Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-15 / 294. szám

1986. december 15.» # PETŐFI NÉPE • 3 Befejeződött a mezőgazdasági szövetkezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) Ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés a megkívánt új, inten­zív pályára álljon, nem egy év, hanem több esztendő kemény és áldozatos erőfeszítésére van szük­ség. Segítséget jelent számukra^ hogy az idén — a megelőző idő­szakhoz képest — központi for­rásokból is több jut egyes, immár tartósan lemaradt területek, ter­melési ágak fejlesztésére. Az ál­lattenyésztés korszerűsítése, az exportárualap bővítése, és például az öntözési beruházások kapnak nagyobb lendületet Á kitűzött célok elérése érdekében további szervezeti változások is történnek, így például az élelmiszeriparban már jövőre megteremtődnek az állatforgalmi és húsipari vállala­tok önálló gazdálkodásának fel­tételei. A jövő évi terv teljesítésének lehetőségei, hangoztatta a mi­niszter, adottak. A lehetőségek kihasználása azonban megköve­teli. hogy a továbbiakban sehol se halogassák a termelőmunkát visszafogó, helyileg rendezhető helyi gondok, nehézségek meg­oldását. Enélkül ugyanis az egyes területekre jutó nagyobb központi támogatás sem érheti el igazi célját. A mezőgazdasági üzemeknek a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a vállalatközi kap­csolatokra : a partnert együttonű- ködéshen a becsületességet ugyanis soha, semmiféle műsze­res méréssel, minőségvizsgálat­tal se lehet helyettesíteni. A mezőgazdaság műszaki el-, látásáról szólva a miniszter úgy ítélte, általában sikerült kielégí­teni az igényeket. A mezőgazda- sági vonóerő teljesítménye öt év alatt 15 százalékkal nőtt, ám emelkedett a nullára leírt gépek aránya is. Tudomásul kell azon­ban venni, hogy a töhb millió fo-“ rlntot érő korszerű gépeket lé­nyegesen tovább kell üzemben tartani, mint a régi kistraktoro- kat. Csakhogy javításukat, szervi­zelésüket is a korábbinál maga­sabb színvonalon kell megoldani. A termelők jobb kiszolgálásáért Váncsa Jenő az agrárágazat 1987. évi termelési előirányzatát — amely az ideihez képest 4,5— 9 százalékos növekedéssel számol — reálisnak, teljesíthetőnek tar- tóttá. Szólt arról, hogy a vártnál nagyobb arányban emelkedik a hazad éleimiszerfogyasztás, a fo­kozódó igényekkel összhangban kel] mozgósítani az erőket a ga­bona- és a húsprogram teljesíté­sére, továbbá az exportfeladatok megoldására. Kapolyi László Ipari minisz­ter arról tájékoztatta a kong­resszust, hogy az agrárgazdaság- -ban felhasznált gépeknek immár a 60 százaléka a magyar üze­mekben készül. A magyar ipar napjainkban már 1650-féle gép folyamatos 'fejlesztéséről, tökér létesítéséről gondoskodik. A vegy­ipar is fokozza az erőfeszítéseit a mezőgazdasági termelők jobb kiszolgálásáért. A csúcstechnoló­giák kifejlesztésében az ipar és a mezőgazdaság közös progra­mokat valósít meg. A korunkban különösen dinamikusan fejlődő, úgynevezett biodpar is nagy le­hetőséget kínál, közös érdekelt­ségű. magasszintű elméleti és gyakorlati együttműködésre. Az ipar szerkezetének átalakításá­nál tekintettel van a mezőgaz­daság szükségleteire, egvebek kö­zött a csomagolóanyagok gyártá­sát fokozza, és az élelmiszeripa­ri gépek választékát igyekszik gazdagítani. A fjejlődés feltételei A vitában a szövetkezeti gaz­dálkodás nehézségei mellett a megoldás lehetőségeit is elemez­ték. A küldöttek hangoztatták: erősíteni kell, a mezőgazdasági alaptevékenységet, fokozva a nö­vénytermelés szakmai színvona­lát. Fontosnak tartották, hogy az üzemi vezetés mindenütt az ed­diginél pontosabban határozza' meg a szükséges teendőket, és jelölje ki a gazdálkodás új irá­nyait. Az eddiginél erőteljeseb­ben szükséges támogatni azokat, akik készek a vállalkozásra, á kockázatvállalásra, egyáltalán: a megújulás gyorsítására. A 'kol­lektívák számára meg kell te­remteni a szükséges feltételeket például a teljesítményen alapuló ’bérezéssel, a munkaszervezés .ja­vításával és az üzemi demokrá­cia elmélyítésével. A tsz-ek mun­kaerő-megtartó képességét fo. kozni kell, főleg az állattartó te­lepeken szükséges az ottani nehéz munkához nagyobb érdekeltsé­get teremteni. A vitáiban tükrö­ződött, hogy a tsz-ekben tudják: a megújulás sorsa végül is az üzemben dől el. A siker érdeké­ben jobban kell támaszkodni az értelmiség alkotóerejére és gyor­sabb ütemben alkalmazni pél­dául a tudomány által kínált új megoldásokat — hangsúlyozták többen is. A kongresszus határozatot ho­zott a termelőszövetkezetek fel­adatairól és a szövetkezeti moz­galom fejlődésének feltételeiről. A határozat a téeszek gazdálko­dásával kapcsolatban leszögezi: jobban ki kell használni a ter­melőkapacitást, a gazdaságszerve­ző munkában növelni kell a mi­nőség és a hatékonyság iránti követelményeket. Szükség van a veszteségforrások megszünteté­sére, ám elejét kell venni egyes ágazatok és tevékenységek meg­gondolatlan felszámolásának. A gazdálkodással szembeni alapvető követelmény a jövedelemterme- ,lő képesség megteremtése és fo­kozása. A határozat megállapítja: a VII. ötéves terv oéljainak meg­valósulása függ a szabályozó- rendszer alakulásától. Az. elvár; ható üzemi teljesítmények mel­lett szükség van az újratermelés feltételeinek biztosítására. Véget • kell vetni annak a jelenségnek, hogy a szövetkezetek egyes cso­portjai nemcsak a tartalékaikat, hanem álló- és forgóeszközeiket is kénytelenek felélni. Foglalkozik a dokumentum azzal is: fontos követelmény a belső érdekeltsé­gi viszonyok állandó tökéletesí­tése. az önelszámoló részlegek és ágazatok szervezetének kialakí­tása. A jövedelem felosztásánál' az elért teljesítmények legyenek a mérvadók. A határozat egyebek között ki­mondja; erősödött és teljesebbé vált a szövetkezeti demokrácia. Beváltak a demokrácia közvetlen és közvetett érvényesülésének fó­rumai. Az önkormányzati szerve­zetben ezért jelentősebb változ­tatásra jelenleg nincs szükség. Indokolt azonban a munkahelyi közösségek hatáskörének bőví­tése annak érdekében, hogy a ta­gok tulajdonosi és dolgozói jogai érdemibbé váljanak. i A kongresszus elfogadta az elő­terjesztett ’ dokumentumokat. Az országos tanácskozás megtartotta alakuló ülését, amelyen megvá­lasztották a 21 tagú elnökséget, és az országos tanács bizottsá­gait.' valamint a TOT tisztségvi­selőit A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke Sza­bó . István lett, alelnökök: Fülöp László, a.Bátai November 7. Tsz elnöke és Kéri Lehelné, a Rajkai Egyetértés Tsz elnöke. A TOT főtitkárává Ele ki Jánosi, főtitkár­helyettesévé Lehoczki Mihályt és Poden Gyulát választották. Bács-Kiskun megyéből a TOT elnökségének tagjává választották dr. Berta Jenőt és Dolezsál Fe­rencet. A társadalompolitikai és tagi érdekvédelmi bizottság elnö­ke Hegedűs Lajos, tagja Szűcs Sándor, az ellenőrző bizottság tagja Hemző Mária, a nőbizott­ság tagja Kollár Józsefné és Sí­pos Györgyné, a gazdaságpoliti­kai bizottság tagja Haszur Antal, az ifjúsági és sportbizottság tag­ja Gyurica Ottó -lett. Az Orszá­gos Szövetkezeti Tanácsiba válasz­tották Hegedűs Lajost és Vincze Józsefet. FELSZÓLALÓK BÁCS-KISKUNBÓL A kertészeti ágazat jövőjéért A kiskunsági szövetkezetek helyzetéről az itteni termelés­ről" és gondokról beszélt a ter­melőszövetkezeti kongresszu­son fiemző Mária, a kaskan- tyúi szakszövetkezet főköny­velője. Elmondta, hogy a gyen­ge minőségű homoktalajokon az alacsony jövedelmezőség és termelési színvonal miatt csakis a melléküzemágak se­gítettek abban, hogy megélhe­tésük biztonságos legyen. Azon­ban ennek a jövedelmezősége is lecsökkent, valamint az utóbbi évek elvonásai, a költ­ségek növekedése és a rossz Időjárás tovább nehezítette a gazdálkodást. A kertészeti ágazatokról és a háztáji ter­melésről beszélt részletesen. — Térségünkben több tíz­ezer ember él a szőlőterme­lésből — mondotta. — Választ kellene kapni és adni, hogy mi a jövő útja, mert ha nem a szőlőtermelésből, akkor va­lami másból kell a szövetke­zetnek és az embereknek megélni. Jelenleg ez az ága­zat hoz jövedelmet, az 5,1 aranykorona-értékű területe­ken más növény termesztése gazdaságtalan. Most még van vállalkozói kedv a telepítés­re, de biztosabb jövőt szeret­nénk látni a szőlőágazatban. Beszélt arról, hogy a borá­szatban javítani szükséges az érdekeltséget a termelők és a felvásárlók között. Nagyobb figyelmet, határozott prog­ramot, megfelelő piaci elhe­lyezést és gépellátást Igényelt az ágazat részére. Mint mon­dotta:-r A belső fogyasztói piac irányítása Is a feladatok közé tartozik. A szőlő- és gyümölcs- kultúra hagyományos értéke hazánknak, térségünknek, s azt kérjük, hogy ehhez méltó­an foglalkozzunk vele. A háztáji termelés hasznát és lehetőségeit elemezve ki­fejtette, hogy szükséges a háztáji termelőktől érkező in­formációk, javaslatok elfoga­dása. A háztáji ágazat érzé­kenysége miatt a késve ho­zott intézkedések következté- • ben kedvezőtlen folyamatok Indulnak meg, amire példa­A Bácska és Duna melléki Termelőszövetkezetek nevé­ben szólt Tallér Lajos, a Kis­szállás! Bácska Tsz elnöke. Említést tett arról, hogy tel­jesítették az elmúlt ötéves tervben vállalt feladatokat, nö­velték a termelést, azonban még a Jobb területen gazdál­kodóknál is tapasztalható, hogy kimerültek a pénzügyi tarta­lékok, veszélybe került az egyszerű újratermelés lehe­tősége, helyenként megkezd­ték a vagyon felélését. — Ha, a magunk hibái mel­lett a központi irányítás kri­tikáját is meg akarjuk fogal­mazni, — mondotta Tallér La­jos —, akkor az elsősorban abban összegezhető, hogy túl­becsülte a szövetkezetek te­herviselő képességét. A jövő szempontjából fontos a tagok és alkalmazottak, személyi ér­dekeltségének javítása. Bár vannak korszerű megoldások, de ezek nem hozhattak még átütő sikert, mert a jelenlegi keresetszabályozás továbbra is bérszínvonal-szemléletű és gá- tolja egy bizonyos termelési színvonalon felül a .több és jobb minőségű termékek elő­ként a sertés- és baromfiállo­mány ingadozását, a szarvas­marha-állomány csökkenését említette. Beszélt arról, hogy a homoktalajokon kedvezőt­len adottságok mellett gaz­dálkodó szövetkezeteknek most sincs módjuk a felzár­kózásra, ezért kérte, hogy a megyei vezetés által is- támo­gatott előterjesztésekkel ért­senek egyet és más .megyék­hez hasonlóan legalább erre a térségre kaphassanak központi támogatást. állítását. A bácskai térségben elsősorban az alaptevékeny­ségből, valamint az ehhez kapcsolódó feldolgozásból kell megélni. Ehhez szükség van több fontos feltételre, közöt­tük az öntözés fejlesztésére is. Beszélt az öntözési költsé­gek, gépek,' berendezések árá­ról és a vízdíjról. Véleménye szerint a szövetkezetek érde­keltségét megnövelné és a ter­melés fokozásához hozzájá­rulna. ha a mezőgazdasági- termék-feldolgozáshoz na­gyobb lehetőségek lennének és a szabályozás is kedvezőbbé válna. Elismerte a területi szövetség és az országos ta­nács érdekvédelmi munkáját, de mint mondotta, a szövet­kezetekkel kapcsolatban álló vállalatok többsége monopoL illetve nagy szervezet, velük szembeni érdekvédelem csak egységes fellépéssel és szerve­zetten lehetséges. Kijelentet­te. hogy az általa képviselt szövetkezetek a jövőben is meg akarnak felelni a na­gyobb feladatoknak, amihez a kormányzati szervek jelentő­sebb figyelmét, támogatását Is várják. 1 - ■ ■ ",p "*' •< Í"J ! MI REJLIK EMŐGŐtT? Napi másfél óra veszteség Sürgetően fontos, hogy a népgazdaság fejlődé­sét gátló tényezőket felszámoljuk, ezért van fo­lyamatban a korábbinál szigorúbb intézkedések foganatosítása a munkafegyelem javítása érde­kében. Mégpedig az a cél, hogy komplex módon biztosítsák mindenütt a munkaidő hatékony ki­használását. Tehát nem lehet leegyszerűsíteni a dolgot, mondván: sokat „lógnak” a munkahelye­ken. Meg kell vizsgálni azt is, hogy milyen á szervezettség, egyenletes-e a munkaellátás, és érdekeltek-e a dolgozók a jó eredmény elérésé­ben? Tény, hogy a jelenlegi közgazdasági szabá­lyozás nem ösztönöz, és nem kényszerít minde­nütt. a következetes fegyelmezésre, arra, hogy a vezetők vállalják a felelősségrevonás népszerűt­len feladatát. Azok a törtnapok Am mindenképpen változtatni kell azon a hely­zeten, hogy jelenleg a teljesíthető munkaidőalap cgyharmad részében nem végeznek munkát a dolgozók. Igaz, hogy ebbe a kieső egyharmad részbe tartozik a törvényesen biztosított fizetett szabadság és a betegállomány is, de hozzájuk társul az igazolatlan hiányzás és a törtnapi veszteség is. Nemcsak a késés és a napközbeni el­távozás adja a törtnapi veszteséget, hanem a munka szünetelése például anyaghiány vagy va­lamilyen munkaidő alatti rendezvény miatt. A napi nyolc órás munkaidőből Így csak mintegy 6,5 óra a tényleges munkával töltött idő. A nemzetközi összehasonlítás tükrében az lát­ható, hogy az 1984-ig bevezetett munkaidő­csökkentések után Magyarország nem minősít­hető „elmaradottnak” a munkaidő hosszát te­kintve más fejlett országokhoz képest, a gazda­ság átlagában, valamint az ágazatok többségé­ben. A magyar átlagból is kiugrik azonban a közlekedés és a kereskedelem dolgozóinak mun­kaidőhossza, a sok túlóra miatt. Az Európai Kö­zös Piac országai közül például Belgiumban he­ti 39,3 óra volt 1981-ben a közlekedési ágazat­ban a tényleges munkaidő, Magyarországon (1984-ben) túlórákkal együtt 46,5 órát dolgoztak heti átlagban a közlekedésiek. Az adatokból az is kiolvasható, hogy a tény­leges munkaidő a nálunk gazdaságilag fejlettebb országok egy részében viszonylag magas, egy­két ország esetében még magasabb, mint Ma­gyarországon. Például az építőiparban Francia- országban, az NSZK-ban és Olaszországban hosz­szabb a műszak, mint idehaza. Japánban 1980- ban 114 órával volt több az egy főre jutó teljesí­tett évi munkaórák száma, a gazdaság átlagá­ban, mint Magyarországon ugyanabban az év­ben, tehát a munkaidő-csökkentés előtt. Mit mond a bíróság ? Figyelemreméltó azonban, hogy például az NSZK-ban a magyarországinál valamivel rövi- debb munkahét és hosszabb fizetett szabadság ellenére is elérik azt a munkaidő-teljesítményt, amit a magyar ipar, mivel ott jóval kisebb a betegség és egyéb okok miatti kieső munkaidő. Nyilvánvaló, hogy hazánk társadalmi, gazdasá­gi 'problémája nem a munkaidő hosszában fenn­álló különbségből vagy „lemaradásból” ered, hanem a műszaki-gazdasági fejlődésben, a ver­senyképességben és a hatékonyságban mutatkozó kétségtelen elmaradásból, amelynek behozása — egyebek között — jobb és több munkát követel. Fontos teendő a gazdasági szabályozórendszer következetes továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a munkaidő lényegesen jobb kihasználása, a magasabb színvonalú szervezés,' a pontos és fegyelmezett munka a gazdálkodás szükségszerű velejárója legyen. E cél érdekében alkotta meg új irányelvét a közelmúltban a Legfelsőbb Bíró­ság is a munkafegyelemmel összefüggő ítélke­zési feladatokról. A kölcsönös kötelezettségek hangsúlyozása jellemzi az irányelvet: a dolgo­zótól is számon kell kérni kötelességei teljesíté­sét, de a munkáltatónak is meg kell tennie mind­azt, ami a munkaviszonyból rá hárul. Olyan eset­ben például,' ha ésszerű gazdasági kockázat vál­lalása végül is kárt okozott a munkáltatónak, az új irányelv szerint azt kell vizsgálni, hogy a dol­gozó megtette-e azokat az intézkedéseket, ame­lyek az adott esetben szükségesek és elvárhatók. A felelősségrevonásriak csak az e körben észlel­hető mulasztásoknál van helye, a kockázat to­vábbi következményei a munkáltatóra hárulnak. A munkahely nem kocsma A fegyelmi vétségek sorában kiemelt figyelmet kell fordítani a mérhetetlen károkat okozó mun­kahelyi italozásra, amellyel arányban áll'a leg­súlyosabb fegyelmi büntetés is. De indokolt a szigorú fellépés azokkal a vezetőkkel szemben is, akik eltűrik a .lazaságokat, a munkaidőalap rossz kihasználását, és nem tesznek meg min­dent a jól szervezett munka feltételeinek meg­teremtéséért, — hangsúlyozza a Legfelsőbb Bí­róság irányelve. Társadalmi érdek, hogy a mun­kával kapcsolatos jogok és kötelezettségek együt­tesen jussanak érvényre. J. E. A tanyai átalakulás folyamatai Mint arról korábban egy rövidebb hír is megjelent, a 25 éves jubileumát ünneplő Sze­gedi Akadémiai Bizottság két munkabizottsá­ga (az építészettudományi és a területfejlesz­tési) összevont ülést tartott a tanyai átalaku­lás új folyamatairól. Építésiek, tervezők, me­a Dél-Alföldön gyei tanácsi szakemberek és kutatók gyűltek össze a három dél-alföldi megyéből a Délterv újszegedi székházában tartott tanácskozáson. Az új építési szabályzat és a külterület A témának, mint Borvendég Béla megnyitójában, hangsúlyoz­ta, az adott különös időszerűséget,, hogy július elsején új országos építési szabályzat lépett életbe, s ez széles körben feloldotta a kül­területi építési tilalmat. Elsőként Maróthy Győző, a Csongrád Megyei Tervező Iroda tudományos tanácsadója ismer­tette a Csongrád megyei tapasz­talatokat, illetve azt a sajátos kutatási módszerrel készült ter­vet, amely népesedési-demográ­fiai és műszaki-infrastrukturális ellátottsági mutatók segítségével osztályozta a tanyás községek külterületi. körzeteit. Kiemelte, hogy a sok szempontú vizsgálat Igazolta a tanyarendszer eltérő fejlődését. Szólt arról: csak na­gyon körültekintően, sok szem­pont mérlegelésével, a helyi szer­vek, intézményeik, nagyüzemek bevonásával' dönthetnek megfele­lően az. illetékesek. A Bács-Kiskun megyei — az előbbiektől lényegesen eltérő — változásokat dr. Tamás Ferencné ismertette. A tanyafelszámolódás ugyanis megyénkben lényegesen lassúbb, kísérőjelenségeként pe­dig olyan sajátos kill,területi te­lepülésmagok, kis faluszerű tele­pülések keletkeztek, nagyrészt a mezőgazdasági nagyüzemeik tá­mogatásával, amelyek szinte új távlatokat nyithatnak a tanyán élők számára. Azután a Regionális Kutatások Központja békéscsabai és kecs­keméti egységének két fiatal ku­tatója tartott egyedi kérdőíves felméréseken alapuló előadást. Dr. Tímár Judit orosházi vizsgá­latainak eredményeit mutatta be. Két típusba sorolta a mai tanyá­kat, elsősorban a mezőgazdasági termelés, foglalkozás szerint. La­kóik túlnyomó többsége megta­lálja számításait, nincs szándé­kukban elköltözni. Érdekes ada­lékokat közölt még a tanya— város újraértelmezésre váró kap­csolatáról, illetve a házasságkö­tésekben is kifejeződő területi mobilitásról. Duró Annamária hasonló ala­possággal a Szeged melletti Do- maszék tanyáin kutatott. Ismer­tetve a község közigazgatási ha­tárán belül is nagyon különböző tanyacsoportok főbb jellemzőit. Érdekes elemként hangoztatta, hogy a hajdani mezőváros min­tájára újjáéled a tanyai ,jkétla- kiság”, s az új községközpontban felépült ház mellett a tanyák egy része mezőgazdasági (háztáji vagy kisüzem) termelőhellyé válik. Tervpályázat? A szünet után élénk vita bon­takozott ki. Juhász Antal, a Sze­gedi Móra Ferenc Múzeum nép­rajzkutatója a tanyák továbbélé­sének gazdasági szükségszerű­ségét emelte ki. Javasolta a Dél- Alföld új tanyai folyamatait be­mutató összefoglaló tanulmány­kötet megírását Az érdekes párhuzamok mel­lett teljesen különböző tanyai át­alakulást értékelt Komiódi Élek, és Borbély Lajos, Békés, Illetve Bács-Kiskun megye főépítésze. Mindketten javasolták: nyilvá­nos és több fórumon megvita­tandó tervpályázat kiírására len­ne szükség, hogy az új építési szabályzat után épülő tanyákhoz korszerű, de a tájba illő, terme­lési, gazdasági célszerűséget is kielégítő ajánlott és típustervek .álljanak rendelkezésre. Energia és termelékenység Nagy tetszést aratott Horváth Dezső újságíró (nemrég jelent meg a tanyákról A tizedik em­ber című könyve a Magyaror­szág felfedezése sorozatban) hoz­zászólása, aki mbit mondta, nem felmérések, rendeleték, hanem személyes találkozások, beszél­getések sorozatának élményanya­ga alapján szólt. Azt vallotta, hogy ez a Mária Terézia óta min­dig valamilyen formában tiltott települési orma tovább fog élni. Szükség is van rá, hiszen min­dennapi asztalunkra termel — mint mondotta — csemegéket. Vajda György, a Dél-magyar­országi Áramszolgáltató Vállalat igazgatója azt elemezte, hogy a Dél-Alföld ön az elmúlt 30 év so­rán villamosított 44 500 tanya áramellátása igen’ fontos feladat, de egyre nehezebb és költsége­sebb a hálózat fenntartása, kor­szerűsítése, illetve bővítése. Tá­mogatásukra össze kell fogni minden érdekelt félnek, a tanyai lakosnak, a helyi és megyei szer­veknek, és a Démásznak. Az áramfogyasztásból jól tudják, mekkora a mezőgazdasági, ter­melés a külterületeken. A közsé­gek évi 4 százalékos fogyasztás- növekedésével szemben, a tanyá­kon kétszer akkora az emelke­dés. Míg a szocialista mezőgaz­dasági szektor 1-kilowattórás fo­gyasztására térségükben 181 fo­rint termelési érték jut, addig a tanyákon ez 323 forint! A tartalmas, négyórás tanács­kozást e sorok Írója zárta azzal, hogy a tervezés és kutatás új­fajta összhangja látszik kibonta­kozni, ami jó programot adhat a következő évek várhatóan válto­zó és megújuló tanyai folyama­tainak jobb megismeréséhez. Dr. Csatári Bálint tudományos osztályvezető MTA RKK Településkutató Csoport, Kecskemét j Javítani kell az érdekeltséget •.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents