Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-22 / 300. szám

(Folytatás az 1. oldalról.)

tésére, majd teljes felszámolására, a fegyverkezési verseny világűrre való kiterjesztésének megakadályozására. Mint mondotta: támogatjuk a szovjet kormánynak a napokban közzétett felhívását arra, hogy haladéktalanul kezdjenek minden területre kiterjedő tárgyalásokat a nukleáris kísérletek teljes betiltásáról.

Ez a széles biztonságpolitikai, koncepció kifejezi az egész szocialista közösség érdekeit, következésképpen a benne foglalt elvek a Varsói Szerződés többi tagállamának konkrét külpolitikai kezdeményezéseiben és lépéseiben is testet Öltenek. Szövetségünk javaslatai kezdemé- nyezőek, rugalmasak és messzemenően figyelembe veszik partnereink érdekeit, biztonsági megfontolásait is.

A katonai szembenállás nagyarányú csökkentése szempontjából például kiemelkedő jelentőségű a, Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ez év júniusi budapesti felhívása, amely az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésének , konkrét programját tartalmazza. A Varsói Szerződés tagállamai tevékeny részesei az atomfegyvermentes övezetek létrehozását, a vegyi fegyverek teljes felszámolását célzó kezdeményezéseknek is.

Kiemelkedően fontos lépésként értékeljük, hogy az ENSZ határozattá emelte a Magyar Nép- köztársaság által tíz szocialista ország nevében beterjesztett, a béke és biztonság átfogó nemzetközi rendszerének megteremtésére vonatkozó javaslatot.

Megfékezni a fegyverkezési versenyt

Várkonyi Péter ezután arról szólt, hogy a Varsói Szerződés, a Szovjetunió javaslatai nyomán világszerte erősödik az a felismerés, hogy az emberiség fennmaradásának biztosítása érdekében közös erővel meg lehet és meg kell fékezni a fegyverkezési versenyt, minél hamarabb érdemi fegyverzetkorlátozási és leszerelési megállapodásokat kell kidolgozni és aláírni. Ezzel azok a nyugati tárgyalópartnereink is egyetértenek, akik javaslatainkat kisebb-nagyobb fenntartásokkal fogadják.

Sajnos, az események azt mutatják, hogy jelentős azoknaik az erőknek a befolyása is, különösed az Egyesült Államokban, amelyeknek nem érdekük érdemi megállapodások létrehozása, a nukleáris fegyverzetek felszámolása. Az amerikai katonaihadiipari komplexum, a katonai fölény megszerzésére törekvő erők a Reykjavíkban egyes kérdésekben körvonalazódott megállapodások visszavonására, illetve a korábbi évek eredményeinek felszámolására törekszenek. Erről tanúskodik többek között a SALT—Íí. megállapodás amerikai részről történt megsértése is. Mindezek miatt a szovjet—amerikai tárgyalások folytatásának feltételei ismét nehezebbek lettek, és számolnunk kell azzal, hogy a' jövőben is keletkezhetnek újabb feszültségek a két vezető hatalom viszonyában. Mi a hadászati támadóeszközök teljes felszámolására Reykjavíkban előterjesztett szovjet javaslat ■ megvalósulását tartjuk az egész emberiség szempontjából kívánatosnak.

Mint ismeretes, a NATO brüsz- szeli miniszteri tanácsülése nyilatkozatot adott ki az Európában állomásozó hagyományos fegyveres erők és fegyverzetük korlátozásáról. Mi az állásfoglalást nyilvánvaló negatívumai ellenére is úgy értékeljük, hogy az — bár nem ad érdemi választ a budapesti felhívásra — lehetőséget nyújt az abban felvetett javaslatok megtárgyalására.

A Reykjavik után felerősödött negatív jelenségek nem törik meg kezdeményezéseink lendületét. Olyan folyamat kezdődött el, amelyben az előrehaladást fékezhetik vagy időlegesen feltartóztathatják az ellenható erők, de nem akadályozhatnak meg bennünket abban, hogy a kölcsönös érdekek figyelembevételével, kitartó kezdeményezésekkel és türelmes tárgyalásokkal érdemi megállapodásokra jussunk. |

A fő tendencia az, bogy a világban egyre inkább megerősödik az atomkor realitásait felismerő új politikai gondolkodásmód, a nukleáris katasztrófa elhárításában való felelősségvállalás.

Jelentős' hozzájárulás a kedvezőbb légkör kialakulásához az európai bizalom- és biztonság- erősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia első szakaszának sikere. Az ott elfogadott dokumentum értéke mindenekelőtt abban van, hogy a helsinki záróokmány aláírása óta ez az első komoly nemzetközi lépés az európai biztonsági és együttműködési folyamat katonai területre történő kiterjesztése felé.

Mindez találkozik a magyar külpolitika alapvető törekvéseivel, hiszen mi is minden tőlünk telhetőt megteszünk a ‘fegyverkezési verseny megfékezéséért, a leszerelésért, a nemzetközi békéért és biztonságért folyó küzdelem elősegítéséért. Nemzeti érdekeinket fejezi ki aktív részvételünk a fegyverektől mentes, békés világ megteremtésére irányuló közös erőfeszítésekben.

A beszámoló ezt követően azokkal a globális problémákkal foglalkozott, amelyek megoldása széles körű nemzetközi ösz- szefogást követel: — Ilyen terület például a közös küzdelem a nemzeti határokat nem ismerő környezeti ártalmak ellen. Mindinkább egyetemes problémává válik a nemzetközi terrorizmus is.. A magunk részéről határozottan elítéljük a semmivel seih igazolható terrorista cselekményeket, beléértve a terrorizmusnak az állami politika szintjére emelését is, és készek vagyunk együttműködni mindazokkal, akik e káros jelenség felszámolásáért küzdenek.

1986 sem hozott pozitív fordulatot a világgazdaság számunkra is kedvezőtlen tendenciáinak alakulásában. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy a nemzetközi gazdasági biztonság megteremtése az államok többségének érdekében álló közös feladattá vált. Torzítja a világgazdaság fejlődését, akadályozza a felhalmozott problémák megoldását az imperialista körök által kikényszerített fegyverkezési verseny.

A világbékét kedvezőtlenül befolyásoló regionális konfliktusokról szólva kijelentette, hogy hazánk, is érdekelt a közel-keleti válság átfogó, tartás és igazságos rendezésében. Aggodalommal tölt el bennünket a Kö- zép-Amerikában kialakult feszültség, szolidárisak vagyunk Nicaraguával. Az Afrika déli részén kialakult tarthatatlan helyzet felszámolásához mindenekelőtt ez szükséges, hogy a Dél- afrikai Köztársaság vessen véget az apartheid rendszerének, vonuljon ki a törvénytelenül bekebelezett Namíbiából, tartsa tiszteletben a dél-afrikai front- országok politikai, gazdasági függetlenségét.'

Szélesedett a magyar külpolitika mozgástere

— Az elmúlt esztendő során tovább szélesedett a magyar külpolitika mozgástere, növekedett aktivitása. Tevékenységünkhöz a legutóbbi évtizedek gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése, hazánk ennek nyomán megnövekedett nemzetközi tekintélye nyújt szilárd hátteret. Tapasztalataink szerint a magas rangú államférfiak hazánkban tett látogatásai csakúgy, mint hazánk képviselőinek külföldön folytatott tárgyalásai nyomán az illető ország politikai, gazdasági köreiben és közvéleményében fokozódik az érdeklődés és a ro- konszenv Magyarország iránt.

Az elnyúlt év eseményei is megerősítették, hogy nagyságától függetlenül ma már minden állam cselekvőén hozzájárulhat a béke és a biztonság ügyéhez. E meggyőződéstől vezettetve törekszünk arra, hogy — akárcsak korábban tettük — minél aktívabban vegyünk részt a nemzetek közötti párbeszédben. Azel- ! múlt időszakra visszatekintve joggal mondhatjuk, hogy szavunknak van hitele, állásfoglalásainkra, lépéseinkre figyelnek partnereink.

A magyar képviselők az ENSZ- ben és más nemzetközi szervezetekben valamint kétoldalú kapcsolatainkban is aktívan dolgoznak az országok közötti gazdasági, műszaki-tudományos kapcsolatok szélesítése, az igazságosabb nemzetközi gazdasági rend kialakítása érdekében. Előkészítő megbeszéléseket folytatunk az Európai Gazdasági Közösség illetékes szerveivel annak érdekében, hogy olyan megállapodást kössünk a szervezettel, amely áruinknak a nyugateurópai piacokra jutásához a jelenleginél lényegesen jobb, a GATT-tagságunk alapján hazánkat megillető, diszkriminációktól mentes feltételeket teremt. *

Feladatunknak tekintjük, hogy külkapcsolataink révén is az elkövetkezendő időszakban minden lehetséges módon elősegítsük az MSZMP Központi Bizottsága november 20-ai határozatának megvalósítását.

Külpolitikai . tevékenységünk számára meghatározó jelentősége van annak, hogy hazánk tagja a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek.

Az elmúlt időszakban is tevékenyen segítettük a Varsói Szerződés tagállami külpolitikájának összehangolását, a közös javaslatok kimunkálását, az egyeztetett kezdeményezések megvalósítását. Megelégedésünkre szolgál, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé júniusi budapesti ülése az együttműködés korszerűsítésének szellemében végezte munkáját. A szocialista országok áttérése a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszára, a sajátosságokkal összhangban megindult gazdaságirányítási reformok megkövetelik a KGST-n belül a tagállamok közötti érdekeltségi viszonyok fejlesztését. E törekvések és szándékok jutottak kifejezésire a KGST-tag. államok testvérpártjai vezetőinek november 10—11-ei moszkvai munkatalálkozóján, valamint a KGST Tanácsának 42., budapesti ülésszakán.

Kapcsolatépítésünk elvei változatlanok

Várkonyi Péter kiemelte: kapcsolatépítésünk elvei, fő irányai változatlanok. Legfontosabbnak a Szovjetunióval, a szocialista országokkal fenntartott baráti, szövetségesi kapcsolatok erősítését, az országaink közötti együttműködés elmélyítését, közös társadalmi céljaink megvalósítását tartjuk. A harmonikusan fejlődő magyar—szovjet kapcsolatok kiemelkedő állomása volt Kádár János és Mihail Gorbacsov budapesti és moszkvai találkozása.

Nagy gondot fordítunk az együttműködés fejlesztésére az Európán kívüli szocialista országokkal. Megelégedésünkre szolgál, hogy államközi kapcsolataink a Kínai Népköztársasággal rendezettek és folyamatosan bővül gazdasági, műszakitudományos, valamint kulturális együttműködésünk..

Kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök és a béke megőrzésében meglévő közös érdekeltség alapján fejlesztettük. Ma mérhető le igazán annak jelentősége, hogy a nyolcvanas évek első felében a nehezebb körülmények között is fenntartottuk a politikai párbeszédet ezekkel az országokkal. A fejlett tőkés országokkal meglévő együttműködésünk fejlesztése, új formáinak kialakítása, az ezt akadályozó tényezők elhárítása fontos érdekünk.

Politikai és gazdasági érdekeinknek megfelelő figyelmet fordítunk az afrikai, valamint a közel- és közép-keleti térség országaihoz fűződő kapcsolataink fenntartására és a lehetőségek szerinti bővítésére.

Az európai enyhülés további kiteljesedéséhez jó •lehetőséget nyújt az .európai biztonsági ;. és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozója. A Magyar Népköztársaság alapvetően érdekelt a ibécsi találkozó sikerében, hiszen népünket, hazánkat a politikai, gazdasági, kulturális és az emberi kapcsolatok történelmileg kialakult Igen erős kötelékeinek ezernyi szála fűzi az európai földrészhez.

Az 1975-ben elfogadott helsinki záróokmány ajánlásai maradéktalanul 'érvényre jutnak a belső gyakorlatunkban. Az elmúlt évtized során több ízben, legutóbb 1986 elején széles körű javaslatokat tettünk a helsinki folyamatban részt vevő tőkés országoknak a záróokmány ajánlásainak a kétoldalú együttműködés keretébe történő beillesztésére. A helsinki ajánlások szellemében javasoltuk számos nyugati partnerünknek ez évben is az emberek közötti kontaktusok gyarapítását elősegítő kulturális, oktatási együttműködési lehetőségek szélesítését, s e cél érdekében a magyar állampolgárok szempontjából hátrányos vízumkiadási eljárások egyszerűsítését, a viszonosság kialakítását.

A bécsi találkozón küldöttségünk a helsinki záróokmány ajánlásai kiegyensúlyozott végrehajtásának elősegítésén fáradozik. A magunk részéről a gazdasági, műszaki-tudományos együttműködés kérdéseire kívánunk nagy súlyt fektetni. Természetesen ez nem csökkentheti a politikai-biztonsági témakör, valamint a humanitárius együttműködés jelentőségét. A három fő együttműködési területen a többi szocialista országgal együtt arra törekszünk, hogy a találkozó ne váljék értelmetlen konfrontáció színterévé. Ezért készek vagyunk a pozitív tartalmú együttműködésre, a közös kezdeményezések bátorítására, az együttműködés még szélesebb kibontakoztatására valamennyi partnerünkkel.—..........

Az európai biztonság katonai kérdéseinek tárgyalásához is jó alapot ad a stockholmi konferencia sikere. A szocialista -országok, így. hazánk is, elsőrendű politikai jelentőséget tulajdonítanak a megállapodás maradéktalan végrehajtásának.

Fontosak a tárgyalások

A magunk részéről fontosnak tartjuk és támogatjuk, hogy a bécsi utótalálkozó befejezését követően mielőbb elkezdje munkáját az európai bizalomerősítő és leszerelési konferencia második szakasza. Ennek keretében a további bizalom- és biztonság- erősítő intézkedések kidolgozása mellett meg kellene kezdeni a tárgyalásokat a hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről is. Sor kerülhetne a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívásában foglalt leszerelési program megvitatására.

Küldöttségünk ezen a fórumon is aktívan fellép az államok kölcsönös kapcsolatait vezérlő elvek következetes és teljes érvényesítéséért. Annak a szerepnek a jelentőségét is hangsúlyozzuk, amelyet az Európa különböző országaiban élő nemzetiségek játszhatnak a jószomszédi viszony megteremtésében, annak erősítésében, gazdagításában. Támogatni kívánjuk Bécsben azokat a javaslatokat, amelyek célja, hogy tudósok, szakemberek bevonásával szakértői találkozókon, fórumokon tüzetesen vizsgálják meg és tárják fel a gazdasági, műszaki-tudományos és környezetvédelmi együttműködés új követelményeit, szükségleteit és ezeknek megfelelő ajánlásokat dolgozzanak ki.

Várkonyi Péter visszatekintett arra, hogy egy évvel ezelőtt adott számot az Országgyűlésnek a Budapesten tartott Európai Kulturális Fórum megrendezésére kapott megtiszteld megbízatásunk teljesítéséről és annak eredményeiről. — Megelégedésünkre szolgálhat — mondotta —, hogy a bécsi találkozón részt vevő államok ismételten nagyra értékelték a 35 ország képviselői-- nek közös erőfeszítéseit az európai kulturális együttműködés ügyének előmozdításáért, és elismeréssel emlékeztek meg há-- zigazdai szerepünkről. A kétoldalú megbeszéléseken, amelyeket a fórum óta számos országgal folytattunk, bátorítást kaptunk ahhoz, hogy a bécsi találkozón újabb konzultációkat .kezdjünk és kezdeményezéseket tegyünk a kulturális fórumon beterjesztett, általunk elfogadásra leginkább esélyesnek tartott javaslatok megvalósítása érdekében és ehhez a bécsi találkozó

megfelelő elhatározását kieszközöljük.

Arra törekszünk, hogy a hazájuktól távol élő magyarok őrizzék meg magyarságtudatukat, kultúrájukat, ápolják kapcsolataikat az óhazával, ugyanakkor legyenek jó. állampolgárai az őket befogadó országoknak. Az elmúlt időszakban tovább bővültek kapcsolataink a külföldön élő magyarsággal, a rokoni-baráti szálakon túl növekedett az érdeklődés a Magyarországon szervezett nemzetközi és hazai tudományos, kulturális konferenciák, rendezvények iránt.

Várkonyi Péter befejezésül kiemelte: — Meggyőződésem,

hogy szándékunknak megfelelően a magyar kormány külpolitikája a maga eszközeivel hozzájárult szocialista társadalmunk építéséhez, nemzeti céljaink megvalósításához szükséges kedvező nemzetközi körülmények megteremtéséhez. A jövő esztendőben is az eddigi eredményekre alapozva, a jól bevált külpolitikai elveink és gyakorlatunk szerint kívánjuk folytatni nemzetközi tevékenységünket.

* • *

Barcs Sándor (országos lista), az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke egyebek között az Interparlamentáris Unió munkájáról szólt. Emlékeztetett arra, hogy ez az egyetlen olyan nemzetközi társadalmi szervezet, amely felvállalta a világpolitika és az emberi élet minden gondjának megtárgyalását, a kiút keresését. Az IPU munkájának jelentőségét' mutatja, hogy a csaknem száz tagország képviselői között olyan jeles politikusok is vannak, akiknek a szava mind hazájuk belpolitikai életében, mind pedig a nemzetközi politikában nagy súllyal esik latba.

Tájékoztatta az Országgyűlést, hogy 1989-ben hazánk — amely az ÍPU egyik alapítója — rendezi meg az Interparlamentáris Unió centenáriumi konferenciáját. Ez a megtisztelő megbízatás egyben hazánk külpolitikai tevékenységének elismerését is jelzi.

Fekete János (Békés m., 11.

vk.), a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese elmondotta: a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének fontos tényezője az ország gazdaságának fejlődése,

• Az Országgyűlés padsoraiban Kádár János és Lázár György.

stabilitása. Éppen ezért a jelenlegi helyzet — amikor nem teljesültek terveink, a konvertibilis külkereskedelmi mérleg passzív, s nem sikerült elérni a tervezett növekedést — bizonyos mértékben aggodalomra ad okot. Annak ellenére, hogy a mérleghiány pótlására külföldi hiteleket kell felvenni, e téren vannak olyan tényezők is, amelyek reményre jogosítanak.

Természetesen továbbra is gondot jelent, hogy nem minden hitelt fordítottunk helyes célokra, egy részüket a fogyasztás finanszírozására használtuk fel. Ezt a gyakorlatot nem lehet hosszú távon folytatni. Hitelképességünk azonban nem egy-két év kevésbé eredményes munkáján alapszik, hanem az elmúlt negy- ven évben elért sikereken. Azon, hogy zavartalanul és minden körülmények között — a legnehezebb időszakokban is — teljesítettük kötelezettségeinket. Magyarország jelenleg is jónak ítélhető nemzetközi fizetőképességének az is fontos tényezője, hogy tudják partnereink: ha kell, a kormány meghozza a szükséges intézkedéseket — hangsúlyozta a képviselő.

Boldizsár Iván (országos lista), a The New Hungarian Quarterly főszerkesztője: a' külügyminiszteri beszámolóhoz kapcsolódva rámutatott: a magyar kormány külpolitikai tevékenysége mindenkor a béke megőrzésének politikáját követi. A továbbiakban megjégyezte: fontos az a szerep, amit a különböző európai országokban élő nemzetiségek játszhatnak a jószomszédi viszony megteremtésében, erősítésében, gazdagításában. A magyar társadalom keserű történelmi tapasztalatokon és keserves tanulságokon okulva alakította ki és az alkotmányban is rögzítette a hazánkban élő nemzetiségek sajátos jogait. így jöhetett létre az összekötő szerep, amelyet a Magyarországon élő kisebbségek nemzetiségi jogaik, kulturális fejlődésük, oktatási körülményeik, anyanyelvi használatuk birtokában jól betöltenek. Ez az a hídszerep, amelyről már a 30- as években álmodozott a magyar progresszió — mondotta a képviselő.

Boldizsár Iván felidézett egy, a bécsi utótalálkozón elhangzott magyar felszólalást. Mint mondotta, a magyar delegátus rámutatott: a határainkon túl élő magyarok sorsának alakulása nem- csupán külpolitikai kérdés, hanem fcelső életünkre is hatással van.

Helyesen hívta fel a figyelmet

arra, hogy a nemzetiségekkel kapcsolatos problémák elhallgatása károkkal járna. „Mindenfajta nacionalizmust és annak legrosszabb formáját, az erőszakos asszimilációt, a korlátozó- gyámkodást határozottan el kell utasítani”. A képviseld hozzáfűzte: ezért kell a nemzetiségi jogok követelményei iránt mind- annyiunknak egyformán érzékenyeknek maradnunk. Ez történik nálunk, hiszen a magyar kormány politikájában felismerhető a problémák rendezésének őszinte szándéka.

Mándity Marin (országos lista), a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára saját tapasztalatai alapján képet adott arról, hogy a hazánkban élő délszlávok — szerbek, horvátok, szlovének — milyen szerepet vállalnak a Magyarország és Jugoszlávia közötti jószomszédi viszony fenntartásában, erősítésében. Mint elmondta, az utóbbi években különösen szorossá váltak a testvérmegyei, testvérvárosi kapcsolatok.

Ugyancsak jelentős szerepet töltenek be a délszláv nemzetiségűek a magyar—jugoszláv államközi egyezmények valóravál- tásában. Ezek sorában különösen élénkek az oktatásban kialakult kontaktusok: jelenleg 45- ösztöndíjas tanul Jugoszláviában a legkülönfélébb | szakokon, rendszeres a nemzetiségi pedagógusok jugoszláviai továbbképzése, illetve taneszközök, tankönyvek cseréje. Eredményesen fejlődnek a testvériskolai és -egyetemi kapcsolatok.

E napirendhez több hozzászóló nem jelentkezett, a szó ismét Várkonyi Pétert illette. A külügyminiszter megköszönte a

képviselők értékes, a kormány külpolitikájáról szóló beszámolóval egyetértő gondolatait,, majd így folytatta: mindaz,amit képviselőtársaink elmondtak — a szovjet parlament felhívásáról, a Magyarok Világszövetségének tevékenységéről, az Interparlamentáris Unió munkájáról, a

nemzetiségek helyzetéről, a

szomszédos országokkal való kapcsolataink javításáról és fejlesztéséről — alátámasztja a beszámolóban is elhangzottakat, azt, hogy hazánk külpolitikájának az egész magyar társadalom részese, alakítója, rendkívül nagy aktivitással segítve közös ügyünk sikerre vitelét.

Határozathozatal következett: az Országgyűlés a külügyminiszter beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette.

Válasz a képviselő kérdésére

Ezután Morvay László (Budapest 33. vk.), képviselő kérdésére — tervez-e a Belügyminisztérium intézkedést a lakónyilvántartás, illetve a ki-bejelentkezés jelenlegi, visszaélésekre lehetőséget adó rendszerének módosítására — Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszolt.

Bevezetőül utalt arra, hogy több éve folyamatban van a lakcímbejelentés és -nyilvántartás korszerűsítése. Az állami népességnyilvántartás rendszerének 1974-ben létrehozott rendszerével megkezdődött a lakosság személyi számára épülő korszerű, egységes nyilvántartás kialakítása. Ehhez kapcsolódott 1984- ben a lakcímbejelentés és -nyilvántartás új rendjének bevezetése, amely után kiépült a központi, egységes, számítógépre szervezett lakcímnyilvántartás és a területi tanácsi szerveknél a gépi kartonnyilvántartás. A bejelentkezések új rendszere azonban jelenleg még nem tudja teljesen megakadályozni a visszaéléseket. A leggyakoribb hiba, hogy nem a valóságnak megfelelően töltik ki a bejelentőlapot, a tanácsi ügyintézők pedig nem tudják azonnal ellenőrizni ezeket. A fiktív bejelentések jogsértések előidézőivé ’’álhatnak. Az ilyen esetek orvoslása jogilag szabályozott, azonban hosszas utánjárást, bizonyítást igényel.

A gondok, amelyekre a képviselő utalt, részben arra is visz- szavezethetők, hogy a korszerű gépi rendszer szolgáltatásai még nem teljeskörűek. Ez a helyzet a tervek szerint 1988 végétől változik meg. Az állami népesség- nyilvántartás területi, gépi alközpontjainak működése is a pénzügyi lehetőségek függvényében — előreláthatóan a VII. ötéves terv végéig valósul meg.

Ugyancsak az említett problémák megoldását szolgálja az ingatlan-, a lakás- és a lakcímnyilvántartás komplex számító- gépes rendszerének kiépítése. Az adatok integrált hasznosítása hozzájárul majd a bejelentésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzéséhez, feltárásához — mondotta az államtitkár.

Ezzel az Országgyűlés téli ülésszaka, amelyen Cservenka Fe- rencné és Péter János felváltva- elnökölt, befejezte munkáját.

V