Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-05 / 3. szám
"í gozdo/ágpolitiko > munka , (elje/ílméfiyeh # PETŐFI NÉPE » 5 1981. január 5. 'ÍZEZER FIATALT KÉPVISELNEK ERDŐ- ÉS FAGAZDÁLKODÁS BÁCS-F JSKUNBAN ifjúsági tagozat a szakszervezetekben A SZOT plénuma 1985. októberi ülésén határozatot hozott szakszervezeti ifjúsági munka továbbfejlesztéséről. A ME- >OSZ XXVI. kongresszusa állásfoglalása szerint — ennek Zeitemében — a szakszervezeti ágazatban is létre kell hozni z ifjúsági tagozatot az alapszervezetekben, valamint a ME- )OSZ megyei bizottsága mellett működő ifjúsági tanácsot, mely az ifjúsági tagozatok mellett a tanulói szakszervezetek evékenységét is koordinálja. A megyében december 20-áig 2 alapszervezetben megalakultak az ifjúsági tagozatok és a özelmúltban létrehozták az ifjúsági tanácsot is. Az öttagú söpört hat középiskola és egy főiskola tanítói alapszerveze- ének a munkáját is segíti. Mezei Zoltánt, a MEDOSZ mezei bizottságának titkárhelyet- :sét arról kérdezem, hogy mit árnak az ifjúsági tagozatok lét- ihozásától. — Mi a célja az említett Intéz- edésnek? — A társadalmi reform meg- öveteli a szakszervezettől is a megújulást, a differenciáltabb ér- akképviseletét. Egyes alapszer- ezeteinknél az ifjúság aránya .éri a 30—40 százalékot. A ta- Dzatok létrehozása a megyében integy tízezer fiatalt érint. Szlik- íges megjegyezni, hogy a szak- ’.ervezetek eddig is vállalták a latalok érdekképviseletét, de ?m számoltak eléggé speciális érekeikkel. A gazdasági változá- jk nem hagyták érintetlenül az ijúság tudati, magatartásbeli mrmálásának, a társadalmi élet- e való bekapcsolódásának egész jmlyamatát. Megsokszorozódtak ’gyes ifjúsági rétegeknél a fe-1 íültsé^pk — Néhány példát hallhatnánk? — A pályakezdők legnagyobb gzisztenciális gondja az önálló otthon megteremtése. Aki nekifog például a házépítésnek, olyan mértékben kényszerül plusz-jövedelemforrás után nézni, amely veszélyezteti kiegyensúlyozott munkavégzését, szakmai fejlődését, sőt a családi életét is. Gond van a szakképzéssel és a továbbképzéssel. — Hallottam olyan panaszokat is, hogy nehéz beilleszkedni a kollektívába a pályakezdőknek. Bizonyára Ismerős ez a probléma is? — Valóban sok fiatalban van olyan érzés, hogy nem bontakozhat ki kellőképpen a tudása, nem élheti ki ambícióját, nem képességei szerint foglalkoztatják. Ide tartozik még a jövedelem alakulása is. A fiatal értelmiségieknél gyakran nagyobb szerepe van a munkában eltöltött időszaknak, mint a teljesítménynek. — Olyan megállapítás is elhangzott egyes alapszervezetekben, hogy a KISZ mellett szttk- séges-e egy Ifjúsági tagozat létrehozása? *- Szeretnék emlékeztetni a párt ifjúságpolitikai határozatának elvi álláspontjára, amely szerint a KISZ a magyar ifjúság egyetlen politikai tömegszervezete, de támogat minden olyan kezdeményezést, amely szélesíti a fiatalság szocialista nevelésének bázisát, növeli a közéletben való részvételét. Szükség van ifjúsági egyesületekre, csoportokra, klubokra, amelyek a Kommunista Ifjúsági Szövetség befolyásával speciális tevékenységet folytatnak, felkarolják a kezdeményezéseket. Mi is együtt kívánunk működni a társadalmi és tö. megszervezetekkel. Ebben megkülönböztetett helye van aKISZ- szel való kapcsolatoknak. — Mit vár a megyei bizottság az ifjúsági tagozatoktól? — A fiatalok nagy részét az aktivitás, a kezdeményzőkésaség, az egészséges türelmetlenség, az új iránti fogékonyság jellemzi, Ezeket az erőket igyekszünk mozgásba hozni, az ifjúság saját érdekében is. Törekvésünk lényege, hogy elősegítsük: a fiatalság jelentőségének megfelelően a társadalmat alakító erő legyen. — Ml a garancia arra, hogy a munkahelyeken dolgozó vagy a tanuló fiatalok javaslatai megvalósulnak és egyáltalán hogyan jutnak az Illetékesekhez? — A tagozat vezetőle ha nem Is tagja a bizalmi testületnek, akkor is állandó meghívottként vesz részt annak ülésein. Alkalma van közvetíteni az ifjúság javaslatait. kéréseit az illetékesekhez, esetleg a megyei ifjúsági tanácshoz — hangoztatja végezetül a MEDOSZ titkárhelyettese. Kereskedő Sándor MEZŐGAZDASÁG, ÉLELMISZERIPAR Jól vizsgáznak a vállalati tanácsok Az új irányítási formákra való ttérést már a kezdetek óta énk vita kíséri. Sokan erőteljes irdulatot várnak a nagy számán létrejött vállalati tanácsok íüködésétől a gazdálkodásban. Az eddigi gyakorlat tapasztaltai általában kedvezőek. Sok- elyütt máris megalapozottabb öntések születtek, ami elsősor- n a vállalati tanácsok működésének köszönhető. A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinátban tanács megvétózta, hogy az zem csatlakozzék egy társulás- oz, mivel a tagságból származó őny nem látszott eléggé kézen- íkvőnek. Van olyan gazdaság, lol a vt arról hozott határozati, hogy a szarvasmarhatelep eruházási munkái készüljenek el ilamivel később, de ne késle- edjenek a járulékos beruházásig mivel e munkák elhúzódása ílyos anyagi következményekei járt volna. Egyes üzemekben a vt-k első döntései közé tartozott, hogy azonnal fölemelték az igazgatók bérét. Néhol több ezer forinttal is. A mezőgazdaságban nem ez volt a jellemző: általában 5—0 százalékos — a többi dolgozóval azonos — mértékben növelték az első számú vezetők bérét. Sokakat izgat az is, hogy vajon a legalkalmasabb emberek kerültek-e a vállalati tanácsokba? Olyanok, akikben megbíznak, s így képesek hatni a kollektívákra? A felmérések arról tanúskodnak, hogy a különféle körzetekben, a gazdaságok egészében a legalkalmasabb, legfelkészültebb dolgozókat jelölték. Ezt igazolja az Is, hogy a kiválasztottak alig kaptak ellenszavazatot. ség esetén leváltsa. Csakhogy eközben a vt-tagok semmiféle védettséget nem élveznek, s anyagi elismerést sem kapnak. A vt-tagok jogvédelme sem egészen tisztázott még. Ezért érdemes volna általánossá tenni, hogy a vt előzetes engedélye nélkül ne lehessen egyetlen testületi tag ellen sem fegyelmit indítani, őt áthelyezni. A vt tagjainak ugyanolyan védettséget szükséges biztosítani, mint a többi tisztségviselőnek. így zavartalanul, legjobb meggyőződésük szerint végezhetnék munkájukat, hozhatnának döntéseket. A vt-tagok felkészítése, továbbképzése nem mindenütt sikerült jól. Egyik-másik — központilag rendezett tanfolyamon — többnyire csak általánosságok hangzottak el. Sokszor az Volt a hallgatók' érzése, maguk az előadók sem döntötték még el, melyik oldalon is állnak: hisznek vagy kételkednek a vt jövőjében. Néhány helyen — például Környén — bevezették,azt, hogy testületi ülés előtt néhány nappal összehívják a választott tagokat, s oldott légkörben megbeszélik a napirenden szereplő kérdésedet. Az ilyen felkészítésnek köszönhetően sokkal bátrabban mernek kérdezni, javasolni az emberek. A jó tapasztalatok ellenére jócskán van még kétely, megválaszolatlan kérdés az emberekben. Az elnökök egy része nyíltan vallja, hogy önmagát tanuló vezetőnek tartja. A lecke nem könnyű, hiszen a vt-k nehéz Időszakban Jöttek létre, a piaci helyzet sem a legrózsásabb. Manapság ezért tekintélyes még azoknak a száma, akik nem mernek egyértelműen állást foglalni ate- klntetben, hogy a vt segítt-e a gazdasági fellendülést, vagy csupán technikai szerepe lesz. Valószínű, a gyakorlat némiképpen átformál majd az eredeti célkitűzésekből néhányat. Egv biztos: most mindenütt a vt-k életképességének növelésére, hatékonyságának fokozására kell törekedni. Mert a lehetőség csak úgy ér valamit, ha élnek is vele. Cseh János A vállalati tanácsok — például dalmandi és a komáromi gaz- t aságban — sokat tettek azért is, ogy a jövedelmek a korábbinál ►bban tükrözzék a teljesítménye- et. Egész sor helyen — többek őzt Pápán és környékén — ja- asolták: kapjanak többet az ál- ttartó telepeken dolgozók, akik >bb műszakban és hétvégeken is algoznak. A mezőihegy esi és bá- olnai gazdaságban a tanács so- rn kívüli intézkedést javasolt a ilyakezdők támogatására: a fia- il szakemberek letelepedését setették a korábbinál erőteljesében. Az 1986-os esztendő fontos ál- ■más volt az új vállalatvezetési irmák történetében. A MÉM tál felügyelt területen 1985-ben )9, 1988-ban pedig újabb tíz vál- dat állt át a demokratikusabb ijcormányzati vezetésre. Ez a ilyamat december végén befeje- üdött. Eddig az igazgatók, ve- irigazgatók több mint felét el- nszavazat nélkül megerősítették, zen csak a minimumot kapták, atan pedig nem szerezték meg szavazatok kétharmadát. Nyug- íjazás, betegség, elhalálozás íiatt 29 pályázatot írtak ki. supán négy esetben választottak íeg külső pályázót. 1 A fizikai dolgozók közül szinte mindenütt azok kerültek a tanácsba, akik az elmúlt esztendőkben, évtizedekben rangot vívtak ki maguknak, akik szívesen adtak tanácsot, útbaigazítást másoknak, akiknek véleménye mindig is perdöntőnek számított. Egyes helyeken szabályozták a beválasztás feltételeit: eszerint csak az lehetett a vt tagja, aki legalább három éve dolgozik a gazdaságban, jól ismerik a szőkébb környezetben, büntetlen előéletű, s a munkája is kifogásta* .lan. Természetesen az alapos következtetések levonásához, a vt összetételének minősítéséhez több évre van szükség. Az viszont máris kiderült: a leggondosabb válogatás ellenére is előfordulhatnak személycserék. Az ötvenfős bábolnai vt-ből például már ketten kiváltak különböző okok miatt. De sikerült helyükre — időben — megfelelő embert találni. Ipari üzemekben vetődött föl, de a mezőgazdaságban is egyre többen foglalkoznak a vt-tagok anyagi ösztönzésének kérdésével. Egves vezetők szerint erre nincs szükség, hiszen a legjobbakból állt össze a kollektíva, így a keresetek is tisztességesek. Mások ezzel szemben foglalnak állást, szerintük l"eol.s szükség van a tagok dflszására, hiszen ezzel nőne az érdekeltségük és a felelősségük. A testületnek ugvanls joca van arra. hogy a mulasztó vezetőt felelősségre vonja, szük• RSnkfaraJcodás &z uszályokba. (StrasZer András felvétele) Termelés és környezetvédelem Bács-Klskun megyében az er- dővagyonnal való gazdálkodás az elmúlt években az érvényben lévő erdőtervek • alapján történik. Ezt állapította meg a megyei népi ellenőrzési bizottság abban az összefoglaló jelentésében, melyet széles körű társadalmi vita után a MTESZ Faipari Tudományos Egyesülete és Országos Erdészeti Egyesülete összegzésével rögzített. Az országos témavizsgálathoz kapcsolódó felmérést a kora őszi hónapokban a Kecskeméti Erdőfel- ügyelőségen, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban, a Kiskunfélegyházi Lenin, a Kis- kuíjmajsai Jonathán, a Rémi Dózsa, a Kunadacsi Barátság Termelőszövetkezetekben, valamint a bajai és a kiskunhalasi épületasztalos-ipari vállalatoknál végezték, és a közelmúltban vitatták meg a szakemberek. , Kiemelt program A megyében a Duna—Tisza közének gyenge termőtalaján, a csapadékszegény vidékeken az erdőnek — a termelési funkciók mellett — jelentős a talajvédelmi szerepe. Ezért bizonyos fokig sajátos az itteni erdőgazdálkodás. Az Alföld fásításában az igazi fellendülés az első ötéves terv időszakában következett be, amikor a tudományos eredményeket Is felhasználták már a termőhely feltárásában és a fafajok kiválasztásában. Az országos méretekben is kiemelkedő erdősítési program eredményeként míg 1950-ben 8 százalékot foglalt el területeinkből az erdő, ma ennek kétszeresét. Ez összesen 140 ezer hektár erdőterületet jelent, amelyből 67,5 ezer hektár az új telepítés. A felmérések szerint a folytatásra még mintegy 51 ezer hektáron van lehetőség. Felújítás — lemaradással A megye erdőgazdálkodásában meghatározó a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, ahova Bács-Kiskun össz;es erdőterületének 49,3 százaléka tartozik. A felújításokhoz, telepítésekhez szükséges szaporítóanyagok nagy része szintén i nnen kerül ki, évente 27,5 milltiS kiültethető csemeteként. A KJ2FAG területén általánosan elterjedt — 97 százalékos részarányban —a magcsemetéről történő felújítás, teljes mélyforgatásos talajelőkészítéssel, tuskóeltoléissal, gyö- kériésülíissei. A gyakran vitatott technológia kétségtele nül költséges, energiaigényes, de a rossz vízgazdá.lkodású termőhelyeken a legeredményesebb. A részleges talajelőkészítés bevezetésére a hetvene« években indított üzemi kísérletek kedvezőtlen eredményeket hoztak, több ilyen eljárással erősített terület visszaminősítése várható. A sarjaztatásos felújítás; aránya csökkenő tendenciát mutat az elmúlt időszakban. A szakmailag sokat kifogásolt módszer, javára az a törekvés szól, hogy a lombfafajok területarányának csökkenését lassítja, hiszen a több éve tartó aszály miatt ezek csemeteülte- téssel nehezen valósíthatók meg. A termelőszövetkezetekben az erdősítésben komoly a lemaradás, a tervidőszakban több mint ezer hektár. Az okok közül —a vizsgálat tanúsága szerint — a felújításhoz szükséges speciális (tépek hiányát kell kiemelni. Használat, hasznosítás, feldolgozás Az erdők tisztítóművelésébe.n az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek maradtak el az előirányzottól, az utóbbiak azonban jeleskedtek a gyérítések, munkálataiban. A véghasználatok tervszámai a területek szempontjából jobban elmaradnak, mint a kitermelt fa mennyiségében, ami a hektáronkénti nagyobb fatömeggel magyarázható. A hozamelőírások teljesítésében a vizsgált gazdasági egységek között nagyarányú szóródás mutatkozik. A fafeldolgozás a KEFAG esetében alapvetően a saját termelésű alapanyagra épül. Az elmúlt időszakban kialakult a. gazdaságosan értékesíthető termékek skálája. A termelőszövetkezetekben azonban a fát különböző kereskedelmi csatornákon értékesítik, saját feldolgozóipar lényegében alig van. Még. kedvezőtlenebb, hogy néhol az erdőt „lábon értékesítik” szakmailag felkészületlen vállalkozóknak. A NEB vizsgálata két faipari vállalatnál — termékeik jellegéből adódóan — alncsony a hazai faalapanyag felhasználása, csupán egy százalék. A szabványok, a minőségi követelmények és a vásárlói igények mind az import fűrészáru beszerzésére ösztökélnek. Az igényekhez igazítva A megyei népi ellenőrzési bizottság vizsgála tainak összegzésében megállapítja, hogy a hosszú távú népgazdasági érdekek az erdőga.-zdálkodásban nem minden esetb en érvényesültek. A szabályzók gyakori változása, a vállalatok „ költségérzékenységének" növekedése sokszor hatott kedvezőtlenül a minőségre is. A több évii tartó aszály szintén érezteti k áros hatását A hosszú téivú feladatok között elsődleges a célirányos kutatómunka fejlesztése, a fajták, a termesztésitechnológia és a feldolgozás területén. A mai igényekhez jobban igazított szakemberképzés, különösen a vadgazdálkodási üzemmérnökök és a középfokú végzettségű erdészek hiánya szem betűnő. A megyében és vonzáskörzetében a kilencvenes években jelentkezik majd a nagy tömegű fenyőíaanyag feldolgozásának, értékesítésének gondja. Ez azonban már most felveti a hasznosíts lehetőségeinek meghatározását, a feltételek megteremtését. A tervezett cellulózüzem megoldást jelenthet, ha a beruházás fsürgető szükségessége szem előtt tartható, G. E. Vasúti járműveken szállított áru komppal történő, kirakodás nélküli továbbítása.— ez az egyik legmodernebb szállítástechnológia. Ezt meggyőzően bizonyította a Fekete-tengeren Iljlcse vsz (Szovjetunió) — Várna (Bulgária) között nyolc éve üzemelő kompjárat. Az ottani tapasztalatok figyelembevételével dolgoztak ki a Balti-tengeri kompközlekedésre egy teljesen új technológiát, amelynek alkalmazásával az áru sokkal hamarabb feldolgozásra kerül. A szovjet tervezők NDK-beli kollégáikkal együttműködve. javasolták a következő eredeti megoldást: a kétfedélzetű kompot kapcsolják össze a parttal egy 45 méteres kétszintes átjóróhíd segítségével. Ez a megoldás már egy sor ország szakembereinek felkeltette az érdeklődését. Klajpedában, a Kursal-öbölbe egy 200 méter hosszú széles kikötőmóló nyúlik be. A portálok, között kétszintes fémszerkezetű híd függ, amely ösz- szekötl a vasúti plllérpályát a kompok fedélzeteivel. A komplexum első lépcsőjét rekordidő, alig 3 év alatt készítették el. A Mukran elnevezésű komp egyike azon hat komphajónak. amelyek az 508 kilométeres Mukran— Klaloeda útvonalon közlekedik majd. Lenyűgöző látvány, amikor az óriási, tízemeletes ház magasságú. 190 méter hosszú, és 28 méter széles (12 ezer tonna teherbírású) hajótest milliméteres pontossággal összekapcsolódik az átjáróhíd «ínjeivél. Tíz vá_ gányon (minden fedélzeten öt vágfíny van) kezdték meg a vagonok begur ítását a kompra. És az előírásnak megfelelően ■ mind a 103 vagont berakodták négy óra alatt. A vr gon fedélzeti elhelyezésében elektronikus számítógép segítette a személyzetet. Egy speciális bérén dezés automatikusan kiegyenlítette a dőlést Is. A komphajókat huLladékgyflJtővel és víztisztító l lerendezéssel is felszerelték. t
