Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-28 / 23. szám

ÜLÉSEZIK AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (Folytatás az 1. oldalról.) .gácsolta az ágazati és helyi szemlélet, sok esetben munka nélkül szerzett jövedelmek for­rásaként használták fel. ‘Nem volt megfelelő a szövet­kezeti tulajdon kezelése. Ennek súlyos következményed lettek-az agrár- és szociálpolitikáiban. Az áru- és pénzviiszonyok sze­repével, az értéfctönvény műkő. désével kapcsolatos előítéletek, sőt ezek gyakori szembeállítása a szocializmussal — voluntaris­ta módszereket szültek^ a gazda­sági elszámolás jelentőségének lebecsüléséhez, „egyenl ősdihez” vezettek a munkabérek kialakí­tásában, szubjektív elemeket vittek be az átképzésbe, meg­sértették a pénzforgalom törvé­nyeit és így figyelmen' kívül ma. radtak a. kereslet és kínálat sza­bályozásának kérdései. Súlyos következményekkel járt az, hogy csökkentették a vállala­tok és egyesülések gazdasági él­számolási jogait. Ez aláásta az anyagi ösztönzés alapjait, a mun­kában is a társadalmi életben ta­núsított emberi aktivitás csök­kenéséhez vezetett. Lényegében kialakult a gazda­sági eszközökkel történő hata­lomgyakorlás meggyengülésének egész rendszere, létrejött a tár­sadalmi és gazdasági fejlesztés fékezésének, a haladó tartalmú átalakítások visszafogásának egy­fajta mechanizmusa. E fékezés okai a szocialista demokrácia in­tézményeinek működésében mu­tatkozó súlyos hiányosságokban, az elavult és a realitásoknak né­ha nem megfelelő politikai és elméleti megállapításokban, az irányítás konzervatív mechaniz­musában gyökereztek. Mindez kedvezőtlenül hatott a társadalmi élet sok területének fejlődésére. Az anyagi termelés, ben az utóbbi három ötéves terv­időszakban, a hetvenes évek ele­je óta, a legtöbb mutatót tekint­ve nem teljesítették a terveket. A gazdaság egészében véve ke­véssé mutatkozott késznek az újítások befogadására, a terme­lésben kiéleződtek az aránytalan­ságok. Elkoptatott erkölcsi értékek .Miközben sikeresen megol­dottuk a lakosság foglalkoztatott­ságával kapcsolatos kérdéseket, garantáltuk a szociális biztonsá­got, nem tudtuk kihasználni a szocializmus lehetőségeit a lakás- körülmények javításában, az élel­mezésben, a közlekedés megszer­vezésében, az egészségügyi ellá­tásban, az oktatás színvonalá­nak emelésében” — mondta Mi­hail Gorbacsov. Megsértették a szocializmus legfontosabb elvét, az elvégzett munka alapján történő elosztás elvét. Az emberek tudatában egyre inkább meggyökeresedett az „egyenlősdi” pszichológiája. A társadalmi korrózió elemei negatívan hatottak a társadalom szellemiségére, szinte észrevétle­nül elkoptatták azokat a nagy erkölcsi értékeket, amelyek min­dig is népünk sajátjai voltak: az eszmei meggyőződés, az önfelál­dozó munka, a szovjet hazafiság. Ennek következménye volt az, hogy csökkent a társadalom ügye iránti érdeklődés, tapasztalható volt a lélektelenség és a szkep­ticizmus. A társadalomban kialakult er­kölcsi légkörre nézve végzetes következményekkel jártak a tör­vények figyelmen kívül hagyásá­nak tényei, az eredmények meg­hamisítása, a megvesztegetések, a meghunyászkodás, a „ne szólj szám, nem fáj fejem” szemlélet. A megtorpanás ideológiája és pszichológiája megmutatkozott a kultúrában, az irodalomban, a művészetben. A művészi alkotó tevékenység értékelésének krité­riumai csökkentek. Emiatt az életet a maga valóságában be­mutató, súlyos társadalmi és er- k^csi problémákat felvető alko­tások mellett sok közepes színvo­nalú alkotás is született. Az elvszerű álláspont hiánya A párt által végzett hatalmas munka ellenére a párt vezető szervei képtelenek voltak idejé­ben és kritikusan értékelni a társadalomban, a kommunisták egy részének viselkedésében mu­tatkozó negatív tendenciák fel­erősödését. Sok pártalapszerve- zet nem tudott kitartani az elv­szerű álláspont mellett, nem foly­tatott határozott harcot a ked­vezőtlen jelenségekkel, a „ne­kem mindent szabad” elvével, a klikkszellemmel, a fegyelmezet­lenséggel, az iszákosság terjedé­sével szemben. Nem mindig uta­sították vissza eléggé az ágaza­ti és helyi szemléletet, a nacio­nalista megnyilvánulásokat. A párton belüli helyzetre az Ts hatást gyakorolt, hogy a párt- szervek sok esetben nem fordí­tottak kellő figyelmet a pártélet lenini elveinek és normálnak szigorú tiszteletben tartására. Ez talán leginkább a munka kol­legialitásának megsértéseiben nyilvánult meg. Itt a párttaggyű­lések és a választott szervek sze­repének meggyengülésére gon­dolok — mondotta. Nem ritkán megsértették a kommunisták egyenjogúságának az elvét is.. Sok, vezető posztot betöltő párt­tag kívülesett az ellenőrzésen és a bírálaton, s ez a pártetika sú­lyos megsértéseihez vezetett. Mihail.Gorbacsov a továbbiak­ban rámutatott: Ebben a hely­zetben vetődött fel az ország tár­sadalmi-gazdasági fejlesztése meggyorsításának, az átalakítás­nak a kérdése. Lényegét tekint­ve forradalmi jelentőségű for­dulatról és intézkedésekről van szó. Ez a gyökeres fordulat el­engedhetetlen, mivel más utunk egyszerűen nincs. Következete­sen és hajthatatlanul meg kell valósítanunk az SZKP KB ápri­lisi plénumának és a párt XXVII. kongresszusának irányvonalát, előre kell haladnunk és társadal­munkat a fejlődés minőségileg új szintjére kell juttatnunk. Hatékony mechanizmus szükséges A Politikai Bizottság vélemé­nye szerint az átalakítás a meg­rekedt folyamatok leküzdése, a fékező mechanizmus szétzúzása, a szovjet társadalom társadalmi­gazdasági fejlődésének meggyor­sításához szükséges hatékony mechanizmus megteremtése. Stra­tégiánk legfontosabb elgondolá­sa, hogy a tudományos-műszaki forradalom eredményeit össze kell kapcsolni a tervgazdálkodás­sal és működésbe kell hozni a szocializmus teljes potenciálját. fiz átalakítás végső célja — az ország életének mélyreható meg­újítása, a társadalmi szervezett­ség legmodernebb formáinak al­kalmazása a szocializmusban, tár­sadalmi rendünk 'humanista jel­legének lehető legteljesebb feltá­rása valamennyi meghatározó vonatkozásiban — gazdasági, tár­sadalmi-politikai és erkölcsi té­ren egyaránt. E folyamat új mi­nőségbe csap át. Az országban újfajta erkölcsi légkör van ki­alakulóban, folyik az értékrend alkotó átgondolása, átértékelé­se! Mindinkább aktívan műkö­dő elvvé válik a nvíltság. az ér­tékelésben megnyilvánuló igaz­ságosság, a hibák iránti kérlelhe­tetlen ség. Hozzákezdtünk anyagi-műsza­ki bázisunk gyökeres átalakítá­sához, a népgazdaságnak a tu­dományos-műszaki haladáson alaDuló rekonstrukciójához, strukturális és beruházási poli­tikánk megváltoztatásához. Je­lentős intézkedéseket teszünk az irányítás tökéletesítésére. Kidol­goztuk és most ültetjük át a gyakorlatba az új bérezési elve­ket, megszüntettük a magán- munka-végzés indokolatlan kor­látozásait. ösztönözzük szövetke­zetek szervezését termelői és szolgáltatói szférákban. A párt és a nép közös cselekvése Gorbacsov ezután elemezte a gazdasági és szociális fejlődés tervének teljesítését az ötéves terv első évében. Hangsúlyozta: az átalakítás kezdeti szakaszá­ban nagyon fontos a realizmus, az, hogy az elvégzett munka ob­jektív értékelésének talaján áll­junk. Ez az egyedüli helyes párt- szerű megközelítés. A szovjet emberek nagyra ér­tékelik a pártnak az átalakítás­ra irányuló vonalát, ugyanak­kor nyugtalanságuknak adnak hangot gyakorlati megvalósítá­sának menete miatt. Arra szó­lítják fel a pártot, hogy töret­lenül ültesse át az életbe a ki­jelölt irányvonalat. Ebből, elv- társak. le kell vonnunk a poli­tikai következtetéseket. A helyzet elemzése, az átala­kítás tapasztalatai élesen vetik fel a legfőbb kérdést. Megvan-e a biztosíték arra, hogy sikerül véglgvlnnünk az átalakítás meg­kezdett folyamatát, megvan-e a biztosíték arra, hogy a korábbi hibák nem ismétlődnek meg, s hogy sikerül garantálnunk tár­sadalmunk nagyszabású fejlődé­sét? Igen, megvannak a biztosíté­kok. Ez — az egységes akarat, a történelem során egybeforrott párt és nép közös cselekvése, az, hogy együttes felelősséggel vi­seltetnek a szocialista haza je­lene és jövője iránt. Ez — a szocialista demokrácia sokoldalú fejlődése, a nép tény­leges részvétele az ország életét érintő összes kérdés eldöntésében, a nyíltság, a társadalmi ellenőr­zés, a kritika és az önkritika le­nini elveinek teljes helyreállítá­sa, a politikában tanúsított őszin­teség: a szavak és a tettek egy­sége. A demokrácia útján S végül, biztosíték magának a pártnak az egészséges fejlődése, az a képessé?«, hogy kritikusan tudja elemezni saját tevékeny­ségét, képes megújítani munkájá­nak formáit és módszereit, az, hogy a forradalmi elmélet alap­ján meg tudja határozni a tár­sadalom fejlődésének perspektí­váit és harcolni tud az új fel­adatok megoldásáért. Ugyanakkor az átalakítás kö­rülményei között, amikor ilyen élesen vetődik fel az emberi té­nyező kérdése, újra vissza kell térnünk a lenini kérdésfelvetés­hez. A lenini kédésfelvetés a szocialista rendszer demokra­tizmusának maximumával fog­lalkozik, amikor az ember gaz­dának és alkotónak érzi magát. Csak a szocializmus sajátjaiként jelentkező demokratikus formák fejlesztésével, aiz önigazgatás bő­vítésével léphetünk előre a ter­melésben, a tudományos és a mű­szaki haladás terén, az iroda lom­ban, a kultúrában, a művészet­ben. Csak a demokrácia útján és a demokráciának köszönhetően lehetséges maga az átalakítás: Csak így lehet teret nyitni a szo­cializmus leghatalmasabb teremtő erejének — a szabad országban folyó szabad munkának és szabad gondolkodásnak. Ez a folyamat már megkezdő­dött az országban. Egyre élette­libb a pártszervezetek tevékeny­sége. Szélesedik a bírálat és az cinbírálat. Tevékenyebbek a tö­megtájékoztatási eszközök. Foko­zódik a dolgozók részvétele a társadalmi ügyekben,, az ország irányításában Elsőrendűen fontos a demokrá­cia fejlesztése a termelésben, a valóban önigazgató kezdeménye­zések következetes bevezetése a dolgozó kollektívákban. Magi az élet tűzte napirendre egy olyan alapvető jogi dokumen­tum kidolgozásának szükségessé­géit, mint az állami vállalatokról (termelési egyesülésekről) szóló törvény, amelynek tervezetét össznépi vitára kívánják bocsátai- ni. A törvénytervezet a dolgozó kollektívák teljes 'gyűléseinek és tanácsainak felhatalmazást szán­dékozik adni a termeléssel, a szór, ciális szférával és a káderügyek- keí összefüggő kérdések eldönté­sére. Vezetők — választással A Politikai Bizottság tevéke­nyen támogatja a különböző köz­társaságokban, határterületeken és területeken már megtett lépé­seket a gazdálkodás mási, pers­pektivikus szövetkezeti formáinak kibővítésére. Külön kell szólni a vállalatok, a termelő üzemek, az üzemegysé­gek, az osztályok, a részlegek, a mezőgazdasági részegységek, a munkacsoportok vezetőinek, a forigádvezetőknek és a műveze­tőknek a választhatóságáról. Az átalakítás jelenlegi szakasza gya­korlati síkra viszi át ezeket a feladatokat. Itt az idő változtatásokra. A választási elv általános alkalma­zásának alapján demokratizálni kell a vállalati vezető réteg ki­alakításának folyamatát. Ez mi­nőségileg más helyzetet teremt, növekszik a kollektíva szerepe, saját tevékenységéért viselt fele­lőssége. A vezető posztok válasz­tás útján történő betöltése nem­csak hogy nem ássa alá, hanem éppen növeli a vezető tekintélyét. Űj megközelítésben kell vizsgál­ni a pánt- és társadalmi szerveze­teik, a gazdaságirányítási szervek szerepét. A munkahelyi demokrá­cia kiszélesítése feltételezi az egyszemélyi vezetés és a kollegia­litás szerves egységét, a demok­ratikus centralizmus elmélyítését, az önirányítás fejlesztését. A Politikai Bizottság életünk demokratizálása elvi jelentőségű irányának tekinti a szovjet vá­lasztási rendszer tökéletesítéséit. Konkrétan a javaslatok többsé­ge úgy foglalható össze, hogy a munkahelyi és lakóhelyi válasz­tási gyűléseken, valamint a vá­lasztások előtti tanácskozásokon vitassák meg néhány személy je­lölését, a választások pedig na­gyobb választókörzetek szerint történjenek, amelyeknek minde­gyikében több küldöttet válassza­nak meg. Ily módon minden ál­lampolgár több jelöltről nyilvá­níthatna véleményt, a párt- és tanácsi szervek pedig jobban megismernék a lakosság hangula­tát és kívánalmait. Eltűnőben a „tiltott zónák” A szovjet társadalom további demokratizálásának keretein be­lül meg kell vizsgálni a párton belüli demokrácia szélesítésének ikérdéseit is. Mihail Gorbacsov több konkrét javaslatot tett, és utalt arra, hogy a demokratizá­lásnak érintenie kell a párt köz­ponti vezető szerveinek Ikialakítá. sát is. A társadalom demokratizálása új módon veti fel az ellenőrzés kérdéseit is. Ami a ,jfentről” tör­ténő ellenőrzést illeti, az utóbbi időben lényeges változások tör­téntek. Eltűnőben vannak a bírá­lat és az ellenőrzés előtt álló sa­játos „tiltott zónák”. Ugyanakkor e tekintetben még sok tennivaló vár a Politikai Bizottságra, a KB titkárságára és a kormányra. A „felülről” történő ellenőrzés fontosságának elismerése mellett, a társadalom demokratizálásának körülményei között alapvető fon­tosságú az „alulról” történő el­lenőrzés növelése. Arra van szük­ség; hogy minden vezető, minden felelős beosztású személy folya­matosan á(érezze felelősségét és függését a választóktól, a műn- fcáskollllektiváktól, a társadalmi szervezetektől, a párttól és az egész néptől. A legfontosabb feladat megte­remteni, és megerősíteni a dolgo­zó emberektől kiinduló valódi el­lenőrzés eszközeit és formáit. Mindenekejőtt a beszámolási kö­telezettségről van szó. Eljött az ideje annak, hogy kötelező ér­vénnyel betartsuk a rendszeres beszámolási kötelezettség szabá­lyait. amelyek minden választott és kinevezett vezetőt beszámolás­ra köteleznek a munkásköllektí- vák és a lakosság előtt. Az ellen­őrzés terén nagy lehetőségeikkel rendelkeznek a tanácsok, a szak­szervezetek és más társadalmi szervezetek. Minden nemzet és nemzetiség ; Igazi demokrácia nem létezhet a törvényen kívül és a törvények felett. A pánt XXVII. kongresz- szusa meghatározta, mely irá­lyokban kell fejlesztenünk jog­rendszerünket, erősítenünk a tör­vényességet. Ebben az ötéves tervidőszakban a gazdaság, a tár­sadalmi élet, a kultúra, a szocia­lista önkormányzat fejlődésével, az állampolgári jogok, a szabad­ság garanciáinak bővítésével kap­csolatban új törvényeket kell előkészítenünk és elfogadnunk. Az igazi demokrácia haté­konysága attól függ, mennyire fejezi ki a széles tömegek érde­keit. Ezzel összefüggésben Mi­hail Gorbacsov megállapította azt is: a közélet demokratizálá­sának fontos területe az, hogy pártonkívüliek is kerüljenek ve­zető beosztásokba, valamint szé­lesebb körben kell nőket is je­lölni vezető posztokra. Az előadó ezután a nemzetisé­gi viszonyok fejlődésével fog­lalkozott. Rámutatott: ma külö­nös jelentőséget kap az, hogy a felmerülő kérdéseket idejében és igazságosan oldjuk meg. Ügy, hogy ez a megoldás minden nem­zet és nemzetiség felvirágzását, az egész társadalom érdekeit szolgálja. Ezzel kapcsolatban nem hall­gathatjuk el, hogy a nemzetiségi viszonyokban is bekövetkeztek negatív jelenségek és torzulások. Helyenként tapasztalni a szár­mazás szerinti kinevezés meg­nyilvánulásait, a nemzetiségi be­zárkózást, nacionalista önhittsé­get. A közelmúltban történt al- ma-atai események és előzmé­nyeik komoly elemzést, elvi ér­tékelést követelnek. Már ma vi­lágos egyvalami: a történtek ta­nulságaként nemcsak a kazah­sztáni párttagoknak, hanem min­den pártszervezetnek, pártbizott­ságnak is szembe kell néznie a nemzetiségi viszonyok fejleszté­sével, az internacionalista neve­lés erősítésével kapcsolatos problémákkal. Változó személyi összetétel Ezután Mihail Gorbacsov a káderpolitika kérdéseivel foglal­kozott. Rámutatott: ma olyan káderpolitikára van szükség, amely megfelel az átalakítás fel­adatainak. A szocialista építés éveiben hazánkban erős, jól kép­zett káderállomány jött létre. Ezzel együtt a mostani plénumon szólni kell a káderpolitikánknak az utóbbi Időben jelentkező hibái­ról és torzulásairól. Világos, hogy ma már nem elegendő az elkö­vetett hibák elismerése, le is kell vonnunk a tanulságot. Me­lyek ezek a tanulságok? Az első az, hogy időben ren­dezni kell a párt Központi Bi­zottságában és Politikai Bizott­ságában megoldásra megérett ká­derproblémákat, különös tekin­tettel a vezetés utánpótlásának biztosítására. Ennek a természetes folyamat­nak a megsértése egy időben meggyengítette az SZKP KB Po­litikai Bizottságának és titkár­ságának, egészében az SZKP Központi Bizottságának, s annak apparátusának a munkavégzési képességét, sőt a kormányét is. Az áprilisi plénum után. elv­társak, lényegében rövid idő alatt megújult az SZÍCP KB titkársá­gának nagy része és a Központi Bizottság osztályvezetőinek sze­mélyi összetétele, gyakorlatilag lecserélődött a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökségének egész személyi állománya. Erre a vál­tásra azért volt szükség, mert hosszú időn keresztül nem biz­tosították sem a KB, sem pedig a kormány új káderekkel való állandó gazdagítását. Mindez végeredményben rányomta bélye­gét a politika kidolgozására és pártunknak a társadalom vezeté­sében játszott gyakorlati tevé­kenységére is. Ez többé nem ismétlődhet még és nem is szabad megismétlődnie. A múlt tapasztalatából merített másik fontos tanulság az, hogy nem engedhetjük meg a kádé­rek politikai és elméleti felké­szítésének, eszmei-erkölcsi ne­velésének lebecsülését. Az utób­bi időben ezek a kritérium ok nem mindig érvényesültek. A technok­rata „adminisztratív-utasító” ■munkastílus nem kevés kárt oko­zott a párt ügyének, főQég az em­berekkel való munkában, vagy­is abban, ami a párt tevékeny­ségében a legfontosabb. E stílus mélyén, természetesen, objektív okok húzódnak meg. A pártirá­nyítás módszereinek olyan töké­letesítése szükséges, amely ré­vén megszűnik a gazdasági szer­vek munkájának átvállalása és a fölöttük való kicsinyes gyámko­dás. A harmadik tanulság az, hogy a káderpolitikában az utóbbi években különös módon két el­lentétes irányzat alakult ki. Egy­felől a káderállományban erősen megmutatkoztak a tespedés jelei. Helyenként évtizedeken át nem volt meg a szükséges kádervál­tás. A népgazdaság elsődleges szintjein megfigyelhető egy má­sik, aggodalmat keltő irányzat Is. Az ipari üzemek, építkezések, kolhozok, szovhozok élén, több járásban és megyében rövid idő alatt teljesen lecserélődött a munkásikoü ektí vák vezető Írn ek állománya. Ilyesmi csak akkor fordulhat elő, ha a káderekkel való közvetlen munka, politikai és szakmai fejlődésükről való gondoskodás háttérbe szorul, és helyette adminisztratív, elsietett lépések kerülnek eleiéibe. A negyedik következtetés az, hogy meg kell erősíteni a fele­lősségérzetet a kapott feladatok iránt, meg kell teremteni az egy­más iránti igényességet. Hogyan történhetett meg, hogy évtizede­ken át helyükön maradtak olyan vezetők, akik nem boldogultak teendőikkel, hanyagok és fegyel­mezetlenek voltak? Ügy tűnik, mindenki tudott róla, de minden maradt a .régi­ben. Fel kell tenni a kérdést: miért van az, hogy mindezek a ká* dermunkában felgyülemlett prob­lémák hosszú ideje figyelem és megoldás nélkül maradtak ? A Politikai Bizottság véleménye szerint a fő ok' a kódenmunka demokratikus alapjainak gyen­geségében van. A végrehajtó szervek szerepe aránytalanul megnövekedett a választottak kárára. Első pil­lantásra mintha minden rend­iben menne. A választott szervek munkája azonban gyakran for­mális. Másodrendű vagy előre eldöntött kérdéseket terjeszte­nek. elő megvitatásra. Emiatt nincs meg a megfelelő ellenőr­zés a végrehajtó szervek és ve­FÜLÖP-SZIGETEK Fegyveres államcsínykísérlet Keddre virradóra Aquino el­nökasszony kormányzata ellen irányuló fegyveres puccskísérle­tet hiúsítottak meg Manilában. Mint a PNA, a hivatalos Fülöp- szigeteki hírügynökség közölte, Marcos bukott elnökhöz hű ka­tonák egy csoportja megszállt néhány kulcsfontosságú katonai és polgári létesítményt és meg­támadott két katonai támaszpon­tot. Fidel Ramos, a délkelet-ázsiai ország fegyveres erőinek vezér­kari főnöke a rádióban közle- mé'nyt olvasott fel, amely szerint a hadsereg ura a helyzetnek, tag­jai hűek az ország elnökéhez. Közölte, hogy az összeesküvők tervét meghiúsították, s a kor­mányerők leverték a Villamor légitámaszponton kirobbant lá­zadást. (Itt található a Fülöp-szi- geteki légierő főhadiszállása.) Az összecsapásban egy ember meg­halt, tizenhatan megsebesültek, ötvenkét személyt pedig foglyul ejtettek. Ramos egyben felszólí­totta a lázadókat, hogy tegyék le a fegyvert, és adják meg ma­gukat. Az elnöki palotában Corazón Aquino rendkívüli kormányülést hívott össze a helyzet megvitatá­sára. Ellentmondásos hadijelentések az iráni—iraki frontról Ellentmondásos és ellenőriz­hetetlen hadijelentések érkez­nek az iraki—iráni háborúból, elsősorban a front déli szakaszá­ról, ahol Irán január 9-én offen- zívát indított Bászra iraki nagy­város ellen. Az Iráni erők a Bászrától ke­letre meghiúsítottak egy iraki ellentámadás-kísérletet és áttör­ték az irakiak védelmi vonalát — állították Teheránban, A har­zető kádereik tevékenysége fe­lett. Éppen ezért olyan intézkedé­seket kell kidolgoznunk és meg­valósítanunk, amelyek biztosí­tanák a kollektív, választott szer­vek döntő szerepét. Bolseviki merészségű tervek Létre kell hozni a szükséges előfeltételeket — a politikaiakat éa q jogiakat — annak érdieké­ben. hogy a választott szervek hatékonyan ellenőrizzék a vég­rehajtó apparátust, annak kiala­kítását és tevékenységét. Ez meg. bízható garanciát jelenít egyebek között a ká dermunkában is. A káderpolitika jelenlegi döntő kri­tériuma a káderek viszonya az átalakításhoz, a társadalmi -gaz­dasági fejlesztés meggyorsítá­sának feladataihoz. Határozot­tan követjük azt a politikát, hogy a kezdeményezőkészséggel ren­delkező, gondolkodó, energikus embereket támogassuk, akiik tudnak és akarnak is bátran elő­re halad ríj, képesek sikereket el­érni. Sok ilyen ember, található nálunk. Mihail Gorbacsov előadói be­széde befejező részében ' hangoz­tatta: „az átalakítás területén mosit folyó munka forradalmi mélységével, bolseviki merész­ségű terveivel, humanista szo­ciális célkitűzéseivel egyenes folytatása azoknak a nagy tettek­nek, amelyeket Lenin pártja 1911 októberében kezdett el. Ma az egész világ figyelme a szovjet népre irányul: megbirkózunk-e problémáinkkal, kitartunk-e, méltóképpen válaszolunk-e a szo­cializmushoz intézett kihívásra? Tetteinkkel, szívós munkánkkal kell méltó választ adnunk, s ezt a választ nem halogathatjuk.” Az SZKP KB főtitkára rámu­tatott: „Tekintettel arra, hogy a gazdaságirányítás kibontakozó­ban levő radikális reformja érin­ti a szocialista gazdasági rend­szer működésének alapvető kér­déseit, a politikai és társadalmi élet számos oldalát, a munka stílusát és módszereit, célszerű lenne, ha a Központi Bizottság soros ülésén megvizsgálnánk ezeknek a problémáknak a tel­jes körét... Talán célszerű len­ne, ha jövőre, még mielőtt meg­kezdődnének a párt beszámoló­vezetőségválasztó taggyűlései, összehívnánk egy országos pártér­tekezletet, amelyen átfogóan meg­vizsgálnánk az ötéves tervidőszak első felének eredményeit. Helyes lenne, ha ezen a konferencián megvitatnánk a pártélet és a tár­sadalom egészének további de­mokratizálását.” * A beszámolót követő vitában felszólaltak vezető párt-, állami és gazdasági tisztségviselők, ne­ves tudósok, összesen tizenkét személy. A KB-ülés ma folytató­dik. cok során felszámoltak három iraki dandárt, megöltek, illetve megsebesítettek mintegy három­ezer iraki katonát. Irán úgy ér­tékeli a fejleményeket, hogy sza­baddá vált az út az Irakra mé­rendő „végső csapás” előtt. Irak ezzel szemben azt állít­ja, hogy Irán „katonai kataszt­rófát” szenvedett el a front dé­li szektorában. Bagdadban két­ezerre teszik az irániak hétfői emberveszteségét a déli fronton. Az iraki parlament elnöke sze­rint Irán már el is vesztette a háborút, anyagi forrásai teljesen kimerültek, és nincs más lehe­tősége, mint hogy tárgyalóasztal­hoz üljön Irakkal. Újabb emberrablások Bejrutban Hétfőn este egy szaúd-arábiai állampolgárt is elraboltak Nyu- gat-.Bej rútban — közölték ked­den a síita Amal szervezethez kö­zelálló források. Haled Dib szaúd-arábiai fér­fit három fegyveres hurcolta el. Néhány órával korábban két másik férfi, feltehetően külföldi került Nyugat-iBejrútban ember- rablók fogságába. Az újabb em­berrablásokat eddig még egyet­len szervezet sem vállalta magá­ra. A libanoni fővárosban ezzel 26-ra emelkedett a túszul ejtett külföldiek száma. A polgárhábo­rú sújtotta országban még ilyen viszonyok között is mintegy nyolcezer más országbeli dolgozik. Időközben olyan híresztelések keltek lábra, hogy elrabolták Terry Waite-t is, az anglikán egyház megbízottját. Waite az amerikai túszokat fogva tartó emberrablókkal kezdett tárgya­lásokat a múlt héten. Biztonsá­gára a drúz Haladó Szocialista Párt (HSZP) fegyveresei vigyáz­tak. Waite azonban a titkos meg­beszélésekre a mellé kirendelt testőrök nélkül ment. A HSZP vezetői elzárkóztak attól, hogy közöljék Waite tartózkodási he­lyét. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN

Next

/
Thumbnails
Contents