Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-15 / 294. szám
4 • PETŐFI NfiPE * 1986. december 15. A mérnök művészete Amit alkot, az is, ahogyan él, az is művészet. Egy művészember mérnöki munkájáról,- vagy egy mérnökember művészetéről beszélhetünk akkor, amikor Csongrádi Jenő asztala - mellé ülünk. Életében a művészet erős gyökerekből táplálkozik. A legfőbb a kiegyensúlyozott családi élet. Felesége, gyermekei, unokái szeretettel veszik körül. A tevékeny nyugdijaS'évek jelentik, azt ■ . hiszem. boldogságának egyik kulcsát. Nem roppant össze, nem önmagával törődik: alkot, pontosan, szépen... és hasznosan. Panorámatérképeket fest A Balatonról, a Dunakanyarról, s utóbb Budavárról, visszavívásá* nak évfordulójára. Sajnos, a nyomda ismét lassú volt, az évfordulóra nem vehették kezükbe a hasznos tájékoztatót a külföldiek — s a hazai érdeklődők sem. Nemrég előadást tartott a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület nyugdí jacMub.1 ában, a térképészet határterületéről, a panorámaképek szerkesztési elvei és szerepük, az Idegenforgalomban, vak. lamint a belföldi turizmus és honismeret kérdésében címmel, s A hosszú cím nagyon egyszerű gondolatot tartalmaz. A légifényképek néha alig kils mérhetően, időnként meglepő élességgel mutatják Európát, s hazánkat. De a repülőgépről mit lehet tudni, hogy mit jelent ez a táj? Csongrádi domborzati térképeket álmodik háromdimenzióssá, s műszaki alapossággal szerkeszti meg azokat. A Balaton öbleit színezi, s a Mátyás-templom gótikáját szerkeszti. Használhatók-e valamire ezek a képek? Minden bizonnyal. Európában sok helyütt már nagyon régen a turisták kezében vannak a színes leporellók. Van azonban egy másik oldala is a térképeknek. Ide nagyon sok hirdetés kerülhetne, nemcsak sokcsillagos szállodákról, hanem például arról, hogy hol lehet egy Balaton- felvldékl faluban jót enni, megszállni; hol vannak orgonahang- versenvek, és uram bocsá’ butikok. Haszonnal forgathatná az ilyen Csongrádi-térképet hazai és külföldi turista egyaránt Iskolák is — még ha a szülői munkaközösség venné is meg — okulhatnának a panorámatérké. pékből. Egy mozdulattal rá lehet helyezni a gyárak és bányák rajzát, egy másikkal a régészeti különlegességeket. Honismereti körök nem a térképeket siiabizál* nák, hanem maguk előtt látnák szűkehb pátriájukat. R. L. könyvespolc; Ki fog repülni? Cserhalmi Imre nem ismeretlen az olvasók előtt, hiszen — kisebb megszakítással — csaknem harminc éve a Népszabadság újságírója. Sokoldalú tollforgató. Int operaszövegkönyvet, több darabját mutatták be hazai szín; padokon, tévéfilmjeit is láthattuk. állandó rovata, a Megyek az utcán pedig a hétköznapi ügyek után érdeklődő olvasók kedvenc olvasmánya a párt központi lapjában. Könyve jelent meg a munkásigazgatókról, néhány évvel ezelőtt a kamionosok útitár sa volt, és élményeit a Ha nincs fék, gáz van címmel tárta olvasód elé. Most a polgári légiközlekedés dolgozóihoz szegődött. Ebből az élményből született újabb könyve. „Ha még/egyszer születnék, repülő szeretnék lenini” — ezzel kezdi mond álcáját. Néhány sorral később így folytatja: ,De nem fogok még egyszer születni, így hát maradok, aki vagyok, a túlnyomó többséghez tartozó, aki. nek az életében, a repülés csak álom marad, esetleg mámoros élmény és különleges izgalom...” Nem álompőtló ez a kötet, hanem a polgári légiközlékedést bemutató, a repülés rejtelmeit, a gravitációt legyőzők tevékeny, ségét hitelesen bemutató alkotás. Szavahihetőségét nem pusztán a felhasznált dokumentumok, a közölt interjúk erősítik, hanem a személyes tapasztalat is. Ott volt Oraniban, egy „bábolnai fiatal- asszonyokat”, azaz jércéket szállító járaton meghívott vendég volt Prágába, máskor személyzetnek álcázva ismerkedett a Malév munkájával, átrepülte az óceánt, és utas volt már az ellenforradalom után megindult első belföldi légii járaton is. De mindezeken túl tálén a legmeggyőzőbb közvetlen stílusa. Néhány oldalas repüléstörténetével bevezeti az olvasót a kulisszák mögé, hogy azután a repülés keserves eseményeinek ismertetésével végképp lekösse ér. deklődését. Nem a szenzációt keresi, amikor a magyar légi közlekedés katasztrófáit és súlyos repülőeseményeit ismerteti, hanem a krónikás pontosságával tárja olvasói elé a szerencsétlenségek tényeit és okalt. (Szól a szőkébb hazánkat különösen megrendítő 1969. október 7-ei kijevi balesetről is.) A feszültséget oldandó, köny. nyedebb lesz a hangja, amikor a „sztyuvdk”, azaz a légiik isasszo- nyok közel sem könnyű, pikáns történeteket sejtető életéről beszél. Humorral, itt-ott iróniával tudósít a stewardess-vizsgáról is. A következő fejezetet a Malév vezérigazgatójának bemutatásával vezeti be, olyan első generá- cdós értelmiségi arcélét rajzolja meg, akinek „a szocialista karrierje azokban az ötvenes években indult el, amelyekről ma olyan divatos sok rosszat mondaná”. Fontos történeti áttekintést ad 1938'tól, amikor Budapest új nemzetközi repülőterének kijelölték Ferihegyet, 1985. november elsejéig. (Ezen a napon, a reggel 6 óra 40 perckor érkezett gép ittasai avatták fel Ferihegy—2-t) De bepillant a vámkezelés titkaiba, a poggyászmegőrzés nehézségeibe, a Malév londoni irodájának üzleti rejtelmeibe is. Egyszóval minden érdekli, ami a „Száliunk rendelkezésére" mögött van. Emberi sorsokat villant fel, műszaki adatokat sorol, ha csak teheti, nemzetközi összehasonlítást tesz. A pilóták béréről éppen úgy szót ejt, mint a vállalatvezetés gondjairól, az utasok élelmezésének fortélyairól, a repülőtéri élet természetéről és szokásairól. Ért hozzá, hogy ébren tartsa olvasói érdeklődését. Ha azt érzi, 'túl sok az adat, szikárabbá kerekedett a mondanivaló, akkor egy izgalmas, mármár krf" miszerű fejezet következik, Így tett. amikor beiktatta a Halálkö* zelben című részt. Ebben a többi között hiteles írásokkal eleveníti fel az 1982 novemberében Varsóban történt repülőgép-eltérítési kísérletet. később pedig felidézi a világ első repülőgép-eltérítését, amelyet — milyen kétes dicsőség! — megvárok produkáltak 1956. július 15-én. Érdekes könyv Cserhalmié. Tájékoztat. szórakoztat, egy izgalmas. sokaik számára titokzatos világról adva hírt. A könyv végére jutva Igazat aduink a szerzőnek, hogy „aiki a repüléssel fog. lakkozik, az óhatatlanul is előre néz. Feszülten, izgalommal, néha szorongva, mindig vágyaikkal, sőt kockázatokkal is. de akarattal é® hittel. Vagyis: emberien.” (Kossuth Könyvkiadó, 1986.) Komáromi Attila Doktor Faustus Thomas Mann műveivel időről időre találkozhatunk a mozikban és a televízió képernyőjén. A számos emlékezetes és felejthető feldolgozás, interpretálás közül kiemelkedik az 1975-ben készült Lotte Weimarban, a Marió és a varázsló, ezeket követte 1979-ben a Buddenbrock-ház, majd az Egy szélhámos vallomásai. Az NDK-ban és az NSZK-ban készült mozifilmek mellett hazai televíziós változatok is készültek Thomas Mann regényeinek feldolgozásaiból (Szinetár Miklós: Trisztán, Mihály- ty Sándor: Thomas Mann üdvözlése). A népszerű, több művészeti ágban is gyökeret eresztett Faust- törtériet ezt megelőzően is vonzotta a filmművészeket, az egyik ismert francia változatban például Gerard Philippe játssza a főszerepet. il982-ben, a Varázshegy születésének évében készült a most" látható, legújabb Doktor Faustus. Rendezője és forgatókönyvirója Franz Seitz, aki eddigi munkásságának több évtizede alatt már kétszer is választotta anyagául a nagy regényíró műveit. 1977-ben megfilmesítette a Zűrzavar és korabánat című elbeszélését, későhb pedig megírta a Varázs- hegy forgatókönyvét. A történet egy meghökkentő beszámolóval kezdődik, a már halálos beteg Adrian Leverkühn barátai, hozzátartozói előtt nyilvános vallomásban mondja el élete történetét. Beszél kamaszkoráról, amikor felfedezték rendkívüli zenei tehetségét. Néhány évvel későhb teológiai tanulmányait végleg megszakítva a lipcsei konzervatórium hallgatója lesz. A közönség egyre nagyobb érdeklődéssel, elismeréssel hallgatja születő műveit, ám ő elégedetlen önmagával. Egy fiatal prostituált ölelésével elkötelezi magát a Sátánnak. Egyezségük szerint halhatatlan komponista lesz, de ezért le kell mondania élete hátralevő 24 esztendejében a szeretetről és a szerelemről. Termékeny, sikeres élete a magány szorításában télik. Kitörési kísérleteiért a megszeretett ártatlanok életével fizet. Az ’első világháború végnapjaitól a második világháború végéig tartó modern Faustus-változatban a rendező annak a Németországnak a sorsát látta tükröződni, mely „úgy lépett szövetségre a fasizmussal, mint a szerencsétlen zeneszerző a pokol követével”. A téma Seitz rendezte változata abban különbözik elsősorban elődjeitől, hogy közismert sztoriját minden külsősé- gesen hatásos eszköztől megfosztotta, csak a legszükségesebbre redukált dramaturgiával, s a látvány komponálásával, a képszerkesztéssel mondja el. ^Filozófiai, alkotáslélektani mondanivalóját • Doktor Faustus. fantasztikus hatású képi szimbólumrendszer közvetíti. Levenkühn mindennapi pokolraszállásának részleteiről sokat megtudhatunk a főszerepet alakító John Finch szinés^j játékából, premier plánban látható gesztusaiból. Szemünk fénye Jólismert, sokszor felhasznált vígjátéki alaptörténetet dolgoz fel a Maurizio Ponzi rendezte új olasz film. Főszereplője egy taxisofőrnő, aki 10 év körüli fiával apakeresőbe indul. Nincs más választása, pénzt kell szereznie. A kisfiú egy baleset következtében megvakult, az operáció költségei azonban túl nagyok. A nő annak idején egy szálló szobalányaként egyidejűleg három vendéggel folytatott viszonyt, terhességéről viszont egyiküknek sem számolt be. Saját keresetéből tartja .el flát, aki végleg elveszíti látásának léhetőségét is. ha rövid Idő alatt nem' sikerül egy (vagy több) bőkezű apát találnia. Az alapséma persze nem engedi, hogy a jóvátehetetlen megtörténjék, Így aztán a volt szeretőkből szerető szlvű, lelkiismeretes és kötelességtudó apák lesznek. A kevés humorral és sok szenti- mentalizmussal vegyített érzelmes történet mindvégig- azon Iparkodik, hogy együttérzésünket felkeltse. Torokszorító aggodalomról persze nincs szó, Gina Lollobrigida után ugyanabban a szerepkörben legfeljébb Sophia Loren humorérzékével Is megismerkedhetünk. Karolyi Júlia r~i sajtOposta „Nemigen értettek meg minket” Teljesítik a dolgozók jogos 1 Halk szavú, megfontoltan és nagyon reálisan gondolkodó fiatalember kereste fel a minap szerkesztőségünket. Kérges tenyere elárulta, ott szorgoskodik, ahol a munka nehezebbik része található. Társai nevében, a bérezés differenciálatlanságát és az elégtelen munkahelyi körülményeket tette szóvá. Íme Vidd Ferenc (Kecskemét, Lugas sor 18. szám alatti lakos) szavai: — Szövetkezeti alkalmazottak vagyunk, mindannyian munkások. Hőszigetelő lapokat gyártunk Katonatelepen. Korábban * kézzel végeztünk minden műveletet. nemrégen új gépet kaptunk, örömmel fogadtuk, remélve, segítségével könnyebb. hatékonyabb lesz a termelésünk, s több jut a borítékba is. Igaz, naponta most már nem 50—60 lapot, hanem ennek a dupláját állítjuk elő, ám a megnövekedett teljesítményt ,, egyáltalán nem vesszük észre fizetéskor. Az első meglepetés akkor ért bennünket, amikor megtudtuk főnökünktől, hogy heti 45 órás a munkaidőnk, vagyis a délelőtti műszak 6 órától 15 óráig, a délutáni pedig 13-tól 22 óráig tart, Nem értjük a 8 óránál hosszabb napi foglalkoztatásunk okát, s azt sem, hogy miért nem részesülünk annak megfelelő díja-, zásban. Tudniillik a munkaszerződésünk nem tartalmaz ilyenféle aránytalanságot, de azt is mondhatom, Igazságtalanságot. r f • Másik problémánk a még mindig egyenlősdi szemlélet és gyakorlat. Példa erre, hogy Kiss Fe. renc munkatársammal együtt gépkezelők vagyunk, a mi dolgunk a meghibásodott masina rendszeres javítása, meg az is, hogy a műszakokban csoportvezetői feladatkört ellássunk. Mér>- is pontosan annyi a bérünk, mint azoknak, akik nincsenek gépre beosztva és csak magukért felelnek. ' A műhelyünkről annyit: amit ott tapasztalna egy munkavédelmis, talán elegendő volna ahhoz, hogy azonnal leállítsa a termelést. A teljesség igényé nélkül sorolom: a gépzaj fülsiketítő; a gyártás közepette fejlődő mérges gáznak csak egy részét vezeti el a szellőzőberendezés; a hő- befúvós kazán nemcsak meleget, de jó adag füstöt is ad. Mondhatná valaki, hogy e gondunkkal az Illetékes vezetőket kellene felkeresnünk. Nos, ezen már túl vagyunk, ök meghallgattak, de nemigen értettek még minket. Persze tudjuk, hogy mel- . léküzemág keretében dolgozunk, mégis furcsa, hogy úgy kezelnek, mintha a teendőnk is mellékes lenne. Hát jelenleg ezért rossz a munkahelyi közérzetünk, s így aligha járulhatunk hozzá a gazdasági fejlődés élénkülésének — oly sokszor hangsúlyozott — nemzeti méretű programjához. Mindezekről tájékoztattuk a > Kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet termelési elnökhelyettesét, Bereczky Sándort, aki az alábbiakat válaszolta: A szóban forgó műhelyt idén nyitottuk meg Katonatelepen, ahol hőszigetelő lapok készülnek. Ezen olcsó, s igen jó hatásfokú termékünk iránt nemcsak hazánkban, hanem már külföldön is fokozódik az érdeklődés. A részlegben egyelőre 9-en dolgoznak, somost csupán a próbaüzemelés előtti termelés van soron. Ez alatt megismerjük a gépet, a technológiát és a termelő embert is. Ezért nem végleges még az ottani bérezési forma, sőt a heti munkaidőalap sem. A hivatalos próbaüzemi munka várhatóan jövő' év elején indul meg, s akkorra minden termeléstechnikai és egyéb ügyben döntés születik a ■ munkások bevonásá- val. " Gondoskodunk a szellőző tökéletes működéséről, mint ahogy a hőbefúvói kazán hibáit fs meg- javlttattuk már. Melléküzemágunk egyáltalán ,nem mellékes jelentőségű, hiszen annak révén sokmilliós bevételre számítunk. S az is elsőrendű célunk, hogy az btt foglalkoztatottak jól érezzék magukat. Dolgozóink hasznos észrevételeit a vezetőség nevében is köszönöm, s Ígérem, hogy a jogos igényeket folyamatosan kielégítjük. Addig is számítunk a türelmükre és a további jobbító ötleteikre I A szerencsén múlott... A december 5-1 estét nem felejti el egyhamar a 7 éves Ká- konyi Gábor, aki a szerencsének köszönheti, hogy lábtörés vagy egyéb — még súlyosabb — sérülés nélkül megúszta a vele történteket. Bár az ijedtségen túl van már, azóta gyanakodva figyeli környezetét, hogy elkerülje a hasonló veszélyhelyzetet, melynek nem éppen példamutatóan cselekvő felnőttek az okozói. A dolog úgy kezdődött, hogy az OTP kecskeméti 2-es számú fiókjában véget ért a kedves- hangulatos Télapó-ünnepség, s Gabi — nagyobb testvére és édesanyja társaságában — a kapott ajándékoktól meghatva távozott a Dobó körúti épületből. Az ottani — gyéren megvilágított, még kiépítés alatt álló, de a gyalogosforgalom elől le nem zárt — közterületen haladt át, amikor beleesett egy gödörbe. Hozzátartozói- azonnal kiemelték, odahaza pedig megkönyebbülés- sel tapasztalták, hogy az esetre csak az elszakadt, bepiszkolódott ruhája emlékeztet. Másnap Kákonyi anyuka alaposabban szemügyre vette a helyszínt, s látta a legalább két méternyi mély aknát, melyben különféle irányban tekeredő csövek, valamint kiálló fémrészek vannak. Megborzadva gondolt rá, mi lett volna, ha telve van vízzel, ha a kemény anyagok valamelyikébe ütközik. zuhanó kisfia. Megértjük olvasónkat. Való Igaz,'sokkal rosszabbul is végződhetett volna e baleset. A kivitelezők a fedetlenül, bekerítet- lenül hagyott közműaknáyal „esélyt adtak” bármilyen következményre. Időközben persze már pótolta mulasztását a kollektíva, mi azonban megkérdezzük:' egyáltalán hogyan fordulhatott elő Ilyesmi ott, ahol maradéktalanul kötelező betartani a technológiai, munkavédelmi és más biztonsági követelményeket ? És van-e garancia az effélék megelőzésére? ÜZENJÜK Árminénak, Kiakun fél egy házira: A közlekedés rendjét, biztonságát gyakorta megzavarják a szabálytalanul parkold gépjárművek. E tarthatatlan állapot megszűntetését szolgálja az Idén március l-Jétől érvényes Jogszabály, melynek értelmében: aki a közútra elrendelt várakozási tilalmat, korlátozást megszegi, szabály- sértést kOvet el, és 5000 forintig terjedd pénzbírsággal sújtható. Ha Önnek is feliének ilyen cselekményt, Jogos a felelősségre vonás. Amennyiben. vitatja a hatóság ezzel' kapcsolatos megáTiapitását, ellene fellebbezhet a másodfokú szervnél, melynek nevét címét az elsőfokú határozat tartalmazza. Fejes Imrénének, Kecelre: soraiból arra következtetünk, hogy az On rokona nagyon alacsony összegű nyugellátásban részesül. Szociális körülményeire tekintettel van mód a nyugdijának felemelésére, mégpedig kivételes elbírálás alapján. A vonatkozó Írásbeli kérelmet a megyei társadalombiztosítási tanácshoz Juttassa el, melynek címe: Kecskemét, Kisfaludy utca 6. „Fizetni kell” jeligére, Soltra: Bl- ) rósági perben kérelemre költeégmen- tességben keü részesíteni — jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül — azt a személyt, aki igazolja, hogy rendszeres szociális segélyben részesül. Amatör festő kiállítása Orgoványon Nagyra becsülöm azokat az embereket, akik a napi munkájuk mellett időt, fáradságot nem kímélve hódolnak művészeti jellegű szenvedélyűknek. Közéjük tartozik a községi tanács pénzügyi csoportjának dolgozója, Maszlik István, aki az ecsetet forgatja régóta, nem kis eredménnyel. Festményeivel már tavaly is találkoztunk a helyi mozi előcsarnokában. A napokban portrékkal jelentkezett, melyeket korábban az Izsáki közönség láthatott. Kiállított munkái — ezekből a színek és formák harmóniája tükröződik — arról győznek meg, hogy az amatőr festészet is segítheti a képzőművészeti érdeklődés felkeltését, fokozhatja a kultúra ezen termékei Iránti tiszteletet... — írja orgoványi levelezőnk, Horváth Emilné. Aprópénz Röviddel ezelőtt kínos helyzetbe került az egyik kecskeméti lakos, aki hiába kopogtatta a Volán pénztárainak ablakát, nem kapta meg forintjait, melyekkel a távolsági buszon való utazása idején maradt adós a sofőr. Az ügyintézők nem tudtak a dologról, pedig a kocsi vezetője azt ígérte: ők fizetik ki a visz- szajáró pénzt. Végül is lapunk közbenjárására rendeződött az ügy. Akkor a vállalat egyik vezetője beszámolt arról, hogy intézkedés történt a hasonló kellemetlenségek megelőzése érdekében: felemelték a buszsofőrök rendelkezésére bocsátott összeget, mely a pénzváltáshoz szükséges. Ezek után nem kis meglepetéssel hallottuk a soltvadkerti L.-né sérelmét: — November 26-án két kisgyermekemmel együtt utaztam Solitvadikertyől Kecelre a 15 óira 5 perckor induló busszal. Aprópénz híján százassal fizettem a jegyekért. A sofőr az egy egész és az egy félárú bilétáért 21 forintot kért. Átnyújtottam még 1 forintot, mire Visszaadott három iDémtízest, közölve: nincs aprója, de később biztos lesz, s akkor megkapom a többit. Erre a pillanatra türelmesen vártam, s mivel Kecelhez közeledve leszállni készültem, kértem tőle az ötvenest. Erre azt válaszolta, ő már nem tartozik, s még hozzátette, hogy a bolti pénztártól való távozás után sincs helye reklamációnak. Talán nem kell bizonygatnom, mennyire szégyelltem magam a többi utas előtt, akik nem tudták az előzményekről. Igazam tudatában azonban kitartottam kérésem mellett. Ekkor egyezkedni próbált velem a sofőr, mondván, ha átad nekem ötven forintot, és az esti elszámolásakor az hiányzik majd a kasszájából, ő húzza a rövidebbet. Válaszolva felajánlottam, tegye ezt, s én holnap ugyanekkor kijövök a soltvadkerti megállóba, s ha hiánya van, visszaadom a pénzt. E lehetőséget úgy hárította el, hogy talán egy hónapig sem közlekedik errefelé, Nem szaporítom tovább a szót, tíz percnyi vita után visszakaptam a pénzem. A BZ 14—16 forgalmi rendszámú busz sofőrjétől, akinek felháborító viselkedése fölött még ma sem tudok napirendre térni. Izsáki Állami Gazdaság 1986. DECEMBER 16-ÁN, 10 ÓRAKOR gépárverési rendez Értékesítésre kerül: — 1 db HL 60 11 tip. pótkocsi, — 2 db 80 köbméter/óra légkompresszor, — 3 db DIGÉP 130 W hűtőkompresszor, — 5 db BC 3 tip. szőlő zúzó-bogyózó cefreszivattyúval, — 2 db KS—10 szőlőprés, — 1 db HILT1 fúró-bontó kalapács, — 1 db címkéző-kupakoló gép, — 1 db COQ 600 szőlőprés léelv&lasztóval, — 1 db SZK—5 gabonakombájn, — 1 db Tó 5 olajégőfej, — 1 db Tó 7 oiajégőfej. IZSÁKI ÁLLAMI GAZDASÁG BORÁSZATI ÜZEME ÁGASEGYHÁZA—IZSÁK KÖZÜT 16-OS KM-NEL JELEZVE 2743
