Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-08 / 288. szám
AZ MSZMP RÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 288. szám Ára: 1,80 Ft 1986. december 8. hétfő Sajtónap után, dolgos napok előtt (3. oldal) Bele kell kóstolni! (4. oldal) I Középszerű mezőgépek, magas terméshozamok? (5. oldal) ■------------------------. NÉPSZERŰ KOSSUTH-KÖNYVEK, RENDEZVÉNYEK Mintegy kilencmillió forint forgalom Az idén huszonötödik alkalommal irányult .a közvélemény figyelme a politikai könyvekre, vagyis két és fél évtizede rendezik meg a kiadványok ünnepi napjait. Az eseménysorozat Bács-Kiskun megyében. is nagy népszerűségnek örvend. Több városunkban tartottak különféle rendezvényeket: kiállításokat, könyvbemutatókat nyitottak, író-oj- vasó találkozókat szerveztek. A politikai könyvnapok záróprogramja december 12-én lesz Kecskeméten, az egészségügyi dolgozók pártbizottsága kiállítással és könyvvásárral kapcsolódik a népszerűsítő munkához. A Kossuth Könyvkiadó Bács-Kiskun megyei ki- rendeltségének vezetőjétől, Székely Imrénétől az 1986-os esztendő eredményeiről érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy az eddig eltelt tizenegy hónap máris sikeres mérleget mutat: 10—15 százalékos túlteljesítésre számíthatnak. A tavalyi bevételük nyolcmillió forint volt, az idei forgalmuk pedig megközelíti a kilencmilliót Ehhez a sikerhez az is hozzájárult, hogy a Kossuth Könyvkiadó gondozásában keresett kiadványok láttak napvilágot, s a terjesztők ott voltak a megye' kiemelkedő rendezvényein, például a Hírős Napokon, az Izsáki Sárfehér Napokon, a fegyveres erők napján. Ezek a seregszemlék külön lehetőséget adtak a kötetek propagálására, terjesztésére. Egyébként Bács-Kiskun- "ban mintegy ezer könyvterjesztő tevékenykedik, társadalmi munkában, viszi a könyvet az emberedhez. A népszerűségi listán szerepel például a II. János Pál, a Drámai napok, az Ellenforradalom tollal és fegyverrel, a Ki fog repülni? című kiad- vány^'Sokan keresik a gasztronómiai, a kézimunkával foglalkozó és a gyermekeknek szóló könyveket is. Az ellenforradalom leverésének harmincadik évfordulójára megjelentetett kiadványok — Be- recz János,. Hollós Ervin—Lajtai Vera, Geréb Sándor—Hajdú Pál írásai — ugyancsak sokak könyvespolcára felkerült. A karácsonyi újdonságok között szerepel A világ fővárosai című kötet, amelyet tíz esztendeje nem adtak ki. Már elkészültek az 1987-es kiadványtervek. Milyen könyvcsemegék várhatók jövőre? A tervek szerint kapható lesz Kulcsár Kálmán Politikai szociológia című tanulmánya, Bihari Klára novellái • A politikai könyv napok rendezvénysorozata alkalmából könyvkiállítást rendeztek a megye számos településén. A bemutatókon a társkiadók kiadványaival is megismerkedhettek az érdeklődők. Képünk Hartán készült. (Klíma Győző felvétele) (A bűnvalló), a Felnőttoktatási kislexikon, Gorkij élete és munkássága, a Szépen magyarul, szépen emberül című könyv, s a megyéket bemutató sorozatban kiadják Pest, Somogy és Hajdú-Bihar megye kötetét. B. T. Almaexport a Szovjetunióba Bács-Kiskun megyéből az első almas záli Urnán y a Szovjetunióba (augusztus £5-én indult. Eddig a Hun- garofruct megyei kirendeltsége 6302. tonna gyümölcsöt szállított a baráti országba. Mostanában hetente 300— 600 tonna hagyja el a megyei rakodóhelyeket. így a Kecskemét—-Szikrai Állami Gazdaságot, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátot, a Zöldért kecskeméti, jánoshalmi és kiskőrösi telepét, valamint a keceli és iá sóit- vadkerti áfészt. A tervek szerint az idei termésből mintegy 15 ezer tonnát fognak kiszállítani. A jelenlegi helyzet a tavalyinál lényegesen jobb, íbiszen egy évvel korábban ilyenkor még csak 3271 tonna útnak indításáról számolhattak be. A rakodóhelyeken (nincs megállás hétvégén sem, ímert ha vagon érkezik, azt azonnal útnak indítják. A két hét alatt Moszkvába érő gyümölcs ellen minőségi kifogás eddig nem volt. Elfogadták a beszámolót — Feladatok öt évre Az országos választmány beszámolója feletti vitával folytatódott szombaton a Kisiparosok Országos Szervezetének IX. országos küldöttgyűlése. Az elnökségben helyet foglalt Kapolyi László ipari miniszter, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a párt-, a társadalmi, az érdekképviseleti szervezetek több vezetője. A vitában a küldöttek hangsúlyozták: a kisiparosok csak akkor képesek eleget tenni a megnövekedett igényeknek, ha folyamatosan fejlesztik munkájuk műszaki-technikai színvonalát. Erre azonban sok kisiparosnak nincs lehetősége, mert nem képes vállalni a gépvásárlással, a -bérlettel járó anyagi terheket. A vidéken élő kisiparosok gondjairól _ szólva elmondották: a helyi tanácsok nem élnek mindenütt az adókedvezmény nyújtásának lehetőségével, pedig annak összege ez év elejétől lényegesen emelkedett. E témához kapcsolódva hangzott el az is, hogy a kistelepüléseken dolgozó' mestereket hátrányosan érintette a hálózatfejlesztési hozzájárulás, a magas társadalombiztosítási díj. Sok esetben éppen emiatt szüntetik meg munkájukat olyan községekben is, ahol a lakossági szolgáltatásokat kizárólag ők látják el. Többen szóvá tették, hogy a kisiparosok jelenleginél több terméke találna gazdára külföldön, ha könnyebben hozzájutnának az előállításukhoz szükséges anyagokhoz. Ehhez a KIOSZ segítségét kérték. A személy- és teherfuvarozással kapcsolatban elmondták: a két, viszonylag új vállalkozási forma sokak számára vonzó, azonban a gyors meggazdagodás reményében többen olyanok is kiváltják iparjogositványukat, akik nem képesek eleget tenni a követelményeknek. Így e területen különösen nagy a fluktuáció. Nehezítik a fuvarozók munkáját a magas gépkocsialkatrész-árak, illetve a beszerzés nehézségei. A kisiparosok érdekképviseleti, érdekvédelmi munkáját a jövőben javítani szükséges, mert ebben — a küldöttek tapasztalata szerint — az utóbbi időben csak szerény előrelépés történt. Többek szerint a kisiparosokat érintő jogszabályok alkotói minden esetben vonják be a KIOSZ képviselőit az előkészítésbe. A hatékonyabb érdekvédelem megvalósítása fontos az alapszervezeteknél is, amit jól segít az új, módosított alapszabály. Ennek értelmében az alapszervezetek nagyobb önállóságot kapnak, kötelezettségeket vállalhatnak, amelyek teljesítéséért anyagi felelősséggel tartoznak. Elhangzott az is, a KIOSZ nemcsak a kisiparosok, hanem újabban a gazdasági munkaközösségek érdekképviseleti szerve is, ám a gmk-k még nem érzik magukénak a szervezetet. (Folytatás a 3. oldalon.) Szállításiszakember-képzés a megyében Első felsőfokú vizsga Az országban jelenleg mintegy 13—15 ezer ember foglalkozik a szállítás szervezésével, irányításával, az ehhez kapcsolódó tevékenységgel. Ahhoz, hogy ez a termelési folyamat zökkenőmentes, hatékony legyen, hozzáértőket kell kiképezni. Mint Horák Bélától, a megyei szállítási bizottság adminisztratív titkárától megtudtuk, két év óta rendszeresen foglalkoznak a megyében szállításiszakember-képzéssel. Pénteken és szombaton a megyében először került sor felsőfokú szállításvezetői képesítést nyújtó tanfolyamok vizsgájára. (Az itt végzettek szállítási osztályvezetői munkakört láthatnak el.) A több mint ötven hallgatónak — a megye ipari és mezőgazdasági üzemeiből érkezetteknek — hat tantárgyból: fuvarjogból, árdíjszabásból, fuvarozásszervezésből és koordinációból, közlekedési földrajzból és politikai ismeretekből kellett vizsgát tenniök. A jó felkészítés eredménye, hogy csupán hatan nem feleltek meg a követelményeknek. Ez alkalommal kértük meg Takács Bélát, a Központi Szállítási Tanács titkárát, hogy értékelje a megyében a szállítási- szakember-képzést. —. A szállítási szakemberek körében, főleg a jól kiképzettek között nagy a fluktuáció. Ennek az az oka. hogy* a mezőgazdaságban és az iparban a szállítás nem a legfontosabb ágazat, s tegyük • Vizsgáznak a hallgatók. hozzá, nagyon alacsonyra értékelik ezt a munkakört. Néhány évvel ezelőtt az ágazati miniszterekkel egyetértésben rendelkezést adtunk ki a képzésről. A középfokú tanfolyamokon végzettek a szállítási osztályokon beosztottként, a felsőfokú képesítést nyújtó tanfolyamon végzettek önálló vezetőként tevékenykedhetnek. Jelenleg az országban még a mennyiségi képzésnél tartunk, de úgy vélem, néhány éven belül már nagyobb súlyt fektethetünk a minőségre. — A jelenlegi tanfolyam hall“ gatóinak felkészültségéről mi a véleménye? — Az itt végzett hallgatók felkészítése az átlagosnál is jobb volt, amelyet mutatnak az eredmények. Szeretném nyomban aláhúzni, a közlekedés sokrétű képzést kíván, amely állandóan változik, s ezért igen nehéz nyomon követni a rendetetek változásait. A felsőfokú képzettség megszerzésének azonban mégis nagy _ a jelentősége, hiszen a kulturált szolgáltatásnak ez az alapja. Ebben az évbgn országosan 500—600 a középfokon, s mindössze 150 a felsőfokon végzettek száma. Nem vagyok elfogult Bács-Kiskun megyével szemben, de a létszámban, a felkészítésben itt a legjobbak az eredmények. Gémes Gábor Népdalkörök, citerazenekarok megyei találkozója Kiskőrösön Szombaton délután rendezték meg a már hagyományosnak számító népdalkörök és citerazenekarok megyei találkozóját Kiskőrösön, a Petőfi Sándor Művelődési Központban. A zenekarok és népdalkörök a novemberi, decemberi találkozókon mérik fel fejlődésüket, s ezeken a nyilvános szerepléseken igyekeznek egyre jobban bizonyítani, mert jövőre minősítőkön adnak számot tudásukról. A kiskőrösi találkozón az együtteseket dr. Kálmán Lajos, a KÓTA Népzenei Bizottságának vezetője köszöntötte. Igen nagy sikerrel mutatkozott be a nemzetiségi és magyar népdalokat előadó, azokat stílustörés nélkül tolmácsoló kiskőrösi szlovák nemzetiségi népdalkor és a.bácsbokodi népdalkor. Hagyományosan sikert aratott a katymári gyermek és felnőtt citerazenekar, valamint a nemrégiben alakult KI- SZÖV kecskeméti népdalköre, illetve a szabadszállási Kiskun népdalkor. A szakmán Bokrétás ének- és táncegyüttes ezen. a szereplésen bizonyította, hogy meghonosodott náluk is az éneklés. A nagyszámú közönség a bemutatók után a kiskőrösi Szivárvány táncegyüttes műsorában gyönyörködhetett. • A katymári gyermek citerazenekar. SOKÁIG CSAK PUSZTÍTOTTUK Megváltozott az ember és az erdő kapcsolata Évezredek teltek el, amíg a civilizáció útját járó ember felismerte: az erdőirtással-pusztí- t ás sál önmagának árt. Az ügyben zászlót bontók újabb évszázadokig hadakoztak az „elerdőt- lenedés” megállításáért, a> folyamat visszafordításáért — kevés eredménnyel. Mindezen túlvagyunk már, az erdőtelepítés szükségessége nem lehet vita tárgya: az államkasszából hazánkban is óriási összegeket fordítanak erre a célra.. Honfoglaló őseink mocsarakkal, rétekkel, legelőkkel, erdőfoltokkal tarkított sztyeppet találtak a Duna—Tisza közén. Idővel el is kezdték módszeresen irtani az erdőt: életük komfortosításához szükségük volt a fára, az élelmiszer előteremtéséhez a természetes erdők helyére. Ami megmaradt, annak is egy részét elpusztították a legeltetéssel, a háborúskodással. A múlt században a folyók szabályozásával avatkozott bele az ember a természetbe, aminek következménye, a talajvizszint-süllyedés a fák pusztulásához vezetett. A két világháború között egyre nagyobb gondot jelentett á nemzetgazdaságnak a fa hiánya. Nemcsak azért, mert behozatallal kellett kiegészíteni a szükségletnek megfelelő mennyiséget A szinte teljesen „fátlan” Alföldön (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött a kisiparosok országos küldöttgyűlése
