Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

1986. november 24. • PETŐFI NÉPE © 3 Az MSZBT Vni. országos értekezlete A TINIKLUBTÓL A TERHESGONDOZÓIG (Folytatás 1. oldalról.) — Napjaink központi kérdése a gazdasági fejlődés élénkülése — hangsúlyozta. — Ha előbbre akarunk lépni, meg kell gyorsí­tanunk gazdaságunk fejlődését. Ha azt akarjuk, hogy elkezdőd­jék a gazdasági fejlődés élénkü­lése, hogy újabb lendületet kap­jon a szocializmus építése Ma­gyarországon, mozgósítanunk kell minden erőforrást,, minden tar­talékot. Szovjet barátaink részéről is megvan a segítő szándék és a készség gazdasági kapcsolataink fejlesztésére, új, fejlett együtt­működési forrnák alkalmazásá­ra : közös vállalkozások létreho­zására, közös vállalatok alapítá­sára, közvetlen vállalatok közöt­ti kapcsolatok kiépítésére. Együtt­működésünk fejlődése tovább gazdagítja majd a magyar—szov­jet barátság tartalmát és segíti a társaság munkáját is, már- csak azért is, mert az igaz ba­rátság mindig a közös küzde­lemben kováésolódik, közös mun­kában erősödik. A magyar—szovjet barátság nem kizárólag és nem is első­sorban az MSZBT ügye. Marjai József a Miniszterta­nács nevében köszöntötte a ta­nácskozás résztvevőit, majd le­szögezte: a magyar—szovjet gaz­dasági együttműködésnek ma az ad különös aktualitást és sajá­tosságot, hogy külön-külön és együtt is a fejlődésnek olyan szakaszában vagyunk, amely or­szágaink elé soha nem tapasz­talt, minőségileg új feladatokat állít. Az utóbbi negyven év ada­tai, tényei egyértelműen igazol­ják, hogy szoros kapcsolat van nemzeti jövedelmünk emelkedé­se, nemzetgazdaságunk fejlődése és a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok bővülése között. Vagyis: a magyar gazdaság nö­vekedését, minőségi átalakulását is csak a magyar—szovjet gazda­sági kapcsolatokra építve bizto­síthatjuk. A magyar gazdaságnak válto­zó és megújuló szovjet gazdaság­gal kell számolnia — hangsúlyoz­ta a kormány elnökhelyettese. — Mégpedig olyan gazdasággal, amely a mi törekvéseinkkel egy­beeső, azokat segítő, számunkra létfontosságú együttműködés fej­lődését, előnyeit fokozó irányba mozdult el és mozog. Nekünk e változásokba gyorsan és széles körben be kell épülnünk. A magyar és a szovjet vállala­tok közötti közvetlen kapcsola­tokról szólva megállapította, hogy azok a gazdasági és a mű­szaki-tudományos együttműkö­désben fontos, új tartályokat tárnak fel. 1 Ezt követően Köpeczi Béla művelődési miniszter, Kósáné 'Kovács Magda, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának titká­ra és Krállkmé, Cser Erzsébet, a KISZ KB titkára szólalt fel. ' Az MSZBT Országos Elnöksé­gének beszámolójáról és az érte­kezlet határozattervezetéről foly­tatott vitában tizenkilencen kap­tak szót. Az értekezlet ezután elfogadta az országos elnökség beszámoló­ját, annak szóbeli kiegészítését, valamint a baráti társaság műkö­dési elveinek módosítására tett javaslatot. ' A VIII. országos értekezlet ha­tározatban rögzítette az MSZBT következő öt évre szóló legfőbb feladatait. ' A küldöttek ezután megválasz­tották a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság 245 tagú új orszá­gos elnökségét. A testület meg­tartotta alakuló ülését, amelyen 19 tagú ügyvezető elnökséget vá­lasztott. Ugyancsak megválasz­totta a társaság tisztségviselőit, valamint az elnökség mellett működő munkabizottságok veze­tőit. Az MSZBT elnöke Apró Antal, alelnökök: Duschek Lajosné, a Magyár Nők Országos Tanácsá­nak elnöke, Kiss István, a Ma­gyar Képzőművészeti Főiskola rektora, Kósáné dr. Kovács Mag­da1, a SZOT titkára, Ligeti Lajos akadémikus, Nagy Mária, az MSZBT nyugalmazott főtitkára, Rapai Gyula, a Kossuth Könyv- és Lapkiadó Vállalat nyugalma­zott igazgatója, Tamássy István, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem rektora. Főtitkárrá ismét Bíró Gyu­lát, titkárrá Sudár Ivánt válasz­tották meg. A tanácskozás Apró Antal zár­szavával ér.t véget. Az MSZBT Országos Elnök­sége Katona Gyula nyugalma­zott alezredesnek, Szimferopol díszpolgárának az MSZBT Arany- koszorús jelvényét adományoz­ta1. A kitüntetést Apró Antal, az MSZMP KB tagja, a társaság el­nöke adta át. MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG Megfiatalodott gazdaság — a Rosszija Vorosilovgrádban, bányászcsa­ládban született az 58 éves Vla­gyimir Ivanovics Krivorotob, a Szocialista Munka Hőse, a szim- feropoli járásban gazdálkodó Rosszija kolhoz elnöke. Huszon­nyolc évvel ezelőtt került a Krímbe, s húsz éve tölti be ezt a funkciót, de közben megsze­rezte a legmagasabb mezőgazda- sági képesítést, s figyelemmel kíséri nemcsak a hazai, hanem a külföldi termelési eredménye­ket, új gépeket, berendézéseket, technológiákat, eljárásokat is,’ — Tizenkétezer hektáron gaz­dálkodunk — mondta egy rög­tönzött sajtóértekezleten, ugyan­is rajtam kívül öt ország rádió­riporterei keresték fel a köztár­saságszerte híres gazdaságot. _ Ebből ezer hektár a gyümölcs, 600 a szőlő, a többi területen ga­bonát, zöldséget, dohányt, kuko­ricát termelünk. A művelésbe vont terület egyharmadát öntöz­zük. Emellett jelentős az állatte­nyésztés, marhát, sertést, csir­két tartunk. Árbevételünk éven­te 26—28 millió, s ebből 10—15 millió rubel a nyereség. Jelentős beruházásaink vannak, ennek el­lenére a bankszámlánkon 23 millió rubel van. A gazdaságban ezerhatszázan dolgoznak, szeret­ném nyomban hozzátenni: na­gyon jól. Igen Jelentős ez a kolhoz a szlmferopoli járásban, hiszen tíz település tartozik vonzáskörzeté­be, van konzervgyáruk borfel­dolgozójuk, kenyérgyáruk, épül a 600 vagonos hfltőház, s ki tud­ná részleteiben bemutatni azt a technikai hátteret, amely a 12 Vlagyimir Ivanovics Krivorotov rögtönzött sajtóérte-,, kezletet tart. ezer hektár megműveléséhez szükséges! A keresetekről, a fia­talok helyzetéről érdeklődtem. — Aki elvégezte a tízosztályos iskolát, eljöhet hozzánk dolgoz­ni. A kezdő emberek 2 ezer ru­belt kapnak, ezért vállalják a 15 éves munkaszerződést. Az át­lagfizetés 120 rubel, de termé­szetesen a nagyobb szakképzett­séget jobban megfizetjük. Emel­lett természetbeni juttatás is jár, sót fél hektár háztáji föld. Itt említem meg, hogy az a legna­gyobb baj, hogy a kolhoztagok nem akarnak tehenet tartani, ami növelné jövedelmüket, sokat jelentene az ellátásban, de ezt még nem mindenki érti meg. Ami a fiatalokat illeti, a kol­hoz elnöke optimista. — Az utóbbi tíz évben megfia­talodott a gazdaság. Az átlag­életkor 37 év. Nagyon büszke va­gyok rá, hogy az óvodába ezer kisgyerek jár. A családi költség­vetésben fgazán jelentéktelen az A Rosszija kolhoz óvodájának egy