Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-04 / 285. szám

1986. december 4. « PETŐFI NÉPE # 3 Megtalálták helyüket a szocialista gazdaságban KISIPAROSOK — KÜLDÖTTGYŰLÉS ELŐTT A kisipari tevékenységet ma már — legyen az szolgáltató vagy akár termelő —, a társadalmi munkamegosztás szerves részének tekintjük. A mestereknek nem kell attól tartani, hogy vállalkozásuk csak átmenetileg engedélyezett, a kisipa­rosok megtalálták helyüket a szocialista gazdaságban. Holnap kezdődő IX. országos küldöttgyűlésükön a felszólalások bizo­nyára megerősítik majd ezt a megállapítást, hiszen az utóbbi öt évben is számos, lehetőségeiket és munkájukat könnyítő intézkedés született. Bács-Kiskun megyét 14 küldött képvise­li a tanácskozáson, közülük egy divat- és egy hiányszakma képviselőjét kerestük fel. Kiss Jánosné tiszaalpári női fodrászt a község főutcáján, szép családi házának udvarából nyíló műhelyében találtuk. A vendégek között egy tizénéves forma' fia­talember is ült. Jelenlétének oka kettős. A manapság a fiatalok körében divatos férfihajviselet egyre inkább igényli a női fod­rász munkájának kellékeit, szer­számait, elmúlt az ápolatlan hosszú haj korszaka, s mintha a fiúk a „ló másik oldalára” esné­nek át. Kiss Jánosné azonban szívesen látja a hagyományos igényekkel érkező férfivendége­ket is. {Helyesnek tartja azt az intézkedést, amely összevonta a női és férfifodrász szakmá­kat, s úgy tartja, hogy tanulói az igényes haj vágást az erősebb nem képviselőin tanulják meg igazán. Rugalmas vállalkozásá­val kisegíti a községben dolgozó idősebb férfifodrász szaktársait is. Kiss Jánosné több utódot is nevelt a szakmának, jelentős ré­szük ma a községben konkuren­ciát is jelent számára, de nem panaszkodik. Megemlíti ugyan, hogy a fodrászkodásnak a het­venes évek közepén volt a fény­kora, ma kevesebb a vendég. Az életszínvonal stagnálása érződik a forgalmon, különösén a közsé­gekben. Igaz, van egy szűkebb réteg, amely többet „ad magára”, mint régebben, de a lányok, asz- szonyok jelentősebb hányadának kevesebb pénze jut a szépítke­zésre, különösen a mezőgazdasá­gi munkák szezonja idején. A küldöttértekezlettől egy fur­csa kettősség feloldását reméli. A , közelmúltban 'hozott intézke­dések fejlesztésre, műhelyük bő­vítésére ösztönözték a kisiparo­sokat. Jelenleg viszont úgy néz ki, hogy aki mindezt végrehaj­totta, annak aránytalanul nagyobb adóterhekkel kell majd szembe­néznie. Zsibrita Ágoston kiskunfél. egyházi cipész kisiparosnak nem szokták azt mondani, hogy ma­radjon a kaptafánál. Ellenkező;- leg. Igénylik, a véleményét, s ennek tudható be, hogy különbö­ző társadalmi tisztségeket is be­tölt. A Munka Érdemrend bronz fokozatával és a Könnyűipar Ki­váló Dolgozója címmel kitünte­tett kisiparos tagja a KIOSZ or­szágos választmányának, ezen belül a fegyelmi bizottságnak. Milyen gondolatokkal utazik a fővárosba, mit vár a tanácsko­zástól? Ezekkel a kérdésekkel ke­restük fel műhelyében. — Gondjai a régi kisiparosok­nak is vannak — mondja. — Az országos küldöttgyűléstől első- sprbfut az<t ;Y,ái;ÍHk»-fepgy az ará­nyosabb ;.rteherv,iselest(, lehetővé tevő határozatot hozzon. A köz­ponti elvonások mindenkit fe­szített munkára késztetnek ugyan, de az egyes szakmákban, főleg a szolgáltatásban dolgozókat méltánytalanul