Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-26 / 21. szám
3 1987. január 26. • PETŐFI NÉf EGYEDÜL — DE NEM MAGÁNYOSAN Téeszek az idősekért Amilyen váratlanul jöttek, olyan gyorsan múltak e] a mindannyiunkat próbára tevő (hó)viharos napok. Maradt, ami ilyenkor télen természetes: a hideg, a csúszós utak, a földeket borító hópaplan. De a tél újra támadhat. Érdemes „melegen tartani” a tapasztalatokat, tanulságokat, hogy legközelebb még gördülékenyebben menjen az „ellencsapás”. Mert másfél hete az is bebizonyosodott: sok baj megelőzhető lett volna. Érdekes módon éppen a legtragikusabb eseményekre igaz ez. Például a fagyhalálokra. Mert általában nem azokat érte így a végzet, akikért a legtöbben aggódtak, a tanyán élő ma. gányos idősöket. üregjeink tűzhelyeiben meg vidáman pattogott a venyige, legtöbbjükhöz nemcsak a friss kenyér, a posta is eljutott időben. A betegek is megkapták gyógyszereiket, mert érte menni valóban bajosan tudtak volna. • Elkészült az ebéd a Fajszi Kék-Duna Tsz üzemi konyháján. (Tóth Sándor felvételei) • Újra megszokott rendje szerint zajlik az élet a solti idősek klubjá. ban. Solt nem tartozik a tanyás falvak közé. Érdekes sajátossága viszont, hogy szinte páratlanul szétszórt település. Egyik községrész (részközség?) kilométerekre fekszik a másiktól. A helyi tanács éppen most igényeit egy terepjárót a házi szociális gondozáshoz. Addig is, míg megjön a Niva, kismotorral járják a környéket a gondozónők. Ha tud ják. — Azon a kritikus héten a Szikra Tsz lovas szánján tudtak csak nekivágni az asszonyok a vidékinek — mondja a tanácstitkár, Varsányi Tamás. — Később a lovas kocsi is megtette, most meg a rendőrségi dzsippel indulnak éppen útnak: ebédet visznek az öregeknek. — A napközi főztjét — veszi át a szót a soliti idősek klubja vezetője, Béla Sámuelné. — De széthordják a faluban azok ebédjét is, akik rendszeresen járnak ez öregek napközijébe, csak a csúszós út miatt most nem mernek elindulni. A távolabb lakóknak pedig, a téesz főz, s ki is hordja az időseknek. Dóra Ferencné és Gacslaki Bá- lintné, a két házigondozónő a nehéz napokban nemcsak az előfizetéses ebéddel járta Solt „fal- vaiit” a lovas&zánon: azokhoz is bekopogtattak, akik nem szerepeltek listáikon, csak tudták róluk, hogy szükségük lehet a segítségre. Nemegyszer maguk ragadtak lapátot, s hányták el a havat a célba vett ház ajtaja előtt, hogy be tudjanak menni. Kenyeret, tejet, húst, gyógyszert vittek a rászorulóknak. Tiszaalpáron a Tiszát áj Termelőszövetkezet járművel segítettek a tanyák megközelítésében, A tanács házigondozói itt huszonhárom idős embernek hordanak naponta ebédet, s végeznek el náluk kisebb-nagyobb házimunkákat. A rossz idő miatt azonban felére csappant az öregek napközije rendszeres látogatóinak száma is: mindössze tízen tartottak ki végig. Az óvatosabbak nem merészkedtek ki a térdig érő hóval, majd jégpáncéllal borított utakra. Róluk ugyancsak gondoskodni kellett Természetesen szóba sem jöhetett, hogy a házigondozók a szokásos módon, kerékpáron keressék fel az időseket. Autót kerítettek nekik is. Kalocsa környékén egy község sem volt .elzárva a külvilágtól, egyetlen percre sem. Ez a katonaságnak is köszönhető, mely jókora segítséget nyújtott az utak gyors megtisztításában. A lakosság ellátásában sem történt különösebb fennakadás, csak az újteleklek nélkülözték pár napig a propán-bután gázt. A nagy hidegben sokan ezzel egészítették ki a fűtést, s a nagyobb fogyasztást nem tudta időben követad az utánpótlás. Utcái tisztaságára azonban mim den bizonnyal Fájsz lehet a legbüszkébb. Mert míg Kalocsán a nagy zimankó után egy héttel ds vakmerőség volt némely mellékutcába személygépkocsival behajtani, a fajszi Kék Duna Tsz géped egy-két nap alatt a község valamennyi útjáról elkotorták a havat Itt még a bottal tipegő időseknek sem okozott gondot a közlekedés. Meg is jelentek sorban a tsz-központ üzemi konyhája előcsarnokában, kis ételhordóikkal: az öregek napközijén kívül a termelőszövetkezetben is előfizethetnek a nyugdíjasok kedvezményes ebédre. 1 E néhány kiragadott példán túl számtalan esetet lehetne felsorolni, melyben gazdálkodó szervezetek önszántukból segítettek, ha szükséges volt. Néha megelőzve azt is, akinek hivataliból lenne az a dolga., A legszerencsésebb persze az, ha a bajiban összefog mindenki, aki használni tud és akar. Pesti kollégám sajnálkozott a telefonban a hófúvásos, mínusz húsz fokos tél első munkanapj án: — Mi lesz nálatok, Bács-Kis- kuniban szegény tanyai öregekkel? Én pedig azt mondtam neki: — Ne aggódj! Minden egyes tanya valamelyik téesz vagy állami gazdaság földjén fekszik. ö először nem értette, mire gondolok. Szabó Klára Huszonhárom részből álló sorozat közlését kezdi meg lapunk február 2-An, hétfőn. A kisregénynek is beillő Mundlál-napló témája a labdarúgás, az 1986. évi mexikói Mundlál, amelyen a vártnál gyengébben szerepelt a magyar labdarúgó-válogatott. A téma több szerzőt Is megihletett, hiszen nem kevesebb, mint öt (I) könyv jelent meg róla. Ezek után okkal kérdezheti az olvasó, mit mondhat még egy hatodik írássorozat, amikor az előzőek — részint egymást kiegészítve — már csaknem mindent elmondtak. Nos, Simon János, az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Mundiál-napló szerzője, aki ösztöndíjasként tartózkodott Mexikóban, nem a korábban megjelent írásokkal, szerzőikkel kel versenyre. Erre nem is vállalkozhatna, hiszen nem labdarúgószakember. De a magyar labdarúgó-válogatott, a sportújságírók felkért tolmácsaként sokat látott, hallott. írásai ezért érdekesek, olvasmányosak, és ma Is időszerűek, mert a történtek személyes átélésének hitelességét tükrözik. „Nyelvismeretem segítségével — írja egy helyen — néhány dolgot egészeft tág optikával szemlélhettem, egyesek szerint .túl sokat megláttam, s így nemegyszer sajátosan nehéz helyzetbe kerültem, hiszen mint tudjuk, szép számmal akadnak olyanok, akik szerint nem az a bűnös, aki a hibát elköveti, hanem aki fölfedi”. S amíg mindez Igaz a labdarúgás rejtelmes világában, addig — öt könyv után is — időszerűek Simon János írásai. Hiszen a hibákból okulni sohasem késő! Mert Mundiál lesz 1990-ben is ... KÜLDÖTT A BÉKEKONFERENCIÁRA I IllllKl HÜ Hi 3 * ü . - * Értik és helyeslik törekvéseinket Egy hónappal a 86-os békeév zárása után, mintegy annak folytatásaként, január 31-én összeülnek a béke és biztonság hazai hívei, hogy megvitassák a nemzetközi biztonság és szolidaritás időszerű kérdéseit, a hazai békemozgalom helyzetét. Fekete Margit, a félegyházi Kiskun Cipőgyár dolgozója küldöttként vesz részt a XI. Országos Békekonferencia munkájában. — Az Országos Béketanácsnak 1984 óta tagja. Milyen feladatokat ró ez önre? — Rendszeresen részt veszek a városi béke-barátság munkabizottság ülésein, ahol megtervezzük a béke jegyében végzendő munkát. Közreműködöm a városi békeprogramok, többek között a májusi békehónap, a szeptemberi szolidaritási napok eseményeinek szervezésében. A vállalati KISZ-aLap- szervezetekben politikai vitaköröket vezetek a nemzetközi biztonság kérdéseiről, a hazai békemozgalom helyzetéről. — össze tudja egyeztetni mindezt a munkájával? Mivel foglalkozik „civilben”? — Nem jelent különösebb gondot a kettő összeegyeztetése, hiszen a rendezvényekre általában hétvégén, vagy munkaidő után kerül sor. Ha nem így van, munkatársaim megértőek. A békekonferencián való részvétel például igazolt távollétnek számít. Művezető-helyettesként dolgozom a Kiskun Cipőgyárban. A mi üzemrészünkben történik a cipőkészítés befejező szakasza. Feladatom, hogy egy- egy modellhez megrendeljem a szükséges anyagokat, gondoskodjam a tételek időbeni kiszállításáról, ellenőrizzem a kész termék minőségét. Munkám során rengeteg emberrel kerülök kapcsolatba, én is felelős vagyok a műszak normájáért. — Mikor került a gyárba? — Tizenhárom évvel ezelőtt kezdtem itt dolgozni, betanított munkásként. Közben elvégeztem a Cipőipari Szakközépiskolát, az egyéves ' pártiskolát. Technológus, majd csoportvezető voltam az előkészítő üzemrészben. Tavaly neveztek ki művezetőhelyettessé. — Kiskunfélegyházán második éve működik békeklub. Van ezzel a klubbal kapcsolata? — Meghívottként gyakran elmegyek a rendezvé- u nyeikre. A klubnak 10—15, elsősorban szakközépiskolás tagja van. Havonta, negyedévente gyűlnek össze. Legfontosabb feladatuk: segítenek a városi békeprogramok megrendezésében. Nagy bánatunk: ezek a szakközépiskolások hamarosan végeznek, végzés után esetleg máshol kapnak munkát, és elkerülnek a városból. Szeretnénk olyan magét kialakítani, amelyre több éven keresztül számíthatunk. Tehát a diákokon kívül munkásfiatalokat is szeretnénk beszervezni. Hiszem, hogy ez nem lehetetlen, hiszen az emberek alapjában véve értik és helyeslik a béketörekvéseket. Sok száz aláírás hitelesítette felhívásainkat, melyeket a Bóketanácsnak címeztünk. — Melyik szekcióban dolgozik majd a konferencián? — A „Fejlődés, béke, szolidaritás” szekcióban, ahol megvitatjuk a fejlődő országok problémáit, a velük való együttműködés, szolidaritás lehetőségeit. Számtalan hazai és nemzetközi fórumon elhangzott már, hogy a biztonság és béke az egész emberiség közös ügye, különösen most, az atomfegyverek korában. Bár hazánkban már sok-sok éve természetes közeg a béke, a valódi biztonságot csak közös akarattal és cselekvéssel, más országok problémáit is figyelembe véve teremthetjük meg. Tóth Margit AZ IZSÁKIAK NEM CSAK BESZÉLNEK! • Gázvezeték-szerelés az izsáki pusztákon. 1987-ben Kisizsák is bekapcsolódhat az ellátásba. Falugyűlés Sárfehérfalván K opottas művelődési ház, rosszul fűthető, gyéren világított nagyterem, nyikorgó, öreg székek. „Háromnegyed ház.” Megyénkben több tucat két-három ezer lakosú falucska van, ahol sakkal különb körülmények fogadják a lakosságot, ha összejön közös dolgairól beszélgetni, mint itt, a hétezer lakosú Izsákon. Pedig igényességéről ismert a község. Ha például az állami gazdaság vagy a termelőszövetkezet irodaházában, netán a tanács épületében néz körül a vendég, vagy végigsétál a Kecskeméti vagy a Kodály Zoltán úti lakótelepeken, majd belép a Táncsics Mihályról elnevezett művelődési házba, egy évszázadot huppan vissza. A százéves épület régről maradt gondokról beszél... Az egyre inkább közösséggé formálódó nagyközség az urbanizáció alapozó stációit járja. Szorgos, munkájukra igényes emberek lakják a települést. Úgymond: jó adófizető polgárok! Gyenge, homokos földeken milliárdos értéket termelnek évente, hosszú idő óta. -Legalábbis elgondolkodtató az, hogy ha emberhez méltó körülmények között kívánnak társalogni^ saját zsebből kell fölépíteniük a több milliós közösségi házat. De háborgás helyett nézzük, miről is beszéltek a jó izsáki gazdák a napokban megrendezett „nagykabátos” falugyűlésen? Vízi Mátyás tanácselnök bevezetőjében arról szólt: mit végzett a tanács 1986-ban. A testületi üléseken — többek között — a közrend, közbiztonság, a helyi rendeletek érvényesítése, a gazdaságokkal való kapcsolattartás, a szakigazgatás munkája került terítékre: megtudhattuk, az irányító testület szervezésében, anyagi forrásainak felhasználásával 6 kilométer földgázvezeték, új 8 tantermes iskola, 5 kilométer út alapozása és kilométernyi vízvezeték épült Megkezdték a crossbar -központ építését. 1987-ben földgázt kap Kisizsák, elkészül a telefon- központ. megkezdődik a kerékpárút és az új szolgálati lakások építése. Bővül a járda- és az úthálózat. A tanyán élő lakosság szociális ellátását gépkocsi vásárlásával oldják mee. megkezdik a csapadékvíz-elvezető rendszer építését. Gazdagító, sok-sok szervezést, s társadalmi áldozatvállalást Igénylő teljesítések és tervek. Nem Is vitatta senki: Izsák gvors léptekkel halad, s hamarosan komfortos község lesz. Makkos József, a HNF nagvközségi bizottsága titkára a tanácselnöki beszámolót követő tájékoztatójában arról az igyekezetről adott számot, mellyel a társadalmi szervezet segíti a közösségi célok elérését. A Szakbizottságok rendszeresen egyeztetik a feladatokat az illetékesekkel, hogy naprakészen, ismerjék a teendőket: mire kell mozgósítani a lakosságot. A beszámolók utáni vitában kilencen kérték, s kaptak szót. Dr. Sztrapák Ferenc országgyűlési kép• Kommunális fejlesztés — társadalmi összefogással. Az építkezések miatt feltúrt utcák rendezését mielőbb meg kell oldani. viselő arról beszélt, mit tett — a helyi és a megyei vezetőkkel közösen — azért, hogy a község „öreg szomszédja”, a Kolon-tó ismét életre keljen. Széles körben támogatókra -talált — mondotta — a sokhasznú tájrekonstrukció. A Kiskunsági Nemzeti Fark 1987-ben például közel -négy millió forintot fordít szabad vízfelületek kialakítására. Újabb vízvisszatartó műtárgyak építését -is tervezik. A televíziótulajdonosok örülhettek annak a hírnek, hogy a nagyközségben — a Posta költségvetéséből épülő új erősítőadó -megépítésével — javulnak majd a vételi lehetőségek, Télen-nyáron élvezhető lesz a vétel. i K. Szabó Sándor, Dankó József, Csaiidtt József és Ritter Ede a lakóközösségek nevében — más-más szempontból, sajátos érdekeik szerint — a községszépítés feladatairól szóltak. A községben látszanak még a gyors kommunális fejlődés sebei. Sok a feltúrt utca, a megrongált járda, a kátyú és a igödör. A fásítás megindult, de nincs még egységes elképzelés: milyen fákat -telepítsenek a gazdák. Csanda József javasolta, hogy meggyel és szilvával szépítsék a köztereket. Dankó József ajánlkozott: szívesen részt vesz, társadalmi munkában egy öntevékeny környezetvédő csoport munkájában, mert felháborítja,- .hogy a vandálok tönkreteszik azt, amit a községért tenni akaró emberek létrehoznak. Többen Is nehezményezték, hogy a tanács kommunális részlegének dolgozói — bár lenne mj-t csinálniuk — tétlenül ücsörögnek munkaidőben. Kovács Gyula az első világháborús emlékmű téli borítását sürgette, hogy az időjárás ne árthasson a rangos szoborkompozíciónak. Kérte: pontosítsák, miként juthat alapanyaghoz az, aki társadalmi munkában járdát épít; gyorsabb megoldást Javasolt a szemétszállítási gondok enyhítésére is. Bozsó János né az után érdeklődött: hol lesz az új autóbusz- állomás? Bogdán Károlytá a lerombolt játszóterek rendbehozását sürgette. A háromórás, maratoni tanácskozás a tanácselnök válaszadásával zárult. Megtudhattuk: hamarosan megindul a község, eddig inkább majorudvarra emlékeztető főterének .rekonstrukciója. Végre ismét olyan lesz a községközpont, mint egykor az ötveneshatvanas években volt, amikor rózsalugasok virítottak a több hektáros fórumon. Itt épülhetnek majd újjá a játszóterek is. A szemétszállítást a szomszédos községekkel közösen próbállák megoldani. A brigácTialiktól pedig a jövőben még szigorúbban megkövetelik a teljesítményt. Farkas P. József j ygco i iT?íMK $ -fii! IPsiPri ^ÉÉÉiPPik ä 2 IT * :
