Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-20 / 299. szám

1986. december 20. • PETŐFI NÉPE * 3 azon leszünk, hogy a követel­ményeknek megfeleljünk. Ennek szellemében — folytatva a már korábban elhatározott intézkedé­sek- végrehajtását — további konkrét lépéseket készítünk elő a testületi munka és a személyi fe­lelősség erősítésére; a fő folya­matok, valamint a>napi és a táv­lati feladatok összehangolásá- •nak megjavítására; az átfogó — országos — feladatok konkrétabb meghatározására, végrehajtásá­nak megszervezésére és ellenőr­zésére; a szervezeti, a jogi és az intézményi rendszer egyszerűsíté­sére. Külön is nagy figyelmet for­dítunk a termelési szerkezet ja­vítását, a hatékonyság növelését, a ráfordítások csökkentését szol­gáló — szám szerint hat -— köz­ponti gazdaságfejlesztési prog­ram, köztük az elektronikai al­katrészek és részegységek gyártás, fejlesztésének, az energiagazdálko­dási. az anyagtakarékosságot elő­segítő technológiák elterjeszté­sének, a melléktermékek és hul­ladékok hasznosításának program­ja végrehajtásának megszerve­zésére. Ugyancsak a legfontosabb feladatok között tartjuk számon a gazdaságirányítási rendszer el­határozott továbbfejlesztésének meggyorsítását. Úgy gondolom, a teljesség igé­nye nélküli felsorolásból is ki­Ez a hovatovább' tarthatatlan helyzet, amelyet ráadásul mind,az egyik, mind a másik csoportba tartozó vállalatok, szövetkezetek kifogásolnak —. a jól dolgozók azért, mert a jövedelmükből so­kat vonunk el, a gyengén gazdál­kodók pedig azért, mert szerin­tük szűkmarkúan mérjük a tá­mogatást — a'kormány gazdaság­irányító munkájának azt a gyen­geségét fejezi ki, amely sok más bajunknak is'a forrása. Vélemé­nyem szerint a többi között ez az egyik — ha nem a legfőbb oka annak, hogy minden fogadkozá­sunk ellenére alig léptünk előre a jövedelmezőség és az egyéni tel­jesítmény szerint differenciálás­ban, de ez az oka annak is, hogy a munkaerő, ha mozdul, nem azok felé az ágazatok, vállalatok felé veszi az irányt, amelyek fejlődő- képesek, amelyek termelésének növeléséhez a legtöbb népgazda­sági, és végsősoron személyes ér­dek fűződik. A jelenlegi, sok tekintetben kö­vetkezetlen, a gazdaságpolitikai törekvéseinkkel ellentétben álló helyzetet — bármilyen kényel­metlenséggel is jár — azért 'kell felszámolni, mert 'ha konzer­válódik a mai állapot, ha nem válnak láthatóvá és anyagilag is érzékelhetővé a teljesítménykü­lönbségele, akkor mérsékelt marad a gazdálkodás javításában való vállalati érdekeltség és az arra irányuló készség, s ami még rosz- szabb, rejtve marad az eredmény­telen gazdálkodásért viselt fele­lősség. Segíthet a KGST is A gazdaság élénkítésének — adottságainkat figyelembe véve — nélkülözhetetlen előfeltétele a nemzetközi munkamegosztás­ba való bekapcsolódásunk fo­kozása — mondotta Lázár György, s hazai teendőinken túl kiemelte: Külgazdasági kapcso­lataink építésében meghatározó fontossága van a KGST kereté­ben megvalósuló szocialista gaz­dasági integráció új,, progresszív folyamataiban való részvételünk­nek. Az Integráció elmélyítésé­től, a tudományos-műszaki hala­dás 2000-ig szóló komplex prog­ramjától azt várjuk, hogy olyan pótlólagos lehetőségek táguljanak' fel, amelyekkel előmozdíthatjuk az intenzív fejlődési pályán va­ló előrehaladás meggyorsítását, exportkínálatunk javítását. A KGST-tagállamokkal meg­levő kapcsolatok közül számunk­ra különleges Jelentősége van a Szovjetunióval folytatott sokol­dalú és gyümölcsöző együttmű­ködésnek. Ez az egyik magyará­zata annak, hogy hazánkban fo­kozott érdeklődés és őszinte to- konszenv kíséri a XXVII. kong­resszuson elhatározott, a szovjet gazdasági minőségi megújítást szolgáló lépéseket, amelyek min­den bizonnyal új lendületet ad­nak kétoldalú gazdasági kapcso­lataink kölcsönösen előnyös fej­lődésének is. E téren egyébként folyamatos és aktív munka fo­lyik, ennek eredményeként az 1990-ig szóló hosszú lejáratú áru­forgalmi megállapodás előirány­zatát már eddig több mint 800 millió rubellel sikerült növelni. Az eredményes külpiaci tevé­kenységhez szükséges keretek megteremtését kormányzati fel­adatnak tartjuk, de ismét hang­súlyoznom kell, hogy a lehetősé­gek kihasználása elsősorban azon múlik, hogy vállalataink milyen kínálattal jelennek meg a piacon, képesek-e gyorsan és rugalma­san alkalmazkodni az igények­tűnik, tisztában vagyunk vele, hogy a gazdaság eredményes működésének számos fontos fel­tételét, ide értve a Hetényi elv­társ által már említett, a jövedel­mezőbb munkára serkentő ár-, bér-, pénzügyi viszonyokat is, el­sősorban a kormánynak kell biz­tosítani. Ez nyilvánvaló. De tuda­tában kell lennünk — és most kérem, senki, ne értsen félre — nem a saját felelősségünket aka­rom kisebbíteni vágy másra há­rítani, de az, hogy ténylegesen milyen a gazdálkodás minősége, eredményes-e vagy veszteséges, végső soron a vállalatoknál dől el. Ezt azért tartom szükségesnek hangsúlyozni, mert tapasztala­tom szerint jelentőségéhez ké­pest többször esik szó arról, hogy mi az, ami nem a vállalato­kon és kevesebbszer arról, ami a vállalatokon múlik. Pedig a gaz­daság minden ágában, az iparban, a mezőgazdaságban, az építőipar­ban — és sorolhatnám tovább — számos konkrét példa van arra, hogy azonos adottságú, azonos feltételek között gazdálkodó vál­lalat, szövetkezet közül az egyik nyereségesen dolgozik, prospe­rál, fejlesztésre is képes, míg a másikat csak az állami támogatás tartja életben. Ilyen körülmények között ér­telmüket veszíthetik a vállalati önállóság növelésére tett lépése­ink is. Márpedig a mai helyzet­ből való kijutás, a tartalékok megmozdítása, a vállalkozói haj­landóság, a kockázatviselő-kész­ség fejlesztését kívánja, ehhez pedig még több, nagyobb válla­lati önállóságot kell biztosíta­nunk, ezzel együtt teret kell en­gednünk' a gazdálkodás minősé- . gétől függő jövedelemdifferen­ciáló, az egészséges munkaerő- mozgást kiváltó hatásoknak is. Szeretném megismételni: nép­gazdaságunk teljesítőképességé­nek növelése véleményem szerint döntően azon múlik, milyen gyor­san és milyen méretű változást tudunk elérni a vállalati gazdál­kodás minőségében. A kormány részéről is az erre való ösztön­zés eredményesebb megoldását, (tartjuk egyik legsürgetőbb fel­adatunknak. Ugyanakkor szá­mítunk rá — és nélkülözhetetlen­nek tartjuk —, hogy a vállala­tok. szövetkezetek vezetői is al­kotó módon járuljanak hozzá a megújulási folyamat meggyorsí­tásához, az igényesség, a rend, a fegyelem erősítéséhez, a munka- kultúra fejlesztéséhez. A párt- szervezetektől, a szakszerveze­tektől, társadalmi aktivistáktól, a szocialista brigádoktól azt kér­jük, vegyenek részt a közös gon­dolkodásban, támogassák az igé­nyes, az újító szándékú vezető­ket. S ez még korántsem meríti ki a lehetőségeket. Az együttműködés új útjai és módszerei meghonosításának elő­mozdítására — mint az önök előtt