nagy mértékben sújtják. Nem az adó, hanem a társadalombiztosítási hozzájáru­lás a túl nagy, illetve a kettő együttesen. Nekem például igen­csak meg kell dolgoznom a há­romezer forintos tiszta jövedel­memért. Havi 1250 forintos tár­sadalombiztosítási hozzájárulást fizetek, ami — 31 éves munka- viszony után —, 1800 forintos nyugdíjra jogosítana. Pedig én jobb helyzetben vagyok, mint a kistelepüléseken dolgozó szabók, cipészek és más szakmabeliek, hiszen rengeteg a munkám. De a cipőjavításból roppant nehéz megélni. Aki csak teheti, készí­ti a cipőt, vásározik, pedig a ja­vító kisiparost is meg kellene becsülni. Ha a munkánkra szük­ség van, akkor tovább kellene ösztönözni a javító-szolgáltató te­vékenységet. A. M.—B. F. I. A Tatabányai Szénbányák új külfejtése» bányát nyit Vertes- somló határában, aihol 200 évivel ezelőtt már volt szénbányászat. A tatabányai vállalat fúrási és •tampoinálási üzemének dolgozói 76 kutatófúrással 35—50 méter mélységben jó minőségű szén te­lepeket találtak: több mint egy­millió tonna szenet fedeztek fel. A szén kisebb része gyengébb fűtőéntékű, erőművi tüzelésre var­ló, nagyibb része azonban 5000 kalóriás, tehát háztartási fel- használásra is alkalmas. A földtani kutatásokat most befejezték. A jövő év márciusá­ban hozzálátnak a meddőréte­gek lietaikarításához, a külfejté- ses széntermelés pedig az év közepén kezdődik. A bánya a község lakott területétől távol lesz, így a lakosságot nem zavar­ják majd a határban folyó mun­kálatok. A tatabányai vállalat körültekintően gondoskodik a környezet védelméről: ahogy a széntermeléssel háládnak előre, folyamatosan rekulltiváljáik — ál­lítják helyre — a megbolygatott, 1 elhagyott területet. LAKÁSÁRAK ’86 Ne nőjenek tovább! Mostanában múlt csak öt esztendeje, hogy OTP-lakás vevőjéül jelölt ki bennünket a kecskeméti tanács. Nem kis izgalommal vártunk a sorunk­ra az ügyintéző ajtaja előtt: tudtuk ugyan, hogy milyen­otthont szeretnénk, ám azt is tudtuk: nem biztos, hogy elég lesz rá a pénzünk. Elég lett: a hetedik emeleti, két és fél • szobás, erkélyes, 63 négyzet- méteres lakásnak 570 ezer fo­rint volt az ára. Ifjúsági ta­karékbetéttel, munkahelyi kölcsönökkel, maximális hi­tellel sikerült „lefedezni” a számunkra már akikor is ha­talmasnak tűnő összeget, mely­nek súlyát igazából az adja meg, hogy a., törlesztés har­madik nyugdíjas évemben ér véget. Őszintén szólva az 570 ezer forintos vételár azért s©m tűnt kevésnek, mert egy kol­légám nem egészen egy évvel előttünk költözött ugyanolyan — igaz: tizedik emeleti — la­kásba, és neki csak 470 ez­ret kellett fizetnie. Ma már szinte mosolyog az ember ezeken az árakon- — no persze, egyáltalán nem elé­gedetten. A megyeszékhelyen nincs kétszobás lakás 700 ezer forint alatti összegért, és örül­het, ha a normálisabb mére­tű, 60—70 négyzetméteres otthont egymillió alatt meg­kapja. A nyugdíjasházban 610 ezer forint egy egyszobás, 850 ezer pedig a másfélszobás lak­rész; a Batthyány utcában 1 millió 20Ó ezer egy 70 négy­zetméteres — háromszobás — otthon. Ha csak 800 ezer forintnak veszünk egy- árat, akkor egy áttagházaspámak (két gyerek­kel) 315 ezer forintos „saját erővel”, kell rendelkeznie. Ha föltételezzük, hogy van ifjú­sági betétjük — a- maximális 70 ezer forinttal, amit az OTP 200 ezerre egészít ki —, még mindig hiányzik, ráadásul készpénzben, 115 ezer forint. A munkahelyi kölcsön, a ta­nácsi támogatás ' „adható”, azaz bizonytalan — éppen úgy, mint ennek a fiatal pár­nak az esélye, hogy övé lehet a lakás, amit egyébként leg­később három év múlva ga­rantáltan kinő. Ez a példa cseppet sem kitalált, légből kapott, meséli a tanácsi tiszt­viselő. hogy egyre gyakrab­ban több lakást is fel kell ajánlani az igénylőknek, mire egyet el tudnak fogadni. E magánmegfigyelést orszá­gos adatokkal támasztotta alá A Hét vasárnap esti mű­sora is?" öt óv alatt — mu­tatták be statisztikai adatok­ra hivatkozva — 46 százalék­kal nőtt a lakások ára. Amikor efféle számot hall az ember, azonnal haragra ger­jed: ezt az áremelkedést a bér­ből és fizetésből élők nyilván­valóan képtelenek ellensú­lyozni. Például egy átlagpe­dagógus öt év alatt legföljebb kétszer jogosult 250 forintos fizetésemelésre, túlóradíja 40 forintban maximált; egy 30— 35 éves, főiskolát végzett ta­nárnő 4500—5000 forintot visz haza havonta. S ha a férje pályatársa, akkor már régen rossz (nem mindenki élhet együtt milliomossal). Ezekben az árakban a szak­emberek számára az okoz fej­fájást, hogy még így sem fe­dezik a költségeket. Bármely mai kecskeméti lakásvevő in­gyen jut hozzá az otthonát összkomfortossá tevő közmű­vekhez, ezeknek az ára ugyan­is még mindig nem szerepel a végösszegben. Csupán egy másfélszobás lakásra 135 ezer forintos „hiány” jut. Nem véletlen tehát, ha ki­alakul az emberben / a kettős, sőt a hármas „tudat”. X. Y. reformpárti állampolgár — természetesen — híve annak, hogy a -gazdaságtalan tevékeny­séget egyre kisebb mértékben támogassa az állam. (Sajnos, azonban ennek éppen az el­lenkezője történt az utóbbi években: a nyereséges cégek -pluszából soha ennyit nem fordítottak a mínuszok kiegyen­lítésére. mint mostanában.) X. Y. állampolgár >— mint családapa — természetesen abban érdekelt, hogy a fize­téséből (lehetőleg jól) meg tudjon élni, vehessen lakást, gyarapodhassék. X. Y. dolgo­zó viszont — történetesen egy építőipari vállalat munkása­ként — természetesen abban érdekelt, hogy minél maga­sabb árakat érjen el, mert akkor tud több fizetést haza­vinni. E ponton kellene merész, újszerű javaslatot tenni. Ehe­lyett hadd hivatkozzam a legutóbbi pártkongresszus ha­tározatára, melyben' megfő-“ igalimazást nyert: gátat kell szabni a -lakásárak emelkedé­sének. Aligha véletlen, hogy a novemberi KB-határozat is sürgető feladatnak tartja a lakásépítés gazdaságosságá­nak javítását, a munka szer­vezettségének növelését, az irányító és vezetői tevékeny­ség színvonalának emelését. Nem valószínű, hogy mindet­től automatikusain csökken­nének a ma tűrhetetlenül ma­gas árak. De legalább a re­ményt éltetnék, hogy nem nőnek tovább. Ballal József FÖLFEDEZTE — ELNEVEZTÉK RÓLA Üstökös a Halakban Lovas Miklós, a Magyar Tudo­mányos Akadíimia Csillagászati Kutató Intézetének tudományos munkatársa niofviember 28-án. a Halak csillagképben felfedezett egy eddig ismeretlen üstököst. Az intézet a felfedezésről értesí­tette az Amerikai Egyesült- Álla­mokban székelő Smithsonian ob­szervatóriumot. amely a Nemzet­közi Csillagászati Unió üstökösök < megfigyelésével és nyilvántartá­sával megbízott központja. A nemzetközi szervezet december 2-án visszaigazolta a jelentést, és az üstököst a nemzetközi szoká­soknak megfelelően -Lovas Mik­lósról nevezte el. Ezzel egyidejű­leg a világ jelentősebb osillagá- szati intézeteit tájékoztatta. az üstökös létéről, s -megbízta azo­kat annak megfigyelésével. Lovas Miklós elmondotta, hogy november 28-án éjszaka a p:sz- béstetői obszervatóriumban ■ a szuperr.iovankuita tási program ke­retében 'készítettek felvételeket. Az egyik ilyen felvételen vette észre az eddig ismeretlen üstö­köst. Mgáillapítótta, hogy az üstö­kös szokatlanul fényes magoit tar­talmaz, amelyet kiterjedt kóma vesz körül. Jelenleg tavábhi fel- véteVket készítenek az égitestről azért hogy pontosan meghatároz­hassák annak -pályáját. Lovas 'Miklós 1974-ben fedezte fel az első üstököst, a -mostani már az ötödik. felfedezése. A Nemzetközi Csillagászati Unió jelenleg már csaknem 2000 üstö­köst tart nyilván. Ezeknek a megfigyelése és kutatása azért jelentős, mert a kutatókat hozzá­segíti a Naprendszer kelekezésé- nek és fejlődésének megismeré­séhez. TÍZ NAGYVÁROSBAN: W I : ......r; ilNNpi ■ * A Honvédelmi * Minisztérium pályázatot hirdet az általános is­kolák 8. osztályos fiútanulói szá­mára. A hivatásos fegyveres szol­gálatra készülő fiatalok felvéte­lüket kérhetik az ország tíz nagy­városában működő középiskolai honvédkoilégi-umokba. Ezek diákjai az adott város kijelölt polgári középiskolájában tanul­nak, majd sikeres érettségi vizs­ga után a Magyar Néphadsereg .katonai főiskoláin • folytathatják tan-uímányarikat. A hároméves ka­tonai főiskola elvégzése után a Maigyar Néphadsereg hivatásos tisztjeként kezdhetik meg szolgá­latukat. Ugyancsak jelentkezni lehet' a néphadsereg hét, különböző hely­őrségekben működő műszerész, élelmezési, illetve zenész tiszt­helyettesképző szakközépiskolá­jába-. Itt a tanulmányi idő négy esztendő. A negyedik év végén a tanulók érettségi képesítő vizs­gát tesznek, s hivatásos tiszthe­lyettesként lépnek * szolgálatba. A jeles eredménnyel végzők ka­tonai főiskolákon folytathatják tanulmányaikat. A kollégiumi, valamint tiszthe- lyettesképző szakközépiskolai hallgatók teljes és ingyenes el­látást, valamint zsebpénzt és ta­nulmányi pótlékot kapnak, to­vábbá hivatásos gépjárműveze­tői jogosítványt szerezhetnék tér .rítésmentesen. A jelentkezés feltételei: ma­gyar állampolgárság, hivatásos katonai szolgálatra való egészsé­gi alkalmasság, valamint az elő­irt tárgyak — magyar nyelv és -irodaiam, történelem, matematika, fizika, orosz nyelv — osztályza­tait figyelembe véve .legalább „jó” tanulmányi eredmény. A pályázók részletesebb infor­mációit és jelentkezési lapot is­kolájuk igazgatójától kaphatnak. Az utóbbit — kitö’itve — az is­kola a megyei hadkiegészítési és területvédelmi, illetve a Fővá­rosi Hadkiegészítő Parancsnok­ságra továbbítja. Az okmányok beérkezésének határideje 1987. január 31. Önfeláldozó hűséggel Rózsa Ferenc születésnapján Nyolcvan éve született az ille­gális Szabad Nép főszerkesztője. Életrajzírói önmagához szigorú emberként, megfontolt politikus­ként ábrázolták, aki hűséggel és becsülettel állt helyt fontos őr­helyén. Aki a magyar történelem legtragikusabb időszakában, a II. világháború idején az önfel­áldozó hűség örök példájaként halt mártírhalált. Neves hídépítő mérnök fiaként született 1906. december 4-én Budapesten. Ott végezte el a kö­zépiskolát és 1924-ben Németor­szágban folytatta tovább tanul­mányait. Előbb a karlsruhei egye­temre iratkozott be, majd Drez­dában szerzett építészmérnöki diplomát. Tehetsége fényes jö­vővel kecsegtette, de ő már diák­éveiben többre becsülte a. prog­resszív politizálást, a közéleti harcot a biztosnak látszó polgá­ri karriernél. Drezdában a szocialista diák- szövetség tagja, majd egyik ve­zetője lett. Hamarosan képzett, szívesen hallgatott agitátor híré­be került, aki a tollát is jól for­gatta. Újságírói erényei jól ka­matoztak a diákszövetség lapjá­nak szerkesztésében. Ahogy po­litikai ismeretei bővültek, mind­inkább érdekelni kezdték a tár­sadalmi kérdések, mind jobban vonzódott a zenéhez és az iroda­lomhoz is. Budapestre 1931-ben tért visz- sza és csonka család várta. Sze­retett bátyja, a vegyészmérnök Richárd felforgatás vádjával ép- peh három és fél éves börtön- büntetését töltötte. Richárd egy évvel később szabadult és mind­járt bevonta öccsét a mozgalom­ba. A német földön végzett mun­ka jó ajánlólevél volt ahhoz, hogy a KMP tagja lehessen. Szer­kesztői tapasztalatainak pedig nagyon nagy hasznát vette a Kommunista című illegális lap szerkesztőbizottságának tagja­ként. Ez az időszak az illegális ma­gyar kommunista mozgalom nagy próbatételének szakasza volt. A hitleri fasizmus előretörése felbátorította a magyar reakciós uralkodó köröket is. Egyik tá­madást a másik után indították a kommunista mozgalom letöré­sére. Sallai Imre és Fürst Sán­dor 1932-ben történt kivégzésé­vel úgy vélték, nemcsak elret­tentő példát statuálnak, hanem le is fejezik a mozgalmat. A párt mégis tovább élt, és egymás után szervezte akcióit. Az elszánt harcosok sorában él­vonalban küzdött Rózsa Ferenc is, aki hamarosan az osztályel- lenséggel szembeni védekezés, a konspiráció valóságos mestere lett. Előrelátása, óvatossággal pá­rosult bátorsága megmutatko­zott az 1933 őszén lezajló nagy építemunkássztrájk szervezése közben. S később is, amikor az SZDP vezetőivel tárgyalt a mun­kásegység megteremtéséről, ami­kor segített létrehozni a KIMSZ és a szociáldemokrata OIB ak-" cióegyságét. Egyike volt azok­nak a felelős kommunistáknak, akikre 1938-ban a párt újjászer­vezését bízták. 1939-ben Párizsiban találkozott a párt emigrációban élő veze­tőivel és az' ott kapott tanácsok alapján építette‘ki a KMP^ittho- ni szerveit 1941-ben tagja lett az itthon működő Központi Bi­zottságnak, később a titkárság­nak is. majd a KB egyik titká­rává választották. A párt tehát élt, harcolt, de éberen figyelt a Horthy-rend ösz- szes fegyveres erőinek legtapasz­taltabb kopóit mozgósító VFK— II. is. Ezek az urak jól sejtet­ték, hogy a sokasodó szervezett megmozdulás, háborúellenes ak­ció mögött hathatós erő műkö­dik. Csak azt nem tudták, hogy hol keressék ezt az erőt. Bizonytalanságukra jó példa volt az 1941 májusában megren­dezett budapesti nemzetközi áruminta-vásár, amelyen részt vett a Szovjetunió is. Az urak bosszankodva látták, hogy amíg a német és az olasz pavilon üre­sen kong. a szovjetekhez özön­lenek a látogatók. Ezt az imponáló felvonulást a párt Rózsa Ferenc vezette pro­pagandabizottsága irányította olyan előrelátóan, hogy a láto­gatókat motozó, előállító, nem egyszer ütő-verő nyomozók sem­mi eredményre nem jutottak. Ez történt .ugyanabban az éviben a Batthyány-Őfökmé esésnél is. A nagyhatású szabadságtüntetésre későn érkeztek meg a rendőrség kopói. Már senkit nem találtak ott. aki nyomra vezethette volna őket. 1942 elején már nem marad­hatott háttérben a párt, az ese­mények nyilvános fellépést kö­veteltek. Az újvidéki és a zsab- jai vérengzés, majd a kétszáz­ezer magyar katona és az ötven­ezer munkaszolgálatos harctéri bevetése gyilkos merénylet volt a magyar nép jövője ellen. Ez ellen lépett fel a párt lapja, a Szabad Nép, hogy szervezze, irá­nyítsa az ellenállást a háború, a fasiszta elnyomás ellen. A lap szervezését 1941 végén kezdték. Az a Rózsa Ferenc lett az első főszerkesztője, akinek jelentős része volt a Népszava híres karácsonyi » számának a megszervezésében is. A nyomdá­nak a budafoki Arany János ut­cában találtak helyet. Ott állí­tották fel a Béres Márton által szerzett sokszorosítógépet, a két kommunista nyomdász, Rúzsa Imre és Szabó József engedé­lyezett szabóműhelyében. Itt je­lent meg 1942 február elején az első szám, ezt követte a márciu­si és az áprilisi, hogy a gondo­san kiépített terjesztőhálózat el­juttassa a párttagsághoz. Nagy­szerű tett volt ez. Nem csupán a párt életjele, hanem erejének, elszántságának a . bizonyítéka is; Rózsa Ferenc jól tudta, hogy élethalálharc folyik, hogy út­közben sokan elbukhatnak. Er­ről írott cikkében megrendítő felhívással fordult elvtársaihoz: „Inkább halj meg, de az osztály- ellenségnek ne árulj el 'semmit!” Ezt a szigorú követelményt ön­magára is érvényesnek tartotta. Amikor a magyar hadsereg első alakulatai elindultak az ukrán frontra, a VFK—II. — a katonai elhárítás és felderítés alakulata — hozzáfogott a függetlensági mozgalom és a békefront erőinek felszámolásához. Májusban egy sajnálatos félreértés miatt lebu­kott Rózsa Ferenc is. A Horthy- vezérkar diadalt ült, hiszen azt remélte, hogy a párt titkára, a lap szerkesztője erőszakkal kicsi­kart árulása révén felszámolják a pártot, leverik a hazafias bé­kemozgalmat, leszámolnak a hit- lerizmus legelszántabb ellensé­geivel. Rózsa Ferencet kegyetlenül kí­nozták napokon át, de sem a pártra, sem a sajtójára, sem a békemozgalom kommunista részt­vevőire nem szolgáltatott egyet­len adatot sem. Amikor eszmé­letét vesztette, kínzód kórházba akarták vinni, hogy ott folytas­sák vallatását. Szállítás közben a mentckocsiban meghalt. A párt bár meggyengülve, de tovább vezette a függetlenségi harcot, amelyhez a magyar ííép legjobb­jai csatlakoztak. Rózsa Ferencre, mint ennek a 'küzdelemnek kiváló szervezőjé­re, mint igaz emberre, igaz kom­munistára és igaz hazafira em­lékezünk 80. születésnapján. Kékesdi Gyula KERESKEDELMI VÁLLALAT 1987. január 6-ától 1989. december 31-éig SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE ÁTADJA (BÉRBE ADJA) 115. SZ. HÁZTARTÁSI-VEGYI BOLTJÁT. Helye: Kecskemét, Csongrádi út 58. Üzletkörébe tartoznak: háztartási-vegyi áruk. A pályázatokat 1986. december 31-ig kell benyújtani a vállalat központjában (6100 Kiskunfélegyháza, Wesselényi n. 1.). A VERSENYTÁRGYALÁS 1987. JANUÁR 5-ÉN, 9 ÓRAKOR LESZ Kecskeméten, a Rákóczi út 12. sz. alatti kirendeltségen. 2781 Kiilfejtéses bánya Vértessomlón Középiskolai honvédkollégium

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents