Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-20 / 16. szám
■VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK J Szovjet—indiai külügyminiszteri találkozó Mihail Gorbacsov üzenete a hatoknak éJL UZ» BÁCS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ALII, évf. IC. szánt Ara! 1,80 Ft 1987. január 20. kedd Fokozódó kereslet a bébiételek iránt A Kecskeméti Konzervgyár egyik legsikeresebb termékcsaládja a bébiétel és -ital. Az előbbiből 39-, az utóbbiból 10-féle készül. Az elmúlt évben összesen több mint 25 millió üveggel gyártottak, de ez a mennyiség is kevésnek bizonyult. A növekvő keresletre jellemző, hogy például a bébiitalok iránti igény 1986-ban megduplázódott. A teljesen kihasznált gyártósorok teljesítményét a szigorú technológiai utasítás miatt fokozni már nem lehet, ezért az idén a szombati napokra is szerveznek két gyártóműszakot. Az apróságok kedvenc csemegéjéből műszakonként körülbelül 100 ezer üveg készül. ÚJRA AZ ISKOLÁKBAN Nem lesz tanévhosszabbítás MOSZKVA Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter hétfőn Moszkvában fogadta Nat- vtSr Szingh indiai külügyi állam- minisztert, aki rövid munkalátogatáson tartózkodik a szovjet fővárosban. A találkozón Eduard Sevardnadze átadta azt az üzenetet, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tanzánia vezetőinek címzett. A szovjet üzenet válasz a hat ország tavaly év végén közzétett nyilatkozatára, i Az indiai politikus az üzenet átvételekor hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a „hatok” álláspontja egybeesik a fegyverkezési hajsza megfékezésének elvi kérdéseiben. A tárgyalófelek véleményt’ cseréltek a szovjet—indiai kapcso-. latokról és az időszerű nemzetközi kérdésekről is. Sevardnadze és Natvar Szingh egyetértett abban, hogy Mihail Gorbacsov indiai látogatása minőségileg új szintre emelte a két ország együttműködését, bizonyította a két különböző társadalmi rendszerű hatalom kapcsolatainak egyedülálló voltát. Nagy Jelentőséget tulajdonítottak annak a nyilatkozatnak, amelyet Gorbacsov és Gandhi írt alá Üj-Delhiben. Az okmány a nukleáris fegyverektől és az erőszaktól mentes világról szóló elveket tartalmazza, továbbá meghatározza, hogy az államoknak miként kell viselkedniük a nukleáris-kozmikus korban. Hangsúlyozták, hogy országaiknak közösen kell munkálkodniuk a nyilatkozat kitételeinek valóravál- tásán. A tárgyalófelek megállapították: megvannak a reális feltételei annak, hogy az ázsiai helyzetben gyökeres javulás menjen végbe. A Szovjetunió és India erőfeszítéseket tesz a helyi konfliktusok megoldására, a katonai szembenállás csökkentésére, és elítéli a külföldi katonai jelenlét kibővítésére tett kísérleteket. Si'kraszálltak azért, hogy az Indiai-óceán térségében számolják fel a katonai támaszpontokat, és legkésőbb 1988-ban nemzetközi konferenciát tartsanak a térséggel kapcsolatos biztonsági kérdésekről. (Mihail Gorbacsov üzenetét a 2. oldalon Ismertetjük.) KISKUNFÉLEGYHÁZA, VÖRÖS CSILLAG TERMELŐSZÖVETKEZET Készülnek a zárszámadásra • A szövetkezet ke 11etőá 11 omasá« i-vi-nee mintegy 200 ezer naposliba lát napvilágot. Az ütemezés s^éí-int hétfőn és csütörtökön bújnak ki a tojásból a pihés jószágok ^azhúsz család foglalkozik libaneveléssel, illetve -hizlalással. (Méhcsf'' fiva felvétele) Még jégbordásak az utak Nincs fennakadás az ellátásban — Jól működnek a közművek • Irodalomóra Kecskeméten, a Halasi Úti Általános Iskola 5. osztályában, ahol tegnap már minden tanuló megjelent. (Tóth Sándor felvétele) A megyében hétfő délelőttre — az enyhe időnek köszönhetően — normalizálódott a helyzet. A főutak burkolata a megye középső és déli részén havas, hókásás, helyenként jégbordás, a többi részen vizes. A legtöbb jégbordát az 54-es úton észlelték, különösen nehéz a közlekedés a Soltvadkerten átmenő szakaszon. A mellékutak burkolata mindenhol havas, jégkátyús, csúszós. Hétfőn délelőtt a megye déli részén, Baja térségében havazott, máshol ködös idő volt. A látótávolság általában 150—200, míg Kecskemét és Kiskunfélegyháza térségében helyenként csak 50 méter volt. A közúti igazgatóság 35 hóekéje szélesítette az utakat, szükség esetén sót szórtak. Hét gréder és Volvo a jégbordák ' eltávolításán dolgozik. Készenlétben áll 5 hómaró és 14 hóeke. Az elmúlt napok időjárása és kemény munkája próbára tette a gépeket is, és ezért 7 ekét, 9 sószórót és egy rakodógépet javítanak. A vasúti forgalom vasárnap éjszaka helyreállt. A távolsági autóbusz-forgalomnál különösebb gondok nem adódtak, kisebb késések előfordulnak. Nem ilyen jó a helyzet a városokban, ugyanis az autóbuszvonalakon még nem tisztították el a havat, ezért a helyi autóbuszjáratok menetideje meghosszabbodott, s számítani kell a késésekre. A hókásás és jégbordás utakon éppen az utasok érdekében, az autóbuszvezetők lassan közlekednek. A megyében a kereskedelmi ellátásban nincs fennakadás. Minden alapvető élelmiszercikk, propán-bután gáz és háztartási tüzelőolaj kapható. Az üzletek feltöltése is megtörtént, ezért nem tartják indokoltnak már a meghosszabbított nyitvatartási időt, azt hétfőtől megszüntették. A megye közműhálózatát is helyreállították. Az áramellátásnál kisebb gondok adódnak, amelyek a páralecsapódás miatt következnek be. A vezetékes gáz mindenütt eljut a fogyasztókhoz nyomáscsökkenés nélkül. Felhívták a lakosság és a közületek figyelmét az ár- és belvíz elhárítására, az erre való felkészülésre. A mentők a hét végén 162 feladatot hajtottak végre, a tanyákból való mentést a Magyar Néphadsereg terepjáróinak segítségével tudták megoldani. Kórházainkból a gyógyult betegeket a múlt hét vége előtt sikerült hazaszállítani. A téli ellátási operatív bizottság hétfői — joggal remélhetjük utolsó — ülésén Tohai László, a megyei tanács általános elnök- helyettese, a bizottság elnöke elmondta, hogy az operatív bizottság munkáját felfüggesztik, de tagjai önállóan tovább tevékenykednek, a közüzemek megerősített ügyeletet tartanak, és ügyelet működik továbbra is a megyei tanácsnál, a Polgári Védelemnél. Hasonló módon tartanak inspekciót a körzetközpontok tanácsainál is. Hangsúlyozta, hogy a fő feladat a helyzet további normalizálása, az utak megtisztítása, a parkolók felszabadítása. V égezetül köszönetét mondott a megyei párt- és állami vezetés nevében mindazoknak, akik segítettek e rendkívüli helyzet gondjainak megoldásában, köztük a Magyar Néphadsereg és a szovjet egységek katonáinak. G. G. A Kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben is jelentős gondokat okozott a rendkívüli időjárás. Pesir István elnök csak néhányat sorol fel a hó, valamint a szokatlan hideg okozta károkból. Az utak nagy része járhatatlanná vált, a majorokat nehéz volt megközelíteni, a tanyákat elszigetelte a magas hóréteg. A közös gazdaság autóbuszai nehezen juttatták el a dolgozókat a munkahelyekre. A tehenészetben a csaknem 30 fokos fagy tönkretette a vízvezetékeket. Két napig nem volt normális vízellátás, emiatt számottevően csökkent a tejhozam. A forgácsolóüzemben alkatrészgondok