Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-28 / 280. szám

4 e PETŐFI NEPE © 1986 november 27. ŐSBEMUTATÓ KECSKEMÉTEN SIKERES KISKÖZÖSSÉGEK — BORSOS HAKNIK Régi s bevált recept ez egy dráma indításához. A közösségbe — jelen' esetben családba — be­csöppenő idegen itt persze nem ismeretlen, hanem olyan, a sze­replők számára fontos, vagy fon­tossá váló személy, aki megjele­nésével képes felidéztetni, át­gondoltam! az elfelejtett vagy le­tagadott múltat, s a jelennel va­ló szembenézésre késztet. A drámai helyzet — manapság ritka módon — térhez és időhöz kötött, 1982 augusztusában ját­szódik egy iparváros villanegye­dében, ahol a férjét 1956-os ma­gatartása miatt érdekből megta­gadó feleség él, időközben kar­riert befutott fiával. Gyárfás Miklós színdarabjá­nak alaphelyzete tehát történe­ti értelemben is drámai, az apa tér vissza feleségéhez és fiához. A forma arra a késleltetésre épül, hogy az egymásról keveset tudó, mégis összetartozó figurák egy­órás beszélgetéséből vagy gesz­tusnyelvű kapcsolatkereséséből csak mozaikszerűen, az időben ide-oda ugrálva bontakozik ki közös múltbeli történetük, s an­nak a szereplők sorsára és jel­lemére tett visszavonhatatlan ha­tása. Az események drámai tétje et­től kezdve mindenképpen az, hogy a múlt fokozatos visszahí­vására épülő forma segítségével, szinte a szereplőkkel egyidőben éljük át és értelmezzük a látszó­lag minden jól megy mögött hú­zódó tragikumot. A tematika kissé becsapós ugyan, hisz kezdetben hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a közelmúltban a szépirodalom­ban divatba jött ötvenes évek után elkövetkezett immár 1956 eseményeinek újabb színpadi ér­telmezése is. De Gyárfás drámá­ja, bár ismertnek tételezi fel a kor eseménytörténetét, azt szin­te csak az adott családi ellentét motivációjaként használja, s in­kább a századunkban túl ‘gyako­rivá vált kényszerű pálfordulá- sok jellembe ivódott következ­ményeit igyekszik kutatni. Ábrázolásmódja: a beszélge­tések révén a pszichikum, a sze­mélyiség titkaiba való beláttatás, majd ennek segítségével a szá­mára láthatóan legfontosabb er­kölcsi, etikai kérdések felvetése, árnyalása. A figurák döntéseit szinte tértől-ddőtől független jel­lempróbának fogja fel, s keve­Gyárfás Miklós: Képzelődök Egy közösségbe új ember érkezik. Megjelenésével felbolygatja a kialakult kapcsolatokat, a többiek az ő szemszögéből is kénytelenek értékelni önmagukat, s ennek fényében talán még elveiket, sőt éle­tüket is megváltoztatják. sebb figyelmet szentel az egyete­mesebb társadalmi indokoknak. A szeretet, összetartozás pró­báitól pedig nemigen függetle- níthetők a rossz irányba kény­szerítő társadalmi mechanizmu­sok. A Képzelődök drámai tétje, a helytállás különböző értelmezé­seinek összemérése valószínűleg azért marad mindvégig homályos, mert az apa változtatást, szem­benézést sürgető személyiségén kívül nem alakul ki a dráma so­rán egy olyan helyzet, amelyből nézve drámai igazsággá állnak össze a szereplők „képzelgő” megközelítései, testetlen, s csak általános érzelmi érvekkel alá­támasztott állásfoglalásai. A vendég Angyal Mária rende­zése a részletek, az általában két ember közt zajló párbeszédek hitelesítésére törekedett, sajnos csak annyira, hogy a szereplők az elhangzó szöveget többnyire közhelyes gesztusokkal kommen­tálják. Mivel a darab a ma szo­kásosnál „túlbeszéltebb”, a szö­veg tartalmi jelentését pusztán megismétlő gesztussor csak to­vább magyarázza azt, ami amúgy is egyértelmű, ráadásul a váltá­sok jelzése is inkább értelmi, mint művészi logika szerint ren­deződik. Mivel Angyal Mária in­kább a darab szövegéhez, mint a dramaturgia szándékához volt hű, nem tudott az elhangzó ál­láspontoknak önálló, hiteles ösz- szefüggésrendszert teremteni. Minden teher a szöveg kifejező­erejére hárult, s ez erősen be­határolta a színészek figurate­remtési lehetőségeit. Ezáltal sem az egyes figurák karaktere, sem a bennük végbemenő pszicholó­giai átalakulássorozat, de még a darab gondolati tartalma sem vált eléggé szemléletessé, kimun- kálttá. Körüljárható karaktert tulaj­donképpen' csak Sándor Erzsi áb­rázolt, méghozzá ironikus meg­közelítéssel. A többieknek a mik- rojelenetek, mondatok eljátszá­sát nem sikerült egy-egy jellemet kibontó hálóvá szőniük, így az eseményeik gyakran erőltetetten gördültek csak tovább, s kilóg­tak a bonyodalmat továbbvivő „segéd”-események, mint az apa rohama, vagy a szomszédnő lá­togatása. Holl István olyat) visz- szafogottsággal ábrázolta Szent- miklósi Gézát, a valamikori el­veihez végig hűséges' apát, hogy az alak elvesztette katalizátor- szerepét. Még bizonytalanabb körvonalú, értelmezhetétlenebb jellemű Szentmiklósi Bálint, a fiú, Blaskó Balázs korrekt alakí­tásában. Pasztellszínekkel fes­tette meg a feleség szerepét Tal- lós Rita, sőt kezdetben egy kis ironikus távolságtartással is szemlélte az általa alakított lu­xus-feleséget, később azonban indokolatlan érzelgősséget vitt szerepformálásába. Gumik Ilo­nának is, aki a mama bűntuda­tát hitetlen nyomatékossággal, szorongással kevert indulatosság­gal kívánta érzékeltetni, íalró- hatjuk a túlmagyarázó játékmó­dot. S mivel a szerepalakításból így kimarad a hitelteremtő felépített- ség, eddigi életelveinek hirtelen feladását sem érezzük drama- turgiailag indokoltnak. A kisvá­rosról mindent tudó Soltész fő­orvos figurája is pontosabb lett volna, ha Juhász Tibor elhagy alakításából néhány, közönség­re kacsintó poént. Zeke Edit dísz­leteinek és Sőmen Mária jelmezei­nek újgazdag pompázatossága, hi­valkodása már-már. több társa­dalmi utalást tartalmaz, mint a rendezés. A bemutatón mindenesetre hiányzott az előadásból még az a dramaturgiai árnyaltság, ami Gyárfás Miklós drámájának két­ségtelen jellemzője. H. Gy. Lajosmizsei | A lajosmizsei művelődési házban 14 állandó csoport működik. Kö­zülük a Rózsa Sándor nevét viselő citerazenekar eddig háromszor, a furulyazenekar kétszer nyerte el a kiváló együttest megillető címet. A húszfős Pipacs bábszakkör — ugyancsak több mint tíz esztendeje tart foglalkozásokat, előadásokat — a megye kiváló bábcsoportja cím­mel dicsekedhet. Az ifjúsági sakkszakkör kétszeres megyei bajnok, s igen szép sikereket arattak már tagjai az országos versenyeken is. Ze­neóvoda, művészi torna, néptánccsoport, úttörőzenekar, társastánc­tanfolyam ... — Lelkes, sikeres közösségek ezek is. Létrehívásuk és fenntartásuk nemcsak lelkiismeretes népművelői munkát, de megfe­lelő anyagi hátteret is Igényel. i — Mennyi a művelődési ház évi költségvetése? — kérdeztük az igazgatót, Mozsár Andrást, — A!z idei 85Ó ezér forint. En­nek mintegy egyharmad része a tanácsi támogatás. Kétszázezer az úgynevezett koordinációs (vál­lalatoktól kapott) pénz, melyet természetesen különböző szolgál­tatásokkal viszonzunk. A saját bevételűnk pedig 350—400 ezer évente. — Ez utóbbi igen sok műsoros rendezvényre utal, borsos belé­pőkkel. — Tavaly áprilisban adták át a felújított Dózsa mozit, s azóta — a filmvetítések mellett — a megfelelő feltételek adottak szín­házi előadások, nagyobb zenés műsorok rendezésére. Alig két esztendő alatt megduplázódott a látogatók száma, s így a saját bevételünk is emelkedett. — Színházterme a művelődési háznak is ,van. — Valóban. Azonban a szín­pada alig húsz négyzetméteres (a mozié nyolcvan), magassága há­rom és fél méter (a mozié ki­lenc), vagyis a játszási feltéte­lek itt igen kedvezőtlenek. A né­zőtér pedig nem lejtős, így végül is csak az első sorokban ülők él­vezhetik Igazán az előadásokat/ Ellentétben a mozi nézőterével, mely egyébként négyszáz ember befogadására alkalmas. Szép kör­nyezet, kényelmes székek. Szín­padára most készült el azsúj függöny (300 ezerért), s a kor­szerű világítástechnika^ Illetve kát öltöző kialakításával, való­ban minden igényt kielégítő lesz. — A Fővárosi Operett Színház előadása, a Mikroszkóp Színpad műsora, az ŐRI nagyszabású zenei produkciói jelentik a közelmúlt jelentősebb rendezvényeit. Vagy nézzük a novemberi kínálatot: a femyWuoyir.BHM a csillagos ég? %’jjB jugoszláviai 3+2 együttes kon­certje, a Macskabál című vidám zenés műsor, a Maxim Varieté gálaműsora, és legutóbb, 26-án Liszt FerencJemlékműsor. (Egye­dül ez utóbbi volt ingyenes!) A jegyárak a legtöbb estben 120 forintosak. ■ — Különben nem lenne rentá­bilis egyik rendezvény sem. A haszon még így a legjobb esetbe?) is legfeljebb 8—10 ezer. S persze nem ritka az sem, hogy ráfizeté­ses. Ment az olyan mértebb együttes, mint a Dolly-Roll, az. R-Go vagy a Neoton 70—80 ez­ret leér egyetlen fellépésért, de csak akikor jönnék le így is, ha legalább két előadást tarthat­nak. Még ha mindkét előadáson telt ház lenne, akkor .is nyolc­száz nézővel számolhatnánk, vagyis legalább 200 forintos belé­pőket kellene kérni a fiatalok­tól, hogy ne legyen ráfizetéses a rendezvény. Hadd ne fűzzek kommentárt ehhez ... Koloh Elek Maradjunk ennyiben. Ugyanis külön tanulmányt érdemelne a kon- certezők, s méginkább a langyos haknikkal országot járók honoráriu­ma, mely tói maholnap karnyújtásnyira a csillagos ég. Műsor szervező gmk-k sokasága születik közben, s kínálataik legalább annyira borso­sak, mint amennyire megbízhatatlanok. A művelődési házak mégis rájuk vannak utalva, hiszen létérdekük, hogy . saját bevételre tegye­nek szert, amivel művészeti csoportjaikat, népművelőiket — avagy egy Ingyenes Liszt-emlékműsor lebonyolítását — finanszírozhatják. De bármilyen lelkes szervezői munka előzzön meg egy-egy produkciót, a művelődési házaknak legfeljebb csurran-cseppen: Ha nem haszon­ból, hát keserűségből, miután a haknizó egy-két órával az előadás előtt lemondja felléptét. Amiért egyébként annyi pénzt kért, ameny- nyl egy fiatal pedagógus három-négy havi fizetése. Igen, ehhez — illetve az ebhez hasonló jelenségekhez — valóban nem kell kom­mentár ... © A Rózsa Sándor ci­terazenekar. KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN / . • lllllll ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig, este 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hét­köznap reggel 8 óráig. Az ügye­let helye felnőtteknek: Kecske­mét, Nyíri út 38. T.: 20-488, köz­ponti tömb, diagnosztika. Gyer­mekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pavilon, földszinti ambu­lancia. T.: 22-822. Ágasegyháza, Ballószög, Hel­vécia, Hetényegyháza, Jakab- szállás, Nyáriőrinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecske­méti kórház említett két épüle­tében látják el. Izsák: dr. Sőraghi I. (Izsák, Rá­kóczi u. 19. T.: 6); Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 44-162), Kerekegyháza, Fü- Jöpháza, Kunbaracs: Kerekegy­háza, központi rendelő (T.: 71- 101), Orgovány: Orgovány, köz­ponti rendelő (T.: 25). Lajosmi- zse, gEV.sőlajos, L.adánybene: La­josmizse, központi rendelő (T-: 24). Szabadszállás, FülöpszáJJás, ■Scdtszentirmre: Szabadszállás, köz­ponti rendelő (T.: 220); Kunszent- mifclós, Kunpeszér. Kunadacs, Tass; Kunszeaitmiklós, központi rendelő (T.: 155), Lakitelek: La- kitalek. egészségház (T.: 42-105). KISKUNFÉLEGYHÁZA:. a központi ügyelet szombaton reg­gel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. T.: 62-520. Ellát­ják a kiskunfélegyházi, gátéri, kun-szállési. péilmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rend­je hétvégeken: szombaton és va­sárnap 7—19 óráig. Helye és te­lefonja azonos a központi ügye­letével. ■ KISKUNHALAS: a Semmel­weis Kórház központi ambulan­ciáján tartanak ügyeletet. T.: 21-011, 275-ös mellék. Itt. látják el a balotaszálilási, harkakötö- nyl, zsanai, kunfehértói, kisszál­lás! és pírtól betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszent- lászló, Csólyospáűos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 25), Jánoshalma, Kéleshalcm, Borota, Rém: Jánoshalma, -köz­ponti rendelő. (T.: 88), Mélykút: központi rendelő (T.: 88), Tom­pa, Kedebia: dr. R. Kiss S. (Tom­pa, A-ttiila u. 79., T.: 17). KALOCSA: a rendelőintézet­ben tartanak ügy eletet: Kossuth utca 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Misk-e, Ordas, öregcsentő-Csor­na, Szakmar, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szom­baton reggel 7 órától hétfő reg­geli 7 óráig tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szciba 219-es mellék. A rendelőintézetben a munka- szüreti napokon a fogászati ügye­let sürgős esetben vehet igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügye­let sürgői esetbe vshető, igénybe fa, Dunapataj, Dumaszemtbene- dek. Dusnck, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dubnák: dr. Juhász D. (Fájsz, Szent István u. 30. T.: 19), Hajós: dr. Pap I. (Hajós, Kossuth u. 1. T.: 10), Solt, Űj- solt. Duna-egyhápa: Solt. közpon­ti ügyelet (T.: 167). Dunapataj, Hanta: dr. Mácsik E. (Dunapataj, Ordas! ú. 10. T.: 46). KISKOROS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betege­ket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügyelet a város és a környék la­kói részére minden szombaton 8-tól 12 órái-g. Szakorvosi ren­delőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelő- intézetben el-látják a kiskőrösi, akasztói, csengődd, tabdi, páhi, kaskan-tyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, köz­ponti rendelő (T.: 68), Soltvad­kert, Bócsa, Tázlár: Soltvadkert. központi rendelő (T.: 21). * BAJA; .a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilon­jában látják el. T.: 11-244. .Itt fogadják a bajai, bácsborsód-i, bácsszentgyörgyi, báitmonostori, csátalja! csávolyi, dávedi, ér- sakcsanádi, felsőszentiváni, ga- rai, hercegszántói, nagybaracs­kai, nemesnádudvari, sükösdi, szereméi és vaskút! heteseket. BÁCSALMÁS: a rendelőinté­zetiben ■ I bácsalmási, bácsszőlő- si. tatalházi. mátéte%i. kunba­jai estkériai, madaras! katy- márd lakosokat látják el. (T.: 124). TISZAKÉCSKF: | rendelőin­tézetben a tiszakécskei és tászló- falvi betegeket látják el. (T.: 41- 261). GYÓGYSZERTÁRÁK A péntek esti zárórá­tól hétfő reggeliig a kö­vetkező gyógyszertárák tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabad­ság tér; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.: Já­noshalma : Béke u. 1/a.; Kalocsa: Széahenyi-dakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attüa u. 1.; Kiskunmajsa: Hő­sök tere 3.; Kunszentmiklós: Kál­vin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő réggé! 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁL­LATKÓRHÁZ: dr. Ve­réb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ALLATKÓR- HÁZ: dr. Repkény I. (Kecske­mét, Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉG t ÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmo- nostor, Szeremle: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/a. T.: 12- 524), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsainád: dr. Lakatos J. (Ne­mesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vas­kút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai ü. 1/a. T.: 12-851), Félső- szentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Petőfi u. 1.), Bácsborsód, Mada­ras, Katymár: dr. Varga M. (Ma­daras, Hunyadi u. 1/a. T.: 2), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska. Tulbanov u. 18.) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bá­tya. Foktő: dr. Kasztba I. (Kalo­csa. Hunyadi u. 90. T.: 443). Tass, Szalkszemtmárton: dr. Cserén J. (Tass. Dózsa Gy. u. 31. T.: Kun­szentmiklós: 310), Dunavecse, A postáig: dr. Magyar K. (Duna­vecse, Bajcsy-Zs. u. 17/a.), Solt, ÜjsoJit, Dunaegyháza, Állampusz­ta! Célgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Dunapa­taj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszéntbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, ' öregcsertő, Homok- ■mégy: dr. Török L. (öregcsertő, Vén J. u. 24. T.: 11), Miske, Drág- szél, Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok, Bátya, BAFA- MI: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vö­rös Hadsereg u. 23.) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kecske­mét, Hetényegyháza: dr. Mak­kos G. (Kecskemét, László. K. u. 11. T.: 27-985), Kecskemét, Bal­lószög, Helvécia, Városföld: dr. Ispánovity I. (Kecskemét, Köl­csey u. 24. t.: 20-869), Jakab­szállás. Orgovány: dr. Bartai J. (Orgovány. Hajma A. u. 22. T.: 42). Lászlófalva. Nyárlőrinc: dr- Pillér J. (Lászlófalva, Alkotmány u. 16.. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse. Baj­csy-Zs. u. 52. T.: 117). Tiszákécs- ke: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tisza sor u. 64'. T.: 41-095). Ke­rekegyháza. Kunibaracs. Ladány- bene: dr. Tóth B. (Ladáhybéne, Piactér u. 12. T.: 7). KISKŐRÖSI ALLATFGÉSZ- SÉGÜGYI . KERÜLET. Kiskőrös: dr. Boros Á. (Kiskőrös. Vattay u. 10.), Ágesegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák. Bo- csámyi u. 4. T.: 185). Kumszent- mikiós. Kunt)eszér. Kunadacs: dr. Tóth S. (Kumszehtmiklós. P°tőfi lto. B ép. T.: 202), Szabadszál­lás, Fülönszá.Uás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K, u. 7.), Soltvadkert, Bócsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83.). Akasztó, Csen­gőd, Tabdi, Páhi, Sottszentimre, Kaskan tyű: dr. Varga J. (Csen­gőd, Dózsa Gy. u, 51.), Kecel, Im­rehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Temető u. 8.) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁL­LATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza, Lányai u. 2/a. T.: 62-115), Gátér, Pálmo- nostera, Petőiiszállás: dr. Gyön­gyösi P. (Petőíiszállás, Kossuth u. 54. T.: 7), Tiszaalpár, Laklte- lek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-11), Kis- kunmajsa, Kömpöc: dr. Koletich J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztár­saság u. 16. T.: 168), Csólyospálos: dr. Szűts M. (Csólyospálos, Szé­chenyi u. 2. T.: 3), Jászszentlász­ló. Szánk: dr. Török L. (Jászszent- lászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 4), Bú- gac, Kunszállás: dr. Paraczky S. (Bugac, Nagybugac 8.) KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Káíkumhailas: dr. Evetoviits I. (Kiskunhalas, Kállai É. u. 22. T.: 22-191), Zsana, Harkakötöny, Pir­tó, BaíotaszáUás, Kunfehértó: dr. Kazimczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz, T.: 22-377), Jánoshalma: dr. Fülöp J. (Jánoshalma, Kilián Gy. u. 3. T.: 390), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23), Mélykút, Kisszállás: dr. Mé­száros I. (Mélykút, Petőfi tér 16. T.: 102), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa,1 Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunibaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi tx. 48.) r,. ä © Ágota (Tallós Rita) O Szentmiklósl Géza (Holl István) és Zágonlné (Sándor Erzsi). . O A mama (Ournik Ilona)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents