Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-13 / 293. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP B ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLi. évi. 293. szám Ára: 2,20 Ft 1986. december 13. szombat iflIWIMIHIMHi' •' Célunk a szocialista építés I terveinek megvalósítása I £ Kádár János válaszai a Magyar Televízió kérdéseire 8 (3. oldal) KÉP és HANG, a rádió és a televízió műsora szombattól Jövő vasárnapig. (7—8. oldal) PBaHHHHBsani SALT—II._________________________________ Szovjet külügyminisztériumi nyilatkozat A Szovjetunió külügyminisz­tériuma szóvivője útján nyilat­kozatban utasította vissza azokat az amerikai állításokat, amelyek szerint szovjet részről megsértik a SALT—II. szerződést. Legutóbb az Egyesült Államok fegyverzet­korlátozási és leszerelési hiva­tala adott ki ilyen értelmű saj­tóanyagot. Borisz Pjadisev, a szovjet kül­ügyminisztérium tájékoztatási főosztályának helyettes vezetője pénteki nyilatkozatában emlé­keztetett arra, hogy a nemzet­közi közvélemény elítélte az Egyesült Államok lépését. A SALT—II. kereteinek amerikai részről történt túllépését úgy ér­tékelte, mint amely a fegyverke­zési hajszát féken tartó szerző­désrendszer megsemmisítésére irányul. Ugyanakkor sok kor­mány és a világ közvéleménye nagyra értékelte a szovjet fél mértékletességét, azt, hogy beje. lentette: egyelőre nem lépi túl a SALT—I. és a SALT—II. szer­ződésben rögzített kereteket. Szovjet részről többször és meggyőzően utasították vissza az amerikai vádakat — mutatott rá a szóvivő. Megalapozatlan az az állítás, hogy a Szovjetunió túllépte a hadászati hordozóesz- közökhek a szerződés aláírása­kor közölt számát. A Szovjetunió mindig becsüle­tesen teljesítette és teljesíti a nemzetközi szerződésekből fa­kadó kötelezettségeit. A SALT— II. szerződés aláásásáért minden felelősség egyedül az Egyesült Államokra hárul — jelentette ki Pjadisev szóvivő. Megkezdte munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek kongresszusa A mezőgazdasági szövetke­zetek V. kongresszusa tegnap délelőtt az Építők Rózsa Fe­renc székházában megkezdte munkáját. A kongresszuson csaknem egymillió termelő­szövetkezeti tag képviseleté­ben 600 küldött tanácskozik. Az elnökségben helyet foglalt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Szabó István, a TOT el­nöke, a Politikai Bizottság tagjai. Pozsgay Imre, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára. Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter. Hetényi István pénzügyminiszter, Ka- polyi László ipari miniszter, Markója Imre igazságügyi miniszter, valamint a szövet­kezeti mozgalom, a társadal­mi és tömegszervezetek szá­mos képviselője. A tanácskozást Fülöp Lász­ló, a TOT alelnöke nyitotta meg. Agrártermelésünk erejét meg kell őrizni Szabó István beszéde A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának írásos beszá­molójához Szabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben megállapította: a Társadalmunk elismeri az ag­rárgazdaság, ezen belül a tsz-ek eredményeit, erőfeszítéseit. A me­zőgazdaság, a termelőszövetke­zeti gazdálkodás gazdasági kör­nyezete alapvetően segítőkész, megértő, ám kétségtelenül szigo­rú. ami a szabályozást illeti. Ez egyre következetesebben közve­títi — az ország gazdasági hely­zetével összefüggésben is — a fo­kozódó követelményeket, s a kül­ső gazdasági környezet hatását. Az utóbbi öt évben tovább nyí­lott az árolló, növekedtek az el­vonások és mérséklődött a köz­vetlen támogatás. Mindez növel­te a tsz-ek terheit, szűkítette fel­halmozási forrásaikat. A szabá­lyozás az adott helyzetben mást nem is tehet: mind szigorúbban igényli a teljesítmények fokozá­sát. Ezt a jellegét, mint alapve­tő tendenciát, el kell fogadnunk, még akkor is, ha a részleteket il­letően vitáink is vannak. Előny­telen vonása viszont az eseten­kénti szeszélyesség és a követ­kezetlenség, ami az érdekképvi­A mezőgazdasági szövetkeze­tek elmúlt öt évi gazdálkodási teljesítményét értékelve a TOT elnöke elmondotta: legutóbbi kongresszus óta továb­bi kedvező változás következett be a mezőgazdaság és a termelő­szövetkezeti mozgalom szerepének és helyének megítélésében. seleti munka napi gyakorlatá­ban is szóba kerül. Arra van szükség, hogy a szabályozórend­szer elemei összehangoltabbak legyenek, s egyértelműbben, át­tekinthetőbben ösztönözzenek a célok elérésére. Meg kell te­remteni az érdekeltség és az esz­közök jobb összhangéit, hogy a célok elérését az eddiginél rit­kábban keil jen politikai eszkö­zökkel — »agitációval, meggyő­zéssel — elősegíteni Szabó István utalt arra, hogy a külpiacon az elmúlt években felerősödtek a kedvezőtlen ten­denciák, amelyek egyértelműen hátrányosan érintették a magyar mezőgazdasági termelőket. A ki­alakult viszonyok között óhatat­lanul szóba került a kivitelre szánt árutermelés visszafogásá­nak a kérdése. Ez azonban — mutatott rá — nem bizonyulna helyes lépésnek. Agrártermelé­sünk erejét nem sorvaszthatjuk el, azt meg kell őrizni, és felké­szülten kell vámunk a kedve­zőbb fejleményeket. — A tsz-ek az előző ötéves időszakhoz képest növelték a ter­melést, és — ami jelentős ered­mény — összességében teljesítet­ték a VI. ötéves terv reájuk há­ruló feladatait. Összehasonlító áron számolva mezőgazdasági termelésük öt év alatt 13 száza­lékkal nőtt, ügy, hogy a ráfordí­tások csak kilenc százalékkal emelkedtek. Az elemzésben azonban itt nem állhatunk meg, látnunk kell, miképpen alakult a teljesítmé­nyek íve. Az 1984-ig tartó fejlő­dés után, az utolsó két évben, fordulat következett be. Mérsék­lődtek a teljesítmények, és sem tavaly, sem az idén nem sike­rült maradéktalanul teljesíteni a termelési előirányzatot. Tisz­táznunk kell, mennyire befolyá­solta teljesítményeinket az aszály, amely üzemek százait súj­totta, egy részüket rákényszerít­ve a tartalékok felélésére is. Ám azt is egyértelművé kell tennünk, mennyiben járultak hozzá avisz- szaeséshez munkánk gyengesé­gei is. Az kétségtelen, hogy a szövet­kezetek ráfordításai az utóbbi években nem emelkedtek olyan mértékben, mint az azt megelőző időszakban, a hatékonyság azon­ban mégsem tekinthető kielégí­tőnek. Továbbra is sok a felhasz­nálásnál a veszteség, és elfogad­hatatlanul magas az az érték- csökkenés, amit a termékek az értékesítésig elszenvednek. Az állattenyésztés teljesítményei lé­nyegesen elmaradnak az elfo­gadható szinttől, például a bioló­giai produkció tekintetében és a minőségben, és nem engedhető meg az sem, hogy a megtermelt almának alig háromnegyedéből lesz áru. A csökkenő élőmunka­felhasználásnak is akkor leheld ne örülni igazán, ha azt a mun­kaszervezés, illetve a munkatel­jesítmény javulása eredményez­te volna. Ám sokkal inkább ar­ról van szó, hogy az élőmunka egyes munkaigényes tevékeny­ségek megszűnése, vagy egyes technológiai elemek kihagyása következtében lett kevesebb. A nem termelői állományban vál­tozatlanul tart a létszám gyara­podása, holott erre nincsen sem­milyen elfogadható indok. A TOT elnöke foglalkozott a gazdálkodás differenciálódásá­nak kérdésével, kifejtve: az ered­mények létrehozásában a gaz­daságok eltérő mértékben vettek részt. Amíg az üzemek egy csoport­ja. még ebben a nehéz időszakban is képes volt a dinamikus fejlődés­re, addig a termelők jelentős köre nemcsak az élbolytól, ha­nem a középmezőnytől is lesza­kadt, és súlyos jövedelmezőségi gondokkal küszködik. Mintegy háromszáz nagyüzemről van szó; ezek egymillió hektáron gazdál­kodnak és százezernyi tsz-tagot foglalkoztatnak. Nem maradhat­nak magukra az egyszerű újra­termelés gondjával. Helyzetűk rendezésére az eddigi egyedi gya­korlat nem bizonyult megfelelő­nek, ezért átfogó központi intéz­kedésekre van szükség, de nem lehet eltekinteni a helyi erőfe­szítések növelésétől sem. A termelőszövetkezeti demok­rácia kérdéseit elemezte ezután. (Folytatás a 2. oldalon.) Az eszközök és célok összhangjáért Teljesítménynövelő tartalékok GAZDASÁGI FELADATOK, LAKÁSTÁMOGATÁS KIÁLLÍTÁSI TERVEK AZ SZMT-ELNÖKSÉ G NAPIRENDJÉN A művelődés színterei Tájékoztatókkal kezdődött teg­nap az SZMT elnökségének ülé­se. Kótörő Miklós, a megyei ta­nács pénzügyi és Gaborják József, a tervosztály vezetője a jö­vő évi megyei költségvetés ter­vezetéről informálta az elnöksé­get. Ezt követően Princz László SZMT-titkár egy állásfoglalás- tervezetet ismertetett: miként se­gíthetik a szakszervezetek a kö­vetkező év megyei gazdasági fela­datainak végrehajtását. Az ülé­sen elnöklő dr. Kőrös Gáspár ve­zető titkár javaslatára ezt az ál­lásfoglalást - megtárgyalják de­cember 18-án, a szakszervezetek megyei tanácsának ülésén. Gon­doskodnak az ott elfogadott vég­leges szöveg széles körű térj észté, séről. A szakmaközi művelődési há­zak munkájáról és gazdálkodá­sáról Sibalin Istvánná SZMT- titkár tájékoztatta az elnökséget. „A Baján, Kecskeméten, Kiskun­félegyházán és Kiskunhalason működő szakmaközi művelődési házak egyrészt a művelődés nél­külözhetetlen színterei, másrészt — mint a városi szakmaközi szer­vezetek székházai — a tömegszer­vezet területpolitikai tevékeny­ségének bázisai. A mozgalmi tö­rekvések végrehajtásában az is növeli a négy intézmény jelen­tőségét, hogy Bács-Kiskunban ezeken kívül csupán a vasutas­szakszervezetnek van két, önál­ló költségvetésű művelődési ott­hona. A kecskeméti kivételével, csak sürgős felújítással felelhet­nek meg a változatos igények­nek. Korszerűsítésükét a VII. öt­éves tervi felújítási-beruházási terv tartalmazza. Tevékenysé­gük szerteágazó. Az intézmények személyi ellátottsága változó, mind létszám, mind szakmai vég­zettség szempontjából. A műve­lődési otthonok berendezése sze­rény, különösen az audiovizuális eszközökből kellene több. Mind .nagyobb gondot okoz a működé­si költségek előterémtése. Jóváhagyták az 1987-es kiállí­tási programot. Az első negyed­évben — egyebek között — be­mutatkozik a 607-es Gáspár András Szakmunkásképző Inté­zet honismereti köre, a Kiskun­sági Cipőgyár, Bodri Ferenc és Weinträger Adolf festőművész. Az érdeklődők megtekinthetik a Ciffra-alapitvány kiállítását. Áttekintették az egészségügyi, kulturális ágazatban a lakáshoz- jutást segítő. szakszervezeti fela­datokat. Örömmel rögzítették: „Mindkét ágazatban a tanácsok és a munkáltatók különböző tá­mogatási formák alkalmazásá­val enyhítik a gondokat". Az is igaz. hogy a leggyakrabban meg­szavazott 40—50 ezer forintos tá­mogatás az emelkedő lakásárak miatt mind kisebb seeftséget je­lent. Az elnökség területpolitikai munkája során és a szakmaközi bizottságok útján segíti az új kezdeményezéseket és az egy-egy településen bevált, de még álta­lánosan nem alkalmazott mód­szerek szélesebb körű elterjeszté­sét. H. Ni GONDOK A TÖMEGKÖZLEKEDÉSBEN Síkosak, csúszósak az utak Csütörtökön az esti órákban kezdődő ónos szitálás, majd az ón os eső nehézségeket okozott a közúti közlekedésben. A megye északkeleti részén csütörtökön fél öt tájban, majd a késő esti órákban a megye déli részét is elérte ez a kellemetlen csapadék. A Szegedi Közúti Igazgatóság koordinációs főmérnökségén Kist Géza tájékoztatott: — A rendelkezésre álló gépeik* kel elsősorban «' főutak járható* ságára koncentráltunk. A 19 szó­rógép éjszakai munkája nyomán a megye főúthálózatán' reggelre a síkosság megszűnt. Az aisóhb* rendű úthálózaton viszont jégpán­cél borította a burkolatot, ezért a délelőtti órákra ezekre az utak­ra csoportosítottuk át a gépeket Arra törekedtünk, hogy a fonto* sabb ■ távolsági autóbuszok és munkásszállító járatok útvonalát rendbe tegyük. Az éjszaka folya­mán felhasznált szóróanyag meny nyisége: ipari sóiból 148, fűrész, porból, salakból 69 tonna. Szeret­ném megjegyezni, hogy a megye 2172 kilométeres úthálózatából a rendelkezésünkre álló pénzből és a meglévő járművekkel csak 602 kilométeres útszakaszon történ* hét teljes felületen a szórás. A Kunság Volán személyforgal­mi osztályvezetője Somodi Béla a következőkről tájékoztatta szer­kesztőségünket : — A távolsági autóbuszok nagy késéssel érkeztek meg rendelteté­si helyükre. Kerekegyházáról négy járatpár el sem indult, ugyanis az út járhatatlan volt. Nagyon- sokan, nem értek be Ide­jében munkahelyükre. Kecskeméten' a városi tanács csoportvezető . főmérnökétől Ir- sa Ernőtől arra. kértünk választ: (Folytatás a 2. oldalon.) Tisztább lesz a leninvárosi levegő A helikopter megközelíti » vasúi- állomásra érkezett a Kecskeméti Zománc- és Kádgyá- iát a környék lakéi a leninvárosi lakótelep szennyező forrásaként tart­ják számon. A környezetkárosító anyagokat döntő mértékben az ol- vasztóműben elhelyezett, úgyneve­zett kúpolökemencék bocsátják ki. A vállalatnak korábban nem volt anya­gi fedezete arra, hogy a szükséges védőberendezéseket felszereltesse. A környezetvédő program végrehaj­tása 1985-ben megkezdődött, azonban a beruházás pénzügyi feltételeit csak az idén sikerült társadalmi Összefo­gással megteremteni. A szerény vál­lalati forrásokat az Ipart Miniszté­rium és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, a megyei és városi tanács anyagi támogatása egészítette ki. A műszaki berendezések elkészíté­sére a jé referenciákkal bíró NDK- beit Glsag cég kapott megbízást, amely az első két kemencéhez szük­séges felszereléseket leszállította, ezek beemelése tegnap elkezdődött. A gyártelep . nagyfokú beénitettsége miatt a daruzás óriási költségeket emésztett volna fel, ezért helikopter segitettte az építők munkáját. A he­lyükre emelt egységeket az NDK sze­relői állítják össze. Ha az ldőiárás engedi, ma Is folytatják a munkála­tokat, fgy a januári határidőre újra üzemelhet az öntöde. A másik két kemencét a Jövő év­ben a tervezett ütemben látják el • A berendezés a kúpolókemen- Ce fölött. (Tóth Sándor felvételei) környezetvédelmi berendezésekkel. K. A. Helikopter <t kemence felett.

Next

/
Thumbnails
Contents