Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-10 / 264. szám

1

4 • PETŐFI NÉPE • 1P88. november 10. *

Hagyománykövetés és korszerűség

Találkozás Gion Nándor jugoszláviai magyar íróval

A kiskunhalasi városi könyvtárban a napokban találkozott olvasóival Gion Nándor, Jugoszláviában élő 'magyar író, az Újvidéki Rádió magyar nyelvű adásainak főszerkesztője. A nagy érdeklődéssel fogadott, jól sikerült író-olvasó találkozó után kértünk interjút a vendégtől.

— Mi a véleménye a jugoszláviai magyar irodalmi életről?

— Évek óta — úgymond — csendes vizek folydogálnak abban az irodalomban, amelyet magam is képviselek, de ha jobban odafigyelünk, akkor láthatjuk, hogy állandóan történik valami: újabb és újább értékek jelennek meg, igen rendszeresén. Csendesek a vizek, azaz nincsenek nagy szenzációk, viszont beérett egy nem kis számú alkotógárda, s egyre többen vannak a most beérők. Akik közelebbről ismerik ezt az irodalmat, azoknak a kétes értékű szenzációknál sokkal fontosabb, hogy könyvkiadásunk még I mostoha gazdasági körülmények között sem gyengül. Sőt, némileg erősödik, s ma egy jugoszláviai magyar író érdemleges kézirata viszonylag gyorsan jdenik meg könyv alakban.

— On és pályatársai rendelkeznek-e kellő információval a magyarországi irodalomról?

— Nagyon fontosnak tartjuk a tájékozódást. A magyar írószövetséggel jó kapcsolatot tart fenn a jugoszláv szövetség, s ugyanez mondható el a vajdasági íróegye- sületekről is. Rendszeresek a kölcsönös látogatások, s eljövünk a különféle rendezvényekre, . eseményekre, például a könyvhétre is.

— Visszatérve a kéziratok gyors megjelenésére: legutóbbi műve, Az angyali vigasság tavaly látott nyomtatásban napvilágot. Mikor készfiit el ez a munka, s mennyi idő alatt írta meg?

— A kézirat leadása után három hónappal már a kezemben volt a kötet, s nagyon gyorsan is írtam meg. Ugyanis általában sokáig gondolkodom, töprengek,

Fotó: Lévay Kálmán

rágódok egy-egy témán, de amikor leülök írni, hamar elkészülök vele.

— Halason azt hallottuk, szinte még meg sem irta a könyvet, s már film készül belőle..:

— Ez a hír talán abból fakad, hogy négy ifjúsági regényt írtam eddig, amelyekből hármat megfilmesítettek Magyarországon.

— Csak emlékeztetőül ezek címei: A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Postarablók, s a Sortűz egy fekete bivalyért. Mindezek alapján ifjúsági Írónak tartja magát?

— Miért ne művelném az ifjúsági irodalmat is? Persze ezt úgy teszem, hogy felnőtt módon szólok, az igényeket le nem szállítva. Ha egyes műveim hősei fiatalok, akkor is a tőlem telhető legjobb módon kell megírnom történetüket.

— Szenttamáson született, s munkái szorosan kapcsolódnak

szülőföldjéhez. Sokan olvasták a Virágos katona és a Rózsaméi című regényeit, amelyeket egy trilógia első két kötetének tartanak, s várják a szintén a szülőföldhöz csatolható harmadikat. Jogos-e ez a várakozás?

— Igen. Valóban szeretném megérni a folytatást, hiszen a második regény cselekménye 1941- ben zárul, s ma 1986-ot mutat a naptár. Két-<három olyan hónapra lenne szükségem, amikor kizárólag ezzel foglalkozhatnék. Gyerekkoromban szerettem hallgatni az embereket, amint beszélgettek Szenttamáson, s ezt akarom összekapcsolni azzal, amit most hallok és látok. Remélem, nem túl sokára sikerül megvalósítanom e tervemet is.

— Mire törekszik regényei megírásakor?

— Mindig a számomra és sokak számára egyaránt legfontosabb dolgokról igyekszem szólni műveimben úgy, hogy minél többen elolvassák azokat, hogy tükröződhessen a meggyőződésem: ha mások írnák meg, akkor ugyanígy, vagy hasonló módon vetnék papírra azt, amit én. A halasi könyvtár az író-olvasó találkozó alkalmából bibliográfiát állított össze munkáimról, s rövid életrajzomat is közzétették. Ebben írásaimat „a modern jugoszláviai magyar prózairodalom legkiemelkedőbb alkotásai” méltatással tisztelték meg. Nos, a modernséghez hozzáteszem: a hagyományosat és a korszerűt szándékozom ötvözni, természetesen a megfelelő mondanivaló kifejezése érdekében.

— Most min dolgozik?

— Egy börtönregényt írok. A börtön azonban csak egy keret, egy viszonylag zárt közösségé, amely felhasználásával néhány általam tapasztalt, fontos társadalmi, erkölcsi jelenségről szólok.

— Köszönöm a beszélgetést.

Vitaszek Zoltán

A politikai plakát nagymestere

A Munkásmozgalmi Múzeum teljes életművet felölelő kiállítással ünnepli a magyar politikai plakát európai rangú művészének, Bíró Mihály születésének századik évfordulóját.

A művészi színvonalú politikai plakátot Magyarországon a szerveződő munkásmozgalom teremtette meg a századfordulón, de önállóvá válása Bíró Mihály nevéhez fűződik.

A jó plakát harsány trombita, mely a városi utca látvány- és hangulatzuhatagában megállásra készteti a járókelőt. A plakát nagy korszaka a századelő volt. A második világháborús évek óta a információ más eszközei és az életmódváltás kiszorította régi pozícióiból. Ezért egy-egy régi plakát a maga művészi előadásmódjával ma már nosztalgiát kelt a nézőkben, és a gyűjtők megbecsült értékei közé tartozik.

Ennek az akkor Európa-szerte virágzó műfajnak kiváló képviselője volt a sokoldalú Bíró Mihály. Kivételes tehetsége, forradalmi elkötelezettsége predesztinálta arra a fontos szerepre, melyet a magyar plakát történetében játszott. -i

Eredetileg szobrásznak indult. 1904—1908 között az Iparművészeti Iskolában készüült művei már íeütűmiést keltettek. Megnyerte (ajz előkelő korabeli lap. a Stúdió művészeti ösztöndíját fis. s így két évet töltött Angliáiban C. R. Aslhbee-nek a művészi kézműves munka szépségeit hirdető stúdiójában, ahol a szecessziós korstílus legmagasabb fortélyait sajátította el. Remekül rajzolt briliáns dekoratív érzéke vollt, ezérit az ott tanultakat egész életében hasznosította. Érdeklődése hamar a plakátművészet felé fordult. 1912-ből származik három pályadíjnyertes állatkerti plakátjai. amelyek azóta is a magyar klakátnjú /és zeit kliaisazrilkuEiai közé \ számítanak kcntúrrajzos, éLettefipn faágon ülő saskeselvűivel.

Erőteljes, egyéni hangvétele már 1911-ben jelentkezett egy másik telitalálat, a Népszava egész (világon Ismetlt Kalapácsos emberével. Hatása — mint későbbi politikai plakátjaié is — páratlan volt. A Kalapácsos ember később a Szociáldemck- raita Párt emblémája lett. Műveinek jelképrendszere, stílus- formád a kor ideológiai és művészeti törekvéseiben gyökereznek. Előzményei a párásai komin ün, valamint az 1905—1907-es orosz forradalom grafikáiban lelhetők fel. Plakátjai tömonda- fos egyezerűségűak. _ Megkapó , erejük a művész miagávalragadó pártos szenvedélyében, ötleteinek frappánsságában, jelképteremtő képességében rejlenek. Kiváló érzéke vdit a figyelem- fefke’ltés iránit. Plakátjai a forradalmi évek izzó tömegmozgal• Bíró Mihály plakátjai.

POLITIKA

RADIKÁLIS FOLYÓIRAT

MEG JElEMKtiv És 15 É>

SZÜRKCVZTI nR.HIWOKDK

mainak viharos pátoszát idézik. Az ő monumentális proletár- alakja vézette a munkásokat népgyűlésre az általános, egyenlő. titkos választójog melletti tüntetésre, az ő harcosa festette vörösre az Országiházat, döntötte meg a császár trónját. A vesztett háború után az Osztrák— Magyar Monarchia megdöntésé, nek és a proletárhatalom kivívásának szenvedélyes , Hangú trombitása. Vezetésével emelkedett a Magyar Tanácsköztársaság rövid Időszaka alatt plakát, művészetünk oly magas szintre. melyhez hasonlót csak a szovjet művészek hoztak létre

az intervenciós háború idején, amikor a forradalom lendülete adott szárnyat fantáziájuknak.

Bíró Mihály forradalmi meggyőződését az első világháború poklában haditudósítóként eltöltött évek mélyítették ed. 1918-tól kezdve mindien képességét a forradalom szolgálatába állította. Plakátjai elsöprő indulati erejükkel, magas művészi kvalitásaikkal a műfaj európai klasszikus művei lettek.

A Tanácsköztársaság bukása után emigrálnia kellett, politikai plakát készítésére már kevés módja nyílt. Kereskedelmi és kulturális plakátokkal és grafikákkal kereste meg egyre szűkösebb kenyerét. Művel az osztrák plakátművészetben is kimagasló szintet képviselnek, hirdessenek divatcikket, cipőt vagy kakaót. Klasszikus Modiano cigaretta papír-reklám ja késői művészetének nagy erősségét, tipográfiai tehetségét állítja á kompozíció középpontjába. Drámai erejűek a húszas években bemutatott szovjet filmekhez készített, egész Európát bejárt reklámjai.

A sokoldalú, meggyőződéséért minőiig kiálló, tehetséges művészt a fasizmus országról országra kergette, családjától, később munkáiétól is megfosztotta. Súlyos betegen hányódott a II. világháború forgatagában,

. a felszabadulást egy párizsi kórházban érte meg. de a szabad hazában 1948. október 6-án már csak meghalni tudott.

B. I.

^sajtűposta r>^H

Pontot tesznek a kazánügy végére...

Ez év március 17-én közöltük Sajtóposta rovatunkban a kiskunhalasi Opóczki József különös esetét. Lényege: 'az‘új családi házában felszerelt gázüzemelésű központi fűtési rendszer maximálisan 15 Celsius-fok meleget ad, ráadásul gáz áramlik a kazán vízterébe, s a csőhálózat légtelenítő 'szelepein ót a lakásba. Olvasónk emiatt több szervnél tett panaszt, eredménytelenül.

Mindezekről informáltuk a kiskunhalasi népi ellenőrzési bizottságon, amely vizsgálatot indított az ügyben. A megállapításokról, intézkedésekről a napokban kapftank hivatalos tájékoztatást.

Mint a népi ellenőrök kiderítették, a csaknem 20 ezer forint értékű, RIVAL 2,5 típusú kazán és a hozzá tartozó fűtóbe- írendezéfr sízenelésd-üzembeheflye- zési munkáit a Kiskunhalasi Szolgáltató Ipari Szövetkezet átalánydíjas 'gázszerelője. Pap János végezte, sajnos, kivitelezési . tervdokumentáció és költségvetés nélküli. A fűtési . rendszert nem szakszerűen alakította ki, minek következtében a

vízben felszabaduló gáz nem az úgynevezett kiegyenlítő tartályba, hanem a fűtőtest közelében levő, kézi kezelésű légtelenítő szelephez áramlik. Emiatt telik meg gázzal a vezeték, amit állandóan légteleníteni keil, nemegyszer rendellenes módon, a radiátorszelep kilazításával. Pedig a műszaki előírások egyértelműen leszögezik ez ilyen légteleníitésnék folyamatosnak és önműködőnek kell lennie.

Megoldásként javasoltja a NEB: a 'kiegyenlítő tartályhoz építsenek új légvezetéket, s arra kapcsolják a légtelenftésl pontokat.

A történtekről beszéltünk a hallasd szolgáltató Ipari szövetkezet művezetőjével, aki ezeket mondotta:

— Nevezett szak társunk átalánydíjas rendszerben dolgozik, járni annyit jelent, önállóan vállalhat szerelési tevékenységet, s annak minőségéért felelősséggel tartozik, Nieki is Igazodnia kell azonban a szabályokhoz, például ahhoz, hogy csak engedélyezett kivitelezési terv birtokában végezheti feladatát,

mélyről költségvetést és számlát kell készítenie. Ezeket a szóban forgó esetben elmulasztotta, amiért felelősségre vontuk. Bár, a saját hibáját csak részben ismeri el, mi, a szövetkezet, a többi problémáért is felelősek vagyunk.

Feltett szándékunk mielőbb - pontot tenni a kazánügy végére. Ennek során lehet, hogy a kazánt újraszabályozzuk, vagy egyszerűen kicseréljük, ám az Is meglehet: a csőrendszerben zavarokat 'kell megszüntetnünk. A munkához ivalladékitalanul hozzákezdünk, s bízunk benne, mielőtt nagyon hidegre fordul az Idő. már keülemes meleg lesz Opóczklék házában.

A szerk. megjegyzése:

Mi is reménykedünk a mielőbbi érdemi megoldásban, melyre szerintünk már jóval korábban — talán a hatósági vizsgálatok nélkül. IS — sor kerülhetett volna. A fogyasztói érdekvédelemből ugyanis következik: a szolgáltató a rosszul elvégzett miunkáját a lehető leggyorsabban köteles kijavítani !

Kisiparos-kálvária

A lakiteleki Zubor Mihály fiatal ember, pár éve kapta meg a festő-mázolói szakvégzettséget igazoló bizonyítványát. Mesterétől nemcsak a teendők csín- ját-bínját tanulta meg, de azt is, hogy szorgalommal, kitartással, hittel mindenféle nehézségen úrrá lehet az ember. Akkor még nem gondolta, jöhet az életben olyan helyzet, amikor a remény is már-már összeomlik. Saját bőrén kellett mindezt tapasztalnia. Esetének tanulságos részleteit így mesélte el:

— Az egyéni vállalkozás, kezdeményezés széle engem is megcsapott, s elhatároztam, kisiparosként kezdem a munkámat. Mondanom sem kell, hogy néhány szerszámmal és eléggé lapos pénztárcával startoltam. Az egyre szaporodó megrendelések száma azonban biztatott.

Természetesen a kezdő szakembernek nemcsak a szorosan vett technikai jellegű gondokkal kell megküzdenie, de az adminisztratív teendőkkel is. Itt is, ott is bejelentettem működésemet, aláírtam számos iratot. Az ügyintézés sorában különösen fontos volt számomra az adómentesség igénybevétele. Mivel kevés lélekszámú községben kértem meg az ipar- engedélyt, így a helyi hatóság három évre törölte azsadáfizetési kötelezettségemet. Ezután hozzáfoghattam a festéshez, mázoláshoz. De hát nem sokáig gyakorolhattam, mert szólított az állampolgári kötelesség, egy évig teljesítettem katonai szolgálatot.

Visszatérve hallottam arról, ha a munkám hosszú hónapokig — rajtam kívülálló okokból — szünetelt, meghosszabbítható az -adómentességem időszaka. Bementem az illetékes hivatalokba, elmondtam-leírtam, mit kérek, s nemsokára megérkezett címemre a pecséttel, iktatószámmal ellátott papír, miszerint nem az eredetileg megállapított 1985-ös év júniusáig, hanem egy évvel későbbi időpontig vagyok mentesítve az adótartozástól.

Nyugodtan dolgoztam a továbbiakban, s egyetlen gondolatom volt a munka, hogy mindent nagyon jól csináljak, s mindegyik megbízóm elégedett legyen. Persze vezettem a házi könyvelést is, noha ezzel kapcsolatosan egyetlen illetékestől sem kaptam felvilágosítást. Inkább csak a kisiparostársak tanácsai alapján adminisztráltam odahaza, melynek része volt az évenkénti adóbevallás. Idén tavasszal ezt a meglepő értesítést vettem kézhez: az elmúlt két évben elért jövedelmemet alapul véve 11 ezer 400 forint adóhátralékom van.

Futottam a KIOSZ-ba, mondtam, tévedés lehet, hiszen papírom van az adómentességről. Erre átnézték a saját irattárukat, s mivel ott nem találtak példányt e sorokról, közölték, sajnálnak, de nincs más megoldás, mint az összeg kifizetése. Mentem az adómegállapitó hatósághoz is, ahol megértettek, s tudtomra adták: 6k elküldték régen a KIOSZ adóközösségének az adómentességem meghosszabbításáról szóló értesítést, Így most semmit sem tehetnek. A közösségben hajthatatlanok voltak, s tanácsolták, siessek a pénzbeli tartozásom rendezésével, mert a kamat egyre nő, s ezáltal még iparengedélyem is veszélybe kerülhet. Kiábrándtűva fordultam sarkon a hivatalban...

A történetet itt mi folytatjuk, ugyanis a fiatal szakmunkás szerkesztőségünkben tett'-panaszt, nem titkolva szándékát, hogy. a községbe visszatérve •le*' mond az iparengedélyről, s kilép &•< kis ipar osok<so-l rából. Ekkor több illetékessel — köztük a megyei tanács pénzügyi osztályával — léptünk kapcsolatba, s közbenjárásunkra személyesen is meghallgatták olvasónkat. Azonnal megkezdődött ügyének kivizsgálása, s néhány hét elteltével már meg is kapta a Bács-Kiskun Megyei Adómegállapító Hivataltól az 1280/198. számú határozatot, mely szerint az 1985- ös és 86-os évekre megállapított jövedelemadóját helyesbítés címén törölték.

De vajon miért volt szükség e jogos panasz elintézéséhez a sajtóra?

ÜZENJÜK...

Barczikay Lászlónak, Kiskunfélegyházára: Észrevételei helytállóak, ugyanis a megyeszer le forgalmazott — és tegyük hozzá, keresett — bébiételek üres üvegeinek visszaváltása megoldatlan. Az ok: a Kecskeméti Konzervgyárban olyannyira szi- igorú ! közegészségügyi-Mgüéiniiai eőírásoik állapján készülnek a bébiételek, hogy a palackozásukhoz nem használhatók fel a lakosságtól visszavásárolt üvegek. Egyedül a Kecskeméti Und. ver Szövetkezet vállalkozott arra: átveszi darabonként 1 forintért a mdnlüvegeket. azért, hogy azokat a konzervüzemében felhasználnia.

Bokmányi Györgynek, Kiskörösre: A szaikszövetkezetnek az a nő tagja, aki az előző naptári évben nem teljesített 100 tízórás munkanapot, illetőleg havi 3000 forintnál kisebb jövedelmet ért el. a minimális összegű (havonta 200 forint) tármdatamblzto- sitásl járulékot köteles fizetni. Kérelemre — szakszövetkezeti javaslatra — a társadalombiztosítási igazgatóság ideiglenesen mentesítheti a tagot e kötelezettsége alól. Javasoltuk, hogy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagonatán tanuló lánya, aki szakszövetkezeti tag, szintén kérelmezze: mentsék fed a járu. ÜékffzeihéB' «fői.

ülés Kálmánnénak, Kecskemétre: Kutyát szájkosárral és pórázzal ellátva lehet szállítani a helyi járatú és a távolsági autóbuszon. Utóbbin az utazási (.távolságnak megfelelően kell fizetni a fuvarozási dijat, míg a városi 'buszon egységesen 4 forint ez az összeg. Fontos tudni: vakvezető kutyát ingyenesen szállíthat gazdája a Volán járatain.

Pataki Istvánnak, Soltvad- kertre: Ha ön a vállalati kollektív szerződés a’iapjám kapott építési kölcsönt munkahelyén, a visszatéri lésre is a szerződésben foglaltak az irányadók. A pénz

átvételekor közölt feltételeken utólag nem lehet változtatni, hiszen az a kétoldalú megállapodás megsértését jelentené. Soraiból viszont az derül kii, hogy ön éppen ilyen helyzetbe került mist. Ügye kivizsgálandó, tanácsoljuk: kérje a mezőgazdasági dogozók megyei szak- szervezetének segítségét.

Pintér Gyulának, Vaskútra: A termelőszövetkezeti dolgozó munkaidejét — a munkaügyi szabályzat szerint — a vezetőség állapítja meg. E munkaidőtartamnak — például a nyári, vagy őszi betakarítás heteiben — olyannak kell lennie, hogy a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legyen 10—11 óra, s kivételes esetben is legalább 8 óra pihenési lehetőség. Meghatározott ' beosztásokban elrendelhető a túlóra, amelyért többletdíj vagy szabadidő jár. További — ezzel kapcsolatos — kérdéseire a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya szövetkezetfelügyeleti csoportjától kaphat választ. .

Tőth Mihálynak, Akasztóra: A haláleset következtében lakatlanná vált ház sem maradhat sorsára, ugyanis — hagyatéki eljárás során — vagy a törvényes örökös, vagy annak híján az állam tulajdonába kerül. Persze az ilyen intézkedés esetenként hosszabb időt igényel, mialatt a gazzal benőtt udvar a kártékony rágcsálóknak lehet tanyája, s tovább romolhat a ház állaga. On éppen ilyesféle tapasztalatáról szólt, nevezetesen, hogy a régóta nem lakott szomszédos épület fala annyira repedezett, hogy szinte bármikor kidőlhet. Nos, balesetveszély esetért a helyi tanács köteles a legrövidebb időn belül intézkedni s ennek során megerősíthető, vagy lebontható az épület. Javasoljuk, ez ügyben kopogtasson be a helyi tanács szakigazgatási szervéhez, s ha indokolt, a megyei tanács építésügyi és vízügyi osztályához.

„Van mit tanulnunk a kecskemétiektől...’9

A Pedagógusok Szakszervezetének nyíregyházi nyugdíjas tagozata évről évre gazdag programot kínál tagjainak. Országjárással egybekötött ismerkedés, tapasztalat- csere ez, melynek utóbbi helyszínel: Sopron, Vác, Kisvárda és Békéscsaba, idén október végén pedig Kecskemét. A kétnapos program tapasztalatairól az alábbiakban számolt be az egyik résztvevő, M. Takács Ferenc:

„Örömmel értesültünk arról, hogy kecskeméti kollégáink nyugdíjas karukban is mennyire megbecsültek. Szakszervezetüktől sokféle támogatást kapnak, s ha lehetőségük van, no meg, ha erej ük-egészségük is engedi, bekapcsolódhatnak az oktatásnevelés szép munkájába.

A megbeszéléseket követően városnézésen vettünk részt. Ámulva nézegettük a gazdag Bozsó-gyűjteményt, a 'galéria képzőművészeti tárlatát, valamint a település egvéb nevezetességeit. Nagyon kellemes volt hialUgátni a városháza tornyából szárnyaló haramgjáték-dal- Oiamokat^ Emlékezetee/s benyomást tett ránk a hírős város rendezettsége, az a tény, hogy a (történelmi hangulatot árasztó régi épületek szomszédságában ott vannak az új, a korszerű létesítmények. Szinte lépten- nvornan, megfigyelhettük a kecskemétiek .lokélpaiSráoíizmusának megannyi jelét. Ilyen szempontból is van mit tanulnunk az ott- fakóktól.

Vendéglátóink kitűnően szervezték meg a látogatásunkat, s mindent megtettek azért, hogy kellemes emlékekkel távozzunk."

Szerkeszti: Veiket Árpid Levélcím: 8001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.

Telefon: 27-611

/