Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-27 / 22. szám

munka , tclje/ítmcnyck • PETŐFI NÉPE • S 1987. január 27. MEGY AZ ÁRU VÁNDORÚTRA — A SZÁRADÓ GOMBA — SE AZ ÜZLET, SE A VEVŐ NE KÁROSODJÉK! Őrhelyen a fogyasztókért Dolgozó asszonyok. Nagy And­rásáé Kecskeméten a Szerszám- gépipani Müvek gyárának gáz- kazánkezelője. Munlkásőr és népi ülnök. Török Istvánná munka­helye a Zománc- és Kádgyár. Amellett, hogy ők is vásárló há­ziasszonyok, szabad idejükben társadalmi, kereskedelmi ellen­őrök. Együtt járva, éveik óta pél­dás szorgalommal tesznek eleget szakszervezeti mgbízásuikroak. A fogyasztók érdekében és a gaz­dálkodó szervezetek munkájának segítésére jelzik a hibákat a he­lyi tanácsnak, de a dicsérettel sem fukarkodnak, ha úgy látják Jónak. Esztendőnként, 70—100 ellenőrzésük nyomán, 20—22 sza­bálysértési eljárás indul. Nekik is köszönhető, hogy a fogyasztói éro’ekvédelem javításáért .tavaly kezdődött SZOT-pályázaton me­gyénk harmadik díjat kapott. Az alábbiakban őket mutatjuk be. „Nem hagytuk magunkat lerázni!” 1 ; >1 í y^***«~ . ■ %; 3S&­f m V — Nehéz-e ellenőrnek lenni? — kezdi kérdéssel Nagy And­rásáé. — Üzlete és eladója vá­logatja. Nem tagadom, olykor szükség van az erélyesebb fellé­pésre. Az egyik italboltban, pró­baképpen, két féldeci konyakot kértünk 9 óra előtt, ötvenessel fizettünk. Éltévé a visszajáró pénzt, igazoltuk mlalgunlkat. Erre a kiszolgáló köpönyeget fordí­tott: ,.A két konyakot nem ma­guknak mértem.” (!) Az ellenőr­zőnaplóba nem engedett (bejegy­zést tenni. Nem hagytuk ma­gunkat lerázni. Hívtuk a rendőr­séget, így tudtuk csak a mun­kánkat elvégezni. Máshol meg a felszolgáló leejtette a tálcát há­rom pohár itallal, amikor gya­nút fogott, hogy az asztalin U va­lószínűen ellenőrök ülnek, és még nincs 9 óra... Feliitatni a sző­nyeggel egy deciliter bort és két féldecit, úgy látszott, jobban megérte neki, mint a jegyző­könyvezés, és a későbbi felelős- ségrevonás. Az egyik presszóban — ugyancsak próbavásárlásnál — az üzletvezető ki akarta tép­ni kezünkből a számlát, de csak a sarkát szakította el. Azzal „vé­dekezett”, hogy őt 20 éve nem büntették meg, most sem fogják. Tévedett! Résen vagyunk. Olyasmit is észreveszünk, ami elkerülheti a vásárlók figyelmét. 'Miért van 30 dekagramm párizsi egy ABC húsosztályának darálójában? Szakadt zacskóból kiszórédőTt cukrot, vagy lisztet megpróbál­nak-e, újracsomagolva, ugyanan­nyiért eladni? Az áru megneve­zése. súlya, ára és csomagolásá­nak ideje látható-e a címkéken? Tudják-e a boltokban, hogy ösz- szenyomódotit konzervét nem sza­bad értékesíteni? Vagy: milyen leértékelés az Olyan, amelynél előbb fölemelik egy-egy termék arát, hogy aztán „engedménnyel”, valójában változatlan áron el­adják. Méteráruüzleteikben gya­kori, hogy a vevőket nem tájé­koztatják: hibajelzéses ruhaanya­gok vásárlásánál méterenként 10 centiméterrel hosszabb szövet jár. Sok kicsi sökrta megy; fillérből lesz a forint — mondogatjuk —, és ez tényleg így is van. Azt a Jász utcai kereskedőt, akiinél ta­valy, egy nyári délután megsa- vanyodott főtt kukoricát talál­tunk, megakad ál y ózt u k, hogy a romlott árut forgalomba hozza. Másutt 20 csomag gombát akar­tak változatlan áron értékesíte­ni. Nem módosítottak az árjel- zésen, holott száradás miatt a gomba veszített súlyából; a 20 csomag 30 forinttal kevesebbet ért. Hol a számla? — Azt szeretnénk — mondja Török Istvánné —, ha a kereske­delem és a vendéglátás fogyasz­tói mindenütt elégedettek lehet­nének az ellátással, örülünk, és személyes siker számunkra, ami­kor ezért valamit tehetünk. Pár hete feltűnt, hogy