részlete. óvodáztatás költsége, hiszen na­ponta mindössze 12 kopejkát kell fizetni. Visszatérve a fiata­lokra, a letelepedőkre: ebben az évben 80-an építettek házat, ami­hez természetesen a kolhoz is segítséget nyújtott. Emellett megteremtjük az infrastruktúrát szinte valamennyi településen. Itt a központban két iskola van, 1800 tanulóval. Kórházat, orvosi rendelőket, kulturális centru­mokat, sportlétesítményeket épí­tünk," egyszóval marasztaljuk az itt dolgozókat. Mindezeket a lehetőségeket a termelés egyre magasabb inten­zitása teszi lehetővé. A jövőre gondolva, a kolhoz üvegházakat épít, amelyeket gázzal fűtenek, s kisebb földterületről nagyobb termést takarítanak be. Négy év múlva — mondta az elnök — a saját hűtőház teszi lehetővé a gyümölcs, a zöldség, a hús tartó­sítását. Egy mezőgazdasági nagyüzem látogatása elképzelhetetlen ha­társzemle nélkül. A géptelepen — ahol 280 traktort, 200 gépkocsit, 150 pótkocsit, autóbuszt, személy­gépkocsit tárolnak' — az elnök elsőként az USA-ból. importált hatalmas erőgépet, s a hozzá tar­tozó eszközöket mutatta meg. Ezek csupán néhány hektárral termelékenyebbek a mellettük le­vő szovjet gépeknél, de ez sem elhanyagolható, vélekedett Vla­gyimir Ivanovics Krivorotov. Az öntözött terület madár­távlatból — egy víztoronyból — igazán megkapó látvány. Léniá­val kihúzott vízszintes és függő­leges csatornák között a megle­hetősen aszályos időjárás ellené­re még élénken zöldellt a kuko­rica. A termés igazán jónak ígér­kezett. A borfeldolgozó — a szemle ■következő állomása — kongott az ürességtől. Korábban három­ezer hektoliter bort adtak el, amely 3 millió rubel bevételt je­lentett; A szőlőből ebben az év­ben üdítő készült, s hogy a vesz­teséget pótolják, több paradicso­mot termeltek. — Az elmondottakból úgy tű­nik — mondta búcsúzóul Vla­gyimir Ivanovics Krivorotov — hogy itt nálunk minden jó, nin­csenek gondjaink. Ez nem igaz. Sok üggyel, bajjal, nehézséggel kell megküzdenünk. S ezért nem szégyellünk másoktól, így önök­től is tanulni. Sűrűn találkozunk Kósa Antal kollégámmal, a Bács- Kiskun megyei testvérszövetke­zetünk elnökével, akivel az ered­mények eléréséről nemcsak kon­zultálunk, hanem versenyzőnk is egymással. Központ a központban Felkészítés a legszebb hivatásra Kedvesen domborodó hasú ■kismamák várakoznak az új kecs­keméti nővédelmi központ ter­hesgondozójának tágas előcsar­nokában. Néhányukat aggódó férjük is elkísérte. Kezdődik a délutáni rendelés. Az első „ál­lomás” a védőnők birodalma. Szeverényi Mártonná és Bank Gyuláné a szükséges adatok fel­vétele — testsúlymérés, vérnyo­más-ellenőrzés — mellett nem­csak az iránt érdeklődik: hogy érzi magát a kismama? Azt is megkérdezik — nem, kis büszke­séggel a hangjukban —: és hogy tetszik az új gondozó?... Tetszik. Ebben mindannyian egyetértenek. Igaz, tervezhettek volna több és nagyobb vetkőző­helyiséget, hiányzik egy olyan zug is, ahol a leendő anyukák bizalmasan beszélgethetnek a védőnőkkel, de a körülmények még így is összehasonlíthatatla­nul jobbak, mint a régi terhes­gondozóban. És nemcsak a tárgyi feltételek Jóvoltából. A nővédelmi központ nagy lehetősége, hogy" itt együtt van minden, ami a lányok, asz- szonyok életében bekövetkező, sa­játos gondok orvoslására hiva­tott. A megyében páratlan adott­ságú komplexum kihasználá­sának terveiről dr. Nagy Tamás szülész-nőgyógyász főorvossal beszélgetünk, a központ majda­ni pszichológusának szobájában. — Az volt a célunk — mond­ja —, hogy valóban hatékony preventív (vagyis még a terhes­séget megelőző) nőgyógyászati- nővédelmi szolgáltatást hozzunk létre. A megelőzés mellett fog­lalkozik a központ utógondozás­sal, a betegség utáni testi-lelki egészség harmóniájának hely­reállításával is. — Maradjunk a megelőzésnél. Mit tesz, mit tehet a nők egész­sége megőrzése érdekében az új intézmény? — Mindent megpróbálunk, hogy felkészülten, örömmel tel­jesíthessék legszebb hivatásu­kat: egészséges kisbabát hozza­nak világra. És ez a felkészülés — sokan nem is gondolnák — már egészen korán kell, hogy elkezdődjék. Nálunk ennek az első lépcsőfoka a csecsemő- és 4** • A védőnők birodalma. gyermeknőgyógyászai. Nővédel­mi tanácsadónk pedig segítséget kíván nyújtani — a többi kö­zött — a serdülőkori gondok megoldásában, a legmegfelelőbb fogamzásgátlási módszer kivá­lasztásában, a családtervezés­ben, a párkapcsolatokban elő­forduló konfliktusok — például szexuális problémák — feloldá­sában. — Vagyis a majdani terhesség kimenetelét meghatározó felvi- lágosító-nevelő tevékenységen túl tulajdonképpen átfogó csa­ládvédelmi munkát vállalnak fel. — Igen. Persze, hogy mindez sikerüljön, az szükséges, hogy „ideszokjanak” az emberek, el­sősorban a legfiatalabbak. En­nek érdekében egy tiniklubot in­dítunk be, ahol a résztvevők ér­dekes előadások, foglalkozások során kapnak választ kérdéseik­re — például — a meghívott pszichológustól, kozmetikustól. A szervezésben főleg a városbe­li kollégistákra számítunk. — Miért éppen rájuk? — A kollégiumokban rendsze­resen tartanak fogadóórákat nő­gyógyászaink. Természetesen egy-egy diákotthonban mindig ugyanaz a személy. Sokan fel­keresik őket a fiatalok közül. Érthető: a szülőktől távol, szin­te az ismerős prvos az egyetlen, akihez bizalommal fordulhatnak gondjaikkal. A gyerekek kérdé­seiből tudjuk, melyek azok az információk, amelyek szélesebb érdeklődésre is számot tarthat­nak. Először is ezekkel kezdünk a tiniklubban, ahová — feltéte­lezzük —, a kollégisták elhozzák barátaikat, ismerőseiket is. És aki ma eljön a tiniklubba, hol­nap bátrabban kopogtat be a gyermeknőgyógyászatra vagy a tanácsadóba. Arra is volt már példa, hogy a házasság előtti ta­nácsadásról a menyasszonyt egye­nesen a terhesgondozóba irányí­tották. A helyzet nem túl sze­rencsés, de mindenképpen jobb, mint ha — ahogy korábban — a város egyik végéből a másikba küldözgetnék a kismamákat. — E folytonosság párosul-e azzal az előnnyel is, hogy — mondjuk — a terhesgondozó or­vosa tud mindenről, amivel a leendő anyukát kislány korában .— például — . a gyermeknőgyó­gyászaton kezelték? — Szakmai szempontból ez lesz a központ legnagyobb vív­mánya. A tanácsadástól kezdve a kezelésen át a felírt gyógysze­rekig minden számítógépre ke­rül. Évekre, évtizedekre vissza­menőleg át lehet majd tekinteni a rendszeresen hozzánk fordulók „egészségtörténetét”. Emellett — ez is új kezdeményezés a me­gyében — minden leány nőgyó­gyászati egészségügyi kisköny­vet kap 14 éves korában, amely­be a nővédelmi központban fo­lyamatosan bejegyeznek min­den adatot. Ez a nem kecskemé­ti nőgyógyászoknak ad tám­pontot, há a könyvecske tulaj­donosa elköltözik innen, vagy egyéb okból részesül másutt ilyen jellegű ellátásban. A terhesgondozóban csaknem félszáz kismamát vizsgálnak meg ezen a délutánon. (Délelőtt majdnem ugyanennyit.) A Bat­thyány utcai nővédelmi központ többi rendelésére azonban egye- lőré nem kell várakozni: a kis­számú betérő azonnal bebo­csátást nyer. Alig pár heti mű­ködés után kevesen tudják még, mi mindenre szövetkeztek itt az orvosok. i • A terhesgondozó várótermében. (Méhest Éva felvétele) Szabó Klára KONCERTNAPLÓ Lengyel művészek hangversenyei A testvérmegyei kapcsolatok eredményeképpen az elmúlt évek során már sok érdekes, izgalmas program keretében került hozzánk közel egy-egy ■nép kultúrája. Csütörtökön este a Kecskeméti Ta­nítóképző Főiskola dísztermében a zeneművészet volt a közvetítő a közönség és a két fiatal lengyel előadóművész között. Az est Teresa Kaban-Blaze) zongoraművész műsorával indult. A fiatal művész­nő a Krakkói Zeneművészeti Akadémián szerzett diplomát 1977-ben, azóta jelentős pódiumokon adott hangversenyt hazájában és Európa számos országá­ban. Több zenei fesztivál és kamarazenei nap részt­vevője volt szólistaként és Henrik Blazej fuvola- művész zongoranartnereként egyaránt. Rendszere­sen 'készít hazájában és külföldön rádió- és lemez- felvételeket. Programját stílusosan az egyik legismertebb és legnépszerűbb lengyel zeneszerző, Chopin szerze­ményeivel indította. Azokkal a darabokkal — Asz- dúr polonéz, cisz-moll impromtu —, melyek á ro­mantika nagy alkotójának legnépszerűbb, leggyak­rabban felcsendülő művei. A program egyik érde­kességét a 19. század első felében, huszonhét éves korában elhunyt tamowi születésű J. Krosulski két mezurkáiénak előadása jelentette. A szólóproaram Schubert két darabjának előadása után a játéko­san. temoeramentumosan megformált Desz-dúr rap­szódiával zámlt. Az est második felében Henrik Blazej fuvolamű­vész három rövid tétellel mutatkozott be Johann Sebastian Bach á-mótl szólószcnátájából. Blazej a zeneművészeti akadémián 1977-ben szerzett diplo­mát. Szólista pályafutása már igen korán, tanul­mányai idején megkezdődött. 1974-ben az országos fuvolaversenyen második díjat kapott. Külföldi vendégszerepléseinek színhelye Franciaország, Cseh­szlovákia, NDK, Magyarország, Irak, Nagy-Britan- nia. London híres hangversenytermeinek gyakori látogatója. Hazájában és külföldön rádió- és le­mezfelvételek szólistája. Nagy érdeklődéssel hallgatta a közönség a len­gyel művészek zenei-anyanyelvi szintű tolmácsolá­sában a Kodály-tanítvány Járdányi Pál jellegzete­sen hansgúlyosan magyar dallam- és ritmusvilág­ból építkező szonatináját. A program izgalmas • Teresa Kaban-Blazej zongoraművész és Henrik Blazej fuvolaművész. , perceiben a kortárs lengyel zene kiemelkedő kép­viselőjének, W. Lutoslawskinak a műveivel talál­kozhatott a közönség. Az előadott Három töredék szerzőjének munkássága számunkra azért is érde­kes, mert művészetének egy jelentős időszakában Bartók zenéjének folklorisztikus elemeit is föl­használta. A lengyel művészek megyei előadókörútjuk során szerdán Baján, a tanítóképzőben, pénteken pedig: Kiskőrösön a Petőfi Sándor Művelődési Központ­ban mutatkoztak be. Gémes Gábor K. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents