Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

'U AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 276. szám Árai 1,80 Ft 1986. november 24. hétfő Ma ülést tart az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága A végrehajtó bizottság november 24-ére összehívta a Magyar Szocialista Mun­káspárt Bács-Kiskun Me­gyei Bizottságának ülését, amelynek napirendjére a következőket javasolja: — Szóbeli tájékoztató az MSZMP Központi Bizott­ságának legutóbbi ülésé­ről. — Jelentés az 1986. évi gazdaságpolitikai célkitű­zések várható teljesítéséről, javaslat az 1987. évi fel­adatokra. 121 ORSZÁG KÉPVISELŐI BUDAPESTEN A DÍVSZ legfelsőbb fóruma megkezdte tanácskozását Megkezdődött a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség XII. köz­gyűlése tegnap Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A haladó ifjúsági vi- ' lágmozgalom legtekintélyesebb szervezetének legfelső döntésho­zó fórumán 121 ország ifjúsági szervezetei képviseltetik magu­kat, s meghívottként jelen van­nak számos nemzetközi, illetve regionális szervezet képviselői is. A konferenciateremben mint­egy hétszáz fiatal kíséri figye­lemmel a közgyűlés egyhetesre tervezett munkáját. A közgyűlést Valid Maszri, a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség elnöke nyitotta meg. A tapasztalatok arra ösztönzik a szövetséget '— mondotta —, hogy átgondolja tevékenységének irá­nyát. Szükség van arra, hogy összeegyeztesse a nemzetközi if­júsági mozgalmak különböző ten­denciáit. Ezt követően Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága nevében köszön­tötte a résztvevőket, s átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP fő­titkárának szívélyes üdvözletét. A továbbiakban megállapította: a DÍVSZ, a megalapítása óta el­telt immár több mint négy év­tized alatt a nemzetközi ifjúsá­gi mozgalom befolyásos szerve­zetévé vált; tagszervezeteit moz­gósítva sikraszállt a nemzeti függetlenség és a társadalmi ha­ladás erőivel vállalt antiimperia- lista szolidaritás ügyéért, a bé­ke megóvásáért, kiállt az ifjúság jogaiért. A KISZ Központi Bizottságá­nak üdvözletét Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára tolmácsol­ta a megnyitó ülésen. A közgyű­lés házigazdájának tisztében, a DÍVSZ előző közgyűlése óta el­telt négy esztendő tapasztalata­it összegezve a világ demokrati­kus ifjúsága előtt álló feladatok­ról is szólt. Hangsúlyozta: a ha­ladó erők eddigieknél is szoro­sabb összefogására van szükség ahhoz, hogy egy újább, az embe­riség pusztulásával fenyegető vi­lágméretű konfliktust elkerül­jünk. A közgyűlés délután plenáris üléssel folytatta munkáját. El­sőként Cservény Vilmos, a DÍVSZ főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést a beszámolóhoz, majd megkezdődött a vita. A közgyűlésen Viktor Mironyen- ko, a Lenini Komszomol KB első titkára átadta Mihail Gorbacsov üdvözletét a találkozó résztvevői­nek. AZ MSZBT VIII. ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE Tovább munkálkodnak ä barátság elmélyítésén A barátsági mozgalom ötesztendős tevékenysé­gét összegző, a magyar és a szovjet nép sokszínű kapcsolatainak további elmélyítését célul tűző, a soron lévő feladatokat körvonalazó tanácskozást tartottak szombaton az Országház kongresszusi ter­mében. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság VIII. országos értekezletén az MSZBT 1900 tagcsoportját több mint 700 küldött képviselte. Az elnökségben foglalt helyet többek között Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Berecz János, a Központi Bizottság titkárai, Kállai Gyula, A magyar és a szovjet Him­nusz elhangzása után Apró An­tal, a társaság elnöke mondott megnyitót, külön is köszöntve azt a 38 aktivistát, akiknek a ma­gyar—szovjet barátság elmélyí­téséért végzett tevékenységükért az értekezlet megkezdése előtt lezajlott ünnepségen, nyújtottak át kormány-, illetve MSZBT-ki- tüntetést. Ezt követően Bíró Gyula fő­titkár fűzött szóbeli kiegészítést az országos elnökség írásos be­számolójához. Szólt arról, hogy a mozgalmi munka tartalma, változatosabb módszereinek ha­tására az utóbbi években érez­hetően élénkült a társaság kez­deményezőkészsége, a korábbi­nál több sikeres akciót szervez­tek más társadalmi és tömegszer­vezetekkel, mozgalmakkal, ál­lami szervekkel. A tagcsoportokról szólva meg­állapította: nőtt számuk és be­folyásuk, politikai hatásuk, ja­vult öntevékenységük, kezdetné- " nyezőkészségük, s a jövő szem­pontjából is fontos, hogy e kol­lektívák mozgalmi tevékenysége mind szorosabban kapcsolódik az üzemek, vállalatok, intézmé­nyek gazdasági feladataihoz, s a helyi társadalmi, mozgalmi élet­hez.' A Szovjet Baráti. Társaságok Szövetségének elnöksége és a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság országos vezetősége nevében Zinaida Kruglova köszöntötte az országos értekezlet résztvevőit. Övári Miklós emelkedett ezt követően szólásra. Átadta az «■ MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét, s tolmácsolta Kádár János főtitkár jókívánságait. Be­szédében utalt arra, hógy né-, pünk legújabb kori történelmé­ben a magyar—szovjet viszony­ban mindig hűen tükröződött né- ■ pünk sorsának alakulása, kapcso­latunk 1917 óta mindig egyben a társadalmi haladáshoz való vi­szonyt is jelentette. Hazánknak történelme során először van olyan hatalmas szövetségese és barátja, amely országunk füg­getlenségének, népünk biztonsá­gának megbízható támasza — mondotta Óvári Miklós, majd a szocialista építésben jelentős sze­repet játszó magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokról szólt. (Folytatás a 3. oldalonJ a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Köpeczi Béla, művelődési miniszter ' és ' Várkonyí Péter külügyminiszter. Ott volt Zinaida Kruglova, az SZKP KB tagja, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége elnökségének elnöke — a tanácskozásra érkezett szovjet küldöttség vezetője —, Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Ro­man Bescsev vezérőrnagy, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport politi­kai csoportfőnökének első helyettese. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság delegációja Kecskeméten • A vendégek Kecskemét központjával ismerkednek. Tegnap Kecskemétre láto­gatott az MSZBT VIII. orszá­gos értekezlete alkalmából ha­zánkban tartózkodó Szovjet— Magyar Baráti Társaság de­legációja. Zinaida Mihajlovna Kruglovát, az SZKP KB tag­ját, a Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetségének elnökét — -a küldöttség vezetőjét —, Ivan Ivanovics Grunyanszkit, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság ukrán tagozatának el­nökét, Viktor Alekszejevics Jeszakovot, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság felelős titká­rát és Ivan Ivanovics Ba- gyul követtanácsost, a Szov­jet Baráti Társaságok Szövet­ségének magyarországi kép­viselőjét Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára kísérte Kecskemétre. Délelőtt a ven­dégeket Romány Pál, a Bács- Kiskun megyei pártbizottság első titkára és Bodóczky Lász­ló, a városi pártbizottság el­ső titkára fogadta, Kosa An­talnak, a Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet el­nökének társaságában. Az egyórás, kötetlen, bará­ti eszmecserén Romány Pál tájékoztatta a delegációt me­gyénk politikai, gazdasági és kulturális életéről. A törté­nelmi visszatekintést is magá- ■ ba foglaló ismertetés kitért testvérmegyei kapcsolataink­ra is, különösképpen a szov­jet-ukrajnai Krímmel való tartalmas, eredményes együtt­működésre. A beszélgetés sep­rén jó néhány kérdés is meg­fogalmazódott a vendégekben, így például érdeklődtek a me­gye gazdasági fejlődése, a magánszektor szerepe, a fia­talok helytállása iránt. Zinaida Mihajlovna Krug­lova köszönetét fejezte ki, hogy ellátogathatott Kecske­métre — ráadásul vasárnap —, mivel -már régóta szeretne vidéki városainkba is eljut­ni. A beszélgetést követően a vendégek megtekintették a Szórakaténusz Játékműhelyt és Múzeumot, a Kecskeméti Ga­lériát, valamint Inga Szav- ranszkaja Múzsa című szob­rát. A városközpontban tett rövid séta során csokrot he­lyeztek el a szovjet hősi em- 1 lékműnél. Délután a program a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszöivelkezetben foly­tatódott, ahol a szóbeli tájé­koztatás mellett videóról is­merkedtek a szövetkezet mun­kájával. Osztrák általános választás: végeredmény ma • Ausztriában vasárnap megkez­dődtek az általános választások, amelyek után mindenképpen új kormány lép az 1983 óta hiva­talban levő szocialista—szabad­ságpárti koalíciós kormány he­lyére® Az ország két nagy párt­ja, a szocialista párt (SPÖ) és a polgári-konzervatív Néppárt (ÖVP) versenye általános vára- « kozás szerint szoros eredmény­nyel végződik majd, s ebben az esetben (húsz év után először) ismét együtt alakítanak kor­mányt. Amennyiben az 1970 óta kormányzó SPÖ erősen visszaes­ne, ellenzékbe is vonulhat. A parlamentben eddig az SPÖ 90, az ÖVP 81, az FPÖ (a szabad­ságpárt) 12 képviselővel rendel­kezett. Az FPÖ várhatóan meg­tartja pozícióit, ugyanakkor a Zöldek is szerezhetnek néhány képviselői helyet. Mivel több százezren lakóhe­lyüktől távol szavaznak, a vég­leges eredmény csak hétfőre— . keddre várható. A gazdaságosságot szem előtt tartva minden le­hetséges energiaforrást ki kell használni. Vonatko­zik ez ä szénhidrogén-kutatás „melléktermékeként” számon tartott termálvizekre is, amelyek hőenergiát hoznak fel a föld mélyéből. A Duna—Tisza közén az utóbbi évtizedekben számos helyen találták az olajbányászok meleg vizet, s ezek jó részének olyan a kémiai összetétele, hogy a bennük lévő hőenergia hasznosítható. Tiszakécskén, Kerekdombon az elsők közt élitek a lehetőséggel. A Solohov Termelőszövetkezet terü­letén három helyen összesen már több mint tízezer négyzetméter alapterületű fóliasátrat fűtenek — döntően — termálvízzel, s ezzel mintegy felére csökkentik az energiaköltséget. Azért mondtuk, hogy döntően,, mert a szokásosnál hidegebb teleken úgynevezett rásegítő olajfűtésre is szükség van. A föld. mélyében fölmelegedett vizet keringtető csövek részben a talajban, részben pedig, afelett futnak a sátrak alatt, megfelelő hőmérsékleten tart­va így a növények környezetét. A Solohov Tsz éven­te 5—10 tonna hajtatott paradicsomot, szintén 5— 10 tonna vegyes zöldséget, karalábét, salátát, zöld­paprikát termeszt szék alatt a fóliák alatt. Kerek­dombon — ahol képünk készült — 100 ezer tő szeg­fűt melengetnek termálvízzel, s ezekről évente 300—400 ezer szál virágot szednek le a kertészek. (Tóth Sándor felvétele)' Két év nagy időnek bizo­nyult — o XIII. kongresszus határozataiból fontos célok teljesültek, azonban a gazda­ságban nem ügy alakultak, alakulnak a dolgok, ahogy azt szerettük volna, ahogy azt vár­tuk. A Központi Bizottság ülé­se kritikus vitakedvvel, őszin­tén elemezte a fejleménye­ket, s mérleget vont a hely­zetről. Ami a közvélemény számára is azonnal szembe- tűnik — az értékelésben ezút­tal a KB olyan helyzetfeltá­rást végzett, ami a sürgős, gyakorlati teendőkre mozgó­sító hátteret nyújt. A határozatból kiviláglóan a gazdaság egyensúlyi törek­vései nem vezettek kellő si­kerre, a gazdaság teljesítmé­nye elmarad a VII. ötéves tervben és a XIII. kongresz- szuson kitűzött ütemektől. A KB értékelése szerint ebben nem a külső okok játszották a döntő szerepet, hanem a bel­ső munka gyengesége; sőt az úgynevezett külső okokban is megfigyelhető a gazdaság bel­ső problémáinak tükröződése. A figyelmet a KB arra kí­vánja irányítani, hogy igen > fontos teendőnkben bizo­nyultunk következetlennek, lassúnak. A nyilvánosságra ho­zott közleményből kiderül, hogy az 1985—86-os esztendők tehát nem egyszerűsítették, éppen ellenkezőleg, bonyo­lították, nehezítették a társa­dalom^ feladatait. Nem készül­hetünk könnyebb esztendőkre — adósai vagyunk önmagunk­nak. A kritikus helyzetértéke­lés nem hagy kétséget afelől sem, hogy 1987-ben ■ minden­képpen meg kell törni ezt a rossz tendenciánkat. Ennek — ha javul a “társadalom akti­vitása, s következetesebb lesz önmagával szemben — a fel­tételei adottak, a VII. ötéves terven, illetve a XIII. kong­resszuson elhatározott irányok helyesek, programja érdemes a követésre. Ismét határozot- . tan megfogalmazta a KB — nincs szükség új keretekre, a gazdaságpolitika új nyomvo­nalára — arra viszont' igen, hogy a kialakult helyzetben újragondoljuk feladatainkat, azok sorrendjét és súlypont- íait. Milyen válaszokat ad érre a kérdésre a KB? Elsősorban a legfontosabb: folytatni kell a gazdaság élénkítését, de csak ott, ahol ezt a világpiaci és a hazai feltételek indokolják. Végre érvényt kell szerezni — társadalmi érdekből —, hogy a termelés eszközei, a munka­erő és a tőke oda áramoljon, ahol az a legnagyobb hasznot hajtja, ahol a legtöbb nemze­ti jövedelmet képes létrehoz­ni. (Erre határozatok sokasá­gát dolgozták ki az irányitó szervek és a vállalatok, ám ezek végrehajtása késik.) Most lendületet kell adni a szelektív fejlesztésnek és te­gyük hozzá — a visszafejlesz­tésnek is. A KB poljtíkai támogatást nyújt a kényes és felelősség- teljes munkához azzal, hogy a nem hatékony tevékenysé­gek felszámolását, illetve ahol az lehetséges — átalakítását, „feljavítását” javasolja. (Eh­hez van már megfelelő esz­közrendszer, remélhetően a szanálási szervezet, az életbe­lépett csődeljárás megfelelően ■ működik majd, s a gyakoriat- * ban is megvalósítja az oly sok munkával kidolgozott el­veket.) A második: az élet­színvonal alakulását a telje­sítménynek kell meghatároz­ni. Ez igaz legyen_a konkrét termelői területen: csak annál a vállalatnál növekedjen a fizetés, az életszínvonal, ahol nyereséges a termelés, ahol produktív a kollektíva. Nincs más lehetőségünk az adott helyzetben, mint a differen­ciálás következetes alkalma­zása. Központi támoghtást nem szabad arra igénybe venni, hogy a gyenge eredménnyel dolgozó cégeket megmentsük, újabb és újabb időszakokra kivételezéssel, preferenciák­kal enyhítsük anyagi problé­máikat. Világosan kell látnunk: minderre nemcsak kipróbált elvek, s több területen sike­resen működő gyakorlatunk indít, hanem az is, hogy a nö­vekedéshez szükséges forrá­sokat nem szabad elfecsérel­nünk, azokra sokkal jobban ■kell vigyáznunk, mint eddig. És ebből származik a harma­dik fontos követelmény: a fon­tos határozatok, a társadalmi előrehaladást szolgáló prog­ramok megvalósításához az irányítást is tovább kell javí­tani. A KB kiáll amellett, hogy a megtett és megteendő lépé­sek ne formálisak, hanem ér­demiek legyenek. 1987-ben működni kezd az új bank- rendszer, a már említett eljá­rás a vállalatok gondjainak rendezésére, sokat várunk a személyi és jövedelemadózás­tól, illetve a hozzáadott érték alapján számoló vállalati adó­zástól. Van tehát mozgástér, van eszköz azok kezében, akik cselekedni akarnak és tudnak. Matkó István Termálvízzel fűtött fóliasátrak SOLOHOV TSZ: Kritikus helyzetértékelés

Next

/
Thumbnails
Contents