Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-22 / 300. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 300. Szám Ára: 1,80 Ft 1986. december 22. hétfő KECSKEMÉTEN, KISKUNFÉLEGYHÁZÁN, KISKŐRÖSÖN, BÁCSALMÁSON, KALOCSÁN, LAKITELEKEN ÉS KEREKEGYHÁZÁN Aranyvasárnap a megyében Aranyvasárnap népes utcá* kon, kart karba öltött emberek közt indultunk el mi is a forgal­masabb megyeszékhelyi üzle­tekbe, hogy tanúi lehésssünk a kereskedelem év végi erőpróbá­jának és a vásárlók ajándékozó' kedvének. Kilenc órakor nyitott a kecs' keméti Centrum Áruház. A hul­lámzó tömeget ezúttal a szoká­sosnál nagyobb számú, kétszáz eladó várta. Pótpénztárakat is felállítottak, hogy az ezüstvasár­napinál nagyobb forgalmat győz­zék lebonyolítani, Máskot egész napi nyitva tartás mellett értéke' sitettek annyit árut, mint most egy óra hossza alatt! Férfiingből, női hálóingbőí, különböző fehér­neműkből, kötött felsőruházati termékekből, és egyéb öltözködési cikkekből 600 ezer forint értékű talált vevőre. Műszőrme és szőr. masapkákat, kasmírsálaikat, női tél- és körömcipőket, és m£g né­hány más árut 30 százalékkal oT csábiban lehetett kapni. Elénk for­galom volt az élelmiszerosztályon is. Ott 300 ezer forint bevételiéi számoltak el. Mindent egybevet­ve, jól sikerült a Centrum arany, vasárnapja, hiszen kecskeméti és féügyházi áruháza, félnapos nyitvatartással, csaknem 4 millió törült értékű terméket adott el tizenötezer látogatójának. Az Alföld Áruház mérlege 9-** 14 óráig: hárommillió-százezer fo* rint forgalom. Szombaton 300 tö* rök blúz, 600 farmernadrág és • Vevő vevő hátán vasárnap dél­előtt a kecskeméti Centrum Áru­ház novemberben nyitott — al­kalmi — játékosztályán. (Gaál Béla felvétele) 2200 női alkalmi ruha érkezett. Franciabársony férfi, és kamasz­öltönyből, kínai gyermekkabátból, kötött ruhaneműből, edényekből és porcelántárgyakból széles'kö­rű volt a kínálat. Ötféle színes tvn kívül kétkazettás magnós rádiókat is forgalomba hoztak. Szép számmal keresték föl a já* tékosztályt, ahol a tavaly ilyen­kori 235 ezerrel szemben ez alka­lommal 420 ezer forintot költöt­tek a vásárlók babákra., kínai elektromos játékokra és társas­játékokra Kár, hogy hiányzott az ünnep, előtti kínálatból a szán­kó, amely három nappal koráb' ban fogyott el. Az aranyvasárna­pi nyitvatartással az Alföld tel­jesítette idei, 620 millió 200 ezer forintos ámértékesitési tervét. Délig 90 ezer. forint volt a be­vétele a Szig-ma Kereskedelmi Vállalat Rákóczi úti játékboltjá­nak. Hegedűs Béláné üzletvezető mutatta: gazdag a kínálat társas* játékokból, noha az áruk sem csekély, 400—700 forint közötti. Oj az 5—6 éves kortól ajánlott Többet ésszel, mint erővel tár sasjáték, amely segít megtanítani a gyerekeket a helyes közlekedéS­(Folytatás a 3, oldalon.) Elektromos alkatrészek Bócsáról • A Bocsa! Petőfi Termelőszövetkezet kedvezőtlen adottságú gazda­ság. Az alaptevékenységen kívül kénytelen ipari termeléssel is foglal­kozni. A melléküzemágakban főként nőket foglalkoztatnak. A képen látható műhelyben a lányok, asszonyok a Budapesti Kontakta Gyár Aarvasi üzemének elektromos alkatrészeket szerelnek össze. (Méhes! Éva felvétele) Elfogadta az Országgyűlés az 1987. évi állami költségvetésről szóló törvényt Befejeződött az Országgyűlés két napon át tartó téli ülésszaka. A képviselők törvényt alkottak a Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetéséről, valamint elfogadták a külügyminiszter beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről. Beszámoló a kormány külpolitikai tevékenységéről Szombaton a jövő évi állami költségvetés tervezetének vitá­jával folytatódott az Országgyű­lés téli ülésszaka. Az ülésterem­ben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A vitában elsőként Kárpáti András (Pest m. 22. vk.), a Pest megyei Műanyagipari Vállalat igazgatóhelyettese kapott szót. Az. 1987. évi népgazdasági terv és költségvetés előirányzatait reálisnak mondotta. Ugyanak­kor emlékeztetett arra, hogy hasonlóan megalapozottnak vélt tervet fogadott el 1985 végén az Országgyűlés, amelynek az elő­irányzatait mégsem tudtuk telje­A pénzügyminiszter válasza síteni. .Véleménye szerint a gaz­dálkodás és a szabályozás jelen­legi rendszere továbbra sem ga­rantálja az 1987. évi célok ma­radéktalan végrehajtását, a már feltárt hibák kijavítását. Técsi László (Szabolcs-Szat- már m., 19. vk.), a Nyírtassi Dó­zsa Termelőszövetkezet elnöke hangsúlyozta: a költségvetés nagy­mértékű hiányának, az egyen­súly biztosításához szükséges je­lentős hitelfelvételnek az elkö­vetkezendő években nem sza­bad tendenciává válnia. Ez csak úgy érhető el, ha a felvett hiteleket a perspektivikus tevé­kenységek támogatására, a gaz­dasági feszültségek megszünte­tésére fordítják. A törvényjavaslathoz hbzzá- szólásra többen nem jelentkez­tek; a vitában elhangzott észre­vételekre Hetényi István "pénz­ügyminiszter válaszolt. Bevezetőben a kormány nevé­ben köszönetét mondott az ér-" tékes, cselekvési egységet, tett- rekészséget, felelősséget tükröző hozzászólásokért. Köszönetét mondott azért is, hogy a hozzá­szólók a költségvetés elfogadását javasolták. A vitát felidézve rámutatott, hogy többen foglalkoztak a köny- nyűipar kérdésével. Ezt a té­mát az Állami Tervbizottság jö­vő év első negyedében napirend­re tűzi, az előterjesztés már ki­dolgozás alatt áll. Az agrárgaz­daság kérdéseiről szólók kifejtet­ték, hogy az ágazat céljai reá­lisak és teljesíthetők. Ezek tehát megerősítő jellegű,, a teendőkre rámutató hozzászólások voltak — állapította meg. A vasút gond­jaival foglalkozó felszólalásra reagálva elmondta, hogy e témát a közlekedési miniszter beszámo­lója alapján 1988-ban tervezi tárgyalni az Országgyűlés, s en­nek során minden bizonnyal ki­térnek a MÁV problémáira is. Viszonylag nagy teret kapott a vitában a területfejlesztés ügye. Hetényi István annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a város- és a falufejlesztés, valamint a kistelepülések sze­repköre az utóbbi évek politiká­jának megfelelően már átérté­kelődött. A falu és a város kö­zötti különbségek csökkentése jó irányban halad, érzékelhető a felzárkózási folyamat. Nagy sze­repe van ebben a lakosságnak. A tanácsok VII. ötéves tervé­ben javul a megyeközpontok és a kisebb települések közötti erő­források elosztása. Felmerült több hozzászólás­ban egy fontos' gazdaságpoliti­kai probléma, a deficit kérdése — folytatta a miniszter. Annak ellenére, hogy az idei költségve­tési hiány nagyobb lesz, mint amit terveztünk, lelkiismeretes munkát végeztünk, hiszen az év során több olyan körülmény ját­VÁRKONYI PÉTER ELŐTERJESZTÉSE szott közre — a mezőgazdasági termékek árcsökkenése, az aszály — amely előre nem volt látható. Felelősséggel elfogadhatjuk a jö­vő évre tervezett deficitet is, bár ez már a felső határa annak, ami még e folyamatban megen­gedhető. Több kritika érte az árrend­szert és a támogatási rendszert. Ez utóbbival kapcsolatban az is elhangzott, hogy a vállalatok nyereségének ez a forrása — em­lékeztetett a miniszter. Ez a megközelítés megkérdőjelezi, hogy vannak-e egyáltalán jól dolgozó vállalatok. Hangsúlyoz­• Szavaz az Országgyűlés. ta: nagyon sok vállalat van, ahol nem a támogatás, az árak ügyes kalkulálása a nyereség forrása, hanem ténylegesen a jó munka eredménye. S ezt el kell ismerni. Végül a pénzügyminiszter a vitában elhangzott konkrét ja­vaslatokkal foglalkozott; mint mondotta, a kormány ezeket gon­dosan áttanulmányozza és meg­válaszolja. * Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1987. évi állami költ­ségvetéséről szóló törvényjavas­latot általánosságban és részle­teiben, az eredetileg beterjesz­tett összegekkel — két ellensza­vazattal és hét tartózkodással — elfogadta. Ezt követően — a napirendnek megfelelően — Várkonyi Péter külügyminiszter tartotta meg beszámolóját a kormány külpo­litikai tevékenységéről. A cél a béke és biztonság átfogó nemzetközi rendszerének megteremtése Éppen egy éve, az Országgyű­lés tavaly decemberi ülésszakán fogalmazódott meg az a remény, hogy a korábbinál némileg ked­vezőbbé válhatnak tevékenysé­günk nemzetközi politikai fel­tételei. Az események tanúsága szerint bizakodásunk nem volt alaptalan.. A Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a nemzetközi helyzet gyökeres megjavítására irányuló béke­kezdeményezései, valamint a vi­lág reálisan gondolkodó politikai és társadalmi erőinek aktivizá­lódása nyomán a nemzetközi élet­ben valamelyest enyhült a fe­szültség. Ezért a világpolitika néhány területén lehetőség kí­nálkozik az előrelépésre. Ma már bizonyossággal állíthatjuk, hogy ennek első jelei az 1985. novem­beri genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozón mutatkoztak meg. Az eltelt több mint egy esztendő alatt szélesedtek a szovjet—ame­rikai érintkezések és ezeknek kiemelkedően fontos eseménye volt a Reykjavíkban tartott újabb csúcstalálkozó. Mi tette lehetővé, hogy a nem­zetközi helyzet a Genf és Reyk­javik közötti 12 hónapban ked­vező irányban mozduljon el? Ma már világszerte elismerik, hogy az SZKP XXVII. kongresszusán elfogadott, új gondolkodásmó­dot kifejező dinamikus külpoli­tikai lépések döntő szerepet ját­szanak a pozitív irányzatok erő­södésében. A legfontosabb az, hogy ez a külpolitikai irányvonal, amelyet a magyar kormányzati politika is minden lehető módon tá­mogat, szoros összhangban van a nukleáris-kozmikus korszak kö­vetelményeivel. Kifejezi az egye­temes emberi érdekeket. Közép­pontjában a kölcsönös és elég­séges nemzetközi biztonság meg­teremtésének igénye áll. A külügyminiszter a további­akban néhány, e politika gya­korlati megvalósítását jellemző tényt említett: a Szovjetunió dön­tését, mellyel 1985. augusztus 6- ától egyoldalúan szünetelteti nuk­leáris kísérleti robbantásait; az 1986. január 15-én meghirdetett átfogó programot, amely előirá­nyozza a nukleáris és más tö­megpusztító fegyverzetek foko­zatos felszámolását az évezred végéig; Mihail Gorbacsov főtit­kár reykjavíki javaslatait a nukleáris fegyverek néhány éven belül történő radikális csökken­(Folytatás a 2. oldalon.) Gazdag szünidei program Január 5-éig tart az iskolások té­li vakációja. A művelődési in­tézmények, iskolák gazdag prog­ramot állítottak össze a diákok számára, nemcsak az ünnepek alatt kínálnak hasznos elfoglalt­ságot, hanem az azt kővető na­pokban is. A megye számos te­lepüléséről befutott hozzánk is a téli ajánlat, nehéz feladat néhá­nyat kiemelni a sok-sok prog­ramból. Gondolom, a diákok helyzete sem könnyű, amikor választaniuk kell, hol, mit néz­zenek meg, hol is legyenek ré­szesei az élményeknek. Mit ígérnek Kiskőrösön és kör­nyékén? A városi könyvtárban naponta vetítenek videofilme­ket, a művelődési központban pedig fenyőünnepet tartanak, ahol fellép a Rodeo együttes is. A szünet napjain játszóházban tölthetik az időt a gyerekek. Kas- kantyún sportdélelőttök, video- vetítések lesznek, Tázláron já­tékprogramok, Akasztón és Bó- csán számítógépes játékok vár­ják a fiatalokat. Kecelen kará­csonyfadíszítés, gyermekvigadó lesz, és felelevenítik a karácso­nyi, újévi szokásokat is. Imrehe- gyen rendezik meg a Petőfi-sza- valóversenyt. Kalocsán, a Művelődési Köz­pont és Ifjúsági Házban hétfőn (Folytatás a 3. oldalon.) ' Nyakunkon a tél. Hosszúak az esték, éjszakák, rövideb- bek a nappalok. Falcainkban valamelyest megváltozott az életrend; több idő jut a „ko- mázásra”, családi összejöve­telekre, s — egyre inkább — a faluközösség dolgainak megvitatására, politizálásra is. Nem véletlen tehát, hogy ezekben a hónapokban rende­zik a falugyűléseket. Sokan hitetlenkedtek még másfél évtizede — amikor az új típusú demokratikus fóru­mokat először meghirdették —, s nem jósoltak nagy jövőt a tanácstörvényben beveze­tett új községpolitikai aktí­váknak. Ügy vélekedtek; a fa- lu legrangosabbnak szánt in­tézménye előbb-utóbb formá­lissá válik, hiszen nincsenek demokratikus hagyományaink. A hagyományteremtés pedig nem megy egyik napról a má­sikra. Nem igy történt! Soiem vol­tak csendesek a közös beszél­getések, de az utóbbi évek­ben a korábbiaknál is han­gosabbak lettek a falupolitika fórumai. Az ok: egyre nagyobb bele­szólása lett a lakosságnak sa­ját telepütése ügyeibe. Miért csodálkozni ezen? Ma már nem kapják „felülről" tele­püléseink az intézményeiket, infrastrukturális fejlesztései­ket. A támogatásokat nem csekély összeggel vagy érté­kes társadalmi munkával ma­guk egészítik ki. Az idei falufórumok azon­ban valószínűleg minden ed­diginél látogatottábbak, ak­tívabbak lesznek. Miért gon­dolom ezt? Tudjuk: az elmúlt időszakban a településfejlesz­tési hozzájárulással kapcso­latos viták, küzdelmek meg­lehetősen felrázták települé­seink társadalmát. Közismert az is, hogy tanácsaink január­tól új, — a korábbinál önál­lóbb — gazdálkodási rendre tértek át. Az úgynevezett „egy­séges pénzalap” szakterüle­tenként megfelelő arányú el­osztásáról már helyben dön­töttek. Fontos feladat tehát most, hogy a helyi tanácsok képvi­selői felkészülten vegyenek részt a vitaesteken. Ismer­niük kell a lakosság igényeit. Ma már a hiányosságok pót­lását, vagy a fejlesztési elkép­zeléseket csak helyi erőforrá­sok feltárásával, felhasználá­sával tudják megvalósítani. Feltétlenül fontos tudniuk: a többség, a közvélemény mit tart támooatásra érdemesnek. E találkozók szembesítések is lesznek. Lehet ez majd igen kínos ott, ahol az ígérgetések­ből csak kevéskét valósítottak meg. A falugyűlések résztve­vői elsősorban arra kémek majd választ, hogy a tavaly fölvetett problémák közül melyekre sikerült megoldást találni. Szerencsére — és eb­ben nem kis részük éppen azoknak van, akik az elnöki asztallal szemben, a közössé­gi házak padsoraiban foglal­nak majd helyet — sok he­lyen lesz majd miről számat adni az előadóknak. Ha a fej­lesztésre költhető forintok nem Is sokasodtak, több közsé­günkben Is épült iskola, víz­mű, művelődési ház és egész­ségügyi központ. Sok helyen szolgálhat már lakossági célo­kat a vezetékes gáz; utakat, járdákat, szociális létesítmé­nyeket adtak át 1986-ban. Oj színfolt a falupolitika fórumain, hogy már nem csak az asztal két oldalán ülök, a vezetők és a lakosok között pattognak az érvek és az el­lenérvek. Az emberek egy­mással is c satározgatndk egyik-másik fontos kérdésben, így volt tavaly, s igy lesz bi­zonyára most is. Ez is mutat­ja: az egyre inkább „hagyko- rúsodó” falu lakossága bátran véleményt mond, ha közvetlen környezete otthonosabbá té­teléről van szó. Nemcsak be­leszólnak természetesen, ha­nem szívesen áldoznak is, ha érdekeikkel egyező, jól elő­készített. megalapozott prog­ramhoz kémek segítséget. Farkas P. József

Next

/
Thumbnails
Contents