Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-03 / 284. szám
1986. december 3. © PETŐFI NÉPE * X A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TAGJA Tsz-elnök Kunfehértón Másodszor (találkoztam Váczi Lászlóval, a Kunifehértói Kiőre Tsz elnökével, de ennek ellenére úgy érzem, mintha régi barátság fűzne össze bennünket. Ez abból adódik, hogy őszintén teremt kapcsolatot, feloldódik a beszélgetés során. Mindössze negyvenéves, de már húsz éve itt dolgozik, s két éve elnöke a közös (gazdaságnak. Tősgyökeres halasi, de ez fi község lett éltető közössége. — Amit az életemben elértem, azt Kunfehértón, ebben a kollektívában értem el — mondta nagyon komolyan. A környék legkisebb termelőszövetkezete ez a gazdaság, mindössze 1950 hektáron gazdálkodnak, alig kétszáznál (többen. Árbevételük így is meghaladja a 130 milliót, tavaly 12 millió nyereségük volt. Fő profiljuk,az állattenyésztés, a biroyűer csirke, a bevétel 65 százaléka ebből származik. A 'növénytermesztés csupán 25 százalékot képvisel,' Váczi Lászlót ebben a közös gazdaságban vették fel a pártba 1971-ben, s már a második ciklusban tagja a megyei pártbizottságnak. Tagja a megyei ifjúsági bizottságnak is. Ha nem ,1s közvetlenül, de ez a politikai tevékenység jól kiegészíti gazdasági munkáját — Testületi üléseken sokszor fejtettem ki gazdaságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos nézeteimet, s ennek (köszönhetően téTna-vizsgálatokhan vettem részt. Őszintén szólva, sok mindent jelenít számomra ez a tagság. Széleskörű információkhoz jutok, ahogy mondják, túllátok saját falum határán. Gazdasági vezetőként véleményt kérnek az eredményekről, gondokról, megoldásokról.. Néha jó volna higgadtabbnak, politikusabbnak lennie, de ki tudja fegyelmezni érzelmeit, ha rossz dolgot tapasztal. Nem szereti a hányavetiséget. Szerény, reális, ha kell, szigorú, mégis alapvetően jókedvű, anekdotázó típus. — Folytatva az előbbi gondolatsort, a pártbizottsági ülések munkájában való részvétel hasznos számomra. Több emberrel találkozom, a tapasztalatok, a tájékoztatók 'meghallgatása segít eligazodni a döntéseknél. Mód nyílik arra is, hogy az agrárágazatban más gazdaságokkal, azok .termelési struktúrájával, eredményeivel, módszereivel megismerkedjek. A megye vezetőitől, a gazdasági irányítóktól közvetlenül értékelésit, feladatokat hallunk. Az természetes, hogy még nagyobb felelősség terhel az ott elhangzottak valóra váltásáért, a politikai akarat ki teljesedéséért. Most a legfontosabb a gazdasági célok elérése, az erre való máz- . gósítás. ' j i Felesége óvónő, egy fiuk van. És bár szenvedélye a munka, nem követek el indiszkréciót, ha hobbijáról beszélek. Szereti a konyhát, a főzést. Nem az a pörkölt-, halászléfőző férfi, akinek mindent a keze alá kell készíteni, hanem a mindent elkészítő, az ételeknek ízt adó ‘Szakács, aki meg ds eszi a főztjét. — Pártbizottsági tagságomat nem kitüntetésnek, inkább megbízatásnak, pártfeladatnak tartom. Korábban említettem a felelősséget, de miost is csak aláhúzhatom: e testületben véleményt nyilvánítani, a döntésekben részt venni igazi kommunista felelősség, amit csakis nagy - elkötelezettséggel, lelkiismeretességgel lehet és kell végezni... Gémes Gábor FELSŐSZENTIVÁN, BÄCSBOKOD Élnek az önállósággal Bevált az új gazdálkodási rend Ez év' január elsejével nagymértékben megnőtt a helyi tanácsok önállósága. A költségvetést egységes pénzalapként kezelik, és saját maguk döntik el, hogy mire fordítják: szükség szerint fejlesztésre, felújításra, vagy fenntartásra. A rendelkezés célja, hogy a pénzeszközök összevonásával — ha a közösség úgy határoz — nagyabb feladatokat is- meg tudjanak oldani. Hogyan élnek az önállóság nyújtotta lehetőséggel — kérdeztem Vörös József né felsőszentiváni és Molnár József bácsbokodi tanácselnöktől. — Felsőszentivánon az önállóság jó hagyományokra alapozódik. Lakói szeretik, gondozzák a községet, elsők között • létesítettek törpevízművet — mondta Vörös Józsefné. — A demokratikusan kijelölt tervek megvalósításához a pénzalap egységes felhasználása jó lehetőséget teremt, megkönnyíti a gazdálkodást. Mindenki érzi, hogy véleményét nemcsak kikérjük, hanem figyelembe ds vesszük a tervek kidolgozásánál. Minden családhoz ellátogattunk, úgy szerveztük meg a településfejlesztési hozzájárulást. Először az utakat szeretnénk rehdbehozmi, azután a járdákat. Az emberek tudják, hogy ittmarad a bevétel, pontosan fizetnek, így a közös kasszába került még másfélmillió forint. Ez — továbbra is támaszAZ ANYASÁG ÖRÖME A moszkvai anya- és gyermekvédelmi kutató- központ kollektívája az egyik legnemesebb cél érdekében fejt ki tudományos tevékenységet: azon munkálkodik, hogy visszaadja a meddő nőknek az anyaság örömét. A megoldás felé vezető első lépés a „lombik”, amelyben az élet megfogan. Ezt követően a csírát kodva a IJkosság együttműködésére — elegendő a fejlesztéseikhez. Hitelt nem is akarunk felvenni. — Á múltban az előzetes egyeztető tárgyalásokon, a megyei pénzügyi osztályon dőlt el, hogy az éves tervek megvalósítás ára milyen pénzeszközöket kapunk. Bácsbokod és Bácsborsód Nagyközségi Közös Tanácsa jól ismerte .igényeket^, de. ,azt nem, hogy, ezekhez „milyen -'költségvetéssel számolhat — tájékoztatott Molnár József. — .Most tudjuk, hogy a ÁHI. ötéves terv időszakában 134 millió forintból gazdálkodhatunk, az idei évben pedig 23 millióból. A legfontosabb beruházás egy vízbázis létrehozása,, amelynek költsége mintegy 10 millió forint. Az összeg felét hitelként felvettük, a másik felét a kiskunhalasi vízmű adja. •Sok segítséget nyújtanak az igazgatási területen levő gazdálkodó szervezetek: az Aranykalász Tsz. a vajüzem és az Ipari Termelő Szövetkezet. Egy óvoda és egy idősek napközi otthonának építésére 1 millió forintot adtak, és példamutatóan részt vesznek az úthálózat ' korszerűsítésében. A lakosság magáénak vallja közös céljainkat. Ennek bizonyítéka az is, hogy adófizetési kötelezettségének időben és pontosain eleget tesz. G. Z. átültetik a női szervezetbe, ahol az beágyazódik a méh falába. 1986. augusztus 24-én a tudományos központ falai között iker lombikbébik születtek. Az egyenként 50 centiméter hosszú, 2600, illetve 2800 gramm súlyú, egészséges újszülöttek, ahogy illik, külsőleg nagyot} hasonlítanak egymásra. APN—KS IDŐSEK A SZAK- SZÖVETKEZETBEN Szembesítés A Kecskeméti Alföld Szak- szövetkezetben is hagyomány, hogy évenként ilyen tájt ösz- szehívják a nyugdíjasokat egy kis baráti beszélgetésre, ahol a vezetők tájékoztatják őket a gazdálkodásról. Az idén is több mint százas* ültek a terített asztaloknál az öregek napján. Sajnos, niéhányan hiányoztak, egy év alatt tizenkilenccel csökkent a létszámuk ... Az idei visszaemlékezések kissé különböztek az eddigiektől, mert szóba kerültek S negyedszázaddal ezelőtti események. Abban az időben ugyanis nagy izgalom volt a gazdák között Mindenütt az volt a beszédtéma, hogy belépjenek-e a szövetkezetbe, vagy sem. Erdődi Ferenc, a szakszövetkezet műszaki vezetője, a pártaiapszervezet titkára elmondja,'hogy a nyugdíjastalálkozó résztvevőinek nagyobb része alapító tagja volt a szövetkezetnek. A mezőgazdaság átszervezése idején ugyanis — akkor ő csak 25 éves volt — mint a baromfifeldolgozó vállalat KISZ-titkára, ő is agitált a szövetkezeti mozgalom mellett. Jól ismeri tehát az itt élőket. — Nem mondhatom azt. hogy lelkesen fogadtak a gazdák. Sok (helyen be sem engedtek, másutt elbújtak előlünk. Végül is sikerült meggyőzni őket. Az eltelt negyedszázad bebizonyította, hogy a parasztság helyes útra lépett. Kissé elgondolkodik, majd így folytatja: — Úgy érzem, hogy ez a legutóbbi találkozó az idősekkel, az alapítókkal egyúttal szembesítés is volt. Mondták is nekem, hogy milyen nehezen határozták el magukat annak idején, de nem bánták meg, hogy a belépés mellett döntöttek. Nem volt sima az út idáig. Kisebb -nagyobb zökkenők mindig voltak, de megtalálták boldogulásukat és öreg korukra sem maradták magukra. Ezt nemcsak az összejövetelek bizonyítják, hanem az is, hogy a nőtaizott- ság, a KISZ, a szocialista brigádok a szürke hétköznapokon is figyelemmel kísérik életkörülményeiket és mindenben segítik az időseket. A szociális bizottság pedig szükség esetén pénzzel is támogatja az alacsony nyugdíjban részesülőket. Mindez annál inkább is figyelemre méltó, mert a 670 tsz-tagnak csaknem fele nyugállományban van már. A társadalmi szervezetek azonban önzetlenül segítenek, a mai fiatalok gondolnak arra, hogy egyszer ők is 1-esznek idősek ... K. S. Moszkvai lombikikrek A történelmi út és tapasztalatai | Kádár János könyvéről |j| ? „A vezetés nem uralkodás, és a munka, amelyet mi végzünk, olyasvalaminek a szolgálata, aminél szentebb számunkra nincs: a szocialista haza, a Magyar Népköztársaság, és népünk szolgálata. Mindig tudatában kell lennünk, hogy mi nem uralkodásra elhivatott új kiválasztottak, hanem a nép szolgálatára rendelt emberek vagyunk” — fogalmazta meg Kádár János politikusi hitvallását a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1961 decemberi ülésén elhangzott felszólalásában. Az idei politikai könyvnapokra megjelent kötet, amely A szocializmus megújulása Magyarországon címmel Kádár János elmúlt három évtizedben elmondott beszédeiből, közreadott írásaiból nyújt át jól szerkesztett válogatást, a fentebb idézett ars poetica megvalósításának hiteles tükörképe. Ötvenhéttől nyolcvanhatig A kötetben közreadott huszonnyolc beszéd és írás három évtizedet fog át: a Szakszervezetek Orszár gos Tanácsa X. plénumán, 1957 januárjában elhangzott hozzászólással nyit, és a Csepeli Szerszámgépgyárban 1986 júniusában megtartott barátsági nagygyűlésen mondott beszéddel zárul. Áttekintést nyújt a magyar nép történetének eredményekben oly gazdag korszakáról, a sikeres kemény munkáról, a pártpolitika megújításáról, és kendőzetlenül szól az építőmunka gondjairól, nehézségeiről is. A beszédek, cikkek tanulmányozása során áttekintést kaphatunk az elmúlt három évtized szinte minden fontos — ma már a szó igazi értelmében —, történelmi eseményéről, az 1957 óta megtett útról. Az ellenforradalmi támadás visszaverése, a kommunista párt újjászervezése, a konszolidáció kibontakoztatása és megvalósítása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a gazdaság- irányítási rendszer reformja, a politikai mechanizmus korszerűsítése, a szocialista demokrácia kiszélesítése — címszavakban közelmúltunk történetének csomópontjai. Ha igazán korrektek akarunk lenni, akkor mindehhez hozzá kell fűznünk, hogy Kádár Jánosnak a 'kötetbe felvett megnyilatkozásai nemcsak az elmúlt emberöltő fordulópontjait mutatják be, hanem módszeréből fakadóan számos vonatkozásban visszanyúlnak a felszabadulást követő évtized értékelésére, sőt jó néhány vonatkozásban a magyar forradalmi munkásmozgalom korábbi periódusaira is. „Aki nincs ellenünk, velünk van” A válogatás nyitó beszédei, cikkei az ellenforradalmi lázadás kirobbanásának okaival, a szocialista konszolidáció elvi, politikai platformjának megfogalmazásával, az újjászervezett párt. vezető szerepének helyes értelmezésével és érvényesítésével foglalkoznak. Már.'itt: az olvasó elé tárul Kádár Jánosnak az a mindvégig érvényesülő törekvése, hogy a társadalmi valóság mélységes tisztelete alapján, a valóságos érdekek, törekvések figyelembevételével fogalmazza meg mondanivalóját. Ezért tekinthetők — a többi között — a szakmai érdekképviseleti szervezetek feladatairól 1957 januárjában elhangzott szavai hosszú távon érvényesnek: „Szólnom kell még a munkásérdekek, a dolgozók érdekeinek helyes szolgálatáról. Ez a szakszervezet elsőrendű feladata. A szakszervezetnek szolgálnia kell a munkásosztály napi érdekeinek védelmét, de a munkásosztály alapvető, általános érdekeit is. A munkásosztály elemi érdekeit is. A munkásosztály elemi érdeke az, hogy a szocialista társadalom építése megfelelő ütemben folyjék, és teljes befejezést nyerjen Magyarországon; hogy Magyarország szocialista ország legyen, mindenféle kapitalista kizsákmányolástól mentesen. A ■szakszervezetek érdeke és feladata, hogy ezt az alapvető célt szolgálják. A másik feladata a munkások napi érdekeinek szolgálata.” A kötetben Kádár Jánosnak számos olyan beszéde is megtalálható, amely napjainkban már kor- történeti dokumentum. Ilyen a' Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1961 decemberi ülésén elhangzott felszólalása, amikor olyan lényeges és fontos kérdésről szólott, mint a közélet tisztasága, a szocialista nemzeti egység kibontakoztatása. Ekkor hangzott el először a nyilvánosság előtt az MSZMP szövetségi politikájának az az alapelve, mely azóta az „aki nincs ellenünk, velünk van” szállóige formájában világszerte közismertté vált: „Igenis úgy vesszük: aki nincs a Magyar Népköztársaság ellen, az vele van; aki nincs az MSZMP ellen, ^az vele van; és aki nincs a népfront ellen, az vele van.” „Tiszteletre méltó a mi dolgozó népünk helytállása” A válogatást olvasva az írások, megnyilatkozások képet nyújtanak Kádár János államférfiül, politikusi, emberi magatartásáról, személyisége jellemzőiről. Ahogy egyik megnyilatkozásában megfogalmazta, nem akart történelmet „csinálni”. Mégis, nem csupán elemezte és értékelte a hazai fejlődés mozgatórugóit, eredményeit és gondjait, sikereit és nehézségeit, hanem eközben a tények, a valóság ismeretében, arra támaszkodva véleményt nyilvánított olyan döntő kérdésekről is, mint az elmélet és a gyakorlat, a cél és az eszköz viszonya, a közügy és a magánügy kötődése, a megújulási készség és a folytonosság érvényesítése. Szavait minden kérdésben a nyílt, őszinte hang, az eredmények és sikerek megbecsülése, elismerése, ugyanakkor a hiányosságok, gyengeségek kritikus feltárása jellemezte és jellemzi. Ez tükröződött — a többi között — a Központi Bizottság 1984 áprilisi ülésén elhangzott felszólalásában is (amely e kötet lapjain került nyilvánosságra): „A közhangulatot, amennyire lehetséges, megpróbáljuk követni. Látjuk ennek változását és hullámzását, mert a jelentéseket nem szépítik meg. Ezekből és egyéb jelekből számomra az a következtetés adódik — mondotta —, hogy nagyon tiszteletreméltó a mi dolgozó népünk helytállása, és ennek óriási jelentősége van. Ebben sok minden. szerepet játszik. A többi közt az, hogy a párt, a kormányzat, a rendszer bizonyos hitelt szerzett politikájával a nép előtt, és valamit el is ért általa. Innen a nép türelme. De ne tévesszük össze a gazdasági ügyekben járatos, és az ügyeket kézben tartó vezetők ezreit, tízezreit a milliókkal. Higgyék el, elvtársak, hogy az a sokszor hangoztatott hivatkozás a „nemzetközi gazdasági körülményekre” és „az életszínvonal területén elért eredmények megőrzésének” jelszava nem tartható. Többféle oknál fogva nem tartható. Nem tartható azért, mert ezzel a párt, a rendszer nem tud perspektívát mutatni a dolgozó népnek.” „A tartós békéért” Külön válogatást is megérdemelnének azok a beszédek, cikkek, amelyek a szocialista építés tapasztalataival, a megtett három évtizedes út tanulságaival, a marxizmus—leninizmus magyarországi adottságok és hagyományok figyelembevételével történő alkalmazásával és továbbfejlesztésével foglalkoznak.- Elméleti megközelítésben, ugyanakkor szorosan a gyakorlati tapasztalatok szem előtt tartásával, azokra építve fejti ki gondolatait olyan fajsúlyos kérdésekről, mint a magyarországi osztályharc és a szocialista építőmunka' tapasztalatai, a lenini tanítás alkalmazása, a szocialista világ- rendszer fejlődésének fő kérdései. A kötet lapjain kirajzolódnak a Magyar Népköztársaság külpolitikájának, az MSZMP nemzetközi tevékenységének fő jellemzői, amelyek országunknak és pártunknak elismerést és megbecsülést szereztek szerte a nagyvilágban, barátaink és a tőkés államok körében egyaránt. A külpolitika «lapját képező magyar— szovjet kapcsolatok lényegét összegezte Kádár János 1986. júniusi — már említett — beszéde is: „Tárgyalásainkon ismét bebizonyosodott, hogy egységünk szilárd és megbonthatatlan, mert közös marxista—leninista elveink alapján, valamint országaink alapvető érdekeinek és távlati céljainak egybeesése nyomán pártjaink a szocialista építés és a világhelyzet kérdéseit azonosan ítélik meg. Közös az elhatározás abban, hogy a kétoldalú magyar—szovjet együttműködést minden területen továbbfejlesztjük és magasabb színvonalra emeljük, s abban is, hogy a nemzetközi kérdésekben együtt, azonos célokért: a viszonyok megjavításáért, a tartós békéért, az emberiség nyugodt, pusztító fegyverektől mentes jövőjéért küzdünk.” „Meggyőződésem szerint éltem” A szocializmus megújulása Magyarországon címmel megjelent válogatás egy helyes politika és egy népszerű politikus, az MSZMP politikájának és Kádár Jánosnak hiteles tükre. Az írások, beszédek soraiban megtalálhatók emellett egy olyan kommunista államférfi, politikus emberi habitusának jellemzői is, aki magáról így nyilatkozott: -én magamat szerencsés embernek tartom, és boldog is vagyok abban az értelemben, hogy a meggyőződésem szerint éltem minden körülmények között és olyan ügyért tudtam dolgozni és harcolni, ami nekem, mint embernek mindig szívügyem volt. Az eszem is ezt diktálta, a szivem is ezt diktálta.” (Kossuth Könyvkiadó) Botos Jár os Kutatás, fejlesztés, minőség Tanácsadó szervezetek az iparirányításban A szelektív iparpolitika megvalósítását segítő Iparpolitikai Tanács több szakmai elemző, javas- lattevő és döntéselőkészítő fórumot hozott létre. Az elmúlt hónapokban hat ilyen testület kezdte mag munkáját. Ezekben a tanácsokban, illetve bizottsáigoikibain részt vesznek az érintett iparvállalatok, tervező-, kutató- ég fejlesztő intézetek és a különböző főhatóságok szakemberei. Az ipari kons truiktőrd -tech nol ó- gusi tanács, amely a nyár elején alakult meg, célul tűzte ki a műszaki alkotó munka segítését, a legjobb módszerek elterjesztését Augusztusban alakult meg az innovációs parkokat koordináló tanács. Már javaslatokat tett az innovációs parkok szervezetének kiépítésére, működésiének módjára, pénzügyi rendjére. Jelenleg Budapesten, Szegeden, 'Miskoloon, Veszprémben, Debrecenben és Pakson szerveznek ilyen együttműködést a helyi iparvállalatok, oktatási 'intézmények, akadémiai kutatóhelyek szellemi bázisára építve. Az ipari kutatási és fejlesztési tevékenységek, a különböző középtávú kutatási és fejlesztési tervek és tárca-programok társadalmi összehangolása az ipari kutatásfejlesztési programok tanácsának feladata. Az ugyancsak a közelmúltban létrejött kutatás- politikai tanácstól az ipar vezetése a műszaki fejlesztés kérdéseiben vár megalapozott elemzéseket és véleményeket. A tanács mellett működő konzultatív testület segítséget nyújt az egyének, illetve kollektívák által benyújtott műszaki ötletek, javaslatok megvalósításához is. Az ipari minőségügyi tanács feladata a hatékonyan működő minőségi információs rendszer kialakítása, az ipari termékek, különösen az exportgyártmányok minőségének folyamatos vizsgálata és értékelése. Legutóbb az ipari környezetvédelmi tanács alakult meg. Mivel az ipar környezetvédelmi feladatai az egész népgazdaságra kiterjednek, a tanácsadó testület segíti majd az országos környezetvédelmi döntések előkészítését, közreműködik a szükséges ipari háttér kialakításában. TALAJJAVÍTÁS Timföldgyári vörösiszappal A Mosonmagyaróvári Timföld- gyár szakembered és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Karának kutatói sikerrel kecsegtető talajjavítási kísérleteket végeztek a timföldgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszappad, amelyet tőzeggel, illetve dolomnt- mésszel dúsítanak. A tőzeges dúsítást az idén fólia alatti papni- kaitermesztéaniál próbálták ki, és" 150 százalékos termésnövekedést értek el. Szántóföldi növényeknél a dolomitos meszet alkalmazták, és a termés növekedése a búzánál, cukorrépánál, lóbabnál és a tavaszi árpánál 5—30 százalékos volt. Több kisalföldi termelőszövetkezetben megkezdték a második kisérletsorozatot is.
