Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-05 / 261. szám
/ Előrejelzés az ország területén ma estig: Csökken a felhőzet, napközben derült Idő várható. Az északkeleti 'izéi északnyugatira fordul, de csak átmenetileg erősödik meg. A legmagasabb nappali hőmérséklet S és 10 fok között várbató. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 261. szám Ars: 1,80 Ft 1986. november 5. szerda EURÓPAI BIZTONSÁG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS Megnyílt a bécsi utótalálkozó Az osztrák fővárosban tegnap ünnepélyes kereteik között megnyílt az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó harmadik utótalállkozó. Belgrád és Madrid után ezúttal itt tárgyalnak 35 állam (Albánia kivételével valamennyi európai ország, az Egyesült Államok és Kanada) képviselői az 1975-ben Helsinkiben elfogadott ajánlások végrehajtásáról, illetve az együttműködés fejlesztéséről. A megnyitó héten valamennyi részt vevő ország külügyminiszterével képviselteti magát, Magyarországot Várkonyi Péter külügyiminiszter képviseli. A Hofburg kongresszusi központ jában Peter Jankowitsch, az osztrák diplomácia vezetője nyitotta meg az ülést, majd a vendéglátó ország nevében Franz Vranitzky kancellár mondott üdvözlő beszédet. Szólt arról, hogy éppen' e térséget, amelyben Ausztria és szomszédai élnek, a történelemben visszatérő konfliktusok sújtották, s e tapasztalatok alapján 'is elsőrendű érdek az európai együttműködés. . A helsinki folyamat mit sem vesztett vonzerejéből — hangoztatta a kormányfő: maradandó alapelv, hogy a békét és a biztonságot csak hosszú távon kiépített, sokrétű együttműködés garantálhatja, - amely kiterjed az államközi kapcsolatok minden területére. A biztonság nemcsak katonai kérdés, mutatott rá a továbbiakban Vranitzky, s szólt arról, hogy az emberi jogdk, az emberi kapcsolatok akadálytalan érvényesülése nélkül a tartós béke elképzelhetetlen. A helsinki folyamat történelmi érdeme, hogy az ideológiai különbözőségek, s a belőlük eredő gyakorlati következmények ellenére közös politikai akarattal mindenki számára elfogadható megoldásokat lehet találni a valamennyiünket fenyegető veszélyek elhárítására. Különösen áll ez a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés sürgető feladatára — hangoztatta. Az osztrák kormányfő szerint Ausztria szempontjából — amely a semleges országok nézeteit tükrözi — különösen fontos a találkozó nyilvánossága, valamint az, hogy a helsinki folyamat tartós jellege immár nem vitatott. E folyamat egyébként 1975 óta új távlatokat is kapott, a leszerelést célzó biztonságpolitikai területen csakúgy, mint a környezetvédelem vagy a gazdasági együttműködés vonatkozásában. Vranitzky kifejtette véleményét, hogy emberiességi és emberi jogi vonatkozásban súlyos hiányosságok várnak még felszámolásra,, de általában minden területen gyakorlati, kézzelfogható megoldásokra van szükség. Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár a tanácskozáshoz intézett üzenetében rámutatott, hogy a helsinki folyamat .korunk legfontosabb és legígéretesebb politikai folyamatainak egyike”, és .példát ad a világ más térségei számára is. A nemzetközi biztonságért, a gazdasági haladásért, az emberi jogokért, az érintkezés, a kölcsönös megértés fejlesztéséért párhuzamosan, egymást kölcsönösen segítve fáradozik az ENSZ és a helsinki folyamat — mutatott rá az ENSZ-főtltkár üzenete. Az ünnepi megnyitót követően az osztrák külügyminiszter ebédet adott kollégái tiszteletére. A délutáni óráikban megkezdődtek a minister* felszólalások, amelyek péntek délutánig tartanak. HARMINC ÉVE ALAKULT MEG A FORRADALMI MUNKÁS—PARASZT KORMÁNY I . 'BflflBBMBHBMfiBBBHRBBHBHBl Magunk választotta úton, a szocialista nemzeti egységet folytonosan újrateremtve haladunk Koszorúzások, ünnepi megemlékezések * Az 1956-os ellenforradalom áldozatainak emléke előtt tisztelegtek, s a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásának 30. évfordulójára emlékeztek tegnap országszerte. A néphatalom bőseinek, az eUenforradalmárok ellen vívott harcban elesettek emlékműveinél, sírjainál lerótták kegyeletüket a párt-, az állami és a társadalmi szervek, valamint a fegyveres erők és testületek képviselői. Az MSZMP Budapesti Bizottságán, a fővárosi kerületekben' és az ország számos településén ünnepi üléseken idézték fel a 30 esztendővel ezelőtti eseményeket, megemlékezve a népi hatalom iránt elkötelezettek küzdelmeiről, a fegyveres harcok áldozatairól, s a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásának 30; évfordulójáról. A fővárosban koszorúzást ünnepséget rendeztek a Néphatalom Hőseinek Köztársaság téri Emlékhelyén. A fellobogózott téren tőbb- százan gyűltek össze, hogy tisztelegjenek az ellenforradalmárok ellen Vívott harcban, a pártszékház védelmében elesettek emléke előtt. A munkásmozgalmi mártírok emlékműve mellett magasodó dombormű kőfalánál a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága nevében Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság titkára, továbbá a fővárosi állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezető képviselői koszorúztak. Elhelyezték a megemlékezés virágait a pártház egykori védői és az elesett hősök hozzátartozói is. fordulója alkalmából ünnepi tanácsülés volt Szolnokon. A képen: Berecz János beszél. Harminc esztendeje, 1956. november 4-én adta hírül az akkor Szolnokról sugárzó Kossuth rádió: megalakult, s a szocializmus minden hívét harcba hívja a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. Az évfordulóra emlékezve ünnepi ülést tartott tegnap Szolnokon a megyei tanács. Az elnökségben foglalt helyet Apró Antal, aki részt vett az akkori kormány megalakításában, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának osztályBERECZ JÁNOS BESZÉDE Hazánk felvirágoztatásáért dolgozunk vezetője és Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. Ókét, s a meghívottakat — a megye országgyűlési képviselőit, a helyi párt- és állami szervek, társadalmi és tömegszervezetek vezetőit, a munkásmozgalom régi harcosait — a Himnusz hangjait követően Mohácsi Ottó, a Szolnok Megyei Tanács elnöke köszöntötte. Emlékeztetett a három évtizede történtekre, arra, hogy a Magyar Népköztársaság forradalmi erői innen hirdették meg az ellentámadást, harcukat a szocialista Magyarország győzelméért, majd átadta a szót Berecz Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Kormánya nevében köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit, és rajtuk keresztül szocializmust épitő hazánk minden dolgozóját, majd így folytatta: — Mai ülésünk a tiszteletadásé. Történelmi tény, hogy három évtizeddel ezelőtt, 1956. november 4-én ebben a városban, Szolnokon alakult meg, innen hirdetett programot a magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. Tisztelettel köszöntjük mindazokat, akik harminc évvel ezelőtt bátran kiálltak a haladásért, fegyvert fogtak a szocialista rendszer védelmében, tettekkel segítették a kibontakozást, a konszolidációt. Megbecsüléssel és hálával ápoljuk azoknak a magyar hazafiaknak és szovjet internacionalista harcosoknak az emlékét, akik három évtizeddel ezelőtt vérüket hullatták, életüket adták a magyar nép hatalmáért és szocialista jövőjéért.. — A hősök és a mártírok előtt is tisztelgünk, de a következő nemzedékek tisztánlátását is erősítjük azzal, hogy ismételten kinyilvánítjuk álláspontunkat arról, ami hazánkban három évtizeddel ezelőtt és azóta történt. A megtett út a bizonyossága, hogy nem voltak hiábavalók a szocializmus híveinek erőfeszítései és áldozatvállalásai. Helyrehoztuk a korábbi hibákat és tanultunk belőlük. Értékeink megőrzésével megújultunk, a szocialista országok testvéri közösségében, a magunk választotta úton Haladva dolgozunk hazánk felvirágoztatásáért, népünk boldogulásáért, az emberek gyarapodásáért. Ma sem kell másképpen megítélnünk 1956 történéseit és a hozzá vezető folyamatokat, mint tettük akkor, 1956 végén. A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottsága 1956. decemberi határozatának, majd az 1957. júniusi országos pártértekezlet állásfoglalásának nagy érdeme, hogy maradandó érvény- nyél minősítette az eseményeket és tárta fel az ellenforradalom okait. Ez a marxista elemzés kiállta az idő próbáját, s ma, történelmi távlatból visszatekintve sincs okunk arra, hogy igazát vitassuk. Pártunk ma is töretlenül vallja, hogy az események egésze — a fegyveres felkelés és az azt előkészítő ideológiai, szervező tevékenység — társadalmi tartalmát, politikai céljait tekintve, ellenforradalmi jellegű volt. Alapvető célja volt a munkáshatalom megdöntése, a társadalmi tulajdonviszonyok megváltoztatása és a Magyar Nép- köztársaság kiszakítása a szocialista szövetségi rendszerből. E tervek valóra váltása állandó konfliktusforrássá, hidegháborús góccá változtatta volna Magyar- országot Európa közepén. Az ellenforradalom nemzetünk tragédiája is. Sok család fiai haltak meg, hősként, a néphata- lom védelmében, vagy értelmetlenül, egy rossz ügy félrevezetett képviselőjeként. Magyarok tízezrei szóródtak szét a világban, hazát veszítve, közöttük számosán olyanok, akik jobb sorsot érdemeltek volna. Eltakarítani való romokat és nehezen helyrehozható gazdasági visszaesést hagyott maga után 1956 októbere. S legtragikusabb vonása, _ hogy szükségtelen volt. A megújulást nem az ellenforradalom hozta magával; hanem a tévedések korábban megkezdődött felismerése. Nem az ellenforradalmárok követelései volósultak meg az 1957-tel kezdődött szakaszban, hanem a dolgozó nép igazi érdekeinek megfelelő politika. S_ tragikus az is, hogy jószándékú törekvések nyithattak utat, teremthettek mozgásteret minden izükben visszahúzó, szocializmusellenes szándékoknak. Nem a tömegek műve volt Az ellenforradalom nem a tömegek műve volt. A nagy tömegek az országban, s itt Szolnok megyében is, döbbenten háttérbe húzódtak, tették a dolgukat, például elvégezték az őszi munkákat, mert tudták, hogy a nemzetnek élni kell. Mégis, csak megerősíthetjük azt a mindig is félreérthetetlenül kinyilvánított megggyőződésünket, hogy a megmozdult emberek döntő többsége nem volt ellenforradalmár, őket nem a szocializmusellenes szándék vezette, éppen ellenkezőleg: Magyarország szocialista jövője érdekében léptek fel. A társadalmi mozgásban résztvevők egy részét tartósan megtévesztették, félrevezették a revizionista csoport jelszavai. Ezeknek az embereknek a jó szándé(Folytatás a 2. oldalon.) DUSNOK, JAKABSZÁLLÁS, FÉLEGYHÁZA Új óvodák lakossági segítséggel • Tágas, ízléses az új dusnoki óvoda, ahová minden jelenik*—”" zőt fel tudnak venni. <Straszer András fotója) , Tegnap dáhiibán adták át Dusnok új, másfél száz kisgyermeket befogadó óvodáját. Az ünnepélyes óvodaavatón részit vett a község országgyűlési képviselője, dr. Tóth Antal is. A 11 és fél millió forinit értékű, korszerű gyermekintézményt a dusnoki Munkás—Paraszt Tsz építette, jelentős lakossági itárno- igatássaL Az alapozástól az utolsó simításokig közreműködtek a helybeliek a munkálatokban, mintegy 200 ezer forinttal csökkentve ezzel a helyi 'tanács költségeit. Mások önzetlenül felajánlott forintjaikkal segítettek: a száz—ötszáz forintos befizetések mellett több háromezer forintos felajánlás is érkezett. A helyi vasipari gazdasági munkaközösség pedig húszezer forintot fizetett be az óvoda építésére. A tágas, kereken ezer négyzetméter alapterületű új intézményben a tizeinkéit óvónő — közöttük csupán egy képesítés nélküli — már október közepe óta neveli, oktatja a hat gyermekcsoportot. Ugyancsak tagnap történt meg a jakabszállási óvoda műszaki átadása. Duplájára bővült az intézmény: a régi szárnyban maradt három cncipartszoiba felújítása mellett úi konyhát, raktárt, .szociális helyiségeket épite'i; a helyi tanács brigádja, a solitvadkerti költségvetési üzem. valamint ja- kabszálUási és kecskeméti kisiparotok közreműködésével. A száz- adagos konyháit'új konyhatechnológiai berendezésekkel szerelték fel, s kicserélték a régi — az óvodában előírt hőmérsékletet nem biztosító — kazánt is. A helybeliek támogatása Ja- kabszálláson is jelentős összeggel csökkentette a tanács költségeit: a gazdálkodó szervezetek, szocialista brigádok szinte mindegyike hozzájárult a mihamarabbi átadáshoz. Ki szállítással, ki szaktudásával segített, nemritkán egyszerre 15—20 helybeli szorgoskodott i társadalmi munkában a mesterek mellett. Érthető, hogy scikan vo’itak kíváncsiak munkájuk gyümölcsére tegnap délután, amikor a tanács vezetői bemutatták a falu lakosságának az új létesítményt. Megtekintette az óvodát iá település országgyűlési képviselője, dr- Sztrapák Ferenc is, • A hátralévő kisebb belső munkálatok elvétzé-e. illetve a bútorozás befeiezése vitán a ..Télapó ajándékaként”, december 6-án vehet'k birtokukba az óvodát a kicsinyek. Kiskunfélegyházán, a Bankfialu- ban viszont már szeptember óta új helyen töltik napjaikat az óvodások. Ekkorra készült el ugyanis a dinamikusan fejlődd városrész — a jövőben tovább bővíthető — ötvenszemélyes óvodája. A csa’ádi házakkal beépített környezetbe harmonikusan illeszkedik a hagyományos technológiával készült gyermekintézmény — talán ennek Is köszönhetően került mindössze hárem és fél 'millióba —, melyet a teciács kö'tségvetési üzeme építőt1, A kétcsoportos bankfalusi óvodáit ünnepélyesen holnap adják át, miként az előbbieket is: november 7-e tiszteletére. Sz. K. Sevardnadze— Howe eszmecsere Elsősorban leszerelési kérdésekkel foglalkozott tegnap több mint egyórás találkozóján Eduard Sevardnadze és Geoffrey Howe a bécsi szovjet nagykövetség épületében. A szovjet és a brit külügyminiszter az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó utótalálkozón vesz 1 részt az osztrák fővárosban. A két külügyminiszter a reyk- javítoi csúcstalálkozó után kialakult minőségileg új helyzet fényében vitatta meg az időszerű nemzetközi kérdéseket. Sevardnadze rámutatott, hogy most minden államnak realizmust politikai bölcsességet és magasfokú felelősségérzetet kell tanúsítania a 'korszellemnek megfelelő döntések kiválasztásában. Kifejezte azt a reményét hogy Nagy-Britannia is megtalálja a helyét ebben a történelmi jelentőségű folyamatban, s nemzetközi jelentőségének megfelelő lépésekkel járul hozzá az atom- íegyvermentes világ megteremtéséhez, az űrfegyverkezés megakadályozásához. Mindkét kül- ügy maii iszter hangsúlyozta a szovjet—brit politikai párbeszéd folytatásának fontosságát Brit diplomáciai források szerint Geoffrey Howe hangot adott annak a reményének, hogy a reykjavíki csúcstalálkozó eredményeként lehetőség nyílik leszerelési megállapodások megkötésére. Ugyanakkor ..aggodalmának” adott hangot amiatt hogy — mint mondta — a Szovjetunió az európai közép-haitótávolságú rakéták leszerelésének problémáját összeköti az amerikai űrfegyverkezés! tervek kérdésével. Mind több vállalati vezetőnek okoz ismétlődő fejtörést', hogyan tarthatja meg biztosabban a munkaerőt, hogyan lehet a ma belépő pályakezdő mérnököt, az újfelvételest vagy a végző ipari tanulót a vállalathoz kötni. Nyilvánvaló, ezt a törekvést csak akkor koronázza siker, ha a vállalat és a dolgozó érdekei nagyjából fedik egymást. Általánosságban könnyű ezt megállapítani, elvárni, de a gyakorlatban érvényesíteni annál nehezebb. A magas kereseti lehetőséggel csábitó álláshirdetéseket olvasva (és tudva, hogy az effajta toborzás hatékonysága csekély) köztudott; nem csupán bérkérdésről van szó. Jól tükrözik a helyzet összetettségét azok a vállalati felmérések, amelyeket a kilépő dolgozók megkérdezésével, az ő indokaikból állítanak össze. Az ál- lásváltoztatás fő okai között — mindjárt a bérezés elégtelensége után — a munkahelyi bánásmódot, a szervezetlenséget vagy a kedvezőtlen műszakbeosztást, az érvényesülés. az egyéni értékelés anomáliáit jelölik mea a távozók. A hangnem, a törődés, a dolgozók véleményének figyelembevétele, a cso/oortvezető- től a vezérigazgatóig, alapvető vezetői követelmény, mégis a valóságban a kelleténél kevesebbet gyakorolják. Köztudott pedig az is, hogy a dolgozó nemcsak a jövedelmével, hanem a munkájával, annak hasznosságával is lehet elégedetlen. Mit szóljon az fiatal kőműves például, akit a brigád lényegében segédmunkásként foglalkoztat? Ha a csoportnorma jóvoltából vastag is a fizetési borítéka, csak xdeig-óráig viseli el a méltatlan helyzetet, lekezelő bánásmódot, s az első adandó alkalommal törvényszerűen más vállalatot keres magának. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a munkahelyi vezető időiként kényszeredetten érdeklődjön emberei hogyléte felől, s megértéssel kezelje magánéleti gondjaikat, hanem olyan vállalati légkör kialakításáról, ahol minden átkai mázott a szó teljes értelmében munkatársnak érezheti magát. Vagyis olyan kapcsolatok alakulhassanak ki műhelyekben, irodákban, építkezéseken, hogy a vezető szakmunkásoktól a kisegítőkig mindenki részesülhessen a jól végzett munka örömében, s a hangnemtől a bérezésig kézzelfoghatóan tapasztalja: itt számítanak rá, s meghallgatják észrevételeit is. A fentieket bizonyítja az a közismert tény, hogy a vállalatok legrégibb, legáldozatosabb dolgozói az összeszokott, egymásra is figyelő közösségekben találhatók. Ahol a munkaköri, szakmai kapcsolatokon kívül igen gyakran baráti szálak, közös élmények is összefűzik az embereket. S ezeket az összetartó kollektívákat többnyire igv hívják: szocialista brigád. Zs. Cs. (
