Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-28 / 23. szám
ÜLÉSEZIK AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (Folytatás az 1. oldalról.) .gácsolta az ágazati és helyi szemlélet, sok esetben munka nélkül szerzett jövedelmek forrásaként használták fel. ‘Nem volt megfelelő a szövetkezeti tulajdon kezelése. Ennek súlyos következményed lettek-az agrár- és szociálpolitikáiban. Az áru- és pénzviiszonyok szerepével, az értéfctönvény műkő. désével kapcsolatos előítéletek, sőt ezek gyakori szembeállítása a szocializmussal — voluntarista módszereket szültek^ a gazdasági elszámolás jelentőségének lebecsüléséhez, „egyenl ősdihez” vezettek a munkabérek kialakításában, szubjektív elemeket vittek be az átképzésbe, megsértették a pénzforgalom törvényeit és így figyelmen' kívül ma. radtak a. kereslet és kínálat szabályozásának kérdései. Súlyos következményekkel járt az, hogy csökkentették a vállalatok és egyesülések gazdasági élszámolási jogait. Ez aláásta az anyagi ösztönzés alapjait, a munkában is a társadalmi életben tanúsított emberi aktivitás csökkenéséhez vezetett. Lényegében kialakult a gazdasági eszközökkel történő hatalomgyakorlás meggyengülésének egész rendszere, létrejött a társadalmi és gazdasági fejlesztés fékezésének, a haladó tartalmú átalakítások visszafogásának egyfajta mechanizmusa. E fékezés okai a szocialista demokrácia intézményeinek működésében mutatkozó súlyos hiányosságokban, az elavult és a realitásoknak néha nem megfelelő politikai és elméleti megállapításokban, az irányítás konzervatív mechanizmusában gyökereztek. Mindez kedvezőtlenül hatott a társadalmi élet sok területének fejlődésére. Az anyagi termelés, ben az utóbbi három ötéves tervidőszakban, a hetvenes évek eleje óta, a legtöbb mutatót tekintve nem teljesítették a terveket. A gazdaság egészében véve kevéssé mutatkozott késznek az újítások befogadására, a termelésben kiéleződtek az aránytalanságok. Elkoptatott erkölcsi értékek .Miközben sikeresen megoldottuk a lakosság foglalkoztatottságával kapcsolatos kérdéseket, garantáltuk a szociális biztonságot, nem tudtuk kihasználni a szocializmus lehetőségeit a lakás- körülmények javításában, az élelmezésben, a közlekedés megszervezésében, az egészségügyi ellátásban, az oktatás színvonalának emelésében” — mondta Mihail Gorbacsov. Megsértették a szocializmus legfontosabb elvét, az elvégzett munka alapján történő elosztás elvét. Az emberek tudatában egyre inkább meggyökeresedett az „egyenlősdi” pszichológiája. A társadalmi korrózió elemei negatívan hatottak a társadalom szellemiségére, szinte észrevétlenül elkoptatták azokat a nagy erkölcsi értékeket, amelyek mindig is népünk sajátjai voltak: az eszmei meggyőződés, az önfeláldozó munka, a szovjet hazafiság. Ennek következménye volt az, hogy csökkent a társadalom ügye iránti érdeklődés, tapasztalható volt a lélektelenség és a szkepticizmus. A társadalomban kialakult erkölcsi légkörre nézve végzetes következményekkel jártak a törvények figyelmen kívül hagyásának tényei, az eredmények meghamisítása, a megvesztegetések, a meghunyászkodás, a „ne szólj szám, nem fáj fejem” szemlélet. A megtorpanás ideológiája és pszichológiája megmutatkozott a kultúrában, az irodalomban, a művészetben. A művészi alkotó tevékenység értékelésének kritériumai csökkentek. Emiatt az életet a maga valóságában bemutató, súlyos társadalmi és er- k^csi problémákat felvető alkotások mellett sok közepes színvonalú alkotás is született. Az elvszerű álláspont hiánya A párt által végzett hatalmas munka ellenére a párt vezető szervei képtelenek voltak idejében és kritikusan értékelni a társadalomban, a kommunisták egy részének viselkedésében mutatkozó negatív tendenciák felerősödését. Sok pártalapszerve- zet nem tudott kitartani az elvszerű álláspont mellett, nem folytatott határozott harcot a kedvezőtlen jelenségekkel, a „nekem mindent szabad” elvével, a klikkszellemmel, a fegyelmezetlenséggel, az iszákosság terjedésével szemben. Nem mindig utasították vissza eléggé az ágazati és helyi szemléletet, a nacionalista megnyilvánulásokat. A párton belüli helyzetre az Ts hatást gyakorolt, hogy a párt- szervek sok esetben nem fordítottak kellő figyelmet a pártélet lenini elveinek és normálnak szigorú tiszteletben tartására. Ez talán leginkább a munka kollegialitásának megsértéseiben nyilvánult meg. Itt a párttaggyűlések és a választott szervek szerepének meggyengülésére gondolok — mondotta. Nem ritkán megsértették a kommunisták egyenjogúságának az elvét is.. Sok, vezető posztot betöltő párttag kívülesett az ellenőrzésen és a bírálaton, s ez a pártetika súlyos megsértéseihez vezetett. Mihail.Gorbacsov a továbbiakban rámutatott: Ebben a helyzetben vetődött fel az ország társadalmi-gazdasági fejlesztése meggyorsításának, az átalakításnak a kérdése. Lényegét tekintve forradalmi jelentőségű fordulatról és intézkedésekről van szó. Ez a gyökeres fordulat elengedhetetlen, mivel más utunk egyszerűen nincs. Következetesen és hajthatatlanul meg kell valósítanunk az SZKP KB áprilisi plénumának és a párt XXVII. kongresszusának irányvonalát, előre kell haladnunk és társadalmunkat a fejlődés minőségileg új szintjére kell juttatnunk. Hatékony mechanizmus szükséges A Politikai Bizottság véleménye szerint az átalakítás a megrekedt folyamatok leküzdése, a fékező mechanizmus szétzúzása, a szovjet társadalom társadalmigazdasági fejlődésének meggyorsításához szükséges hatékony mechanizmus megteremtése. Stratégiánk legfontosabb elgondolása, hogy a tudományos-műszaki forradalom eredményeit össze kell kapcsolni a tervgazdálkodással és működésbe kell hozni a szocializmus teljes potenciálját. fiz átalakítás végső célja — az ország életének mélyreható megújítása, a társadalmi szervezettség legmodernebb formáinak alkalmazása a szocializmusban, társadalmi rendünk 'humanista jellegének lehető legteljesebb feltárása valamennyi meghatározó vonatkozásiban — gazdasági, társadalmi-politikai és erkölcsi téren egyaránt. E folyamat új minőségbe csap át. Az országban újfajta erkölcsi légkör van kialakulóban, folyik az értékrend alkotó átgondolása, átértékelése! Mindinkább aktívan működő elvvé válik a nvíltság. az értékelésben megnyilvánuló igazságosság, a hibák iránti kérlelhetetlen ség. Hozzákezdtünk anyagi-műszaki bázisunk gyökeres átalakításához, a népgazdaságnak a tudományos-műszaki haladáson alaDuló rekonstrukciójához, strukturális és beruházási politikánk megváltoztatásához. Jelentős intézkedéseket teszünk az irányítás tökéletesítésére. Kidolgoztuk és most ültetjük át a gyakorlatba az új bérezési elveket, megszüntettük a magán- munka-végzés indokolatlan korlátozásait. ösztönözzük szövetkezetek szervezését termelői és szolgáltatói szférákban. A párt és a nép közös cselekvése Gorbacsov ezután elemezte a gazdasági és szociális fejlődés tervének teljesítését az ötéves terv első évében. Hangsúlyozta: az átalakítás kezdeti szakaszában nagyon fontos a realizmus, az, hogy az elvégzett munka objektív értékelésének talaján álljunk. Ez az egyedüli helyes párt- szerű megközelítés. A szovjet emberek nagyra értékelik a pártnak az átalakításra irányuló vonalát, ugyanakkor nyugtalanságuknak adnak hangot gyakorlati megvalósításának menete miatt. Arra szólítják fel a pártot, hogy töretlenül ültesse át az életbe a kijelölt irányvonalat. Ebből, elv- társak. le kell vonnunk a politikai következtetéseket. A helyzet elemzése, az átalakítás tapasztalatai élesen vetik fel a legfőbb kérdést. Megvan-e a biztosíték arra, hogy sikerül véglgvlnnünk az átalakítás megkezdett folyamatát, megvan-e a biztosíték arra, hogy a korábbi hibák nem ismétlődnek meg, s hogy sikerül garantálnunk társadalmunk nagyszabású fejlődését? Igen, megvannak a biztosítékok. Ez — az egységes akarat, a történelem során egybeforrott párt és nép közös cselekvése, az, hogy együttes felelősséggel viseltetnek a szocialista haza jelene és jövője iránt. Ez — a szocialista demokrácia sokoldalú fejlődése, a nép tényleges részvétele az ország életét érintő összes kérdés eldöntésében, a nyíltság, a társadalmi ellenőrzés, a kritika és az önkritika lenini elveinek teljes helyreállítása, a politikában tanúsított őszinteség: a szavak és a tettek egysége. A demokrácia útján S végül, biztosíték magának a pártnak az egészséges fejlődése, az a képessé?«, hogy kritikusan tudja elemezni saját tevékenységét, képes megújítani munkájának formáit és módszereit, az, hogy a forradalmi elmélet alapján meg tudja határozni a társadalom fejlődésének perspektíváit és harcolni tud az új feladatok megoldásáért. Ugyanakkor az átalakítás körülményei között, amikor ilyen élesen vetődik fel az emberi tényező kérdése, újra vissza kell térnünk a lenini kérdésfelvetéshez. A lenini kédésfelvetés a szocialista rendszer demokratizmusának maximumával foglalkozik, amikor az ember gazdának és alkotónak érzi magát. Csak a szocializmus sajátjaiként jelentkező demokratikus formák fejlesztésével, aiz önigazgatás bővítésével léphetünk előre a termelésben, a tudományos és a műszaki haladás terén, az iroda lomban, a kultúrában, a művészetben. Csak a demokrácia útján és a demokráciának köszönhetően lehetséges maga az átalakítás: Csak így lehet teret nyitni a szocializmus leghatalmasabb teremtő erejének — a szabad országban folyó szabad munkának és szabad gondolkodásnak. Ez a folyamat már megkezdődött az országban. Egyre élettelibb a pártszervezetek tevékenysége. Szélesedik a bírálat és az cinbírálat. Tevékenyebbek a tömegtájékoztatási eszközök. Fokozódik a dolgozók részvétele a társadalmi ügyekben,, az ország irányításában Elsőrendűen fontos a demokrácia fejlesztése a termelésben, a valóban önigazgató kezdeményezések következetes bevezetése a dolgozó kollektívákban. Magi az élet tűzte napirendre egy olyan alapvető jogi dokumentum kidolgozásának szükségességéit, mint az állami vállalatokról (termelési egyesülésekről) szóló törvény, amelynek tervezetét össznépi vitára kívánják bocsátai- ni. A törvénytervezet a dolgozó kollektívák teljes 'gyűléseinek és tanácsainak felhatalmazást szándékozik adni a termeléssel, a szór, ciális szférával és a káderügyek- keí összefüggő kérdések eldöntésére. Vezetők — választással A Politikai Bizottság tevékenyen támogatja a különböző köztársaságokban, határterületeken és területeken már megtett lépéseket a gazdálkodás mási, perspektivikus szövetkezeti formáinak kibővítésére. Külön kell szólni a vállalatok, a termelő üzemek, az üzemegységek, az osztályok, a részlegek, a mezőgazdasági részegységek, a munkacsoportok vezetőinek, a forigádvezetőknek és a művezetőknek a választhatóságáról. Az átalakítás jelenlegi szakasza gyakorlati síkra viszi át ezeket a feladatokat. Itt az idő változtatásokra. A választási elv általános alkalmazásának alapján demokratizálni kell a vállalati vezető réteg kialakításának folyamatát. Ez minőségileg más helyzetet teremt, növekszik a kollektíva szerepe, saját tevékenységéért viselt felelőssége. A vezető posztok választás útján történő betöltése nemcsak hogy nem ássa alá, hanem éppen növeli a vezető tekintélyét. Űj megközelítésben kell vizsgálni a pánt- és társadalmi szervezeteik, a gazdaságirányítási szervek szerepét. A munkahelyi demokrácia kiszélesítése feltételezi az egyszemélyi vezetés és a kollegialitás szerves egységét, a demokratikus centralizmus elmélyítését, az önirányítás fejlesztését. A Politikai Bizottság életünk demokratizálása elvi jelentőségű irányának tekinti a szovjet választási rendszer tökéletesítéséit. Konkrétan a javaslatok többsége úgy foglalható össze, hogy a munkahelyi és lakóhelyi választási gyűléseken, valamint a választások előtti tanácskozásokon vitassák meg néhány személy jelölését, a választások pedig nagyobb választókörzetek szerint történjenek, amelyeknek mindegyikében több küldöttet válasszanak meg. Ily módon minden állampolgár több jelöltről nyilváníthatna véleményt, a párt- és tanácsi szervek pedig jobban megismernék a lakosság hangulatát és kívánalmait. Eltűnőben a „tiltott zónák” A szovjet társadalom további demokratizálásának keretein belül meg kell vizsgálni a párton belüli demokrácia szélesítésének ikérdéseit is. Mihail Gorbacsov több konkrét javaslatot tett, és utalt arra, hogy a demokratizálásnak érintenie kell a párt központi vezető szerveinek Ikialakítá. sát is. A társadalom demokratizálása új módon veti fel az ellenőrzés kérdéseit is. Ami a ,jfentről” történő ellenőrzést illeti, az utóbbi időben lényeges változások történtek. Eltűnőben vannak a bírálat és az ellenőrzés előtt álló sajátos „tiltott zónák”. Ugyanakkor e tekintetben még sok tennivaló vár a Politikai Bizottságra, a KB titkárságára és a kormányra. A „felülről” történő ellenőrzés fontosságának elismerése mellett, a társadalom demokratizálásának körülményei között alapvető fontosságú az „alulról” történő ellenőrzés növelése. Arra van szükség; hogy minden vezető, minden felelős beosztású személy folyamatosan á(érezze felelősségét és függését a választóktól, a műn- fcáskollllektiváktól, a társadalmi szervezetektől, a párttól és az egész néptől. A legfontosabb feladat megteremteni, és megerősíteni a dolgozó emberektől kiinduló valódi ellenőrzés eszközeit és formáit. Mindenekejőtt a beszámolási kötelezettségről van szó. Eljött az ideje annak, hogy kötelező érvénnyel betartsuk a rendszeres beszámolási kötelezettség szabályait. amelyek minden választott és kinevezett vezetőt beszámolásra köteleznek a munkásköllektí- vák és a lakosság előtt. Az ellenőrzés terén nagy lehetőségeikkel rendelkeznek a tanácsok, a szakszervezetek és más társadalmi szervezetek. Minden nemzet és nemzetiség ; Igazi demokrácia nem létezhet a törvényen kívül és a törvények felett. A pánt XXVII. kongresz- szusa meghatározta, mely irályokban kell fejlesztenünk jogrendszerünket, erősítenünk a törvényességet. Ebben az ötéves tervidőszakban a gazdaság, a társadalmi élet, a kultúra, a szocialista önkormányzat fejlődésével, az állampolgári jogok, a szabadság garanciáinak bővítésével kapcsolatban új törvényeket kell előkészítenünk és elfogadnunk. Az igazi demokrácia hatékonysága attól függ, mennyire fejezi ki a széles tömegek érdekeit. Ezzel összefüggésben Mihail Gorbacsov megállapította azt is: a közélet demokratizálásának fontos területe az, hogy pártonkívüliek is kerüljenek vezető beosztásokba, valamint szélesebb körben kell nőket is jelölni vezető posztokra. Az előadó ezután a nemzetiségi viszonyok fejlődésével foglalkozott. Rámutatott: ma különös jelentőséget kap az, hogy a felmerülő kérdéseket idejében és igazságosan oldjuk meg. Ügy, hogy ez a megoldás minden nemzet és nemzetiség felvirágzását, az egész társadalom érdekeit szolgálja. Ezzel kapcsolatban nem hallgathatjuk el, hogy a nemzetiségi viszonyokban is bekövetkeztek negatív jelenségek és torzulások. Helyenként tapasztalni a származás szerinti kinevezés megnyilvánulásait, a nemzetiségi bezárkózást, nacionalista önhittséget. A közelmúltban történt al- ma-atai események és előzményeik komoly elemzést, elvi értékelést követelnek. Már ma világos egyvalami: a történtek tanulságaként nemcsak a kazahsztáni párttagoknak, hanem minden pártszervezetnek, pártbizottságnak is szembe kell néznie a nemzetiségi viszonyok fejlesztésével, az internacionalista nevelés erősítésével kapcsolatos problémákkal. Változó személyi összetétel Ezután Mihail Gorbacsov a káderpolitika kérdéseivel foglalkozott. Rámutatott: ma olyan káderpolitikára van szükség, amely megfelel az átalakítás feladatainak. A szocialista építés éveiben hazánkban erős, jól képzett káderállomány jött létre. Ezzel együtt a mostani plénumon szólni kell a káderpolitikánknak az utóbbi Időben jelentkező hibáiról és torzulásairól. Világos, hogy ma már nem elegendő az elkövetett hibák elismerése, le is kell vonnunk a tanulságot. Melyek ezek a tanulságok? Az első az, hogy időben rendezni kell a párt Központi Bizottságában és Politikai Bizottságában megoldásra megérett káderproblémákat, különös tekintettel a vezetés utánpótlásának biztosítására. Ennek a természetes folyamatnak a megsértése egy időben meggyengítette az SZKP KB Politikai Bizottságának és titkárságának, egészében az SZKP Központi Bizottságának, s annak apparátusának a munkavégzési képességét, sőt a kormányét is. Az áprilisi plénum után. elvtársak, lényegében rövid idő alatt megújult az SZÍCP KB titkárságának nagy része és a Központi Bizottság osztályvezetőinek személyi összetétele, gyakorlatilag lecserélődött a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökségének egész személyi állománya. Erre a váltásra azért volt szükség, mert hosszú időn keresztül nem biztosították sem a KB, sem pedig a kormány új káderekkel való állandó gazdagítását. Mindez végeredményben rányomta bélyegét a politika kidolgozására és pártunknak a társadalom vezetésében játszott gyakorlati tevékenységére is. Ez többé nem ismétlődhet még és nem is szabad megismétlődnie. A múlt tapasztalatából merített másik fontos tanulság az, hogy nem engedhetjük meg a kádérek politikai és elméleti felkészítésének, eszmei-erkölcsi nevelésének lebecsülését. Az utóbbi időben ezek a kritérium ok nem mindig érvényesültek. A technokrata „adminisztratív-utasító” ■munkastílus nem kevés kárt okozott a párt ügyének, főQég az emberekkel való munkában, vagyis abban, ami a párt tevékenységében a legfontosabb. E stílus mélyén, természetesen, objektív okok húzódnak meg. A pártirányítás módszereinek olyan tökéletesítése szükséges, amely révén megszűnik a gazdasági szervek munkájának átvállalása és a fölöttük való kicsinyes gyámkodás. A harmadik tanulság az, hogy a káderpolitikában az utóbbi években különös módon két ellentétes irányzat alakult ki. Egyfelől a káderállományban erősen megmutatkoztak a tespedés jelei. Helyenként évtizedeken át nem volt meg a szükséges káderváltás. A népgazdaság elsődleges szintjein megfigyelhető egy másik, aggodalmat keltő irányzat Is. Az ipari üzemek, építkezések, kolhozok, szovhozok élén, több járásban és megyében rövid idő alatt teljesen lecserélődött a munkásikoü ektí vák vezető Írn ek állománya. Ilyesmi csak akkor fordulhat elő, ha a káderekkel való közvetlen munka, politikai és szakmai fejlődésükről való gondoskodás háttérbe szorul, és helyette adminisztratív, elsietett lépések kerülnek eleiéibe. A negyedik következtetés az, hogy meg kell erősíteni a felelősségérzetet a kapott feladatok iránt, meg kell teremteni az egymás iránti igényességet. Hogyan történhetett meg, hogy évtizedeken át helyükön maradtak olyan vezetők, akik nem boldogultak teendőikkel, hanyagok és fegyelmezetlenek voltak? Ügy tűnik, mindenki tudott róla, de minden maradt a .régiben. Fel kell tenni a kérdést: miért van az, hogy mindezek a ká* dermunkában felgyülemlett problémák hosszú ideje figyelem és megoldás nélkül maradtak ? A Politikai Bizottság véleménye szerint a fő ok' a kódenmunka demokratikus alapjainak gyengeségében van. A végrehajtó szervek szerepe aránytalanul megnövekedett a választottak kárára. Első pillantásra mintha minden rendiben menne. A választott szervek munkája azonban gyakran formális. Másodrendű vagy előre eldöntött kérdéseket terjesztenek. elő megvitatásra. Emiatt nincs meg a megfelelő ellenőrzés a végrehajtó szervek és veFÜLÖP-SZIGETEK Fegyveres államcsínykísérlet Keddre virradóra Aquino elnökasszony kormányzata ellen irányuló fegyveres puccskísérletet hiúsítottak meg Manilában. Mint a PNA, a hivatalos Fülöp- szigeteki hírügynökség közölte, Marcos bukott elnökhöz hű katonák egy csoportja megszállt néhány kulcsfontosságú katonai és polgári létesítményt és megtámadott két katonai támaszpontot. Fidel Ramos, a délkelet-ázsiai ország fegyveres erőinek vezérkari főnöke a rádióban közle- mé'nyt olvasott fel, amely szerint a hadsereg ura a helyzetnek, tagjai hűek az ország elnökéhez. Közölte, hogy az összeesküvők tervét meghiúsították, s a kormányerők leverték a Villamor légitámaszponton kirobbant lázadást. (Itt található a Fülöp-szi- geteki légierő főhadiszállása.) Az összecsapásban egy ember meghalt, tizenhatan megsebesültek, ötvenkét személyt pedig foglyul ejtettek. Ramos egyben felszólította a lázadókat, hogy tegyék le a fegyvert, és adják meg magukat. Az elnöki palotában Corazón Aquino rendkívüli kormányülést hívott össze a helyzet megvitatására. Ellentmondásos hadijelentések az iráni—iraki frontról Ellentmondásos és ellenőrizhetetlen hadijelentések érkeznek az iraki—iráni háborúból, elsősorban a front déli szakaszáról, ahol Irán január 9-én offen- zívát indított Bászra iraki nagyváros ellen. Az Iráni erők a Bászrától keletre meghiúsítottak egy iraki ellentámadás-kísérletet és áttörték az irakiak védelmi vonalát — állították Teheránban, A harzető kádereik tevékenysége felett. Éppen ezért olyan intézkedéseket kell kidolgoznunk és megvalósítanunk, amelyek biztosítanák a kollektív, választott szervek döntő szerepét. Bolseviki merészségű tervek Létre kell hozni a szükséges előfeltételeket — a politikaiakat éa q jogiakat — annak érdiekében. hogy a választott szervek hatékonyan ellenőrizzék a végrehajtó apparátust, annak kialakítását és tevékenységét. Ez meg. bízható garanciát jelenít egyebek között a ká dermunkában is. A káderpolitika jelenlegi döntő kritériuma a káderek viszonya az átalakításhoz, a társadalmi -gazdasági fejlesztés meggyorsításának feladataihoz. Határozottan követjük azt a politikát, hogy a kezdeményezőkészséggel rendelkező, gondolkodó, energikus embereket támogassuk, akiik tudnak és akarnak is bátran előre halad ríj, képesek sikereket elérni. Sok ilyen ember, található nálunk. Mihail Gorbacsov előadói beszéde befejező részében ' hangoztatta: „az átalakítás területén mosit folyó munka forradalmi mélységével, bolseviki merészségű terveivel, humanista szociális célkitűzéseivel egyenes folytatása azoknak a nagy tetteknek, amelyeket Lenin pártja 1911 októberében kezdett el. Ma az egész világ figyelme a szovjet népre irányul: megbirkózunk-e problémáinkkal, kitartunk-e, méltóképpen válaszolunk-e a szocializmushoz intézett kihívásra? Tetteinkkel, szívós munkánkkal kell méltó választ adnunk, s ezt a választ nem halogathatjuk.” Az SZKP KB főtitkára rámutatott: „Tekintettel arra, hogy a gazdaságirányítás kibontakozóban levő radikális reformja érinti a szocialista gazdasági rendszer működésének alapvető kérdéseit, a politikai és társadalmi élet számos oldalát, a munka stílusát és módszereit, célszerű lenne, ha a Központi Bizottság soros ülésén megvizsgálnánk ezeknek a problémáknak a teljes körét... Talán célszerű lenne, ha jövőre, még mielőtt megkezdődnének a párt beszámolóvezetőségválasztó taggyűlései, összehívnánk egy országos pártértekezletet, amelyen átfogóan megvizsgálnánk az ötéves tervidőszak első felének eredményeit. Helyes lenne, ha ezen a konferencián megvitatnánk a pártélet és a társadalom egészének további demokratizálását.” * A beszámolót követő vitában felszólaltak vezető párt-, állami és gazdasági tisztségviselők, neves tudósok, összesen tizenkét személy. A KB-ülés ma folytatódik. cok során felszámoltak három iraki dandárt, megöltek, illetve megsebesítettek mintegy háromezer iraki katonát. Irán úgy értékeli a fejleményeket, hogy szabaddá vált az út az Irakra mérendő „végső csapás” előtt. Irak ezzel szemben azt állítja, hogy Irán „katonai katasztrófát” szenvedett el a front déli szektorában. Bagdadban kétezerre teszik az irániak hétfői emberveszteségét a déli fronton. Az iraki parlament elnöke szerint Irán már el is vesztette a háborút, anyagi forrásai teljesen kimerültek, és nincs más lehetősége, mint hogy tárgyalóasztalhoz üljön Irakkal. Újabb emberrablások Bejrutban Hétfőn este egy szaúd-arábiai állampolgárt is elraboltak Nyu- gat-.Bej rútban — közölték kedden a síita Amal szervezethez közelálló források. Haled Dib szaúd-arábiai férfit három fegyveres hurcolta el. Néhány órával korábban két másik férfi, feltehetően külföldi került Nyugat-iBejrútban ember- rablók fogságába. Az újabb emberrablásokat eddig még egyetlen szervezet sem vállalta magára. A libanoni fővárosban ezzel 26-ra emelkedett a túszul ejtett külföldiek száma. A polgárháború sújtotta országban még ilyen viszonyok között is mintegy nyolcezer más országbeli dolgozik. Időközben olyan híresztelések keltek lábra, hogy elrabolták Terry Waite-t is, az anglikán egyház megbízottját. Waite az amerikai túszokat fogva tartó emberrablókkal kezdett tárgyalásokat a múlt héten. Biztonságára a drúz Haladó Szocialista Párt (HSZP) fegyveresei vigyáztak. Waite azonban a titkos megbeszélésekre a mellé kirendelt testőrök nélkül ment. A HSZP vezetői elzárkóztak attól, hogy közöljék Waite tartózkodási helyét. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN
