Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-05 / 3. szám

4 * PETŐFI NÉPE • 1987. január 5. V | KECSKEMÉT, KALOCSA, KISKUNHALAS, BAJA Tervek a művelődés intézményeiben _ A legtöbb közművelődési intéz­W nényben vidám mulatsággal bú­csúztatták az óévet. Ki gondolná, k(iogy már most a következő szil- Fiveszter tervei is papírra vannak ar/etve. Mi ezúttal négy művelő­dési intézményben érdeklődtünk: ahogyan nyugtázhatják az 1986-os JSsztendőt, s mit Ígérnek az új Pivre? b< 5*' Az Erdei Ferenc Művelődési 'y'<özpont lehetőségeiben Jelentős Változást hozott a kecskeméti ÍÜCatona József Színház költözése, Bjmi a színházterem heti négyna­pos lekötését jelenti. Ennek el- v ensúlyozására több olyan kihe­gyezett Iskolai eseményt vettek Lervbe, mint például a népszerű ipsaládl hétvége, vagy az állatnap. nTovábbra is helyet kapnak az in- e-ézmény programjában a íőlsko- zai és egyetemi előkészítők, az vinképzőkörök, az egészséges élet- úmódot népszerűsítő programok, ziz amatőr művészeti csoportok... Ö.987 őszén újjászületik a Colle­gium Artium, mely szabadegye­temi előadások formájában Komplex módon foglalkozik majd <4 művészetekkel, azok kialakuló­ival és fejlődésével. A pedagó­gus-énekkarok országos találko­zója, a IX. Duna menti folklór- fesztivál, a Tavaszi Fesztivál és «más országos események lebonyo- -lításában szintén közreműkö­dik majd a művelődési központ. A nyár sem telik eseménytelenül, piszén több mint tízféle külön­böző profilú nyári tábort szer­veznek a bábosoktól a logopédu­sokig, tehetséges amatőröknek. Bérletes sorozatokban, tanfolya­mokban, előadásokban, komoly- és könnyűzénei programokban 1987- ben sem lesz hiány. Kalocsán a Művelődési Központ és Ifjúsági Ház januártól az érdekeltségrendszerű gazdálko­dásra tér át, így formailag és tartalmilag egyaránt megújulva kezdik az új évet. A központi feladat továbbra is a néptánc, a népművészet ápolása marad. 1987-ben húszéves lesz népi együttesük, egyidőben a művelő­dési ház alapításának tizedik év­fordulójával. E kettős jubileum a legfontosabb tennivalókat is meghatározza. Kihasználva az új gazdálkodási rendszer adta lehe­tőségeket, tovább szeretnék bő­víteni szolgáltatásaikat. Kísérle­teztek már például nyári turisz­tikai kölcsönzővel, apró ajándé­kok árulásával, amit a jövőben tovább kívánnak fejleszteni. Pá­lyázat útján egymilliós alapot nyertek megyei számítástechnikai bázis kialakítására, mely lehető­vé teszi, hogy ezentúl képzése­ken, továbbképzéseken túl gépek bérbeadásával is népszerűsítsék a modern technikát. Természete­sen a jól bevált kiscsoportos fog­lalkozásokat tovább színesítik, s néhány színháztermi programra is várják az érdeklődőket. Kiskunhalason, a Gázon István Művelődési Központban főként a gyerekeknek és a nyugdíjasoknak szóló műsorok számát növelik. Lesz játszóműhely, animátorkép- ző, Játék és muzsika gyerekek­nek, folytatják a televíziós mű­sorok és közreműködőik bemuta­tását. Az idősek szórakoztatásá­ra, összefogására már évek óta működik a magányosok klubja. A kis közösséget újabb tagok megnyerésével szeretnék bővíteni, találkozóikat pedig vigadóprog­rammal, régi filmek vetítésével, zenehallgatással teszik még em­lékezetesebbé. Ugyanakkor a köz­beeső korosztály igényeit is igye­keznek kielégíteni. Számukra közhasznú, praktikus ismereteket nyújtó programokat, előadásokat, pödlumsorozatokat terveznek. Minden bizonnyal nagy érdeklő­désre /számíthat például az a so­rozat, mely építkezőknek szolgál tanácsokkal, ötletekkel, javasla- tokkflli A bajai József Attila Művelő­dési Központban az év egyik ki­emelkedő eseménye lesz a kecs­keméti Katona József Színház társulatának több mint egy hó­napig tartó vendégszereplése. Ez alatt az idő alatt 11 darabot lát­hatnak. A felnőttek színházán túl a gyermekszínház pódiumsoroza­tát is folytatják, hasznosítva az elmúlt év tapasztalatait. Ezenkí­vül szerepel még a tervek között 31-féle kiscsoportos foglalkozás és folytatódik a hat évre terve­zett vizuális iskola. Júniusban or­szágos eseménynek ad otthont Baja: nemzetiségi tábort rendez­nek, melyen 500 gyermek és fel­nőtt tölt együtt néhány kellemes­nek ígérkező napot. A nyugdíjas­klub, a zenei nevelés színvonalá­nak fejlesztése, bérletes előadások rendezése szintén a Jövő év ter­vei között szerepelnek. A művelődési házak munkater­vét lapozgatva kitűnik: válasz­tékból 1987-ben sem lesz hiány. Mindenki megtalálhatja majd az új esztendőben is az érdeklődé­sének és pénztárcájának legin­kább megfelelő programot. Leg­alábbis: bízzunk benne, Tóth Tímea FILMJEGYZET varázslat Az új év első koprodukcióban készült magyar vállalkozása a mozikban egy koncertfilm, mely a 3ueen együttes budapesti fellépésén készült 1986 au­gusztusában. Az előadók: Freddie Mercury, Roger Taylor, John Deacon nem lehettek jelen a budapes­ti világpremieren, Brian May képviselte a. neves együttest. Amit a képkockákról megtudhatunk, nem kevés: feltűnő, hogy a helyszínen a hallgatók több­sége igen emelkedett hangulatban volt (mintegy 72 000 jegy kelt el), s talán az elragadtatás mérté­két is jelzi, hogy az ismerős dalokat — One Vi­sion, A Kind of Magic, Now I’m Here — kedvenc énekesével énekelte a közönség. Láthatjuk egyebek közt, hogy Mercury társai körétben hogyan lép színpadra, hogyan vetkőzik blézerből trikóra és tri­kóból 'félmeztelenre, milyen mozdulatokat ismétel éneklés közben leggyakrabban (néhol kínosan mo­dorosán), hogyan provokálja — persze csak gyen­géden — együttműködésre a közönséget, hány kosz- ',-ümben jelenik meg egy program ideje alatt, ho­gyan viseli a videoclipekből ismerős palástot, s ki­egészítőjét, a „koronát”. A beígért varázs azonban elmarad, nfem tudja meg­mutatni sem Freddie, sem társai, sem pedig a film. Kevésnek bizonyul a koncertrévületbe esett tízezrek tizenhat operatőr közreműködésével megkomponált látványa ahhoz, hogy filmrévületbe essünk. Hiába pásztáz végig a kamera a hangszereken futó ujja­son, a színpadon, az elragadtatott vagy izzadt ar­cokom, a mágia is elmarad. Sőt, helyenként mintha arra törekednének, hogy premier plánban látsszék h munka, a fáradtság, az erőlködés, a rutin, ami nem biztos, hogy rossz, de egy egészen más válla- lású filmhez vezethetett volna. A koncertlátványos­ság minden igyekezet ellenére messze marad attól, hogy filmlátványossággá váljék. Furcsa, hogy Zsom­bolyai János, akinek A búcsú címmel a Fonográf együttes utolsó nyilvános koncertjéről készült film­jét tavaly nyáron láthatta a közönség, s ebben a műfajban is rutinos rendezőnek számít, nem szá­mol ezzel. Ha végigfutom az operatőri gárda név­sorát — Jankura Péter, Kende János, Andor Ta­más, Ragályi Elemér és még tizenkét kiváló kollé­gájuk — ugyancsak elcsodálkozom, hogy a végered­mény nem egy fantasztikus szuperlátványosság. Annál is inkább, mivel a felsoroltak közül többen is a rendező állandó, .százszázalékos” partnerei. A lényeg, vagyis a telt ház szempontjából, az ed­digiek java része persze csak szószaporítás, hiszen a film abban a kivételes helyzetben van, hogy el­sősorban annak a. potenciális, több mint háromszáz- ezer jegyigényéből álló közönségnek készült, amely nem juthatott be a Népstadionba. Aki nem láthatta, de szerette volna, az most úgyis beül a moziba, és megnézi a Queen-t. Teljesen lényegtelen, hogy amit lát. az csak egy filmen látható koncert, mely koncertfilm is lehetett volna. Károlyi Júlia KÖNYVESPOLC Kiss Dénes: Akkor én hova nézzek? A maholnap ötvenéves Kiss Dénesnek éppen a harmincadik könyve jelent meg. Sok műfaj­ban mozog otthonosan a költő­ként induló, s elsősorban talán ma is költőként ismert Kiss Dé­nes, bár a gyermek- és Ifjúsági irodalom éppen olyan Jogon tart­hat igényt rá. S „felnőtteknek szóló” prózakötetei sorában sem az első ez a mostani. Az Akkor ón hova nézzek? különböző műfajú írások gyűjte­ménye. Található benne szabá­lyos elbeszélés, lírai tárca, riport, filozofikus meditáció, s egy dráma is. Gondolhatnánk, hogy ezek az elegyes írások mintegy véletlenül kerültek egymás mellé. Koránt­sem így van azonban. A műfaji különneműség mögött egységes írói szemlélet áll. Költők prózai Írásaival kapcsolatban szokás em­legetni a líraiságot, mint meg­határozó vonást. Van természete- tesen lírai Jellege Kiss Dénes prózai írásainak is, különösen a tárcanovelláknak, mégsem ez a meghatározó. Ha líraiságról be­szélhetünk nála, az nem a meg­formálás módjában, nem a hang­nemben, nem a témában érhető tetten elsősorban, hanem az írói világkép néhány fontos elemében. Mindenekelőtt és leghangsúlyo­sabban abban, hogy e kötet elbe­szélője, aki hol közvetlen-szemé­lyesen, hol áttételesen, de mindig megjelenik az egyes írásokban, hangsúlyosan mindig a közép­pontba állítja etikai nézeteit. Mint minden etika, természete­sen ez az írói etika is emberköz­pontú. Ügy az, hogy embersza­bású, emberléptékű is egyúttal. Az írások elbeszélője romantikus alkatnak, tehát a mai közfelfogás szerint korszerűtlennek, nem eléggé világravalónak tekinthetné magát, ő azonban folyamatosan arról tesz bizonyságot, hogy az emberi-erkölcsi értékekhez való ragaszkodás nem korszerűtlen­ség, hanem az egyetlen valódi ér­ték felismerése. S létezni csak a valódi értékekhez Igazodva érde­mes. Nem valami életidegen filo­zófia kerekedik azonban ebből a szemléletből. „A boldogság meg­maradásának törvénye” — ahogy Danal, az író alakmása fogalmaz­za meg — lényegében az elvek és a valóság okos összeegyezteté­sének törvénye: „Mindenki ma­gában hordja magához mérhető boldogságának lehetőségét, mely változó, akár az ember és a dol­gok árnyéka.” Boldognak lenni egy ..másik bolygón” lehet, de ez a másik bolygó Is itt van ezen a földön, hétköznapjaink, rossz­kedvűnk, boldogtalanságunk ár­nyékából kiragyogtatja a napfény az ünnepit, az emberhez igazán méltót, a boldogságot. A szerel­met, a Jól végzett munkát, a másik ember megértését. A kötetben műfajilag elkülö­nülő Írás az Aranykapu, mely „Tisztelgő Játék Körösi Csorna Sándorról”. Bár a műnek kilenc szereplője van, lényegében mégis monológszerfl, s egyetlen elem ki­vételével minden Körösi Csorna tudatában játszódik le. 1842 ta­vaszán, a Csorna Sándor halála előtti napokban járunk, amikor a főhős úgy érzi, hogy a nagy fel­fedezés küszöbére jutott, s hogy ennek véghezvitelében gátolja meg az ostoba betegség. A dráma felveti a kérdést, hogy vajon be­tegség vagy mérgezés áldozata lett-e a nagy felfedező. (A tibe­tieknek esetleg érdekében állt, hogy- ne Jusson el hozzájuk euró­pai embert A kérdés végül is nyi­tott marad, s nem Is baj, mert nem ez a mű lényege, hanem az autonóm, belső vezérlésű emberi személyiségnek a felmutatása. Azé. akivel az elbeszélésekben is találkozhattunk mint eszménnyel. Vasy Gén SAJTÖPOSTA JOGOS FOGYASZTÓI REKLAMÁCIÓK Sütőipari gondok és remények Sokak nevében fordult az aláb­bi panasszal hozzánk a Kiskun­halas, Kuruc Vitézek tere 32. szám alatt lakó Kissné Papp Ág­nes: — Az utóbbi hetekben város­szerte tapasztaljuk, hogy egyre szűkül a sütőipari termékek vá­lasztéka, sőt a mennyisége is. Gyakran hiánycikk a zsemle, zsemlevekni, zsemlecipó, de a töltelékes árukból (túróstáska, sajtosrúd stb.), is csak azok kap­nak, akik a kiszállításuk után közvetlenül érkeznek a boltba, hiszen pár óra elteltével már üresek a polcok. Némelyik kerü­letben pedig a kenyérvásárlással is illik sietni, mert ha elfogy az áru, nincs garancia aznapi pót­lására. A kereskedők azt válaszolják kérdéseinkre, ők rendszeresen megrendelik a szükséges tételt, ám a pékség annak csak egy ré­szét teljesíti. Kérjük, nézzenek . Kisfáiban lakom, tanyán, s mintegy 25 esztendeje vagyok tagja a környékbeli szakszövet­kezetnek. A kenyeret magam és családom részére mindig a fá­radságos paraszti munkával te­remtettem elő. A közösben vég­zendő feladatokra nemigen fu­totta erőnkből, de a háztáji kis­termelésből rendszeresen kivet­tem részem, s eleget tettem a vagyoni hozzájárulási kötelezett­ségemnek. A hetvenes évek közepén hal­lottam róla, hogy .meghatározott összegű társadalombiztosítási járulék fizetése fejében öregségi ellátást kaphatok. 1977 január elején részletes információt kér­tem erről a szakszövetkezet köz­pontjában, ahol megtudtam, ha kötelezettséget vállalok a növelt összegű, havi 80 forintos járulék fizetésére, tíz év elteltével jogo­sult leszek a növelt összegű já­radékra. Persze, éltem e lehető­séggel, melyre vonatkozóan nyomban aláírtam a nyilatkoza­tot. Folyamatosan érkeztek a csek­kek a kasszírozást végző tanács­tól, s az év első felében mindig rendeztem tartozásomat. Tavaly nyáron rádöbbentem, fogyóban az a bizonyos évtízed, s hogy elég idő legyen a 'járadékom megállapításával kapcsolatos in­tézkedésre, rögtön benyújtottam igényemet a megyei társadalom- biztosítási igazgatósághoz. Ahon­nan augusztus 14-1 keltezéssel jött meg a 14. MSZJ 4671/86/4. számú határozat, mely sajnos, elutasító. Az ok: a tanácsi iga­zolás. szerint én csak 1978-tól kezdve fizettem az emelt össze­gű. évi 960 forintnak megfelelő járulékot, így még csupán meg­közelítőleg 9 év körüli a szol­Balogh Pétimének, Keleblára: In­gatlan-adásvételről célszerű ügyvéd vagy Jogsegélyszolgálat közremű­ködésével megkötni a telek közöttd szerződést. Írásban. Ka mindez nem így történt esetükben, feltételezhető a megállapodás tartalmi. Illetve alaki hiányossága, melyre tekintettel Jogo­san tagadta meg a szakhatóság a tu­lajdoni átírást. A dolgot kissé bonyo­lítja. hogy először elhunyt az eladó, majd a vevő. Amennyiben a hagya­téki eljárást végző közjegyző nem tudott az eladás tényérfll, a törvé­nyes öröklés szabályait a régi tulaj­donos leszármazójára alkalmazta. Döntése önöknek, az ÚJ tulajdonos legközelebbi hozzátartozóinak nyil­vánvalóan sérelmes, ám az érdekeik védelmében hivatalos eljárást kezde­ményezhetnek. Javasoljuk, hogy a konkrét teendőikre vonatkozóan kér- Jenek felvilágosítást a területi ügyész­ségtől. Dóra T.ász lónak, Kiskunhalasra t On utána, mi az oka a termelési-el­látási zavarnak. A közérdekű ügyben felvilágo­sításért a Kiskunhalasi Sütő- és Édesipari Vállalat igazgatójához, Nagy Istvánhoz fordultunk, aki ezeket mondotta: — Fogyasztóink reklamációi jogosak. Termelésünk számotte­vően csökkent körülbelül egy hónappal ezelótt, amikor műsza­ki hiba miatt le kellett állíta­nunk a munkát a jánoshalmi ütemünkben. Míg a javítás tar­tott, a nagyközségi és a környék­beli lakosok igényeit is a városi ellátás terhére tudtuk csak ki­elégíteni. Kézenfekvő arra gondolni, hogy ilyen esetben fokozni kel­lett volna működő üzemeinkben a termelést. Igen ám, de az ela­vult berendezésekkel, mint ami­lyenekkel rendelkezünk, a tem­pón, a kapacitáson nem lehetsé­ges lényegesen változtatni. Egyet- let lehetőségünk volt, hogy a gálati időm, vagyis a nyugellá­tásomhoz kevés. Az otthoni csekkszelvényem tényleg azt Igazolta, hogy 76- ban mindössze 600 forintot fi- yaötem be ilyen címen, de csak azért, mert ennyit kértek tőlem. Holott — a már említett nyilat­kozat aláírása óta — 360 forint­tal többre "voltam kötelezett. Semmi kétség, tévedésről1 van iszó,. de azt nem én körvettem el, Am a szakszövetkezet állítja: hi- íbátlan listát küfclött a tanácsnak a járulékosokról^ hatóság pénz­ügyi részlege meg azt mondja, 'ha rendben lett volna je közlés, részemre is a növelt összegről állítják ki a csekket. Ez a vita immáron öt-hat hó­napja tart. Félek tőle, én húzom a rövidebbet, s véglegesen átte­szik ügyem a 88-ban intézendők aktájába. Érzésem az, hogy a hi­vatali pontatlanság miatt túlsá­gosan nagy árat kell fizetnem ... ■(Elmondta Zubor Sándorné kecskeméti olvasónk.) Megjegyezzük: Beszéltünk a tanács és a szak- szövetkezet képviselőivel, akik valóban egymást gyanúsitják a •mulasztással, jóllehet, a perdön­tő iratmásolat egyiküknél sincs meg. Szerintünk éppen ezért kel­lene ez ügyben valamiféle sala­moni döntés, nevezetesen, hogy a két szerv közösen vállalná a felelősséget, s utólag, pótlólag •befizetné a hiányzó összeget. •Persze a körülményekre való te­kintettel a társadalombiztosítási igazgatóság is lehetne nagyvo­nalúbb, s kivételes méltányos­ságból engedélyezhetné a járu­lékkülönbözet befizetését, s ez­által a kellő szolgálati idő meg­szerzését olvasónknak. Bízunk benne: nem várat magára sokáig valamelyik humánus megoldás! korábban az egyik helyi clpöjavító részlegben tapasztalt visszásságot tett szóvá lapunk hasábjain, a Jobbítás szándékával. Ha emiatt a cipészek most, az újabb megrendelése telje­sítésekor kifejezésre Juttatták nem­tetszésüket. ami felért hátrányos megkülönböztetésével is, feltétlenül tegyen panaszt a szolgá'itató vezető­jénél. s a részletekről tálékoztassa a megyei tanács Iparhatóságát is. P.-nének, Kecskemétre: AJd az életbiztosítási szerződést a megkö­tésétől számított 1 éven belül felbont­ja. az addig befizetett pénz.ébfla egyet­len fillérre sem tárthat Igényt. Két éven túl az összeg minimum 38 szá­zalékét. a többi Időre pedig a köt­vényben szereplő mértékkel növelt részét kaphatja vissza. Ha erre vo­natkozóan vitája támadt az Illetékes ügyintézővel, forduljon panasszal az AJflaml Biztosító helyi fiókja vezetői­hez. péksütemények — például er zsemleáruk és a töltött termé­keink — mennyiségét csökkent­ve a kenyértermelésünket igye­keztünk az átlagos szinten tarta­ni. A kenyérről el kell mondani, hogy az ellátási probléma kiala­kulásában a kereskedők ludasak, akik a délutáni, friss szállítmá­nyainkból keveset rendelnek. Pe­dig gondolniuk kellene a mun­kából délután’ hazatérőkre, akik ekkor vásárolnak sütödéi árut is. Kiskunhalason naponta 110 má- zsányl kenyeret sütünk, s az új esztendőtől kezdve rozskenyér­rel bővítettük a kínálatot. Mer­jük remélni, hogy a diétázók körében sikere lesz. A jánoshalmi üzemünk újbó­li működése óta a különféle sü­teményekből továbbra Is gyárt­juk a napi átlagos 10—15 ezer darabot. Egyedül a lekvárostás­ka folyamatos gyártásával van­nak gondjaink, a töltelék hiánya miatt. VISSZHANG Aki keres parkolóhelyet, talál November 24-én megje­lent Sajtóposta rovatunk­ban közreadtuk a fülöp- szállási Ózdi József bíráló észrevételét: Kecskeméten, a megyei kórház és szak­orvosi rendelőintézet mel­letti szűkre méretezett gép­járműparkoló általában zsúfolt, s ilyenkor a szom­szédos erdő területén áll­nak meg autójukkal a be­tegek, vagy azok szállítói. Az illetékesek ahelyett, hogy a parkolók számát növelnék, büntetik azokat, akik rákényszerülnek a parkolón kívüli parkolásra. E cikkünkre reagáló au­tósok egy része egyetértett a gond felvetésével, sür­getve a parkolóhely továb­bi bővítését, akár a fásított terület rovására is. Akad­tak azonban más vélemé­nyen lévők, akik az erdő határozott védelmére kel­tek. Közéjük tartozik Búró Imre autótulajdonos Is, aki ezeket közölte a szerkesz­tőségünkhöz küldött leve­lében : „Szinte naponta járok rendelőintézeti kezelésre, s ha az ottani parkolóban nincs hely, továbbautózom a közeli szabadidőközpont területére, ahol mindig za­vartalanul parkolhatok. Igaz, innen némi gyalog­lással jutok el a rendelőbe, de ennyi sétára, mozgásra- szüksége van mindegyik já­róbetegnek. És itt csak ró- / luk van szó, hiszen a maga­tehetetleneket, vagy az azonnali orvosi segítségre szorulókat mentő viszi a betegellátás színhelyére. Azt a bizonyos erdőt pe­dig óvni kell, hiszen a me­gyeszékhely zöldövezeti el­látottsága a szükségesnél Jóval szerényebb. A kifo­gásolt bírságolásról pedig annyit: a tiltott helyen par­kolókat a KRESZ előírásai szerint vonják felelősségre." FOGADÓSZOBA ÜZENJÜK Lehet-e közterületen magánhirdetés? Városainkat, falvalnkat járva gyakran szemünkbe ötlik, hogy villanyoszlopokon, utcai fákon te­nyérnyi papirosok szálkás betűi tudatják: hol és ml kapható, il­letve ki és mikor nyitotta meg saját kereskedését, javító szol­gáltatását. Ez a fecniáradat se­hol sem nyújt esztétikus látványt, mégis létezik. Lehet, hogy nem sokáig ... Egyik olvasónk a minap arról számolt be, kissé kellemetlen helyzetbe hozta a buszváróban kifüggesztett füzetlanja, melyen a hízott sertései eladását hirdet­te. A vevőket várta, helyettük azonban a közterület egyenruhás felügyelői kopogtattak hozzá, kö­zölve: falragaszával szabályt sér­tett, s emiatt helyszíni bírságot kell fizetnie. Másik panaszos e’mondotta, ho»»y » kerítésé«, <.-ő«itet.t üzle­ti tárgvú hirdetőtábláit— eze­ket barátai, Ismerősei megbízá­sából függesztette ki — le kellett vennie. Óhatatlan a kérdés: ml a Jog­alapja az intézkedéseknek? Választ a szabálysértési kódex­ben találunk, melynek 142. pa­ragrafusa leszögezi: ,Akl hlrde- töberendezést. hirdetőtáblát, ilyen célokra szolgáló festést vagy áb­rázolást, vllágítószerkegetet vagy falragaszt e célra ki nem Jelö.lt helyen létesít. Illetőleg elhelyez, háromezer forintig terjedő pénz­bírsággal sújtható.” E tilalom 1983 óta van hatály­ban, ám úgy tűnik, szigorú al­kalmazását csak mostanában vet­ték munkaprogramjukba a ta­nácsok. pontosabban azok közté­rül et-felüevelől. A szándék vilá­gos: felszámolni a magánhlrde- tések közízlést és köztisztaságot egvaránt sértő gvakorlatát. Az persze megítélés dolga, hogyegy­egy esetben elég-e csupán a szó­beli figyelmeztetés, vagy már a szankció Is indokolt. Feltehetően az a helyes, ha a hatóság ezút­tal is az elkövetés súlyának meg­felelően differenciál. Egyébként szó sincs arról, hogy semmit sem hirdethet közterü­leten az állampolgár. Mint a ren­delkezés Is hangsúlyozza, a kije­lölt helyek használhatók fel e célra: nagyobb településeken a Magyar Hirdető működteti rész­legeit. másutt a tanácsok hatá­rozták (határozzák) meg az Ilyen hirdetések módját, formáját. Szerkeszti: Veikel Árpid Levélcím: 6001 Kecskemét. Szabadság tér t/a. Telefon 27-611

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents