Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
gazdaságpolitika Beszélgetés dr. Poden Gyulával, a TOT főtitkárhelyettesével BIZTATÓ FORDULAT • Az automaták egyre kevesebb hibával dolgoznak. Termelőszövetkezetek újabb erőpróba előtt Sikeres évet zárt a Kalocsatej A VÁRTNÁL KÖNNYEBB VOLT A VÁLTÁS Egyenesben a karosszériagyártás Kiskunhalason Egy évtizeddel ezelőtt alakult meg a Kalocsa környéki Agráripari Gazdasági Egyesülés (KAGE). Három ágazatban valósultak meg az elképzelések: a Paprika- és Konzervgyár, az agrokémiai telep és a Kalocsatej működik ma a KAGE „kebelén belül”. 1986-ban már mindhárom üzem nyereséggel termelt. A Kalocsatej kezdeti sikertelensége után felzárkózott, s nem számít többé „eltartott” ágazatnak. De hogy megértsük a jelent, előbb a múltban kell egy kicsit időznünk. Dr. Tiboldi Árpáddal, a KAGE általános igazgatóhelyettesével erről beszélgettünk. Amíg nyereségessé váltak A termeléstől a feldolgozáson át az értékesítésig az érdekazonosság megteremtése volt a célunk — mondja, mikor a Kalocsatej megalakulásának indítékairól faggatom. - Mivel komoly tejtermelő gazdaságok voltak a környékén, reális célt tűztünk magunk elé, hogy itt helyben dolgozzuk föl, és állítsuk elő a tejtermékeket. Sajnos, az állattenyésztés jövedelmezősége, így a tenyésztői kedv időközben megváltozott, több nagyüzem felszámolta tehenészetét. Indulásnál még az is hátráltatott bennünket, hogy a Középmagyarországi Tejipari Vállalat kalocsai üzeme az előzetes megállapodások ellenére velünk egy időben még tíz hónapon keresztül üzemelt. Az új ártámogatási rendszer sem vált előnyünkre. Azt tudtuk, hogy máról hónapra nem lesz nyereség, hiszen az új tejüzemek termelési eredményei is ezt mutatták. A munka- fegyelem megszilárdítására, a technológiai előírások pontos betartására volt szükségvhogy esély legyen nyereség elérésére. Ügy vélem, ennek érdekében el is követtünk mindent. Néhány éjszaka megleptük a műszakokat, gyakran ellenőriztünk és ez nem maradt hatástalan. Többek között ez is szerepet játszott abban, hogy lefaragtuk azt az 50 millió forintos veszteséget, ami az utóbbi években keletkezett. Tavaly már 3 millió forint volt a nyereségünk. És ami jó jel: a Középmagyarországi Tejipari Vállalattal gazdasági társaság formájában szövetségre lépett a KAGE, így a „lezárt sorompók” felnyíltak előttünk, bővülnek az üzleti lehetőségek, a termékkoordináción keresztül közvetlen kapcsolatunk van az állami tejiparral. A szigorúság meghozta az eredményt Bécsi Lajos a Kalocsatej igazgatója is csatlakozik hozzánk, az indulás nehézségeiről beszél. Teljesen gyakorlatlan emberekkel kezdtük, de saját erőből megoldottuk az átképzést. A tervezési hibákból adódó hiányosságok másfél éven keresztül bosszantottak bennünket. Például az egész kazánház rendszer csődöt mondott, a technológiai soron csupán a pasztőrözővonal maradt érintetlen. Ez aztán megtetézte az üzemviteli költségeinket. Szóval könnyen összesodródott a veszteség. — A múltban gondokat okozott a magas fluktuáció, hiszen az elméletileg kétszázhúszas létszámunk három év alatt háromszor cserélődött. Hogy mi az oka? Azt hitték, hogy a modern üzemben pem kell dolgozni, majd a gépek megoldanak mindent. Nehezen viselték el a szombati-vasárnapi ügyeleteket. Talán a hatékony ellenőrzés sem volt mindenki kedvére. Mert nálunk minden nap valamennyi dolgozó munkáját ellenőrizzük, s a kifogásokat beleszőjük a bérekbe. így fordul elő, hogy ugyanabban a munkakörben dolgozóknál esetenként 30 százaléknál is nagyobb a keresetkülönbség. Nagyon következetesen számon kérjük a mulasztásokat. Három éve hatvan, tavalyelőtt harminc, tavaly tizenöt dolgozót kellett fegyelmivel regulázni. Azt hiszem a javulást jól mutatja az eljárások csökkenő száma. így sikerült elérnünk, hogy megcsappantak a minőségi kifogások, az illetékes szervek a higiéniai viszonyokkal elégedettek, termékeink elismertek a piacon. Díjazott termékek Arról, hogy mit gyártanak Kalocsán, milyenek a piaci viszonyok, Pet- róczki Jánosné kereskedelmi vezető tájékoztat: — Tizenhat mezőgazdasági nagyüzemmel van szerződéses kapcsolatunk. Naponta 70—100 ezer liter tej kerül hozzánk, aminek 85 százalékát feldolgozzuk, a, többit Jugoszláviába exportáljuk. Új termékeink népszerűek. A tejfeles túró például a 85-ös OMÉK- on második díjat kapott, a Fauna joghurt-turmix a 86-os Hírős Napokon aranyérmes lett. Háromszáz Bács- Kiskun megyei üzletbe szállítjuk közvetlenül áruinkat, 250 bolt pedig áttételesen jut termékeinkhez. A megyében 250 ezer ember fogyasztja rendszeresen a Kalocsatej által kínált élelmiszert. Áruink megtalálhatók több megye és nagyváros élelmiszer áruházainak polcain. A legutóbbi nagy havazáskor ha nem is a megszokott időben de mindenhova eljuttattuk a megrendelt mennyiséget. Megszaporodtak a telexek, telefonok, de hiány nem volt, igaz ebben sokat segítettek^ katonai járművek is. Mint beszélgetőpartnereimtől megtudtam, a Kalocsatej elvileg több tejet • közép-t'urópa egyik legmodernebb tejüzemének tartják a kalocsatej feldolgozójátkezetekben előbbre léphessenek, egyebek mellett szükség van az jpformáció- áramlás gyorsítására, a bürokrácia csökkentésére, meg számos jogi és köz- gazdasági szabályozó megváltoztatására is. Az utóbbi években a tsz-ekben lazult a tulajdonosi kötődés, mivel egyre kevesebb azoknak a tagoknak a száma, akik alapítóként földet, jószágot vittek a közösbe. Ez a jelenség kedvezőtlen, hiszen attól foszthatja meg a mozgalmat, ami korábban eredményességének egyik kovácsa volt. Továbbra is keresni kell tehát azokat a módokat, amelyek a fiatalabb generációknál is erősítik a tulajdonosi kötődést: Ilyen lehet például, amikor a tag pénze is a termelés fejlesztését szolgálja, olymódon, hogy a közös munka eredményéből a befektetett forintjaival arányban álló összeget kap vissza a kölcsönt adó. — A kongresszuson többen nehezményezték, hogy a termelőszövetkezeti parasztság a szociálpolitikai szolgáltatásokat tekintve még mindig elmarad másoktól, holott a mezőgazdaság még az elmúlt nehéz időszakban is sokat tett le az ország asztalára ... — Az elmúlt évtizedben a szociálpolitika területén a parasztság közel került a társadalom más csoportjaihoz, de — és ez is tény —, van azért még némi különbség. Á szövetkezeti tagok ma már igényt tartanak például a szervezett pihenésre, csakhogy a mozgalomnak nincs kellőszámú üdülője, és több létesítmény építésére ma nincs elegendő anyagi erő. A szakszervezeti üdülés támogatott, a szövetkezeti viszont nem; az egyenlő elbírálást többen kérték a kongresszuson is. Az is megfontolandó, hogy miképp lehetne a szövetkezetek tömegsportot szervező, a falusi kultúrát ápoló, bővítő tevékenységét központi forrásokból a mainál jobban támogatni. Mert bizony, számos helyen a tsz — gyakran, mint egyedüli gazdálkodó szervezet — már egy tánccsoportot sem tud fenntartani, holott a községekben minden jól működő kis közösség, a pezsgő sport- és kulturális élet, a jókedv megsokszorozhatja a gazdasági teljesítményeket. Horváth L. István Veszteség után jövedelmező tevékenység Kiskunhalason, az egykori Fémmunkás üzem 1986 közepe óta az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár helyi gyáraként működik. A létesítmény közönséges adásvétel során cserélt gazdát. Az akciót a Fémmunkás részéről a veszteséges gyártmányoktól és termeléstől való szabadulás indokolta, az Ikarus pedig a fővárosi bérverseny szorításától független, szabad munkaerőt keresett. Az új gazda a régi kollektíva feladatául elsősorban azt tűzte ki, hogy minél hamarabb sajátítsák el a karosszériaelemek gyártását, s tegyenek eleget a rájuk osztott ellátási kötelezettségeknek. Emellett persze az sem közömbös, hogy mindezt mekkora költségráfordítással, milyen jövedelmezőség mellett teszik. A felsoroltak tükrében. Kúti Sándor gyárigazgató tájékoztatása alapján értékeljük alábbi írásunkban az elmúlt fél évet. Betanulás, átszervezés, ösztönzés A szóbanforgó időszakban a kiskun- halasi dolgozók több csoportja - általában 40 fő —, a cég mátyásföldi gyárában tanulta a karosszériagyártást, egy-két hét elteltével még az ottani munkaerőhiányt is enyhítve. A nagy sorozatú gyártás műszakilag a legapróbb részletekig elő van készítve, megfelelő szerszámokkal, készülékekkel. Maga a manuális tevékenység nem igényel különösebb szakértelmet, megtanulása tehát nem jelenthetett különösebb problémát még a betanított munkásoknak sem. A megfelelő készülékek és sablonok Kiskunhalasra telepítésével helyben is megfelelő minőségben készülnek a hátfalak és a homlokfali ajtók. A Fémmunkásnak volt egy magasan kvalifikált, 40—50 fős lakatoshegesztő gárdája is. Rájuk az egyedi gyártás területén lehet hasonló betanulás után számítani. Az Ikarus igen gazdaságtalan foglalkoztatási struktúrát örökölt, első feladatuk volt tehát az átszervezés. A létszámot 522-ről 435-re csökkentették, de úgy, hogy közben nőtt a produktív munkát végző fizikai dolgozóknak nemcsak a részaránya, hanem a száma is! Korábban a Fémmunkás kötelékében igen alacsony volt a keresetszint (52 ezer forint/fő évente), s ezt a vgm- ek részére kifizetett összegekkel pótolták. Vissza kellett adni a főmuftkaidő becsületét! Az Ikarus 26 százalékkal (egész évre vetítve 73 ezer forintra) növelte a keresetet, s drasztikus intézkedéssel beszüntették a vgm-ek tevékenységét, illetve a megszűnt Fémmunkás vgm-eket nem szervezték újjá. Az eredmény A karosszéria elemek gyártását — már ami a minőséget illeti —, a vártnál gyorsabban megtanulták. Ez nyilván egyaránt köszönhető a műszaki előkészítésnek, a halasiak felkészültségének, az eredményes átképzésnek, valamint az átszervezésből és a bérezési intézkedésekből adódó fokozódó ösztönzésnek. A munka mennyiségi intenzitását még növelni kell, de dicsérendő az a módszer, miszerint először a minőségre helyezték a hangsúlyt, hiszen fordított esetben ezen már nehezen lehetne változtatni. Augusztus óta a budapesti gyárat teljes egészében ellátják autóbusz hátfallal és homlokfali ajtóval. Az előbbiből a félév során 2600, utóbbiból pedig 3600 darab készült el. Elhagyta még a gyárat öt darab egyedi, úgynevezett tolócsuklós fenékváz, valamint nyolc garnitúra egyedi sínbusz-vázfőegység. Fémmunkás termékeket is gyártottak még a félév folyamán, a megállapodás szerint 60 millió forint értékben. Az összes termelési érték a tavalyi esztendő első felében — a Fémmunkás égisze alatt —,114 millió forint volt, míg a második félévben — már mint Ikarus gyár —, 144 milliót terveztek, s végül 147 milliót teljesitettek. Júniusban a mérleg 29 millió forintos veszteA mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek az elmúlt év decemberében megtartott V. kongresszusán nemcsak sikerekről, lendületes fejlődésről lehetett beszámolni. Dr. Poden Gyulával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettesével a kongresszuson megfogalmazott, a tsz-ek lépésváltását, gyorsabb haladását szolgáló gondolatokról, tervekről beszélgetünk. eredménnyel tevékenykedhessenek. A jogi és közgazdasági szabályozóknak ezt ugyanúgy segíteniük kell, mint ahogy ösztönözniük szükséges az erős üzemek ujratörekvő tetteit, kísérleteit is. A jó gazdaságokban ugyanis mindig születtek olyan eredmények, új módszerek, amelyek átvételével sokat profitálhattak a kevésbé tehetős üzemek is. Tény, hogy a közelmúltban megjelent intézkedések már több lehetőséget adnak az állandó gondokkal terhelt háromszáz tsz-nek is, s ezek a szabályozómódosítások a kongresszus előtti időszakban, illetve a tanácskozáson elhangzott felvetéseknek, kéréseknek is köszönhetők. Tagadhatatlan, hogy még ma is akadnak olyan vezetők, akik a gazdálkodásban meglévő feszültségek okait mindig az üzem határain túl keresik. Jó viszont, hogy egyre többen vannak azok, akik már felismerték, hogy a mozgalom gazdasági teljesítő- képessége gyengülésének egyik forrása a szövetkezeteken belül lelhető meg; a kongresszuson elhangzottak is bizonyítják, hogy jelentős eredményjavulást lehet elérni például a vezetés színvonalemelésével, s a termékek minőségének jobbításával. — Mondhatjuk ezt úgy is, hogy elsősorban ott érnek el szép sikereket, ahol a szövetkezeti demokrácia nem csak a brosúrákban létezik? — Bizony egy-egy gazdaság eredményessége nagy mértékben függ attól, hogy miként él és működik a munkahelyi demokrácia, amiről nyugodtan kijelenthető, hogy az elmúlt fél évtizedben is tovább szélesedett. Ezt megerősítette a kongresszus is. Ám kimondta azt is, hogy a termelési célok eléréséhez nélkülözhetetlen annak további javítása is. A tagokat még jobban be kell vonni a gazdasági döntésekbe, ami persze, együtt jár majd a felelősség és az anyagi kockázat közös vállalásával. Ahhoz, hogy ezen a területen a termelőszövet0 Egyedi autóbuszkarosszéria-váz — már nem Mátyásföldön. séget mutatott, az esztendő végére ez eltűnt, sőt, a nyereség meghaladta a tervezett ötmilliót. Az idei feladatok A régebbi Ikarus gyárakban sürgető feladatot jelerff az új autóbuszcsalád sorozatgyártásának beindítása. A halasiakra ezzel kapcsolatban a tehermentesítés hárul. Az idén már nemcsak a budapesti, hanem a székesfehérvári gyárat is el kell látniuk hátfalakkal (összesen 14 ezer), és homlokfali ajtókkal (15 ezer). A sínautóbuszokhoz nemcsak vázfőegységeket gyártanak. hanem itt állítják majd össze az egész kocsitestet, összesen 40 darabot. El kell készíteniük 60 egyedi kísérleti alvázszerkezetet, bővül tehát az itt gyártott részegységek köre. A tervezett termelési érték 400 millió forint, 30 milliós nyereséggel. A jó minőség megtartása mellett tehát a mennyiség fokozása, s a profilbővítés a cél. Ha a termelés felfutása és jövedelmezősége az eddigiek szerint alakul, várható, hogy a Fémmunkás —Ikarus adásvétel a sikeres tőkeátcsoportosításra, a termékszerkezet váltásra, a veszteséges utáni hatékony foglalkoztatásra, végső soron tehát jelenlegi legfontosabb törekvéseinkre szolgál majd jó példával. Bálái F. István — A mezőgazdaság 1985-ben és 1986-ban nem fejlődött a tervezettnek megfelelően, a termelés megtorpant, egyes ágazatokban kismértékben vissza is esett. Ez az új, szokatlan helyzet tükröződött a felszólalásokban is? 0 Iván Edit és Korsós Ildikó túró- csomagolás közben is feltudna dolgozni a jelenleg felkínált mennyiségnél. Ám, az „alulkínálatot” sikeresen kivédik. Állandóan növelik a feldolgozási fokot, az új termék számát. Keresik az újat, a jobbat, a jövedelmezőbb lehetőségeket. A szilárd munkafegyelemből nem engednek, ugyanis eredményüket javarészt ennek köszönhetik. A tejüzem szervesen illeszkedik a KAGE egészébe, most már hozzájárulva nyereségéhez. Bíznak a jövőben — nem is alaptalanul. Zs. Kovács István — Természetesen igen; a felszólalók majd mindegyike az elmúlt öt évben elért eredmények ismertetése mellett szólt azokról a gondokról is, amelyek fékezték, s lassítják még ma is a termelés bővítését. A nehézségek feltárását mindenképpen hasznosnak kell tartani, ugyanis a különféle területeken változtatni, előrelépni csak reális, őszinte számvetés után lehet. Persze, az értékelés, a kiút keresés nemcsak a kongresz- szus két napjára korlátozódott, az együttgondolkodás jellemezte szinte az egész 1986-os esztendőt. Ám a kritikus észrevételek ellenére a kongresszus jó hangulatú volt, a résztvevőket nem jellemezte az elkeseredés. Éppen ellenkezőleg. A parasztság eltökéltté vált, hitet tett a jelen tervidőszaki feladatok végrehajtása mellett, sőt, az idei esztendő célkitűzéseinek elérését is vállalták, holott ez nem lesz könnyű erőpróba. A kongresszus is megerősítette, hogy ma a termelés, a gazdaságpolitika a meghatározó, a szövetkezeti életnek, működésnek s törekvéseknek ezt kell szolgálniuk elsősorban. — Melyek azok a gazdasági területek, ahol a változtatás, az előrelépés a legsürgetőbb? A mezőgazdasági termelőszövetkezetek csaknem harmada, körülbelül háromszáz gazdaság az elmúlt egy-két esztendőben olyan helyzetbe jutott, hogy az egyszerű újratermelésre sincs már módjuk. Ha a mezőgazdaság elé tűzött népgazdasági célokat el akarjuk érni, olyan feltételeket kell teremteni, hogy a pénzszűkétől s adósságoktól szenvedő, gyakran gyenge termelőhelyi adottságokkal küszködő, alacsony jövedelmezőséggel gazdálkodó tsz-ek is I f ; f
