Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-27 / 22. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. Január 27, PETŐFI ÉS KATONA LEGJOBB ISMERŐJE VOLT Emlékezés Pándi Pálra • Amint már megír­tuk, január 19-én el­hunyt Pándi Pál akadó. mikus, egyetemi ta­nár. Iroda. lom törté­nész, Petőfi és Katona életművé, nek legjobb Ismerője. Róla emlé­kezünk Írá­sunkban. GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET FELSZABADULÁSI STAFÉTÁRA KÉSZÜLNEK FÉLEGYHÁZÁN Az utóbibi évtizedek egyik leg­jelentősebb magyar iirodaiomtör- lénésze és kritikusa vofct. Nagy életművet hagyott ránk, mégis fájdalommal kell ereznünk most már megíraittenul 'maradó művei­nek hiányát. Ment ha valakiről, róla a legteljesebb joggal mond­hatjuk: alkotóerejének teljében •étte a hirtelen rácsapó végzetes betegség. A Kortárs decemberi és januá­ri számában m égj e ént Ütőn Bo­lyai Farkas drámáihoz című ta­nulmánya valószínűleg csak nyi­tánya, első darabja lett volna a 19. század eleji magyar dráma­irodalom teljesebb bemutatásá­nak. Pándi munkamódszerére jellemző volt ugyanis az, hogy témáját az összefüggések egyre szélesebb körében vizsgálta. így következett Petőfi-ikönyve után a Marx előtti sízociailí.sztlkus esz­mék hazai jelentkezésének vizs­gálata, így kellett volna bizonyá­ra követnie Bánk bán-elemzését a korabeli magyar drámairoda­lom fölmérésének. Az irodalom szeratetét és isme­retét a debreceni szülőd házból hozta Pándi, vagyis Kardos Pál <a Pándüt írói névként használ­ta). Édesapja Kardos László, a kitűnő műfordító, kritikus, iroda­lomtörténész, 'egyetemi tanulmá­nyait Poíyi — hadd nevezzem égy. ahogy akikor szólítottuk — az Eötvös ^kcT.égium tagjaként Budapesten végezte, magyar—an­gol szakon. 1949-bein került a budapesti egyetem felvilágosodás­éi reformkori irodalom tanszéké­re. Haláláig ezen a tanszéken maradit, 1967-ben vette át a ve­zetését. Legnagyobb intenzitással kez­dettől Petőfivel foglalkozott. 1955-ben jelent meg róla első nagyobb tanulmánya, Petőfi pá­lyaképe a Magyar klasszikusok sorozatban ikiadott Petőfi Sáindor összes művei bevezetéseként. Minthogy lényeges vonatkozásai­ban ezt a pályaképeit ismételte meg az Akadémiai Kiadó hatkö­tetes irodaiomtör'Jéneitének Pándd- itól írt Petőfi-fejezeűe (1965.), s ennek kibővítésével, átdolgozásá­val jöT. létre — Pálmai Kálmán közreműködésével — a Gondoláit Kiadó Nagy magyar írók soroza­tában megjelent Petőíi-kinmcmttg- ráfia is (1973.), nyugodtan állít­hatjuk, hogy » mai köztudatban élő Petőfi-képet mindenekelőtt Pándi alakította ki. Üjabb tanulmányok sorozata jelezte 1955 után, hogy Pándi elmélyültebb, szélesebb alapozá­sú, monografikus Igényű Petőfi- könyvre készül. Ezt, pontosabban ennek első részét adta ki 1962- ben, majd második, javított ki­adását 1982-ben Petőfi (A költő útja 1844 végéig) címmel. Köny­vét a kritika a magyar marxista irodalomtörténet egyik legelső csúcsteljesítményeként méltatta. Petőfi Pándi számára nem a kutatásaiba felejtkező tudós szak­témája volt, 'sokkal több annál. „Petőfiről szólni: nálunk ez soha­sem jelentett pusztán irodalmi színvallást” — írta Petőfl-köny- vének előszavában. — „Petőfi a magyar közvélemény számára nem egyszerűen költő, hanem a költő, művei nemcsak lírai ha­gyományt jelentenek, hanem va­lamiképpen emberi-hazafiúi mér­téket is.” Hasonló „embari-haza- fiiúl mérték” óvásának szándéka hozta létre Pándinak a hetvenes évek közepén, a Bánk bánról ki­újult viták idején kezdett tanul­mányait, amelyeket egységbe foglalva 1980-ban publikált Bánk bán-kommentárok című művé­ben. Petőfi-könyvévél csaknem azonos terjedelmű és fontosságú mű ez, Katona drámájának mind ez ideig legalaposabb elemzése. Petőfi és Katlana csak legfőbb két témája, nem teljessége Pándi irodalomtörténeti életművének. Elég az akadémiai irodalomtörté­net általa szerkesztett 3. köteté­nek tartaíomjegyzékét végignéz­nünk, hogy lássuk, hány fejezet megírását vállalta, főiként a leg­problematikusabb összegező feje­zeteket. A problémák vonzották Ragyogó előadó volt Pándi Pál. Erről meggyőződhettünk Kecske­méten isi. ahol számos alkalom­mal szerepelt a Katona József Társaság vendégeként, majd tisz­teletbeli tagjaként. Az egyetemen tanárgenerációkat nevelt az iro­dalom alapos ismeretére és sze­retet éré, emberformáló hivatá­sukra készítve fel őket. A magyar kultúrát egységes egésznek látta, s egészéért érzett felelősséget. Az utóbbi években többször is foglalkozott az oktatási reform­mal. Tudta, hogy ennek eredmé­nyét vagy eredménytelenségét csak eljövendő nemzedékek ta­pasztalják majd, ez azonban nem csökkentette felelősségérzetét. Az iskoláról van szó című írásából idézem: „nem szeretnénk, ha — •«hol sírjaink domborulnak» — unokáink azzal borulnának le, hogy elátkoznak minket egy, az ő sorsukat, lehetőségeiket korlátozó, netán elhibázott oktatásügyi irányvonalért.” Pándi Pál sírjánál „áldó írnád- sáig”-ot mondanak majd azok az unokák, akiknek értéket fog je­lenteni a kultúra: emberi minő­ségeit, nemzeti öntudatot. Remél­jük, lesznek ilyenek. Reméljük, ilyenek lesznek. Orosz László OLVASÓNAPLÓ Stephen King: Ragyogás Megállhatunk, immár minde­nünk van. Aminek eddig kínos hiányában tengettük életünket, ma mindenki számára hozzáfér­hető: eredeti amerikai pszicho- horror regény, 'magyar kiadásban, magyarul. Joggal mondhatnánk, hogy ujjé!, csakhogy a Ragyogás című regény elolvasása után alábbhagy az öröm. Pedig a könyv első két­száz oldala mestermunka. Ste­phen King feszül.tségteremíő ere­jének jóvoltából olvasás közben aiz ember alig leküzdhető vágyat érez arra, hogy szobájában egyre több lámpát gyújtson és ha meg­szomjazik, füiyörészve menjen ki a konyhábai. gyorsan átslisszolva a homályba burkolózó előszobán. Egy megroppanó szekrény olyan hatást kelt, mintha a Vezúv tört volna ki mellettünk. Persze az ideglborzolásnak is megvannak a maga korlátái, egy idő után hozzászokunk, majd le­oltjuk a fölösleges lámpákat. És ekkor jön a csalódás. Miután többé-kevésbé felszaba­dulunk a regény stílusának ret­tegésre indító hatása alól, alkal­munk támad megfigyelni, hogy mi is történik itt, ml van a hor­ror mögött. A háttérbe pillantva pedig ott látjuk a nagy semmit. Egy alkoholista férj, egy emiatt szenvedő feleség és kettejük misztikus képességekkel megál- dott-megvert gyerekének kínlódá­sa nagyon erőszakolt eszközökkel kap csupán Indoklást. Szerepel itt termésezfesen a jól bevált pszi­chológiai módszer: az apa saját szüleivel való egykori viszonyá­ban értékeli családi kapcsolatait, meghatározó a gyermekkora, ösz­tönélete már-már laboratóriumi példa és a többi. 'Nem tudni egye­bek között, hogy ki és miért őrül meg. A könyvben ugyanis az el­mebaj olyan természetes kór, mini egyebütt az Influenza és hasonlóképpen nincs rá gyógy­szer. Amikor a könw végére értem, elővettem a fékből egy kést. De nem azért! Hanem azért, mert nem akartam elhinni, hogy nincs ÖTzeragadva az utolsó . néhány lap. ahol a szerzó megoldást ad a reitélyek sokaságára. Hiába ny'szái’itsm azonban az oldalakat, nem volt ott semmi összerakodva. Haosaknem az író fantáziája ra­gadt be a finisben. — hámori — Battonyától Nemesmedvesig A kiskunfélegyházi Darvas Jó­zsef Általános Iskola udvarán a kézilabdapálya helyén kialakí­tott korcsolyapályán javában zaj­lik az élet: testnevelésóra kere­tében siklanak a gyerekek, meg­lepő ügyességgel, biztonsággal. Valamennyiük lábán az Iskola korcsolyaclpője — szüleiket nem terheli a drága felszerelés meg­vásárlása. A sportszeretetéről híres Iskola nevelői, diákjai ez Ideig a moz­galmi akciókba való benevezé­sükről voltak híresek, most vi­szont ők hirdetnek megyére, or­szágra szóló felhívást. Miről van szó? Mészáros Gyula testnevelőta- nártó). származik az ötlet, az Is­kolába Járó csaknem ezer tanuló pedig nyomban megértette a le­hetőség nagyszerűségét, és sorra- rendre jelentkeznek: résztvevők kívánnak lenni. Április 4-én Battonyára utaz­nak negyvenen — felnőtt kísé­rőkkel —, hogy a 497 kilométeres távot Nemesmedvesig végigfus­sák, tisztelegve ezzel a felszaba­dító Vörös Hadsereg katonái emlékének. Az útvonalat pontosan kijelöl­ték: Battonyáról Csongrádra fut­nak, átszelik szükebb hazájukat, Bács-Kisikun megyét. Dunaföld- vánnál átkelnek a Dunán, majd Cece, Simon tornya, Enyingi Sü­meg útvonalon április 8-án érik el Nemesmedvest. Az öt napig tartó úton' mind­végig egy autóbusz, két személy­gépkocsi és két segéd-motor­Kisdobosok a tagjai a megye- székhely arany minősítéssel ki­tüntetett Margaréta bábcsoport­jának. A Buday Dezső Általános Iskola 4. a. osztályosainak mun­káját Koncz Imréné irányítja. A Margaréták az iskolai rendezvé­nyeken kívül számos helyen fel­lépnek, beneveznek minden ver­senyre. bemutatóra, vetélkedő­re. Nagyon szeretnek gyermekin­A kecskeméti Szalvay Mihály Üttörő- és Ifjúsági Otthon a Kis­kunsági Nemzeti Parte munka­társainak segítségével természet­védelmi vetélkedőt hirdet. Most „ízelítőt” kínálunk belőle. Ha megfelelő számban részt vesztek benne, akikor többfordulós lesz a játék. A legügyesebbek a nyári szünet Idején a nemzeti park területén levő szaktáborba kap­nak- meghívót. Az itt közölt kér­désekre a megfejtéseket február 7-lg küldjétek a következő cím­re: Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthon, Kecskemét. A borítékra. írjátok rá: Természet- védelmi vetélkedőt A legjobb vá­laszokat beküldők címére könyv- jutalmat postázunk. FELHÍVÁS Pajtások! A rendkívüli időjárás megnehezítette az idős emberek életét. Gondot okoz nekik a be­vásárlás, a gyógyszerek beszerzé­se. a tüzelő 'behordása, a hóelta­karítás. Arra kérünk benneteket, segít­setek a környezetetekben élő idős embereknek, a rászorulóknak. Szervezzétek meg rajotokban, kerékpáros kíséri őket. Kélkilo- méteres szakaszokra bontották az egész útvonalat, amit egy-egy fiú vagy lány fut végig. A kö­vetelmény: a fiúknak kilenc, a lányoknak 10 perc alatt kell vé­gigfutni a kétkilométeres távot. Már gyakorolják a rajtolást, az Iskola sportcsarnoka kiváló hely­szín számukra. Az akciót több helyi üzem tá­mogatja. Kaptak pénzt a Szigma Kereskedelmi Vállalattól, az Áp­rilis 4. Gépipari Művektől, a Vil­lamos Szigetelő- és Műanyaggyár­tól, s az Integrál Áfésztőt is. A Habselyem Kötöttárugyár helyi telepének KlSZ-fiataljai ingyen varrják meg a résztvevők mele­gítőit, amihez a kelmét ugyan­csak jutányosán sikerült besze­rezniük. A lakótelepi iskolában ezek­ben a zimankóéra fordult napok­• A bábcsoport tagjai. tézmónyekben bemutatkozni, akár ünnepi eseményen, akár a játék öröméért, ök azok, akik ki­érdemelték a zánlkai jutalomtá­borozást is. Legnagyobb sikerü­ket a Hiú kecskebéka című je­lenetük aratta, ezzel1 érték el az arany minősítést. Feladatok: 1. Határozzátok meg a nemzeti park fogalmát! Az itt közölt szavak alapján ne­vezzétek meg a hat részből álló KNP egyes mozaikjait! a) sótürő növényzet — túzok — külterjes állattenyésztés, b) legendás csatamező — üdülő- központ — ártéri növényzet, c) dunai eredetű homok — ho­mokvihar — ugartyúk, d) sajátos sótartalmú víz — in­gadozó vízszlnt — madárrezervá­tum, e) homokbuckák —- ősborókás — génbank, f) elöregedett tó — kétéltűek, ih Üllők — vízi madarak. őrsötökben vagy más baráti kö­zösségeitekben a segítségnyújtást, mutassátok meg, hogy az úttörők a rendkívüli helyzetben is helyt .tudnak állni 1 Eközben vigyázzatok saját egészségetekre is! Helytállásotokat köszöni a Magyar Úttörők Szövetsége Birs-Kiskun Megyei Elnöksége. ban a korcsolyázás mellett vala­mennyi sportkedvelő az április 4-i eseményre koncentrál: ki ke­rülhet be a keretbe, ki lesz ott a különlegesen érdekes eseményen, amikor féleper kilométeres úton végigfutnak hazánkon. Ottjártunkkor a Jókai Mór raj tagjai közül öten — Fodor Etelka, Kiss Mónika, Gyovai Anita, Be- sze Judit, Fazekas Piroska — gyakoroltak a csarnokban, Mészá­ros Gyula vezényszavára „rob­bantak” a majdani stafétások. Búcsúzóul még elmondták: úgy tervezik, hogy a megyénk terü­letén érintett városok emlékmű­veit megkoszorúzzák majd. És arra kérnek minden úttörőt, hogy csatlakozzanak hozzájuk, fussa­nak velükjakármelyiik szakaszon. Kísérjék a felszabadulási stafé­tát akár az egész útvonalon, vé­gig! sei-— HÍREINK Nagyszabású esemény szín­helye lesz Kecskemét: június 14. és 19. között kétezer úttö­rő sportoló részvételével itt rendezik meg a XXIII. Nyári Üttörő Olimpia országos dön­tőjét, tizenegy sportágban. Ide jönnek a legjohb atléták, lab­darúgók, röplaibdázók, kézi­labdázók, kosárlabdázók, tol- laslaibdázók, úszók, kajaikozók, kenusok, a ritmikus sportgim- nasztiika. valamint a torna­sport kedvelői. A versenyeket a Széktói Stadionban, a Vá­rosi Sportcsarnokban, a sza- badidőparkban, a fedettuszo­dában, a kertészeti főiskola, a Lánchíd, a Forradalom utcai és a II- Rákóczi Ferenc Álta­lános Iskola tornacsarnokában bonyolítják le. * Felhívás kisdobosoknak! VADVÍZORSZÁG ÉLETE címmel kisdobos természetvé- de’mi szakköreik, csoportok, közösségek részére vetélkedőt hirdet a Szabolcs-Szatmár Me­gyei Úttörőelnökség, a KISZ KB Ifjúsági Környezetvédelmi Tanácsa, a TIT budapesti ter­mészettudományi stúdiója. A vetélkedő kétfordulós. Az I. forduló 1987. február 15-től máius 15-iig tart, a II. pedig 1987. július 10—16-ig, Nyír- egvháza-Sóstón. A nevezéseket 1987. február 1-ig a Váci Mi­hály Megyei és Városi Műve­lődési Központ, Nyíregyháza, Szabadság tér 9. 4400 címre kell elküldeni, ahonnan fel­adatlapokat kapnak a résztve­vők, * Tóth Egon, a bajai II. Rákó­czi Ferenc Általános Iskola tanulója arról írt levelében, hogy a Bokányi Dezső Úttörő- ház" nagyszerű programot kí­nált a téli vakáció idején. ..A kicsiknek játszóházat tar­tottak, az úttörőknek asztali- tenisz- és számítógépes Vetél­kedőt. Hó — sajnos —, nem hullott, így szánkótúrára nem került sor, ezt most. a januá­ri napokban pótoljuk. A prog­ramokban1 részt vevők viszont zsetonokat .kaptak, amivel sor­soláson lehetett részt venni. A fődíj egy szerencse-tengeri- malac volt." Megjelent a HUH, a halasi úttörőház lapja, Sok szép ver­set, az „így írunk mi” pályá­zat nyertes novelláját — szer­zője Varga P. Tünde hetedi­kes úttörő —, számítógépes programot, tábori program- ajánlatot közölnek, Szép meg­emlékezést írtak Biksza Mik­lósról, Szentendre munkásőr egységének névadójáról is. összeállította: Selmeei Katalin mindig. A kerítés Kocsi Imre pontosan kiszá­molta, hogy ha mindennap hazahoz egy szál deszkát a szövetkezet fatelepéről, három hónap alatt összejön belőle a tanya új kerítése. Felköti szé­pen a deszkákat a kerékpár­jára, s csak a táskáját kell ügyesen felakasztania a kor­mányra, senki sem vesz észre semmit. Igaz, ami igaz, a régi kerítés nagyon rossz állapotban volt már. Az egyik helyen oszlo­postól kidőlt a dűlőútra, volt, ahol már csak a mellette levő szőlőkarók tartották, a nagy­kapun túl pedig egyszerűen összeroskadt. Mondta is, aki elment a ta­nya előtt, hogy baj lehet Im­rével, amiért így elhanyagolja a portáját. — Majd fogtok ti még cso­dálkozni! — dörmögte Kocsi Imre, miközben a fészer alatt napról napra gyűltek a desz­kák. Szép, szabályos rendbe rakta őket, hogy meg ne gör­büljenek, sőt elővigyázatosság­ból. egy fóliával is letakarta a rakást. Az egyik hétvégén aztán, mikorra összegyűlt a szükséges mennyiség, nekifogott a keri- téscsinálásnak. Oszlopnak- valót a berekből vágott ki. Az akácrönkök alját lehántolta, és gázolajba mártotta, hogy to-* ttóbb tartsanak. Két szombat.vasárnap kel­lett hozzá, és kész volt. Mikor az utolsó szál deszkát is felszöqezte, elégedetten ment egy kissé távolabb, hogy szemügyre vegye, mit csinált. — Ilyen kerítése senkinek sincs a tanyákon — gondolta büszkén. Ekkor szólalt meg a háta mögött Sós Mihály. — Csak túlságosan riklt. — Mit mondasz? — riadt meg Kocsi Imre. — Ez a nyers szín nagyon hangos. Érted? Kocsi Imrével fordult egyet a világ: Sós Mihály tudja, hogy 5 lopta a faanyagot, azért mondja, amit mond Sós Mihály már régen mesz- sze járt, de ő még a kerítését bámulta, és most ő is úgy ta­lálta, hogy minden egyes desz­kaszál hangosan ezt kiabálja: „engem loptak’’. Szinte magába roskadva ült le a vacsorához. Csak turkált az ételben, pedig a kedven­cét főzte az asszony, kemény­lebbencset. — Egyél hát! — Nem köll. — Beteg vagy? Kocsi Imre vállat vont. — Szól) már! — nézett rá a felesége. A férfi azonban hallgatott, csak ide-oda tologatta a gő­zölgő tésztakockákat a tányé­ron. Az asszony elsírta magát. — Pedig azt hittem, örülni fogsz. — Minek? — A lebbencsnek. Kocsi Imre arca hirtelen fel­ragyogott. — Befestem. — Mit mondasz? — Belestem barnára. — A lebbencset? — Egy fenét! A kerítést. Azzal se szó. se beszéd, ne­kilátott az ételnek, s utolsó szemig megette. Az asszony semmit sem ér­tett az egészből. Másnap alapozót vett meg festéket, s a következő szom­bat—vasárnnv barnára vará­zsolta a kerítést. Az utolsó lécet festette, ami­kor Sós Mihály megszólalt mö­götte. — Sötét. — Micsoda? — nézett rá Kocsi Imre. — Nagvon beszédes: olyan, mintha kiabálni akarna. Ne­kem túl sötét. Én világosabb­ra festettem volna. Azral otthaavta a maaába roskadt Kocsi Imrét, aki lea- szivesebben egyenként égette volna el a körítés minden egyes lécdarabját. Tóth Tibor Csak így tovább! Természetvédelmi vetélkedő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents