Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-28 / 23. szám
IDŐJÁRÁS BSreJelgés u ország területér« m estig: Délatántil u átvonuló feliiö- xetbSt szórványáé hózápor várható. Eleinte délnyugati, nyugati, majd északnyugati, északi étéi valószíné. A szélerósódés miatt az északi és a keleti orezágré*tt>en hóét- hívások várhatók. A legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 4 ée plusz l fok kOzótt alakul. VILÁG PROLETÁRJAI« EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII, évi. 23. szám Ár«! 1,80 Ft 1M7, január 88. szerda NÉPGAZDASÁG — VÁLLALAT — EGYÉN Kulcskérdés a jövedelemtermelő képesség növelése Munkásgyűlés a kecskeméti baromfifeldolgozóban Sikeres esztendőt zárt 1986-ban a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat. Az .eredményesség összetevőit vázolta dr. Tobak István, a vállalat vezérigazgatója a tegnap megtartott munkásgyűlésen, amelyen részt vett Hárs István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Rádió elnöke és Kelle György, a kecskeméti városi pártbizottság titkára. • A darabolt baromfifélékul a nyugati piacokon is megnőtt a keres let, a vállalat Franciaországba Is szállít libamellet és -combot. ÜLÉSEZIK AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA „Társadalmunkat a fejlődés minőségileg új szintjére kell juttatnunk" Tegnap délelőtt Moszkvában összeült az SZKP Központi Bizottsága. A testület megtárgyalja az átalakítási folyamat és a káderpolitika kérdéseit. Előadói beszédet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartott. A tanácskozás résztvevői előzetesen megkapták a főtitkári beszámoló téziseit, az állami vállalatokról szóló törvény tervezetét, valamint azt az összegezést, amely áttekintést ad a dolgozóknak az átalakításról és a káderpolitikáról írt leveleiből. Egy esztendővel ezelőtt hasonló körben döntött a vállalat kollektívája a minőségi és mennyiségi fejlesztések ^mellett, amelyek vezérelve: teljes körű alkalmazkodás a külpiac és a hazai fogyasztás igényeihez. A gyakorlati megvalósításhoz szükséges feltételek (a berendezésék, az alapanyag) többségükben rendelkezésre álltak. Emellett elkezdődtek (részben be is fejeződtek) azok a fejlesztések is, amelyek a cél elérését segítették, a piaci kereslet szerinti termékelőállítást lehetővé tették. A baromfifajokból 7,5 ezer tonnával többet vásároltak fel, mint 1985-ben, és tizenöt százalékkal növelték az exportot is, amelyből azonos ’ mennyiségűt szállítottak a rubel- és a dollár- elszámolású piacokra. Figyelmet érdemlő, hogy tavaly a minőségre igényes vásárlóik — például svájci és osztrák kereskedők — többet rendeltek, mint a korábbi években. Kedvező volt a magasabb kidolgozottságé, darabolt áruféleségek piaci fogadtatása, sikert aratott a vákuumos csomagolású, csont- és bőmélküli liba- mell, valamint az általánosan bevezetett tetszetősebb csomagolás. Az egyéb új termékeket — töltelék-, panírozott, pácolt és füstölt áruféleségeket, valamint konzer- veket — ugyancsak megkedvelték és igénylik a vásárlóik. A gyors alkalmazkodás, a kereslet szerinti rugalmas termékskála-bővítés következménye: a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnak 1986-ban nem voltak értékesítési gondiai. A melléktermék, a toll piaci helyzetéről iriind- ez nem mondható el, de az év közben megtett intézkedések hatására ez az üzemáguk sem lett veszteséges. Végül Is a tervezettnél mintegy öt százalékkal nagyobb, 140—145 millió forint a vállalat tiszta nyeresége. Ez azt jelenti, hogy jó alapokon folytathatják az idei termelést, amely a tervek szerint túlszárnyalja az 1986-os eredményeket. Az exportban főként a konvertibilis valutával fizető piacok kereslet- növekedésére alapoznak. Az idei tennivalókat ugyancsak részletezte a vezérigazgató: a választék- és minőségnövelés érdekében végzendő technológiai korszerűsítések, a teljesítményekhez kapcsolódó differenciált bérezés, a munka hatékonyságának növelése és a kereskedelmi tevékenység javítása szerepel a fontosabbak között. A vállalat múlt évi eredményeit elismerő szavakkal kezdte mondanivalóját Hárs István, majd a népgazdaság helyzetét elemezte. Szólt azokról a kedvezőtlen folyamatokról, amelyek következtében az ország helyzete nem javult, a jövedelemtermelő képességben, a munka- és eszközhatékonyságban nem értük el a tervezett szintet. Ennek okait föltárta a Központi Bizottság, s a gazdaság új növekedési pályára állítását fogalmazta meg novemberi határozatában. A legfontosabb feladatok között említette az előadó a gazdasági (termelési) szerkezet átalakítását, a veszteséges termelés fokozatos visszaszorítását, illetve ahol lehet, jövedelmezővé tételét. Az idő sürget: gyors, határozott cselekvésre van szükség. Egyebek között a műszaki fejlesztésben, a piacképes, magas minőségű ter- mékelőállításban, a tőkeáramlás felgyorsításában, az exportösztönzésben, a teljesítményekkel arányos bérezés általánossá tételében, valamint a munkaerkölcs és -fegyelem javításában. Ez mindannyiunk érdeke, az ország jövője elválaszthatatlan az állampolgárok jövőjétől, mert „az egyének helyzete akkor lehet jobb, ha javul a vállalatok, az egész népgazdaság jövedelemtermelőképessége” — mondotta befejezésül Hárs István. Cs. I. Ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun i Megyei Bizottsága Tegnap Kecskeméten, a megyeháza földszinti nagytermében ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága. A testület első napirendi pontként meghallgatta és tudomásul vette a Központi Bizottság 1986. december 28-i ülésé, ről szóló tájékoztatót. Második napirendi pontként megvitatta és kiegészítésekkel1 elfogadta az Ideológiai élet, a politikai tudatformáló munka Bács- Kiskun megyei tapasztalatairól készült jelentést, valamint a munka továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat. A. testület a továbbiakban elfogadta a megyei pártbizottság és szervei 1987. évi munkatervére vonatkozó javaslatot, majd tudomásul vette a két pártbizottság! ülés között végzett munkáról elhangzott tájékoztatót. Az ülésről közlemény jelenik meg. Czinege Lajos Heves megyében Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese tegnap Heves megyébe látogatott. Egerben, a megyei pártbizottság szákházában Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára és Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke fogadta, és tájékoztatta az országrész politikai, gazdasági életéről, az idei gazdasági év indulásának tapasztalatairól. A Minisztertanács elnökhelyettese ez. után városnézésen vett részt. A látogatás az Egri Finom,szerel vénygyárban folytatódott; a Minisztertanács elnökhelyettese üzemlátogatáson ismerkedett a 3200 tagú kollektívával dolgozó nagyüzem életével. Délután a Fimomszerelvényeyár kultúrházáiban murik ásgy ülést tartottak, ahoi felszólalt Czinege Lajos is. Termékbemutató a Bácshúsnál Huszonöt nagy kereskedelmi cég, közöttük a kecskeméti Konsum és a Centrum áruház, a kalocsai, a bajai, a dunavecsei és a jánoshalmi áfész képviseltette magát a Bácshús tegnap rendezett termékbentutatóján. A vállalat az elmúlt esztendőben mintegy 10 százalékkal, 2.2 milliárd forintra növelte termelését, s hasonló, dinamikus fejlődést irányoztak elő az idei tervükben. A további előrelépésnek azonban határt szab az üzem mérete, a gépek, berendezések teljesítőké, pessége. Ezért határozott úgy a Vállalat vezetősége, hogv a saját hűsboltjuk mellett működő büfék áruválasztékának bővítése érdekében megkezdik a hidegkonyhai termékek előállítását. Az elmúlt év augusztusában önálló üzemrészt ailaikíitottaik ki, megteremtve ezzel a hidegkonyhai készítmények gyártásának feltételeit. A nem hús alapanyagot a Füszért Vállalattól szerzik be. Amint Lendivai Tibor főmérnök elmondta, ezzel nemcsak a kereslethez való rugalmas igazodás volt a céljuk, hanem az is, hogy korszerűbb és egészségesebb táplálkozási szokásokat alakítsanak ki. Ennek érdekében nem (kevesebb, mint 12-féle salátát gyártanak. Olyan különlegességeket is, mint például a majo- nézes kukorica, vagy az orosz hússaláta. Közkedvelt a ka&zlnó- és a stmasbourgi tojás, és bizonyára népszerű lesz az aszplkos sonka, a nyelv, és a vélő. Üzletpolitikájukkal arra is törekednek. hogy a háziasszonyok váb Iáról minél több gondot vegyenek le. Még kísérleti stádiumban van ugyan, de rövidesen megkezdődik a különböző krémek gyártása (tepertő-, sonka- és sajitkrém), amelyeket elsősorban szendvicsfcészítéshez ajánlanak. Még egy ilyen, nagy vállalatnál is igaz a jói felfogott kereskedői érdek: a kis vevőt meg kell keresni, meg kell szerezni és meg kell' tartani. Például házhoz szállítást is vállalnak. % És hogy a választás ne okozzon gondot, katalógust készítettek, amely a nagyobb boltokiban a vásárlók rendelkezésére áll. A rövid Idő alatt hírnevet szerzett vállalat életében apró változás ez, de jó példája annak, hogyan léhet a fogyasztók érdekeivel megegyezően mind magasabb féldolgo. zottsági fokozatú terméket készíteni. G. Z. Előadói beszédében Mihail Gorbacsov bevezetőben a következőket mondta: „Az SZKP XXVII. kongresz- szusa hatalmas felelősséggel ruházott fel bennünket, a Központi Bizottság tagjait: biztosítanunk keli az ország társadalmi és gazdasági fejlesztésének meggyorsítását célzó stratégiai irányvonal megvalósítását. Ebből kiindulva a Központi Bizottság ülésén olyan kérdést bocsátottunk vitára, amely elsőrendűen fontos a KB 1985 áprilisában- tartott ülése és az SZKP XXVII. kongresszusa által kidolgozott politikai stratégia sikeres végrehajtása szempontjából. Ez az átalakítás és a párt káderpolitikájának a kérdése. A kérdést széles körű társadalmi és politikai összefüggésbe ágyazva kell vizsgálnunk, figyelembe véve a múlt tanulságait, a jelenlegi időszak jellegét és a jövőre vonatkozó feladatokat. Az áprilisi ülés és a párt XXVII. kongresszusa megnyitotta a társadalomiban kialakult helyzet ohjektív, kritikai elemzéséhez vezető utat, és az ország sorsa szempontjából történelmi jelentőségű döntéseket hozott. Visszafordíthatatlanul megkezdtük az átalakítást, megtettük az első lépéseket ezen az úton. Határozottan leszögezhetjük: a szovjet társadalom életében hatalmas változások- mennek végbe, erősebbé válnak a pozitív irányzatok.” „Teljes világosságra van szükségünk” Gorbacsov hangoztatta, hogy a XXVII. kongresszus politikai irányvonala, maga az átalakítás a dolgozók, az egész szovjet nép széles körű támogatására talál! Mindazonáltal nyilvánvalóvá vált, hogy a jobbító változások lassan mennek végbe, a társadig A napraforgó azon növények közé tartozik, amelyeknek kedvezett a szokatlanul meleg és száraz 1986-os esztendő. Legalábbis ezt állapították meg tegnap azon a tanácskozáson, amelyet a MAE megyei szervezete, a kecskeméti Agraker Vállalat és a Bács-Kiskun Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás .rendezett az utóbbi kecskeméti székházában. Az elmúlt öt esztendőben hazánkban megduplázódott a napraforgó vetésterülete. így a FAO, az ENSZ mezőgazdasági szervezete által a napokban közreadott (1985-ös) adatok szerint a vetésterületet nézve Európáiban (a Szovjetunió nélkül) a negyedik helyre rukkoltunk. Ha azonban a vetésterületet a terméseredményekkel összevetjük — tudtuk meg Balogh Sándortól, a MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztályának munkatársától —, akkor Európában már' nincs kitől tanulnunk. Ugyanis a hektáronkénti 1960 kilogrammos átlagtermésünket csak Franciaország előzi lomban felgyülemlett problémák okai mélyebbeknek bizonyultak annál, mint ahogy azt korábban elképzelték. Ezért van szükség arra. hogy alaposan megvizsgáljuk a kialakult helyzet gyökereit, tisztázzuk a hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján az országban történtek okait. Az elemzésre elengedhetetlenül szükség van azért, hogy ne ismétlődhessenek meg a hibák. Ez annál is szükségesebb, mivel a társadalomban, sőt magában a pártban is változatlanul tapasztalható: bizonyos értetlenséggel ügyelik az ország bonyolult helyzetét Gyakran teszik' fel a kérdést: nem veszünk-e túlzottan éles fordulatot? — mutatott rá Mihail Gorbacsov. „Minden létfontosságú kérdésben teljes világosságra van szükségünk. Csak a helyzet teljes ismerete teszi lehetővé azt, hogy megtaláljuk a bonyolult kérdések \ megoldásának helyes útjait” — hangoztatta a szónok. A lenini tanítás magyarázata Gorbacsov a továbbiakban méltatta azokat a történelmi eredményeket, amelyeket a Szovjetunió csaknem hét évtized alatt ért el. „Eredményeink hatalmasak és vitathatatlanak, a szovjet emberek joggal büszkék sikereikre. A pártnák azonban az életet teljességében és bonyolultságában keU látnia. Még a leghatalmasabb eredmények sem takarhatják el a társadalom fejlődésének ellentmondásait, hibáinkat és mulasztásainkat.” Gorbacsov rámutatott: fejlődésének bizonyos szakaszában az ország veszíteni kezdett haladásának üteméből, kezdtek felhalmozódni a megoldatlan problémák, a stagnálás jelei, s más, a szocializmustól idegen jelenségek is mutatkoztak. meg 2378 kilogrammmal, de ezt főleg a napraforgót soha nem látott területek termelésbe vonásával érték el'. Ennél a növénynél a legtöbb baj okozója, hogy a talajban fölszaporodó kórokozók miatt azonos táblába csak minden hatodik érben vethetik. Nem „tűri” a kétszikű előveteményt sem. Ha ezt figyelembe veszik, kisebb gondot okoz a fehérpenészes rothadás. a szürkepenész, valamint a szár- és tányérfoltosság. Balogh Sándor előadásában kiemelt fontosságot tulajdonított a komplex növényvédelem jelentőségének. — Hiába várjuk a permetezéstől, hogy pótolja a korábbi technológiai hiányosságokat — hangsúlyozta. — A mai hibridekből csak 55—65 ezer csírát szabad egy hektárra vetni, lehetőleg minél korábban. Ugyanis a növény így erős és szellős állományt alkot, mielőtt a párás mikroklímát kedvelő gombakártevők jelentős kárt akoznának, A jelenlegi árrendszerben hektáronként másfél Mihail Gorbacsov beszéde A gazdaságban és más területeken is megmutatkozott a változások objektív szükségessége. Ezek végrehajtására azonban nem került sor a párt és az állam politikai és gyakorlati tevékenységében. A politika és a gyakorlati tevékenység kidolgozása során felülkerekedett a konzervatív hangulat, a tehetetlenség, a törekvés a sémákba be nem szorítható jelenségek figyelmen kjyüi hagyására. A létfontosságú problémák és ellentmondások, a társadalmi problémák és távlatok felismerésének foka nagy.ban attól függött, hogy milyen hangulat uralkodott az elméleti munka frontján. Az a lenini tanítás, miszerint az elmélet értéke „az életben megmutatkozó miniden ellentmondás pontos megfogalmazásában” rejlik, gyakran maradt figyelmen kívül. A szocializmussal kapcsolatos elképzelések sok tekintetben megmaradjak a harmincas és a negyvenes évek színvonalán, amikor a társadalom más feladatok megoldásával foglalkozott. A fejlődő szocializmus mozgató erőinek és ellentmondásainak dialektikája, a társadalom valódi állapota nem vált mélyreható tudományos kutatások tárgyává.. A * szocializmusra vonatkozó lenini megállapításokat leegyszerűsített módon magyarázták, gyakran megfosztva azokat elméleti mélységüktől. Ez vonatkozik olyan kulcsfontosságú problémákra, mint a társadalmi tulajdon, az osztályok és a nemzetiségek közötti viszonyok, a munka és a fogyasztás mérése, a szövetkezet kérdése, a gazdálkodási módszereik, a néphatalom és az önigazgatás stb. Az elméleti fronton kialakult helyzet kedvezőtlen hatással volt a gyakorlati kérdések megoldására. A gazdálkodás és az irányítás gyakorlatában konzerválódtak az elavult módszerek. A txtrmelés és a munka ösztönzése lényegében a mennyiségi, az ex- tenziv fejlesztés követelményűinek felelt meg. Voluntarista módszerek Külön kell szólni a szocialista tulajdonról. Csökkent ugyanis annak ellenőrzése, hogy ki és hogyan rendelkezik vele. A szocialista tulajdont gyakran szétfor- (Folytatás a 2. oldalon.) tonnás átlagtermés elérése után számíthatnak a gazdaságok jövedelemre. Nem mindegy, hogyan sáfárkodnak a költségek legjelentősebb hányadát alkotó kemikáliákkal. Bács-Kiskun megyében tavaly 39 ezer hektáron termesztettek napraforgót. Pollák István, az állomás főmérnöke számat adott az elmúlt három év tápanyag-gazdálkodási adatainak összehasonlító elemzéséről. A tavalyi 2050 kilogrammos átlagtermés jó közepes évjáratot jelent. Még a humuszból gyengébben ellátott talajokon is jó jövedelemmel termeszthető a napraforgó, ezért jelent meg több homokhátság!, kiskunsági gazdaságban. Ugyanakkor igényli a harmonikus nitrogén-, foszfor- és káliumadagolás! Különösen a homokos területeken érezhető a termés mennyiségéiben a különbség a magasabb foszfor- tantaimú táblák javára. Bodor László, az állomás növényvédelmi. munkájáért felelő» főmérnök az országos tapasztalaitokhoz hasonló megyei sajátosságokról .beszél! Mint mondatta, 1986 kivételesen szerencsés év volt — éppen ezért bázisnak nem tekinthető —, ugyanis a növény szárazságtűrésből jól Vizsgázott Míg a napraforgó fejlődött addig a kórokozók nem. Igaz, ebben szerepet játszik az is, hogy gyakorlatilag ugyanannyi növényvédő szert használtak fel a gazdaságok mint a korábbi években. Az egykor keveset termő, igénytelen, „mezsgyezsímak” tartott napraforgó mára érzékeny, jó jövedelmet hozó, kényes hibriddé vált. Nemcsak a nemzetközi összehasonlításban elért szép eredményeink, de az üzemi érdekek is azt kívánják, hogy termesztési sajátosságait Is figyelembe véve, hosszabb távon gondolkozzanak az érdekelt gazdaságok. ’ Cx. P, AZ EURÓPAI ÉLMEZŐNYBEN 1986 a napraforgó éve volt *..v**ä • A nyarat idézi a Bácsalmási Állami Gazdaság szép napraforgótáblája. (Pásztor Zoltán fslvótelc)
