Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-20 / 16. szám

1981. január 20. • PETŐFI NÉPE • 3 HULLADÉKBÓL VIDEOLÁNC, KRESZ-PARK, JÁTÉKOK A mélykútiak félmilliót gyűjtöttek Jól sikerült a népfront akciója • A MÉH- tclcpek se­gítsége nél­kül nem si­került volna ilyen jól a hulladék­gyűjtési ak­ció. Jó eredményekkel zárult a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottságának 1986. évi hulladékgyűjtési akciója. Mint ezt Molitórisz Emil gazdaságpo­litikai munkatárs elmondta: be­kapcsolódva a kormányprogram­ba, esztendőről esztendőre meg­szervezik a településeken a tár­sadalmi munkában való hulla­dékgyűjtést, amibe a helyi gaz­dasági, állami és tömegszerveze­teket, szerveket is bevonják. (Annál inkább, mivel például te­herautót, amely a megbeszélt na­pon utcáról utcára járja a tele­püléseket, nem tudnának más­ként előteremteni.) A papír, a hulladékvas és textília, aminek összeszedésére a lakosság apra- ja-nagyia vállalkozik, a környe­zetet csúfító szemetet szaporítaná, illetve veszendőbe menne, az érte kapott pénzt viszont a tele­pülések arra használják fel, amire akarják. A múlt évi akcióban megyénk öt települése vett részt: Herceg­szántó, Mélykút, Szalkszentmár- ton, Lászlófalva, Kecskemét. Bár mind az öt helyen egyértel­műen jó volt a lakosság hozzáál­lása ehhez a társadalmi munká­hoz, a legjobb eredményt a mélykútiak érték el: csaknem 465 ezer, azaz, majdnem félmillió forint értékű hulladékot gyűjtöt­tek. Ennek az óriási mennyiség­nek az elszállítására vagont kel­lett rendelni. Minden ilyen al­kalommal példásan vizsgázott a szervezésben a területileg illeté­kes MÉH-telep és a helyi vasút­állomás: a vagonok percnyi pon­tossággal álltak be a megadott vágányra, hogy fogadják a szál­lítmányt, amelynek átpakolásá- ból, ebből az alkalmanként két­szeri nagy munkából a népfront- aktivisták, társadalmi munká­sok és a hulladékátvevő-telep dolgozói egyaránt kivették a ré­szüket. Ha a mélykútiak majdnem fél­millió forintos bevételét eloszt­juk a község lakóinak számával, 72 forintot kapuok. A lélekszám- ba a csecsemők, kisgyerekek, öregek, betegek is beletartoz­nak, akik egészen biztos, hogy nem gyűjtöttek hulladékot. Még inkább növeli az eredmény érté­két az előző (tehát az 1985.) évi akció legjobb eredményeivel va­ló összehasonlítás, ami 19 és 23 forint között volt. A mélykú­tiak ennek több mint a három­szorosát nyújtották tavaly. A szalkszentmártoniak is jelesked­tek, átlagosan 23,90 forint érté­kű hulladékot gyűjtöttek sze­mélyenként. A többi település eredménye, még a tíz forinton aluli átlag is dicséretre méltó, ám nemcsak azért, mert szor­galmas munka van mögötte. Egyik-másik település mint pél­dául Lászlófalva, már az előző években is megszervezte ezt az egész községre, sőt, annak tanya­világára is kiterjedő nagytakarí­tást, halmozódó hulladék tehát nemigen volt a környéken. , S hogy ki mire fordította e nagyszabású társadalmi munká­ból származó bevételt? A mély­kútiak például az iskolai videó- lánc kiépítésére, a lászlófalviak, a szalkszentmártoniak az öregek napközi otthonának korszerűsíté­sére, az iskolai szemléltető esz­közök, az óvodai játékok felújí­tására, a hercegszántóiak. KRESZ- park építésére. Az majd csak ta­vasszal lesz ismeretes, hogy más megyékben milyen eredmények születtek, de az már biztos: Bács- Kiskun az 1986. évi hulladék- gyűjtési akcióban felülmúlta az előző évi sikerét. Almási Márta Gyártáskorszerűsítés a Videotonnál Megújítják a televíziógyártást a Videoton Elektronikai Vállalat­nál. A másfél éves innovációs program megvalósításának ered­ményeként 1988 második felétől a mostaninál termelékenyebben, automatizált gyártósorokon elő­állított, korszerűbb készülékek­kel jelenik meg a hazai és a külföldi piacon a székesfehérvári nagyvállalat. Mint Szegheő István, a televí­ziógyár gyártásfejlesztési főosz­tályvezetője elmondta, a gyár­tás és a készülék licencét — a program meggyorsítása érdeké­ben — egy neves nyugat-európai cégtől vásárolták meg. A Video­ton szakemberei már megismer­kedtek a berendezésekkel, s a cencadó vállalattal közösen ki­alakították a hazai igényeknek leginkább megfelelő készülék­konstrukciót is. A gyártó-, ellen­őrző és szerelőberendezések még az idén megérkeznek Székesfe­hérvárra, s a jövő év második felében kikerülnek a gyárból az első új típusú készülékek. Előál­lításuknál a korszerű elektroni­ka sok eredményét hasznosítják. A gyártási folyamatot, valamint az ellenőrzést és a végszerelést pedig szinte teljes egészében au­tomatizálják. A korszerű gyártó-, ellenőrző, szerelőberendezések alkalmazá­sával egy-egy készülék gyártási ideje a jelenleginek a felére csök­ken, a termelékenység tehát megkétszereződik. A megújulás eredménye nemcsak a jelenleginél termelékenyebb gyártás és kor­szerűbb készülék lesz, hanem egyenletessé válik a televíziók minősége, a gyártás munkaerő- igénye pedig felére csökken. Az innovációs program megva­lósításának eredményeként az új gyártósorokon évente három­százezer készüléket fog előállíta­ni a Videoton, s a rendszert az igényeknek megfelelően — ru­galmasan bővíthetik. AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL Szomorú szilveszter Szilveszterkor mindenki „el­engedi magát”, vidám szórako­zással búcsúztatja az óévet. Ez pedig általában szeszesital-fo­gyasztással jár együtt. Bizonyos szokások is kialakultak, sókan úgy gondolják, hogy szilveszter éjszakáján a KRESZ-szabályok nem érvényesek, mindenki úgy közlekedik, ahogy akar, különö­sen a gyalogosok. Az alábbi kát esetben maguk­ról megfeledkezett fiatalembe­rekről lesz szó, akik akarva aka­ratlanul főszereplői lettek egy- egy súlyos kimenetelű baleset­nek. Mégpedig azért, mert nem tartották be a közlekedési sza­bályokat, figyelmen kívül hagy­ták az óvatosságra intő figyel­meztetéseket. Sportos vezetők Pászti Mihály 19 éves kiskun­félegyházi fiatalember 1980. de­cember 31-én délután társaival együtt az egyik városbeli barát­jánál szilveszteri szórakozásra készült. Néhány pohár likőr és bólé elfogyasztása után fél 10 óra körül elhatározták, hogy au­tóznak egyet a városban, felke­resik ismerőseiket. A jóbarátok között természetes ilyenkor, hogy kölcsön adják egymásnak a sze­mélygépkocsit. Így történt az­után, hogy Pászti Mihály — szer­vezetében már szeszes itallal ”• _ beül t a KR 91-69 forgalmi rend­számú személygépkocsiba és Kiskunfélegyháza központjában különböző helyekre utazott. Idő­közben a már kocsiban tartózko­dó barátok mellé felvették Bot­ka Tamást is. Az egyik utcában összetalálkoztak egy ismerőssel, aki szintén autóval volt, s elha­tározták, hogy együtt tesznek né­hány kört a városban. A Kossuth Lajos utcából kimentek a Vörös Hadsereg útjára, megkerülték az ABC-áruházat, majd a Már­tírok útján haladtak tovább a Kossuth Lajos utca felé. Mind­végig a megengedettnél nagyobb sebességgel, „sportos” vezetéssel. A Mártírok útjáról a Kossuth Lajos utcába kanyarodott az elől haladó autós barát, és őt követ­te Pászti Mihály. Túlzott sebes­sége és a jármű kipörgetése miatt a személygépkocsi kanya­rodás után sodródni kezdett. A vasútállomás irányába eső jobb oldali útpadkára került, átszakí­totta a védőláncot, kidöntött egy fát, végül egy villanyoszlopnak ütközve állt meg. Az ütközés következtében az erősen megrongálódott jármű­ben ülő Botka Tamás súlyos, több hónap alatt gyógyuló sérü­léseket szenvedett. Szerencsére a többi fiatal nem sérült meg. A baleset vizsgálata során ki­derült, hogy Pászti Mihályt ko­rábban már ittas vezetés vétsége miatt megbüntette a bíróság: a járművezetéstől hosszabb időre eltiltotta. Ügy látszik azonban, hogy a fiatalember nem okult kellően. Ügyében gyorsított el­járással történt a felelősségrevo- nás. A Kecskeméti Városi Bíró­ság az 1987. január 6-án meg­hozott és jogerőre emelkedett ítéletével bűnösnek találta köz­úti baleset gondatlan okozásának vétségében, ezért egyévi javitó- nevelő munka büntetésre ítélte 15 százalékos bércsökkentés mel­lett, és másfél évre eltiltotta a közúti járművezetéstől. Az ittas vezetés szabálysértése miatt pe­dig 1500 forint pénzbírsággal súj­totta. A bíróság megállapította, hogy Pászti Mihály a KRESZ több — közöttük alapvető — rendelkezését szegte meg és ezek következménye volt a baleset. Részeg motoros * Horváth István 30 éves (Tisza- kécske-Kerekdomb) fiatalember már súlyosabb közlekedési bűn- cselekményt okozott újév hajna­lán. Egész éjszaka italozott, et­től közepes fokú alkoholos be­folyásoltság állapotába került. Hajnali 3 óra körül elhatározta, hogy motorozik egyet, újévet akart köszönteni a rokonoknál. Ahová csak betért, mindenütt szeszes italt fogyasztott, végül is hazaindult. Reggel 6 óra körül a Tanácsköztársaság útján előt­te gyalogosok haladtak egy sor­ban. Állapota miatt későn vette észre őket, ugyanis ittassága miatt több időre volt szüksége a veszélyhelyzet felmérésére és a védekező manőver elkezdésére. Ezért — bár megkezdte a gyalo­gosok kikerülését — az úttest fe­lező vonalához közelebb haladó Gáspár Tündét elütötte. Gáspár Tünde súlyos, több hó­nap alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett, mellette gyalogoló társai is közvetlen veszélyhely­zetbe kerültek. Ebben az ügyben is gyorsított eljárás lefolytatására került sor. A Kecskeméti Városi Bíróság ja­nuár 7-én hozott példás ítéletet, amely még nem emelkedett jog­erőre. Bűnösnek mondotta ki Horváth Istvánt súlyos testi sér­tést okozó ittas járművezetés bűntettében, ezért hat hónapi végrehajtandó szabadságvesztés­re ítélte, ezen túl 2 és fél évre eltiltotta a közúti járművezetés­től. A közlekedési bűncselekmé­nyek elszaporodása, az ittas jár­művezetés kiemelkedő társadal­mi veszélyessége arra készteti az illetékes bűnüldöző hatóságokat és egyéb szerveket, hogy az ed­diginél is következetesebb fele­lősségre vonást alkalmazzanak, s még hatékonyabb megelőző in­tézkedéseket tegyenek az ilyen jellegű cselekményeket elköve­tőkkel szemben. Dr. Abrahám István közlekedési ügyész Megkezdte munkáját az Állami Fejlesztési Intézet A bankrendszer reformja részeként a Pénzügyminisztérium január 1-jétő] az Állami Fejlesztési Bank jogutódjaként létrehozta az Állami Fejlesztési Intézetet. Báger Gusztávné, az AFI vezérigazgatója elmondta, hogy az intézet tevékenysége — bár Jelentős mértékben átvette az AFB feladatait egyes területeken lényegesen szűkül, másutt viszont bővebbé vált. Az Állami Fejlesztési Intézet finanszírozza továbbra Is az ál­lami döntésű beruházásokat. Ezt azonban — részben már az új kereskedelmi bankok bevoná­sával — közvetve teszi. A ki­emelt állami nagyberuházások. nál az Intézet továbbra Is ellát­ja a banki teendőket a döntés- előkészítéstől a teljes lebonyolí. fásig. Itt olyan nagyszabású be­ruházásokról van szó, mint a bős—nagymarosi vízlépcső­rendszer építése, vagy a magyar részvétellel készülő KGST-or- Fzágokbeli közös fejlesztések. Az ÁFI finanszírozza azokat a VEGYÉPSZER fővállalkozásá­ban megvalósuló tengizi ’munká­latokat és berendezésszállításo- kat, amelyekkel — földgáz-több- lotszállításoként — hozzájárulunk a jamburgi gázvezeték építésé­hez. A célcsoportos beruházások finanszírozásába az intézet be. vonja a három újonnan alakult kereskedelmi bankot, attól füg­gően, hogy melyikük vezeti az érintett vállalat számláit. Az egyéb központi beruházásokat pe­dig. az ÁFI megbízása alapján a Budapest Bank fogja ellátni állami pénzzel. Azoknál a fejlesztéseknél, ame­lyeket az ÁFI járadékfizetés el­lenében, állami alapjuttatással támogat — a Pénzügyminiszté­riummal és az Országos Tervhi­vatallal együttműködve — új pályázati rendszert dolgoznak ki. Ennek alapján a rendelkezésre álló pénzügyi keret felhasználá­sánál az intézet versenyeztetni fogja a kereskedelmi bankokat. Az ÁFI a legjövedelmezőbbnek ígérkező pályázatokat fogadja majd el. anélkül, hogy egyedileg vizsgálná a beruházások gazda­ságosságának hátterét. A járadék fizetésére ugyanis a kereskedel. mi bankok garanciát vállalnak. Ez azt jelenti, hogy az államilag támogatót beruházások kocká­zata ebben az esetben már nem a költségvetést, hanem a döntést hozó kereskedelmi bankokat terheli. Az ilyen beruházások fi­nanszírozása Összességében egy­szerűbbé válik, hiszen egy kéz­be kerül a hitelezés és a támoga­tás odaítélése és folyósítása. Az a kereskedelmi bank, amelyik megkapja az állami pénzforrást, bankhitelt ad a fejlesztéshez, fo­lyósítja egyben az állami támo­gatást is. Az ÁFI által közvetlenül fi­nanszírozott beruházásokra a* idén 50 milliárd forint, a keres, kedelmi bankok bevonásával fi­nanszírozott beruházásokra 160 milliárd forint áll rendelkezés­re. Az intézet a korábbinál akti* vabban vesz részt a népgazdasá- gi folyamatok tervezésében. Eh­hez valamennyi magyarorszá­gi beruházásról információkat gyűjt, azokat összesíti, figyelem­mel kíséri a vállalatok beruházá. si tevékenységét. elemzéseket készít' központi döntések előké­szítéséhez. Az ÁFI új feladata, hogy ösztönözze a kereskedelmi bankokat az állami struktúrapo­litika megvalósítására, növelje érdekeltségüket a termelési szer­kezet jelentős korszerűsítését szolgáló vállalati fejlesztéseik támogatásában. Az ehhez szüksé­ges új eszközrendszer kialakítá­sához már hozzáláttak az intézet szakemberei. Tervezik, hogy na­gyobb szerepet biztosítanak a kamatkedvezményeknek, a nép­gazdaság! szempontból fontos fejlesztési céloknál pedig — ezek­nél rendszerint jelentős kockáza­tokat kell vállalni a finanszírozó pénzintézeteknek — korszerű­sítik az állami garanciavállalás intézményét, amely lehetővé te­szi, hogy a kiemelt fontosságú fejlesztéseknél a finanszírozó kereskedelmi bankok megosz- szák a kockázatot az állammal. Hegyimentők a Mátrában Az ország legmagasabb pontján, a Kékestetőn egy évtizede működik a hegyi­mentő szolgálat. A Gyöngyösi Városi Ta­nács Sportlétesítmények Gondnokságának sífelvo­nó-kezelő személyzete látja el társadalmi munkában \ mentés feladatát, egyű'l- müködve az C .agos Mentőszolgálat helyi állo­másával. Évente mintegy félszáz e . ben segítenek a Mátrában bajbajutott síelőknek, szánkózóknak. Félúton a Szent Jupát Gál József és Fa Nándor, két székesfehérvári fiatalember — az előbbi építészmérnök, az utóbbi hajókészítő mester — előbb több éves munkával tengerjáróvá alakítottak át egy 5 tonna súlyú, B 31-es típusú vitorlást, majd pedig amikor a 120 négyzetméteres nagyságú vitorlával fölszerelt és egy kis dízelmotorral is ellátott jármű elkészült, több hetes próbaútra indultak az Adrián. Lévén amúgy válogatott vízjárók, ez az első nekirugaszkodás fé­nyesen sikerült. Aztán 1985. szeptember 26-án egy kis magyar csoport búcsúintegetéseinek közepette Ismét kifutottak a rijekai kikötőből. Ezúttal már a Gibraltári-szoros, majd az Atlanti-óceán megkö­zelítése volt a cél... Azóta egy-két sajtóközlemény, rádiós híradás és néhány hazapostázott videofelvétel tudatta, merre veri a hullám a Szent Jupátot — a hajdani B 31- esnek ugyanis ezt a nevet adták. (Szent Jupát a ha­jósok védőszentje.) Nos, a vidám hangulatú start után«egy hasonló­képpen gondtalan — persze azért nem sétahajóká­zásnak mondható — siklás következett: a Szent Ju­pát minden különösebb megpróbáltatás nélkül el­érte Gibraltárt, és belehasított az Atlanti-óceánba. Ott aztán már jobban kellett szorítani a kormányt, de egészen a Kanári-szigetekig ismét csak baj nél­kül eljutottak. Las Palmasba, e szigetcsoport fővárosába 1985. november 9-én futottak be, és szinte a fél kikötő összesereglett a megcsodálásukra. Ekkora hajóval ugyanis nemigen szokás kimerészkedni a legna­gyobb vizekre. Amiikor pedig híre kelt, hogy Afri­ka déli csücske a következő stációjuk, le akarták beszélni őket a továbbhaladásról. Persze hiába. Következett tehát az első irdatlanul hosszú és al­kalmi kikötésekkel megszakíthatatlan óceánjárás. Eleinte kedvező szél feszítette a 11,2 méter magas­ba nyúló árboc óriásvitorláját, de aztán 80—100 ki­lométeres sebességű széllökések támadtak rájuk, és a legrövidebb útvonalról így kénytelenek voltak le­térni. Ezért nem két. hanem három hosszú hét alatt jutottak el Fokvárosig, ahol —, s erre a megpróbál­tatásra sem számítottak — több napon át nem tud­tak kikötni, mert akkora volt a partközeli hullám­verés. Ott. a Jóreménység-foknál sem okoztak kisebb meglepetést, mint jóval északabbra, a Kanári-szi­geteken. Búcsú Cape Town-tól. és irány Sydney! Ezt a szakaszt is sikerrel vésigröpülték. annak ellenére, hogy a több méteres hullámok Itt aztán szinte meg­szakítás nélkül támadtak rájuk. Hanem amikor számos hajó. és csónak diszkíséretében beúsztak a világváros kikötőiébe, elfeledtek minden megnró- báltatást. Több százan fogadták őket, s énekelték el tiszteletükre a magyar himnuszt, marid pedig ugyan mi mást. mint a lehető legstílusosabb nótát, miszerint ..Megfőttek a. meglőttek a. megjöttek a fehérvári huszárok ...” — lévén ez a két vakmerő ifjú tényleg székesfehérvári lakos. Előbb a diplomáciai testület, maid a hirtelenjé­ben megalakult Pzent .Tunát baráti kör tagjai vet­ték gondjaikba Gál Józsefet és Fa Nándort, akik véere lói kinihenték magukat, aztán a meghívások özönének Igyekeztek eleget tenni. Közben oedig Gál József kicsi fiában is rengeteget gyönyörköd­• A Szent Jupát és két utasa — itt éppen barátsá­gosabb vizeken. teík, hiszen az immár elindulásuk után megszüle­tett csöppséget egy 26 órás repülőút árán elvitt« megmutatni az ifjú apának az édesanyja. (Ekkora kalandhoz mi lenne méltóbb, mint egy ilyen talál­kozás?!) • Majd fél évet vendégeskedtek Ausztráliában a Szent Jupát utasai, és amikor a hajót ismét kellő­képpen megreparálták, elindultak Üj-Zéland felé. A legfrissebb értesülések szerint meg is érkeztek oda, de míg a Tasman-tengeren hányódtak, a hajó­juk ismét rakoncátlankodni kezdett. Egyrészt víz folyt bele, másrészt meg az ivókészletük tartályai kezdtek szivárogni — úgy. hogy most Ismét a szer­számok után kell nyúlniuk ... Hogy mikor vágnak neki a legkegyetlenebb sza­kasznak, a Horn-fok megkerülésének, egyelőre nem tudni. Tény viszont, hogy Dél-Amerikának ez a legalsó csücske a hajósok réme: aki ott sikerrel visszatér az Atlanti-óceánra, az joggal gratulálhat önmagának. 1 Egyelőre tehát Üj-Zélandból jövögetnok a hírek. Jók is, rosszak is — ahogyan az a tengerészek vi­lágában szokás. Egy biztos: az idáig véglgklnlódott kilométerczreket immár nem lehet kétségbe von­ni. De elfeledni sem! k A. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents