Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-09 / 289. szám

4 • PETŐFI NÉPE e 1986. december 9. Bárdos Lajos emlékezete fiatalokról - fiataloknak November 18-án hosszú életet, gazdag életművet zárt le a ha­lál. Hét héttel 87. születésnapja után távozott az élők sorából Bárdos Lajos zeneszerző, kar­nagy, a zeneelmélet iskolaterem­tő mestere, nagyhatású zenepe­dagógus. Nevét s legalább pedagógiai «élű, ám művészi értékű kis kó­rusait mindenki ismerte, aki valaha részt vett az Iskolai ének­órákon. Bárdos Lajos is azok közé a Usztaszívű nagy művé­szek közé tartozott, akik — mint mestere, Kodály Zoltán, és másik példaképe: Bartók Béla — tud­ták. hogy ha a jövőhöz akarnak szólni, akkor az ifjúsághoz, a gyermekekhez is szólni kell. Bár­dos sok, a Kodály-lskolából ki. került mesterré vált tanitvány- nyal együtt, zeneszerzőként nem volt az avantgárd törekvések kép­viselője. Mégis illik rá a név, hogy az avantgárd, vagyis az élcsapat tagja volt. Szinte fel­mérhetetlen az a munka, melyet a kórusélet szervezőjeként, isko­lai tankönyvek, folyóiratok szer­kesztőjeként, zenetudósként, mu­zsikusnemzedékek nevel őjeként végzett. Soha nem élt elefánt- csőn ttoronyban. A közvetlen emberség, a derűs humor és tré­fa megfért benne a mélyen érző komolysággal. Az emberi életnek ez a gazdagsága nagy mesterség­beli tudással. kórusok hangjára szabott műveiben is megtalálha­tó. De kinyitotta műhelyének aj­taját a világ más tájairól érkező zenei üzenetek előtt is, amikor az Európa peremén vagy a má. sik négy földrészen élő népek da­laiból dolgozott fel gyermekhan­gokra egy csokorra valót. Korunk embere volt Bárdos Lajos. A borzalmak, a fenyege­tettség élménye hatja át A nyúl éneke című darabját, melyet a világháború éveiben komponált. Az űrkorszak emberének érzé­seit fogalmazta — Kölcsey sza­vaival! — zenébe A Földhöz el- mű ódájában. Szigorú, de emberséges tanár volt. A kecskeméti muzsikusok, zenetanárok közül Is többen gaz­dagodhattunk óráin. Bámulatos volt már az is, hogy az első órán mindenkit név szerint ismert (talán a leckekönyvekből tanulta meg arcunkat, nevünket a Zene- akadémia tanulmányi osztá. lyán ?); évek múltán is pontosan emlékezett, egy-egy jó zenei fel­adatmegoldásunkra, vagy egy-egy tréfás eseményre. Amikor szívbetegsége miatt már nem vezényelhetett rendsze­resen, kiteljesedett zenetudomá­nyi munkája. Az Ady—Kodály emléknapok tudományos ülésé­nek egyik előadójaként hallhat­tuk Kecskeméten, 1977 késő .őszén. Tudósként Is megvolt ben­ne az ihletett művész sok erénye. Érteni és csodálni tanított. Vég­sőkig rendszerezett • elemzései­vel mint természeti jelenséget tárta hallgatói elé a prozódia, a harmónia, a zenei forma titkait. Ahogy Bartók, Bárdos Lajos is' „teli bőrönddel ment el”. Új meg új tervek foglalkoztatták... Ze­nei anyanyelvűnk, a népzene kér. déselről készült tanulmánygyűj­teményt megjelentetni, prozó­diai dolgozat és zeneelméleti írá7 sok kiadásáról levelezett a kecs­keméti Kodály Zoltán Zenepe­dagógiai Intézet vezetőivel. Minit írta: szerette volna legalább a korrektúráig nyomon követni könyveit. Nem teljesedhetett be kívánsága. Szerencsére remélhe­tő, hogy volt tanítványai jó sá­• Bárdos Lajos egy emlékezetes kecskeméti előadásán, a Tudo­mány és Technika Házában 1977. december 1-jén, az Ady—Kodály emléknapokon. fárai,' gondozói lesznek a gaz­dag szellemi örökségnek. Kórus­művei, melyekkel az éneklő Ma­gyarország kodályi eszméjének megvalósulásához oly nagymér. tékben hozzájárult, újra meg új­ra felhangzanak gyermekek, if. jak, felnőttek ajkán, s nem csak nálunk. Szerte a világon. Ma 12 órakor kísérik utolsó út­jára a Farkasréti temetőben. Ittzés Mihály SIKERES BEILLESZKEDÉS „Nagyon szeretem a munkámat” Az ősz nemcsak a tanítás kezdetét jelenti: sokan — „utol­só” nyaruk kihasználása után — ilyenkor állnak munkába azok közül, akik mögött az elmúlt tanévben csukódtak be az iskolák kapui. Az első hónapok tapasztalatai már arra is választ adhattak: a számukra legmegfelelőbb hivatást vá- lasztották-e a fiatalok? Jóleső érzés olyan pályakezdőkkel találkozni, akik megtalálták számításukat, terveik megvaló­sultak. Közéjük tartozik Kurucz Katalin is. A Kiskunfél­egyházi Habselyem Kötöttárugyárban dolgozik, varrónőként. dolgozni kezdtem, már régi. ismerősiként fogad­tak. Barmikor nyugodtan kérhetek tőlük segítsé­get. Pedig ilyenkor ml, kezdők rontjuk a csoport teljesítményét. ­— Most éppen mivel foglalkozol? — A finnországi ■ megrendelésre készülő gyer­mek tréningruhák zsebeit varróm be. A betanulási idő alatt minden munkafolyamatot — a szabástól a gépi hímzésig — el kellett sajátítanom. Vala­mennyi feladat tetszett, de itt érzem magam a leg. jobban. László Andrásné, a szalagvezető is elmondja Ka­tiról a véleményét: — Ritka az ilyen szorgalmas, ügyeskezű lány. Alig egy hónapja, hogy letelt a betanulási ide^e, de már 97 százalékot teljesített. Ez nagyon jó ered­mény, mert hasonló esetben a többiek legfeljebb 70 százalékot érnek el. Kati sikeres beilleszkedését az is bizonyítja, hogy a nemrégiben megalakult gyári szakszervezeti if­júsági tagozat vezetőségi tagjává választották. Farkas Andrea VÁLLALKOZÓ KEDV, SZÍNES MOZGALMI MUNKA KlSZ-élet a Mezőgépnél — Miért választottad éppen ezt a szakmát, hi­szen — úgy tudom —, az általános iskolában jó tanuló voltál és bátran jelentkezhettél volna szak- középiskolába is? — Az osztályfőnököm is ezt kérdezte tőlem, mert nem értett egyet az elhatározásommai. Pedig én mindig ezt szerettem volna csinálni. A nagynéném már évek óta itt dolgozik a gyárban, s láttam, mennyire kedveli a munkáját. Szabadidőmben szívesen szabtam.varntam, időnként a testvéreimet Is megleptem egy-egy ruhadarabbal. Meg sem for­dult a fejemben, hogy más szakmát is választ, 'hatnék. — A kolléganőidtől hallottam, hogy kiváló ered. ménnyel végeztél a Kiskunfélegyházi 608-as számú Szakmunkásképző Intézetben. Most, hogy azt csi­nálod, amire készültél, még mindig úgy érzed, hogy helyesen döntöttél? * — Természetesen. Nagyon szeretem a munká­mat, sikerült beilleszkednem a közösségbe is. Igaz, nem először találkoztunk, hiszen másodikos korom óta ide jártam gyakorlatra. így júniusiban, amikor Az iskolatéka nélkülözhetetlen! Beszélgetés egy könyvtáros tanárral Úgy hiszem, kevés középiskola dicsekedhet azzal, hogy ha például magyarórán, a nyelv­újítás szellemi küzdelmeiről beszélnek, a pe­dagógus kézbeadhatja hallgatóságának a kor teljes vitaanyagát; természetesen eredeti ki­adásban. Alig van olyan alma mater, ahol száz-, százötven éves folyóiratok, nyelvészeti, néprajzi, történelmi könyvek segíthetik a ta­nárok és a tanulók felkészülését. Kunszent- miklóson, a nagymúltú Damjanich gimná­zium nemzeti értéket képviselő könyvtárá­— Sokáig Járta Bács-Kiskun iskoláit; beszélgetett iskolave­zetőkkel, tanárokkal, tanulókkal, 3 most, hogy az újonnan alakult szakbizottság ' vezető testületé­nek tagja lett, országos körű ta­pasztalatai Is vannak. Hogyan látja: van-e otthona a könyvnek a mai iskolában? Van-e elegen­dő helyiség, ahol búvárkodhat­nak a tanulók, s képzett szakta­nár, aki utat mutat a könyves­polcok utcáiban? — kérdeztem Balogh MihálytóL — Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum egy nem régen nyilvánosságra hozott elem­zése szerint az lskolakönyvtárak jelenlegi helyzete nem válik di­csőségünkre. Egy részük a leg­alapvetőbb működési feltétele­ket Is nélkülözi. A megfelelő tár­gyi, személyi és tárgyi szervezeti követelményekkel az Iskoláknak csak kisebb hányada rendelke. zik. Igaz, az elmúlt tizenöt évben harminc forint húsz fillérről 42 forintra nőtt az egy tanulóra ju­tó beszerzési összeg, és több a könyvtáros is az iskolákban. — Milyen a helyzet megyénk­ben? — Itt is hasonló. Vannak Isko­lák, amelyek sokat adnak arra, hogy az iskolai könyvtár folya­matoson újuljon, gazdagodjon, s értékei fel legyenek tárva. De találkoztam olyan gimnáziumi bibliotékával Is, ahol a tanárok sem tudtak eligazodni, olyan káosz volt. A középiskolákban általában jobb a helyzet, mint az általános iskolákban, ahol az igazgatók jelentős része nem tartja fontosnak a fejlesztést. — Ügy hallottam, egyesek fe­leslegesnek látják, hogy az isko­lának saját gyűjteménye legyen. A településen — állítják — mű­kődnek speciális feladatú köz- művelődési intézmények, oda iratkozzanak be a pedagógusok és a tanulók. — Valóban sokszor találkozom e sommás véleménnyel: ha van egy községi könyvtár, miért le­gyen másik is. Az egyesített kasszából színvonalasabb gyűj­teményt lehet kialakítani. Ha a gyermek kíváncsi valamire, lá­togasson el a községi, városi bib­liotékába, ott majd útbaigazít­ják, segítik. — Ez ésszerű megoldásnak tűnik! Tudjuk, a könyvek ára gyorsan emelkedik; kévéi a tan­terem, de a szakképzett iskola- könyvtáros is... — Ésszerűnek tűnik, de - nem ban mirjdez megszokott, természetes jelenség. Az iskola egykori professzorai a XIII. század­tól gyűjtötték szorgalommal a „Gutenberg- találmány” jóvoltából megszerezhető íráso­kat. A könyvtár az iskola lelke. A meghitt ol­vasóteremben beszélgettünk a középiskola könyvtáros tanárával, Balogh Mihállyal, aki szeptemberben vált meg megyei vezető szak- tanácsadói munkájától, s most vezetőségi tag­ja a Magyar Könyvtárosok Egyesülete isko­lakönyvtári szekciójának. • Könyvtári óra egy falusi bibliotékában. Sokan vélik úgy: legyen egy könyvtár a településen, az Iskolában tanítsanak! az. Miért? Mert a könyvtár az iskolának nem járulékos eleme, hanem vele együtt élő része. Nem egyszerűen könyvek, folyóiratok, audiovizuális Információhordo­zók tára, hanem a nevelő mun­kában nélkülözhetetlen informá­ciók biztosításának - lehetősége és eszköze. Nélkülözhetetlen is­kolai egység. A problémamegol­dás egyébként sem pénzen mú­lik, hanem hozzáértő munka kér­dése, amit az iskolavezetés szel­leme döntően befolyásolhat. — Akkor a legszerencsésebb megoldás az általános művelődé­si központok létrehívása. Ott minden együtt van... — Ahol önálló, direkt arra a célra tervezett épti’et ad helyet az ÁMK-nak. például Kuniszent- miklőson, Kecelen vagy Kiskun- ludasán, sikeres lehet az együtt­működés. Másutt sajnos, nem. Van olyan községünk, ahol „ikömyvtelenií tették” az iskolát, ment a falu másik végén levő könyvtár vezetése Is az iskola- igazgató felügyelete alá tartozik­— Nem értem; ha az oktatás­hoz alapvetően fontos egy gazdag Információtár, akkor miért le­hetnek Ilyen alacsony szinyona- lon az Iskolakönyvtárak? — Olyan ez mint a 22-es csap­dája. Ma a tanterv nem eléggé korszerű szemléletű. Amikor tan­anyagcsökkentésről beszélünk — a hatvanas-hetvenes években használatos tankönyvek korsze­rűsítése helyett — a gimnáziu­mokban olyan könyvet haszná­Táncoktatás haladóknak, sci- fi klub, Pótszék színpad, politikai kaszinó, és sorolhatnám még, mi mindennel foglalkozik a kecske, méti Mezőgép Vállalat Ságvári Endre KISZ-szervezete. E sokol­dalúság felkeltette érdeklődése­met, s megkerestem Fehér Dezsőt, a KISZ-szervezet titkárát. Tőle kaptam az alábbi tájékoztatást: — A megalakuláskor — 1965- ben — még csak hatvan volt a tagok száma. Ma' kétszer ennyi fiatal vesz reszt a mozgalmi élet­ben. E lelkes gárda kialakításá­hoz először meg kell találnunk a számunkra legmegfelelőbb fel­adatokat. Színes, változatos moz­galmi munkára törekszünk. Rendszeres kapcsolat alakult •ki a Lánchíd Utcai Általános Isko­la úttörőivel. -Gyakran segédke­zünk versenyeik lebonyolításá­ban. és az ifi'VezetőJképzésben is. Hagyományainkhoz híven, idén ismét meghirdettük az Alkotó if­júság pályázatot, melyet ebben az éviben kibővítettünk: a sza­badidős és műszaki-gazdasági ka­tegóriák mellett a vállalkozói feladatkört Is létrehoztuk. Megszerveztük a „legjobb KISZ. c'ODortvezető” és a „legjobb KISZ-csoport” versenyt. Ezzel ts a salát kezdeményezések, az ön. . tevékenység fellendítésére törek­szünk. A győztes csoport ingyen vehet részt a hagyományos téli sítúránkon, a csoportvezető pe­dig vásárlási utalványt kap. Az Express utazási irodával kötött megállapodásunk révén eddig három külföldi delegációt fogad­tunk. Legutóbb,. november 24-én türkmén fiatalok csoportját lát­tuk -vendégül. Egy színjátszókört is támogatunk, amely „Pótszék” néven működik. A polkaszinó- vetélkedőnkkel több oktatási in­tézménybe»- 'is: -„felléptünk”, sőt Esztergomból, - is.j kaptunk meghí­vást. Változatos programjainknál nagy segítséget jelent, hogy nem küszködünk anyagi gondokkal. A KISZ-kongresszus eredménye­ként bevezettük a KlSZ-vállalko- zást. Ennék lényege, hogy olyan gazdasági feladatokat végzünk el munkaidő után, melyre üze­münknek nincs kapacitása. E tevékenységekből befolyt összeg 38 százalékát a munkában részt vevő fiatalok kapják meg. Az alapszervezet részesedése 40 szá­zalék, a fennmaradó összeg pe­dig adó. Nagyon őrülünk ennék a lehetőségnek, hiszen jelentő­sen gyarapodik a közös pénztá­runk, no és ez egyénemként Is Igen jó bérkiegészítési alkalom. A vállalat sem jár rosszul, mert ezért kevesebb adót kell fizetnie, mint a -gazdasági munkaközössé­gek tevékenységéért. Élve a le­hetőséggel, lefestettük a telep kandelábereit, s elvállaltuk a mellettünk épülő sportpálya föld­munkáját. Már készítettünk szá­mítógép-programokat, és a ml munkánk a vállalat műszaki fejlesztésének szervezeti és mű­velődési szabályzata is. Termé­szetesen még számos lehetőség kínálkozik. Terveinkben szerepel egy olyan klub megalakítása, ahol műszaki szakembereink tovább fejleszt­hetnék tudásukat. A pályakezdő szakmunkástanulókból közössé­get szándékozunk szervezni az­zal a céllal, hogy megkönnyít­sük munkahelyi beilleszkedésü­két. A vállalat munkáját -segít­hetnénk egy fiatal szakemberek­ből álló véleményező testülettel, melynek keretében elmondhat­nák észrevételeiket, ötletéiket, javaslataikat. Ezeken kívül közös pénzünket autóbuszvásárlásira szeretnénk fordítani, hogy mi­nél több kirándulást, gyárlátoga­tást szervezhessünk. Tagjaink számára Ingyenes nyelvoktatást tervezünk. Klubunk technikai be­rendezéseire is ráfér már a fel­újítás. • —s —a HAiii KOHKypc no pyccKOMy H3biicy lünk. amely legalább hatszáz ol­dallal több adatot kínál, mint a korábbi. A szerzők és a szerkesz­tők, úgy tűnik, mindent a tan­könyvben szerettek volna elmon­dani. „Kalauz” típusú, rövid könyvek helyett nehéz szövegű, adatokkal zsúfolt, szájbarágós kötetek jelentek meg. — ön például miért nem ta­nít a korszerű módon, úgyneve­zett „sokkönyves” metodikával? — Egyéni' akciókkal csak árt­hatunk. Ma a felvételi tesztek kérdéseinek hatvan százaléka a memóriát próbálja, (lexikális adatok felidézését kívánja meg; nem az önálló gondolkodás ké­pességét méri. A tanár azonban nem lehet ellensége a tanulóinak. Üj pedagógusi szemlélet (vagyis korszerű felsőoktatás), új tamterv és ehhez kapcsolódóan- új tan­könyv kellene... Ez ma még csak álom. A korszerű, angol­szász típusú könyvtár-pedagógia az írott szövegek mellett felhasz­nál minden más Ismerethordo­zót: video, lemez, film, magnó stb. Egy ilyen Iskolaikönyvtárban a tanulók alkotó szelleme kibon­takozhat, előtérbe kerül kreati­vitás, erősödik az önálló isme­retszerzés Igénye. Ezit á'híitja min­den pedagógiakönyv évtizedek óta. de a valóságban nem jutot­tunk messzire. A várva várt vál­tozásokhoz azonban most. az új oktatási törvény végre tágra, nyi­totta a kapukat. Reméljük sike­rűi ... Farksa P. József Orosz nyelvi vetélkedő Hatodik forduló A Puskin Orosz Nyelvi Intézet budapesti kihelyezett tagozaté, val közösen hirdetett orosz nyel­vi vetélkedőnk középiskolások, naik szóló hatodik fordulóját ez alkalommal közöljük. Kérjük ver­senyzőinket, hogy a megoldás­hoz ezúttal Is mellékeljék külön lapon a következő adatokat: név, pontos lakcím, valamint a kate­gória (I.: gimnazisták, II.: szak­középiskolások, III.: speciális és fakultatív tanterv szerint tanu­lók). A cím: Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Puskin Orosz Nyelvi In­tézet budapesti kihelyezett ta­gozata. HAIII KOHKyPC no pyccKOMy jBbucy 1052 Budapest V., Semmelweis u. 1—3. A beküldési határidő a megje­lenéstől számított két hét Érde­mes Indulni, hiszen mint pályá­zati ‘kiírásunkban is közzétettük, az orosz nyelvi verseny nyerte­sei értékes díjak várományosai. ham KOHKypc no pyccKCMy asm. (jyw yqammccH opegumc autóm a rzuHa3H&) 3 a 1 a h b a yi. BpeMeHa roga. A KaKan y Bao 3Hme? i Ha nre b Ha oeBepe, Ha sanane h Ha bootoks CCCP pasHaa 3Hua. y®e b oeHTflőpe HamHaeToa 3Hua Ha oeBepe Cbőbpb, a koh- naeTCH b anpeJie. Tojilko äbe ueoaiia őHBaeT sbma Ha Kassase b b TypKMeHBH. MHorue maim ooeHin yneTanr b rémmé oTpam, a BecHOű npHJieTapT. Mohot őhtl, Horga y hbo 3Hua, ohb xBByr b BeHTpBB, POTOM 0 TOŐOÍl. Ho H 3HMOÜ B Jieoy eon XH3HX>. OoTaUTCH rtTHHH. KOTOpae He ŐOHTCH M0P030B. ÜHByT B JIBCy pa3HH0 3B0pH. Hu H6 XOJIOÄHO. A M0ÄB6Ä0 3HMOÜ enHT HOg CH0rOM. AbWH HOMOraDT 3B0PHM B HTHOTM: KOPMHT BX B B ropogax, B B gepeBHHX, B B JléoaX, HTOŐH OHB HB noratíJiH. A kekeh sbmb oőhhho ŐHBaeT b Bóhtphh? Hámmá oő stom. QpoHBTafl T0KCT. "Kaitól! ŐHBaeT OHer?" 3aonopam MamemKHe, ksk bopoőbb, ceBepHHe htbotb. He MoryT pemBTB, Kaicoä ŐHBaeT OHer. leTam, onpamaBasT:- Kaitofi ŐHBaeT OHer?- 3ojioto8,- otbbthIio.yTpo ß oobbthho Mopo3Hy»'TyHJtpy.- rojiyőofi,- oxasaxo meBHoe moroe hbőo.- Xo-o-^ogHHít, - KpzKHyxa bo ÄBope yTKa.- lerKBü. JlerKHä-JierKHÄ,- npomyMem Berep b saspyzas cho­JKHHKH,- AjmS-amä, - oaa3ama BenepKra saps. I - CepeőpaHHft, KOH0HHO, - yxHŐHyxacB hcheh myna. Taáry b ryaspy so oauoro oiceaHa oőmeT&m htbhrb h bcö onpamBB&m, ho tek b He ysHam, xaicoro meTa ŐHBaeT OHer. A th kék gyuaemz? Hto, no-TBOBMy, mohot Őhtb: . ' , . HpKHM, KEK COJIKUe; KpaCHHM, KEK HOMBgOp; cbjibhhm, kék Be Tép; őexuM, kék OHer. Hgöll TBOBX HHC0M.

Next

/
Thumbnails
Contents