Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-16 / 13. szám

A • PETŐFI NÉPE • 1981. január 16. A SZAKTANÁCSADÁSRÓL Szemléletváltásra van szükség A múlt nyáron jelent meg a művelődési miniszter rendelet«, miszerint az óvodákban, vala­mint az alap- és középfokú ok­tatási intézményekben 1987. augusztus 31-ig — a szakfelügye- íői helyett — meg kell szervezni a szaktanácsadói hálózatot. Mi­vel az erre vonatkozó miniszteri állásfoglalás mind ez ideiig nem látott napvilágot, a, feladattal: megbízott megyei pedagógiai in­tézetekben még igencsak bi­zonytalanok a részletkérdések te­kintetében. Tehát a szakfelügyelőt ezen­túl szaktanácsadónak hívják, ám ez nőm jelenti azt, hogy az el­nevezés automatikusan megválto­zik, a címet viselő személy pe­riig nem. A megbízó pedagógiai Intézeteknek ez jó alkalom arra, hogy a pedagógus eddigi tevé­kenységét elbírálják, s ha nin­csenek vele megelégedve, meg­váljanak tőle. A Bács-Klskun megyeiek körültekintő;, alapos előlkészítő munkáját bizonyítja, hogy a megbízások visszavoná­sa. illetve kiadása előtt szemé­lyesen elbeszélgettek valameny- nyi szakfelügyelővel, csakúgy, mint az illetékes tanfelügyelők­kel, s művelődési osztályvezetők­kel. Az ily módon megszerzett tapasztalatok birtokában dön­töttek úgy. hogy a megye száz­húsz szakfelügyelője megkapja a szaktanácsadói megbízásit. Megbízás határozott időre Nem mellékesen jelzi ez azt, hogy a gárda eddig is jó munkát végzett, s míndannyiuikat alkal­masnak tartották a jóllehet még nem teljesen körülhatárolt, de mindenképpen sokrétűbb és új­szerű feladatra. A Bács-Rislkurt Megyei Pedagógiai Intézet nem követte el azt az érdekeltekben rossz érzést szülő hibát, ami más megyékben előfordult: nálunk egy borítékban kapták mag az érin­tettek a felmentésükről, s egy­idejű kinevezésükről szóló érte­sítést. Mivel a rendelet szerint a megbízás határozott időre — legfeljebb öt évre — szólhat, e ■tekintetben természetesen dif­ferenciáltak. A szaktanácsadói hálózat meg­szervezése pénzügyi változásokat is maga után von. Ugyanúgy, mint eddig, a szaktanácsadók is az iskolában kapják kézhez a pótlékot és a kiküldetési kéltsé­gét. de ezentúl ez az összeg már — az átcsoportosítás utái, — a pedagógiai intézet költségveté­sét terheli. Vagyis: a szaktanács­adási hálózat kiadásainak pénz­ügyi fedezetét ettől fogva egy kéz kezeli. A gazdálkodás során elöbb-utóbb — feltéve, hogy az intézet kap rá fedezetet — lehe­tőség, nyílik a szaktanácsadók dí­jazása közti jókora 'különbségek megszüntetésére, az aránytalan­ságok feloldására. Iskolai önállóság Várat még magára a szakta­nácsadói útmutató megjelenése, ami segítené az érdekelteket a konkrét tartalmi feladatok meg­határozásában. Amii biztos, ami­re az oktatási törvényből is egy­értelműen következtetni lehet: az iskola szakmai önállóságát, önfejlesztését kell szolgálnia a szak tanácsa dói hálózatnak Is. Tartalmában, jellegében váltó, zik az irányítás. A direktívák osztogatása helyett — sokszor a szakfelügyelők Is ebben a stílus­ban dolgoztak — az állami és a szakmai irányításnak a szakmai fejlesztő, segítő munkát kell tá­mogatnia, hogy az oktatási Intéz­mények mihamarabb az önálló­sulás útjára léphessenek. • Az oktatási törvény adta sza­badság még sok helyen zavart okoz, nem tudnak vele mit kez­deni. Persze ennek az ellenke­zőjére Is van már példa: eddig szunnyadó energiák törtek fel­színre az önfejlesztő Iskola szol­gálatában. A szakmai közösségek segítése Nagy szemléletváltásra van szükség, de ez nem megy máról holnapra. A szaktanácsadókat fel kell készíteni erre az újszerű munkára, s ez az Országos Pe­dagógiai Intézet feladata. A jó szakfelügyelőknek könnyű lesz munkájukon változtatni, vagy még erre sem lesz gondjuk, mi­vel eddig is Ilyen stílusban dol­goztak. Meg kell erősödniük a munkaközösségeknek, ezentúl a szaktanácsadóknak sokkal in­kább a szakmai közösségek irá­nyításával és segítségével kell foglalkozniuk, kevésbé az egyes személyek, órák elemzésével, kri- tizálásával. Több mérésre van szükség, erre rendelkezésre áll­nak az OPI adatbankjai. A jó iskolák külön felkérés nélkül Is „bemérik” önmagukat, ehhez vi­szont ismerni kell a követel­ményrendszereket, az országos szintet. A szakfelügyelőnek eddig sem volt utasítási joe.a, ezután vég- kéoo nem lesz. Meg kell szaba­dulni a hivataloskodó stílustól, meg kell változtatni az írásos anyagok jellegét. Segítő szándé­kú. ajánló elemzésekre van szük­ség az önigazoló jelentések he­lyett. A szaktanácsadóknak jelen­tős szerepet szánnak a helyi to­vábbképzésekben is. A szaktanácsadói hálózat tar­talmát illetően még az útkeresés, a közös gondolkodás stádiumá­ban van. A teljes kibontakozás­hoz több évre van szükség, hi­szen legelőször is a struktúra­változáshoz kell hozzászokni. Kormos Emese CSAK 65 ÉVES VOLNA CSORBA PISTA... Ujjai köré csavarta a közönséget Buddhista szerzetest lepipáló titokzatossággal közölte időn­ként barátaival Csorba Pista: — Elmondom, de remélem, köztünk marad. Es a következő pillanatban máris fef csattant a hahota. Leg­újabb anekdotájával adományozta mcj híveit. A fél város ismerte másnap a remek történetet. — S ml tagadás, a kicsit unal­masan döcögő előadásra még az utolsó pillanatban Is kaphatott jegyet, aki nem tudta, mire vál­lalkozik. Unták a színészek is a kínlódást. Kölgyesi Györgytől kér­dezte Major Pál kedvetlenül: „Hány napig megy még ez a da­rab?” Mire fanyarul közbeszól­tam: „Számolom a napokat, már csak négyet kell aludni a közön­ségnek”. Elmondom, de remélem köz­tünk marad. Előfordult, hogy „a Csorbának” rossz napja volt, megtörtént: fél­reértette szerepét, de sosem un­tatta a tisztelt publikumot. Sze­retett jókat enni (és inni), de a legízesebb csirkecomb is hiába kellette volna magát, ha szundi­káló vagy elmélázó nézők szo- morították volna. Éppen ezért apalt-anyait bedobott a nagyér­demű vidítására. Rosszul érezte magát közönyös, mosolytalan em­berek körében. Ha tetszik, ha nem, nevetni fogtok! Nőnek öl­tözött, megette a púderosdobozt, kicsavarta a szavaikat, ujjai köré csavarta a közönséget. Elmondom, de remélem köztünk marad. Ha egy csipetnyivel kevésbé szereti a mindenkori nézőket, ha nem érez személyes felelősséget a szünet nélküli jókedvért, akkor a legnagyobb magyar naturbursch, azaz temperamentumos, áradó jókedvű, mindenkit magával ra­gadó mozgású vígjátéki színész­ként emlékeznénk rá születésé­nek hatvanötödik évfordulóján. Így Csorbaként tisztelhetjük. És ez nem kevés! Sőt! Minden mű­vészet a különbözéssel kezdő­dik. A fáradhatatlan tervkovácsot hiába próbálgatnám bárkihez ha- sonlítgatni. Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában szer­zett diplomával éppen negyven esztendeje szerződött Kecskemét­re. Jól érezte magát Latabár Kál­mán szülővárosában. Családi okokból költözött 1959-ben Ka­posvárra. A hatvanas évek köze­pén két évadra visszajött. Hosz- szabb Ideig játszott a Fővárosi Operettszínházban. 1981 őszén elő­ször és utoljára tréfálta meg az elmúlás. Váratlanul hagyott Itt bennünket. Sajnálom mindazo­kat, akik nem látták Zsupánként, vagy A denevérben, a két évti­zede Kecskeméten színpadra mó­kázott Doolittleként a My fair Lady világsikerben. Elmondom, de maradjon köz­tünk: Csorba művész úr terem­tette meg híres városunkban a politikai kabarét. (Ma is mosoly­ra vidámodik a szám, ha a „ve­zér! sátorról” — ha valaki nem tudná, a lordok házáról van szó — Irt történelmi revüje eszembe jut egy régi-régi szilveszterről.) A megcsípkedtek kedvelték a legáhítatosabban. Csak másod­percekig ücsörgött törzshelyein hairmadmagával (egy üveg sör, kísérőnek valami tömény és a művész úr...) Mindenre volt ide­je. A színészek közül elsőként fe­dezte fel a sajnos időnap előtt ma­gamagát fölfaló helyi filmstúdió­val adott lehetőségeket. Az emlé­kezetes nagy rádiós, tévés vetél­kedőkön Is számíthatott Bács- Kiskun rigmusgyártó képességé­re, eredeti humorára. Társszerző­je volt Tiborc újmódi panaszá­nak. Mivel akkoriban még rak­tárként, sportorvosi rendelőként hasznosították Katona szülőhá­zát, így kesergett a drámaíró: „Bé- fogad- színházam, s ha nem / Hát a tanácshoz fordulok, / S fennen hirdetem: Ha a teremtésben vesz­tes maradok / Itt kísértek foly­vást, mint haladó hagyomány, / S nem tragédiát, csak kérvénye­ket Írok!” Ml mindent hoznak föl az em­lékezés vödrei Csorbáról szól­ván ... Szeretném, ha nem maradna köztünk: Sokan Csorba Pista ked­véért váltottak jegyet egy-egy előadásra. Nevetett partnere, mo­solygott a zenekar, derült az ügye­lő, kacagva töprengett az igazga­tó: jutalmat adjon rögtönzéséért vagy fegyelmit; könnyesre kacag­ta magát a közönség, ha színpad­ra lépett. Heltal Nándor Egyházi múzeum A Magyar Orthodox Admi- nisztratura. a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács és a Borsod Megyei Múzeum igazga­tósága összefogásával, mintegy hétmillió forint költséggel elké­szült Miskolcon a Magyar Or­thodox Egyházi Múzeum. A négy helyiségből álló múzeumban 220 egyháztörténeti exponátumot: egyházi szertartási kellékeket. Írásos dokumentumokat helyez­tek el. A Szentendrén levő szerb gyűjtemény mellett a most fel­avatott intézmény a második orthodox múzeum hazánkban. KÖNYVESPOLC Végtelen történet A vérbeli epika szinte soha­sem mellőzheti a mesét — az- igazi mese pediiig nemcsak a gyermeket, hanem a felnőtteket is lebilincseli. A romantikus lel­kületű, filozófiai érdeklődésű, NSZK-beli Michael Ende Végte­len történet című regényével olyan mesét alkotott, amelyben a fiatal olvasó számára a boldog azonosulás élménye, a kalandos história követése a döntő, a fel­nőtt viszont inkább a bravúros formára, a kompozícióba fogott gondolatokra flgyelmez. Ende „átóil cettig” mondja a mesét, s ezt ezúttal szó szerint keLl értenünk: az egyes fejeze­tek az ábécé egymást követő be­tűivel kezdődnek. Egész oldalnyi iniciálé nyitja az újabb és újabb epizódokat, méltóságot, patinát, titokzatosságot kölcsönözve a szö­vegnek. „Könyves könyv” a vég­telen történet, hiszen főszerep­lője, egy magányosságra hajla­mos kisfiú az antikvárium zugá­ban, öreg kötetek közt keresve menedéket társai gúnyolódása, özvegy édesapja mogorvasága elől — s aztán hirtelen „bele­keveredik” abba, amit olvas. A könyvkereskedésből magával vitt kincset az ő gyermeki lelkesült- scge. becsületessége. bátorsága teszi valódi értékké. Prériharc és osodasárkány, jövendömondás és Kislány Királynő... — jellegze­tes és mégis újszerű mesei ele­mek, figurák, Színes, fantázia- dús. erkölcsi bölcselkedéssel fut­tatott regény ez — mozivászon­ra kívánkozott. A közelmúltban a hazai mozikba is eljutott Wolfgang Petersen 1984-ben ké­szített filmje, amelv forga.hagos- ságával. grandiozitásáva'l, érzel- mességével biztos síik erre szá­míthat közönségünknél. ahogy mondani szokás, kilenctől ki­lencvenkilenc évesig. A Végtelen történet számos formai érdekessége közé tarto­zik. hogv — szokatlan módon — zöld betűkkel nyomtatták a szö­veg nagv részét, s rozsdabarná­val a többit. A valóság és az álom. az élet és a me~° így, eb­ben is elválik egymástól. Az Európa, illetve az Árkádia Kiadótól gondozott szép — immár újranyomásban is napvilágot látott — könyvet Hars Ernő for­dította magyarra. Nem csupán átültette, magas szinten tolmá­csolta a nehéz szöveget, a sok szójátékot — de valóban magya­rította is a művet. E sorok írója első olvasásra megszerette a Végtelen történe­tet. amelv az úiratolvasás és a „mozizás” próbáiét is kiállta. De azért ne becsüljük túl a köny­vet: ez a jól. s ügyesen megírt példázat ózok közé a modem rme-fék közé tartozik, amelyek törnek. lá*rsik. »vőznek. s öt­hat. esztendő múltán egy másik váVta föl őket. (Árkádia Kiadó 1986.) Tarján Tamás KESZENLETBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let ideje hétfőtől pén­tekig, este 18 órától reg­gel 8 óráig tart; szom­baton, vasárnap és ün­nepnapokon reggel 8 órától fo­lyamatosan a következő hétköz­nap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. T.: 20-488, központi itömb, diagnosztika. Gyermekek­nek: Kecskemét, Izsáki út 5. C- pavilon, földszinti ambulancia. Telefon: 22-822. Ágasegyháza, Ballószög, Hel­vécia, Hetényegyháza, Jaka.bszál- lás, Nyárlőrinc. Városföld gyer­mek. és felnőtt betegeit a mun­kaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Kerekegyháza, Fülöpháza, Kun- foaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-340); Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse, Felsölajos, La- dánybene: Lajosmizse, központi rendelő T.: 24); Szabadszállás, Fülöpszállás, Soltszentimre: Sza­badszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszentmiklós. Kunpe- szér. Kunadacs, Tass: Kunszent- miklós, központi rendelő (T.: 155); Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 6); Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár. Alkot­mány u. 18'a. T.: 44-086); Laki- telek: dr. Glied I. (Lakhelek, Al­kotmány u. 3. T.: 42-015). BAJA: a hétvégi ügveletet a kórház baleseti sebészeti pavilon­jában látják el. T.: 11-244. Itt fogadják a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostorl, csáfaijai, c'ávolyi, dávodi, érsek- csanádl, felsőszentiváni, gara.i, hercegszántói, nagybaracskai, ne­mesnádudvari, sükösdi, szerem- lei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőinté­zetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátéteLki, kunbajai, csi- kériai, madaras!, kalymári lako­sakat látják el. (T.: 124). KISKÖRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügye­let a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőin­tézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézet­ben ellátják a kiskőrösi, akasz­tói, csengődi, tatod!, páhi, kaskan-. tyűi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, köz­ponti rendelő (T.: 68); Soltvad- krt, Bócsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kun- szállási, pálmónostori, petöfl- szállásl, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rend­je hétvégeken: szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügye­letével. KISKUNHALAS: A Semmel­weis Kórház központi ambulan­ciáján tartanak ügyeletet. T.: 21-011, 275-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi. zsanai. kunfehértói, kisszállás! és pírtól betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jász- szentlászló, Csólyospálos, Köm- pöc: Kiskunmajsa, központi ren­delő (T.: 25); Jánoshalma, Kéles- halom, Borota, Rém; Jánoshal­ma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17). KALOCSA: a rendelőintézet­ben tartatlak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Dunaszentbenedek, Foktő, Géder- lak, Homokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Telefon: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szo- ba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munka­szüneti napokon a fogászati ügye­let sürgős esetben vehető igény­be 9-től 12 óráig. A fogászati ügyeletbe tartozik: Kalocsa, Solt, Harta. Dunapataj, Dunaszent­benedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szent István u. 30. T.: 19); Hajós: dr. Pap I. (Hajós, Kossuth u. 1. T.:'10); Solt, Üj- solt. Dunaegyháza: Solt, közpon­ti ügyelet (T.: 167); Harta, Duna­pataj: dr. Varga Gy. (Harta, Dó­zsa u. 51. T.: 57). TISZAKÉCSKE: a rendelőinté­zetben a tiszakécskel és a lászló- falvl betegeket látják el (Tele­fon: 41-261). GYÓGYSZERTÁRAK--------- A péntek esti zárórá­tól hétfő reggelig a kö­vetkező gyógyszertárak ______ tartanak ügyeletét: • Kecskemét: Szabadság tér; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1 'a.; Kalocsa: Széchenyi- lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tisza- kécske: Béke u. 132.; Kiskunha­las: Kossuth u. 15—19.; Solt: Bé­ke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÄL- LATKÖRHÁZ: dr. Ve­réb .1. (Bácsalmás, Marx u. 36., T.: 106). KECSKEMÉTI ÄLLATKÖR- HÁZ: dr. Temesváry I. (Kecske­mét, Halasi úit 34., T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmo- nostor, Szeremle: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.). Ne­mesnádudvar, Sükösd, Érsekcsa- nád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11 /sl, T.: 12-482), Bácsszentgyörgy, Gara. Vaskút; dr. Ulicsák A. (Gara, Kossuth u. 58.. T.: 14). Felsőszentiiván. Csá­vói v, Bácsbokod: dr. Szabó B. (Bácshokod, Tolbuhin u. 28. T.: 31). Bácsborsód. Madaras. Kaity- már: dr. Varga M. (Madaras. Hu­nyadi u. 1/a.. T.: 2), Hercegszán­tó. Dávod. Csátalja. Nagvbaracs- ka: dr. Szálas L. (Hercegszántó, Dózsa u. lta.). kalocsai Állategész­ségügyi KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Simon E. (Ka­locsa, Vörösmarty u. 69.), Tass, Szalkszenlmárton: dr. Tiringer A. (Szalikszentmárton. Rákóczi u. 1.), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u. 17/a.), Solt, Üjsolt, Dunaegyháza, Állampuszta! Célgazdaság Solti kerülete: dr, Varjú S. (Solt, Kos­suth u. 86., T.: 52), Hanta, Duna- tetétien, Állampuszta: dr. Mészá­ros J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10., T.: 3), Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (öreg­csertő, Vén J. u. 24., T.: 11), Miske, Drágszél, Hajós, Császár­töltés: dr, Koch J. (Hajós. Te­mető u. 2., T.: 11), Fájsz, Dusnok, Bátya-BAFAMl: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35., T.: 20). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecske­mét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecskemét, László K. u. 11., T.: 27-985), Kecskemét, Balló­szög, Helvécia, Városföld: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét. Törek­vés Tsz., T.t 27-455), Jiakabszál- lás, Orgovány: dr. Bartal J. (Or- govány, Hajma A. u. 22., T.; 42), Lászlófalva Nyárlőrinc: dr. Pil­lér J. (Lászlófalva, Dózsa Gy. u. 1., T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy- Zs. u. 52., T.: 117), Tiszakécske: dr.’ Jenei J. (Tiszakécske, Kerek­domb 99.). Kerekegyháza. Kun- toaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54., T.: 71-161). kiskőrösi Állategész­ségügyi KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vatta-y u. 10.), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegy­háza, Kossuth L. u. 23., T.; 20), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kun- adaes: dr. Tóth S. (Kunszentmik- iós, Petőfi iltp. B. ép. A. lh„ T.t 202), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Loboda J. (Fülöpszállás. Ady E. u. 2., T.: 19), Soltvadkert, Bó­csa. Tázlár: dr Pais K. (Bócsa, Mező I. u. 19.), Akasztó, Csengőd, Taibdi, Páhi. Soltszentimre, Kas- fcantyű: dr. Bozi R. (Akasztó, Vö­rös Hadsereg u. 3.), Kecel. Imre­hegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Vas­út u. 59'3.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁL- LATEGÉSZSÉGJGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr Horváth T. (Kiskunfélegyháza, Mártírok u. 4„ T.: 62-987), Gátér, Pálmonostora, Fetőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Kossuth u. 57., T.: 7), Tiszaalpár. Lakltelek: dr. Be- rényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7., T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Kele­ties J. (Kiskunmajsa, Tanácsköz­társaság u. 16.. T.: 168), Jásizszent- 1 ászló. Szanik: dr. Miihala F. (Szánk, Árpád u. 28., T.: 16), Bugac. Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577., T.: 10). KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Horváth L. (Kis­kunhalas, Fazekas G. u. 17., T.: 22-554), Zsiaina, HarkaJkötöny, Pir­ító, Balotaszáillás, Kunfehértó: dr, Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázi­um u 6. T.: 22-585), Jánoshalma: dr. Csépányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20., T.: 223), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48., T.:, Jánoshalma 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Láng M, (Kisszállás. Tavasz u. 5., T.: 43), Tompa. Kelebia: dr. Patocskai G, (Kelebia, Ady E. u. 216.), Bácsal­más. Csikéria. Bácsszőlős, Kunba­ja: dr. Rácz I. (Osikéria, Kossuth u. 21.. T.: 4), Tataháza. Bácsal­más, Má tétel ke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 4íi.).

Next

/
Thumbnails
Contents