ismert — Rizskov elvtárssal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével a közelmúltban aláír­tuk a vállalatok, intézmények, kutató és fejlesztő kollektívák közvetlen együttműködésének keretet adó, valamint a közös vál­lalatok alapításának általános sza­bályait tartalmazó kormányközi egyezményeket. Ennek alapján előrehaladott tárgyalások foly­nak az első közös vállalatok meg­alapítására. A gazdasági együtt­működés bővítéséről tárgyalásu­kat folytatunk a Német Demok­ratikus Köztársasággal, a Len­gyel Népköztársasággal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság­gal és a többi szocialista partne­rünkkel is. Mindezzel a saját szükségleteink teljesebb kielégí­tésén túl annak a szándékunknak a valóra váltását is elő kívánjuk segíteni, hogy sikeresebben lép­hessünk fel a világpiacon, haté­konyabbá tehessük a nemzetkö­zi munkamegosztásban való részvételünket. A szocialista országokkal foly­tatott gazdasági együttműködés elmélyítése mellett sem mondha­tunk le, s nem is kívánunk le­mondani arról, hogy az egyenjo­gúságra és a kölcsönös érdekek­re alapozva a világ más orszá­gaival — köztük a fejlett tőkés országokkal — is bővítsük gazda­sági kapcsolatainkat. hez, mennyire számítanak meg­bízható üzleti partnernek. E té­ren már szép számmá) vannak kedvező tapasztalatok, de a fel­mutatható eredményekkel még nem lehetünk elégedettek. A Minisztertanács elnöke be­szédében kitért a gazdasági mun­ka megjavításának társadalmi feltételeire, az emberi tényező­nek a megújulásban betöltött növekvő szerepére, s egyebek kö­zött a következőket mondotta: — A magunk eszközeivel is" elő kell segíteni, hogy gazdaságunk fejlettségi szintjének magasabb­ra emelése, világpiaci rangjá­nak növelése nemzeti ügy és min­den egyes ember személyes ügye legyen. Hogy a javainkkal való ésszerű gazdálkodás, a nehéz munkával létrehozott értékek vé­delme a jó minőségű, fegyelme­zett munka igénye közüggyé vál- ' jón. Hogy a társadalom elítéld szava legyen a legfőbb fegyelmező erő, elismerő szava pedig a leg­nagyobb kitüntetés. E? kell ér­nünk, hogy az ország nyilvános­sága a mainál jobban megismer­je azokat a vállalatokat, szocia­lista brigádokat, azokat az alkotó embereket, akik munkájukkal követésre méltó példát mutat­nak itthon, s öregbítik hírnevün­ket a világban. El kell fogadtatnunk, hogy a munkával szerzett jövedelmek különbségei nem jelentenek el­távolodást szocialista elveinktől, ha azok a teljesítmény-különb­ségeket fejezik ki; éppen ellen- kezőleg, az egyenlősdi. a kiváló és a gyenge teljesítmény közöt­ti különbség elhomályosítása az, ami összeegyeztethetetlen a szo­cialista elosztás elveivel és sér? ti a társadalmi igazság érvény­re jutását. Es végül, de nem utolsósorban a történelmi tapasztalatokra, szocialista rendszerünk kimerít­hetetlen tartalékaira, népünk szorgalmára és tehetségére épít­ve erősíteni kell az önbizalmat, a hitet abban, hogy feladatainkat képesek vagyunk megoldani, s az elszántságot abban, hogy meg is oldjuk — mondta végezetül Lá­zár György. Tóth Kárölyné (Hajdű-Bihar m., 9. vk.), a hadházi égi ás i Haj­dúsági Iparművek művezetője a tájékoztatás fontosságára hív­ta fel a figyelmet. Mint elmond­ta, gazdasági, társadalmi cél­jaink eléréséhez nélkülözhetet- - len a jelenleginél szélesebb kö­rű, gyors tájékoztatás, amelyhez lehetőséget teremt a párt nyílt, őszinte politikája. Elek József (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 13. vik.), az Ózdi Ko­hászati Üzemek hengerésze el­mondotta: az ózdi munkáskol­lektíva megérti, hogy a gazdál­kodás eredményességének javí­tásához meg kell válniuk azok­tól a társaiktól, akiket a válla­lat nem tud megfelelőképpen el­látni munkával. Arra azonban felhívják a figyelmet, hogy a dolgozók átcsoportosítását igen nagy körültekintéssel kell vég­rehajtani, mert ezek az intézke­dések emberi sorsokat érintenek. Várhegyiné Viski Ildikó (Győr- Sopron m„ 2. vk.), a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár minő- ségelienőre szerint a jelenlegi ' szabályozórendszer nem kellően (rugalmas, s a kereskedelmi mód­szerek korszerűtlensége is hátrá­nyosan hat a textilipari termelés jövedelmezőségére. Mészáros Győző (Somogy m., 8. vk.), a Balatonboglári Mezőgaz­dasági Kombinát vezérigazgatója Somogy megye elmaradott térsé­geinek helyzetéről szólt s mint mondatta, a megyében szükség lenne korszerű, versenyképes ipar telepítésére, amely jelentős szere­pet tölthetne be a gazdaság di­namizálásában , Sági Gábomé ■ (Fejér m., 10. vk.), a szabadegyházi Szeszipari Vállalat raktárvezetője felszólalá­sában egyebek között javasolta: jó lenne, ha a költségvetés ter­vezett deficitje figyelembe vételé­vel a tervben fel lenne tüntetve a népgazdaság összesített rövid és hosszú lejáratú hitelállománya is. Farkas Lajos (Budapest, 11. vk), az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat karbantartó asztalosa javasolta a kormányzatnak, hogy vizsgálják meg a szerződéses kap­csolatok (rendszerét, azok jogi szabályozását, a meglévő szabá­lyok korszerűsítésének lehetősé­g£t. Ecfe Tibor (Komárom m., 5. vk), a' Lakástextil Vállalat tatái sző­nyeggyárának igazgatója a textil­ipar gondjairól szólva hangsú­lyozta: az ágazatban a feladatok és a végrehajtásukhoz szükséges feltételek között megbomlott az összhang. Konczos István (Szabod cs-Szait- már na., 13. vk.), a Nyíregyházi Konzervgyár tyukodi gyáregysé­gének igazgatója áttekintette, hogy a népgazdaság VII. ötéves tervével szinkronban lévő megyei középtávú tervben megfogalma­zott célok megvalósításának ho­gyan változtak az esélyed a jelen­legi körülmények között Az Országgyűlés vitájában fel­szólalt még: Fábián Károly (Győr —Sopron 13. vk.), dr. Király Fe­renc (Szolnők m„ 5. vk.), Puskás Sándor (Heves m., 2. vfch Lép Ferenc (Tolna m., 5. vk.), Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk.). Ezzel az Országgyűlés téli ülés­szakának első napi tanácskozása — amelyen Péter János és Cser- venka*Ferencné felváltva elnökölt — befejeződött. Szombaton a költségvetési törvényjavaslat fe= lettf vitával folytatódik az ülés­szak. Jobban kell differenciálni Minden ember személyes ugye FELKÉSZÜLÉS A KONFERENCIÁRA A nemzetközi békeév mérlege (Folytatás az 1. oldalról.) A rendezvények, akciók kö­zéppontjába a megyei bizottság a nemzetközi békeév fő gondola­tát helvezte: a „népi diplomácia" szerepét; mely képes kifejezésre juttatni, hogy az itt élő embe­rek atomfegyverektől mentes Európában szeretnének élni, til­takoznak az. új fegyverkezés min­den formája ellen és követelik -az atomkísérletek azonnali be­szüntetését. Az „őrizzük a bé­két!”, népszavazás során sokan írták alá a mozgalom állásfog­lalás-tervezetét. Üj színfoltként jelentek meg a megye üzemeiben, iskoláiban elavult kis békeközösségek, ifjú­sági baráti körök, melyek a kí­vülállók számára is nyitottan szervezik találkozójukat. Megala­kult az év során a ..Pedagógu­sok a békéért" mozgalom megyei csoportja. Számos oktatási és egészségügyi intézmény csatla­kozott az ..Élni akarunk" cím­mel meghirdetett gyermekrajz- pályázathoz. Békekíubok ala­kultak Baján, Kunszentmiklóson, Tiszakécskén, Dunavecsén, László- falván: A krími testvérmegyei kapcso­latok jubileumi ünnepségsoro­zatában kapott helyet Kecskemé­ten a „Nemzedékek a békéért” találkozó. Helyi kezdeményezés . volt a kiskunfélegyházi középis­kolák által rendezett országos if­júsági békenap is. Kiskunhalason több ezren — felnőttek és fia­talok — fáklyás felvonuláson /nyilvánították ki békeakaratu- kat. Mint elhangzott, eredményes együttműködés jellemzi a megyei elnökség mellett működő katoli­kus papi és az egyházközi béke­bizottság munkáját. Jelentős részt vállalnak a különböző vi­lágnézetű emberek összefogásá­ban. Természetesen helyet kaptak, a békeév programjában a nemzet­közi szolidaritási akciók is: Bács­almáson szovjet, Kiskunhalason bolgár, Kiskőrösön lengyel, Kalo­csán csehszlovák barátsági na­pokat rendeztek. Á tájékoztató után Farkas Jó­zsef, a népfront megyei titkára beszélt az országos békekonfe­rencia megyei előkészületeiről. Felszólalt Iván Kornél, a béke- « tanács ifjúsági bizottságának tit­kára is. Befejezésül F. Tóth Pál, a társadalmi bizottság elnöke is­mertette a jövő évi munkaprog­ram célkitűzéseit. L. D.. Napirenden a megye agrártermelése (Folytatás az 1. oldalról.) a különösen eladósodott üzemek sorsánaik rendezési javaslatát, a melioráció és az öntözésfejlesz­tés gyorsításának lehetőségét, a megye élelmiszeripari termelé­sének fejlesztését. Tcbb kérdés­ben, kérésben pozitív, előremu­tató megoldás várható. Erről » mezőgazdasági nagyüzemek ve­zetőit az illetékesek időben ér­tesítik. Nőtt az export és a nyereség fFolytatás az 1. oldalról.) vekedést eredményez majd, ami 5 százalékos bértömeg- és 7 szá­zalékos keresetszint-növekedést tesz lehetővé. Ezt követően Sztanojev And­rás gratulált a vállalat kollektí­vájának az eredményes évzárás­hoz. Örömmel számolt be a mun­kásgyűlés résztvevőinek arról, hogy Félegyháza más ipari üze­mei ugyancsak teljesítik felada­taikat. Végezetül az ideihez ha­sonló munkasikereket kívánt a jövő évre is az Április 4. Gép­ipari Művek dolgozóinak. G. B. Sajtóértekezlet Moszkvában Szaharov hazatérhet — Mi történt Alma-Atában? Andrej Szaharov .akadémikus, aki számára áUamellemes, törvé­nyekbe ütköző cselekmények miatt korábban kényszerlakhelyet jelöltek 'ki Gorkijban, visszatér­het Moszkvába. Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes pénteki moszkvai sajtóértekezletén hiva­talosam tájékoztatta a jelenlevő tudósítókat a következőkről: Szaharov akadémikus kéréssel fordult a szovjet vezetéshez, hogy engedélyezze Moszkvába történő visszaiköltözésát. A kérést az il­letékes szervek és szervezetek, köztük a Szovjet Tudományos Akadémia és a hatósági szervek megvizsgálták. Figyelembe vették azt a tényt is, hogy Szaharov akadémikus hosszabb idő óta' él Gorkijban. A kérés megvizsgálása után az illetékes szervek arra a döntésre jutottak, hogy engedé­lyezik Szaharov akadémikus szá­mára a Moszkv ába való visfí-n- tórést. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége kegyelmi döntést hozott Jelem Bonner (az akadémikus felesége) ügyében. Ilyen módon Szaharov és Bonner együtt térhetnek vissza Moszkvá­ba, Szaharov akadémikusnak pe­dig lehetősége lesz immár az aka­démia moszkvai tevékenységi kö­rében aktívan bekapcsolódni az akadémiai életbe. Jevgenyij Velihov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia álelnöke a sajtóértekezleten el­mondta, hogy az akadémia eddig is biztosította Szaharov számára a tudományos munka lehetősége­it. Szaharov továbbra is az aka­démia tagja, az akadémia kísér­leti fizikai kuta óintézetének munkatársa Szaklat okban tudo­mányos cikkei jelenlek meg. Vlagyimir Petrovsrkij kérdésre válaszolva szólt . sz irdal és csü­törtöki a’ma-a üi ítélésről. El­mondta, hogy r r száz fiatal vonult az utcára. Mint mondotta, a tanulóifjúság és más rétegek nem juditáfc azon­nal megérteni a Kar ah Kommu­nista Párt Központ Bizottságá­nak keddi ülésén hozott döntést „Ez önmagában nem meglepő” — mondotta. Nacionalista elemek azonban kihasználtál; az esemé­nyek afekuiasAt. Hu a garázda ehmek nem avatkoztak volna be, nem csapódnak a normálisan vi­selkedő diákokhoz, n m történtek volna atrocitások. Néhány gép­kocsit és egy élelmiszerboltot fel­gyújtottak a városban. ■külügyminisz ér-helyettes rámutatott: a szovjet sajtó azon­nal tájékoztatást adott az esemé­nyekről. Ez tükrözi az új hozzá­állást, az újfajta tájékoztatáspoli­tikának. a nyíltságnak, a kérdések nyilvános kezeléséinek 'közvetlen kifejeződése. A "szovjet vámszervek által le­foglalt kábítószer-szállítmánnyal kapcsolatban a külügyminiszter- helyettes négy szempontra hívta fel az újságírók figyelmét. Hang­súlyozta, hogy az elkobzott kábí­tószer .ipari termék, gyárban állí­tották elő az úgynevezett „Arany Félhold” övezetben. A dusmanok- nak, az afgán elleniorrradalmá- rcknak és a velük kapcsolatban állóknak közvetlen közük vasi e kábítószer gyártásához. Gyakor­latilag minden ellenforradalmi csoportosulás érdekelt a kábító­szerüzletben. A szállítmány elfo­gásával leleplezték azt a propa­gandakampányt, azokat a durva rágalmakat, amelyek szerint a Szovjetunió szándékosan engedi át területén a kábítószerszáJlit- mányokat, hogy ezzel ..megmér­gezze Nyugait-Európát”. . Ham­burgban — a szállítmány rendel­tetési helyén — minden bizony­nyal e rágafomhad járat újabb eseményét készítették elő, ez azonban meghiúsult. Végezetül a miniszterhelyettes elmondta: a kábítószer elletni küzdelem fontos nemzetközi feladat, s a Szovjet­unió kész ebben tevékenyen részt venni. Januárban folytatódik a bécsi utótalálkozó A bécsi találkozó első szakasza előrevitte az európai együttmű­ködés folyamatát, segített a véle­mények tisztázásában, így a ta­nácskozás a gyakorlati javaslatok kidolgozásával folytatódhat Erről beszélt az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában Erdős André nagykövet az európai biz­tonsági és együttműködési utóta­lálkozón részt vevő magyar kül­döttség vezetője. A november 4-én, külügyminiszteri szinten kezdődött konferencia a pénteki, nyilvános ülés után szünetet tart és január végén folytatja mun­káját. — Az első szakaszban — muta­tott rá a nagykövet — a megál­lapodásoknak megfelelően a hel­sinki és madridi ajánlások (telje­sítéséről folyt a vita. A dolog természeténél fogva helyenként éles, polemikus hangnemben, el­térő megközelítésiekkel, összessé­gében azonban tárgyszerű légkör­ben. Még ha egyes küldöttségek kiélezettnek tüntetik is fel a lég­kört, általános tapasztalatunk az, hogy a teljes üléseken és az öt munkabizottságban érdemi, hasz­nos viták folytak. Határozottan érzékelhető, hogy sok ország őszintén kívánja a kiegyensúlyo­zott haladást az együttműködés­ben, s úgy véli, hogy a két- vagy többoldalú viszony problémái nem akadályozhatják az egyetér­tés kialakítását 35 ország fóru­mán. Talán azok, akik annyira hangsúlyozzák a nehézségeket, nem is akarnak igazán haladást Bécsben. A kérdésre, hogyan alakul a vita az egyes kérdéskörökben, a magyar küldöttségvezető rámuta­tott: — 'Mint közismert, az Egye­sült Államok és néhány más nyugati ország aránytalanul elő­térbe állítja az emberi jogi kér­déseket. Természetesen nem kí­vánjuk alábecsülni a kérdés je­lentőségét, hiszen Magyarország is beszámolt az ajánlások .teljesí­téséről e területen, de a helsinki okmányok az európai biztonsági' és együttműködési folyamat egész, széles körére vonatkoznak — emlékeztetett a nagykövet. — A harmadik kosár, az emberi kapcsolatok keretében egyébként az emberi jogok mellett az okta­tási, a kulturális, a tájékoztatási kapcsolatok fejlesztése is szere­pel. Ügy véljük, kiegyensúlyozot­tan kell fiigyeimet fordítani vala­mennyi 'kérdésre, csak így lehet­séges a haladás. Sajátos amerikai válasz Sajátos módon reagált a Fehér Ház a Szovjetuniónak arra a be­jelentésére, hegy kénytelen lesz felújítani az immár 500 napja tartó moratóriumot, amennyiben az Egyesült Államok 1987-ben folytatja nukleáris fegyverkísér­leteit. Alberit Brashear, a Fehér Ház helyettes szóvivője azt mon­dotta, „a Szovjetunió dolga, hogy felújitja-e a robbantásokat vagy sem?, s az Egyesült Államok „világos és szilárd álláspontja szerint a szovjet kísérleti mora­tórium elfogadása nem áll az .or­szág barátai, vagy szövetségesei érdekében”. „A nukleáris fegyverek a be­látható jövőben -elrettentő erőnk kulcsfontosságú elemei marad­nak” — mondotta a szóvivő. IRÁNI KAPCSOLAT Hol tpontor a vizsgálat Ne» hozott kieiéaftő er°d- ényt a szenátus és a képviselőház fel­derítési ügyekkel foglalkozó bi­zottságainak csütörtöki tanács­kozása. Míg a szenátusi bizottság előtt Robert McFarlane, Reagan- elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója változatlanul ra­gaszkodott korábbi kijelentésé­hez, amely szerint az elnök még a múlt év augusztusában szóbeli engedélyt adott az Iránnak tör­ténő fegyverszállításokra, a kép­viselőházi bizottság előtt Donald Regan, a Fehér Ház politikai ap­parátusának vezetője továbbra is tagadta ezt. A két bizottság azért akar fényt deríteni az idöpont- ra, mert ettől függ, történt-e már az iráni fegyvereladásoknál tör­vényt sértő cselekmény. A szenátusi bizottság ezzel egy időre befejezte meghallgat ■fásait, a képviselők viszont pén­teken, még Meese igazságügy­miniszterrel találkoznak, zárt ajtók mögött. A vizsgálatot megnehezíti az egyik kulcsszereplő, William - Casey CIA-főnök kiesése a tanúk sorából. A hírszerzőügynökség nemcsak az iráni fegyvereladá­sokban, hanem mindenekelőtt a nicaraguai kontrák felfegyverzé­sében töltött be fontos feladato­kat, I ráadásul valószínű, hogy a most agy daganattal megoperált CIA-főnök sok olyan részletről tud, amely eddig nem került nap­világra. Amerikai sajfójelentések sze­rint egyre több republikánus po­litikus és Reagan elnök több közeli barátja sürgeti, hogy az ügyben súlyosan kompromittált vezető fehér házi tanácsadó. Do­nald Regan mondjon le tisztéről, Donald Regan viszont azt han­goztatja: csak akkor távozik tisz­téből, ha ezt az elnök kéri.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents