Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-20 / 16. szám

■t • PETŐFI NÉPE • 198% Janulr 20. MIHAIL GORBACSOV ÜZENETE A HATOKNAK A nukleáris leszerelés az egész emberiség érdeke Várkonyi Péter Norvégiába látogat Dr. Várkony! Péter külügymi- ;niszter Knut Frydenlund norvég külügyminiszter meghívására ja­nuár 20—22. között hivatalos lá­togatást tesz Norvégiában. események sorokban PEKING A Zsenmin Zsipao és az összes többi kínai központi lap hétfői számának első oldalán, vezető he­lyen közölte azt a kommünikét, amelyet az Üj Kína hírügynök­ség hozott nyilvánosságra Csao ■Ce-jang kínai miniszterelnöknek, a KKP KB ügyvezető főtitkára •és Havasi Ferenc, az MSZMP PB tagja, KB titkára vasárnap lezaj­lott találkozójáról és tárgyalásá­ról. Havasi Ferenc hétfőn délelőtt megtekintette az egykori kínai •császárok pekingi nyári palotá­ját, majd a déli órákban elindult Pekingiből vidéki útjára, amelynek során látogatást tesz kantonban és Sanghajban. « KAIRÓ A Szovjetunió a jövőben is kö­vetkezetesen fog küzdeni azért, hogy tovább lehessen lépni a Reykjavíkhan elért pozíciókról. Nem vonunk vissza egyetlen egyet sem az ott előterjesztett javaslataink közül, amelyek cél­ja valamennyi nukleáris eszköz jelentős csökkentése és ezt köve­tően felszámolása, a békés világ­űr biztosítása Földünk körül — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Moszkvában közzétett üze­netében. A szóvjet politikus eb­ben az „új-delhi hatok” — Argen­tína, Görögország, India, Mexi­kó, Svédország és Tanzánia — vezetőinek december végén nyil­vánosságra hozott újévi leszere­lési felhívására válaszolt. A szovjet vezető megelégedés­sel állapította meg, hogy a Szov­jetunió és a „hatok” lényegében megegyező álláspontot képvisel­nek a leszerelés kérdésében. Az SZKP KB főtitkára az egy évvel ezelőtt előterjesztett szov­jet leszerelési programra utalva hangsúlyozta, hogy e kezdemé­nyezésekre építve a Szovjetunió bátor, de ugyanakkor reális ja­vaslatot tett a fegyverkezési haj­sza megfékezése érdekében, an­nak minden területén. A nagyszabású szovjet javas­latok olyan kiváló építőanyag, amelyből már az elkövetkező év­tizedben fel lehetne építeni az egyetemes és szilárd biztonság épületét. Sajnálatos módon azon­ban a másik fél egyelőre nem mutat hasonló politikai felelős­séget a világ sorsa iránt, s nem szándékozik részt venni velünk ebben az építésben. A nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltását változatlanul el­sődleges lépésnek tekintjük azon az úton, amely az atomfegyver­zet csökkentéséhez és azt köve­tően megsemmisítéséhez vezet. A Szovjetunió azt javasolja, hogy haladéktalanul meg kell oldani ezt a problémát. S ha most arra kényszerítenek is bennünket, hogy felújítsuk az atomrobban­tásokat, állhatatosan tovább tö­rekszünk arra, hogy megkezdőd­jenek az átfogó tárgyalások. E tárgyalásokat készek vagyunk bármilyen összetételben és bár­milyen fórumon folytatni, de természetesen csakis az Egyesült Államok részvételével. Az SZKP KB főtitkára uitalit arra: a Szovjetunió korábban miár kifejezte készségét, hogy élni fog a „ihatok” legutóbbi nyilatkoza­tában is megerősített javaslatá­val, amelyben felajánlják segít­ségüket a nukleáris robbantások beszüntetésének ellenőrzéséhez. Sajnos, az Egyesült Államoknak e kérdésben elfoglalt álláspont­ja miatt végül Is nem került sor a hat ország szakértőinek és a Szovjetunió, valamint az Egye­sült Államok szakértőinek talál­kozójára. Nekünk azonban vál­tozatlanul az a véleményünk, hogy egy ilyen találkozó rendkí­vül hasznos lenne a nukleáris kí­sérleteket betiltó szerződés kidol­gozásának meggyorsítása szem­pontjából. A szovjet vezető tájékoztatta a „hatokat” arról, hogy — még ha az Egyesült Államok nem is vizs­gálja felül elutasító álláspontját — a Szovjetunió kész elküldeni képviselőit a hat ország szakér­tőivel való találkozóra. Mihail Gorbacsov