Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA , (Folytatás az 1. oldalról) sei számoljunk, ami egyben azt is jelenti, hogy az év folyamán kénytelenek leszünk néhány fogyasztási cikk hatósági árát Is emelni. Alapellátást jelentő cikkek hatósági árának emelése esetén az eddigi gyakorlatot kővetve, az arra rászorultak körében gondoskodni kívánunk a megfelelő kompenzálásról. Kényszerű reálbércsökkentés A fogyasztói árak 7 százalékos és a 'bérek .tervezett 5—5,5 százalékos átlagos növelése azt is jelenti, hogy a reálbérek országos átlagban nem fogják elérni az idei — a tervet meghaladó és a teljesítményekkel össze nem hangolt — szintet. Hangsúlyozom, hogy országos átlagról van szó. amihez képest a teljesítményektől függően felfelé é» lefelé is lesznek eltérések. A bérek és teljesítmények szoros kapcsolatát hangsúlyozza a Kereskedelmi Kamara, a SZOT és más érdekképviseleti szervek megállapodása arról, hogy addig vállalati béremelést sehol sem valósítanak meg. aimíg annak fedezete biztonsággal nem látható. Ez a felhívás azonban egyetlen fillérre] neon csökkenti az egész éves kereseti lehetőséget, kizárólag a józan gazdálkodás igényét erősíti meg. A népgazdasági teljesítmények eléréséhez továbbra is számolunk a kisegítő gazdaságok tevékenységével. Ezzel nincs ellentmondásban az, hogy a kereset- szabályozás bizonyos szigorodásával összhangban emeljük a kisvállalkozásoknál a társasági adó mértékét, általában 4 százalék- ponttal. s az úgynevezett ellen- értékadó 5 százalékpontos emelésével reálisabbá tesszük a választást a vállalatok számára saját teljesítményük növelése, illetve a társas kisgazdaságok teljesítményének igénybevétele közt. Mint az elmondottakból kiderül, a gazdasági egyensúly erősítését nem a pénzügyi terhek általános növelésével, hanem ösztönző jellegük erősítésével kívánjuk elérni. Ez azonban fokozott hangsúlyt ad a költségvetési kiadásokkal való takarékoskodásnak. Családsegítő szociálpolitika Áttérve a kiadásokra: ezek több mint fele társadalombiztosítási és intézményi célokra szolgál. A költségvetési intézmények támogatását átlagosan 7 százalékkal — de differenciáltain — növeljük. Ezen belül a védelem, a fegyveres testületek kiadásai 6 százalékkal emelkednek. A központi költségvetési intézmények kiadásai 118 milliárd forintra rúgnak. A tanácsok saját bevételeit az állami költségvetés 80 milliárd forint támogatással egészíti ki. Az előirányzatok biztosítják a fedezetet társadalmi programjaink folytatásához. Ezek közül négyet emelek ki: a szociálpolitikát, az egészségügyet, az oktatást és a lakáskörülményeket. A lakással kezdem. A jövő évi terv szerint 81 ezer lakás épül. A leginkább rászoruló és a lakáshoz'jutás érdekében takarékoskodást vállaló fiatal családok támogatását fokozzuk. A tanácsi helyi támogatást szolgáló kedvezményes hitelkeret összege 900 millió forintról 1600 millió forintra emelkedik. ‘ A fiatalok lakáscélú megtakarításai értékének megőrzése érdekében a KISZ javaslatára a takarékoskodás időtartamától függően évi 1—3 százalékkal emeljük az ifjúsági takarékbetétekre fizethető prémiumot és az ehhez kapcsolódó külön kölcsön maximumát, százalékos mértékét és abszolút összegét. A 30 éven aluli fiatalok az állami kölcsön terhét az első három évben a kamatra korlátozhatják. Ezen felül jogszabályban rögzítettük, hogy azokban az években, amelyekben a lakásárak emelkedése meghaladná a 10 százalékot, tovább kiegészítjük az ifjúsági takarék- betét prémiumát. Itt említem meg, hogy 1987- től korszerűsítjük a házadó már elavult rendszerét. A személyi tulajdonú lakások és lakóépületek nagyobb része adómentessé válik; figyelembe vesszük, hogy ezek fenntartási költségei az Ott- lakókat terhelik. Ugyancsak mentes az adó alól az a lakástulajdon, ahol a laksűrűség magas. A nagyobb vagyont reprezentáló egyéb háztulajdon után viszont általában nagyobb ' adót kell fizetni. Több tanácsi segély A szociálpolitikát szolgáló társadalombiztosítási kiadások 8 százalékkal nőnek. Fedezetet nyújtanak a szokásos évi nyugdíjemelésre, valamint a már említett kompenzációkra. A tanácsi szociális segélyeket is jelentősen bővítjük. Az eddigi kedvezmények fenntartása mellett 1987-től a vállalatoknak a megváltozott munka- képességű dolgozókra vonatkozó foglalkoztatási kvótát ír elő. Amelyik vállalat ezt nem teljesíti, az meghatározott összeggel fog hozzájárulni egy most létrehozandó Rehabilitációs Alaphoz. A befolyt összeg további munkahelyek megteremtését szolgálja e réteg számára. A szakszervezetek kezdeményezésére a vállalatok 1987- től jóléti alapot képezhetnek évi 300 forintos összegben a gyermekgondozási segélyen levők és a gyermekgondozási dijat igénybe vevők után is. Az intézményhálózatban nagy szerepet betöltő egészségügyi kiadások tervezésekor két célt követtünk: egyfelől javítani szükséges az intézmények műszerellátottságát, modernizálni kell azokat, még annak árán is, hogy jövőre az ideinél kevesebb, de az Állami költségvetés mérlege Változás 1987. évi százalékban előirányzat (y) (x) Vállalati gazdálkodószervezetek adófizetései 271,9 101,6 Társadalombiztosítási járulék 106,3 165,5 Fogyasztáshoz kapcsolódó adók 119,3 116,4 Összesen 497,5 105,7 Lakosság befizetései 60,1 113,4 Központi költségvetési szervektől származó bevételek 42,2 103,6 Elvonás elkülönített állami pénzalapokból 0,4 93,2 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból .eredő és egyéb bevételek 6,7 96,8 Bevételek főösszege 606,9 106,1 Vállalati gazdálkodószervezetek támogatása 38,7 92,4 Adó-visszatérítés és szocialista államközi elszámolások 68,8 107,0 ‘ Fogyasztói árkiegészítés 62,2 108,2 összesen 169,7 103*7 Felhalmozási kiadások 39,4 105,6 Társadalombiztosítási kiadások 152,7 107,5 Központi költségvetési szervek . kiadása 117,9 107,0 Tanácsok támogatása 79,6 106,0 Elkülönített állami pénzalapok támogatása 10,4 . 79,5 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatókból eredő és egyéb kiadások 81,0 109,0 Kiadások főösszege 650,7 105,7 Hiány 43,8 99,8 (x — 1986. évi várható ■=*= 100 százalék) (y — Milliárd forintban!) ||5 azért 1100 új kórházi ágy létesül. Másfelől: a kiemelt orvosi programokra, elsősorban a szívás érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések, a baleseti ellátás, a pszichiátriai és alkohológiai ellátás és az AIDS- megbetegedés elleni küzdelemhez biztosítunk többletforrásokat. Az oktatásban: enyhíteni kívánjuk az általános iskolák felső tagozatában a zsúfoltságot és felkészülünk a következő években ugrásszerűen megnövekvő középiskolai tanulólétszám fogadására. Ezért 1987-ben 800 általános iskolai tanteremmel, 500 középfokú osztályteremmel gyarapodik az iskolahálózat. A költségvetési feladatok színvonalas ellátásához pénz kell, de nemcsak az, hanem a feladathoz mért ésszerű gazdálkodás is. 1987-ben célratörőbben kell vizsgálni az irányító-igazgatási tevékenység, a háttérintézmények, a költségviselés, a szervezeti-finanszírozási rend ésszerűsítését, és már gyakorlati eredményeket is fel kell mutatni. jalval. E kedvezőtlen adottságú területek termelési szerkezetének átalakítására 1987. évre 360 millió forint támogatást biztosítunk. A tanácsok sokát tehetnek, hogy ezt a pénzt vállalati, társadalmi összefogással bővítsék. , A jövő évre megszabott célok eléréséhez igen kemény munkára. alapos gondolkodásra és rugalmas alkalmazkodásra, helyenként a súrlódások, feszültségek tudatosabb vállalására és azok előremutatóbb feloldására van szükség. Ehhez a költségvetés az előterjesztett módon késztetést és segítséget kíván adni —.mondottá végezetül Hetényi István. Ezért is kívánjuk a minisztériumok, országos hatáskörű szervek támogatásának 3 százalékát, összesen 1,4 milliárd forintot, a tanácsok támogatásának 1 százalékát, 800 millió forintot zárolt tartaléknak minősíteni, amelyet — mérlegelésen alapuló, differenciáltsággal — év közben csak külön kormányzati döntés esetén szabad felhasználni. Az Országgyűlés az elmúlt év- i ben tárgyalt a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól. Ennek során foglalkozott elmaradott, hátrányos helyzetű kisebb összefüggő térségek gondA napirendi pont vitája FOLYTATNI KELL A REFORMOT Bognár József (országos lista), az Országgyűlés terv- és költség- vetési bizottságának elnöke, a törvénytervezet bizottsági előadója, először az 1985. december 20-i Országgyűlésen elhatározpt- ta>k alapján létrehozott, az export növelésének feltételrendszerével foglalkozó Ad Hoc Bizottság munkájáról számolt be a képviselőknek. A legfontosabb megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat ismertetve - kiemelte: az Ad Hoc Bizottság teljes határozottsággal a gazdaság szelektív. alapon megvalósuló dinamizálása. mellett tör lándzsát. Bognár József beszámolt arról, hogy az Országgyűlés szakbizottságainak ülésein egyértelműen hangsúlyozták: a terv és a költségvetés teljesítéséhez fordulatra van szükség a gazdasági munkában. Hozzátette: elsősorban a "gazdasági munka, s nem a gazdaságpolitika fordulatáról esett szó. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy a gazdasági reform folytatása nemcsak helyes, hanem szükséges is, mint a helyzet megjavításának előfeltétele. Bognár József szólt a termelési folyamatok résztvevőiről, a dolgozó tömegekről is, akiknek ebben a felgyorsult fejlődésben DR. GAJDÓCSI ISTVÁN FELSZÓLALÁSA Nemzet és állampolgár együtt! t — Ismeretes magyárul is az a latin közmondás, amelynek lényege: kétszer ad, aki gyorsan ad. Én azt hiszem, hogy most a gazdálkodás területén kell kétszer és gyorsan adni — kezdeményezőkészségből, cselekvésből, felelősségből. A kormány előterjesztéséből megállapítható, hogy a Központi Bizottság novemberi határozatának végrehajtására törekszik, a cselekvés terrénumába viszi ügyeinket. Ezért az a véleményem, hogy az Országgyűlésen túl minden tisztességes ember odaállhat e terv mögé, dolgozhat, s a mindennapos munka eredményeivel nyugtázhatja ezeket a törekvéseket. Az anyaghoz kapcsolódóan két témakörrel foglalkozom, olyannal, amelyik beleillik egy nemzeti programba, s az éves tervbe is. Az egyik: a Homokhátság elmaradott élete, a másik: a Dunával kapcsolatos' adósságaink rendezése. A Homokhátságot nem sorolták be az elmaradott területek közé. Pedig a Kiskunság már történelmében is magában hurcolja az elmaradottságot. Ennek felszámolásához a szocializmus néhány évtizede sem volt még elegendő. Az ipartelepítés még a legutolsó ütemben is csak töredékesen érkezett erre a tájra. A homokon gazdálkodni, ott eredményt produkálni — nagyobb szakmai tudást, több verejtéket és lényegesen nagyobb felelősséget követel, mint másutt. S hátrányos ez a terület a heterogén település-struktúrája miatt is. Hiszen a Homokhátságon közel száztfzezer ember él a tanyán. 3 térségberT 34 termelőszövetkezet és állami gazdaság úgy dolgozik, hogy nyereségük nem éri el a hárommillió forintot. De .mindenki tíz körömmel kapaszkodik a homokba, mindenki talpon akar maradni, és senki nem igényli a szanálás gyámságát. Mit lehet tenni? A zárt településekhez megközelítő ellátást kell biztosítani a tanyai lakosságnak: a villamosításban, az egészségügyben, az oktatás területén, a kereskedelemben. Annak érdekében, hogy termeljen, hogy helyben maradjon. Nem azt kérjük, hogy mi most az elmaradott térségek közé nyerjünk valamiféle pótlólagos besorolást. De azt igen, hogy egyes olyan ügyekben, ahol az emberi munkaerő megtartásáról, az ember felemelkedéséről lényeges kérdésekben tudunk dönteni, ott kapjunk a kormányzattól egyedi esetiekben is támogatást, segítséget. ■ Mondandóm második része a Dunával kapcsolatos. Azt mindannyian tudjuk, hogy a Duna összeköt és elválaszt. Mi az elválasztás kínjával küszködünk, mert Budapesttől délre a jugoszláv határig 180 kilométeres térségben két öreg hidunk van. S a bajainál, a nap huszonnégy órájából tizennyolcat le van húzva a sorompó a vasút részére. Ha az ágazati kormányzat szándékai szerint a híd konzolos szélesítésével tényleg meg tudnánk oldani Baján azt, hogy a közúti járművek Is esy irányban folyamatosan • közlekedjenek, akkor nagyot lépnénk előre. Évtizedek óta .küzdünk azért is, hogy kihasználjuk' a vízi szállítás lehetőségeit, és mindig megkapjuk válaszként, hogy sokba kerül a kikötők építése, az infrastruktúra. Mi nagyon olcsó megoldásra gondolunk. Az 51-es főúttól leágazó utakhoz kellene — nem kikötőt —, hanem rakodóplatót építeni, ahol a mezőgazdasági nagyüzemek a maguk gépeivel remekül tudnak rakodni tömegméretekben búzát, kukoricát, műtrágyát, vagy akár bort is. Felajánlom a magunk szellemi és anyagi erőit is, s kérem, legyen egy ilyen kísérlet Bács- Kiskun megyében. Szólni kell a víz minőségéről fa. Mi ugyanis szennyezett Dunát kapunk és szennyezett Dunát adunk tovább. S a fő. gond: nem tartjuk kincsnek ezt a vizet. Pedig a második évezred vége .táján az ország lakosságának fele fogja a Duna vizét inni. S nem mindegy, hogy milyet! A Duna azonban nem egyszerűen csak vízi út, a Duna tája- " kát formál és vegetációkat hordoz. És amikor mi környezet- védelmi törvényt hozunk, és hiszünk benne, úgy tetszik, hogy tönkretesszük nemcsak két megye. de az ország, sőt Köaép- Európa egyik értékét. Gamencet. A közlekedés érdekében, összeszo- rítjuk a folyót, s ezáltal a kialakított kfrarkamtyúk háta mögött eliszapoljuk a mellék- és holtágaikat, s mivel így megváltozik a vegetáció, tönkresszük .ezt a tájat. Mindenképpen kérném a kormányzattól, hogy vizsgáltassa meg az érdekeltekkel, illetékesekkel Gemenc helyzetét. Mert ha összeülünk és egy közös terv alapján megpróbáljuk az eredetihez hasonlóan visszaállítani ezt a tájat, állítom, hogy az ország egyik legszebb környezetvédelmi rezervátumát menthetjük meg. Az általam elmondottak közvetve, vagy közvetlenül kapcsolódnak a költségvetéshez, de mindegyik kérdés megoldása valamifajta hasznot, erőt jelenít, és semmiképp nem hátrányos befektetés. Mert ha mi előre akarunk lépni, tudnunk kell,, hogy ez csak úgy lehetséges, he az ország és az egyes .térségek együttműködnek, együtt dolgoznak, ha a nemzet és az állampolgár együtt akar boldogulni, és érzi ennek felelősségét. állandóan tanulniuk kell, új szakmákat kell elsajátítaniuk, esetleg munkahelyet is változtatniuk a társadalmi termelés racionalitásának és hatékonyságának fokozása érdekében. . Végezetül az ■ országgyűlési bi- . zottságok egyhangú döntése alapján javasolta az 1987. évi költségvetés elfogadását és a kormánynak a kért felhatalmazások megadását. Ezután dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke, Baja országgyűlési képviselője szólalt fel. Kovács Károly (Budapest, 40. vk.). a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára elmondta: a szakszervezetek úgy ítélik meg, hogy a népgazdaság 1987. évi terve és a most előterjesztett költségvetési törvényjavaslat összességében reálisan fogalmazza meg a célokat, és tartalmazza a megvalósításukhoz szükséges feltételeket, eszközöket — ha . nem fa minden feszültség nélkül. • *. Takács lmréné (Csongrád m., 4. vk.), a Szegedi Textilművek pártbizottságának titkára szorgalmazta, hogy végezzenek köz- gazdasági számításokat: a termékimport vagy a textilipar megsegítése kifizetődőbb-e az ország számára, s azt kérte, hogy az ágazat helyzetének, jövőjének ügyét mielőbb vitassa meg az Állami Tervbizottság. Fodor István- (Pest m., 15 vk.), a Hernádi Hunniahibrid Broyler; termelési Rendszer Igazgatója rámutatott, hogy e takarmánygazdálkodás hiányosságai a költségvetést az indokoltnál sokkal nagyabb mértékben csapolják meg. Sütő Kályián (Vas m., 9 vk.),: a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese elmondotta: véleménye szerint sem a jövő évi népgazdasági tervben, sem a költségvetés indoklásában nem kapott megfelelő hangsúlyt . a minőség. Fontos lenne, hogy a kormányzat mielőbb ' széles körűen tekintse öt a hazai minő- , ségügy helyzetét. Szükségesnek látszik — mondotta — egy átfogó program kidolgozása. LÁZÁR GYÖRGY FELSZÓLALÁSA A döntő: a vállalati gazdálkodás minősége A vitában felszólalt Lázár György (országos lista), a Minisztertanács elnöke. Elöljáróban arról szólt, hogy közvéleményünk egy része a kormányt — és nemcsak a kormányt — olykor azzal a bírálattal illeti, hogy túl sokat foglalkozik a gazdasággal, s emiatt az irányító munkában háttérbe szorulnak más fontos társadalmi kérdések. A kormány elnöke utalt arra a meggyőző min- dennapi tapasztalatra, amely szerint a társadalom igényeinek kielégítésében csak akkor és csak olyan ütemben ltudunk előrelépni, amikor és. amilyen mértékben megoldjuk a gazdasági feladatokat és ennek révén előteremtjük a szükséges anyagi alapokat. S mert éppen az anyagi alapok bővítésében egyre nagyobb szerepe van a hatékonyságnak, ji .műszaki fejlődésnek, a munkalkultúrá- nak, elemi érdekünk fűződik ahhoz. hogy növekvő figyelmet fordítsunk az emberi képességek kibontakozását, a tudás, a műveltség gyarapodását szolgáló feltételek biztosítására. így kapcsolódnak egymásba, alkotnak szerves egységet a politikai. társadalmi gazdasági érdekek. Lázár György szólt azokról a nemzetközi és hazai viszonyokról, amelyek között a gazdasági munkát végezzük, majd így folytatta: Mint az önök előtt ismert, amikor a Központi Bizottság áttekintette a népgazdaság helyzetét, a XIII. kongresszus óta végzett gazdasági munka tapasztalatait, az eredmények számbavétele és elismerése mellett nagy figyelmet fordított gazdasági nehézségeink javításában élért pozíciók megszilárdításához szükséges hatékonyságjavulás és az erre épülő gondosan megalapozott gazdasági élénkülés elmaradt,' ami önmagában is komoly gondokat okozott. Ezt imég csak tetézte, hogy ugyanebben az időszakban a külpiaci változások és természeti okok miatt te súlyos veszteségek értek bennünket. S 'miközben a források közel sem érték el a tervezett mértéket, az elosztás terén — mint korábban annyiszor — imost is .teljesítettük, sőt valamelyest Itúl is halad tuk az eredeti előirányzatokat. Ennek Is része van abban, hogy az utóbbi két évben Ismét egyensúlyi problémáink keletkeztek. A kormány felelőssége külső és belső okainak feltárására. 'Az objektív és szubjektív okokat sorra véve megállapította, hogy a kedvezőtlen folyamatok kialakulásában felelősség terheli a kormányt is. A kritika jogosságát elismerve, a magunk felelősségét elsősorban abban látjuk, hogy az irányítás eszközeit és a vállalati magatartást meghatározó közgazdasági feltételeket nem tudtuk kellő időben és szükséges mértékben a XIII. kongresszuson elhatározott gazdaságpolitika szolgálatába állítani. Ez az egyik oka annak, hogy az egyensúly Beható és felelős elemzés alapján ismét kitűnt, hogy ebből a helyzetből egyetlen kivezető út van: a XIII. kongresszuson megfogalmazott gazdaságpolitika és a VII. ötéves tervben konkretizált követelmények következetes érvényesítése. A gazdaságpolitikai követelmények érvényre juttatásában, I VII. ötéves terv végrehajtásához szükséges feltételek megteremtésében a kormánynak meghatározott felelőssége és tennivalói vannak. Erre nézve a Központi Bizottság határozata pontos és világos eligazítást ad, amit a magunk részére természetesen kötelezőnek tartunk és Zárolt tartalék
