Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-04 / 260. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! % —* AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. 260. szám Ára: 1,80 Ft 1986. november 4. kedd A konszolidáció megteremtéséért Inteijú dr. Molnár Frigyessel <3. oldal) □ A megújuló garai Vörös Csillag (5. oldat) □ SPORT (7. oldal) PROGRAMEGYEZTETÉS ÉS VÉGREHAJTÁS 2000-IG Megkezdődött a KGST 42. ülésszaka Lázár György és Nyikolaj Rizskov felszólalása Tegnap délután Bukarestben megkezdődött a KGST 42. ülésszaka. A háromnapos tanácskozáson tíz tagállam — közöttük Magyarország —» Jugoszlávia és megfigyelőként öt ország küldöttségei vesznek részt. Az ülésszakon a magyar küldöttséget Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Magyarország állandó KGST- képviselője, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Barity Miklós külügyminiszter-helyettes és Szigeti István, Magyarország állandó KGST-képviselőjé- nek helyettese. A többi tagállam 'küldöttségvezetői: Georgi. AtanaszOv bolgár miniszterelnök, Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök, Carlos Rafael Rodriguez, a kubai államtanács és minisztertanács elnökhelyettese, Zbigniew Messner lengyel miniszterelnök, Du- mágin Szodnom mongol miniszterelnök, Willi Stoph;- az NDK miniszterelnöke, Constantin Das- calescu román miniszterelnök, Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és Vo Chi Cong, a vietnami minisztertanács elnökhelyettese. A KGST és Jugoszlávia közötti megállapodás alapján az ülésszakon is részt vesz Jugoszlávia küldöttsége, és ezt Janez Zeml- jarics, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnöke vezeti. Megfigyelői minőségben Afganisztán, Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz és Nicaragua küldöttségei vannak jelen. A tanácskozás munkájában részt vesznek a KGST szerveinek vezető munkatársai is, élükön Vjacseszlav Szi- csovval, a KGST titkárával. Az ülésszakon megvitatják a KGST Végrehajtó Bizottságának beszámolóját a tanács múlt évi, varsói ülésszaka óta végzett munkáról, valamint áttekintik a KGST-tagországok 2000-ig szóló atomerőmű- és atomfűtőmű-épí- tési programjának tervezetét. (Az atomfűtőmű nem áramot termel elsősorban, hanem hőenergiát). Szó lesz továbbá a tagállamok ötéves népgazdasági terveinek egyeztetéséből elért eredményekről és a tudományos-műszaki haladás ezredfordulóig érvényes 'komplex programjának végrehajtásáról. A 42. 'ülésszakot Constantin Dascalescu román miniszterelnök nyitotta meg. (Folytatás a 2. oldalon.) 1956. november 4. sorsforduló a magyar szckialista társadalom és politika útján. E dátumot még a magyar politikai irodalom is — nem is beszélve a „másik oldal",' az ellenfelek rosszindulatú, ferdítő, értelmezésétől — hosz- szú ideig lezárásnak, valami nagyon rossztól, az ország és a nemzet sorsára végzetes veszélytől való megszabadulásnak tekintette. Az is volt. A zűrzavarnak, a pusztulásnak, az ellenforradalom 12 napon át tartó tobzódásának vetett véget a szovjet hadsereg testvéri segítsége, amelyet az akkor megalakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kért, mivel saját nemzeti erőből nem voltunk képesek a fegyveres ellenforradalmat leverni, az ország törvényes, szocialista rendjének helyre- állításához a feltételeket megteremteni. De ma, harminc év útjára visszatekintve, az azóta e honban végbement /változás, fejlődés ismeretében még meggyőzőbben mutatkozik meg, hogy 1956. november 4-évei új korszak kezdődött Magyarország szocialista forradalmi átalakításában. Az újjászülető Magyar Szocialista Munkáspárt, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány már az első pillanatban — a november 4-i felhívásban — olyan programmal lépett az ország elé, ■ amely nemcsak a közvetlen teendőket fogalmazta meg, hanem fő célkitűzéseiben, a kérdések megközelítésének módjában, egész hangnemében a megújulás nagyivá perspektíváját vázolta fel. Tette ezt abban a mély meggyőződésben, amit néhány hónap múltán Kádár János ah ország- gyűlésen így fogalmazott meg: „Mi ugyanis pontosan tudtuk, hogy a magyar munkás- osztály és a dolgozó parasztság alapbetö tömegei, s hasonlóképpen az értelmiség nagyobbik és jobbik fele a szocialista forradalom híve.” Az adott helyzetben, amikor az október 23. óta eltelt két hét, de tulajdonképpen az azt megelőző hónapok alatt történtek miatt a lakosság tekintélyes része a zavar, a bi- zonytalanság és a bizalmatlanság állapotában leiedzett, a , pártnak és a kormánynak világosan kifejezésre kellett juttatnia, miben látja az okát annak, hogy ide jutott az ország. Az átfogó elemzésre ugyan csak egy hónappal később, a Központi Bizottság decemberi határozatában, az emlékezetes négy ok megfogalmazásával került sor — a Rákosi—Gerő klikk szektás, dogmatikus politikája; Nagy Imre és csoportjának a reakciónak utat nyitó revizioniz- musa; a horthysta. Jcapitalis- ta—földesúri elemek' restau- rációs célzatú szervezkedése; a nemzetközi imperializmus aknamunkája —, de a párt az első pillanattól kezdve két- frontos harcot hirdetett és folytatott. Miközben ■ minden ingadozás nélkül vállalta a néni hatalom megteremtésének, a szocialista átalakulásnak minden forradalmi vívmányát, elhatárolta magát a politikai torzulásoktól. az eszméinktől ideao-i diktatórikus módszerektől, a törvénytelenségektől. másrészt az elvtelen. a burzroá nyomásnak engedő udvarlástól, a szocialista éleveket és a'/ako-intot lejárató demagógiától. Mindattól a pártot és a nemzeti egységet bomlasztó huzakodástól, ami különösen 1953 óta mérgezte a közéletet. Az említett decemberi határozat az új vezetés elhatározását — sőt immár egyhónapos ténykedését is — jellemezve kimondta, hogy „a szocializmus építésének sajátos magyar útján akar haladni". E megfogalmazással nemcsak azt szögezte le, hogy szakít az egykori Rákosi-féle vezetésnek a magyar viszonyokkal nem számoló politikájával, hanem a lenini elvekhez és módszerekhez való visszáté- ‘ rés mellett kötelezte el magát. Hiszen Lenin már a nagy októberi forradalom másnapján — annak nemzetközi tanulságairól szólva — figyelmeztette a forradalmárokat, hogy csak az egyes országok történelmi múltjának, nemzeti sajátosságainak, adottságainak messzemenő figyelembevételével győzhetik meg népüket és nyerhetik meg őket a szocialista forradalomnak, illetve a szocialista átalakulásban való aktív részvételnek. Az 1956. november 4-ével kezdődő periódusban a Magyar Szocialista Munkáspárt a politikai-közéleti, a gazdasági és a kulturális élet minden területén intézkedéseket tett, reformgóndolatokkal állott elő, olykor merész kísérleteket kezdeményezett, amelyek a későbbiek folyamán szervesen beépültek társadalmi. valóságunkba. Elég itt talán példaként a ma olyannyira aktuális és nagy tömegeket foglalkoztató gazdasági reformra hivatkozni, amelynek gyökereit fellelhetjük olyan lépésekben, mint a gazdasági irányítás merev módszereinek oldása, az iparban és főleg a mezőgazdaság területén a személyes érdekeltség érvényesítése, és mindenekelőtt az életszínvonal-politikának homloktérbe állítása. Mindezzel természetesen nem azt akarjuk állítani, hogy már 30 évvel ezelőtt minden világos volt az akkori vezetés előtt, és azóta töretlenül haladunk utunkon. Az élet minden területén sok-sok változás, módosítás — és elkerülhetetlenül tévedés is — szegélyezte azt az utat. Újra és újra meg kellett, s meg kell birkózni az . új jelenségek felismerésének, az új követelményekhez való alkalmazkodásnak fáradságos munkájával. De meggyőződéssel állítható — és az MSZMP azóta megtartott kongresszusai, minden fontos állásfoglalása kiemeli ezt —, hogy fő elhatározásában és ■ irányvonalában. - legmélyebb értelmében a párt ctzt az utat követi, amelyre 1956. november 4-én lépett. Ennek a politikának pedig .leglényegesebb vonása, megváltoztathatatlan szabálya az, hogy csak a tömegekkel együtt, az ő naponta kivívott bizalmukkal, ■ türelmet, fáradságot nem sajnálva, meggyőzésük révén megszerzett támogatásukkal lehetséges a társadalmi megújulás. A szocialista társadalom pedig tudvalévőén csak szün*elen megújulása útján képes betölteni történelmi hivatását. Ez az a legfőbb tanulság, amellyel 1956. november 4. a Magomé Szocialista Munkáspártnak. az egész magyar népnek szolgált. Nemes János ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS KALOCSÁN MÁTÓL: A forradalmár elődök méltó örökösei Mórocz Lajos altábornagy mondott beszédet • Hódosán Imre egykori ezredparancsnok koszorűz. Tegnap délelőtt Kalocsán, a Jurinovics Miklós laktanyában rendezett központi ünnepséget a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsa. Mórocz Lajos altábornagyot, honvédelmi minisztériumi államtitkárt a 37. Budapesti Forradalmi Ezred diszszázada fogadta. A tiszteletadást követően a Honvédelmi Minisztérium, a helyi párt- és társadalmi szervek, a csapatzászlót adományozó kiskunhalasi MÁV-csomópont vezetői megkoszorúzták Jurinovics Miklós őrnagy — az ellenforradalmárokkal vívott harcban halt hősi halált — emléktábláját, illetve virágokat helyeztek az 1956-os ellenforradalomban elesett hősök arcképei alá. A kegyeletes ünnepség után állománygyűlésre került sor, amelyen részt vett Györgyi Béla vezérőrnagy, az MSZMP Néphadse- regi Pártbizottságának első titkára, Szombathelyi Ferenc, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Miskolczi János, a városi pártbizottság első titkára, dr. Babinyecz Ferenc, a s megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint a Magyar Néphadsereg több tábornoka^ magasrangú tisztje; a meghívottak.között voltak a 37. Budapesti Forradalmi Ezred egykori katonái és tisztjei. Mórocz Lajos altábornagy ünnepi beszédét így kezdte: „A Honvédelmi Minisztérium Katonai Tanácsa és az MSZMP Néphad- seregi Bizottsága nevében tisztelettel és szeretettel köszöntöm az ünnepi megemlékezésnek otthont adó 37. Budapesti Forradalmi Ezredet, az ezred egykori és mai katonáit. Ez az ezred a szocializmus ügye, a szocialista társadalmi rendszer védelme melletti rendíthetetlen hűség és elkötelezettség példája a ma élő nemzedékek számára. Az elmúlt három évtizedben a 37. Budapesti Forradalmi Ezred a társadalmi igényekhez híven teljesítette feladatait. Katonái a forradalmi elődök méltó örököseinek bizonyultak.” Ezután az ellenforradalom okairól, 1956 őszének drámai eseményeiről beszélt, arról, hogy nyugaton gyülekeztek a néphatalom megdöntésére szervezkedő erők. A fordulópontot a forradalmi központ megalakulása, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány létrehozása jelentette. Az altábornagy méltatta a szovjet hadseregtől kapott segítséget az ellenforradalmi bandák felszámolásában. Beszédét így folytatta: „November 5-én és 6-án megszerveződtek az első tiszti karhatalmi egységek. A hadsereg, amelyet az ellenforradalom napjaiban megbénított az árulás, a központi vezetés hiánya, a döntő pillanatban bebizonyította: hű maradt a szocializmus eszméihez.” Mint hangsúlyozta, a tiszti nyilatkozathoz csatlakozók rövid időn belül három honvéd és egy belügyi karhatalmi ezredet alkottak. Az első karhatalmi ezred november elején a Dózsa György úti ' Sporttiszti Iskolán alakult a kecskeméti 5. gépesített hadosztály tisztjeiből', volt partizánokból és belügyi dolgozókból. A konszolidációról szólt ezután az államtitkár, majd a néphadsereg harmincéves fejlődéséről, korszerűsítéséről, minőségi fejlesztéséről adott képet. Beszéde végén ezeket mondta: „A munkáshatalomért folytatott küzdelem lényegében 1958-ban befejeződött. A konszolidáció gyorsan és eredményesen valósult meg, ezzel megnyílt az út hazánk további felemelkedése előtt. Jogos nemzeti büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy népünk a párt vezetésével jelentős eredményeket ért el az utóbbi harminc évben, amelyek világszerte megbecsülést, tekintélyt szereztek hazánknak.” A beszéd után Hódosán Imre nyugalmazott vezérőrnagy, a 37. lövészezred egykori parancsnoka emlékezett meg a 30 évvel ezelőtti helytállásról, a nép hatalmának védelméről. Az ünnepség után baráti beszélgetésen vettek részt a meghívottak. G. G. Utótalálkozó Bécsben Európa és a világ az osztrák fővárosra figyel: ma délelőtt 11 órakor, a Hofburgban, ünnepélyesen kezdetét veszi az Európa- találkozó, a harmadik utókonferencia Helsinkit követően. A* előkészítő megbeszélés diplomatikus fogalmazása szerint a résztvevő harmincöt európai és északamerikai ország „politikai szinten” képviselteti magát, ami a külügyminiszterek jelenlétét jelzi. Bécsben tartózkodik már Várkonyi Péter, hazánk külügyminisztere, Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és sok más ország diplomáciájának irányítója, s megkezdődtek az első két-, illetve többoldalú eszmecserék. Az érdemi munka ma délután kezdődik meg, előreláthatólag hat felszólalással. Szokás szerint ezúttal is kisorsolták a szónokok sorrendjét. Románia képviselője az első, Bulgáriáé az utolsó a harmincötök sorában. A Magyar Népköztársaság a hetedik, a Szovjetunió a nyolcadik — Várkonyi Péter és Eduard Se várd- nadze az eddigi program szerint szerdán délelőtt, egymás után lép majd a szónoki emelvényre. Az első munkaszakasz hét héten keresztül tart majd, s a karácsonyi szünet után térnek át az új javaslatok, a hogyan tovább megvitatására. Ezután húsvéti szünet következik, s a konferencia optimálisnak tűnő befejezési határideje 1987. július 31. A találkozó — s ez is hagyomány — lehetőséget teremt számos külügyminiszteri összejövetelre, mindenekelőtt a szovjet—amerikai tárgyalások külügyminiszteri szintű folytatásához. Eredetileg csütörtökre - tűzték ki a Sevardnadze—Shultz találkozót, de lehetséges, hogy már az amerikai külügyminiszter megérkezésének napján, szerdán is tárgyalnak majd. HELYI ADÁSOK A KÁBELEN ÖTEZER LAKÁSBAN Városi tévéstúdió- avatás Kecskeméten Amit a Kecskeméti Szemle munkatársai alig két és fél éve még csak javasoltak, tegnapra valóság lett: ünnepélyesen átadták a Városi Televízió korszerű stúdióját. Aligha lehetne természetesebb: az avatóbeszédről helyszíni, élő adás számolt be, így tehát ötezer széchenyi- városi otthonban az eseménnyel egyidőben lehették szem- és fültanúi a történteknek. SÜTŐIPARI ERŐFESZÍTÉSEK Pontos szállítás, tájjellegű termékek • • ünnepnap is dolgoznak Számos érdeklődő volt jelen a nevezetes eseményen: a megye párt- és állami vezetőin kívül jeles tévés személyiségek, műszaki szakemberek, kulturális intézmények képviselői - jöttek el a Luther-udvar első emeletén kialakított stúdióba. A város vezetőinek nevében Bodóczky LászA képződő érdekeltségi alap csak szintentartó beruházásokra elegendő. Állandó, és a közeljövőben feloldhatatlannak látszó feszültség a munkaerőhelyzetben mutatkozik. A tervezett és szükséges munkáslétszámból 40 fő hiányzik. A nagyobb üzemeikben 40—50 százalékos az éves fluktuáció. Csak a munkaerő átcsoportosításával és jelentős túlórával tudják az igényeket kielégíteni. A jelenlegi kereseti lehetőségek mellett — az ünnepnapokon is végzett munka, a három műszak és a hőártalomnak kitett munkahelyek következtéd ben *■— nem népszerű a pékszakma. Automatizált technológiák bevezetése és a kereset jelentős növelése szükséges ahhoz, hogy a fogyasztói elvárásoknak az eddigieknél jobban megfeleljen a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat, K. A. A fogyasztói igényeknek. megfelelően egyre nagyobb szerepe van az ellátásban a tájjellegű kenyérnek, s emellett még tizenegyfélét sütnek Kecskeméten. Az idén csökkent a vállalat kenyértermelése, tájékoztatott Bajzák Béla igazgató. (Ha ez azt jelenti, hogy kevesebb jut belőle a kukákba, akkor örülhetünk az ésszerűbb fogyasztói szokások, kialakulásának.) A pékáruk keresletének csökkenésében az alapanyagok árváltozása is szerepet játszik. Például a mákkal és dióval dúsított sütemények vásárlása visszaesett, míg az olcsó pékárué növekedett. A tartós termékek termelési szintje elmarad az előirányzattól, részben a kereslet, részben pedig a munkaerő hiánya miatt. Jól megválasztott termékszerkezetváltással sikerült a vállalat nyereségtervét túlteljesíteni; a nyereség az év végéig várhatóan meghaladja a 17 millió forintot. ló. az MSZMP Kecskemét Városi Bizottságának első titkára köszöntötte őket, majd Lakatos Ernő. a párt Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője mondott avatóbeszédet. (Folytatás a 2. oldalon.) A Kecskeméti Sütő- és ÉdcsipAri Válhűfttnái a ^zavarisland ünnepi, és hétvégi ellátás érdekében no vom bér 7-én is sütnek kenyeret yi e resjak el jő minőségű és határidőre» pontosan szállított arrival.