üzenetében végezetül kifejtette. mindlaz, amiről Reykjavíkhan sikerült megállapodni, a nukleáris fegy­verzet megsemmisítéséről ott ki­alakult elképzelés ezentúl már nem kizárólagosan a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok tárgyát képezi: Reykjavik eredményei most már mindén ország és nép közös tu­lajdonává váltak. S ez érthető is, hiszen túlélésük kölcsönösen függ egymástól — ez atom- és űnkor- szakunk realitása — s ez mindén államot életbevágóan érdekeltté tesz abban, hogy megsemmisít­sék a nukleáris fegyverzetet, és megakadályozzák a fegyverkezési hajsza átterjedését a világűrre. Az államok — ki.cs.ilk és nagyok — ilyenfajta együttműködése az egész emberiség megóvásáért, naDjainkra minden korábbinál erőtel iesebb létérdekké vált — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Bányász Rezső államtitkárt, a minisztertanács tájékoztatási hi­vatalának elnökét, aki küldöttség élén Egyiptomban tartózkodik, hétfőn fogadta Atef Szidki mi­niszterelnök. A találkozón jelen volt Szafvat Mohammed Juszef as Sarif tájékoztatásügyi állam- miniszter, és Simonyi Ernő kairói magyar nagykövet. BUKAREST A kedvezőtlen időjárás és a nehéz útviszonyok miatt hétfőtől Romániában részlegesen és ideig­lenesen korlátozzák a gépkocsi- közlekedést. A közlekedésrendé­szeti igazgatóság közleménye sze­rint a bőséges havazás, jegesedés és köd miatt az ország egész te­rületén nehezen járhatók az utak. A közérdekű szállítmányok cél­ba juttatása, a lakosság és a gaz­dasági egységek ellátását végző gépkocsik forgalmának biztosí­tása érdekében az ország minden megyéjében tilos a személyi tu­lajdonú személygépkocsik hasz­nálata. CSAO CE-JANG: A reformot folytatjuk Csao Ce-jang kínai minisz­terelnök, a Kínai Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak ügyvezető főtitkára kije­lentette. hogy a pártvezetés­ben nemrég bekövetkezett változás nem érinti Kína bél­és külpolitikáját, az átfogó re. form politikája változatlan marad Kínában. A kijelentés azon a talál­kozón hangzott el, amelyet Csao Ce-jang Havasi Ferenc­cel, az MSZMP PB tagjával, a Központi Bizottság titkárá­val tartott. Csao Ce_jang a KKP KB Politikai Bizottságának múlt héten megtartott kibővített üléséről szólva elmondotta, hogy az ülésen bírálatot és ön­bírálatot gyakoroltak a KKP KB 1978-bán megtartott 3. plénumán kidolgozott politi­kai vonal és elvek szellemé­ben. A személyi változás nem érinti vonalunkat és politikán­kat, sőt lehetővé teszi szá­munkra ennek a vonalnak és politikának még helyesebb valóra váltását — mondotta. Csao Ce-jang kifejtette, hogy általában véve jól halad a re­form Kínában, s hozzátette: a réform folytatódik a kitűzött céloknak és terveknek megfe­lelően. A továbbiakban kifejtette: Kínában a figyelem közép­pontjába helyezik a burzsoá liberalizmus elleni harcot, azzal a céllal, hogy helyesen és sokoldalúan valósítsák meg a 3. plénumon elfogadott irányvonalat. A bolognai merénylők pere RÖMA Az olaszországi Bolognában hétfőn megkezdődött a város pá­lyaudvarán több mint hat éve történt merénylet gyanúsított­jainak pere. Az 1980. augusztus 2-án végrehajtott terrorakció nyolcvanöt ember életét oltotta ki, több mint száz személy se­besült meg. Az elmúlt hat év során a nyo­mozóknak sikerült kideríteni, hogy a merénylet kitervelői az újfasiszta „Fekete terrorizmus” csoport képviselői, akik ebben az akcióban együttműködtek a Licio Gelli vezette — s néhány évvel ezelőtt leleplezett — össze­esküvő-szervezettel, a P—2-vel. Húsz ember ügyét vizsgálja most a bíróság százötvenezer jegyzőkönyv és több ezer vizs­gálati anyag alapján. A FRANCIA SZTRÁJKHULLÁM UTÁN Csak nyitány volt? FRANCIAORSZÄG a társadalmi megráz­kódtatás olyan hónapját élte át, amire közel húsz éve nem volt példa. A közszolgáltatá­sok több százezer dolgozója sztrájkolt a bé­rek emeléséért és jobb munkakörülmények­ért olyan módon és körülmények között, amit a Chirac-kormány frontális politikai támadás­nak fogott fel jobboldali gazdasági program­ja ellen. Ezzel nemhogy csillapította volna, inkább emelte a konfrontáció tétjét, s végső soron további kormányzása számára nehezí­tette meg a helyzetet. A sors különös fintora, hogy míg tíz hó­napja az újdonsült kormány és a politikai szakértők legtöbbje a társbérlet — a szocia- lista párti elnök és a jobboldali kormány po­litikai kettős hatalma — bizonytalan kime­netelét próbálta fürkészni és ennek feszült­ségét várta a francia politika legfőbb esemé­nyének, egyáltalán nem ez következett be. A társbérlet eddig komolyabb zökkenő nélkül megy, mindkét főszereplő — Mitterrand el­nök és Chirac miniszterelnök — nagy gond­ii’ taktikai érzékkel vigyáz minden lépésé­re. Ezzel szemben az RPR és az UDF kor­mányzását nem a szocialista elnök manőve­rei, hanem mélyről jövő társadalmi mozgá- sok fenyegetik. A kormány elvesztette az el- ao összecsapást a diáksággal szemben, s a közszolgálatban állók bérmozgalmát, ami nem sokkal a diáksztrájk után kezdődött, ezért eleve felfokozott harci szellemben fogadta. Itt akarta kiköszörülni a csorbát. Az eredmény egyhavi elkeseredett konflik- Tus után: a kormány nem engedett, s a sztráj- kolok végül ís felvették a munkát. A szerény bérfejlesztési kereteket lényegében sikerült tartania a kormánynak, a három szakma — a vasutasokba villamos erőművek és a pári­zsi tömegközlekedési vállalat dolgozói alig tudtak tágítani rajta valamit. Az igazi mér­leg azonban mást mutat: ebben a nagyon el­húzódó, ádáz küzdelemben minden főbb ér­dekelt veszített, csak az elnök, Mitterrand te­kintélye erősödőtí tovább. SEM A KORMÁNY, sem a szakszervezetek nem fogták fel elég gyorsan, milyen külör.ös bérkövetelő mozgalom volt ez. A közszolgá­lat dolgozóinak béréi már vagy négy éve nem „tartották, karban”. Amikor a szocialista kor­mány a gazdasági egyensúly felborulása után áttért a szigor politikájára, elsőként a köz- szulgálat bérénél húzta meg a gyeplőt. A dol­gozók ps szervezeteik akkor egy remélt na­gyobb cél érdekében elviselték az áldozatot. A Chirac-kormány azonban azzal kezdte, hogy eltörölte a vagyonadót, leszállította a legma­gasabb jövedelműek adókulcsát, csökkentette a vállalati adókat. Ezek után arról prédikál­ni szerény jövedelmű vasutasoknak, metró­vezetőknek és villanyszerelőknek, hogy a munkanélküliek érdekében mondjanak le vá­sárlóerejük helyreállításáról — valóságos provokáció volt. A mozdonyvezetők kezdték december kö­zepén Párizs északi pályaudvarán a sztráj­kot, ami aztán spontánul, lavinaszerűen ter­jedt. Sem a kormány, sem a szakszervezetek nem értették a dolgot: egy héttel karácsony előtt nem szokott nagy bérkövetelő sztrájk­mozgalom kitörni. Mire felocsúdtak, már gom­bamódra szaporodó sztrájkbizottságokkal és országos egyeztető bizottságukkal találták szemközt magukat, amelyekben a legharco­sabbak többnyire a szervezetlen dolgozók vol­tak. A kormány kivárásra játszott, arra számít­va, hogy a sztrájk magától is elhal, ha a dol­gozók látják a kormány eltökéltségét, más­részt a sztrájkok úgyis népszerűtlenek, mert csak nehézségeket okoznak a lakosságnak. Mindez nagyjából be is vált, de a kormány mégis pirruszi győzelmet aratott. A sztráj­kotok szívósabban kitartottak, mint számítot­ta, s a munkabeszüntetés tetemes károkat okozott a gazdaságnak. Az államvasutak 1,4 milliárd frankra becsüli veszteségeit, az áram- termelés csökkentése az ipari termelésben becslések szerint mintegy 2,5 milliárd fran­kos kiesést okozott. Olcsóbb lett volna, ha megadják a követelt béremelést. A LAKOSSÁGNAK okozott kellemetlensé­gek pedig nem növelték a kormány politikai tőkéjét. A szakszervezeti központok komoly leckét kaptak a dolgozóktól és széthúzó viselkedé­sük valószínűleg növelte a bérből élők elide­genedését egyes szervezeteiktől. Egyedül a CGT támogatta következetesen a sztrájkot. A társbérlet szintén nehéz időket élt át. Mitterrand helyeselte a kormány inflációel­lenes stratégiáját, de nem leplezte, hogy a terhek társadalmi megosztását igazságta­lannak tartja. Chirac magánkívül volt a düH- től, egybehangzó értesülések szerint csak ta­nácsadója, Edouard Balladur gazdasági ál­• Az áramszünet miatt az utcán sütnek a lyoni szakácsok. lamminiszter tudta annyira lecsillapítani, hogy ne személyesen rohanja le az elnököt, hanem levélben fejtse ki neki véleményét a társbérlet játékszabályainak megsértéséről. Mitterrand tekintélye tovább emelkedett a kormányéval szemben, Chirac gondjai tovább növekedtek. A három látványos sztrájkmoz­gatom csak nyitány volt az állami szektor nagy bérharcához. Eddig legfeljebb félmillió dolgozó bérfejlesztése dőlt el és e héten kez­dődnek a tárgyalások 4,5 millió állami alkal­mazott béremeléséről. Az első szakmák egy­általán nem vert seregként fejezték be a moz­galmat és a többiek legalább olyan elszánt hangulatban készülődnek a randevúra. Ma már a kormány józanabb tagjai is elismerik, hogy a diáikmozgalom és az év végi sztrájkok egy mély szociális nyugtalanság tünetei, s ez a nyugtalanság bármikor újra felütheti a fe­jét. Végső búcsú Brutyó Jánostól Elvtársai, barátai, küzdőtár­sai vettek végső búcsút hétfőn a Mező Imre úti temető díszraya- talozójában a 26. életévében el­hunyt Brutyó Jánostól, a mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyiségétől, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagjától, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak nyugalmazott elnökétől, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának tagjától, országgyű­lési képviselőtől. A vörös drapé­riával borított, koszorúkkal öve­zett ravatalnál — ahol kitünte­téseit, köztük a Magyar Népköz- társaság érdemrendjét, a Munka Vörös Zászló érdemrendjét he­lyezték bíbor párnákon a kopor­só elé — díszőrséget állt a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának és a Köz­ponti Bizottság titkárságának több tagja, állami és társadalmi életünk számos vezető személyi­sége. Ott voltak egykori harcos­társai, munkatársai. A gyászszertartáson az MSZMP Központi Bizottsága, Központi Ellenőrző Bizottsága, a szakszer­vezetek és az országgyűlés nevé­ben Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke búcsúzott az el­hunyttól. A képviselőtársak, a barátok, a gyászoló család nevében Géczí János, a Nógrád Megyei Pártbi­zottság első titkára búcsúztatta Brutyó Jánost. A díszravatalozóból gyászo­lók százai kísérték Brutyó Jánost végső nyughelyére, a Munkás­mozgalmi Panteon sírsétányára. Építésügyi együttműködés Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter és Po- linszky Károly, a Budapesti Mű­szaki Egyetem rektora hétfőn megállapodást írt alá, amellyel a VII. ötéves tervidőszakra meg­hosszabbították a két szervezet együttműködését. Kölcsönös kö­telezettséget vállaltak arra, hogy a tudományos kutatásban, fej­lesztésben, valamint az építőipa­ri szakemberképzésben együtt­működnek az MSZMP KB 1986. december 28-ai határozatában, va­lamint az oktatási törvényben foglaltak megvalósítása érdeké­ben. Az egyetem szakemberei részt vesznek az ágazat kutatási- fejlesztési feladatainak megva­lósításában, javítják a szakmai gyakorlati oktatás hatékonysá­gát. A minisztérium fokozott mértékben támaszkodik az egye­temi szakemberek munkájára a kiemelt ágazatfejlesztési dönté­sek előkészítésében, segíti az. egyetem, valamint a vállalatok és kutatóintézetek együttműkö­désének fejlődését, gondoskodik arról, hogy az egyetemi oktató- és kutatómunka hatékony ellátá­sához a szükséges információk időben rendelkezésre álljanak. Kölcsönösen nagy súlyt helyez­nek a népgazdaság termelési szerkezetének korszerűsítését és a minőség javítását szolgáló sza­kosított továbbképzés fejleszté­sére. Ülést tartott az OSZT elnöksége A szövetkezeti kongresszusokat követően hétfőn megtartotta el­ső ülését az Országos Szövetke­zeti Tanács elnöksége. Megálla­pította, hogy az OKISZ, a SZÖ- VOSZ, valamint a TOT országos tanácsai a kongresszusukat kö­vetően soraikból 11—11 tagot választottak az OSZT-ba. Az el­nökség elhatározta, hogy az űj összetételű OSZT első plenáris ülését február 6-ára összehívja. Napirendre tűzi a szövetkezeti kongresszusok tapasztalatainak értékelését, a kongresszusok ál­tal hozott közös érdekű állásfog­lalások megvalósításával kap­csolatos javaslatokat. Az elnök­ség a plenáris ülés elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javas­latát is. Indítványozza az OSZT alapszabályának és ügyrendjé­nek megfelelő módosítását is an­nak érdekében, hogy a tanács — a szövetkezeti kongresszusokon megfogalmazott igényeknek is megfelelően — hatékonyan szol­gálja a szövetkezetek közötti együttműködés továbbfejleszté­sét. Fejlesztések az állami gazdaságokban (Folytatás az 1. oldalról.) tékű munka kivitelezése a cél. A Nagymiskolci Állami Gazda­ságban tavaly 30 millió forintot fordítottak a szarvasmarhatelep átépítésére, a beruházás az idén befejeződik. Ezzel a nagymiskol­ci üzem a megye legjelentősebb tejtermelő gazdaságává válik. A Mezőhegyesi Mez&gazdasági Kom­binátban elkészülnek az 1320 fé­rőhelyes hízómarhatelep re­konstrukciójával. Itt az abrakos hizlalás helyett a kombinát cu­korgyárából kikerülő mellékter­mék etetésére állnak át. Nagyobb hangsúlyt kapnak a kertészeti beruházások. A Hel­véciái, szikrai, kiskőrösi és kis­kunhalasi állami nagyüzemek­ben saját beruházással, részben a jól bevált szakcsoporti formá­ban, 800—1000 hektáron telepíte­nek gyümölcsöt, szőlőt. Helvé­cián például a kipusztult ültet­vények helyén 80 hektárra sző­lőt, 20 hektárra almát szánnak. Számos üzemben az ültetvény rekonstrukciójával egyidőben a feldolgozó részlegeket is korsze­rűsítik. Kiskunhalason 30 millió forint jut palackozógépek vásár­lására. Izsákon a pezsgőgyártás feltételeit javítják. A növénytermesztők szintén folytatják a szakmai fejlesztést. Békés megyében valamennyi üzemben jelentős összegeket irá­nyoztak elő az elhasználódott gépek lecserélésére, illetve a géppark bővítésére. Nem lesz tanévhosszabbítás (Folytatás az I. oldalról.) — Lesz-e tanévhosszabbítás? — kérdeztük Bognár Mihályt, a Bács-Kiskun Megyei Tanács mű­velődési osztályának közoktatá­si csoportvezetőjét. — Ha a tél nem tartogat szá­munkra az elmúlt hetihez hason­ló időjárást, akkor nem kell tan­évhosszabbítástól tartani. Az el­maradt órákat az iskolákban ter­mészetesen pótolják. Minden alap­fokú oktatási intézménynek 14 nap áll rendelkezésére ahhoz, h’ogy megtarthassa sportnapjait, továbbképzéseit, egyéb rendez­vényeit. A közeljövőben ezeket a programokat hét végére terve­zik,^ az így felszabaduló napok alkalmasak lesznek az előírt tan­anyag elsajátítására. Előfordul­hat azonban, hogy egyes isko­lákban ez a megoldás nem meg­felelő. Ott a szabadszombatok ter­hére pótolják majd a kiesett ta­nítási napokat. T. T. VALUTA- (BANKJEGY. ftS CSEKK ) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1887, Január itt-íiói 26-álg Pénznem Vételi árfolyam száz egjmégra forintban Kladáat Angol font Auaztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma a) Hollandi forint japán yen (1000) jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olaaz Ura (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona USA dollár Ecu (Közös Piaci 6556.93 2805,82 113.62 622,32 »42.62 704.31 31.39 2032.53 233,44 7.60 3153.59 14330.58 607.75 2359,91 33.14 335.67 30,60 33.42 2313.55 658.01 4285,61 4862,27 63452.61 2079,36 120.71 6450,32 1000.92 748.41 33.87 2222.OS 34)0.98 8.06 3343.56 15801.02 645.35 2503.89 35.24) 356.43 32.50 35.48 2992.89 698.71 4650.69 51453,03,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents