Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-13 / 293. szám
8 • PETŐFI NÉPE • 1986. december 13. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA VASÄRNAP: Ismeretlen felségjele, valószínűleg amerikai repülőgépek nicaraguai célpontokat bombáznak, feszültté válik a helyzet a nicaragüai—hondurasl határtérségben, Managua a Biztonsági Tanácshoz fordul. HÉTFŐ: Tovább gyűrűzik az iráni fegyverszállítások botránya: Shultz külügyminiszter nyilvános kihallgatása a kongresszusban. — A Közös Piac miniszteri tanácskozásai. — A francia atomrobbantás ellen tiltakoznak a dél-csendes-óceáni régió országai. KEDD: A tűzszünet! megállapodások ellenére ismét kiújul Libanonban a táborok háborúja, sikertelen erőfeszítések az Arab Liga tu. niszi külügyminiszteri értekezletén. — Gorbacsov üzenete a szovjet-amerikai gazdasági tanács üléséhez. SZERDA: Magas szintű szovjet—jugoszláv tárgyalások Moszkvában. — Párizsban milliós tüntetéssel .tiltakoznak a kormánypolitika ellen, a Chirac-kabinet visszavonja az oktatási tervezetet. — Stockholmban és Oslóban átadják a Nobel-díjaikat. — Megemlékezések az emberi jogok napjáról. — A Fülöp-szigeteken életbelép a hatvannapos tűzszünet. CSÜTÖRTÖK: Nadzsib, az új afgán pártvezető a Szovjetunióba utazik. — A Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancs, noka találkozót javasol a NATO európai főparancsnokának. — A Szakszervezeti Világszövetség Gáspár Sándor vezette küldöttsé- sége az ENSZ főtitkáránál1, PÉNTEK: A NATO miniszteri tanácsának téli ülésszaka Brüsszelben, a tagállamok megvitatják a Reykjavik utáni helyzetet és választ fogalmaznak a budapesti felhívásra. — Mubarak egyiptomi elnök európai körútja. — Szovjet—iráni gazdasági megbeszélések. A hét két kérdése: Milyen új elemek jelentkeztek a kelet—nyugati viszonyban? Budaipest neve többször Is elhangzott a héten Brüsszelben, a NATO miniszteri ülésén. A júniusi budapesti felhívással a Varsói Szerződés tagállamai alaposan feladták a leckét, s az első atlanti válasz csak most, fél év múltán született meg. Felemás módon: a NATO nem vethette el a hagyományos fegyverzetek csökkentésére vonatkozó tárgyalásokat, de máris különböző feltételekkel bástyázta körül a halk „igen”'t, és szemmel - láthatólag úgy szeretne beleegyezni a párbeszédbe, hogy azon ne történhessék igazi haladás. A szocialista országok határozottságukat türelemmel övezve, újabb kezdeményezéseket tettek a héten. A VSZ Politikai Tanácskozó Testületének soros főtitkára, illetve az egyesített fegyveres erők főparancsnoka tárgyalási ajánlattal fordult NATO-bell nyugati partneréhez: egy KroH. kowskl—Carrington, valamint egy Kulikov—Rogers találkozó nyilván előkészíthetné a további megbeszéléseket. Az Ilyen új formák keresése Is mutatja, hogy szocialista oldalról Igyekeznek felkutatni a „tárgyalási tartaté* fkokat”, a bonyolult körülmények közepette. A párbeszédhez azonban — a szóból Is következően — ketten kellenek, s egyelőre amerikai oldalról nínc'enek biztató jelzések. A következő héten lesz ötszázadik napja annak, hogy a Szovjetunió, az egyoldalúan vállalt moratórium jegyében tartózkodik a nukleáris kísérleti robbantásoktól, de Névadóban közben újabbra került sor. A Szovjetunió nem siet a válaszlépésekkel, de az egyensúly megbontását nyilvánvalóan nem engedheti meg. Vagyis nem könnyű a tárgyalások útja. de a világ számára nincs más ésszerű lehetőséé, hogy rendezzék, feloldják a vitákat. 4 íves lejáratra, évi 10,5 százalék kamatos kamatozással 1986. DECEMBER 16-AN lakossági kötvényt bocsát ki az Állami fejlesztési bank lebonyolításában. A kötvény kamatai és törlesztése két részletben vehetők fel: 1989. december 16-ától a 10 000 Ft névértékű kötvény tulajdonosát 1750 Ft kamat és az első 5000 Ft-os törlesztés, 1990. december 16-ától pedig 2450 Ft kamat és a második 5000 Ft-os törlesztés illeti meg. A KÖTVÉNYEK 1986. DECEMBER 16—17-ÉN, KECSKEMÉTEN VÁSÁROLHATOK MEG A VÁROSI TANÁCS ÉPÜLETÉBEN. 2783 Hogyan értékelhetjük a bécsi Európa-találkozó első szakaszát? • • A bécsi Európa-találkozó első szakasza befejezéséhez közeledik. A megbeszéléseket karácsonyi és újévi szünet szakítja meg, amely egyúttal módot ad rá, hogy a delegátusok hazatérve megtegyék jelentésüket, átgondolják az eddig történteket. A Hofburgban — a bécsi színhely jegyében — Mozart muzsikája, a Varázsfuvola néhány vlssza-visszatérő dallama hívja a küldötteket az ülés kezdetekor. A zene harmonikus, a légkör egyelőre korántsem az. Als első hét ugyanis a legutóbbi madridi utókonferencia óta eltelt fejleményeket tekinti át. s egyes nyugati körök szeretnék ezt afféle „eLszámoltatá&nkk” tekinteni, hogy a maguk szájaíze szerint követeljék a szocialista országokon az emberi jogok és a humanitárius kérdések ugyancsak saját normáik szerint támasztott problémáinak megoldását: Heves vitákra, nemegyszer vádaskodásokra, provokatív kihívásokra is sor került. Szocialista részről elsősorban a pozitív megközelítést helyezik előtérbe, igyekeznek kerülni a meddő vitákat, nem akarják a helsinki folyamatot a süketek párbeszédévé változtatni. Van mondanivalójuk a harmadik kosárról Is. ezért terjesztették elő azt a? Indítványt, hogy rendezzenek reprezentatív fórumot Moszkvában az emberiességi kérdések. rő1. s ott sorra lehet venni az ezzel kapcsolatos vitákat Is. Az év végi szünet után különben is a hogyan tovább.ra helyeződik majd a hangsúly, Igaz az eddigi tapasztalatok szerint, egyes NATOikörök igyekeznek majd visszatérni a „mérlegkészí. tésre” Is. A javaslatok sora azonban már ott az asztalon: rendezzenek európai gazdasági fórumot, a diplomaták mellett üzletemberék és tudósok részvételével; le- gyen kontinentális környezetvédelmi tanácskozás; konferencia a terrorizmus elleni közös fellé, pásról. A magyar küldöttség előterjeszteni szándékozik a budapesti kulturális fórumon elhangzott 250 ajánlásiból nyolc olyan elképzelést, amelyek körül — véleményünk szerint — európai közmegegyezés alakítható ki. S végül, de nem utolsósorban, dönteni kell Stockholm—II., az európai leszerelési tárgyalások mandátumáról. ■ A bécsi politikai barométer kedvezőtlen, viharos Időszakokat jelez, ám remélhetőleg kedvező végkifejlettel. Ma még azonban csak az első szakasz finisében vagyunk, a konferencia idő- mértékét tekintve: az eleién. R. E. Gáspár Sándor New Yorkban Gáspár Sándor, az MSZMP Politikát Bizottságának tagja, aki a Szakszervezeti Világszövetség küldöttségének élén tartózkodik New Yorkban, csütörtökön délután a Magyar Népköztársaság ENSZ-képviseletén találkozott. a magyar kolónia tagjaival. A szívélyes találkozón Gáspár Sándor tájékoztatót adott a hazai helyzetről. BÉCS Magyar felszólalás a nemzetiségekről A Magyarországon élő nemzetiségiek sorsa nagyfontasságú belső ügyünk, ugyanakkor a határainkon fúl élő magyarok sorsának alakulása sem csupán kül. politikai 'kérdés, az belső életünkre is hatással van. Erről beszélt a bécsi utótalálkozó pénteki ítél j es ülésén Demus László kül- tigyminisztériumi főosztályvezető. Ismertette a magyarországi nemzetiségek helyzetét az egyen, jogúságukat 'biztosító gyakorlatot, rámutatva: a szocialista Magyar, országnak ellentmondásos törté, nelml öröksége tanulságait felhasználva kellett, kialakítania nemzetiségi politikáját. Az t élet nálunk és máshol bebizonyította, hogy a nemzetiségi jogok érvényesülése kiemelkedő jelentőségű az európai i^éke és biztonság szempontjából. Kiindulási alapunk: a nemzetiségek jogait és érdekeit annak az országnak kell biztosítania, amelyben azok élnek. Mindenfajta nacionalizmust, s annak egyik legrosszabb forrná, ját, az erőszakos asszimilációt, a nemzetiségek feletti gyámkodást el kell utasítani, hangoztatta a magyar képviselő. A magyar kormány a különböző országokban élő nemzetiségek kapcsolatait niem csupán jogosnak tártjai, hanem támogatja Is e szálak erősítését, ment ezzel nő a nénék egvmá.s iránti bizalma, bővül az államok együttműködő, se. Megkezdte munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek kongresszusa Áttekinthetőbb szakmai szabályozást (Folytatás az 1. oldalról.) A termelőszövetkezeti demokrácia, a tulajdonosi jogok és ez érdekeltség fejlettsége annak bizonyítéka, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk magáénak érzi, kedveli és szorgalommal gazdagítja a kollektív gazdálkodás intézményi szervezeti-érdekeltségi keretét: a szövetkezetét. A párt agrár- és szövetkezetpolitikája mindig is magasra értékelte a termelőszövetkezeti tagság kollektiv tulajdonosi státuszát. A termelőszövetkezet a tagoké, — ez az alapelv megfelel a magyar paraszti valóságnak. , 1 A TÓT szerint azonban a termelőszövetkezetek belső szervezetére és működésére vonatkozó szabályok egy része még túlságosan merev. Nem sikerült még minden területen egészséges arányt teremteni a kötelező rendelkezések és a saját adottságokat érvényesítő belső szabályozás között sem. Túl sok például az üzemi szervezetet érintő kötelező érvényű előírás, a működés minden részét felölelő szakmai szabályzati rendszer pedig áttekinthetetlen, olyannyira, hogy sem a szövetkezet, sem pedig az érdekelt hatóság nem tud benne eligazodni. Az előadó végül az érdekvédelmi munka kérdéseivel foglalkozott, hangsúlyozva: ezen a téren is van tennivalója a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és szerveinek. A TOT elnöke befejezésül kifejezte meggyőződését, hogy a szövetkezeti parasztság a jövőben is teljesíti majd a párt XIII. kongresszusán, a VII. ötéves nép- gazdasági tervben, illetve a Központi Bizottság legutóbbi ülésén megfogalmazott teendőket, feladatokat. A magyar szövetkezetpolitikának nemzetközi tekintélye van Ezután Havasi Ferenc köszöntötte a küldötteket és átadta az MSZMP Központi Bizottsága, valamint Kádár János személyes üdvözletét. Bevezetőben a mezőgazdaság szocialista átszervezése negyed évszázados évi or. düiójának jelentőségét méltatva kifejtette: parasztságunk egy új, jobb élet reményében választotta a szövetkezés, a nagyüzemi termelés útját. Ma állíthatjuk: reményében nem csalatkozott, jól választott, amikor (gy döntött. A mozgalom kibontakozása meghozta a magyár parasztságnak, a magyar falunak a gazdasági-társadalmi felemelkedést. A magyar agrártársadalom történetében nem jelentkezett még egy ilyen, sokoldalúan Integráló és alkotó erő, mint a szocialista szövetkezeti mozgalom. Életrevalóságára, tettrekészségére jellemző, hogy a legutóbbi öt évben a kedvezőtlen nemzetközi és hazai gazdasági körülmények ellenére tovább fejlődtek a szövetkezetek. Állták és állják a mai világ te- herpróbáit is. A mezőgazdaság —■ nagyrészt a szövetkezetek teljesítményei alapján — hozzájárult gazdasági egyensúlyunk fönntartásához, az ország fizetőképességének megőrzéséhez. A tsz-ek eredményei — hangsúlyozta az előadó -su' nemcsak idehaza, hanem az országhatárokon túl is ismertek, a magyar szövetkezetpolitikának nemzetközi tekintélye van. Megméretés — élesedő versenyben A KB titkára ezután így folytatta: — A mezőgazdaság új kihívásokkal néz szembe, s a tegnap eredményei nem elégségesek a holnapi talponmaradáshoz. Élesedő nemzetközi versenyben kell megmérettetnie magát. A mostani helyzetben kevés lenne a mezőgazdaság nemzetközi középmezőnyében elfoglalt hely — amelyet gazdaságunk néhány más ágazata kénytelen tudomásul venni —: a cél ebben az ágazatban a tartós jelenlét a nemzetközi élmezőnyben. Itt kell a magyar mezőgazdaságnak stabilizálnia helyzetét és hosszú távon megalapoznia jövőjét. Agrárgazdaságunk ehhez rendelkezik az olyan feltételekkel, mint a jó ökológiai környezet, a biológiaikémiai tudományok eredményei és a mezőgazdaságban dolgozók magas szakmai kultúrája. Az elért eredményekre építve kell újból csatát nyerni: a verseny- képesség, a minőség, a gazdaságosság csatáját. Annak ismeretében kell dolgozni, hogy a mező- gazdaságnak Is vannak gazdaságtalan ágazatai, veszteséges vállalatai és strukturális gondjai. Elérkezett a változtatás időszaka, tudomásul kell venni, hogy a szükséges átalakítást senki nem végzi el helyettünk. Ez a munka nem halogatható, ha meg akarjuk tartani helyünket a világban. Havasi Ferenc a továbbiakban a magyar szövetkezeti mozgalom helyzetét elemezte.. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek és más kollektív gazdaságok a szocializmus építését végigkísérő gazdasági és társadalmi szervezeteknek tekinthetők, s mint ilyenek, nélkülözhetetlen részesei a társadalmi érdekek összehangolásának Is. A gyakorlat azt mutatja, hogy a szövetkezés nemcsak a kisáruHavasi Ferenc beszéde termelés közös tulajdonná alakításának egyik útja, hanem a szocialista tulajdon hatékony működtetésének fontos szervezete is. A szövetkezetek szerepéi ről, tevékenységük fontosságáról egyre többet hallani a többi szocialista országban is; a Szovjetunió Kommunista Pártja és más testvérpártok közelmúltban megtartott kongresszusai szinte mindenütt a szövetkezetek erősítéséről határoztak. A szövetkezeti mozgalom formái is gazdagodtak. E mozgalom rokonszervezeteinek tekinthetők a más- ágazatokban is mind ki- terjedtebben tevékenykedő kisszervezetek, kisszövetkezetek, a különböző társulások, a kisegítő gazdaságok. Jelenleg már csaknem negyvenezer kisszervezet működik, s tevékenységük rendkívül sokrétű. Gazdasági súlyuk szintén jelentős, munkaráfordításaik teszik ki a társadalmi munkaidőalap 24—25 százalékát és — a mezőgazdasági háztáji tevékenységgél együtt — a nemzeti jövedelem mintegy 15—16 százalékát adják. Azon kell lenni, hogy a jövőben még fokozottabban járuljanak hozzá a közös tulajdon gyarapításához, s hogy tagjaik, alkalmazottaik jövedelme legyen arányban a tényleges teljesítményekkel. A törvény erejével kell megakadályozni az előírások megszegését, azok kijátszását, amely felháborítja az embereket, ám a közösségek maguk is többet tehetnek a visszaélések megelőzéséért. Késedelmeskedés nélkül Havasi Ferenc foglalkozott a Központi Bizottság november 20- al határozatából adódó feladatokkal is. Elmondotta, hogy a párt- és társadalmi fórumokon üdvözölték a dokumentumot és cselekvő támogatásukról biztosították a határozatot, amely átfogó módon közelít gazdasági gondjainkhoz. Ám más vélemények is hangot kaptak, s ezekre szintén oda kell figyelni, mert ezek is jószándékú észrevételek, olyanok, amelyek tükrözik az előrelépés igényét. Vannak, akik szerint a határozatokban nem kevés a visszaköszönő gondolat, a már Ismert megfogalmazás, s abban nem eléggé erőteljesen körvonalazódnak _ úgymond — újszerű feladataink. A gond azonban nem az — hangsúlyozta —, hogy Ismétlődnek a korábbi követelmények, hanem az. hogy azoknak eddig csak kevéssé tudtunk megfelelni. Innen „Ismerős” a kongresszusi határozat egy-egy fejezete, ezért kellett újfent. Immár nagy nyomatékkai meghatározni a kövér tendő út főbb vonásait. Igaz. az olyan proeramokat, mint a szelektív élénkítés, a veszteségforrások csökkentése, a gazdasági szerkezet korszerűsítése, a jöved elemtermelő képesség fokozása, már régebben megfogalmazták, viszont a végrehajtásnál gyakran késedelmeskedtünk, amit mai helyzetünkben végképp nem engedhetünk meg. A határozatokat követő végrehajtás elodázása ugyanis további súlyos hátrányba hozná gazdaságunkat. A gazdaság élénkítéséért Az elosztásban következetesen érvényesíteni kell a teljesítményekkel arányos jövedelem elvét. Ez a gondolat is ismerős, ám. megvalósulása a gyakorlatban nem kevés helyen várat magára. Ki kell mozdulni az egyenlősdi állóvizéből, ami jóllehet olykor népszerűtlen íeladat lesz, ám enélkül nem remélhetjük gondjaink oldódását, gazdaságunk. élénkítését. A KB-határozat ismeretében ma nincsen lehetőség arra sem, hogy kényelmeskedve másra mutogassunk akkor, amikor a végrehajtás . halaszthatatlanná vált. Most az a feladat, hogy a dokumentum szellemében önkritikusan és kritikusan értékeljék és határozzák meg saját tennivalójukat a megyékben, a városokban, az üzemekben és a tsz-ék- ben. Kutassák fel, hogy hol van olyan terület, ahol indokolatlanul fogyasztják a nemzeti jövedelmet és hol kínálkozik ígéretes lehetőség a kibontakozásra, a jövedelemtermelő képesség fokozására. A vállalatok önállóan döntsék el, mi adódik számukra feladatként a KB-határozatból, ^ni a teendőjük a továbbiakban. Az csak hasznukra lesz, ha megfontolásaikban az eddiginél jobban'érződik majd a maguk munkájával szemben támasztott nagyobb igényesség is. A KB titkára szólt arról, hogy gazdasági bajaink orvoslása nem képzelhető el a társadalom megértő támogatásé nélkül. Erre a megújulási folyamatra sehonnan sem szabad külső szemlélőként tekinteni, ellenkezőleg: némcsak a gazdasági, hanem a társadalmi és a kulturális élet területei is tekintsék saját ügyüknek gazdasági gondjaink megoldását. Nálunk gazdagabb országok sem tudnak megbirkózni hasonló gazdasági természetű bajokkal anélkül, hogy a társadalmi közgondolkodás ne tekintse magáénak a gazdasági nehézségek orvoslásának ügyét. Cselekvéseinket hosszabb távon három tényező korlátozza: a gazdasági szerkezet korszerűtlensége, illetve az átalakítás időigényessége; adósságaink visszafizetésének terhei; valamint a külpiaci értékesítés nehézségei. Ezek összetettek és olyan természetűek, hogy megoldásuk csak komplex, következetes és átgondolt tevékenységtől remélhető, és nem is, rövid távon. Ezt a kibontakozást — hangsúlyozta végezetül — jól segítheti a szövetkezeti mozgalom, amely megújulási képességéről nem is kevésszer tett már eddig is tanúbizonyságot. A kongresszuson JElskl János, a TOT főtitkára a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok korszerűsítéséről, illetve a tervezett alapszabály-módosításról adott tájékoztatót. A kongresszus meghallgatta az ellenőrző bizottság beszámolóiát, maid megkezdődött a beszámolók és a szóbeli kiegészítés vitája. • A kongresszus ma folytatja munkáját. Síkosak, csúszósak az utak i(Folytatás iaz \1. oldalról) miért nem tudták idejében megszüntetni! az utak síkosságát? - 1 — A rendelkezésünkre álló em* béri erő és géppark nem tette lehetővé, hogy egyidőben, egyszerre végezzük el a homok* és só- szórást. Pénteken hajnalban már 6 sószóró és 40 munkás dolgozott a közterületeken. Megragadom az alkalmat, s felhívom a közületek és a magánházitula jdonosok fi. gyeimét, hogy az épületek, házak előtt szórják fel a járdáikat, a közlekedőktől pedig türelmet és megértést kérünk. v Úgy tűnik, az első igazán téli nap alaposan próbára .tette a közutak, járdák rendbentartóit. Remélhetően ez az eset nem ismét* lődik meg! A legfrissebb információk szerint a főutakon' síkosság nincs, az alsóbbrendű utak sza* kaszásán síkosak, főleg a megye északkeleti és déli részén. Szombat hajnalira újból síkosságra kell számítani, ezért kérjük a járművezetőket: óvatosan közieked je* nek. G. G. .