jelentkeztek. A szokásosnál kisebb létszámban dolgoztak a tormafeldolgozó, valamint a gumiüzemben is. Az olvadás után megfagyott hó súlya alatt az egyik 500 férőhelyes juhhodály teteje leszakadt, jelentős kárt okozva az állományban. Az utakat gyorsan rendbehozták és jelenleg már mindenütt visszazökkentek a régi kerékvágásba. A munkahelyi közösségek tagjainak részvételével gyűléseken vitatták meg, hogyan lehetne csökkenteni a károkat. A dolgozók pluszmunkát vállaltak, megfogadták, hogy a termelékenység növelésével ellensúlyozzák a minitegy 3 millió forint értékű kie|ést — tájékoztat. — Nagyobb gondunk; az aszályos időjárás nem kedvezett az őszi gabonaféléknek, az árpának és a búzának. A csapadékhiány miatt az őszi árpa mintegy 30 százaléka kelt csak ki, a búza- vetéseknél ez az arány még kis- sebb. Szerencsére a négy éve tartó aszály már néhány tapasztalattal gazdagított berniünkéit. Mintegy 20 százalékkal több magot vetettünk, — jegyzi meg. Majd ha elolvad a hó, derül ki, mennyit segített a gabonaféléknek a csapadék. Lehet, hogy javulnak a kilátásaink. Némi bizakodással még hozzáteszi: — Most készülünk a zárszámadásra. Nem túlzók, ha azt mondom, nehéz évet zárunk, sok gondunk volt, de sikeresen megküzdöttünk ezekkel. Az eddigi mérlegadatok alapján hisszük, hogy a tervezett 30 millió forint nyereség meglesz. K. S. Hol tart ma Bács-Kiskun? Néhány nappal ezelőtt még több olyan óvodáról, általános és középiskoláról adtunk hírt, ahol — tekintettel az időjárás okozta nehézségekre — szünetelt a tanítás. A hét elejére a megyében visz- szatért az oktatómunka menete is a régi kerékvágásba. Tegnap már csak az imrehegyi általános iskolában álltak üresen a padok, mivel a vízvezeték elfagyása miatt nem tudtak fűteni. A hószünetnek tehát — úgy tűnik — vége. De vajon milyen következményekkel kell számolniuk azoknak az iskoláknak, ahol néhány napra megállt az élet? (Folytatás a 2. oldalon.) SZŐLŐ-GYÜMÖLCS. ÁLLATTENYÉSZTÉS Fejlesztések az állami gazdaságokban A mezőgazdaság állatni nagyüzemeiben az idén folytatják az átfogó fejlesztési programok megvalósítását. A beruházások jelentős része az állattenyésztési teljesítmények javítását szolgálja, ám a gazdaságok mind több helyen vállalkoznak például a szőlő-gyümölcs ágazat korszerűsít ésére. A Bajai Mezőgazdasági Kom- re százmillió forintot költenek btnatban több éves rekonstruk- 1987Jben dtt 60 millió forint ér- ció kezdődik a szarvasmarhatelepen, amelynek korszerűsítésé- (Folytatás a 2. oldalon) . Szülőföldemen, a Rába partján ma is furcsa hangsúllyal kérdik barátaim, ha nagyritkán hazalátogatok: — Hogy tudtál megszokni az Alföldön? Ügy várják válaszomat, mintha a világ túlsó végére költöztem volna, a XX. századból a XIX.-be vetett volna sorsom. Nem akar hinni a szemé- nek, akit közülük munkája vagy kíváncsisága a Kiskunságba vagy az ősi Kalocsára, a napfényes Bácskába hoz. Csodákat regélnek a táj szép. ségeiről, az építkezésekről. ,Jdost már értjük — magyarázzák —, hogy évtizedek óta miért Bács-Kiskuné a településfejlesztési vándorzászló." Az erőfeszítést értékelik, mert látják a korigény és a valóság mind feszítőbb ellentmondásait. Mi tagadás, mostoha történelme, sanyarú természeti adottságai csakazértis szorgalomra, , kezdeményezőkészségre — Móricz szavaival — a semmiből valamit csinálás tudományára késztették e táj lakóit. Jókaitól Németh Lászlóig számos író emelte országos példává a homoki embe. rek életrevalóságát, vezetőik bölcs realizmusát. Mivel a Duna—Tisza köze, jelesül mai megyénk mindig kevesebbet részelt az országos osztásokból, javakból, ilyen — már-már hősies — önzsaroló munkával, honunkban ritka társadalmi összefogással sem értük utol a Dunántúlt. lassabban gyarapodott kis hazánk az északi iparvidéknél, alig.alig tudtunk lépést tartani a világméretű változásokkal, a ■ kívánatosnál nehezebben birkózunk öröklött hátrányaikkal. Mintha a gyakorlatban a a szükségesnél kevésbé érvényesülne az MSZMP Vll. kongresszusának a vidék fej. lesztését szorgalmazó állásfoglalása: Mindenekelőtt az Alföld érdemel nagyobb figyelmet! A különböző fejlettségi mutatók szerint Bács-Kiskun azonban még mindig a hátrányos helyzetű megyék közé tartozik. Magának kell küszködni néha más megyékben központilag megoldott gondokkal. ' Mintha Bács-Kiskun néha- néha ráfizetne kezdeményezőkészségére, arra a szemléletre, amely nem engedi meg, hogy „öszvetett kezekkel" várakozzunk, amig helyettünk dolgozik a sors. Három évtizede bajaink dramatizálása, siránkozás he. lyett többnyire helyi erőforrásokból kínlódva létrehozott falusi üzemekkel .csökkentettük elviselhetővé a fenyegető munkanélküliséget, erő. sítettük a községek népesség- megtartó erejét. Mértéktartóan, de e tájért felelősséget érző emberek csalódottságát is érzékeltetve szólt a megye, s különösképpen a ■közgazdasági közmüellátottsági szempontból elmaradott Homokhátságról a megyei tanács elnöke az országgyűlés legutóbbi ülésszakán. „Az ipartelepítés még a legutolsó ütemben ts csak töredékesen érkezett e tájra. ... S hátrányodét a terület heterogén település- szerkezete miatt is.” Bizony az! Gondoljunk csak a tanyai öregek sokáig áldatlan viszonyaira. Gyűjtést kéz. deményeztünk, társadalmi akciókkal könnyítettünk sorsukon. Zsebükbe nyúltak egyének és közösségek. Más megye akkor kért és kapott ilyen Célra, az ..országos naqvkalap- ból", amikor a Bács.Kiskun megyei helyzet feltárásával mindenütt nyilvánvalóvá vált: tenni kell valamit. * Vállaltuk az úttörők, a kezdeményezők nem mindig hálás szerepét a hétközi diákotthonok szervezésénél, nem vártuk ki, amíg a külterületi, tanyai gyerekek jobb iskoláz, tatása félig-meddig állami üggyé vált. Ezer helye volna városainkban, falvainkban annak a pénznek, amit a tanácsok kénytelenek áldozni tanyák villamosítására. Magától értetődő természetességgel vállalják megyénk- beliek, hogy saját forintjaik hozzáadásával juthatnak vízhez, úthoz, helyenként villanyhoz. Mit szólnának a budai zöldövezetben lakók, vagy a pesti belvárosban élők, ha pénzt kérnének tőlük századunk végén alapvető szolgáltatások megteremtéséért? Ez a táj — nagy szülöttének tanácsához tartja magát nap. jóinkban is: „Munkálkodó légy, ne panaszkodó". „A tartalékok kimeríthe- tetlenek" nyilatkozta dr. Gaj- dócsi István az új év első napjaiban kormányunk félhivatalos lapjában. A „település- fejlesztés országos szószólója" úgy véli, hogy a jövőben is számíthatunk a lakosság öntevékenység éré. áldozatkészségére. Bács-Kiskun továbbra is új meg új kezdeménye, zésekkel bizonyítja: meg akar szabadulni hátrányos helyzetének mind nyomasztóbb következményeitől. Sürget az idői Teliesitményközpontú korunkban joggal várja öntevékenysége hatékonyabb központi segítését. gondjainak megértését, esetenként az egyedi támogatást, örülünk a nemzeti zászlónak, a különböző elismeréseknek, de ezek m®né több telefon, út. iskola kellene, ha egy kormányzati döntés szerint nincs is me. gyénkben hátrányos terület. Amit megtehet ez a megye, megteszi, de a kor többet kíván. licitál Nándor