Orvos Ferenc- né Szamuely utcai butikosnál több minit tízféle olyan külföl­di árut — gyöngysort, pénztár­cát, manikűrkészletet, alsó- és felsőruhákat stb. — kínáltak, amelyeknek az eredetét, és be­szerzési árát a tulajdonos nem tudta számlával igazolni. Egy olyan blúz például, amely a Bu­dai utcai külföldi (lengyel?) piacon 180 forint, árút már 320-at „ért”. Épp így a bizonylat nél­küli férfijégenalsónak is jócskán felszökött az ára: 80-ről 160 fo­rintra! Figyelmeztettük a kiske­reskedőt, hogy azokat a cikke­ket, amelyekről mines számlája, ne forgalmazza az üzletben. Ké­résünkre eleget tett. Legalább is szerdán már nem találtunk nála tisztázatlan eredetű (és árú) ter­méket. Többen hallgatnak ránk. Meg­fogadják tanácsainkat a jobb munkavégzésre, tisztán és rend­ben tartják a boltokat. Szívesen megyünk vissza azokhoz,- akik nem zaklatásnak veszik az ellen­őrzést. Remélem, így lesz a Pus­kin utcai Kakukk vendéglőben is. Ott csempe pohárban szolgál­tak ki kávét. A többi ávópoha­rat sem állítanám mércéül más vendéglátók számára. Jobban el kellene azokat mosni! S mit ke­res a pult mögött — miért; nincs a vendégek keze ügyében — a vásárlók könyve? AJ. hibák kija­vításában számítunk az üzletve­zető gyors intézkedésére. A napokban a Bohond utcai élelmiszerboltban végeztünk pró­bavásárlást. Először 1 forint 60 fillérrel számolt többet, majd pe­dig 10 forint 10 fillérrel keve­sebbet a csemegerészleg eladó­ja. Beszélgettünk az üzletveze­tővel: ellenőrizze ő is a beosz­tottjait. Annál inkább, mivel szakképzetlenek, ne engedjen ne­kik mindent fejben számolni! Használjanak kis számológépet, hogy sem a vevő, sem az üzlet ne fizessen rá a vásárlásra. Bár ez az utóbbi a ritkább! Kohl Antal Földgépek Voronyezsből A Voronyezsben működő „Komintern” nehézexkavátor termelési egyesülés története számtalan fontos dátumhoz kötődik: 1941-ben például itt kezdték meg a „Katyusa”- aknavetők gyártását, béke­időkben pedig az egyesülés i olyan fontos népgazdasági beruházások műszaki ellátá­sában vállalt fontos szerepet, mint a norilszki kohászati kombinát és a Bajkál—Amur vasútvonal. A közelmúltban a voronye­zsiek különleges jelentőségű állami megrendelést kaptak. Húsz korszerű talaj maró gé­pet kellett soronkívül gyár- taniok a csernobili atomerő­műben bekövetkezett baleset következményeinek felszá­molásához. A termelési egyesülés fel­adatairól Alekszandr Koron vezérigazgató adott tájékoz­tatást. — Exkavátorainkat gyakorlati­lag az építőipar minden területén alkalmazzák. Mielőtt gépeinket a megrendelőnek elszállítanánk, komoly vizsgálatokat i végzünk gyári próbapályánkon, a műszaki követelmények és az elvégzendő munkafeladatok jellegének meg­felelően. Természetesen arra tö­rekszünk, hogy a voronyezsi gyár nagy termelékenységű és megbíz­ható termékeket állítson elő. — Az elmúlt ötéves tervidő­szakban a vállalat egyharmadá- val növelte termelését és sokféle új berendezés gyártását vezette be. Ezzel egyidejűleg egyharma­Kornerű légkalapács, a voronyezsi egyesülés egyik gyártmánya. dával csökkent a gépek súlya és ugyanilyen 'mértékben növekedett termelékenységük. — A Voronyezsben gyártott ex­kavátorokat a világ számos or­szágában üzemeltetik. Ä szocia­lista országok közül Bulgáriában, Magyarországon, az NDK-ban, Lengyelországban, Romániában, Jugoszláviában és Vietnamban. — A csernobili atomerőmű he- gyedik blokkjának körzetében végrehajtott feladatokhoz vállal­tuk 32' darab, különböző típusú exkavátor gyártását, amelyek kö­zül ötöt különleges sugárvédettsé- , gű vezetői fülkével szereltünk fel. A megrendelés teljesítése nem volt egyszerű feladat, különösen ha figyelembe vesszük a rendkí­vül szoros határidőt. Hétezerfős kollektívánk tisztában volt azzal, hogy milyen nehéz üzemeltetési körülmények várnak a gépeinkre, Tervezőknek, mérnököknek, ve­zetőknek kellett Igen rövid időn belül vizsgázniuk feladatmegoldá- si képességből, önállóságból. Az eredmény: a megrendelést határ­idő előtt teljesítettük. — Ami a vállalat terveit illeti: a tizenkettedik ötévé® terv elő­írásai szerint termékszerkezetün­ket legalább négyévenként meg kell újítani. Ebbe a feladatkörbe tartozik második generációs, energiatakarékos exkavátorok ki­fejlesztése Is. Napjainkban, ami­kor a fő feladat a népgazdaság mindé« területének Intenzifikálá- sa, alapvető fontosságot kap a gépgyártás. Versengő bankok Felgyorsultak az események a bankszférában: december­ben szinte naponta adtak hírt az újságok a kereskedelmi bankok alakuló közgyűléseiről. Januárban pedig szervezeti­leg és helyileg is elkülönültek egymástól, s megkezdték tevé­kenységüket. Mit is jelent mindez az ér­dekeltek, tehát a vállalatok, szövetkezetek számára? Egye­lőre csak a cégtáblák változ­tak, hiszen az új pénzintéze­tek jogutódként mindazt a szolgáltatást nyújtják, mint korábban az MNB, és termé­szetesen folyósítják a régeb­ben fölvett hiteleket. Ám min- denképpen érdekes időszak elé nézünk, hiszen alapvetően megváltozott a helyzet. Ügy Is fogalmazhatunk: immár nem a vállalatok keresik az egyet­len nagy bank kegyeit, hanem a bankok próbálják megnyer_ ni új ügyfeleiket. Nem vélet­len, hogy tevékenységükről, szolgáltatásaikról értesítik mostani és potenciális ügyfe­leiket, kis túlzással élve, rek­lámozzák magukat. És ebben a versenyben, ha csak részle­gesen is, de a kisbankok, vagyis a szakosított pénzinté­zetek szintén részt kérnek ma­guknak. A vállalatok hosszú évtize­dek után most merőben más helyzetbe kerültek. Egy fél év várakozás után, július 1-jét követően maguk választhat­nak, hogy kivel, mikor szer­ződnek, nem kötik őket a jog­szabályok egyetlen nagy pénz. intézethez sem. Már az alakuló közgyűlése­ken elhangzottakból nyilván­valóvá vált, hogy teljesen át­alakul a banki politika. A kulcsszó az üzlet lesz, vagy ahogy a Magyar Hitelbank alakuló közgyűlésén megfo­galmazódott, a bank ugyan­olyan vállalat, mint a többi, csak ott pénzzel kereskednek. De ugyanúgy nyereségből él a pénzintézet most már, mint a többi gazdálkodó. Tehát szám­űzni kell az üzleti szótárakból az ügyfél megjelölést. Ezentúl egyenrangú partnerek ülnek a tárgyalóasztal két oldalán, hogy kölcsönös előnyök alap. ján kössenek szerződést. Már sokszor leírták, de ér­demes újból megemlíteni, hogy a több bank nem jelent auto­matikusan több pénzt is. A népgazdaság jelenlegi hely­zete nem teszi lehetővé, hogy a pénzpiac megelőzze a reál­szférát, liberálisabb szabályo­zás, alacsonyabb jegybanki ka­matlábak révén túlzott és ki­elégíthetetlen keresletet tá­masszon a beruházások piacán. De nem mindegy, hogy a meg­levő pénzt, tökét hogyan , és főleg kiknek osztják el. ' Magyarán mondva, az új, kétszintű bankrendszerben az üzleti érdekeltség alapján szerveződött pénzintézetek a hiteleket a korábbinál haté­konyabban ítélhetik oda. Nem elhanyagolható szempont, hogy maguk is. gyűjthetnek betéte­ket,_ meggyorsíthatják a hi­telek forgását, vagy más mó­don növelhetik kihelyezéseik nagyságát. S éppen a kibon­takozó versenyben valószínű­leg a korábbinál sokkal több új lehetőséget kínálnak majd a vállalatok számára, amelyek eddig nemigen láttak fantá­ziát abban, hogy pénzüket a bankban elhelyezve, annak kölcsön adva kamatoztassák. Ám ezzel, még nem értünk a lehetőségeik végére, a ban­kok kötvényt bocsáthatnak ki, tőkéjükkel résztulajdonosok­ként különböző vállalkozá­sokba foghatnak, sőt az elmúlt 'év végén megjelent új jog­szabályok szerint még leány- biztosítót is alapíthatnak, ha éppen ebben látnak fantáziát. A megpezsdülő pénzügyi élet nemcsak tőkében, pénz­ben, vagyonban mérhető nye­reséget hoz. Űj szemléletet plántálhat gazdasági életünk­be, a maga sajátos eszközei­vel dinamizálhatja a gazdasá­got, a szó igazi értelmében vett partnere lehet a vállala­toknak és szövetkezeteknek. De megújítása,, bármilyen gyorsan halad is, nem helyet­tesítheti azokat a folyamato­kat, amelyeknek a reálszférá­ban kell megindulniuk. A két­szintű bankrendszer megte­remtése, a pénzintézetek közti verseny kialakulása csak ke­retéül szolgálhat a struktúra­átalakításnak, a föllendülő termelésnek, önmaga mindezt nem érheti .el, sőt a reálszféra lemaradása fékezőleg hat a pénzügyi életre is. Hiába van meg a szándék és a pénz, ha híján vagyunk megfelelő ha­tékonysággal termelhető és el­adható árucikkeknek, megfon­tolt és dinamikus üzletpoliti­kával rendelkező vállalatok­nak. Enélkül a bankszféra sem töltheti be eredeti funkcióját, a töke hatékony áramoltatá­sát. Lakatos Mária Korrózióvédelmi társaság alakult Több mint harminc közleke­dési vállalat részvételével, a Közlekedési Minisztérium és az OMFB támogatásával, szak­mai felügyeletével a közel­múltban megalakult a Közle­kedési Korrózióvédelmi Társa­ság. A közlekedés eszközeinek értéke meghaladja az 500 mil­liárd forintot. Mindehhez já­rul még a lakosság tulajdoná­ban lévő másfélmillió személy- gépkocsi. Évente több mint 10 milliárd forintra tehető az a kár, melyet a korrózió okoz ebben az ágazatban. Alapvető kérdés tehát a korrózió, a gyors elhasználódás elleni vé­delem, ám eddig meglehető­sen szétaprózódtak az erre a célra fordítható .erőforrások. A közlekedési vállalatok egy­mástól függetlenül, gyakran párhuzamosan * foglalkoztak, illetve foglalkoznak még je­lenleg is egy-egy probléma megoldásával. Az úionnan alakult társaság munkáját a Közlekedéstudo­mányi Intézet irányítja, koor,- dinálja. A tagvállalatok fő célja, hogy — kutatási, fej­lesztési tevékenységük össze­hangolásával — emeljék a kor­rózióvédelem színvonalát, ez­zel elősegítsék a gazdaságo­sabb üzemeltetést, a berende­zések élettartamának növelé­sét, valamint a környezetvé­delmi, az anyag- és energia­takarékossági szempontból előnyösebb gazdálkodást. Egy- egy tagvállalat évente 30 ezer forintot fizet be a közös ku­tatási-fejlesztési alapba, amit megdupláz a KM és az OMFB. Ebből finanszírozzák a közö­sen meghatározott korrózióvé­delmi feladatokat. Az elkövetkező időszakban elsősorban a felületelőkészitő eljárások gépesítésére, a felü­letvédelmi technológiák kor­szerűsítésére, a közúti é<s vas­úti hidak, betonutak korró/. ó- védelmének fejlesztésére, to­vábbá a közúti és repülőtéri JúRolvasztás környezetkímélő módszereinek kidolgozására tesznek erőfeszítéseiket. A tár­saság a munka elvégzésére megbízást adhat akár saját tagvállalatának, akár valame­lyik külső szakvállalatnak, ku­tatóintézetnek, egyetemnek. A kutatási eredményekhez, in­formációkhoz, a kidolgozott technológiákhoz a tár.suLt ta­gok a lehető legrövidebb időn belül hozzájuthatnak. Ezeket az eredményeket külső cégek is megvásárolhatják, sőt — mivel a társaság nem zárt — mód van arra is, hogy más közlekedési vagy egyéb tárcá­hoz 'irtózó vállalatok is csat­lakozhassanak hozzá. FŰTVE VAGY FÜTETLENÜL? Gazdaság üveg és fólia alatt Télen oda-oda .pillantunk a boltok pultjai felé, megjelentek-e már a korai zöldségfélék, meny­nyire bírja el pénztárcánk az árukat. A fogyasztók — vérmér­sékletüktől és jövedelmüktől füg­gően — örülnek vagy mérgelőd­nek a primőrök megjelenésekor. Megteszik ugyanezt a termelők is, ha végiggondolják végzett munkájukat, ha kézzelfoghatóvá válik eredményük. Bizonytalansági tényezők Gyakran, ha az üveg és a fólia alatti .gazdaságról hallunk, azon­nal a magas árbevételre és a gazdaságra gondolunk. Valójában — a számok ezt Igazolják — e tevékenységben a bruttó bevétel mintegy 20—30 százaléka a tiszta jövedelem. És sürgősen hozzá kell tenni, hogy ennek megszer­zésére semmilyen 'biztosíték nincs. Ugyanis a zöldséghajtatásban a bizonytalansági tényezők sokasá­ga jelentkezhet. Közülük egy is veszélyeztethelti a hosszú ideig tartó, kemény, megfeszített mun­ka eredményességét. Ebből követ­kezően az eljövendő évekre szóló .lendületet !is megtöri, visszaveti a termelést kedvet. Sdkat beszélünk mostanában az érdekeltség megteremtéséről. A zöldsóghajtatós hosszú folyamatá­nak minden egyes részletében érdekelt a termelő? Természete­sen érdeke, hogy minél hama­rabb, minél kevesebb ráfordítás­sal, de szép, jó minőségű árut kínál jón. És az őt segítő, esetleg neki valamilyen szolgáltatást nyújtó érdekelt? Például az árut szállító gépkocsi, vezetője tönkre­teheti, ronthatja a fólia alól még csodálatos minőségben kikerült növények állagát, ha késik, ha gondatlanul rakodik. Ha viszont érdekelt a minőség megtartásá­ban, az a termelőnek költségnö­velő tényező. Szerződések és árak Igen érdekesek Kiskunfélegy­háza körzetében a zöldséghaj.ta- tás tapasztalatai. A korai szabadföldi zöldségfélék fölé Is gyakran húznak fóliát, növel­ve a termesztés biztonságát. A fűtött és a fűitetlen termesz­tésre berendezett fóliák ará­nya körülbelül 30—70 százalék. De az erre berendezetteknek csu­pán a felét fűtik a valóságban. A magyarázat az energiaárakban keresendő. Vagy talán másban is? Már megszokjuk lassan, hogy tél derekán nagyobb .mennyiségű im­portzöldséget kínál a kereskede­lem. A fogyasztónak ez választék­ban és árban is megnyugtató. A termelőnek azornbán a piaci biz­tonság hiányát jelentheti. Azaz, ez nem egészen így van. Hiszen szerződésekkel biztosíthatják áru­juk felvásárlását. Csakhogy az értékesítési biztonság .nem jelent árbiztonságot. A szerződéseket előző év végén kötik a termelte­tők. A piaara készülődés pillana­tában azonban kiderülhet, hogy a szabadpiac többet kínál. A ter­melő szerződést szeg. , .akadályt jelent”. Való igaz, ebben az eset­ben is a fogyasztó asztalára kerül a primőr. Csakhogy az ára akikor már követhetetlen, behatárolh: tatlan. A termelő érdeke A .termelő — ez teljesen < hető — keresi a magasabb adó piacot. A nagyobb hu lehetővé teszi a jobb munka ü rülményeket, gépek vásári: esetleges fejlesztést, a tnc lőbb, gazdaságosabban üze heltő telep kialakítását. A ■ nyabb pénztárca azonban veszélyeztetheti a feltétlen séges anyagok, a mütró; öntözőberendezés, a fűtő megfelelő mennyiségű irr lását. Nem lehet kétség' a termelő hogyan dönt tv A zöldséghajitató kist« . vállalkozói kedvének atai-t zője a bizalom. Ennek er ' ' ma legfőbb gondja kell h gyen a felvásárló, a termelést i tegráló szervezeteknek. Jó n* i példa Igazolja, hogy törekednek bizalom felébresztésére, fennen fására. Említésre méltó a kő múlt időjárási kárainak enyhít sére vahj gyors „rámozdul Csakhogy a kár, szerencsére, n jelentkezik mindennap. A term lő viszont mindennap dolgozik fólia alatt. Gál Észt. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents