Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-06 / 287. szám

I 1986. december 6. « PETŐFI NÉPE « 3 SZERKESZTETTE: HAJNAL JÓZSEF — ILLUSZTRÁLTA: ABA-NOVÁK VILMOS Emlékezés egy katonaújságra A kecskeméti Hajnal József (1885—1969) először a Magyar Alföld című lapba írt és szerkesz­tette is, Horváth Ambrussal kö­zösen. Később a Kecskeméti Munkás munkatársa volt, majd á Tanácsköztársaság után Pro­metheus álnéven publikált a he­lyi sajtóban. Verseit kötetbe 1 (Gőzkalapács, Kecskemét, 1913) gyűjtve jelentette meg. Az újságíró, költő, publicista. Hajnal Józsefről kevésbé ismert,' hogy az első világháborúban szolgálva tábori lapot is szerkesz­tett. Idős korában visszaemlé­kezve' küzdelmes évtizedeire, megírta a Cibó keletkezéstörténe­tét is. Tájékoztató címen a Bács- Kiskun Megyei Levéltár őrzi kéz­iratos emlékezését. „A volt 29-es honvédok (ame­lyeknek én is aktív katonája vol­tam) a 40. honv. gyalog-hadosztály kiegészítő része volt. amely a 29., • 36., 6., és 19. honv. gyalogezredből állt. A mi ezredünk tisztikara el­határozta (főleg Wodluchka Ká­roly százados, ezredsegédtiszt kezdeményezésére), hogy az ez­redünk elesett katonainak hozzá­tartozói felsegitésére tábori lapot létesítünk, amelynek szerkeszté­sével csekélységemet bízták meg, amelyet 1916. novembertől 1918 nyaráig Cibó címmel szer- késztettem. A bukovinai he­gyekből: Cimbroslawa-mala, Cimbroslawa-vielka és más hegy­hátakról leömlö kis folyócska, a Cibó partján volt 16—17 telén a téli szállásunk, a 29. honv. gyal. ezred tábori újságját róla nevez­tük el, mivel az ő vizét használ­tuk. Ezenkívül volt még egy Cibó-Viccek című humoros lap- melléklet is; úgy .a Cibóét, mint a Cibó-Viccek lapfejéit Vass Má­tyás hadnagy (kultúrmérnök) ké­szítette, de az írás, meg a terem­tő szerkesztés az én munkám. A lapot Aba-Novák Miklós (sic!) festőművész hadnagy illusztrál­ta. A Cibó hetenként jelent meg 500—600 példányban litografál­va” — vallotta Hajnal József 1965. június 9-én, Kecskeméten. Vallomása egyetlen pontatlan­ságát helyre kell igazítani: Aba- Novák Vilmos festőművészről van szó, aki háborús naplójában írta erről az időszakról: „1919. aug. 1-én mint tartalékos hadúagy új­ra bevonultam a tábori ezredhez Bukovinába. Ekkor mint az. ez­red műszaki századának század­parancsnoka működtem 1918 őszé­ig. Közben, 1918 március, április és május hónapra szólóan mint főiskolai hallgató tanulmányi szabadságot kaptam ... három hó­napos kurzus elvégzése után vizs­gázhattam és így közép- és felső­fokú rajztanári oklevelet szerez­tem meg.” Aba-Novák nem említi a Cibö- rajzokat, mert hiszen a háború borzalmait és a tanulásban való továbbhaladását fontosabb volt le­jegyeznie. Két évet járt a Kép­zőművészeti Főiskolára, de a há­ború miatt arra kényszerült, hogy - megszakítsa tanulmányait, amit — mint írja — 1918 tava­szán folytathatott csak. Hajnal József küldött haza — valószínűleg rendszeresen — ezek­ből a tábori lapokból. A levél­tárban azonban csupán hat szám maradt fönn. A Cibó 11., 13., és 14. (1917. március 25., április 25. és május 6-ai megjelenésűek), ja Cibó-Vicceknek pedig az előző­ekkel párhuzamosan-együttesen megjelent mellékletei. Ebből min­denképpen kitetszik, hogy a Ci­bó, a tábori lap készült először, s csak később a Cibó-Viccek. Aba-Novák rajzai — a fönn­maradt lapszámok tanúsága sze­rint — a Cibó-Viccekben megje­lent írások illusztrációi. Számon­ként egy, legföljebb két Aba- Novák rajz jelenhetett meg. A 6. Cibó-Viccekben az Élel­mező tiszt álma, vagy hogy szü­letnek a szakácshírek illusztrá­ciója: a kőnyomatos szöveggel azonos tükörszélességben, keret­ben jobbra egy alvó figura, bal­ra két durva arcú, vastag sza- kállszálú kucsmás fej, a bal ol­dali kezében ostor, ennek szálai lelógnak (tulajdonképpen kilóg­nak) a kereten túlra, a keret alá is. Ugyanezen szám találóskérdé­se („Vajon ki fogja Amerikának a muníciót szállítani?”) fölé gond­terhelt, bajuszos férfi görnyed, fejét súlyos keze alá nyomva. A 7. számban a Dr. Csipu kalandja című írást illusztrálja a rajz: a Kodak fényképezőgéppel eszte­lenül szaladgáló dr. Csiput az ellenség katonái fogják közre és kajánul kinevetik a megriadt, za­varában gépét leejtő „fényké­pészt”. A 8. mellékletben az Áp­rilis 1. diki tréfa illusztrációja­ként a lányok után vágyakozó, 20 éves fiatal hadnagy, a rászedett Boldizsárka jelenik meg a fage­rendás, puritán berendezésű szo­babelsőben s rámered az aszta­lon levő papírra: APRIL 1. Ilyen és efféle, a szöveget, a jobbára csattanóra kihegyezett kerek történetet képpé tömörítő, a jellemzőket képileg megragadó- megmutató lehetett a többi, a Ci- bóban is mellékletében, a Cibó- Viccekben megjelent karakteres Aba-Novák rajz is. Ezek a rajz- adalékok a fiatal festő s rajzoló induló művészpályájához járul­nak hozzá, ahogy a lap szerkesz­tése és bizonyos írásai pedig Haj­nal József munkásságát gazda­gítják. * Sümegi György REHABILITÁCIÓ Tiszakécskén segít a Remix Csüitöntölkön a Bács-KLskun me­gyei Tanács egészségügyi osztá­lya mellett működő területi re­habilitációs bizottság Tiszakécs­kén ülésezett. Az előadók első­sorban a fiatal városban tapasz­talható gondokról, illetve ered­ményekről .szóltak. Kelemenné dr. Bállá Gizella, a városi tanács osztályvezetője elmondta, hogy rehabilitációs munkahely épí­tését kezdik meg jövőre a Re­mix Rádiótechnikai Vállalattal közösen, amelynek helyi üzemé­ben mintegy hatvanon juthatnak munkalehetőséghez, de szükség -esetén akár töhben is. Miután a környező községekben- alig tud- nak a megváltozott munkaképes­ségűeknek elfoglaltságot adni, azok számára is itt lesz hely. Akik viszont mozgásképtelenek,. oda­haza láthatják el feladataikat. A Vegyiműveket Építő és Sze­relő Vállalat gyára képviseleté­ben Szölösi Jánosné arról be­szélt, hogy jelenleg harminchá­rom dolgozónak biztosítanak olyan munkát, amelyet leszázalé­koltán is el tudnak látni. Ami figyelemre méltó: mindezért vál­tozatlan fizetést kapnak! A fe­lülvizsgálat során kapott szakvé­lemény alapján igyekeznek a csökkent munkaképességű dol­gozókat eredeti szakmájukban, de más munkakörben elhelyezni. A Tiszakécskei Solohov Terme­lőszövetkezet nevében dr. Bállá Sándor üzemorvos elmondta, hogy nehéz helyzetben vannak, amikor egy balesetet, szenvedett vagy rokkant 1 dolgozójuknak' munkalehetőséget kell biztosíta­ni. A zöldség- és gyümölcsválo­gatásnál volna ugyan lehetőség, de az idényjellegű, nem biztosí­tott az állandó foglalkoztatás. Ezért csak városi szinten lehet­ne a tsz-dolgozókat elhelyezni, például majd az épülő szociális foglalkoztatóban. Az utolsó felszólaló. Markulin Amália Bácsalmás rehabilitációs helyzetével ismertette meg' a résztvevőket. T; L. SZOMBATI JEGYZET Magunkra vethetünk Az első pillantásra annyira demokratikus az új Vitray- műsor (ön: jelölt!), hogy az ember keblét magasztos hon­fiúd büszkeség dagasztja. Ki­ben kellő bátorság lakozik, s 'megkockáztat 150 forintot, or­szág-világ előtt mutathatja be (tudományéit, mely fölött a nép hozzá hasonlóan egyszerű fiai £ lányai mondanak ítéletet. Régi karokban a császár joga volt újvárnak intésével véget vetni a küzdésnek, ma lámpák feli gyulladása ad jeleit. A de­mokrácia kiszélesedése mutat­kozik meg továbbá abban is, hogy sem a jelöltek életkorát, sem' pedig a műsort nem szo­rították gátak közé: a nyolc­éves után a nyolcvannyolc­éves aggastyán következhet, összemérhetőségük a tetszésen alapul. A Magyar Televízió e tízrészes sorozata tehát új utat nyit a „néptől a népnek” elv maradéktalan megvalósításá­hoz: a nép bemutatja, mit tud és a nép azt is megmondja, tetszik-e neki — ebben csak a kákán Is csomót keresők ta­lálnak hibát. fin ipéldául, restellem ugyan bevallani: az utóbbi hónapok legrosszabb műsorának vélem a sorozatot, mert a produkci­ók színvonala egyszerűen mér­hetetlen. A fürdőszobai dano- lászás kielégíti a fürdőszobai dandiászó igényét, ám esztéti­kai élményt rendkívül csekély számú esetben szenez(het). Bach Rarasztkantátájából tíz­ből tíz általános iskolás képes elénekelni, hogy „üüjjv rád és házaad népére, te jó száántó- veető” — ám tízből tízük pro­dukciója — nagy valószínűség­gel — nem jelent mérhető tel­jesítményt. Kivéve természe­tesen a tetszést, azaz a lámpá­kat, azaz végső soron magát az ízlést, amelyen tudvalevőleg balgaság vitatkozni. fis mégis: kell. Kell, mert hatása borzasztó. Mert telje­sítménynek 'tünteti fel a nem- teljesítményt, ezáltal hamis világot tükröz. Nem mentség —■ nem lehet az —, hogy tet­szik a közönségnek. A közön­ségnek sok minden olyan is tetszik, ami nagym-nagyon tá­vol áll az értékestől. Ez persze nem baj (a közönség már csak ilyen), ám az igen, ha sokak­nak ez jogalapot ad, amine hi­vatkozhatnak. A számtanpél­da nevű együttes számai — a jelek szerint — közönségigényt elégítenek ki. Volt valaha egy szolgáltatás Pesten, a „saját hangja — vi- 'gye haza” szlogennel reklámo­zott lehetőség. Az ön: jelölt! erre hasonlít Nem lényegtelen különbséggel. Amaz arra adott módot, hogy hanglemezről — otthon — ki-ki akár százszor is meghallgathassa saját mar ■gát. Oe — nekünk — nem kel­lett végignéznünk. Nem kellett úgy tenni, mintha igazi „mű­sor" lenne — nem Is volt az. Mint ahogy a legújabb tévé­sorozat sem az. Bár még kilenc rész hátra van. Magunkra vessünk? Ballal József \ A sajtó ünnepén wmmmm mmmm. mmmmmmmam írta: Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője Ünnepi nap a mai, még ha nem is jelzi piros betű a nap­tárban. Hatvannyolc eszten­dővel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első hazai kommunista orgánum, a Vö­rös Újság. Kiadását a nem sokkal előtte megalakult Kom­munisták Magyarországi Párt­jának Központi Bizottsága ha­tározta el azzal a szándékkal, hogy az újság a magyar mun­kásosztályt a kizsákmányolás elleni harcra, a munkáshata­lom kivívására szervezze és mozgósítsa. Tiszteljük azokat, akik — a Népszavától az 1942-ben meg­jelent illegális Szabad Népig — szószólói és bátor harcosai voltak a népfront eszméinek, az antifasiszta küzdelemnek, népünk szabadságának, ha­zánk függetlenségének. Em­lékezünk mártírjainkra: So­mogyi Béla, Bacsó Béla, Bá­lint György, Rózsa Ferenc, Ságvári Endre, és mások már nem érhették meg a felszaba­dulás napját. Az ember szá­mára a legdrágábbat, életüket áldozták az egyenlőtlen küz­delemben. Az azóta eltelt több mint négy évtizedben a magyar sajtó népünk felemelkedésé­nek. szocialista társadalmi rendünk fejlődésének tevé­keny részese lehetett. A szo­cialista sajtó, a tömegtájékoz­tatás minden eszköze sokban segítette építőmunkánk meg* gyorsítását, a társadalom- és művelődéspolitikai feladatok végrehajtását. Hozzájárult a testvéri szocialista országok­hoz fűződő kapcsolatok elmé­lyítéséhez. Tekintélyes, ran­gos félként vett részt a béké­ért, a társadalmi haladásért folyó nemzetközi küzdelem, a békés egymás mellett élés gyakran bonyolult kérdéseinek megvilágításában. A tájékoztatás eszközei­nek valamelyiké vagy éppen több formája is otthon van — kedves hozzátartozóként — minden magyar családnál. A rádiózás elterjedése hazánk­ban csaknem teljesnek mond­ható, a becslések szerint — mert erre már csak ez a mé­rési lehetőség van — 6 millió rádiókészülék van a lakosság tulajdonában. Napjainkban mintegy hárommillió család­hoz jut el tv-műsor. A tele­vízió a két fő- és körzeti adá­saiban hetente már csaknem száz órán át sugároz műsort. Terjed a városi kábelteleví­ziózás. Közel harminc helyen jelentkezik már rendszeresen a városi tv helyi stúdiója. Az év végére egymillió ember­hez jut el a városi kábelteleví­zió műsora, s ez a szám gyor­san növekszik. A Magyar Rá­dió három központi és öt re­gionális programját heti 540 órás műsoridőben közvetíti. Az évtizedek során a köz­ponti és a megyei napilapok a legolvasottabb tömeg lapok­ká váltak. Együttes pél­dányszámuk meghaladja a napi hárommilliót. Vegyünk például egy átlagos megyei la­pot, amely 80—100 ezer pél­dányban közvetíti a napi friss Információkat, híreket — pél­dányszámánál legalább há­romszor több helyi olvasóhoz. Nemegyszer olyanokhoz, akiknek a megyei napilap az egyetlen írott információfor­rás. A szocialista társadalom építése, a szocialista demok­rácia fejlesztése, a népi-nem­zeti egység, a közmegegyezés állandó erősítése magas szín­vonalú munkát követel a te­levíziótól, a rádiótól, a sajtó­tól. Ennek szellemében Or­szággyűlésünk ez év március 20-án törvényt alkotott a saj­tóról, a tájékoztatásról. Mi a sajtótörvény legfőbb jellemzője? A törvény a saj­tó feladatát az állampolgárok­nak a tájékozódáshoz való jo­gához (kapcsolva határozza meg. Ezzel egyidejűleg meg­fogalmazza a tájékoztatók jo­gát és felelősségét is. Kifejeződik a törvényben, hogy a hazai és nemzetközi információkhoz jutást a nép, lakosság természetes jogának tartjuk. Ennek érdekében a sajtóval szemben alapvető kö­vetelmény, hogy hiteles ké­pet nyújtson hazánk politi­kai, gazdasági, tudományos és kulturális életérőL Adjon hírt a nemzetközi élet eseményei­ről, segítse elő a különböző országok és népek jobb meg­ismerését, a kölcsönös meg­értést. Mutassa be a béke, a biztonság megóvása, valamint a társadalmi haladás érdeké­ben kifejtett erőfeszítéseket. Nyilvánvaló, hogy a sajtó csak akkor tud megfelelni hi* vatásának, ha hozzájut a fel­adatai ellátásához szükséges információkhoz. Szükséges te* hát, hogy az állami és társa­dalmi szervezetek, az egyesü­letek, a vállalatok és intéz­mények folyamatosan tájé­koztassák a közvéleményt^ a közérdekű kérdésekről. Kiin­dulópontunk az, hogy a tá­jékoztatás nem szívesség, nem valamiféle kegy gyakorlása. S ez az újságírókra éppúgy vo­natkozik, mint az információt adókra. Nincsen olyan fontos SZOLGÁLTATÓK ÜGYELETI Itt a tél, amikor az energia, és a vízellátásban bekövetkező esetleges zavar még kellemetlenebb, mint máskor. Olvasóink ilyen jellegű problémáinak gyors megoldásában próbálunk segíteni a magunk módján: ezután minden hónap első szom­batján ismertetjük a Dégáz, a Démász és a Vízművek ügyeleti rendjét; ezúttal itt, de a tájékoztató végleges helye a mellék­let családoknak szóló részében lesz majd — január első szom­batján már ott találják. VÍZMŰ Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalathoz tartozó tele­püléseken a vízellátással kapcso­latos hibákat és rendellenessége­két a fogyasztók a helyi víz-, il­letve csatomaműveüenél, illetve azok kezelőinek lakásán jelent­hetik. Több fogyasztót érintő hi­ba esetén a tanácsnál’, illetve a közműellátást irányító üzem- mérnökségen személyesen vágy telefonon kérhetnek segítséget — szombaton és vasárnap — az alábbiak szerint: Kecskeméten az Izsáki út 13. szám alatti üzemmérnökség fő­portáján személyesen vagy a 22-900-as telefonon. A megyeszék­helyen kívül a hetényegyiházá, ballószögi és városföldi fogyasz­tók tartoznak ide. Kiskunfélegy­házán munkaidőben bejelentés tehető: Tölgyfa u. 1. alatt, tele­fon: 62-622, illetve munkaidőn túl Nyár u. 4. szám alatt az ügye­letesnél. Itt várják a pálmonos- •torl. petőfiszállási. gátért, jász- szentlászlói, bugaci, kunszállási, fülöpiakabi és orgoványi fogyasz­tók jelentkezését is. Tiszakécs­kén. a Kossuth Lajos u. 64. alatt, illetve a 41-382-es telefonon lehet hibát bejelenteni. Munkaidőn tül a Szabadka utcai vízmű gépházi ügyeletet kell értesíteni. Az üzem­mérnökséghez tartozó községek: TlszBibög. Lakiitelek-Tőserdő, Ti- szaalpár, Nyárlőrinc, Lászlófal­va. Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene. Lajosmizse, Felső- lajos. Kunszentnűklóson, a hiba- bejelentést a Marx tér 1. alá (te­letop: 55) kérik. Ehhez az üzem- mérnökséghez tartozik: Tass, Dunavecse, Szadikszentmárton, Após tag, Szabadszállás.. Izsák. Csatarnameghibásodás esetén Kecskeméten bejelentés tehető a Mindszenti út 6-ban (telefon: 22-05Í). Kunszentmiklóson a Vá­sár téri szennyvíztelepen. Kis­kunfélegyházán a Csongrádi úti telepen. ■ vagy a 62-943-as telefo­non. Lajosmizséni a V ízműgéph áz- ban (Ceglédi út 76.). A Dél-Bács-Kiskun Megyei Víz­mű Vállalathoz tartozó telepü­léseken a víz- és csatornahálózat hibáját Kiskunhalason, a Brin- kus L. u. 1. szám alatt szemé­lyesen, vagy a 11-366-os telefonon, Kalocsán a Hősök útia 31. szám alatt jelenthetik. A községekben a vízműnél, a vízműkezelő laká­sán kérhető segítség. A vízmű vállalatok kezelésé­be tartozó közművek szakaszhat- tára iyóviz-vezetéknél a vízmérő után 10 centiméterig, a csatorna- bekötésnél pedig a telekhatárig terjed. Ezen belül a hibák kija­vítása a fogyasztót terheli. DÉMÁSZ A villamosenergia-szolgálta- tással kapcsolatos panaszokat — áramkimaradást és egyéb ' hibá­kérdés — akár hazai dolgain- |s| kát, akár a nemzetközi ese- B , ményeket illetően — amelyek- | ről hallgatni kellene, vagy a i késleltetett tájékoztatás indo- | költ lenne. Nem véletlen, hogy az | MSZMP XIII. kongresszusa is JgJ kiemelte a tájékoztatás fele- g lősségét, a hiteles, gyors, pon- | tos informálás jelentőségét, p Az elmúlt évtizedekben, évek- | ben országépítő politikánk hí- j telét az is erősítette, hogy az | MSZMP őszintén szólt — az I eredmények megemlítése mel- I lett — a problémákról, a mind | nagyobb követelményékről. is. j Ez jellemezte pártunk Köz- II ponti Bizottságának legutób- j bi ülését is. A Központi Bi- | zottság határozatának lénye- 1 ge az, hogy a népgazdaságot — j az irányítástól a végrehajtásig | terjedően — a XIU. kongresz- j szuson elhatározott növeke- j dési pályára állítsuk. Ez azt | jelenti, hogy prioritást kell | adnunk a szelektív élénkítés- 1 riek, az egyensúly erősítésé- 1 nek, az életszínvonal stabili- j tásától a társadalmi teljesít- j mények növeléséig. Hazánk­ban a legfontosabb feladat j az elfogadott gazdaságpoliti­kai célok megvalósítását szol­gáló szemléleti és cselekvési egység megteremtése, a társa­dalmi aktivitás kibontakozta- * fása. A sajtó, a tömegtájékozta­tás dolgozóinak tennivalója, -íp hogy mindennapi munkájúk­kal szolgálják társadalmi, gazdasági programunk végre- |gf hajtását, hogy a valóság hite­les, pontos bemutatásával, a szocializmus ügye iránti el­kötelezettséggel a társadalmi haladásért, országépítő célja­ink megvalósításáért munkál­kodjanak. ' A nyomtatott és az elektro­•hikus sajtó legnagyobb ünne­pe, ha a lakosság egész évben olvassa az újságokat, nézi _ a televíziót, hallgatja a rádiót, ; - A sajtó kötelessége, hogy se­gítsen abban: azonosuljanak céljainkkal az emberek, s vál- j járnák tudatos és cselekvő ré- szeseivé társadalmunk jobbí- • tó formálásának. A magyar tömegtájékozta- - tás egységes, közös elhatáro­zással ma szinte „ébresztőt” fúj. Hangsúlyozza: talpra, tett­re emberek, munkára fel, ma­gyarok! Sorsunk jobbítása, magunk és szeretteink jobb sorsa, szebb, tartalmasabb élete ■ azon múlik, növelni tudjuk-e az egyén, s rajta keresztül a társadalom összteljesítményét. | Hogy legyen mit elosztani a ■. szocializmust épitő népnek, wmnmnmsmsmmmmm-'­RENDJE 'kai — a következő kirendeltsé­geken, 'illetve azok telefonszá­main lehet közölni: Kecskemét,* Csongrádi u. 26. T.: 21-622; Ba­ja. Bajcsy-Zsilinszky u. 6. T.: 11-933; Kalocsa, István király u. 27. T.: 75: Kiskőrös. Petőfi Sán­dor u. 110. T.: 3; Kiskunfélegy­háza, Fürst S. u. 18. T.: 62-022; Kiskunhalas, Mátyás tér 2. T.: 11-032. A h ibábejelentéseket Kecskemé­ten. Báján. Kiskőrösön és Kis­kunfélegyházán folyamatosan fo­gadják, személyesen vagy telefo­non. Kalocsán és Kiskunhalason a kirendeltségen személyes be­jelentés csak szombat reggel 7- től 15 óráig tehető. 15 óra után és vasárnap a kirendeltség kapu­jában elhelyezett postaládában lehet értesítést hagyni, illetve te­lefonon a fenti számok folya­matosan hlvhptók. DÉGÁZ A kecskeméti, valamint a vá­rosföldi és a kunszen tmiklósi fo­gyasztók a eázszivárgásokat, -önVéseket. -robbanásokat, -tü­zeket, -hiányokat és -kimaradá­sokat személyesen Kecskeméten, az Ipoly utca 4. szám alatt, vagy telefonon a 21-155-ös számon je­lelhetik. Az ügyeleti szolgálat folyamatos. Kiskunfélegyházán a hibabe­jelentést személyesen a Nyomé* 24. szám alatt, telefonon a 62-440-es számon lehet tenni. Baján a DÉGÁZ-üzemegység- nél (Bajcsy-Zsilinszky u. 4.) sze­mélyesen, vagy a 12-588-as tele­fonon. Kiskunhalason hibabejelentést a 11-792-es-és a 11-177-es telefon­számon lehet tenni a DÉGÁZ ki- rendeltségén. ■ 'll. • Aba-Novik Vilmos: Illusztráció « dr. Cslpu kaland­jából,' 1911.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents