Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-07 / 263. szám

A MÉLYKÚTI TSZ-TAGOK TARTOTTAK A SZAVUKAT Mezőgazdaságunk próbatétele és felkészülése K -' I 'r ^ : Irta: dr. Magyar Gábor, a MÉM miniszterhelvettese Az eredmények forrása: ragaszkodás a közöshöz • A Fiat traktorral vontatott IH—6200-as napi 80 hektár kalászos gabona magját juttatja a iöldbe. Ez év január 1-jén múlt 10 esztendeje, hogy egyesült a mélykúti Béke és az Új Élet Termelőszövetkezet. A két közös gazdlság képviselőiből alakult vezető­ség döntött erről, miután már előzőleg valamennyi taggal beszélgettek. Egyút­tal elhatározták, hogy a megnagyobbo­dott szövetkezet Lenin nevét veszi fel. Szilárdan elhatározták az egyesülést ki­mondó közgyűlésen, hogy a gazdaság új nevéhez méltóan fognak dolgozni. Tar­tották a szavukat. Tíz év alatt ötször lett kiváló a gazdaság, egy ízben pedig mi­niszteri dicsérő oklevél ismerte el mun­kájukat. Korányi György elnök mondja: — Eredményeink kútforrása a tag­ság szorgalma, ragaszkodása a közös­höz. Az is igaz, hogy az alaptevékeny­ség szempontjából az átlagosnál jobb adottságaink vannak. Jó minőségű föl­deken gazdálkodunk. Azt is szükséges­nek tartom megemlíteni, hogy az elha­gyott tanyák, dülőutak megszüntetésé­vel 200 hektárral növeltük a termőterü­letet. Terméseredményeik az átlagosnál magasabbak, annak ellenére, hogy az aszály náluk is sok kiesést okozott. A termelés fejlesztéséhez jelentős mér­tékben hozzájárult a folyékonyműtrá- gyá-készítő üzem. Még 1982-ben vezet­ték' be a talajerő-utánpótásnak ezt a korszerű, hatékony módszerét. Kezdet­ben vásárolták az anyagot a Peremar- toni Vegyiművektől, majd 1983-ban üzembe helyezték saját kevérőberende- zésüket, és megindult a gyártás. Tavalyelőtt már 18 ezer tonna szusz- pcnziós műtrágyát állítottak elő. Ez a mennyiség nemcsak saját céljaikra volt elegendő, hanem a szomszédos gazda­ságokat is — igény szerint ■— el tudták látni. Tavaly a hazai gyártmányú keve­rő helyett egy külföldi berendezést sze- •• reltek be, ezzel javítani tudták a termék minőségét. — A hatóanyag-felhasználás 5 év alatt ezer tonnával nőtt. Tudjuk, hogy csak akkor vagyunk képesek maga­sabb terméshozamokat elérni, ha gon­doskodunk a talaj erőnlétéről. Ezért táblákra kidolgoztuk — laboratóriumi vizsgálatok alapján —, mennyi műtrá­gya szükséges ahhoz, hogy egy adott növényből elérjük az általunk tervezett hozamot — magyarázza az elnök. > Az állattenyésztésben a 1L számú sertéstelep rekonstrukcióját befejezték és megkezdték az I. számú'sertéstelep újjáépítését. Ebben az ágazatban ez ^ két legnagyobb program. A Bácshússal összefogva eredményesen megszervez­ték a kocakihelyezési akciót. A tagság örömmel fogadta a kezdeményezést. Az energiaracionalizálási tervhez tartozik a földgázprogram végrehajtá­sa. Az, elmúlt év végére valamennyi te­lephelyükön bevezették, jf ' rr- A tagság, sőt az egész község élet- körülményeinek javításához több mil­lió forinttal járultunk hozzá az utóbbi években. Anyagi segítséget adtunk a sportcsarnok, az iskola, a művelődési ház építéséhez, a földgáz bevezetésé­hez. Létrehoztunk egy rehabilitációs részleget. Itt húsz, egészségileg károso­dott nő részére adunk munkalehetősé-, get. Papírdobozok készítésével, csoma­golással foglalkoznak. Mindezek hoz­zájárulnak a község népességmegtartó képességéhez. Sajnos a lakosság annak ellenére fogy, több a haláleset, mint a születések száma — panaszkodik Ko­rányi György. A fejlődés távjatairól szólva megtu­dom az elnöktől, hogy a VII. ötéves terv időszakában a kukorica termésát-, lagát számottevően növelik, a jelenlegi mn • A folyékony műtrágyát gyártó üzem napi kétszáz tonna talajerőpótlót képes előállítani. , 200 hektár helyett 300 hektáron ter­mesztenek szóját, több mint félszáz hektáron gyümölcsöt — szilvát, megy- gyet — telepítenek. Takarmánykeverő­üzemet építenek. Tőkés kooperációval zöldség- és gyümölcsfeldolgozót létesí­tenek, amelynek gyártmányaihoz az alapanyagot a háztájiban természte- nék. Az importból származó gépeket késztermékekkel törlesztenék az elkép­zelések szerint. Tovább gépesítik a nö­vénytermesztést. Bővítik a szociális jut­tatásokat. Eddig is járadékkiegészítést kaptak az idős tagok, az alacsony nyugdíjúaknak pedig évente két eset­ben segélyt folyósítottak. A szociális bizottság figyelemmell kíséri az idősek sorsát. — Korántsem vagyunk elégedettek eredményeinkkel, tudjuk hogy a követ­kező esztendőben sok gonddal kell megküzdeni, de igyekszünk megőrizni a gazdálkodásunk kiegyensúlyozottsá­gát, törekszünk a további korszerűsíté­sekre, megvalósítjuk a munkakörülmé­nyek javítását eredményező fejlesztési programot—bizakodik a mélykúti Le­nin Tsz elnöke. Kereskedő Sándor Negyedik éve sújtja már az aszályos időjárás a növénytermelést. Míg a ko­rábbi években elsősorban a Nagy­alföld középső részét érintette legin­kább a szárazság, most—bár eltérő mértékben — kiterjedt az ország du­nántúli és északi területeire is. így a Kisalföld és a Mezőföld területének nagy részén,“^ az Alföldhöz hasonlóan — a csapadék mennyisége a sokéves átlagnak csupán 60—70 százaléka volt. Az Idén a szokásosnál 2—3 héttel későbben tavaszodott ki — gyakorlati­lag azonban tavasz nem is volt, mert hirtelen meleg, sót hőség köszöntött az országra. Az április 1. és augusztus 31. között mért csapadék mennyisége mintegy 60 milliméterrel 8® gyakorlati­lag egyhavi csapadéknak megfelelő mennyiséggel — volt kevesebb, mint a 30 éves átlag. A vízhiányt súlyosbítot­ta, hogy június—augusztusban a 30 fok feletti hőségnapok száma 20—30 között volt. Mindezek következtében a talaj vízkészlete kimerült, nagy térsé­gekben a kritikus 30 százalék alá csök­kent a víztelítettségi szint. Súlyos aszálykárok A ma már csaknem öt hónapja tartó aszályos időjárás minden szántóföldi növénykultúrát károsított. A kalászos gabonafélék nem tudták bokrosodni, így kevesebb volt a területegységenkén­ti kalászszám, meleg hatására gyorsan szárbaszöktek, rövid kalászokat nevel­tek, s a kalászok alsó és felső végei hiányosan termékenyültek meg. Ezért lett a tervezettnél kevesebb a termés. A szárazság csak a betakarításnak kedvezett. Korábban kezdődött az ara­tás, az üzemekjól felkészültek, a felvá­sárlás folyamatos volt, így az aratás gyorsan befejeződött. Az őszi érésű kapásnövények kelésé­nek és kezdeti fejlődésének a tavaszi, nyáreleji meleg idő jót tett. Ezek a nö­vények július végéig igen biztató képet mutattak. Azonban már ezek a növé­nyek is megsínylették a csapadékhiányt virágzáskor, magkötéskor, és a termés kifejlődésekor. A kukorica terméskilátásai gyengéb­bek a tervezettnél. A vetésterületnek 3 —4 százalékát — főleg a rossz vízgaz­dálkodású, horpokos területeken — le kellett silózni, mivel érdemleges szem­termést nem adott volna. A kukorica­földek rendkívül váltakozó képet mu­tatnak, az egyes üzemek termésátlaga között 3 és 10 tonna hektáronkénti szó­ródással lehet számolni. A napraforgó betakarítása gyakor­latilag befejeződött. Ez á növény vé­szelte át az aszályos időjárást a legki­sebb károsodással, s a tervezett körüli jó termés várható. A cukorrépa az aszály következté­ben kevesebb gyökértermést ad, de az átlagosnál magasabb a cukortartalom. Az ország cukorszükséglete azonban megtermett. A burgonyánál hasonló a helyzet, kevesebb termett az előirány­zottnál. Az átlagosnál apróbbak ugyan a .gumók, viszont jó a burgonya minő­sége. Lesz annyi burgonya, amennyire szükségünk van, a központi készleteket jól szervezett felvásárlási munkával biztosítani lehet. Nem lesz hiány az ellátásban A friss zöldség termelésében — és az ellátásban — mind ez ideig különösebb gondot nem jelentett az aszály. Bár az egyes zöldségeket — paradicsom, zöld­paprika, vöröshagyma, fűszerpaprika — sújtotta a csapadékhiány, azonban a múlt évinél mintegy 10 ezer hektárral nagyobb volt a vetesterület, így a la­kosság téli ellátása is biztosított. Az egyszerre beérett növények nehezítet­tek a folyamatos feldolgozást és átvé­telt a konzervgyárakban. Almából és szőlőből a múlt évinél nagyobb termést várunk. Összességében úgy ítéljük meg, hogy növényi termékekből a lakosság zavar­talan ellátása biztosítható, a hazai igé­nyeket kielégíthetjük, exportra is jut, ha nem is a tervezettnek megfelelő mennyiségben. Az állattenyésztés szempontjából nagyon fontos a takarmánytermelés és -ellátás. Abraktakarmányokból lesz elegendő, de nem egyformán bőségesen az ország minden területén. Az ország teljes ellátásáról a felvásárolt állami készletekből a gabonaiparnak gondos­kodnia kell. Gyakorlatilag nincs hiány a szénafélékből, a pillangósok és gye­pek első, második növedékét jó minő­ségben takarították be az üzemek. Készletezték a takarmányszalmákat. Kisebb gondot jelent azonban az er- jesztett- és lédústakarmány-ellátás, amelyből mintegy 0,5 millió tonnával kevesebb lesz a szükségesnél. Intézkedtünk, hogy a takarmányhi­ánnyal küzdő gazdaságok a cukorgyá­rak járandóságon felüli répaszeleteből folyamatosan részesüljenek. így a ku­koricaszár és a répaszelet silozásával pótolhatják tömegtakarmány-hiányu- kat. Mindezek mellett szükség van a legnagyobb takarékosságra, a takar­mányok minőségének javítására, meg­óvására. A minőség javítását szolgálja a megjelent új ipari takarmányrendelet is. A rendelet növeli a gyártók felelős­ségét, és jogot ad az ellenőrzp hatóság­nak a szabványnak nem megfelelő gyártmányok leértékelésére, a hibás termékek forgalmazási tilalmára. A jövő évi termés megalapozásáért Az állattenyésztésben nem az aszá­lyos időjárás, hanem az időközben kia­lakult, a termelésre negatívan ható közgazdasági környezet eredményezett átmeneti visszaesést. A visszáesés meg­állítására, a tenyésztés és termelés fo­kozására egy sor kormányzati és ága­zati szakmai intézkedés történt. Az in­tézkedések pozitív hatása már az 1986. első félévi allatlétszám-adatoknál mér­hető volt, megállt az állománycsökke­nés, de a fejlesztéshez kevésnek bizo­nyultak az intézkedések. Ezért további intézkedésekre került sor az első félév végéig. Az újabb intézkedések kiterjed­nek a felvásárlási árakra, a beruházá­sokra, az állattenyésztésben dolgozók anyagi érdekeltségére és a kistermelés adóztatására. Jelenleg a legnagyobb feladat az aszálykárok következtében pénzügyi­leg megrendült mezőgazdasági üzemek gazdasági stabilitásának helyreállítása, Az érdekelt szervek — bank, tanácsok teszövök — bevonásával folyamatban van az aszálykárok következtében ke­letkezett termelési, pénzügyi kiesések üzemi felmérése. Célja, hogy olyan in­tézkedéseket lehessen tenm, amelyek megteremtik az érintett üzemek fizető­képességét, és lehetővé teszik a jövő évi termelés teljeskörű megalapozását. A központi intézkedések azonban az aszály sújtotta mezőgazdasági üzemek gazdasági talpraállasában csak az egyik oldalt jelentik. Szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek vállalaton be­lül is megtegyenek minden olyan gaz­dálkodási, szervezési, takarékossági in­tézkedést, amely biztosítja a termelés folyamatosságának fenntartását, a vál­lalat pénzügyi stabilitását inn.ijjmumr Ha egy pályaválasztás előtt álló gye­rek hallja a „szerszámkészítő” szót, alighanem azt gondolja, hogy e szakma képviselője kalapácsokat, reszelőket, csavarhúzókat, s fogókat csinál. S bi­zonyára így vannak vele a gépiparban kevésbé járatos felnőttek is. Aki még nem látott ilyesmit, nemigen tudná el­képzelni a fémek képlékeny alakításá­nál, műanyagok fröccsöntésénél, s egyéb hasonló technológiai műveletek­nél használt, sokszor gépmonstrumok­ra felszerelt szerszámokat. Pedig ezeket készíti és javítja az igazi szerszámkészí­tő. A Villamosszigetelő és Műanyag­gyár kiskunfélegyházi, 2. számú gyárá­ban sok a nagy méretű gyártmány, pél­dául a sörösládák, lámpaburák. Néme­lyik a négy-öt kilogrammot is eléri, ami műanyagból készülvén már igen sú­lyosnak számit, Ám ezek gyártásához sokkal nagyobb, négy-öt tonnás szer­számokra van szükség. A hatalmas, látszólag élettelen acéltömbök különle­ges szakértelmet kívánnak, mert egyes alkatrészeikét századmilliméteres pon­tossággal kell megmunkálni. S ez adja a szerszámkészítő szakma szépségét. A hatalmas nyomóerők, a tonnás sú­lyok és a finom századmilliméterek vál­tozatos harmóniája. két, de gyakori a szakszerűtlen üzemel­tetésből adódó meghibásodás is. Ezért egy évben szinte a teljes állomány meg­fordul a műhelyben. Ha egy nagyobb méretű szerszám meghibásodása miatt áll a gép, akkor ez műszakonként 40 50 ezer forint termeléskiesést jelent. Szerencsére az Ifjúság brigád végzi a javítást, s nekik legfőbb erényük a hoz­záértés mellett a gyorsaság. A hozzáértésről Nemcsok János mű­vezető ezt mondja: — A brigád — élén Kiss M. János csoportvezetővel, aki már több mint húsz éve gyakorolja mesterségét - szakmai összetétele olyan, hogy min­denben lehet rájuk számítani. Ha kell, § szerszámok helyi szerelését és beállí­tását is ők végzik. Pedig nem könnyű foglalkozás az övék. Jól kell tudni raj­zot olvasni, nyugalomra, kézügyesség­re és nagy gyakorlati tapasztalatra van szükség. Utóbbiról a közelmúltban is bizonyságot tettek. Egy üvegszálas po- liamid záródugó fröccsszerszámát kell elkészíteniük, s felhalmozódott ismere­teik alapján a tervezőnek konstrukciós változtatásra tettek javallatot. Módo­sításuk alapján rövidebb lehet majdan a szerszám javítási ideje. • Tanácskozik az Ifjúság szocialista brigád. Balról jobbra Tápai József, Borka József, Csontos József, Kiss M. János. u mmmum • Kevés csapadék hullott,• de azért a kukoricát szárítani kell. (Straszer And­rás felvételei) Félegyházán a VSZM-ben külön műhelyben dolgozik a szerszámüzem nyolctagú Ifjúság szocialista brigádja. Feladatuk elsősorban a hőre lágyuló műanyagtermékek gyártásánál hasz­nált fröccsszerszámok javítása és kar­bantartása, de ha a helyzet úgy kívánja, újakat is készítenek. A négy szerszám- készítő és négy lakatos szakmunkás te­vékenységét Herczeg Sándor üzemve­zető így minősíti. — Gyárunkban a hőre lágyuló műa­nyagok termékcsoportjában öt-hatszáz fele szerszámot használunk. A kemény, üvegszálas poliészterek és poliamidok erősen koptatják az éleket es a felülete­Az üzemvezető a hozzáértés mellett a gyorsaságot említette. Utóbbi követ­kezik ugyan az előzőből is, de a gyors munkának elengedhetetlen feltétele a megfelelő hozzáállás. Az Ifjúság brigád nem azt nézi, hogy mit miért nem lehet megcsinálni, hanem mindenáron arra törekszenek, hogy megtalálják a meg­oldást. Ehhez persze sokszor kevés a napi nyolc óra. Kiss M. János csoport- vezető meséli az alábbi esetet: — Szeptember 23-án délelőtt meghi­básodott az egyik nagy értékű fröccs­öntő szerszámunk, amellyel lámpabu- rákat készítünk. Talán senki sem hány­ta volna a szemünkre, ha a munka­időnkben -J- délután kettőig —, nem sikerül kijavítani. Akkor azonban a délutáni és az éjszakai műszak idején a gép kiesett volna a termelésből. Össze­szedtük magunkat. A szerszám kettőre ugyan nem lett kész, de fél háromra igen! Senkinek sem jutott eszébe a csen­getéskor letenni a szerszámot, sió nél­kül dolgoztunk tovább. Nem kaptunk ugyan erte sem túlórapénzt, se jutal­mat, mégis jó érzéssel töltött el bennün­ket a siker — magyarázta lelkesen Kiss M. János. Bizonyára az ehhez hasonló esetek alapján érdemelték ki a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Ilyen tettekre azonban csak összetartó, egymást segítő közös­ség képes. Csontos János bngádvezetö: — Aki már dolgozott műhelyben, s tudja, hogy saját felelősségére felvett szerszámait ki-ki mennyire őrzi, bizo­nyára nehezen hiszi el, amit most mon­dok. Nálunk bárki bejuthat bárki fiók­jába, mert több kulcs van a lakatok­hoz. Feltétel nélkül megbízunk egy­másban, ha valaki nincs itt, de a szer­számaira szükség van, nyugodtan hasz­nálhatjuk. Ez a szellem a munkában is megmutatkozik, kölcsönösen biztatjuk és segítjük egymást, tj M Az Ifjúság brigádra a társadalmi munkában is lehet számítani. A szoká­sos kommunista szombatokon túl is nem egy hétvégét az üzemben töltöttek már. Legutóbb például a lámpaburák csomagolásában segédkeztek, mert a megrendelő sürgette a szállítmányt. A műhelyben ugyan tizenketten dol­goznak, de a brigádnak csak nyolcán tagjai. Nem mintha a többiSk nem sze­retnék, hogy a közösség tagjai lehesse­nek. Épp ellenkezőleg! Ám az Ifjúság brigád tagjai közé kerülni a VSZM-ben megtiszteltetésnek számít! Magas szín­vonalú munkavégzés és megfelelő kö­zösségi magatartás a feltétele. Tóth Já­nos fiatal szakmunkás is így van vele: — Még nem vagyok a brigád tagja, de remélem mihamarabb sor kerül rá, hogy „papíron” is közéjük tartozzam. Látom, hogy mennyire jól kijönnek egymással, de segítenek nekem is. Na­gyon sokat tanultam tőlük, szakmailag es emberileg egyaránt. Bálái F. István Ssa a a -saggr jjpg. jp|& S3||ii|i|||i| S jj gr Sg jgí" is i gl |fe> jj! igj || j§ gf U ’lí B p jjSä jjj jpPj älBfeSMlS - - ■ ---■ -- | — , -- H , , , ,,r' U 8 !!t— -J - - i"-TjrVn.5S-n.%n‘ sJL |i - jf! ' fa Isii Í*J PL feSjBÜttB _ • .'"/h::.:.- „Hü- - - _Z_ - _ --- 3 "1= - _ - r 1 ' 1: ' _“ ~ ~ ~ - r-~-~ ~ f " . - r _ L r~j:~ SÉit ' iH ■BHlSlllligljM ggilljg i 'i1 1' .......: 3 jsalwff.■; l r ■" -' - ..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents