Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-02 / 283. szám
4 © PETŐFI NÉPE e 1986. december 2. SOTA RUSZTAVELI MELLSZOBRA Üj köztéri alkotás Rusztaveli neve — mivel éppen a közelmúltban vendégszerepeit nálunk a róla elnevezett grúz drámai színház — nem cseng ismeretlenül a kecskemétiek fülében. Ha a XII. században élt grúz klasszikus elbeszélő költeményét, A tigrisbőrös lovagot kevesen is olvasták, bizonyára többeknek ismerősek a magyar Zichy Mihálynak a műhöz készített illusztrációi. A napokban két tagú grúz delegáció járt a megyeszékhelyen, s a látogatás célja nem más volt, mint kiszemelni a helyet Kecskemét új köztéri alkotásának: Rusztaveli mellszobrának. Az alkotók: Kote Merabisvi- li és Merab Merabisvili — apa és fia. Mint megtudtuk, a mi Kisfaludy Stróbl Zsigmondunk- hoz hasonló formátumú művészeket tisztelhetünk bennük. A küldöttség egyik tagjaként Merab Merabisvilit üdvözölhettük, őt kérdeztük a Rusztaveli-szobor magyarországi felállításának körülményeiről. — Mint tudják, Zichy Mihály több évet töltött annak idején Grúziában, elmélyülten tanulmányozta nyelvünket, művészetünket, valamint a grúz embertípust. Ennek köszönhető, hogy a mai napig az ő illusztrációit tartják a legjobbaknak. Ráadásul a megrendelt 12 kép helyett 32-őt készített, s valamennyit a grúz népnek ajándékozta tisztelete jeléül. Tbilisziben utasát neveztek el a jeles magyar művészről, s a közeljövőben avatjuk, ugyancsak a grúz fővárosban, Kiss Sándor Mqnkácsy-dí- jas érdemes művész Zichy-szob- rát. A talapzat Vadász György Ybl-díjas építészmérnök munkája lesz. Ennek fejében ajánlottuk föl mi a Rusztaveliről készült alkotásunkat, amelynek talapzata Nodar Mgaloblisvili műve lesz. 0 szintén itt ül körünkben. — Maradt-e fenn hiteles arckép a kiváló költőről? — Nem. Tulajdonképpen a korabeli ikonok, freskók alapján dolgoztunk. Bár, bizonyos vélemények szerint egyes ábrázolásokat egyértelműen az ő arcképének tekinthetünk. Ennek a körülménynek azonban az alkotás szempontjából nincs meghatározó jelentősége. — Mi a véleménye a kiválasztott helyről? — Jónak tartom. Kecskemét egyébként nagyon a szívemhez nőtt, hiszen nem először járok itt. Azt szeretném, ha a várost alkotásunk még szebbé tenné. Az itt élő polgároknak pedig ezúton is sok boldogságot, és elsősorban békét kívánok. Milyen úton-módon kerül a szobor éppen Kecskemétre, érdeklődtünk Fischer Istvántól, a városi tanács elnökhelyettesétől. — A Művelődési Minisztérium, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus ás a megyei pártbizottság együttes döntése jóvoltából. — Pontosan hová? — Mivel egy két méter húsz©Sota Rusztaveli (Zádor István rajza A tigrisbőrös lovag című kötetből.) centi magas bronz mellszoborról van szó, a legalkalmasabb helynek a távolsági buszmegálló melletti, a Ceglédi út és a Bethlen körút által határolt teret találtuk. — Mibe kerül az új köztéri alkotás? — A városnak csak a környezet kialakításáról kell gondoskodnia. — Mikor avatjuk? — 1987-ben. H. K. E. FILMJEGYZET Mária szerelmei Bár egyre inkább Hozzászokhattunk, hogy nyugat- európai, sőt magyar alkotók amerikai vagy más nemzetek filmgyártásában teszik le névjegyüket koproduk-j cióban vagy önállóan, a Szovjet Filmek Fesztiváljának új bemutatókkal teli hónapjában mégis feltűnő az ismert szovjet rendező neve egy amerikai produkció címe alatt. | Andrej Koncsalovszkij életrajzi adatai szerint az ismert Vaszi- lij Szurikov festő dédunokája, Szergej Mihalkov és Natalja Koncsalovszkaja költők gyermeke és Nyikita Mihalkov (Eltű- dök gípzongorára, Pereputty) testvére. Számunkra azonban Mihail Romm egykori tanítványa emlékezetesebb az Andrej Tar- kovszkij által rendezett Andrej Rubljov és az elmúlt hetekben a tévében is bemutatott Transz- szibériai expressz társ-forga- tókönyvírójaként, az 1962-ben készült Iván gyermekkorának egyik szereplőjeként vagy az 1970-ben forgatott Ványa bácsi rendezőjeként. Az utóbbi években szovjet állampolgárként él külföldön. Az 1984-ben született Mária szerelmei című, Andrej Platonov műve nyomán írt és rendezett produkciót már amerikai filmként vetítik a mozikban. A Platonov-alapmű ellenére azonban a film vegytiszta amerikai sztorit kínál — ízléses és szép, de feltűnően amerikai ízlésű és szépségű csomagolásban. Az események kezdetén 1946 tavaszát írunk, interjúsorozat készül a leszerelő katonákkal. Az otthon utáni vágy ezekre a napokra már a szörnyű emlékeknél is erősebb, a főszereplő Ivánt is csupán szülővárosának képei foglalkoztatják, ahol talán apja és Mária, a bevonuláskor még túlságosan is kislány várja. Brownsville-ben, mint a japán hadifogolytáborból hazatért háborús hőst, valóságos örömünnep fogadja. A tribünön mégsem sikerül beszámolnia érzelmeiről, melyekről a jelek szerint Mária mintha kissé megfeledkezett volna. Váratlan látogatásakor a légierő egyik fiatal ezredesével tért haza éppen. A városka s benne a kis szláv közösség hősének megérkezése alkalmából rendezett partiról azonban a két fiatal már együtt szökik meg, felerősödnek mindkettőjükben a régi emlékek. Hamarosan meg is tartják az esküvőt a pravoszláv egyház szertartásai szerint. Gyerekük azonban nem lehet, mert Iván — csak szeretett Máriájával — tehetetlen, így bosszulja meg magát a fogolytábor rémségei közötti álmodozás, ábrándozás, amikor képzeletben csak hozzá menekülhetett. Hiába vágyakoznak egymás ölelésére, gyötrelemben telnek napjaik, úgy tűnik, a kilátástalan helyzetre nincs is semmiféle megoldás. A film főszereplője Mária: Nastasja Kinski (szerelme: John Savage), aki az utóbbi években a sztárrendezők (Wenders, Polanski) kedvenc sztárja (Párizs, Texas, Egy tiszta nő). Aki szereti Kinskit, az ebben a filmben is megtalálja, de aki Koncsa- lovszkijt szereti és keresi, az most a legnagyobb erőfeszítéssel sem fogja megtalálni. Bekell érnie egy szépen fényképezett, érzelmes, néhol érzelgős jelenetekkel tűzdelt, mélylélektannal színezett, jó középszerű amerikai szerelmi históriával. Károlyi Júlia A januári hangversenyprogramból Az Országos Filharmóniánál már elkészült a januári hangversenyprogram: az esteken elsősorban zenekarok lépnek pódiumra. NSZK-beli turnéja előt.t két ikcncertet ad a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Január 4- én a Zeneakadémián Lukács Ervin vezényletével, Susanne Cal- geer osztrák hegedűművésznő közreműködésével Csajkovszkij Hegedűversenyét és Brahms II. szimfóniáját tolmácsolja. Január 7-én. szintén a Zeneakadémián Kobatasi Kenicsiro vezényletével. Jandó Jenő zongoraművész és Friedrich Ádárn kürtművész közreműködésével Liszt Esz-dúr zongoraversenye, Richard Strauss I. kürtversenye és Brahms I. szimfóniája csendül fel. Két hangversenyt ad a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara is. Január 5-én a Zeneakadémián Lamberto Gardelli vezényli a koncertet, ezt az estet október 13-áról halasztották erre a későbbi időpontra. Január 19-én Hans Vonk lép a karmesteri pulpitusra a Magyar Állami Operaházban a zenekar élén. Bérletsorozatban hangversenyezik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, valamint a Liszt Ferenc Kamara- zenekar. Visszatérő közönség, teltházas előadások Színházi gyorsmérleg A Lendvay Ferenc igazgató irányításával újjászervezett Kecskeméti Katona József Színház társulata — mely éppen két hónapja, a Háború és béke, illetve a Sybill bemutatójával elkezdte az 1986/87-es évadot — legfontosabb céljául természetesen a közönség visszahődítását tűzte ki. Nos, nézzük, mit mutat a mérleg az eddig eltelt rövidke időt tekintve. Tolsztoj—Piscator Háború és békéjére, Jacobi Viktor Sybilljé- re, Gyárfás Miklós Képzelődök és Kálmán Imre Marica grófnő című darabjára (ez utóbbi kettőnek a premierje még alig néhány napja volt), eddig összesen 22 725-en voltak kíváncsiak. Vagyis a »nézőszám havi átlaga több mint a duplája az elmúlt évadénak. A számok önmagukért beszélnek! Holott ne feledjük: a színház épületének rekonstrukciója miatt a korábbi esztendőkénél nehezebb körülmények között kénytelen dolgozni a kecskeméti társulat. A siker titka a közönség igényeihez igazodó műsorpolitikában, a kompetens művészeti vezetésben, a színészek tehetségében, összmunkájában, illetve a színház közönségszervező törekvésében egyaránt kereshető. Maradjunk most ez utóbbinál — hiszen a többiről érzékletes képet adnak a lapunk hasábjain megjelenő színikritikák, színházi interjúk. A kecskeméti teátrum szervező- irodája — a rekonstrukció miatt — a Rákóczi úton kapott új helyet az idén. Az évad megkezdése előtt a megye sok vállalatával (Kecskeméten valamennyivel) felvette a kapcsolatot a szervező- gárda, s ennek köszönhetően több mint 6200 felnőtteknek kínált bérlet talált gazdára az első premierig (tavaly mindössze 2475). S persze nem feledkeztek meg a diák korosztályról sem. Eddig 12 általános és középiskola foglalta le egy-egy előadásra az egész nézőteret. A Dolgozók Németh László Gimnáziuma és Szakközépiskolája például három, a Katona József Gimnázium és a 623-as szakmunkásképző két alkalommal is „kibérelte” a Kelemen László Kamaraszínházat, de jó példaként említhetnénk a Leninvárosi Általános Iskolát is, ahol a pedagógusok, diákok, szülők közös színházlátogatást szerveztek, megtöltve az Erdei Ferenc Művelődési Központ hatszáz férőhelyes nézőterét. S egyre érkeznek az új, „teltházas” megrendelések a megye más városainak oktatási intézményeiből. sőt Bács-Klskunon kívüli településekről is. A jelek tehát arra mutatnak, hogy a színháztól elfordult közönség újabb fordulatot tesz. Vagyis a kecskeméti teátrum népszerűsége növekszik, s a legfrissebb adatok birtokában bátran kijelenthetjük: nem is akármilyen ütemben. Koloh Elek GYERMEKÉVEK - GYERMEKÉLET Kerekdombi környezetbarátok „Felelősséggel egymásért..»” A kerekdombi iskola egy dombon épült, hatvan-hetven évvel ezelőtt. Sűrű, gondosan nyírt buxusbokrok övezik, környéke feltűnően tiszta, rendezett. Az iskola — miként a település is — a városhoz, Tiszakécskéhez tartozik, a gyerekek a környék házaiból érkeznek ide reggelenként, s remek közösséget alkotnak. Amikor megkérdezem tőlük, hogy miért 'nem járnak a néhány kilométerre levő központi iskolába, egyértelműen válaszolnak: ide jártak a szüléink is... A környezet, az épület, a pedagógusok és a gyerekek csodálatos összhangban élnek itt. Az Esze Tamás úttörőcsapat tagjai — Anka Lászlóné vezetésével — figyelmüket két alapvetően fontos dologra összpontosították: a csapaton belül megvalósították a gyermekönkormányzatot, s valamennyien elkötelezett környezetvédőnek vallják magukat. — Hogyan alakult ki a csapat „arca”, hogyan sikerült e két nagyon fontos dolog mellett elkötelezni magukat? — kérdezem a csapat vezetőjétől. — Kis létszámú közösség vagyunk, és élvezzük a szülők beleegyező támogatását. Az itt élő emberek ugyanis nagyon szorgalmasak, nem ijednek meg attól, ha gyermekeik is fizikai munkával kezdik meg a napot. De gyorsan hozzáteszem: azt, hogy a környék, az udvar és az épületen belüli helyiségek rendben legyenek, a gyerekek is megszokták, meg is tesznek érte mindent. Télen havat sepernek, őszszel falevelet, tavasszal virágot, fát ápolnak, locsolnak és takarítanak. Teszik ezt ötvenötén, mert a nyolcadikosok „csak” felügyelnek. Természetesen minden rajnak konkrét területe és feladata van, a legkisebbek pedig. a. madáretetőket tartják rendben. — Mit tudhatnánk meg a környéken is számontartott önkormányzatról? — Erről jobb lenne az érdekelteket megkérdezni, hiszen javarészt ők alakították ki, tartják fenn és adják át tapasztalataikat, ötleteiket az utánuk következő évfolyamoknak. A tornaszobában meghitt beszélgetősarkot alakítottak ki a lányok: összetologatták a padokat. Amikor leülünk, én is úgy érzem: régi ismerősök vagyunk. Nagy Andrea vállalja, hogy összefoglalja az önkormányzat lényegét: — Nálunk a mozgalmi év végén lemond az úttörőtanács, majd szeptember elején nyílt szavazással kijelöljük és megválasztjuk a következő úttörő- tanácsot, amelyben mindig helyet kap két kisdobos is. A továbbiakat — legyen az iskolai, mozgalmi vagy éppen szórakozással kapcsolatos dolog — már együtt „főzzük ki”. Azt hiszem, ebben a munkában nagyon lényeges, hogy megtanulunk közösségben élni és gondolkozni. És ami még fontosabb: ezt egy életre tanuljuk meg... — Nálunk nagyon sok a rendezvény, — mondja Bakó Mária, — amelyeket mindig megtervezünk, s ha kell, meg is szervezzük, természetesen tanáraink,, szüléink segítségét kérve. — Az önkormányzat léte — fűzi a gondolatot tovább Varga Erika — egy nagy lehetőség, amivel mi megtanultunk élni. Most például egy igazi szüreti bálát akarunk rendezni. Olyan, amiről szüléinktől sokszor hallottunk, de mi már nem vettünk részt ilyenen, nem is láttuk, hogyan zajlik... Most megcsináljuk magunknak. Persze tanácsot kértünk, kaptunk, és bízunk abban, hogy sikerül, sok vendégünk lesz, jól fogjuk magunkat érezni... Varjú Zsuzsa a hagyományos vasgyűjtésről ejt szót. Arról, hogy milyen gondosan megszervezik, bonyolítják az úttörőtanács tagjai az ilyen akciókat. — Bizonyára a legjobb tanulók, szervezők kerülnek a tanácsba — vetem közbe, — Ö, dehogy — bizonygatják, — még bukott tanuló is volt tagunk. Persze, tanult, ahogy tőle tellett, vagy még annál is többet, így azután kijavíthatta a rossz érdemjegyet. Nem lett jeles, de összefogásunk eredményeként elérte azt, amit képességeivel elérhetett. — Mire vagytok igazán büszkék? — Arra, hogy nálunk mindenki továbbtanul, s aki tőlünk kikerül, annak szakmája, képzettsége lesz. — Mit gondoltok, miért alakult ez így? Hiszen köztetek is van közepes, jó és kiváló képességű. Van, aki szorgalmas és bizonyára akad olyan is, aki kevésbé az... Az úttörőtanács tagjainak szép, tiszta gyerekarca csakhamar felderül, megtalálják a választ; — Az itt töltött idő alatt tanáraink megtanítanak arra, hogy felelősek vagyunk egymásért! És ez nálunk nem üres szó, nem is lesz az soha. Visszük magunkkal és figyelünk egymásra ... HAHI kohk: no pyccKOMy m3uky Orosz nyelvi vetélkedő Ötödik forduló — úttörőknek / ham KOHicypc no EyccKOMy nancy (»IS mKOJILHUKOB) 3 a j a h h e yn. %o Taxoe PojyjHa?- PojuJHa, poBHaa 38nuih... íto 3HaquT PoOTHa jyifl Beer jncweä', sujByumx Ha 3T0ft 3eMne? OjUiHaKOBO W OHH 0 H8Ő JQfMatOT, HJL0 KaaitHft ÜO-CBOeMy? Oähh cKasaji, hto Pojyma - sto ÓepesKa, cTOfnnan b nojie. flpyroft CKa3aji, hto a to Bonra h ropon, b kotopom oh ponwica. Tperaä c Kasan, hto a to 38mjih y noiaa, rne th ysHan cboö hmh. ^eTBepTHft cKa3an, tto bto 3aBon, KOTopuft Őnn nocTpoeH .erő pyKatra. ÜHTiift cxasan, hto bto mmo erő MaTepH. C jdoóbh k Heft KaTOHaeTCH jikióobb k jdoehm, k 3eMne, k PonHHe. HlecTOft cKasan, hto Po*HHa y Hero b ceproe, ho oőbhchhtb, hto TaKoe Fonnia, oh He MoxeT. HaBepHoe, mokho őnno cnpocHTt He meoTB nenoBex, a nBecTH mecTB, h Boe Óh ohh otbsthjih no-paanoMy. H b nHTepa- Type Hamu mcaieim z hosth mnayT o OBoeft PonHHe, Kawft no—OBOOMy• ^enoBeicy Hem>3K khtb őes cepnua. Comma Ha 3eMne 0AHH3K0B0 CBS TUT WIE BC8X, HO H0JIOB0Ky, y KOTOporO 60TB P0ÄHH3, OHO 0B8THT HpH8. A HTO W!A Teűfl 3H3HHT PoflHHa? HaiIHniH H3M 0Ő 3TOM. A Puskin nevét viselő Orosz Nyelvi Intézet budapesti kihelyezett tagozatával közösen hirdetett vetélkedő ötödik fordulójához érkeztünk. Örömmel közöljük, hogy a résztvevőkről készített összesítések sok ügyes, jó megfejtést tarthatnak számon. Csak így tovább, szurkolunk va- lamen ny lötöknek! Továbbra is arra kérünk benneteket, hogy megoldásaitokhoz külön lapon mellékeljétek adataitokat: név, lakcím, anyja neve, iskola, osztály, valamint az orosz tanár neve. A megoldásokat a következő címre küldjétek: Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, Puskin Orosz Nyelvi Intézet budapesti kihelyezett tagozata. HAffl KOHKyPC no pyccKOMy h3hky 1052 Budapest V., Semmelweis u. 1—3. A beküldési határidő a megjelenéstől számított két hét. Megtudod, ha elolvasod... A hangok csodálatos története nagyon távoli időkbe nyúlik vissza, a Zene Birodalomba, Egészkotta királykisasszony várába. A királykisasszony unatkozott, megparancsolta Szolfézsmesternek, az udvari 1 varázslónak, teremtsen számára játszótársakat. Így születtek meg a Félkotta hercegek, majd á Negyedkották, a Nyolcadkották, a Pont, a Békapitány, a Kereszt kapitány ... s lett zenebona a várban. A rendre Szolfézsmester ügyelt. Az énekórákon ugye néha neked is gondot okoznak a zenevilág kis szereplői, a hangjegyek, szünetek, jelek? A Zeneműkiadó ezerszínű mesekönyvei segítségedre lehet a zengő világ megismerésében. • Télen, nagy hidegben, különösen, ha hóbundába burkolódzik a természet, madaraink alig tudnak maguknak táplálékot szerezni. Schmidt Egon A madáretető vendégel című könyvének főhőse, Zolika megbetegszik, az ablakból figyeli madáretetőjük látogatóit, a harkályt, a csuszkát, a széncinkét, a zöldikét és a többi, télen is nálunk maradó madárkát. A szép, színes, sok-sok rajzzal készült könyvből megismerheted szokásaikat, téli életüket, s azt is, mivel etetheted őket. j Összeállította: Selmecl Katalin BP.