Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-27 / 303. szám

1988. december 27. • PETŐFI NÉPE • 3 NÁDVÁGÁS, LEGELTETÉS, VADGYÜMÖLCS- ÉS GYÓGYNÖVÉNYGYŰJTÉS Kisipar a változó időkben Gazdálkodó nemzeti park Interjú dr. Tóth Károllyal, a KNP igazgatójával Alig négy éve, 1982-ben szüle­tett a természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet, ám az azóta szerzett tapasztalatok alap­ján már szükségessé vált kiegé­szítése és módosítása. 1987. ja­nuár 1-jétől például több új ha­tás- és jogkört, valamint gaz­dasági-pénzügyi önállóságot kap­nak a természetvédelmi intéz­mények. Mit jelent ez a változás a kecskeméti székhelyű Kiskun­sági Nemzeti Park számára? A többi között erről beszélgettünk dr. Tóth Károly igazgatóval. — Évtizednél régebben működ­nek hazánkban nemzeti parkok. Vajon miért kellett ezekre a mostani ésszerűsítésekre ennyit várni? — A tapasztalatok alapos elem­zése után indulhatott csak a de­centralizáció. Az első, — a Hor­tobágyi Nemzeti Park — már tizenhárom éves. A főhatóság — a Környezet és Természetvédel­mi Hivatal — úgy üzemeltette a nemzeti parkokat, mint egy ki­helyezett osztályát. Évről évre bővült a jogkörünk, de az igazi változás januártól következik be. — Azaz: önállóak lesznek. Több pénz is jár ehhez? — Nem. A módosítással csu­pán gazdálkodunk. Kiadásaink nagyobbik részét továbbra is az állami költségvetés fedezi. Egy kisebb összeget azonban saját ma­gunknak kell „megteremtenünk”. — Mire számit? Könnyen vagy nehezen jutnak saját bevételhez? — Számtalan lehetőség nyílik, de gyors változást nem várha­tunk, ugyanis Magyarországon ez óvott területek jelentősebb ré­sze nem a nemzeti parkoké, ha­nem a szövetkezeteké, és az ál­lami gazdaságoké. A KNP-nek 6000 hektárja van, de e terület használati értéke igen alacsony, futóhomokos, lápos vagy szikes, intenzív termelésre alkalmatlan határrész. — Mihez tudnak itt kezdeni? Vetni, aratni nem fognak a jö­vőben sem... — Aratni fogunk 1 Nádat. Fon­tos bevételi forrás, amely ter­mészetvédelmi haszonnal is jár­hat. A mocsarainkban termő ví­zinövény keresett exportcikk, rá­film- és videostúdióknak a jövő­ben már csak bérleti díjért adunk helyet felvételek elkészíté- tére. — Bővül-e az apparátusuk? — Nem leszünk többen. Gaz­dasági tevékenységünkre a megbízásos és a bérleti viszonyok lesznek jellemzők. Szívesen tár­sulunk állami gazdaságokkal és szövetkezetekkel... — Január 1-jével többféle en­gedélyért kopognak majd önök­nél, mint eddig... — Végre itt döntünk majd a mi területünket érintő kérdések­ben. Mi adunk engedélyt — a többi között — belépésre, kuta­tásokra, gyűjtésre, védett ma­darak befogására; filmezésre és fényképezésre. Az érintett terü­leteken a miénk lesz az elővá­sárlási jog is. Alapvető célkitű­zésünk. természetesen nem vál­tozik: intézményünk a termé­szet megóvásáért létesült, s ezt a célt nem adjuk föl azért, hogy több bevételünk lehessen. — Az „önálló” nemzeti park milyen fejlesztésekhez fog 1987- től? — Csaknem tízmillió forintot kaptunk tavaink kotrására. A bővülő szabad vízfelületek az élővilág megóvását segítik majd. Farkas P. József KALOCSA, FIÚNEVELŐ INTÉZET Ajándék egy régi tanítványtól Ősrégi, impozáns épület, ma­gas falak, rács az ablakokon. Az njtó zárva. Mi is csak hosszas telefonálás után léphetünk be. A folyosón ugyancsak rácsok. Mindenki izgatott. A kalocsai fiúnevelőben vendéget várnak. Csalári Mihály húsz éve volt az intézet „növendéke”, most ajándékokkal tér vissza. Megér­kezéséig volt osztályfőnöke, Wolter József beszél róla. — Soha nem volt a legjobbak között, de a középutat mindig tudta tartani. Szinte kezelhetet­len volt, amikor hozzánk került, de néhány hónap múlva minden tanácsot szívesen fogadott. Há­rom és fél évet töltött közöt­tünk, később talán egy levelet kaptam tőle. Egészen mostanáig nem tudtam mi vált belőle. Nincs számomra nagyobb ajándék an­nál, hogy a nyugdíj előtti évem­ben viszontláthatok valakit, aki jó szívvel gondol ránk. Feleségével együtt eközben megérkezik a régi tanítvány. A viszontlátás örömét megosztják a fiúkkal. A pinceklub zsúfolásig telt, az asztalon 50 ezer forint értékű ajándék — a hifitorony­tól a focilabdáig — az ünnepi emelvény fölött felirat: „A tet­tek beszéljenek I” — Húsz évvel ezelőtt ugyan­ezeken á székeken ültem — me­séli a mostaniaknak. — Nem vol­tam különb, mint közületek bár­ki. Hat általánosom volt akkor, azóta kitanultam három szak­mát, leérettségiztem. Emlékszem még azokra a karácsonyokra, amit ezek között a falak között töltöttem szülők nélkül. Én most a ti ünnepeteket szeretném szeb­bé, boldogabbá tenni az ajándé­kaimmal. Horváth Attila harmadik éve van itt. Szeretnék példát venni er­ről a bácsiról, aki sokat tanult és nagyon megváltozott. Igaz, hogy 15 éves vagyok és még csak negyedikes, de én is sok iskolát szeretnék elvégezni. Oláh Géza két éve került be­törés miatt az intézetbe. Tavaly karácsonykor hazament, de az otthoni barátokkal ismét be­törtek, így visszakerült. — Nyáron szabadulok, s nem szeretném újra látni Kalocsát. Soha nem jövök ide vissza! Zsiga Sándornak rangja van a többiek előtt: ő az iskolatitkár. • ünnepélyes pillanat: aa ajándékok mellé Csalári Mihály élet- története tanulságokkal is szolgál. (Straszer András felvételei) • As ajándékba kapott hifi-torony, « karórák még a „nagy kópékat” is elbűvölte. Kilencen vannak testvérek, ab­ból öt intézetben nevelkedik. — Itt töltöm a karácsonyt, s ez az ajándék szerintem csodá­latos. Velünk nem történik ilyes­mi naponta! — Csodálkoztam — mondja Bánfi András, aki szökésekért, betörésért van Kalocsán — itt volt ő is, és ember lett be­lőle. Szerintem ez nagy szó! Nem esett vissza a régi környe­zetébe, nem lop, nem rabol. Az intézet pszichológusa vé­gighallgatta a beszélgetést. — Amelyik fiú jól viselkedik, az átkerül a Gyermekvédő In­tézethez. Visszajelzés csak akkor érkezik róluk, ha ismét elkövet­nek valamit. Nagy erőpróba szá­mukra a „kinti” élet, hiszen itt mindent készen kapnak. A pénz értékét például nem ismerik, mi­vel semmit nem kell vásárolni­uk. Az, ami egy családban ne­velkedő serdülőnek természetes, magától értetődő, az számukra ismeretlen, idegen. Ez juttatja őket gyakran vissza hozzánk. — öten voltunk testvérek — meséli Csalári Mihály, az aján­dékozó — és a szüléink nem tud­tak kellőképpen gondoskodni ró­lunk. Intézetbe kerültem, ahon­nan szökni próbáltam, így ju-. tottam Kalocsára. A több mint három év alatt egyszer töltöttem otthon a karácsonyt. Amikor sza­badultam, elhatároztam, hogy tanulok, s visszajövök nevelőta­nárnak. Segíteni szerettem volna a hozzám hasonlókon. Azután az életem másként alakult. Megnő­sültem, született két fiam, akik remélém soha nem tudják meg, hogy milyen az élet a nevelőinté­zetben. Nekik már saját fenyő­fájuk van, de nem tudnám bol­dogan élvezni a karácsonyt, ha most, amikor tehetem, nem ad­nék azoknak a srácoknak, akik a rácsok mögött töltik az ünne­peket. Tóth Tímea A közelmúltban zajlott Budapesten a Kisiparo­sok Országos Szervezetének IX. országos küldött- gyűlése. A választmánynak az elmúlt öt év mun­kájáról szóló elfogadott jelentése, valamint a jö­vőre vonatkozó — határozatra emelkedett — állás- foglalása ismeretében, vizsgáljuk meg a tanácsko­zás fontosabb megállapításait. Mondanivalónkat há­rom fő gondolat köré csoportosíthatjuk. Elsőként megismételhetjük a küldöttgyűlés azon észrevéte­lét, miszerint a nyolcvanas évek elején hozott in­tézkedések nyomán a réteg társadalmi presztízse megnőtt, az ipar gyakorlása könnyebbé vált, ám az évtized közepére — részint a gazdasági helyzet vál­tozásaiból ádódó nagyobb verseny, részint a szigo­rúbb adózás nyomán —, a főfoglalkozású kisiparo­sok számaránya csökkent, különösen a szolgáltató szakmákban. Másodikként megemlíthetjük, hogy a tanácskozáson hangsúlyozottan fogalmazódott meg a kisiparosok közötti, valamint az állami és ma­gánszektor közötti kooperáció fokozódó igénye, az ehhez szükséges rugalmas szervezeti .keretek létre­hozásának szükségessége. Harmadik fontos gondo­latként a KIOSZ apparátusának munkáját érintő észrevételekre hívhatjuk fel a figyelmet, s a tag­ság azon kívánságára, hogy a, szervezet a jövőben növelje munkájának hatékonyságát — és főként gyorsaságát —. s fordítson nagyobb gondot érdek- védelmi és egyeztető funkciójának betöltésére. A szabályozók és a verseny szorításában Ma mór természetesnek hangzik, hogy a kisipar, s a KIOSZ érdekképviseletébe tartozó gmk-k a népgazdaság nélkülözhetetlen alkotóelemei. Néhány szám: a szektor bruttó teljesítményértéke 1985-ben meghaladta az 56 milliárd forintot, ami az 1981. évinek csaknem a duplája. 1980 végén 103 ezer, 1985 decemberében 143 ezer volt a kisiparosok szá­ma. Ma több az alkalmazott is, főleg a háromnál több dolgozót foglalkoztató műhelyekben, ami ta­lán egy fokozódó differenciálódás kezdetét jelzi. A kisiparosok is érzik azonban a fizetőképes ke­reslet beszűkülését, a közületi megrendelések csök­kenésében pedig a vgm-ek és gmk-k versenytárs­ként való megjelenését. Ennek következtében 1983 óta nő a visszaadott iparok száma, s a réteg lét­számnövekedése csak az egyre több fuvarozó kis­iparosnak köszönhető. A szolgáltatást végző mes­tereknek nyújtott kedvezmények csökkentése pe­dig különösen a kistelepülések ellátására hatott kedvezőtlenül, mert főleg ebben az ágazatban mű­ködő. hiányszakmákat gyakorló vállalkozók hagy­tak fel az iparűzéssel. A jelenségre felszólalásában ráirányította a figyelmet Gál Ferenc kecskeméti vil­lanyszerelő mester, Bács-Kiskun megyei küldött is. Szólni kell a „kontárok” gyarapodó számáról. Te­vékenységüket a társadalom úgy látszik nem nél­külözheti. de rosszul tesszük, ha megadóztatásuk­ról lemondunk. Szigorúbb, következetes ellenőrzés­sel. s az ipargyakorlás bürokráciájának csökkenté­sével (például a kis összegű, átalánydí jas adóztatás rendszerének bővítésével), talán átirányíthatók len­nének a törvényesen ipart űzők táborába, csök­kentve a tisztességtelen konkurenciát is. A fejlődés megtörésében a társadalombiztosítási hozzájárulás növekedése is szerepet játszott. A ..tő­ke” inkább a mellék-, mint a főfoglalkozású kis­iparba áramlik, hiszen itt csak baleseti járulékot kell fizetni. Feltételezhető, hogy a jelenség az ál­lam társadalombiztosítási bevételeire is negatív ha­tással van, hiszen sokan választják azt a megoldást, hogy tingli'tangli állást vállalva, a főhivatású kis­ipart mellékfoglalkozásúra cserélik fel. A rugalmasabb gazdálkodás igénye Gergely Imre kalocsai autószerelő kisiparos, Bács- Kiskun megyei küldött is hiányolta felszólalásá­ban azokat a lehetőségeket, amelyekkel a kisiparo­sok a'változó gazdasági körülményekhez rugalma­sabban alkalmazkodhatnának. A Kisipari Termel­tető Vállalat és a NOVIKI Kisüzemi Innovációs Iroda ad ugyan bizonyos kereteket a kisiparosok közötti kooperációhoz, de hiányzik a fejlesztéshez szükséges tőke. Gergely Imre a kötvénykibocsátást is szorgalmazta kisipari célokra, s a szektor fej­lesztését finanszírozó kisbankok létesítését sürget­te, amivel talán nyitott kapukat dönget. Utóbbiak­ra annál is inkább szükség van, mivel nem kielé­gítő a kisipari műhelyek műszaki állapota. A kor­szerűbb berendezések beszerzéséhez nehéz hitelhez jutni, s ha mégis megvan az új gép, a helyiség szükséges bővítését a nem lakás céljára szolgáló helyiségek adójának emelése teszi megfontolás tár­gyává. Hiányoznak a jogszabályi keretek az állami és kisipari szektor közös kockázatvállalásához is, pe­dig ez az érdekeltségi forma új tartalékokat tár­hatna fel. Még a külföldi kisvállalkozókkal törté­nő közös fellépés igénye is megfogalmazódott, ami iránt — főként nyugatról —, van is érdeklődés. A kisipar nagyobb exporttevékenységére is számít a népgazdaság, tehát — az állásfoglalás szerint —, in­dokolt lenne az utóbbi lehetőséget is érdemben megvizsgálni. A szervezeti demokrácia fokozása A jelenlegi szabályok szerint minden kisiparos kötelezően tagja a KIOSZ-nak. Érdekképviseletük újabban a géemkákra is kiterjed, ám a gazdasági munkaközösségeknek — mivel csatlakozásuk ön­kéntes —, csak elenyésző hányada veszi igénybe ezt a lehetőséget. Várható, hogy a jövőben a kis­iparosok tagsága is önkéntes lesz, ami új helyzet elé állítja az apparátust. A szorítás kettős. A változó gazdasági körülmé­nyek között a kisiparosok is keresik az új utakat, amihez fokozottan igénylik majd a segítséget. Más­felől az sem lehetetlen, hogy — idővel —, konku­rens szervezetek versengenek majd a tagságért. A munka hatékonyságát tehát mindenképpen javíta­ni kell, különös tekintettel az érdekvédelmi és egyeztető tevékenységre. Nem véletlen, hogy a be­számoló is önkritikus, főként a lassú információ- áramlás területén tárja fel a hibákat, az állásfog­lalás pedig különösen nagy teret szentel a szerve­zetfejlesztésnek. Idézettöredékek: „Az apparátust jobban fel kell készítem az új feladatok ellátására.”; „... hogy elősegítsük szervezeteink önállóságának teljesebb körű kibontakozását...”; „... megfelelő szakmai formák kialakítását...”; „A munkabizottságokat al­kalmassá kell tenni ___szerepük betöltésére.”; ,A. t agságnak kézzelfogható előnyöket nyújtó...”; stb. A felsoroltak bizonyítják, hogy az illetékesek értik az idők szavát. Összességében tehát a kisipar a változó időkben, változó körülmények között maga is változik, de — fejlődik. Életképes, hisz mindig az volt. s az is ma­rad. Bálái F. István SZOLGÁLATBAN A lokátor ernyőjéről su­gárzó zöldes fény kísérte­tiessé tette a szűk szobát. Ezt az érzést fokozta az az egyhangú züm­mögés, amely az elektromos berendezé­sekből áradt. A szőke, ba­juszos sza­kaszvezető ar­cán látszott az erős kon­centrálás, s az indikátoron körbe futó fehér fénycsík barázdákat rajzolt rá. — Pali! — szólalt meg a sa­rokban egy hang. — Tudod, hogy karácsony van?! — A szakaszvezető, Pellikán Pál, anélkül hogy levette volna tekintetét az ernyőről, nevetve mondta: — Nándi! Képzeld el, én is megnéztem a naptárt... Kis ideig csend volt, egyhan­gúan zúgtak az elektromotorok. A kapcsolószekrény melletti vé­konyka fiú, miközben rutinosan végigpásztázta a műszereket, hal­kan megjegyezte: — Fiúk! Nekem ez az első ka­rácsonyom, amit nem otthon töl­tök. A szakaszvezető megköszörül­te a torkát. — Nekem ez a második kará­csonyom, amit itt, szolgálatban töltök. Mit gondoltok, nekem nem az otthon jár az eszemben? Fiúk, van ám az otthoninál na­gyobb családunk is. Gondolja­tok csak bele, ha nem vigyáz­zuk éber szemmel a légtért, nyu­godtan ünnepelhetnének ott­hon? ... A fiúk gondolataikba merül­tek. Pellikán szakaszvezető, aki Pálmonostoráról, a Keleti Fény Tsz-böl vonult be a múlt év au­gusztusában, gondolatban vé­gigfutotta eddigi pályáját. Kis­kunfélegyházán a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskolában érettségizett, s a tsz-ben gépsze­relőként dolgozott. Szerette a mozgalmi munkát, s mint a köz­ség KlSZ-alapszervezetének tit­kára, sokat tett a fiatalokért. A közös gazdaságban vették fel ■ pártba. ^ Aztán jött a behívóparancs. Neki is, mint annyi más fiatalnak „odózatt a bocsikora”, de gondol, ta, ha más is kibírta, 6 se hal bele. Elmosolyodott. Milyen naiv is volt! Nem olyan forrón eszik a kását, mint ahogyan főzik, bár nehéz a szolgálat, de mégis szép a katonaélet. Mennyi mindent tanultam, azért is léptettek elő februárban őrvezetővé. Érdekelt a technika, s lám ezt „díjazzák" itt a sereg­ben, mert augusztus 20-án már megkaptam a tizedesi rendfoko­zatot, s november 7-én felkerült a harmadik csillag is a parolira. — Megemberesedtél fiam — mondta az apja, aki Kiskunfél­egyházán a Villamosszigetelő és Műanyaggyárban a tmk-ban dolgozik. Édesanyja, meg a húga csak nézték rá, azoknak az arcá­ról olvasta le a büszkeséget. Az a kis barna lány is valami ilyes­mit mondott neki... ... Az indikátor ernyőjén apró piros pont jelent meg. — Zoli! Több energiát... Nán­di, készenlét! — A parancsnok szólt már belőle, s a katonák be­gyakorlott mozdulatokkal tettek eleget az utasításoknak. — Szerencsére semmi! — fújt egy nagyot hosszú várakozás után a szakaszvezető. Csak egy hófelhő... Gémes Gábor Kiegyensúlyozott ellátás az ÁFOR-nál Az AFOR készletei megnyug­tatóak, a téli hónapokban is ki­egyensúlyozott ellátásra lehet szá­mítani. November 15-étől már mé­lyebb dermedéspontú téli gáz­olajat hoznak forgalomba. Ez a hazai szabványoknak megfelelő termék azonban a tél leghide­gebb napjaiban nem biztosítja a szabadban tárolt járművek za­vartalan reggeli újra indítá­sát. A tárolótelepeken jelentős mennyiségű különlegesen mély dermedéspontú könnyű gázola­jat készleteztek, amelynek hasz­nálata mellett panaszok nem je­lentkeznek még a leghidegebb hajnalokon sem. Ez azonban jó­val drágább a normál gázolajnál, és annyi nem állítható elő belő­le, hogy a benzinkutakat is ilyen­nel lássák el. Van viszont ele­gendő úgynevezett dermedés- pont-csökkentő adalék a gázolaj­hoz (Ahtiszolid, CRC Diesel Fiiess Plus), így a hirtelen be­köszöntő hideg nem okozhat gon­dot az igények ugrásszerű meg­növekedése miatt. Visszatérő nehézség volt ta­valy és tavalyelőtt a fagyálló fo­lyadék hiánya. Az idén azÁFOR még a szezon előtt feltöltötte hálózatát, árufedezetük ebből a fontos cikkből meghaladja ' az előző évek forgalmát. A jó téli ellátás érdekében a nyári és ko­ra őszi hónapokban gondoskod­tak a téli autóápolási cikkek be­szerzéséről, így a kutaknál van elegendő jégoldó, szélvédőmosó koncentrátum és hidegindító. Az idén télen az ÁFOR hálózatában nem számít hiánycikknek az autóakkumulátor sem. A nagyobb" ÁFOR-állomások egy fontos, ap­ró szolgáltatással, a hűtőfolya­dék fagyáspont-bemérésével is a betérő autósok rendelkezésé­re állnak. adásul, ha kitermeljük a több ezer mázsa szerves anyagot, ak­kor a lápjainkban lassul az eut- ropizácló, a medence feltöltődése. ösgyepjeinket is bérbe adjuk majd a juhászoknak. A legelte­téssel jótékonyan kezelhetőek ez egyébként elgazosodó terüle­tek. Lehet majd erdei gyümöl­csöt és gyógynövényeket Is gyűjteni. A Natura-bolthálózat szívesen vásárol vegyszermentes környezetben szedett terményt. — A turisták Is áldoznának a szolgáltatásokért... — Nagyon fontos, hogy fejlesz- szük a turizmust fogadó létesít­ményeinket. Eddig az Idegenfor­galmi Hivatal irodái szervezték a túrákat, s mi csak elszenved­tük a következményeket; hasz­nunk nem sok volt belőle. Egyéb­ként éppen most adunk majd át a Péteri-tónál egy szállássá ala­kított iskolát, ahol egyszerre negyven látogatót tudunk elhe­lyezni. — Az érdeklődők, úgy gondo­lom, szívesen vásárolnának a kiadványaikból is... — Szeretnénk megjelentetni több új ismertetőfüzetet, turis­tatérképet és képeslapot. Készí­tünk és sokszorosíttatunk. video­filmeket és diasorozatokat is is­koláknak és közművelődési in­tézményeknek. -Megjegyzem: »anmm/it. mam■»»ware, 'cnrnnrwmrn iriírwnr°»r • Nádkúpok a Kolon-tó partján. A nádvágás komoly gazdasági és természetvédelmi hasznot is ad.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents