Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-04 / 285. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1086. december 4.

SZÁMVETÉSRE KÉSZÜLNEK AZ ISMERETTERJESZTŐK

Folyamatosság és megújulás

Nyilatkozik a TIT megyei titkára

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tevékenysége szervesen hozzátartozik társadalmi, gazdasági és kulturális életünkhöz. Munkáját a folyamatos megújulás jellemzi, különösen manapság a felgyorsult társadalmi-gazdasági változások időszakában, Az értelmiségieket tömörítő szervezet a közeljövőben tartja közgyűlését. A munkahelyi, községi, városi csoportokban már meg Is kezdődött a felkészülés az ötévenként sorrakerülő számvetésre.

Mit végeztek az elmúlt időszakban a Bács-Kis- kunban tevékenykedő ismeretközvetitők? Miként tudtak választ adni a kor kihívásaira? A többi között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kontár Sándorral, a TIT megyei titkárával.

Természeti csapások, veszélyek az iparban

A tudomány és a technika rohamos fejlődésének napjainkra két ellentétes irányú következménye van. Egyfelől jelentősen fejlődtek az elemi csapások, a természeti és ipari katasztrófák előrejelzésének, megakadályozásának, következményei felszámolásának módszerei, eszközei. Másfelől az egyes energetikai komplexumok hatalmas méretű koncentrációja, a nagyobb népsűrűség és sok egyéb körülmény miatt hallatlanul megnövekedtek a természeti és ipari katasztrófák lehetséges méretei.

— ön már több évtizede tagja a mozgalomnak, és évek éta vezetője a megyei szervezetnek. Tapasztalatai alapján, hogy látja: meg tudott-e újulni, megtalálta-e helyét a TIT a társadalmi fejlődés jelenlegi, Intenzív szakaszában?

— Címerünkben az alapítás évszáma — 1841 — is olvasható. A múlt, a mögöttünk tudott más. fél évszázad megerősít bennünket, mert bizonyítja: a „Tudománnyal a népért” program sosem veszti aktualitását Különösen nem ma, amikor percenként születnek uj, fontos fölfedezések. A tudomány iparszerű módszerekkel dolgozik. A napi munkához, de egyre inkább a kedvtelésekhez, a szórakozáshoz is is- merni és alkalmazni kell a tech. mdka vívmányait. Az új ismeretek elsajátításának vágya éppen ezért sosem volt ilyen erős az emberekben; mint ma. Más kérdés, hogy művelődési szolgáltatásért nemcsak szervezetünkhöz fordulhat valaki. A tömegkommunikációs eszközök, a közművelődési intézmények, az egyre jobban terjedő video megosztja közönségünket. Ennek egyik pozitív hatása, hogy a TIT.előadások

látogatói Igényesebbek, mint bármikor korábban,

— Mit jelent ez az önök számára?

— Ma már jóval kevesebb előadást szervezünk, mint például tfz évvel ezelőtt: a színvonal emelése a cél. A magasan kvalifikált előadókat az oktatás-technológia legkorszerűbb eszközei is segítik. Tehát ma Inkább a hatékonyság kérdése a döntő.. .

— Ügy gondolom, a témák is megújulnak.

— Az emberek — sok esetben munkahelyi segítséggel — egyszerre szeretnék pótolni idegen- nyelv-oktatásunk sokat kritizált hiányosságait. Tucatszám indítjuk a nyelvi kurzusokat. Ezek nem olcsóak, de még így sem tudunk mindenkit fölvenni, mert nincs elég pedagógus. A nyelvtanfolyamaink azért is fontosak, mert azok teremtik meö a szervezet működéséhez szükséges pénzt. Ebből ki is derült: önfenntartóik vagyunk. Csak a saját bevételeinkből fizethetjük alkalmazottainkat, újíthatjuk meg eszköztárunkat.

— A nyelvtanuláson kívül más „sláger” nincs?

— .Gyorsan változik, a „top-lista”. A vállalati tanácsok megalakulásának időszakában több vállalat Is kérte: szervezzünk alapfokú, vezetési ismereteket adó előadásokat a testületek tagjainak. Úgy gondolom, Időben léptünk a számítástechnikai sorozatok előkészítése, megszervezése ügyében is. Ma talán az át- és továbbképző tanfolyamaink a legnépszerűbbek. Ezek szervezésénél sok segítséget kapunk a szakmunkásképző intézetekben dolgozó kollégáktól. Több tanfolyamot hirdetünk az intézetekkel közösen. Nagy az igény a kertészeti előadásokra is. Ezeket legtöbbször úgynevezett tartós kisközösségek — klubok, szakkörök — építik programijukba.

— A TIT-nek hagyományos rendezvénye a szabadegyetem. Erről sem mondtak le?

— Nem, de történtek változások. Megújult a témaválaszték. A máig Igen népszerű földrajzi, művészettörténeti sorozatok mellett sikeres például a gerontológiai szabadegyetem, amely a megyehatárokon túl is ismert kezdeményezés. Űj formákat követelt az ismeretterjesztőktől az is, hogy Kecskeméten, a

Széchenylvárosban megépült ■ Planetárium,

— Eddig szinte kizárólag városi programokról beszélt.,,

— Sajnos, nem véletlenül Az Ismeretterjesztés igazi központ, jal a városok. Nem kivétel nélkül természetesen, hiszen szá. mos előremutató kezdeményezésről tudunk a községekben is. Igazi lendülete azonban csak a városokban van ennek a munkának. Ez úgy gondolom szemlélet. (és ezzel összefüggésben) pénz kérdése. A tanácsok vezetői, pedagógusok, népművelők és könyvtárosok nagyobb igyekezettel szervezhetnék ezt a munkát.. Szerintem a falvakban ma nagyobbak a változások, mint a városokban. Egyre komolyabb szerepet kap a helyi társadalom, kiteljesedik az önkormányzat, a demokratizmus. Biztosan szükség lenne a politikai, társadalomtudományi Ismeretek megújítására. A tanácsoknak többet kellene áldozniuk erre a munkára ...

— Ügy tudom, a TIT nem feledkezik meg az előadógárda képzéséről és továbbképzéséről sem...

— A megyei szervezetnek jelem, leg 1300 aktív tagja van. örülünk; hogy a nagyobb tapasztalaid kollégák mellett vannak Ifjabbak Is. akik vállalják ezt a munkát. A tagságnak — a társszervekkel közösen — évente 70 —80 előadói konferenciát szervezünk.

— Közgyűlésre készülnek. Az előkészítés időszaka jó alkalom, hogy a múlt tanulságait összegezzék, de arra is, hogy megfogalmazódjon: mire kell törekedni a jövőben, ön miben látja a TIT legfontosabb feladatait?

— Segítsünk az embereknek, hogy a változásokra gyorsan és zökkenőmentesen tudjanak reagálni. A gazdaság igényeihez igazodva egyszerűbbé keli tenni a pályamódosítást, a szakma- yáltást. Helyre kell állítani a kultúra és a gazdaság érdekkü- 1 önbözőségeken és vitákon alai- puló — megbolygatott — jó viszonyát.

Farkas P. József

80 esztendős a Szépművészeti Múzeum

Nyolcvan esztendeje, 1906 decemberében nyitotta meg kapuit az egyik legnagyobb hazai közgyűjtemény, a Szépművészeti Múzeum. Á millenniumi ünnepségek idején megszületett elhatározás alapján, majd Soh'ickedanz Albert és Hercog Fülöp tervei szerint kialakított klasszicista homlokzatú épületkomplexumban az elmúlt évtizedekben nemcsak hazánk, hanem Európa egyik legjelentősebb gyűjteménye jött létre. Az intézmény a nagy ókori kultúrák emlékamya- gától kezdve az európai művészet kiemelkedő mestereinek, képzőművészeinek alkotásait gyűjti, őrzi, s a tudományos feldolgozást követően tárja a közönség elé.

A Szépművészeti Múzeum legelső műtárgyai a Magyar Nemzeti Múzeumból, 'illetve az ebben létrejött országos képtárból kerültek az intézménybe.

A múzeum más gyűjteményeivel — így például a század feléjén kialakult antik, majd az abból kiváló egyiptomi, valamint az 1955-ben önállósult régi szoborosztály anyagával — együtt ma több mint 120 ezer a múzeumi műtárgyak száma. Ezek nemcsak az állandó és az Időszaki kiállításokon szerepelnek, hanem gyakran' külföldi vendégtárlato. kon is láthatóak. Évente átlagosan mintegy 400 ezren keresik fel az intézmény kiállításait.

Nemzetközi együttműködés

A ma még nem teljesen megfékezhető természeti erők óriási károkat okoznak bolygónk lakosságának. A 'katasztrófák keletkezésének okozója sok esetben maga az ember. A biztonsági előírások megszegése, a gondatlanság, az átgondolatlan erdőirtás súlyos tűzkárokat idézhet elő. A tervezési hibák földcsuszamlásokat, létesítmények összeomlását okozzák. A káros ipari hulladékok, mérgező anyagok korlátlan kibocsátása a légkörbe veszélyezteti az ökológiai egyensúlyt. A természeti és Ipart katasztrófák pusztító ereje tehát igen nagy, de nem határtalan. Az előrejelzésükre, megakadályozásukra irányuló megfelelő intézkedésekkel lehetséges az elkerülésük, vagy hatásuk csökkentése. Igen fontos a katasztrófák következményeinek gyors felszámolása. Ez a munka sokféle szervezési és műszaki intézkedést foglal magába: az előrejelzésen alapuló, a lehetőségek szerinti megelőzést, lokalizálást, a lakosság esetleges kitelepítését, műszaki mentését, üzemzavar-elhárítást, a csapás sújtotta lakosság orvosi ellátását, élelmezését stb.

A felsorolt tennivalók csak egy részét képezik azoknak a feladatoknak, amelyeket a polgári védelmi szervezeteknek adott esetben meg keli oldani. A gyakran több országot érintő természeti és ipari katasztrófák elleni küzdelem tapasztalatai mutatják, hogy sürgetó szükség van nemzetközi együttműködésre és sokoldalú segítségnyújtásra a csapások következményeinek felszámolásában. Rendkívüli jelentőséget kapott az előrejelzések Időbeni közlése, a kölcsönös információcsere is.

Víz, járvány

A természeti kataklizmák sokfélék lehetnek: földrengés, hurrikán, hegyomlás, árvíz, erdőtűz, hófúvás. Elemi csapásnak számítanak a járványok, a járványos állatmegbetegedések, ide sorolható az erdei, mezőgazda- sági kártevők tömeges elszaporodása, a sáska, a szibériai selyemlepke, az amerikai szövő-, lepke, a burganyabogár inváziója.

Nem lebecsülendő az sem, hogy az emberek által épített bármely objektumra az elemi csapásokon kívül állandó hatást gyakorolnak egyéb természeti, emberi és termelési tényezők is. A szükséges óvintézkedések hiánya katasztrófához vezethet. Á létesítmények szerkezeti anyagainak elöregedése vagy korróziója, fizikai tulajdonságainak romlása, a talajban előforduló kóboráramok hatása, a fa konhadása, rovarkár, gombásodás következtében is bekövetkezhet a katasztrófa. Az okok következő csoportja az épületek tervezési-kivitelezési hibád, gyenge minőségű építőanyagok és szerkezetek alkalmazása, biztonságtechnikai előírások megszegése, az építési és javítási munkák során.

Gáz, gőz

Veszélyes helyzetet idézhetnek elő az ipari termelés technológiai folyamatai: a megengedettet meghaladó terhelés, a magas hőmérséklet, a vibráció, az oxidáló anyagok, a .gőz, a gáz és a folyékony agresszív közegek, az ásványi olajok, emulziók, diszperziók hatásai. Súlyos következményekkel jár a termelés technológiai előírásainak, a létesítmények üzemeltetési. szabályainak megszegése, ezek okozzák az erőművek, a kazánok, a vegyianvagok robbanását. a liszt berobbanását a malmokban, a szénpor és a metán robbanását a bányákban, a por robbanását a gabonaeleváto- rokban, a cukorpor robbanását a cukorgyárakban, a fűrészpor robbanását a fafeldolgozó üzemekben.

Hatalmas energiák

A katasztrófákat előidéző okok között figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy még nem

Ismerünk minden természeti jelenséget, például egyes vegyi- anyagok 'kombinációjának következményeit: öngyulladását,

robbanását. Ezekről a reakciókról a felhasználó vállalatoknál nem tudnak semmit, A nagyobb elemi csapások, ipart és természeti katasztrófák gyakran pusz- títóbb hatásúak, mint a háborúk. Az ekkor keletkező energia sokszorosan meghaladhatja a több megatonnás nukleáris robbantások energiáját. Több ok — kellő műszaki ismeretek hiánya, váratlan elemi csapások, lelkiis- meretlenül végzett munka, szervezetlenség és kapkodás — idővel tragédiákat von maga után.

A föld alatt végzett munkák közben (mélyművelésű bányák, alagutak, metrók, gyűjtőcsatornák építése) az üzemeltetési ée technológiai előírások megsértése miatt sok országban többször is előfordultak gáz- (metán) és szénporrobbanások, bányatüzek, hirtelen gázkitörések, áradások, vízkitörés, az iszap és az iszapos altalaj betörése, a boltozat beszakadása, az épületek beomlá- sa, továbbá villamos áramütés, keszonbetegség. A legtöbb áldozat a gázrobbanás és a-szénpor- robbanás esetén tapasztalható.

Az áldozatok számát tekintve a bányatüzek a második helyen állnak. A nagyobb üzemi katasztrófákhoz — amelyek következményeinek elhárításába bevonják a polgári védelmi mentőosztagokat — tartoznak az Ipari objektumokon, az építési területen, a vasúti, a légi, a közúti és a vízi közlekedésben be- . következett katasztrófák és balesetek. A károk felszámolása során számolni 'kell tüzek keletkezésével, lakó- és .középületek leomlásával, a légkör elgázoso- dásával. A folyókat és egyéb vízmedencéket mérgező anyagok, kőolajtermékek szennyezhetik. A lakosságot és a környezetet nem kevés egyéb veszély is fenyegetheti

Tennivalók

A katasztrófakárok megelőzésének, felszámolásának szervezési és műszaki intézkedéseit a következőképpen csoportosíthatjuk : a katasztrófák előrejelzése, beleértve a kozmikus, a meteorológiai, a földrengésjelző, a vul- kanológiai, a biológiai és egyéb előrejelzéseket; küzdelem az elemi csapások és az üzemi balesetek ellen, beleértve a lakosság riasztását, értesítését és tájékoztatását a csapások közeledtéról s a csapások elhárításét; a mentő és a halaszthatatlan üzemzavar-elhárítási munkák az elemi csapások körzeteiben és az üzemi katasztrófák gócaiban (azaz: műszaki felderítés, a rombolás mértékének, terjedelmének, a tűzvész, az áradás, a fertőzés sebességének és terjedési irányának megállapítása); a közvetlenül fenyegetett objektumok — üzemek, lakott települések — meghatározása; a 'károk felszámolásához szükséges erők, eszközök meghatározása; az,emberek, állatok, anyagi értékek mentése az áradás, a fertőzés, a tűzvész körzetéből az égő és rom- bolódot.t épületek aláír elsősegélynyújtás a sérülteknek; a mentési tevékenységet biztosító, a 'későbbiekben a helyreállítási munkákat elősegítő közmű- helvreállítási feladatok; a lakott települések élettevékenységének helyreállítása; a közrend biztosítása a károk körzetében: a halottak felkutatása, azonosítása és .eltemetése: anyagi és egyéb segítség nyújtása a csapás sújtotta körzetek lakosságának: az elpusztult vagy sérült lakó- és középületek, létesítmények, közművek. utak. vasutak, hidak, közlekedési objektumok Ideiglenes, majd vég’eges helyreállítása, rekonstrukciója: az üzemek zavartalan. működésének, a létesítmények biztonságának fokozását célzó műszaki intézkedések az ismételten bekövetkező katasztrófák esetére; megelőző munka az emberek, anyagi értékek, műkincseik további pusztulásának elkerüléséért

Dr. Kovács Sándor snámBS ezredes

Kandinszkij jubileumára

Napjaink festészetének koordinátáit három művész jelölte ki a századforduló körül: Picasso, Kandinszkij, Klee. Közülük Kandinszkij látta a legvilágosabban azokat a lehetőségeket, amelyek zaklatott, örökké változó korszakunk előtt megnyíltak. Hatása életében is nagy volt, de ma úgyszólván 'egyedülálló. Száz éve, 1886. december 4-én született Moszkvában. Apja a messzi Szibériából származott, a kínai határ melletti Kjastából, egy ázsiai hercegnő családjából. A művész Moszkvában nevelkedett, eleinte muzsikusnak készült. Később mégis jogász lett. Moszkvában a régi orosz művészet megismerése lendítette ki pályájáról, melyhez nagyban hozzájárult az orosz népművészet hatása is egy szibériai utazása alkalmából.

1889-ben Párizsba utazott. 1895-ben látta először fez impresszionisták műveit és ez véglegesen megerősítette elhatározásában, hogy festő lesz. A müncheni századvégi akadémizmustól korán az eklekticizmus különféle változatain keresztül megpróbálkozott az impresszionizmus és a posztimpresszionizmus egyes irányaival is. Különösen a fauvizmus hatott rá. Nagyra értékelte Picassót. Harmincnégy évesen fogott hozzá saját festészeti elképzeléseinek megvalósításához, a különféle kortársi hatásoktól megszabadulva.

1909-ben megalapította a müncheni Neue Künst- lervereinigungot, melyből 1911-ben megalakult a híres Blaue Reiter-mozgalom, az expresszionizmus nyitánya. Ennek vezéralakja Kandinszkij.

Az expresszionizmus az absztrakt festészeti áramlatok gyökere volt. Kandinszkij kezdetben még ragaszkodott az ábrázolt képmotívumhoz, amely rendszerint egy tájkép volt, később azonban áttért az absztraktabb, motívumtól teljesen megszabadult képek festésére. Első művein a formák és színek még stilizáltak, de jól felismerhetők, később a képtárgyat teljesen elnyomta a színek és formák önállóvá emelkedése.

1 Már 1910-ben az első világháború előtt eljutott a teljes elvontsághoz. Absztrakt akvarell című műve az első elvont alkotás a festészet történetében. 'Képei ekkor az úgynevezett lírai expresszionizmus jellegzetes képviselői; ez az irányzat ma, több mint Dél évszázad után éli reneszánszát.

4 Kandinszkij: Panel.

A húszas években az értelem és az egyre fokozódó tudatosság veszi át az uralmat kompozícióin, melyekkel a konstruktivista művészet úttörője lesz. Közben élete nagy fordulatot vett. 1921-ig a Szovjetunióban élt, ahol a forradalom után a Szépművészeti Akadémia, a művészeti iskolák és múzeumok újjászervezésével foglalkozott. 1921 -hen, a kulturális’ irányváltás idején, Berlinbe utazott. 1922- ben Walter Gropius .meghívta Weimarba. 1922-től a Bauhaus egyik vezető tanára. Absztrakciói ekkor váltak egyre geometrikusabbakká. A Bauhaus náci parancsra történt beszüntetése után 1933-ban Párizsba emigrált, ahol 1944-ben bekövetkezett haláláig élt. A francia fővárosban megértő művésztársakra lelt Miro, Delauney, Arp és Ántonie Pevsner személyében.

Pedagógiai tapasztalatainak eredménye a konstruktivizmus kiskátéja, a Pont és a vonal a síkban című, 1925-ben megjelent munkája.

Élete utolsó időszakában festett alkotásain a formák dinamizmusát játékos könnyedség váltotta fel, a jeleknek szimbólummá alakításával, amely a művet transzcendentálissá teszi. Hatása a párizsi évektől kezdve egyre nő, ma már mindenfelé szétsugárzók. Bűvkörébe kerül minden olyan művész, aki csupán vizuális nyelvezettel közölhető, nonfiguratív képi szimbólumokkal dolgozik.

Brestyánszky Ilona

Találkozás — „valahol Európában

11*

— Mit gondolsz, ki az én egyik tanárom? — kérdezte tőlem Péter fiam, aki akkor a Színművészeti Főiskolára járt.' — Radványi Géza — vágta ki örömmel.

Meglepetésemben alig jutottam szóhoz. Radványi ifjúságom tartozéka volt, beékelődött kassai éveimbe. Néha ősz- szeakadtunk a liget lombjai alatt, forrongó, erjedő érzéseink versekben robbantak ki. ö Ember Géza néven irt, nekem igazgatói engedéllyel jelent meg egy-egy zsengécském a Kassai Naplóban. A Hemád- part gizgazos bokrai közt vitatkoztunk, tervezgettünk, amíg ránk nem alkonyodott.

•A közelmúltban hunyt el Radványi Géza világhírű magyar filmrendező. Palotai Bo„ rls tárcájával emlékezünk rá.

Húsvétkor Géza felfüggesztette világmegváltó terveit, illedelmes fiúként jelent meg nálunk, szagos vízzel meglocsolt, és zsebre vágta a piros tojást.

— Radványi Géza a tanárod? — ismételtem hitetlenül, boldogan. — Tudja, hogy te a fiam vagy?

— Honnan tudná? Nem szólíthatom meg: tanár úr, kérem, Palotai Boris fia vagyok.

— Nem ismert meg?

— Már csak azért sem, mert abban az időben nem léteztem. Mire megszültél, Radványi már külföldön tanult. Te annyit emlegetted, hogy mindent tudok róla. Megmutattad a fényképét, korcsolyabérlet- kép volt. • >

— Még ma felkeresem Gézát.

— A Valahol Európában-t rendezi. Képzeld... asszisztensnek vett maga mellé. Fenemód sokat tanulok tőle.

Vasárnap délelőtt beállítottam' R adványihoz. Ujjongva borultunk egymás nyakába, és elkezdődött az .,emlékszik? ”- sorozat. Ki nem fogytunk az emlékekből. Egymás szavába vágva meséltünk kassai ifjúságunkról. Gyakran jártam náluk a Mészáros utcai ódon házban, csengetésemre az édesanyja kidugta fökötős fejét. — Te vagy az, kislányom?

— elém sietett, bekísért a boltíves, árnyékszagú szobába. Krumplispogácsával kínált.

— Ügy hívtuk, mamapogácsa — jegyezte meg Radványi.

— Édesanyám senkinek sem árulta 'el a receptjét.

Arcok buktak fel a múltból, feledésbe merült barátok szólaltak meg, kassai szavak keveredtek beszélgetésünkbe, husták, meg susinka, jelentésüket csak mi értettük. Az „emlékszik”-sorozatot Tusnádi Fekete Mária, Radványi tündérszép felesége szakította meg, fánkot sütött ebédre, ottmarasztalt. Ebédnél eszembe jutott a Ku csik-féle szalonna. Kivül-belül feketére volt perzselve, belül rózsállott. Egy külvárosi viskóba kutyagoltunk ki érte, Kucsik néni a sírba vitte elkészítési módját.

— Bejártam a fél világát — jegyezte meg Géza —, de azóta sem ettem ilyen jó ízűt.

Azon töprengtünk, mi ez a titokzatos vonzás, amely Kassához fűz. Miért lopódzik álmainkba? Miért jelenti az otthon Kassát?

Késó délután vetődtem haza.

Péter izgatottan topogott az ajtóban.

— Mit tudtál ennyit dumálni?

— A felét sem mondtam el annak. amit akartam.

— Meg van velem elégedve Radványi? — nyögte ki végül.

Zavartan markolásztam a kilincset.

— Teljesen elfelejtettem, hogy már fiam van.

Palotai Boris