Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-14 / 268. szám
1986. november 14. ® PETŐFI NÉPE • HÚSZ ÉVE A BETEGEKÉRT Szakorvosi rendelő eTH“? Dunavecsén kik támogat. ták lelkesen biztatva a szervezőket, és kik írtak fenyegető leveleket a járáshoz, figyelmeztetve a vezetőket, hogy reménytelen vállalkozás a rendelőépítés Dunavecsén. Ezek az adatok érdektelenek is ma már. Annyi fontos csupán, hogy dr. Kolozs Gergely néhai Járási főorvos sürgetésére az érintett tanácsok szervező és gyűjtögető munkája eredményeként 1964-ben hozzákezdtek a körzeti egészségügyi központ építéséhez. KISSZÁLLÁSRÓL INDULT Treitz Péter agrogeológus emlékezete A félszázezer lakosú Duna-mel- lék — sajátos történelme okán — város nélkül maradt. Soltnak, Kunszentmiklósnak és Dunave- csének is esélye volt a címre, de a finis egyiknek sem sikerült Igazán. Így a környék falvakból, ha valaki szemüveget kívánt felíratni, vagy szívpanaszai voltak, Pesterzsébetre kellett utaznia: majdnem száz kilométert, mert a körzet oda tartozott. Igen nehéz volt a kisgyermekes anyák és az idősek helyzete Is. öt-tíz perces vizsgálatért elveszett egy teljes nap. Régóta igényelték tehát a szakrendelőt, de nem volt rá elég pénz és a települések sem tudtak megegyezni, hová is kerüljön. Kérték a Soltiak és a kunszent- mtklósiak. Végül a geográfiai szempontok döntöttek: a térség földrajzi központja, Dunavecse lett a házigazda. Majer Imre a Duna-parti község nyugdíjas tanácselnöke máig jól emlékszik miként „házaltak” a szervezők a szövetkezeteknél, vállalatoknál és a családi portákon, kérve a támogatást, mert nagyon sok forint kellett. A szükséges összeg negyede még hiányzott, amikor az Épszer Vállalat brigádjai már felvonultak alapozni az egykori tisztviselőtelepen, a helyi tanács által felajánlott telken. Egy év telt el és elfogyott a pénz. A falak már álltak, amikor a megyei szervek végül értesültek a kockázatos vállalkozásról. Betegekkel zsúfolt hajnali vonatok Pest felé: félig kész rendelő Dunavecsén. Mit lehetett tenni: fizették. Éppen ma húsz éve, hogy kaput nyitott a betegek előtt a hat szakosztályos rendelő. Dr. Homoki István főorvos, aki az átadás óta a létesítmény vezetője, így emlékszik a hőskorra: — Kevés volt az orvos és a védőnő. Műszerek egy fillér nélkül?! Könyöradományként kaptunk csak egy-egy fontosabb segédeszközt. A röntgengépet Salgótarjánból, az EKG-készüléket Budapestről hoztuk. — Gondolom, sok beteg jelentkezett. — Meglepődtünk: nem vártak sokan reggelenként az ajtó előtt. Kezdetben csak jelentéktelen ügyekkel jöttek ide. Nem volt bizalmuk az embereknek. Évek kellettek, amíg ..ideszoktak”. — Milyen osztályokkal kezdtek? — Bel-, gyermek- és nőgyógyászat. sebészet, szemészet és fogászat indult. 1970-beh bővítettük az éDületet: a tüdőgondozó települt- át Soltról. 1981-től fizikoterápiás kezelést Is végzünk. Ez az egyik „legkelendőbb” szolgáltatásunk. ugyanis nagyon sok a mozgásszervi panasz. — Mit ér. ha helyben felírják a szemüveget, de elkészíttetni Budán estre vagy Kecskemétre kell utazni a betegnek ... • Az alapítók: dr. Kolozs Gergely (Jobbról) és dr. Homoki István (archív (elvétel). • A rövidhullámú terápiáért sem kell utazniuk' a dunavecseieknek. — Amit lehetett, azt itt megszerveztük. Az Ofotérttel például kezdettől jó a kapcsolatunk. Helyben rendelhető meg a szemüveg. Más segédeszközökkel is így vagyunk. Sokat segített, sok éle- . tét mentett már, hogy 1971-től öt futókocsis mentőállomást is kapott a község. Sok kilométert spórol meg a szolgálatnak, hogy sebészünk, dr. Kapornai László, baleseti specialista. Helyben ellátja a betegeket, a gipszelésért nem kell Kecskemétre vagy Kalocsára menniük a sérülteknek. — Végül is az intézet most melyik kórházhoz tartozik? — Négy intézettel is együttműködünk. Szakmai kapcsolatunk a kalocsai városi kórházzal a legrégebbi és a legszéleskörűbb. A szülészet Szabadszálláson van. A sürgős eseteket a dunaújvárosi kórházba küldjük. — A belgyógyászat ajtaján kint van a fölirat: gépjárművezetők alkalmassági vizsgálata ... Hatósági munkával is foglalkoznak? • Dr. Kapornai László baleseti sebész naponta hat-nyolc törést lát el. — 1968-tól itt vizsgáljuk a gépjárművezetőket. Ez a környéken élőknek nagy könnyebbség, mert gyakran volt úgy, hogy Kalocsán egész nap vártak és nem kerültek sorra. Sokszor a rendelési idő rovására megy a munka: 8000 kartont tartunk nyilván. Emellett mi látjuk el a környék cukorbetegeit, mi végezzük a táppénzes felülvizsgálatokat hat község kilenc körzetében. A tü- dőszűrések eredményének feldolgozását is itt végzi' a gondozóintézet vezetője. Aktívan bekapcsolódtunk a felvilágosító, az ismeretterjesztésbe és a vöröskeresztes munkába is. — Ahogy láttam: ráférne a felújítás erre a kalandosan épült rendelőre... — Spórolós volt építkezés és berendezés.' Ez a sors végig is kísérte életünket. Hat éve nem festették ki az épületet, 15 éve gond van a radiátorokkal, nemritkán hideg rendelőben kell fogadni a betegeket. Ránk mindig kevés pénz jutott! A műszerek régiek, korszerűtlenek. A kalocsai kórház mostoha gyermekei voltunk... — Miért mondja ezt múltidőben? — Mert ez év júniusától a helyi tanácsé az épület. Helyből már jóval több segítséget várhatunk. Sajnos a születésnapra ígért általános rekonstrukcióhoz majdnem annyi pénz kell, mint annak idején az építkezéshez. Reméliük. hogy találunk majd óira Kolozs Gergelyeket. Látni kell: ez a rendelő mindenekelőtt az itt élőké ... Farkas P. József Vannak' jeleseink, akik bár nem magyar szavakon és hagyományokon nevelkedtek, elismerést, dicsőséget hoztak e hazának. Vannak és voltak olyan tudásaink, kiknek munkásságát, eredményeit jobban és előbb ismerte a külföld, mint Magyar- ország. Ilyen ember, ilyen tudós volt a százhúsz éve, 1866. november 15-én, Kisszálláson született agrogeológus Treitz Péter is. A középiskolát Szegeden, majd Prágában végző ifjú sokféle tehetséggel volt megáldva. A természetért rajongott, de zenészi, majd kémikusi pályára került. A kisgyermekkori élményeket azonban nem feledte: a bécsi műegyetemet otthagyta és a hírneves magyaróvár! Gazdasági Akadémiára iratkozott be. A tehetséges fiatalembert — az akadémia elvégzése után — a Földtani Intézet agrogeológial osztályára javasolták tanárai, munkatársnak. A kiegyezés után részt vett .az önálló Magyar Földtani Intézet megszervezésében. Treitz hűséges tudós volt, nem csábították el a rangos tengerentúli és európai meghívások, megbízások. Élete végéig a magyar föld vizsgálója, mezőgazdaságunk segítője maradt. Német mintára fogott — 1900- ban — a Nagyalföld és a Duna— Tisza köze mezőgazdasági földtani térképének elkészítéséhez. Ez folyamatos munkát adott az egyre ismertebbé váló tudósnak 1910-ig. Ügy ismerte az Alföld talajait, vizeit, mocsarait, mint az abc-t. A századelő fordulópont volt Treitz Péter pályáján. A talaj erdészeti és mezőgazdasági értékelésének megfelelő módszereit keresve rámutatott, hogy a német minta alapján a termőtalajnak mechanikai összetétel szerinti osztályozása a mezőgazdaság igényeit nem elégítheti ki. Elfogadhatóbb módszernek találta a genetikai alapon felépülő orosz talajosztályozási rendszert. Az aktuális problémákra igen érzékeny geológus később főként szőlőtalajokkal foglalkozott. Szilágyi János vincellériskolái igazgatóval közösen végzett kutatómunkájának is köszönhető, hogy a filoxéravész után újjáéledt a magyar szőlőgazdaság. Treitz az elemzések és a terepmunka szüneteiben rendszeres tanulmányutakat tett Európában. Tekintélyének is bizonyítéka, hogy 1909-ben hazánk lehetett a házigazdája az első nemzetközi földtani kongresszusnak. A főgeológussá előléptetett nemzetközi hírű tudós irányításával indult meg 1911-ben az országos átné- zetes talajtérképezés. Fontos felfedezései közt az egyik legfontosabb, hogy bebizonyította: a talajrégiók határai összeesnek' a mezőgazdasági szempontból fontos klímarégiókkal. Treitz érdemei a klimazonális talajtérképek készítésével oly ismertté váltak, hogy 1926-ban megbízást kapott az Ibéria-félsziget talajvizsgálatára. NAPKÖZBEN „Ági van?” • Volt, csakhogy nem ott, ahol várták. így történt ez " a minap Orgoványon is, ahol a sokat ígérő nevekre — mondhatni — tódult a közönség. Telt ház volt a javából. Voith Ági, Gálvölgyi János aznap — igaz — a megyében járt, mégsem az orgoványiak láthatták őket. S ezért nem a művészek a hibásak. Ugyanis — ez gyakorlat manapság — több helyre „eladták” a két jónevű művészt. Csakhogy közel azonos időben, egymástól 60 kilométerre lévő két helyen nehéz egyszerre helytállni. így a művelődési ház vezetőjének legnagyobb bosszúságára az előadás előtt fél órával telefonáltak: — nem tudnak ez este fellépni. Mire jó tehát a szerződés, hová vész egy apparátus munkája, mit érez a háromszáz „felfűtött” ember? Aki tudja milyen nehéz manapság bárkit is mozgósítani — főleg egy ilyen kiterjedt tanyás területen, a saját pénzéért —, az átérezheti a csalódott tömeg hangulatát. Persze mindig azokon csattan az ostor, akik amúgy is kiszolgáltatottak a fővárosiak szeszélyeinek. Ha az első lenne ez az eset, talán nem ráncolná az ember a szemöldökét. De ki tudja, hány művelődési házban várják a meghirdetett programot hiába, vagy elmarad, vagy mást láthat a lelkes közönség. Szervező legyen a talpán, aki a következő előadásra becsalogatja a nézőket. Pedig még csak hóakadály sincs, jég sem lassítja a közlekedést. Mi lesz akkor, ha ezek is mentségül szolgálhatnak? Jaj a közművelődésnek, ha már a haknik sem jutnak el a falura! Nemhogy uram bocsá’ a video, az irodalmi estek, az önálló estek vagy egy író-olvasó találkozó. Amiért fizet a nagyérdemű — egyelőre — azt meg kéllene becsülni. Főleg azoknak, akiknek fizet! Szénás! Pál művel ődésiház-igazgató Orgovány VETÉLKEDŐ RIGMUSOKKAL ÉS SZÁMÍTÓGÉPPEL „Nekem kedves e hely...” gyümölcs télre öntevékenyen határozták el kecskeméti KISZ-szervezetek: vetélkedőt rendeznek. A Mezőgép kiszesei összefogtak a nyomda és a Habselyen fiataljaival. Tíz csapat gyűlt össze a kitűnő házigazdának bizonyult Mezőgép Vállalat klubtermében. Versenyzőként, játékvezetőként, zsű- rielmökként számos hasonló rendezvényen vettem részt az elmúlt .negyedszázadban. Felelősséggel állíthatom: a jól szervezettek közé tartozik a legutóbbi kecskeméti vetélkedés. A hozzátartozókkal, szurkolókkal együtt legalább százan figyelték a gyorsan pezsgő kérdéseket. A forgatókönyv készítői játékos elemekkel igyekeztek szórakoztatni az egybegyűlteket. Még a bizonytalanságnövelő, forgan- dó szerencse is szerepet kapott. Meglepett: milyen korszerű technikai eszközöket mozgósítottak. Volt vi- deofelvevő, számítógép, magnetofon. ötletekben sem volt hiány. Leleményességük már az első feladat- ■ mái megmutatkozott. A Habselyem Kötöttáru Gyárat képviselő szerfölött csinos ifjú hölgyek rögtönzött bemutatót rendeztek vállalatuk termékeiből. A Fémmunkásból érkezett fiatalok kis makettel szemléltették munkájukat. Örömmel tapasztalta a bírálóbizottság; többet tudnak a megyeszékhelyről. mint a korábbi versenyeken tapasztalták. Sokan ismerik az újabb várostörténeti, helyismereti kiadványokat, közgyűjteményeket, lapunk honismereti cikkeit. Csupán tudninemérdemes adatokra kíváncsi kérdések csökkentették valamelyest a jól előkészített, fiatalos ügy- buzgalommal rendezett .vetélkedő hasznát. A véradóállomás fiataljai remekeltek a versenykiírás szerint csak „e” magán, hangzókat 1 felhasználó várostörténetükkel. Néhány mondata ízelítőül: „Kezdetben kerge szelek kergettek kerek szemeket, ezzel temettek kerteket. A kertekben terem e telep neves, heves leve... Ezen hely zene ereklyehely. Nekem kedves e hely, mert ebben nevelkedtem. Lelkembe jegyeztem be e remek helyet”. Hiáha kapták ötletes históriájukért a legtöbb pontot, nem érték utol a felkészült postásokat. Dömötörné Faragó Mária, Pallagi Mária, Habran Eszter, Szabó Anna és Csányi Mária egyaránt tájékozott, művelt, érdeklődő fiatal. Jól szerepelt a Volán Vállalat, a véradóállomás és a Petőfi Nyomda együttese is. A játékot Fehér Dezső, a Mezőgép KISZ-titkára vezette. , H. N. A lakosság a zöldség és gyümölcs mintegy felét a kiskereskedelmi üzletekben vásárolja. A télen forgalomba kerülő zöldségek és gyümölcsök többségének a tárolását a Belkereskedelmi Minisztérium szervezi a MÉM-mel, a SZÖVOSZ-szal, valamint az Anyag- és Árhivatallal egyeztetett tervek alapján. A fővárosban a Skála-Coop leányvállalatai, vidéken a zöldértek és az áfészek már a nyáron megkezdték a felkészülést a tárolásra. A Belikereskedelmi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a központi tárolókban az idén a tavalyihoz hasonló mennyiségű burgonyát, vöröshagymát, téli almát és zöldséget helyeznek el, s ezeket január elsejétől árusítják az új termés megjelenéséig. A tárolt alma és hagyma minősége megfelelő, a burgonya egy része a kedvezőtlen időjárás miatt aDróbb szemű, ám eltarthatóságát ez nem befolyásolja. Gyökérzöldségből kevés van raktáron, az aszály ugyanis késleltette a betakarítást, s emellett a termelők nem mindenhol tettek eleget szerződéses kötelezettségüknek. A fokhagymatermés is gyenge volt — nemcsak az idén, már az elmúlt esztendőben is —. ezért, mennyisége is kevés, s az ára is meglehetősen magas. Az idén már 60 tonna import fokhagymát, adtak el a kiskereskedelmi hálózatban. s további behozatalt is terveznek a vállalatok. November végén, december elején kezdődik a dél i?vüimölcs-szezon. A kereskedelem idén a tavalyihoz hasonló mennyiséget kínál narancsból, mandarinból, banánból, valamint kubai narancsból és grape-fruitból. A déli gyümölcsök egy része árucsere révén érkezik az országba. A kereslet igen nagy. a lehetőségek azonban korlátozottak, így nem várható, hogy mindig és mindenütt kaphatók lesznek majd a keresett gyümölcsök. Füge és datolya behozataláról is tárgyalnak a külkereskedők, megállapodás azonban még nem született. A korábbinál jobb a kínálat mazsolából és kókuszreszelékből. az ünnepek előtt mindkét termékből kellő mennyiséget biztosít a kereskedelem. A használni akarás ösztönözte mindig. Több külföldi megbízást addig nem vállalt, amíg a magyar szikesek javításával kapcsolatos vizsgálatokat nem végezte el. „Ifjúkorom óta fogadom — írta 1926-ban — ha csak lehet, kikutatom, mitől erednek a szikes talajok rossz tulajdonságai és hogy mi módon lehetne ezeket megjavítani.” 1923-ban a Hanság kaszálóit, két évre rá Gara község rétjeit vizsgálta. Az idősen szívbeteggé lett tudós élete végéig fáradhatatlanul dolgozott. Az alföldi mocsarak lecsapolása idején éles szavú cikkekkel küzd a politikai indíttatású lecsapolások ellen. Amikor az Izsák melletti Kolon-tó „ármentesítés” pőre volt, személyesen utazott a helyszínre. Jól ismerte a tájat. Herman Ottó barátjával korábban többször is dolgozott e vidéken. Vizsgálatai alapján 1931 nyarán pamflettet ír a Kolon-tó „megrontói” ellen. A geológus sorai forróbbak mint a szociográfiáké, gazdag adatolás, meleg emberség, politikus- ság jellemzi Őket. Jól mutatják: nem volt szobatudós, szakmájának szűk látókörű megszállottja. Dolgozatában megszólalnak a táj emberei, nádaratók, szőlősgazdák, napszámosok, akiket oly súlyosan érintett a téves döntés következménye. Sok Izsáki, kurjantói, csengődi gazdát ismert személyesen. Vannak, akik máig emlékeznek az idős, bölcs kutatóra. Dolgozatában sokszor dicséri a szorgos, fáradhatatlan parasztembereket, akiktől az élétet, a megélhetést vitte el az Átokcsatorna. Küzdelmeire a válasz a hallgatás volt, a munkában, a harcokban megfáradt, megkeseredett Treitz 1932-ben vonult nyugdíjba a Magyar Földtani Intézet talajtani osztályának éléről. A fáradhatatlan, világhírű, kísérletező mester 1935. január 2-án, 69 éves korában halt meg Budapesten. F. P. J. Üj érdekeltségi formák az állami gazdaságokban . .Fölgyorsult az , állami . gazdaságokban az új anyagi érdekeltségi formák bevezetése, s jól halad a sikerrel kipróbált ösztönző módszerek átvétele, elterjesztése. Eredménnyel kecsegtetnek azok a megoldások, amelyek nagyobb önállóságot biztosítanak a gazdaságok belső egységeinek: a kerületeknek, az ágazatoknak, az üzemrészeknek stb. Az Állami Gazdaságok Egyesülésében elemezték azokat az üzemi kezdeményezéseket, módszereket, amelyek egyes területeken várhatóan fokozatosan felváltják a teljesítménybérezés régi formáit, mivel ezek. nem ösztönözték kellőképpen a kollektívákat a hatékonyabb munkára. A gazdaságok nagy részében a dolgozókat újabban a vállalati jövedelem növelésében teszik a korábbinál jobban érdekeltté. Számos helyen élnek a szakcsoportok alakításának lehetőségével. Ezek gyümölcs, zöldség és szőlő termesztésére, állatok tartására és termékfeldolgozásra vállalkoznak. Több gazdaságban a szakcsoport szőlőt telepít. Hamarosan termőre fordul például az a szőlő, amelyet a Kiskőrösi Állami Gazdaságban 200 hektáron a csoporttagok ültettek. Kísérletek folynak egyes részlegek költségtérítéses, úgynevezett átalánydíjas működtetésére a szekszárdi, a hosszúhegyi és a kecskémét—szikrai gazdaságokban. Például a nagy értékű gépek vezetőit abban teszik érdekeltté, hogy 'az átalánydíj ellenében a gépeket maguk hozzák rendbe, gondoskodjanak az üzemeltetés folyamatosságáról. Néhány gazdaságban a traktorok és a tehergépkocsik üzemeltetését bízzák ilyen belső „vállalkozókra”, ám ez a megoldás még nem nyert széles körű alkalmazást. Az anyagi érdekeltség fokozásának egyik formája lehetne a részes munka- vállalás az állami gazdaságokban is, de ezen a téren még gondjaik vannak. A főmunkaidőn túl végzett részes művelés díja ugyanis olyan adóterheket hoz magával, amit az üzemek nemigen vállalnak. A vártnál nehezebben kapnak lábra viszont az állami nagyüzemekben a vállalati gazdasági munkaközösségek, holott ezek alkalmasak lehetnének egyszerűbb mezőgazdasági eszközök gyártására, építésre, szerelésre, gépjavításra és -karbantartásra. Az új, ösztönzőbb érdekeltségi formák elterjesztését az Állami Gazdaságok Egyesülése szakmai tájékoztatók kiadásával, tanácskozások szervezésével igyekszik elősegíteni. A jól működő üzemek, szakcsoportok, munkaközösségek szerződésmintáit is közreadja.
