A közönség meghívott képviselőiből álló zsűri Fodor András költő elnökletével e műnek ítélte a szimfonikus kategória díjét. Fiatal szerző, Mártha István kapta mindkét bírálóbizottság kamarazenei díját: "a Kroó György zenetörténész professzor vezetésével m-űteöd-öitit zsűri ,is az ő Babaházi történet című ütőhangszerekre és szintetizátorra írott darabját találta a legjobbnak. A megelevenedett bábok forradalmas története az emberek társadalmi életét példázza a -maga sajátos zenei eszik özeivel. A mű azonban élvezettel hallgatható a szerző által (szemérmes óvatossággal) vázolt program ismerete nélkül is. Már-tha István ezzel a művével a Zeneművészek Szövetsége különdíját is elnyerte. »Amikor ezen értékes, mai zeneszerzésünket más-más stílusban, de magas művészi fokon képviselő alkotásokra felhívjuk a figyelmet, meg .keli emlékez* nünk az előadókról is. Dubrovay darabját a nyu-gat-berllni Technika Egyetem elektroakusztikai stúdiójában rögzítették; Durkó oratóriumát a Magyar Rádió kor- társ zene iránt elkötelezett együttesei szólaltatták meg Lehel György vezényletével, az énekszólisták Fülöp Attila és Köves Péter voltak; Mártha ütős kompozícióját az Amadinda együttes felvételéről hallhattuk. A negyedik, eddig még nem említett díjnyertes mű kíséret nélkül kórusra íródott, s előadója a Rádióénekkar volt. A KÓTA- díjat nyert alkotást kecskeméti vendégkarmesterrel. Erdei Péter vezényletével -rögzítették. A kidolgozott, átélt előadás azt mutatta, hogy Erdei Pétert méltán tartják számon a kortárs kórusművek legjobb hazai előadói sorában, s Vajda János műveihez különös érzékenység köti. (A múlt heti V-igadótoel-i hangversenyén is megszólaltatott tőle kompozíciót más 'kortárs -művek társaságában!) Vajda János Alleluja című darabjához kiindulópontul egy Babits-verset választott. A háborús keservek (1917) Idején írott, -Bénára, mint a megfagyott tag című költemény sorai erőteljes, ritmikus motívumok és széles ívű dallam kontrasztjával formálódtak zenébe, hitet téve az emberség, a ha.gvo- mányok és a jövőért munkálkodás mellett, .mondván: Halljátok énekét a hitnek, halljátok a jó éneket: többet nem-hinni nem lehet! Mai zeneszerzőink java a hagyományok -tovabbéitetése és korszerű átértelmezése útján keresi mondanivalójának kifejezését. Érdemes figyelnünk rájuk! Ha h an g v ers eny műsor a; mk kevés lehetőséget kínálnak is erre, a Rádió jóvoltából nemcsak az évenkénti szem’ék, hanem a mindennapok műsoraiban is találkozhatunk velük. Ittzés Mihály
