Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

* e PETŐFI NÉPE • 1986. november 24. események sorokban Amerikai hadihajók Nicaragua partjainál MOSZKVA 1986. november 25. és 30. kö­zött a Szovjetunióból hordozóra­kétákat indítanak, két csendes­óceáni körzet felé — jelentette pénteken a TaIsZSZ a szovjet kormánytól kapott felhatalma­zás alapján. A szovjet kormány kéri a csendes-óceáni vízi- és légi- útakat használó országok kormá­nyait, utasítsák az illetékes szer­veket, hogy a megjelölt térség­ben, helyi idő szerint 10 órától 23 óráig mellőzzék a légi- és ha­jóforgalmat — tartalmazza a TASZSZ bejelentése. TOKIÓ Szombat estére elcsitult a ja­pán Ósima szigetén pénteken ki­tört vulkán. Szakértők szerint — a korábbi feltételezéssel ellentét­ben — a Szigetet nem fenyegeti vulkanikus eredetű szétrobba­nás. Szombaton tovább folyta­tódtak a földrengések, mint kí­sérőjelenségek. Közel ötven ren­gést regisztráltak. A sziget fölött egész nap több kilométeres füst- és koromoszlop gomolygott. A televíziós légifel­vételek jól mutatták, hogy a lá­vafolyam kétszáz méterre állt meg a sziget kisvárosától. Külön veszélyforrás volt a repülőtér üzemanyagraktára, amelyet sze­rencsére szintén nem ért el az izzó folyam. Daniel Ortega nicaraguai ál­lamfő pénteken tv-beszédben kö­zölte, hogy amerikai hadihajók jelentek meg az ország keleti partjai közelében. A külügymi- nisztériumi dokumentum sze­rint az Egyesült Államok hadi­tengerészeti erőinek nagy cso­portosítása érkezett a Nicaraguá­val szomszédos Costa Ricához, és erősödött a tevékenység a pana­mai amerikai támaszpontokon is. A sandinista kormány köve­teli az Egyesült Államoktól, hogy hagyjon fel Nicaragua fenyege­tésével és zsarolásával és tartsa be a nemzetközi jog elemi nor­máit. * Amerikai illetékesek nem erő­sítették meg, de nem is cáfol­ták, hogy az amerikai hadihajók legkevesebb 100 kilométerre tar­tózkodnak a nicaraguai partok­tól. Daniel Ortega' tv-nyilatkozatá- ban nem zárta ki a lehetőséget, hogy közvetlen támadás készül Nicaragua ellen, hiszen az ame­rikai hadihajók ágyúi belőhetik az ország partjait. Az államfő pénteki rádió- és tv-beszédében. nagyra értékelte a Szovjetunió szerepét a béke és a nemzetközi biztonság megszilár­dításában. Hangsúlyozta, hogy Nicaragua és a Szovjetunió ba­ráti kapcsolatokat tart fenn, ame­lyek a kölcsönös tiszteleten és az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson alapszanak. Ni- cáragua hasonló viszony elérésére törekszik az Egyesült Államokkal is, de a washingtoni kormány­zat az állami terrorizmus politi­káját folytatja, azzal a céllal, hogy megdöntse a törvényesen megválasztott nicaraguai kor­mányt. Husszein—Mubarak tárgyalás Husszein jordániai király va­sárnap befejezte kétnapos, há­rom fordulóból álló kairói ta­nácskozásait Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel, majd haza­repült. A tárgyalások homlokterében Irak és Irán háborúja állt, bár a megbeszélések kiterjedtek a palesztin ügyre is. Mubarak új­ságírók egy csoportja előtt azt közölte, hogy levelet írt az Egye­sült-Államok elnökének. Ebben megkérte Ronald Reagant, hogy „az igen meghökkentő” helyzet­re kereksen gyors orvoslást. Az elnök arra utalt, hogy az Egyesült Államok titokban fegy­vert adott el az Irakkal háború­zó Iránnak. Mind Egyiptom, mind pedig Jordánia Irak szenvedélyes támogatója. IRÁNI KAPCSOLAT Gorbacsov— Lubbers találkozó Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken a moszk­vai Kremlben találkozott Ruud Lubbers holland kormányfővel. Nyílt, jóindulatú, oldott légkö­rű beszélgetést, helyenként élénk vitát folytattak a legidőszerűbb kérdésekről. A felek különösen hagy figyel­met fordítottak a Reykjavik után kialakult nemzetközi helyzet elemzésére! Mihail Gorbacsov emlékeztette a holland vendé­gét a legutóbbi szovjet leszerelé­si , kezdeményezésekre és javas­latokra, melyek messzemenőkig figyelembe vették a nyugat-eu­rópai országoknak mind az atom­ommá pedig a hagyományos fegy­verekkel kapcsolatos aggodal­mait. A szovjet vezető szólt a Var­sói Szerződés országainak Bu­dapesten előterjesztett javaslatá­ról is. Hangsúlyozta: a NATO •fél éve válasz nélkül fagyja eze­ket a javaslatokat, akárcsak azt a kezdeményezést, amelynek alap­ján a 'két katonai szövetség mun­kacsoportjai megbeszélést kez­dőiének a hagyományos fegyve­rek és fegyveres erők csökkenté­séről Európában. Folytatódik a huzavona Népszavazást tartottak Romániában Romániában vasárnap népsza­vazást tartottak arról, hogy még az idén '5 százalékkal csökkent­sék az ország fegyveres erőinek létszámát, fegyverzetét és kato­nai kiadásait. Ae ország csak­nem 23 millió lakosából mintegy 17 millióan vettek részt a szava­záson, a 14 és 18 év közöttiek is. A népszavazás eredményéről összesített jelentést tesznek köz­zé. Pillantás a hétre Tovább tart a nemzetközi diplomácia aktivitása, nagy forgalmat bonyolítanak a re­pülőterek kormányvárói. A számos kétoldalú találkozó mellett néhány kiemelkedő jelentőségű többoldalú ta­nácskozás is szerepel a hír- ügynökségek külpolitikai elő­rejelzéseiben. HÉTFŐ: Brüsszelben a Közös Piac tagállamainak külügy-, halászati és környezetvédel­mi miniszterei találkoznak. A megbeszélések napirendjén ennek megfelelően jó néhány téma szerepelj közülük szá­mos egész földrészünk biz­tonságát érinti. KEDD: Mihail Gorbacsov há­romnaposra tervezett indiai látogatást kezd. A fejlődő or­szágok legnagyobbika a Szov­jetunió legfontosabb politi­kai és kereskedelmi partnere Ázsiában és az el nem kötele­zett országok mozgalmában. SZERDA: Koppenhágában az Északi Tanács elnökségének ■ ülésén az egyik központi té­ma az észak-európai atom­fegyvermentes övezet kérdé­se lesz. Az utóbbi- napokban sok szó esett a Szovjetunió egyoldalú lépéséről, amely­nek következtében jelentősen csökkent a térségben Lévő atomfegyverek száma. A Ko- la-félszigeten állomásoztatott szovjet nukleáris rakéták le­szerelése jótékonyan befolyá­solja kontinensünk északi térségének politikai légkörét és példát mutat a NATO szá­mára is. CSÜTÖRTÖK: Ingvar Carls- son svéd miniszterelnök a szomszédos Finnországba lá­togat. A két ország politikai és gazdasági kapcsolataiban egyaránt komoly szerepet ját­szanak a Finnországban *10 svédek, illetve a Svédország­ban élő finnek is. PÉNTEK: Bécsben ENSZ- tanácskozást tartanak a pa­lesztin néppel való nemzetkö­zi szolidaritás napja alkalmá­ból. A PFSZ VB előző napi tuniszi • értekezlete után ez az esemény ismét a palesztin problémára irányítja a világ figyelmét. VASÁRNAP: A .spanyolorszá­gi Baszkföldön rendezendő idő előtti választások fontos erő­felmérésként szolgálnak az ibériai ország különböző po­litikai pártjai számára. Nagy kérdés, milyen támogatásra találnak a szavazópolgárok között a szélsőséges baszk nacionalisták. Folytatódik a huzavona a Fe­hér Ház és a kongresszus között az „iráni akció” ügyében. Bár Reagan elnök utasítására nem­zetbiztonsági tanácsadója, John Poindexter tengernagy tájékoz­tatást adott a törvényhozás két háza illetékes bizottságainak, William Casey, a Központi Hír­szerző Hivatal igazgatója pedig zárt ülésen nyújtott felvilágosí­tást az akció egyes összefüggé­seiről, mind a szenátorok, mind a képviselők kevésnek tartják az információt és élesen bírálják a Fehér Házat azért, mert — a törvényes előírások ellenére — az elnök nem tájékoztatta a tör­vényhozást időben. Közben a Fehér Házban fo­lyik az egymásra mutogatás, a kölcsönös vádaskodás — kinek a hibája vezetett a politikai bot-; rányhoz. Shultz külügyminiszter, aki állítólag ki volt zárva a gya­korlati lebonyolításból, a Los Angeles Times jelentése szerint Poindexter nemzetbiztonsági ta­nácsadó távozását követelte — ezt egyébként több törvényhozó is javasolta. Shultz azonban szombaton délután tagadta a lap állítását, de nem volt hajlandó érdemben nyilatkozni arról. Az amerikai sajtó adatai sze­rint egyébként az Egyesült Álla­mok „saját vállalkozásban” 12 millió dollár értékű fegyvert szál­lított. [ NAPI KOMMENTÁR Nagy barátság A világsajtó nem véletlenül ír „nagy tbarátok nagy barátságá­ról” Mihail Gorbacsov kedden kezdődő indiai látogatása előtt. A világ legnagyobb területű ál­lama és Földünk második legné­pesebb országa, az el nem köte­lezettek mozgalmának legtekin­télyesebb képviselője valóban ré- gi barátságot ápol. A diplomáciai kapcsolatok fel­vétele, azaz 1947 óta gyakorlati­lag töretlen az a rokonszenv, amellyel a Szovjetunió India fej­lődését kíséri. Ez a nem csak szavakban megmutatkozó szim­pátia rendkívül fontos India gazdasága, nemzetközi szerepe és honvédelme szempontjából is. Az 1971-ben aláírt szovjet—indiai barátsági es együttműködési szer­ződés különösképpen elmélyí­tette d két állam kapcsolatait, amit jól jellemez, hogy 1984—85- ben a kereskedelmi forgalom el­érte a negyvenmilliárd rúpiát. Az a tény, hogy az elszámolás rúpiában történik, nem elhanya- golható segítség Indiának, amely így jelentős mennyiségű valutát takaríthat meg. A Szovjetunió az BÉCS Vita a budapesti kulturális fórumról évtizedek során hatvan jelentős állami nagyberuházás megvaló­sításához nyújtott segítséget. Az indiai acél negyven százalékát a szovjet segítséggel létesített ko­hók állítják elő. Radzsiv Gandhi kormányfő­ként és az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának soros elnö­keként tevékeny szerepet játszik a világpolitikában, a „hatok” egyikeként pedig több fontos le­szerelési javaslat és felhívás társ­szerzője.^Ezeket a javaslatokat a Szovjetunió, személy szerint Mi­hail Gorbacsov megértéssel fo­gadta és támogatásáról biztosí­totta, nemegyszer pedig direkt hivatkozási alapot teremtettek az Egyesült Államokkal és szö­vetségeseivel folytatott tárgyalá­sok során. Gandhi kormáüyzásá- nak két esztendeje alatt már há­romszor járt Moszkvában, s Mi­hail Gorbacsov látogatása ezek­nek a viziteknek a viszonzása. A Szovjetunió és India kap­csolatai jó példái szolgáltatnak az eltérő társadalmi rendszerű országok együttműködésének le­hetőségeire. EZ á viszony lénye­ges stabilizáló szerepet tölt be nemcsak Ázsiában, hanem a vi­lágpolitika egészében is. A meg­figyelők a mostani csúcstalálko­zótól újabb megállapodásokat várnak, azt, hogy tovább. széle­sednek és mélyülnek a szovjet— indiai politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatok. Horváth Gábor A bécsi utó találkozóm, a hét végén, a madridi és a- bécsi ta­lálkozó között eltelt időben ren­dezett szakértői konferenciákat, köztük a budapesti kulturális fó­rumot értékelték a 35 ország kép­viselői. Bényi József külügymi­niszter-helyettes beszámolt a ta­nácskozásról, és előterjesztette a budapesti javaslatokat, majd a teljes ülés kétnapos vitájában egy sor ország képviselője fog­lalkozott a budapesti fórummal — túlnyomórészt nagy elisme­réssel méltatva annak kitűnő rendezését, pozitív légkörét, út­törő kezdeményezéseit. Szoújet vélemény szerint ma­gas színvonalú párbeszéd alakult ki a rendkívül eredményes bu­dapesti találkozón, amelynek résztvevői az együttműködést ke. resték. A fórum na'jy sikerében a házigazdák nagyszerű szerve­zőmunkája óriási szerepet ját­szott. A tökéletesnek minősített szervezést, a'vendégszeretetet mél­tatta Olaszország képviselője is, rámutatva: a hasznos találko­zó — az első, összeurópai fórum szocialista országban — a záró- nyilatkozat elmaradása ellené­re is jól szolgálta a kölcsönös me^rtést. Az NDK nagykövete bejelentette: a budapesti javas­latok alapján az NDK nemzetkö­zi Brecht-szentónáriumot és vá­rosépítészeti -tanácskozást ter­vez. Az NSZK képviselője ugyan­csak arról beszélt, hogy több bu­dapesti javaslat már a megváló, sulás útjára került, s a fórum új távlatot adott az összeurópai együttműködésnek. A kiváló bu­dapesti javaslatokról Bécsben tovább kell tárgyalni, hangoztat­ta a bolgár nagykövet, míg Nor­végia. Hollandia képviselői azt méltatták, hogy a kulturális élet sck jeles. személyisége vett részt a fórumon. A brit küldöttség ve­zetője — az EGK nevében szól­va — a találkozó „nagyvonalú és körültekintő” szervezését, a „ta­nulságos, és mélyen szántó vitát" emelte ki, és aláhúzta: a buda­pesti javaslatokon tovább kell dolgozni, ki kell választani azo. kát a kérdéseket, amelyekben élőre lehet lépni. A budapesti vi­ták tanulsága alapján Európa kö-í zös kulturális örökségéről tervez­nek tanácskozást Krakkóban, kö. zölte a lengyel nagykövet. Az Egyesült Államqk nagykö­vete. aki ugyancsak hasznosnak minősítette a fórumot, szólt ar­ról, hogy a jövőben az ilyen ta­nácskozásokon a nem kormány, szervek képviselőinek hatéko­nyabb részvétele kívánatos. Ezen a héten az utótailálkozón bizottságokban folytatódik a mun­ka: az európai biztonság, a gaz­dasági — illetve a humanitárius együttműködés kérdéseivel fog­lalkoznak majd. FÜLÖP-SZIGETEK Lemondott a hadügyminiszter Lemondott vasárnap reggel tisztségéről Juan Ponce Enrile fiilöp-szigeteki hadügyminiszter. Corazon Aquino elnök elfogadta Enrile lemondását, és lemondás­ra szólította fel kormányának tagjait is. A hírt maga Aquino asszony jelentette be vasárnapi televíziós beszédében. Televíziós beszédében Corazon Aquino kijelentette, hogy az or­szágnak ;.új kezdetre” van szüik- . ség“. Közölte, hogy Fnrile utód­jául Rafael I.leto eddigi hadügy- mintszter-helvettest nevezte ki. Az elnök szerint a kormány töb­bi tagiénak kinevezéséről hétfőn születik döntés. A szovjet—indiai kapcsolat a béke jelentős tényezője Inteijú az SZKP KB főtitkárával A szovjet külpolitikában el­sődleges helyet foglalnak el az Indiával fenntartott kapcsolatok — mondotta közelgő indiai láto­gatása előtt az indiai, sajtó kép­viselőinek adott interjújában Mi­hail Gorbacsov. Az interjút az indiai televízió vasárnap közve­títette és a szovjet hírügynökség, a TASZSZ is közreadta. A két ország. nemzetközi és kétoldalú együttműködése népe­ink barátságára épül, jelentős té­nyező a békéért és a konfliktus- mentes világért folyó küzdelem­ben'. A Szovjetunió nagyra érté­keli India világpolitikai szerepét és leszerelési erőfeszítéseit — mondotta Mihail Gorbacsov és hozzátette: várakozással tekint indiai útja elé. A főtitkár a kétoldalú kapcso­latokon túlmenően részletesen szólt világpolitikai' kérdésekről. A szovjet—amerikai viszonyt elemezve emlékeztetett arra, hogy a genfi csúcstalálkozó hely­reállította a két ország vezetői­nek megszakadt párbeszédét. Ak­kor egyetértés született arról, 'hogy a nukleáris háború megen­gedhetetlen, egy ilyen összecsa­pásnak nem lehetnek győztesei. Ez válasz mindazoknak, aki'k ilyen háborúról álmodoznak vagy legalábbis lehetségesnek tartják a korlátozott, helyi nukleáris háborúkat. Géniben mindkét fél kijelentette, hogy nem törekszik katonai fölényre. Ha a feleket ez a megállapodás vezérli, akkor nem azon kell gondolkodniuk, hogy miként 'tehetnek szert fö­lényre, hanem azon, hogy az egyenjogúság alapján miként le­het előmozdítani a leszerelést. Mihail Gorbacsov sajnálatá­nak adott hangot amiatt, hogy az amerikai kormányzat nem­csak a saját népét, de a világ népeit is meg akarja téveszteni a reykjavíki eredményeket illető­en. A jelek szerint az elnök és a jelenlegi kormányzat döntései­nek meghozatalában nem sza­bad. A „hadászati védelmi kezde­ményezésről”, az SDI-ról szólva rámutatott, hogy ez a iő akadály a Reykjavikban körvonalazott megállapodások útján. Katonai értelemben az SDI a fegyverke­zési hajsza új fordulóját jelenti. Politikai szempontból' Így vető­dik fel a kérdés: ha végrehajtják a programot, akkor mi értelme van a tárgyalásoknak? Gazdasá­gi értelemben az SDI csillapitha- tatlan étvágyú szörnyeteg. Csa­pást mér Amerikára, de azokra az országokra is, amelyek kény­telenek lesznek részt venni eb­ben a hajszában. Megoldatlanul maradnak a fejlődő világ problé­mái is. Az Afganisztánnal kapcsola­tos kérdésre válaszolva az SZKP KB főtitkára emlékeztetett, hogy a két ország ‘között mindig jó, baráti kapcsolatok voltak, bármi­lyen rendszer is volt hatalmon Afganisztánban. A Szovjetunió Afganisztánban nem akar kato­nai táimaszpontokát, nincsenek ott .nyersanyagforrásai. Áz ese­mények ugyanakkor bonyolultan alakultak. Ennek okai jól ismer­tek. A Szovjetunió 'eleget tett az afgán kormány 'kérésének, és- csapatokat vezényelt az ország­ba. Természetesen ezek a csa­patok nem fognak mindörökre ott maradni — mutatott rá a főtitkár. A Szovjetunió az Afganisztán körül kialakult helyzet politikai rendezését szorgalmazza. Egye­lőre azonban úgy tűnik, hogy valahányszor haladás mutatko­zik a rendezési folyamatban, a másik oldalon azonnal lépése­ket tesznek a folyamat aláásásá- ra. Mihail Gorbacsov hangot adott annak a véleményének, hogy nincs messze az a map, ■ amikor rendeződik az Afganisz­tán körüli helyzet. Ez egyidejű­leg a szovjet csapatok kivonásá­val kapcsolatos kérdés megoldá­sát is jelentené — mondotta az indiai újságíróknak adott inter­jújában az SZKP KB főtitkára. Kommunista műszakok — országszerte Szombaton az ország több gyá­rában*^ batiyavállaliátáhál' tar- . tottak,. kommunista műszakot. A Mecseki Szénbányák komlói, pé­csi, vasasi és mázaszászvári ter­melőüzemeiben, valamint anagy- mányoki brikettgyárban ezen a napon is három műszakban ter­meltek. Az ország egyetlen feke­teszén-medencéjének bányászai ■több mint tízezer tonna szenet küldtek a felszínre. A 'hétközna­pi termeléssel megegyező meny- nyiségű szén felét a komlói bá­nyaüzem mélyművelésű aknái­ban fejtették. A Diósgyőri Gépgyárban a kommunista műszakok történe­tében ezen a szombaton álltak munkába a legtöbben. A nagy­üzem dolgozóinak csaknem nyolcvan százaléka, mintegy hat­ezer ember töltötte munkával szabadnapját. Az Ajkai Timföldgyár és Alu- míniumkohó öntödei munkásai, szerszámkészítői és karbantar­tói exportra szánt termékeket gyártottak. Az üzem dolgozói az idei tőkésexport-tervet már tel­jesítették. Tíz országba küldték él határidő előtt a ’megrendelt öntvényeket. A piaci lehetőségek azonban módot adnak további szállításokra, s szombaton eh­hez mintegy 10 tonnányi önt­vénnyel járultak hozzá. . Zalaegerszegen több vállalat­nál tartottak kommunista mű­szakot. A Magyar Optikai Mű­vek gyáregységében - külföldi megrendelésre elektromos ve­zérlőkártyákat, száloptikákat és sztereográfokat gyártottak. A Zala Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat sertés- és mar-, havágó üzemében ezen a napon 800 sertést és 130 szarvasmarhát vágtak le. Teljes létszámmal dol­goztak a csontozó, zsír- és bélfel­dolgozó üzemrészekben is. Két­százan vállaltak szabadnapi munkát a Villamos Erőmű Ter­vező és Szerelő Vállalat gyáregy­ségének dolgozói közül. A szak­emberek az exportra szánt ter­mékeket szerelték össze. A meg­keresett bért valamennyi válla­latnál szociálpolitikai célokra fordítják. A közszolgáltatásban dolgozó műszakiak tanácskozása Több döntési jogot és nagyobb önállóságot kell adni a műszaki szakembereknek, és a közvetlen termelésirányítóknak ahhoz, hogy javuljon a kommunális szolgák tatások színvonala — állapítot­ták meg egyebek között szomba­ton Budapesten, a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének országos mű­száki konferenciáján. A tanács­kozáson 35 ezer műszaki értelmű ségi szakember képviseletében 200 küldött vitatta meg a taná­csi és szövetkezeti vállalatoknál dolgozó felsőfokú végzettségű szakemberek lehetőségeit, és fel­adatait a műszaki és tudományos fejlődés meggyorsításában. A konferencián Lipták András, a HVDSZ műszakiak és termelés­irányítók képviseleti tanácsá­nak elnöke vitaindítójában hang­súlyozta: a közszolgáltató válla­latoknál sürgető feladat a kor-, szerű technológia elterjesztése, és az innovációs folyamat gyor­sítása. A kommunális és ipari szolgáltatás, valamint az_ ingák lankezelés területén elsősorban a mérnökökre, és a közvetlen ter­melésirányítókra vár a legújabb műszaki eredmények gyakorlati alkalmazásának gyorsítása. A műszakiak többsége — a szakszervezet idén elvégzett or­szágos felmérése szerint — úgy vélekedik, hogy a technológiai és innovációs megújulást számos té. nyező nehezíti. Hiányolják pél­dául azt, hogy a döntések meg­hozatalánál a vezetők nem min- | den esetben veszik figyelembe a mérnökök, és a közvetlen terme­lésirányítók véleményét. A köz; szolgáltató vállalatok technikai színvonalának növelése elsősor­ban a tanácsoktól függ, ezért a fejlesztésre fordítható pénz el- i osztásánál a jelenleginél jobban í be kellene vonni a műszaki szak-1 embereket is. A tanácskozáson felszólalók elmondták, hogy sürgető feladat a kiemelkedő munkát végző műszakiak anyagi elismerésé­nek- növelése. Ugyancsak hang­súlyozták a főmunkaidőben vég­zett tevékenység tefljesíitmény- arányos bérezésének' a fontossá­gát. A szakemberek elmondták, .hogy a szolgáltatások 'színvona­lának emelésében kiemelkedő szerepet töltenek be a művezetők. | A középvezetőknek ezért a jelen­leginél nagyobb tekintélyt kell teremteni ahhoz, hogy szervezet­tebben, éá fegyelmezettebben tud-|| janaik dolgoztatni. A műszaki konferencia részt­vevői felhívást juttattak el a HVDSZ-hez tartozó vállalataid vezetőihez és szakszervezeti bűi zottságaihoz. Javasolták, hogy! a gazdasági egységeknél hozzaj naik létre műszaki klubokat, ahol« a mérnökök megvitathatják aj legújabb műszaki és tudományod eredmények hasznosításának lei hetőségeíL o

Next

/
Thumbnails
Contents